21/1958. (II. 25.) Korm. rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tszny) végrehajtása tárgyában a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőképpen rendelkezik:
Alaprendelkezések
1. § A Tszny-ben foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából mezőgazdasági termelőszövetkezetnek (a továbbiakban: termelőszövetkezet) azt a szövetkezeti alakulást kell tekinteni, amelyet a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, korábban a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott működési engedély
a) mezőgazdasági termelőszövetkezetnek.
b) halászati termelőszövetkezetnek jelöl meg.
2. § (1) A Tszny alapján öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjra - az egyéb feltételek fennállása esetén - az a személy jogosult, aki igényének az 1958. évi január hó 1. napján, vagy azt követően történt megnyílása időpontjában tagja az 1. §-ban meghatározott valamely termelőszövetkezetnek.
(2) A Tszny alapján özvegyi nyugdíjra, haláleseti segélyre, árvaellátásra, illetőleg szülői nyugdíjra a termelőszövetkezet tagjának a hátramaradt hozzátartozói - az egyéb feltételek fennállása esetén - abban az esetben jogosultak, ha a termelőszövetkezet tagja az 1958. évi január hó 1. napján, vagy azt követően halt meg.
Öregségi nyugdíj
3. § A Tszny 4. §-a szerint tíz nyugdíjév alapján nem lehet nyugdíjat megállapítani abban az esetben, ha az 1960. évi december hó 31. napjáig történt belépéssel kezdődött termelőszövetkezeti tagság ideje megszakítás miatt [21. § (4) bekezdés] a nyugdíjévek számításánál figyelembe nem vehető.
4. § A Tszny 5. §-ában említett termelőszövetkezeti tag részére legalább öt évi termelőszövetkezeti tagság alapján öregségi nyugdíjat kivételesen a jelen rendelet kihirdetése napját követő kilencven napon belül előterjesztett kérelemre lehet megállapítani, feltéve, hogy a termelőszövetkezeti tag
a) az öregségi korhatárt [Tszny 3. § (2) bekezdés] a jelen rendelet kihirdetése napjáig elérte,
b) termelőszövetkezeti tagsága alatt a közös munkában szorgalommal és fegyelmezetten vett részt,
c) a 21. § (1) bekezdésében előírt munkaegységet naptári évenként teljesítette, vagy annak teljesítésében egészségi állapotának romlása akadályozta, illetőleg a közgyűlés határozata alapján a termelőszövetkezettől pénzben vagy természetben nyugdíjat kapott és
d) sem neki, sem pedig vele együttélő házastársának (élettársának) termelőszövetkezeti gazdálkodásba bevont földingatlanán kívül - az alapszabály által megállapított háztáji gazdaság kivételével - más földingatlana nincsen.
Rokkantsági nyugdíj
5. § A Tszny 6. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából munkaképességét tartósan az a termelőszövetkezeti tag vesztette el, aki egészségének romlása, úgyszintén testi vagy Szellemi fogyatkozása következtében legalább kétharmad részben munkaképtelen és ez az állapota egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
6. § (1) A rokkantsági nyugdíj a rokkantság tartamára jár.
(2) A rokkantság megszűnését követő öt éven belül történt újabb megrokkanás esetében a rokkantsági nyugdíjra való igény feléled, ha az újabb megrokkanás időpontjában a volt rokkantsági nyugdíjas termelőszövetkezet tagja.
7. § (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.
(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki az alacsonyabb korcsoportba a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket megszerezte és termelőszövetkezeti tagsága folyamatosan fennáll, megrokkanása esetében rokkantsági nyugdíjra akkor is jogosult, ha megrokkanásának időpontjában az életkorának megfelelő korcsoportban megkívánt nyugdíjéveket még nem szerezte meg.
8. § A 3. §-ban foglalt rendelkezéseket a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságnak a Tszny 7. §-a szerint történt elbírálásánál is alkalmazni kell.
9. § A Tszny 8. §-a (1) bekezdésében említett termelőszövetkezeti tag részére legalább öt év termelőszövetkezeti tagság alapján rokkantsági nyugdíjat kivételesen - életkorára tekintet nélkül - abban az esetben lehet megállapítani, ha a rokkant termelőszövetkezeti tag a 4. § b)-d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és munkát végezni nem tud.
Özvegyi nyugdíj
10. § (1) Az 1957. évi január hó 1. napja után meghalt termelőszövetkezeti tag nyugellátásra egyébként jogosult hozzátartozói részére özvegyi nyugdíjat, árvaellátást és szülői nyugdíjat a Tszny 8. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján kivételesen abban az esetben lehet megállapítani, ha a meghalt termelőszövetkezeti tag
a) tagként az 1953. évi január hó 1. napja előtt lépett be a termelőszövetkezetbe,
b) halálának időpontjáig, legkésőbben azonban az 1957. évi december hó 31. napjáig legalább öt éven át termelőszövetkezeti, tag volt és
c) halála időpontjában a 4. § b)-d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) Haláleseti segélyre egyébként jogosult feleség vagy élettárs részére a Tszny 8. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján kivételesen abban az esetben lehet haláleseti segélyt megállapítani, ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő termelőszövetkezeti tag az 1957. évi december hó 31. napját követően halt meg.
11. § Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából az utószülött gyermeket olyan gyermeknek kell tekinteni, akinek eltartásáról az özvegy már férjének halála időpontjában gondoskodott.
12. § A Tszny 9. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíj megszűnik, ha
a) az özvegy munkaképességcsökkenése (rokkantsága) kétharmadnál kisebb,
b) árvaellátásra jogosult gyermeke már nincsen.
13. § Abban az esetben, ha az özvegyi nyugdíj nem újabb házasságkötés folytán szűnt meg, az özvegynek nyugdíjra vonatkozó igénye feléled,
a) ha legalább kétharmad részben munkaképtelenné válik, illetőleg hatvanadik életévét eléri, feltéve, hogy a nyugdíja negyvenedik életévének betöltése után szűnt meg;
b) életkorára tekintet nélkül, ha a munkaképesség csökkenése a nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül a kétharmad részt eléri, vagy meghaladja.
14. § Az az özvegy, aki az özvegyi nyugdíját újabb házasságkötéséig nem igényelte, ezt a jogát újabb házasságkötése után már nem érvényesítheti.
15. § Az özvegyi nyugdíj, illetőleg annak arányos része abban az esetben is jár, ha az özvegyi nyugdíjra jogosult személy a termelőszövetkezetnek nem tagja.
Haláleseti segély
16. § (1) Az özvegyi nyugdíj egy évi összegének megfelelő haláleseti segély - az egyéb feltételek fennállása esetében - azt a feleséget vagy élettársat illeti meg, aki az elhúnyttal, annak halálát megelőzően legalább egy éven át együtt élt. Az elvált nőnek, vagy a férjétől különélő feleségnek haláleseti segélyt abban az esetben sem lehet folyósítani, ha őket tartásdíj illeti meg.
(2) Abban az esetben, ha a haláleseti segélyben részesült özvegynek férje halálát követő egy éven belül igénye nyílik özvegyi nyugdíjra, az özvegyi nyugdíjat legkorábban a haláleset egyéves évfordulóját magában foglaló hónap első napjától lehet folyósítani.
(3) Ha a meghalt termelőszövetkezeti tag haláleseti segélyre jogosult özvegyen (élettárson) kívül özvegyi nyugdíjra jogosult elvált nőt vagy különélő feleséget is hagyott hátra, az elvált nő, illetőleg a különélő feleség részére folyósítandó özvegyi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, mintha a haláleseti segélyben részesülő özvegy (élettárs) tizenként hónapon át özvegyi nyugdíjban részesült volna.
(4) A haláleseti segély összegét nem lehet csökkenteni azon a címen, hogy a meghalt termelőszövetkezeti tag özvegyi nyugdíjra jogosult elvált nőt vagy különélő feleséget hagyott hátra.
Árvaellátás
17. § (1) Az árvaellátásra jogosultság szempontjából továbbtanulásnak csak az olyan tanulmányt lehet tekinteni, amelyet a tanuló közép- vagy középfokú iskolai oktatás keretében folytat.
(2) A továbbtanulás címén folyósított árvaellátás a tanulmányi szünidő alatt is jár.
18. § (1) Az árvaellátás a mostohaszülő jogán abban az esetben állapítható meg, ha a mostohaszülő halála előtt a gyermek eltartásáról legalább egy éven át gondoskodott.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett gyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat fizet, ezt az árvaellátásba be kell tudni. Ha a tartásdíj összege több, mint az árvaellátás, az árvaellátás nem jár,
(3) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha az árvát örökbefogadják.
Szülői nyugdíj
19. § A szülői nyugdíjra való jogosultság szempontjából nem lehet eltartottnak tekinteni azt a szülőt, vagy nagyszülőt, akinek, vagy a vele együttélő házastársának (élettársának), a termelőszövetkezeti gazdálkodásba be nem vont földingatlana van, ide nem értve
a) a termelőszövetkezeti tagság címén az alapszabály szerint járó háztáji gazdaságot,
b) a négyszáz négyszögölnél nem nagyobb területű házhelyingatlant.
Eltűnés esetén járó nyugellátás
20. § Azt a termelőszövetkezeti tagot (öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast), akinek az eltűnését a bíróság jogerősen megállapította, az özvegyi nyugdíjra, a haláleseti segélyre, az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha meghalt volna.
Nyugdíjévek
21. § (1) Nyugdíjévként azt a naptári évet lehet figyelembe venni,
a) amelynek a teljes tartama alatt a termelőszövetkezeti tagság fennállott,
b) amely alatt a termelőszövetkezet férfi tagja legalább százhúsz, női tagja legalább nyolcvan munkaegységet teljesített és
c) amelyre az 1957. évi január hó 1. napját követően esedékes nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet minden tagja után [38. § (2) bek.] teljes egészében befizette.
(2) Nyugdíjévnek számít az 1960. évi december hó 31. napjáig történő első belépés naptári éve, mégpedig
a) az 1954. évi január hó 1. napja előtt történt első belépés éve tekintet nélkül arra, hogy a termelőszövetkezeti tag a belépés évében hány munkaegységet teljesített,
b) az 1954. évi január hó 1. napja és az 1956. évi december hó 31. napja között történt első belépés éve, ha a termelőszövetkezeti tag az (1) bekezdésben meghatározott számú munkaegységet a belépés évének hátralévő tartama alatt teljesítette,
c) az 1957. évi január hó 1. napja és az 1960.évi december hó 31. napja között történő első belépés éve, ha a termelőszövetkezeti tag az (1) bekezdésben meghatározott számú munkaegységet a belépés évének hátralévő tartama alatt teljesítette és erre az időre esedékes nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet a tag után befizette.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaegység megállapításánál fél munkaegységet kell számításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag keresőképtelen betegsége, terhessége, vagy szülése, továbbá katonai szolgálata, vagy továbbképző tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban) való részvétele miatt közös munkát nem végzett, vagy termelőszövetkezeti tagságának fenntartása mellett a közgyűlés határozatára ideiglenesen munkaviszonyban állott
(4) Ha a termelőszövetkezeti tagság megszűnését követő két éven belül újabb termelőszövetkezeti tagság nem létesül, a megszakítást megelőzően termelőszövetkezeti tagság címén szerzett nyugdíjéveket a nyugdíjjogosultság elbírálásánál figyelembe venni nem lehet. Az 1960. évi december hó 31. napjáig történő újabb belépés esetén azonban a korábban fennállott termelőszövetkezeti tagság idejét - a megszakítás tartamára tekintet nélkül - figyelembe lehet venni.
22. § (1) Nyugdíjévként kell figyelembe venni a termelőszövetkezetbe történt belépést megelőző munkaviszonynak a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet szerint beszámítható minden háromszázhatvanöt napját, ha az utolsó munkaviszony megszűnése és a termelőszövetkezetbe történt belépés időpontja között két évnél hosszabb megszakítás nincs, vagy ha a megszakítás tartamára a termelőszövetkezeti tag elismerési díjat fizetett [69/1954. (XI. 2.) MT számú rendelet 24.§-a (5) bekezdés]. Az 1950. évi január hó 1. napja előtt történt belépés időpontját megelőző munkaviszony tartamát azonban abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a megszakítás a két évet meghaladja, de öt évnél nem hosszabb.
(2) Az egyes munkaviszonyok idejének egybeszámítása szempontjából nem tekinthető megszakításnak az az idő, amelyet termelőszövetkezeti tagság címén a 21. § szerint nyugdíjévként figyelembe kell venni. Nem lehet azonban ezt a rendelkezést alkalmazni arra a munkaviszonyra, amelynek megszűnése és a termelőszövetkezetbe történt belépés között eltelt idő az (1) bekezdésben meghatározott megszakításnál hosszabb.
(3) A munkaviszonyban töltött idő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azokban a naptári években fennállott munkaviszonyokat, amelyek a 21. §-ban foglalt rendelkezés szerint nyugdíjévnek számítanak.
Nyugellátások összege
23. § A Tszny alapján járó nyugellátások összegének megállapításánál irányadó havi átlagjövedelem - további rendelkezésig - 900 forint.
24. § A nyugdíj kiegészítés mértékének kiszámításánál az 1957. évi január hó 1. napját követően biztosítással járó munkaviszonyban töltött idő alapján megállapított nyugdíjéveket is figyelembe kell venni.
25. § A Tszny 5. és 8. §-ában foglaltak alapján a nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint amilyen összegű nyugdíj a termelőszövetkezeti tagot, illetőleg igényjogosult hozzátartozóját az egyébként szükséges nyugdíjévek megszerzése esetén megilletné. Az így megállapított nyugdíj után azonban nyugdíjkiegészítés nem jár.
26. § (1) Az özvegyi nyugdíjat az arra jogosultak között egyenlő mértékben kell megosztani. Ha valamelyik jogosult részére tartásdíj járt és az özvegyi nyugdíj reá eső része ennél több lenne, a különbözetet a többi jogosult között meg kell osztani. Ha az egyik jogosult a tartásdíj figyelembevételével történő megosztást sérelmesnek tartja, a másik jogosult ellen indított perben a tartásdíj újabb megállapítását kérheti.
(2) Ha az elvált vagy különélő nő részére tartásdíj nem járt és az özvegy az egyenlő arányban történő megosztást sérelmesnek tartja, az elvált nő ellen indított perben kérheti tartásdíj megállapítását.
27. § Abban az esetben, ha az árvaellátásra jogosult árvát életben lévő és tartásra képes szülője elhagyta és róla nem gondoskodik, az árvaellátás és a szülőtlen árvának járó ellátás összege közötti különbözetet tőle be kell hajtani. A behajtásra a társadalombiztosítási követelések behajtásáról szóló szabályokat kell alkalmazni.
Családi pótlék
28. § Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagnak - az egyéb feltételek fennállása esetében - családi pótlék abban az esetben is jár, ha a családi pótlékra való jogosultsághoz előírt munkaegységet nem teljesítette.
Jogosultságot kizáró okok
29. § (1) Abban az esetben, ha a Tszny 32. §-a szerint két nyugdíjra jogosult özvegy egyik nyugdíja akár saját, akár férje (élettársa) munkaviszonya alapján jár, ezt a nyugdíjat a Tszny alapján járó nyugdíjjal legfeljebb 500 forintra ki lehet egészíteni. Ha a munkaviszony alapján járó nyugdíj egymagában 500 forint vagy ennél több, az özvegy részére a Tszny alapján járó nyugdíjat folyósítani nem lehet.
(2) A munkaviszony alapján nyugdíjra jogosult termelőszövetkezeti tag hozzátartozói részére a Tszny alapján - a Tszny 33. §-a (3) bekezdésében említett eset kivételével - özvegyi nyugdíjat, haláleseti segélyt, árvaellátást- és szülői nyugdíjat megállapítani nem lehet.
(3) A Tszny alapján járó nyugellátás megállapításának nincs akadálya, ha a jogosult munkaviszony vagy az 54/1957. (VIII. 29.) Korm. számú rendelet alapján baleseti járadékban részesül.
A nyugellátás folyósítása, szünetelése
30. § A Tszny alapján járó nyugellátásokat havonta előre az Országos Nyugdíjintézet (a továbbiakban: ONYI) folyósítja.
31. § (1) A Tszny alapján járó nyugellátást az igénybejelentés napját magában foglaló hónap első napjától lehet folyósítani, legkorábban azonban annak a hónapnak első napjától kezdődően, amelyben az igényjogosultság feltételei beállottak.
(2) Ha a folyósított nyugellátást a jogosult nem veszi fel, az arra vonatkozó igénye az esedékességtől számított egy év alatt elévül.
(3) A nyugellátást az igényjogosult kezéhez, ha pedig szülői felügyelet, gyámság, vagy gondnokság alatt áll, törvényes képviselője kezéhez kell fizetni.
(4) A jogosult haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült nyugellátások felvételére az örökösök jogosultak.
32. § (1) A Tszny 34. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából rendszeres munkát nem végez a termelőszövetkezetnek
a) az a férfi tagja, aki július-szeptember hónapokban havonta huszonöt, az év többi hónapjaiban pedig havonta négy munkaegységnél és
b) az a nőtagja, aki július-szeptember hónapokban havonta tizenöt, az év többi hónapjaiban pedig havonta három munkaegységnél több munkaegységet nem teljesített.
(2) A Tszny 34. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kereső foglalkozást folytatónak kell tekinteni azt a nyugdíjast
a) akinek iparigazolványa van,
b) aki hatósági engedélyhez kötött foglalkozást űz,
c) akinek hasznothajtó jogosítványa van,
d) aki az alapszabály szerinti háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó gazdálkodást folytat, vagy más tevékenységből keresete (jövedelme) a havi 200 forintot meghaladja.
33. § (1) A termelőszövetkezetnek az ONYI-hoz be kell jelentenie azt a nyugdíjas tagját,
a) aki az illető hónapban a 32. § (1) bekezdésében meghatározott munkaegységnél több munkaegységet szerzett, vagy
b) akinek a termelőszövetkezet ideiglenes munka vállalására adott engedélyt.
(2) Abban az esetben, ha a nyugdíjas termelőszövetkezeti tag, a termelőszövetkezetben rendszeres munkát végez, vagy munkaviszonyba lép, keresőfoglalkozást folytat, ezt az ONYI-hoz bejelenteni köteles. Ez a bejelentési kötelezettség terheli azt a munkáltatót is, aki öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas termelőszövetkezeti tagot alkalmaz.
34. § Ha a Tszny 34. §-a alapján a nyugellátás folyósítását beszüntették, az ONYI a nyugellátást újból csak bejelentés alapján folyósítja. Ebben az esetben az nyugellátást a bejelentés beérkezése napját magában foglaló hónap első napjától, legkorábban azonban a folyósítást akadályozó ok megszűnését követő hónap első napjától kell folyósítani.
35. § A jogosult nyugellátási igényéről - a magyar állampolgárság kötelékéből történő elbocsátás esetét kivéve - sem egészben, sem részben nem mondhat le, ellátását másra át nem ruházhatja. A hozzátartozók tartásdíja és állami pénzintézettel szemben fennálló tartozása fejében azonban nyugellátásának lefoglalható részét engedményezheti.
36. § (1) Ha számolási hiba miatt, vagy egyéb okból a nyugdíjas részére tévesen fizettek ki nyugellátást, a visszafizetési kötelezettségről a nyugdíjast, a kifizetéstől számított harminc napon belül értesíteni kell.
(2) Ha az ONYI az (1) bekezdésben megállapított harminc napon belül az értesítést elmulasztotta, a nyugdíjas az összeg visszafizetésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt, vagy a téves kifizetést maga idézte elő (rosszhiszeműség).
(3) A tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett nyugellátás fejében a levonás a fizetésre kötelezett részére folyósított nyugellátás 50%-áig terjedhet. A levonást az értesítést követő nyugellátás kifizetése alkalmával meg lehet kezdeni. A levonás megkezdését a nyugdíjasnak az értesítés ellen beadott panasza nem gátolja.
(4) A nyugdíjas részére jogalap nélkül kifizetett nyugellátást a nyugdíjas halála esetében a hozzátartozók részére megállapított nyugellátásból nem lehet levonni.
37. § A jelen rendelet alapján járó nyugellátások lefoglalására, valamint a követelések kielégítésének sorrendjére és módjára az 1955. évi 21. számú törvényerejű rendeletben foglalt rendelkezések az irányadók.
A nyugellátások fedezete
38. § (1) Az 1957. évi január hó 1. napjától fizetendő nyugdíjjárulék - további rendelkezésig - a 23. §-ban meghatározott 900 forint irányadó havi átlagjövedelem 3 százaléka.
(2) A nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezetnek - a Tszny szerinti öregségi és rokkantsági nyugdíjasok kivételével - minden tagja után fizetnie kell, tekintet nélkül a teljesített munkaegységek számára.
(3) Az esedékes nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet abban az esetben is köteles befizetni, ha a termelőszövetkezeti tag a 21. § (3) bekezdésében felsorolt okokból a közös munkában nem vett részt és emiatt részesedést nem kapott.
(4) A nyugdíjjárulék fizetésének és kezelésének részletes szabályait - ideértve az esedékesség időpontjainak és a késedelmi pótlék nélkül történő fizetés határidejének a megállapítását - a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben rendelettel állapítja meg.
(5) A nyugdíjjárulék behajtására a társadalombiztosítási követelések behajtásáról szóló szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az 1957. naptári évre fizetendő nyugdíjjárulékot a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnak (a továbbiakban: SZTK) a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) - az 54/1957. (VIII. 29.) Korm. számú rendelet szerint az 1957. naptári év negyedik évnegyedére fizetett baleseti biztosítási díj alapjául szolgáló taglétszám figyelembevételével - a jelen rendelet kihirdetését követő tizenöt napon belül a termelőszövetkezetre kirója és a kirótt nyugdíjjáruléknak késedelmi pótlék nélkül történő megfizetésére tizenöt napi határidőt tűz ki. Ha a termelőszövetkezet a kirótt nyugdíjjárulékot a határidő alatt nem fizeti meg, az SZTK illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) a termelőszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett egyszámlájáról azonnali beszedési megbízással (inkasszóval) a kirótt nyugdíjjárulékot leemeli. Ha a termelőszövetkezet az 1957. naptári év folyamán alakult, a nyugdíjjárulékot a működési engedély kiadását magában foglaló hónap első napjától köteles megfizetni.
A nyugellátások megállapítása
39. § A nyugdíjjárulék beszedésével és nyilvántartásával, valamint a termelőszövetkezeti tagok által szerzett nyugdíjévek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) végzi.
40. § (1) A Tszny alapján járó nyugellátást igénybejelentés alapján kell megállapítani. Az igényt - a 41. § szerint előterjesztendő igények kivételével - az SZTK-nak az igénylő lakhelye szerint illetékes megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) kell előterjeszteni. A hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó igényt az ONYI-nál kell előterjeszteni, ha a meghalt nyugdíjas volt.
(2) Az igény bejelentésével egyidejűleg az igényjogosultság megállapításához szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjeszteni. Ha az igénylő ezeket az igénybejelentés alkalmával nem terjesztette elő, az igényt felvevő szerv a hiányzó adatok pótlására és az igazolások bemutatására - határidő kitűzése mellett - az igénylőt felhívja. Ha a felhívásnak a megállapított határidőn belül az igénylő nem tesz eleget és késedelmét elfogadhatóan nem igazolja, az ONYI a megállapító eljárást felfüggeszti. Ilyen esetben a nyugellátás csak az újabb jelentkezés időpontjától [31. § (1) bekezdés] állapítható meg.
41. § (1) A Tszny 5. §-a, illetőleg 8. §-a alapján megállapítható nyugellátásra vonatkozó igényt a termelőszövetkezetnek kell az ONYI-nál előterjesztenie. Az igényt a termelőszövetkezeti tag (hozzátartozó) is előterjesztheti. Az igény előterjesztésével egyidejűleg a termelőszövetkezetnek igazolnia kell, hogy az igénylő az előírt feltételeknek megfelel. Így különösen igazolnia kell, hogy
a) az igénylő, mely időponttól termelőszövetkezeti tag és a tagsága alatt az egyes naptári években hány munkaegységet teljesített,
b) a termelőszövetkezeti tagsága alatt a közös munkában szorgalommal és fegyelmezetten vett részt,
c) az igénylő földingatlanát az alapszabály által megállapított háztáji gazdaság kivételével a közös gazdálkodásba bevonták és
d) az igénylő jelenleg is termelőszövetkezeti tag és a termelőszövetkezet munkájában rendszeresen nem vesz részt.
(2) Ha az igénylő hozzátartozó, úgy az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat arra a meghalt termelőszövetkezeti tagra vonatkozóan kell igazolni, akinek jogán a hozzátartozó a nyugellátást kéri.
(3) Az igénybejelentéshez csatolni kell a tanács végrehajtó bizottsága igazolását, amely tartalmazza az igénylő személyi adatait (név, születési hely, év, hónap és nap, anyja neve), továbbá azt, hogy az igénylő, illetőleg házastársa (élettársa) mennyi saját és bérelt földingatlannal rendelkezik, folytat-e és milyen foglalkozást és ebből mennyi a havi átlagos keresete, vagy jövedelme.
(4) Az (1) - (3) bekezdésben foglaltak szerint bejelentett igények tárgyában a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezeti Tanács, az ONYI egy-egy kiküldöttéből, valamint a termelőszövetkezeti tagok közül a Termelőszövetkezeti Tanács által kijelölt egy tagból álló külön bizottság határoz. A külön bizottság elnöke a Munkaügyi Minisztérium kiküldötte. A külön bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A külön bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
42. § A nyugellátásra bejelentett igényt az elsőfokú határozat kézbesítéséig vissza lehet vonni.
43. § (1) A munkaképességcsökkenés mértékének, illetőleg a gondozási pótlékra (Tszny 22. §) való jogosultság fennállásának megállapítására a Munkaképességcsökkenést Véleményező első- és másodfokú Orvosi Bizottságok tesznek javaslatot.
(2) A munkaképességcsökkenés mértékének, illetőleg a gondozási pótlékra való jogosultság fennállásának elbírálásánál irányadó részletes szabályokat az egészségügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben állapítja meg.
44. § (1) A nyugellátást igénylő az SZTK-nak az igényt felvevő megyei alközpontja (kirendeltsége), vagy az ONYI felhívására a nyugdíjat megállapító eljárásban köteles meghallgatása végett megjelenni. Ha az igénylő az erre vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a nyugdíjmegállapító eljárást fel lehet függeszteni.
(2) Az igény elbírálásához szükséges orvosi vizsgálatról, illetőleg kórházi megfigyelésről az érdekeltet legalább nyolc nappal előbb értesíteni kell. Ha az igénylő az orvosi vizsgálaton, vagy a kórházban nem jelenik meg és mulasztását elfogadhatóan nem igazolja a nyugdíjmegállapító eljárást fel kell függeszteni. A nyugellátást ilyen esetben csak attól az időponttól kezdődően lehet megállapítani, amikor az igénylő vizsgálatra, illetőleg kórházi megfigyelésre jelentkezett.
(3) A rokkantság címén nyugdíjban részesülő személy orvosi felülvizsgálásánál az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
45. § A nyugdíjmegállapító eljárással kapcsolatban felmerülő utazási, élelmezési és szállásköltség megtérítésének szabályait a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben rendelettel állapítja meg.
46. § Az államhatalom és az államigazgatás szervei (intézetei, intézményei), a munkáltatók, továbbá a termelőszövetkezetek az SZTK-nak az igényt felvevő megyei alközpontja (kirendeltsége), illetőleg az ONYI által a nyugellátásra jogosultság elbírásálásához, valamint a nyugellátás összegének megállapításához szükséges adatok közlése céljából hozzájuk intézett megkeresésnek (felhívásnak) nyolc napon belül kötelesek eleget tenni.
47. § (1) A Tszny alapján járó nyugellátási igényekről az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) által igazolt nyugdíjévek figyelembevételével az ONYI határoz.
(2) Az ONYI-nak elsőfokon hozott határozata ellen annak kézbesítését követő naptól számított tizenöt nap alatt az igénylő a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács egy-egy kiküldöttéből álló bizottsághoz (Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság) fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az ONYI-hoz kell benyújtani.
(3) A Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság elnöke a Munkaügyi Minisztérium kiküldötte. A bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
48. § (1) A Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság másodfokon hozott határozata ellen az igénylő a határozat kézbesítését követő naptól számított hatvan napon belül - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - keresettel fordulhat az SZTK-nak a nyugdíjigényt felvevő megyei alközpontja (kirendeltsége) székhelyén működő járásbírósághoz, illetőleg Budapesten a pesti központi kerületi bírósághoz.
(2) Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz
a) a nyugellátás összegszerűségének.
b) a rokkantság fennállásának,
c) a munkaképességcsökkenés mértékének, illetőleg a gondozási pótlékra való jogosultság fennállásának kérdésében.
A nyugdíjasok betegségi ellátása
49. § A Tszny alapján nyugellátásban részesülő személy a 71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet 63. §-a szerinti betegségi ellátásra jogosult, ha olyan termelőszövetkezet tagja, amely az 1955.évi 39.sz. tvr. 21. §-a alapján az SZTK-val a betegségi ellátás tekintetében megállapodást kötött.
Jogkövetkezmények
50. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a termelőszövetkezeti elnök és könyvelő, aki
a) a nyugdíjbiztosításra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jelentéseket, bejelentéseket, adatszolgáltatásokat, okirati igazolásokat egyáltalán nem, vagy nem a megállapított idő alatt, vagy nem a megszabott módon teljesíti, vagy azokban valótlan adatokat közöl,
b) az előírt nyilvántartásokat nem vezeti, vagy nem az előírt rendelkezéseknek megfelelően vezeti,
c) az esedékes nyugdíjjárulék megfizetése iránt az esedékességtől számított tizenöt napon belül nem intézkedik,
d) a nyugdíjbiztosítási szervek kiküldötteinek a szükséges felvilágosítást nem adja meg, nem enged betekintést a termelőszövetkezet tagjaira vonatkozó iratokba, feljegyzésekbe és nyilvántartásokba, vagy a helyszíni eljárást, illetőleg vizsgálatot bármi módon akadályozza.
(2) Szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sútjható az a munkáltató (vállalatvezető, illetőleg a vállalat ügyviteléért felelős személy), aki a 33. § (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) Szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a személy, aki a termelőszövetkezeti tagok tagsági idejére és az általuk teljesített munkaegységek számára vonatkozó adatokat tartalmazó kimutatásokat a munkaügyi miniszter által előírt határidő előtt kiselejtezi vagy megsemmisíti, illetőleg azokat a munkaügyi miniszter által kijelölt nyilvántartó szervnek a megszabott határidőben nem adja át.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi, városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.
(5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása mellett a termelőszövetkezet, illetőleg a munkáltató az 51.§ (3) bekezdése szerint térítés fizetésére is kötelezhető.
51. § (1) Az ONYI azt a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagot, aki a 33. § (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és jogosulatlanul vett fel nyugdíjat, a felvett összeg kétszereséig terjedhető térítés megfizetésére kötelezheti. Ez a rendelkezés nem érinti a nyugdíjas büntetőjogi felelősségét.
(2) Az ONYI-nak a térítésre kötelező határozata ellen a határozat kézbesítését követő naptól számított tizenöt nap alatt a Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottsághoz fellebbezésnek van helye. A Bizottság határozata ellen, annak kézbesítését követő harminc napon belül a nyugdíjas a pesti központi kerületi bírósághoz keresettel fordulhat.
(3) Abban az esetben, ha a nyugdíjnak az (1) bekezdésben említett kifizetését a termelőszövetkezetet, illetőleg a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása (33. §) idézte elő, a térítés megfizetésére a mulasztást elkövető termelőszövetkezet, vagy munkáltató egyetemlegesen kötelezhető. Az ONYI-nak ennek alapján kibocsátott fizetési meghagyása ellen, annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt, a termelőszövetkezet, illetőleg munkáltató a pesti központi kerületi bírósághoz keresettel fordulhat.
(4) A térítés behajtására a társadalombiztosítási követelések behajtásáról szóló szabályokat kell alkalmazni.
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
52. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1958. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter arra, hogy a Tszny, valamint a jelen rendelet alkalmazása során felmerülő, továbbá a végrehajtással kapcsolatos egyes kérdéseket a Tszny-ben és a jelen rendeletben foglalt rendelkezések figyelembevételével - e rendelkezések korlátai között - a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben rendelettel szabályozza. Költségkihatással járó kérdéseket a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell szabályozni.
Dr Münnich Ferenc s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke