24/1958. (III. 23.) Korm. rendelet

a Vasúti Árufuvarozás Szabályzatának módosításáról

1. § A 208/1951. (XII. 9.) MT számú rendelettel kiadott Vasúti Árufuvarozás Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) 3. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

3. cikk

Díjszabás

1. § A fuvarozás feltételeit a díjszabás tartalmazza. A díjszabályba e szabályzat rendelkezésein felül fel kell venni a fuvarozási szerződés egyéb feltételeit, beleértve a fuvarozásért és a vasút egyéb teljesítményeiért járó díjakat, valamint a díjak kiszámítására vonatkozó határozmányokat is. A díjszabást a Minisztertanács, illetőleg a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg.

2. § A díjszabás e szabályzattól csak annyiban térhet el, amennyiben az különleges körülmények folytán egyes vonalakra, vonalrészekre, állomásokra, járművekre, vonatokra, vonatnemekre, árukra, vagy bizonyos fuvarozási és elszámolási módozatokra indokolt.

3. § A vasút minden elszámolásra berendezett állomásán köteles az illető állomásra érvényes díjszabást betekintés céljából a hivatalos órák alatt a közönség részére díjtalanul rendelkezésre bocsátani.

2. § A szabályzatnak a 36/1953. (VII. 17.) MT számú rendelettel módosított II. rész 5., 6., és 7.cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

II. Rész.

Fuvarozási terv, Kocsimegrendelés, Kocsilemondás

5. cikk

Tervszerű fuvarozás

1. § A vasút az árufuvarozást, fuvarozási terv alapján végzi.

2. § A fuvarozási terv éves, negyedéves és havi tervidőszakokra készül.

Az éves fuvarozási terv összeállítására vonatkozó rendelkezéseket az Országos Tervhivatal állapítja meg. A negyedéves fuvarozási terv összeállítását a Központi Szállítási Tanács meghallgatása után a miniszter szabályozza.

6. cikk

A havi fuvarozási terv megállapítása

1. § A havi fuvarozási terv feladási állomásonként és fuvaroztatónként meghatározza a tervidőszakban elfuvarozandó áruk nemét és mennyiségét.

2. § A havi fuvarozási tervjavaslatot - a fuvaroztatók havi fuvarozási tervadatbejelentéseit figyelembevéve - a vasút készíti el; a tervet a Központi Szállítási Tanács javaslata alapján a miniszter hagyja jóvá.

3. § Ha a havi fuvarozási terv szerint a fuvaroztató a tervhónapban 1000 tonnánál nagyobb árumennyiséget ad át fuvarozásra, a vasút a tervidőszak kezdete előtt - a fuvaroztató meghallgatásával és érdekeinek lehető figyelembevételével - meghatározhatja, hogy a fuvaroztató a tervidőszak egyes munkanapjain mennyi árut köteles berakni (napi berakási kötelezettség).

A miniszter népgazdasági érdekből - a Minisztertanács által tárcánként megállapított arányban - átmenetileg munkaszüneti napokra is napi berakási kötelezettséget állapíthat meg.

4. § A havi fuvarozási tervhez szükséges adatok bejelentésének és a havi fuvarozási terv megállapításának részletes szabályait a miniszter a Központi Szállítási Tanács javaslata alapján e szabályzat B) mellékletében (Fuvarozástervezési feltételek) állapítja meg.

7. cikk

Kocsimegrendelés, Berakási terv, Kocsilemondás

1. § A fuvaroztatónak a feladó által berakandó áruk számára (22. cikk) - a havi fuvarozási tervet és az esetleg megállapított napi rakodási kötelezettséget (6. cikk 3. §) is figyelembevéve - ötnapos tervidőszakra naponkénti részletezéssel kell a vasúttól kocsit rendelnie. A feladónak a havi fuvarozási tervbe fel nem vett áruk fuvarozásához is kocsimegrendelést kell benyújtania. Ezek a rendelkezések a magánkocsikban fuvarozásra kerülő árukra nem vonatkoznak.

2. § A kocsimegrendelést a miniszter által megállapított időben a feladási állomásnak kell átadni. Az ötnapos tervidőszakra történő kocsimegrendelési kötelezettség alól a miniszter felmentést adhat.

Ha a kocsi megrendelője nem közületi szerv, a vasút a kocsi megrendelésének elfogadását biztosíték adásához kötheti.

3. § A kocsimegrendelésnek tartalmaznia kell - átvevőnként csoportosítva - az áru megnevezését, súlyát, a feladási és rendeltetési állomást, a berakás napját, továbbá azt, hogy az áru a havi fuvarozási tervbe fel van-e véve vagy nincs. Kiviteli küldeményeknél a kocsimegrendelésnek a rendeltetési vasút és a kilépő határállomás megjelölését is tartalmaznia kell.

A kocsimegrendelésbe az arra vonatkozó esetleges kívánságot is fel kell venni, hogy a vasút a díjszabástól eltérően nyitott vagy fedett kocsit bocsásson rendelkezésre, továbbá a fuvarozáshoz szükséges rakszerek megnevezését és mennyiségét.

A 7 m-nél hosszabb tárgyak hosszúsági méreteit is meg kell adni.

Az élőállatokra vonatkozó kocsimegrendelésben súly helyett az állatok fajtáját és darabszámát és ha a fuvaroztató többemeletes kocsi rendelkezésre bocsátását kívánja, ezt is fel kell tüntetni.

Tartánykocsiban fuvarozásra kerülő, valamint azoknál az áruknál, amelyeknél csekélyebb fajsúlyuk miatt a kocsit raksúlyig nem lehet megrakni, a kocsimegrendelésbe a szükséges kocsik mennyiségét is be kell jegyezni.

Ha a fuvaroztató megítélése szerint az áru fuvarozásához különleges szerkezetű, különlegesen tisztított (mosott) vagy fertőtlenített kocsira van szükség, a fuvaroztatónak a kocsimegrendelésben ezt a kívánságát ki kell fejeznie. Különleges szerkezetű vagy meghatározott raksúlyú, illetőleg rakterületű kocsit azonban a vasút csak lehetőség szerint bocsát rendelkezésre. A különleges szerkezetűnek tekintendő kocsikat a díjszabásban kell felsorolni.

4. § A fuvaroztató a havi fuvarozási tervbe felvett áru helyett más áru számára is rendelhet kocsit, ha az áru továbbításához nem kell több vagy más típusú kocsi, mint a havi fuvarozási tervbe felvett áruhoz.

A vasút hozzájárulásával a fuvaroztató a havi fuvarozási tervtől eltérő állomáson is rendelhet kocsit.

5. § A vasút az ötnapos kocsimegrendelések alapján berakási tervet állapít meg.

A berakási terv feladási állomásonként és fuvaroztatónként meghatározza a tervidőszak egy-egy napján berakandó áruk mennyiségét, a felhasználandó kocsik számát és a rendeltetési állomást.

6. § A havi fuvarozási tervbe fel nem vett áruk továbbításához - a gyorsan romló (zöldség, gyümölcs), a kiviteli (export), a havi tervadat bejelentési kötelezettség alól felmentett és a 4. §-ban említett árukat kivéve - a vasút kocsit csak a lehetőség szerint és csak akkor bocsát rendelkezésre, ha a tervbe foglalt fuvarozásokhoz szükséges kocsikiállítási kötelezettségének eleget tett.

7. § A kocsimegrendelés és a berakási terv készítésének részletes szabályait a miniszter a Központi Szállítási Tanács javaslata alapján e szabályzat B) mellékletében (fuvarozástervezési feltételek) állapítja meg.

8. § A fuvaroztató a kellő időben (7. cikk 2. §) megrendelt kocsit a kocsi kiállítása előtti második nap 7 órájáig kocsilemondási díj fizetése nélkül lemondhatja.

9. § Ha a fuvaroztató a megrendelt kocsit a kocsikiállítását megelőző második nap 7 órája után mondja le, a díjszabásban meghatározott kocsilemondási díjat köteles a vasúinak fizetni.

Ha a fuvaroztató a kocsit annak kiállítása után mondja le, vagy a vasút a megrendelt és kiállított kocsit a rakodási idő elteltével üresen visszaveszi (32. cikk 3. §) a díjszabásban meghatározott kocsilemondási díjon felül, a kocsi rendelkezésre bocsátásától a kocsi lemondásáig, illetőleg visszavételéig kocsiálláspénzt és a díjszabás szerint esetleg járó egyéb díjakat is köteles a vasútnak megfizetni.

10. § A fuvaroztató mentesül a 9. §-ban meghatározott díjak fizetése alól, ha a vasút áruforgalmi korlátozást léptetett életbe [9. cikk 2. § a) és b) pontja].

Ha a fuvaroztató igazolja, hogy a kocsi lemondását olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket ki nem kerülhetett és amelyek elhárítása tőle nem függött, a vasút a kocsi kiállítása előtt történt lemondás esetében a 9. § alapján felszámított kocsilemondási díjat visszatéríti; ha a fuvaroztató a kocsit annak kiállítása után mondja le, a vasút a kocsilemondási díj 50%-át téríti vissza.

11. § A vasút a 9. §-ban meghatározott díjak iránti követelését a kocsikiállítás napjától, illetőleg ha a kocsit lemondás következtében nem állította ki, a lemondás vételének napjától számított 30 napon belül érvényesítheti.

3. § A szabályzat 16. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

1. § Kocsirakomány minden olyan, egy fuvarlevéllel feladott küldemény, amelyhez a feladó a kocsit kizárólagos használatra veszi igénybe, vagy amelynek díj számítási súlya legalább 5000 kg.

4. § A szabályzat 21. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

21. cikk

A kocsi kiállítása megrakás végett

1. § A vasút a 7. cikk szerint megrendelt kocsi kiállításának időpontjáról, hacsak a kiállítás időpontját a kocsimegrendelés átvételekor nem közölte, a megrendelőt a kiállítás előtt legalább 3 órával távbeszélőn, ennek hiányában küldönccel értesíti. A megrendelő és a feladási állomás az értesítés egyéb módjára vonatkozóan írásban megegyezhet.

A vasút ebben a §-ban meghatározott kötelezettségének akkor tett eleget, ha az átvevőt távbeszélőn értesítette, az értesítést küldönccel kézbesítette, illetőleg a közlést a posta üzenetközvetítő szolgálatának átadta vagy az értesítést küldönccel igazoltan megkísérelte.

A vasút által vezetett előjegyzés a távbeszélőn adott értesítés bizonyítékául szolgál.

2. § Ha a vasút az üres kocsit az 1. § szerint közölt időpont előtt állítja ki, a berakási határidő ebben az esetben is csak a közölt időpontban kezdődik, de a feladó a berakást korábban is megkezdheti.

Ha a vasút a kocsit a közölt időpont után állította ki, a berakási határidő a kiállítás időpontjától kezdődik. Ha a közölt időpont és az értesítés között nincsen legalább 3 óra időköz, a berakási határidő csak az értesítést követő 3 óra elteltével kezdődik.

3. § A vasút a berakás eredménytelen megkísérlése által okozott költséget köteles megtéríteni, ha a kocsit a közölt időponttól számított egy órán belül a berakáshoz nem állítja ki. Ebben az esetben a vasút a kocsi kiállításának időpontjáról a megrendelőt újból szabályszerűen értesíti; Mentesül a vasút a költségtérítési kötelezettségtől, ha a kocsikiállítás időpontjának változásáról a megrendelőt a korábban közölt időpont előtt legalább két órával értesíti.

4. § A vasút a megrakáshoz ép, tiszta (kisöpört) kocsit köteles kiállítani.

Ha a kocsi valamely hiányosság miatt - az áru természetére figyelemmel - annak fuvarozására nem alkalmas, a feladó azt nem köteles elfogadni.

Ha a vasút nem tiszta kocsit állított ki és azt a feladó tisztította (seperte) ki, a vasút a díjszabásban megállapított kocsitisztítási díjnak megfelelő összegű, térítést fizet a feladónak. A kitakarításhoz szükséges idő a berakási határidőt nem hosszabbítja meg.

5. § A szabályzat 27. cikkének 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

4. § Bérelt rakterületen, raktárban, valamint iparvágányon kezelt áruk feladása és kiszolgáltatása tekintetében a vasút és a fuvaroztatók a bérleti, illetőleg iparvágányszerződésben különleges feltételekben állapodhatnak meg.

A vasút és a fuvaroztatók különleges feltételekben állapodhatnak meg a megszakítás nélkül vagy legalább 12 órán át folyamatosan termelő egyes bányák nyers termékeinek iparvágányon történő rakodása és kocsiszükségletének kielégítésére vonatkozóan is.

6. § A szabályzatnak az 53/1954. (VIII. 20.) MT számú rendelet 9. §-ával módosított 28. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

28. cikk

Súlymegállapítás

1. § A feladónak a fuvarlevélben nyilvánított kívánságára a vasút - a 2. és 3. §-ban említett esetek kivételével - a küldemény súlyát megállapítani köteles. A küldemény súlyának megállapítására vonatkozó kívánságnak kell tekinteni azt is, ha a feladó a küldemény súlyát a fuvarlevélbe nem jegyezte be. A súlymegállapítás a feladási állomáson, s ha ott nem lehetséges, az útvonalon fekvő más állomáson történik.

A súlymegállapításért a vasút a díjszabásban megállapított díjat számítja.

2. § A feladó által berakandó (22. cikk 1. §) küldeményeknél - még ha a vasút rakta is be azokat - a vasút nem köteles a feladó súlymegállapítási kívánságának eleget tenni, ha sem a feladási állomáson, sem a fuvarozási útvonal állomásain megfelelő mérleg nem áll rendelkezésre vagy ha a mérlegelés az üzem rendes menetében zavart okozna.

A mérlegelési kívánság teljesítésének megtagadását, annak okát és részletes indokait a vasút a fuvarlevélbe bejegyezni köteles.

3. § A miniszter egyes állomásokra vagy árunemekre nézve a vasútat a súlymegállapítás alól átmenetileg felmentheti.

4. § A fuvaroztató kívánságának lehető figyelembevételével a vasút állapítja meg, hogy az általa végzett mérlegelés milyen mérlegelési eszközzel és milyen eljárással történjék.

5. § Ha a vasút a küldeményt vágányhídmérlegen mérlegeli, a súlymegállapításnál a kocsira felírt önsúlyt veszi alapul. A feladó kívánhatja, hogy a vasút az üres kocsit megmérlegelje; a vasút ennek a kívánságnak eleget tesz, kivéve, ha a feladási állomáson megfelelő vágányhídmérleg nem áll rendelkezésre, vagy ha a mérlegelés az üzem rendes menetében zavart okozna. Ha a vasút a feladó kívánságára az üres kocsit megmérlegelte, a küldemény súlyának megállapításánál a kocsinak ezt az önsúlyát veszi alapul.

A vasút az üres kocsi mérlegeléséért díjat csak akkor számít, ha a kocsin feltüntetett önsúly és a mérlegeléssel megállapított önsúly között 5%-nál kisebb az eltérés.

6. § A feladó a vasút által végzett súlymegállapításnál jelen lehet.

7. § A vasút az általa megállapított súlyt a fuvarlevélbe és a feladó kívánságára a fuvarlevélmásodpéldányba is bejegyezni köteles.

8. § Egyforma súlyú (egalizált) zsákokban, ládákban és hitelesített hordókban fuvarozott, továbbá tömegáruküldemények tekintetében a miniszter a díjszabásban úgy intézkedhetik, hogy ezeknek a küldeményeknek a súlyát a feladó a fuvarlevélbe jegyezze be.

9. § A vasút jogosult bármikor ellenőrizni, hogy a küldemény súlya a fuvarlevélen bevallott súlynak megfelel-e. Ha a bevallott súly és a vasút által megállapított súly között az eltérés a bevallott súly 5%-nál kisebb, a díjszámítás alapja a bevallott súly.

10. § Ha a feladó az általa berakandó küldemény fuvarlevelének súlyrovatát nem tölti ki és a vasút a 2. és 3. §-ban említett valamely oknál fogva a súlyt nem állapította meg, a díjszámítás alapja, ha a díjszabás másképpen nem rendelkezik, a kocsin feltüntetett raksúly.

7. § A szabályzat 32. cikkének 2. §-a után második bekezdésként a következő rendelkezéseket kell beiktatni:

"A feladó az általa berakandó árut a miniszter által megállapított határidő alatt köteles berakni (berakási határidő).

Ha a feladó a kiállított kocsi megrakását a miniszter által megállapított időn belül nem kezdi meg, a vasút jogosult a kocsit visszavenni."

8. § A szabályzat 33. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

33. cikk

A fuvarozás módja

1. § Árut vasúti fuvarozásra fehéráruként vagy gyorsáruként lehet feladni.

2. § Teheráruhoz teherárufuvarlevelet, gyorsáruhoz gyorsárufuvarlevelet kell kiállítani.

9. § A szabályzatnak az 53/1954. (VIII. 20.) MT számú rendelet 13. §-ával módosított 35. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

35. cikk

A fuvarköltségek fizetése

1. § A fuvarköltségeket a díjszabás határozmányainak megfelelően a feladó, az átvevő vagy a fuvarlevélben feltüntetett költségviselő köteles megfizetni.

2. § A feladási állomás köteles az általa beszedett összegeket mind a fuvarlevélen, mind a fuvarlevélmásodpéldányon részletesen feltüntetni.

10. § A szabályzat 40. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

40. cikk

Az átvevő értesítése az áru érkezéséről

1. § A vasút az átvevő által kirakandó küldemény érkezéséről az átvevőt a kocsi kiállítása előtt legalább 3 órával értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni azt az időpontot, amelyben a vasút a kocsit kirakás végett kiállítja.

2. § A vasút által kirakandó küldemény érkezéséről az átvevőt a vasút akkor értesíti, ha a küldemény már megérkezett.

3. § Az értesítés távbeszélőn, távbeszélő összeköttetés hiányában küldönccel írásban vagy távirattal történik, - a vasút által kirakandó küldeményről az átvevő postai levéllel is értesíthető.

Az átvevő és a rendeletetési állomás az értesítés egyéb módjára vonatkozóan írásban megegyezhet.

4. § A vasút az átvevő által kirakandó küldeményre vonatkozó értesítési kötelezettségének akkor tett eleget, ha az értesítést tartalmazó táviratot feladta, az átvevőt távbeszélőn értesítette, az értesítést küldönccel kézbesítette, illetőleg a közlést a posta üzenetközvetítő szolgálatának átadta vagy az értesítést küldönccel igazoltan megkísérelte.

A vasút által vezetett előjegyzés a távbeszélőn adott értesítés bizonyítékául szolgál.

5. § A vasút által kirakandó küldeményre vonatkozó értesítést megtörténtnek kell tekinteni:

a) küldönccel kézbesített értesítés esetében a kézbesítéssel vagy annak szabályszerű megkísérlésével;

b) távbeszélőn adott értesítés esetében az értesítés leadásával;

c) a távirat feladásától számított 6 óra elteltével;

d) a levél postára adásától számított 24 óra elteltével.

6. § A vasút az értesítésben köteles az átvevő által kirakandó küldeménynél a kirakási határidőt (47. cikk 1. §) a vasút által kirakandó küldeménynél az elviteli határidőt (47. cikk 11. §) megjelölni.

7. § Az értesítés elmarad, ha

a) a feladó a fuvarlevélben vagy az átvevő a rendeltetési állomáshoz intézett iratban az értesítés mellőzését kívánja,

b) a feladó a küldeményt "pályaudvaron marad" rendeltetéssel adja fel,

c) a vasút a küldeményt házhoz fuvarozza

11. § A szabályzat 44. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

44. cikk

Kocsik kitisztítása

1. § Az átvevő által kirakandó küldemények kirakása után az átvevő a kocsit kitisztítani (kisöpörni) köteles. Ha ennek nem tesz eleget, a vasút a díjszabásban megállapított díjat számítja fel.

2. § Ha a vasút az állategészségügyi vagy más hatósági rendelkezések szerint a kocsit tisztítani vagy fertőtleníteni köteles, ezért a díjszabásban megállapított díjat számítja fel.

12. § A szabályzat 47. cikke helyébe a következő rendelkezések lépnek:

47. cikk

Kirakási és elviteli határidő, Elvitel késleltetése

1. § Az átvevő az általa kirakandó árut a miniszter által megállapított határidő alatt köteles kirakni (kirakási határidő) és elvinni. A kirakás és az elvitel a nap minden szakában és munkaszünetes napokon is kötelező.

2. § A kirakási határidő az áru érkezéséről adott értesítésben megjelölt időpontban kezdődik, feltéve, hogy eddig az időpontig a kocsit a vasút kirakáshoz kiállította. Ha a vasút a kocsit az értesítésben megjelölt időpont után állította ki kirakáshoz, a kirakási határidő a kiállítás időpontjától kezdődik.

Mindaddig, amíg a vasút a kötelező értesítést nem teljesíti, a kirakási határidő nem kezdődik el.

3. § Olyan áruk kirakási határideje, amelyeknél érkezéséről az átvevőt a vasút nem köteles értesíteni (40. cikk 7. § a)), akkor kezdődik, amikor a vasút a kocsit kirakáshoz kiállította.

4. § A vasút az átvevő által kirakandó árut tartalmazó kocsit az értesítésben megjelölt időpont előtt is kiállíthatja, de a kirakási határidő ily esetben is az értesítésben megjelölt időponttól kezdődik; ez esetben az átvevő a kirakást korábban is megkezdheti.

5. § Ha az értesítés megtörténte és az értesítésben közölt időpont között nincs meg a 40. cikk 1. §-ában meghatározott időköz, a kirakási határidő csak az értesítés megtörténtét követő 3 óra elteltével kezdődik, feltéve, hogy a kocsi ebben az időpontban kiszolgáltatásra készen áll.

6. § Ha a vasút a kocsit az értesítésben megjelölt időponttól számított egy óra alatt nem állítja ki kirakáshoz, köteles az átvevőnek az elvitel megkísérlése által okozott költségeket megtéríteni. Ebben az esetben a vasút a kocsi kiállításának időpontjáról az átvevőt újból szabályszerűen értesiti. Az átvevő kívánságára a vasút köteles az elvitel eredménytelen megkísérlését a fuvarlevélen elismerni.

Mentesül a vasút a költségtérítési kötelezettségtől, ha a kocsikiállítás időpontjának változásáról az átvevőt a korábban közölt időpont előtt legalább két órával értesíti.

7. § Ha az átvevő az árut a kirakási határidő alatt nem rakja ki, a kirakási határidő lejártától a késedelem idejére a díjszabásban megállapított kocsiálláspénzt köteles fizetni. Ha a díjszabás másként nem rendelkezik, kocsiálláspénz legfeljebb 48 órára számítható; 48 óra elteltével, ha az átvevő az árut nem is rakta ki, fekbért kell felszámítani.

Ha az átvevő az áru kirakását a miniszter által megállapított határidőn belül nem kezdi meg, a vasút jogosult az árut az átvevő költségére kirakni (kényszerkirakás) és tárolni.

8. § A kirakási határidő szünetel:

a) hatósági kezelés tartama alatt, feltéve, hogy a kezelést nem az átvevő késlelteti,

b) ha a kirakást a vasút késlelteti.

9. § Ha az átvevő az árut kirakja, de a kirakási határidő lejártától számított 24 órán belül az árut az állomás területéről nem viszi el, kötetes a kirakási határidő lejártától, illetőleg, ha az árut a kirakási határidőn belül nem rakta ki, a kirakás megtörténtétől a késedelem idejére a díjszabásban megállapított fekbért fizetni.

Az állomás területéről el nem vitt árut a vasút jogosult az átvevő költségére házhoz szállítani; köteles azonban erről a szándékáról az átvevőt legalább 24 órával előbb értesíteni.

Ennek a 8-nak a rendelkezéseit alkalmazni kell azokra az árukra is, amelyeket a 7. § alapján a vasút rakott ki.

10. § A vasút által kirakandó árut a 11. §-ban megállapított határidőn belül a rendeltetési állomás hivatalos órái alatt kell átvenni és elvinni (elviteli határidő). Ha az elviteli határidőn belül az átvevő az árut nem viszi el, a vasút az elviteli határidő lejártától a késedelem idejére a díjszabásban megállapított fekbért számítja fel.

A vasút a hivatalos órákról kifüggesztés útján ad tájékoztatást.

11. § A vasút által kirakandó áruk elviteli határideje - ha A) melléklet eltérő rendelkezést nem tartalmaz - teheráruknál 48 óra, gyorsáruknál 24 óra.

12. § Az elviteli határidő az áru megérkezéséről szóló értesítés megtörténtekor veszi kezdetét (40. cikk 5. §). Az olyan áru elviteli határideje, amelynek megérkezéséről az átvevőt a vasút nem köteles értesíteni [40. cikk 7. § a) és b)], akkor kezdődik, amikor az áru a vasútnál kiszolgáltatásra készen áll.

13. § Ha a vasút által kirakandó áru elvitele végett a vasút értesítése alapján az átvevő jelentkezik, de az áru részére egy órán belül ki nem szolgáltatható, a vasút köteles az elvitel megkísérlése által okozott költségeket az átvevőnek megtéríteni. Az átvevő kívánságára a vasút köteles az elvitel eredménytelen megkísérlését a fuvarlevélen elismerni.

14. § Az elviteli határidő szünetel:

a) hatósági kezelés tartama alatt, feltéve, hogy a kezelést nem az átvevő késlelteti;

b) ha az elvitelt a vasút késlelteti,

c) munkaszünetes napokon.

15. § Ha az átvevő a fuvarlevelet kiváltotta, illetőleg a fuvarlevélmásolatot átvette, de az árut a kirakási, illetőleg az elviteli határidőn belül nem vitte el, a vasút a küldeményt tárolhatja, vagy szállítmányozónak, vagy közraktárnak be-raktározás végett átadhatja, vagy az 51. cikk 8., 9., 10., és 12. §-ának megfelelően értékesítheti azzal az eltéréssel, hogy a feladó helyett minden esetben az átvevőt kell érteni.

13. § A szabályzat 61. cikkének 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

4. § Ha a feladó a fuvarlevélben az árut valótlanul vagy hiányosan nevezi meg, vagy az általa berakandó küldemény súlyát valótlanul tünteti fel és ezáltal fuvardíjmegrövidítést okozhat, a bírság a feladó által feltüntetett adatok alapján számított és a valóságnak megfelelő adatok alapján számítandó fuvardíj közötti különbözet háromszorosa.

14. § (1) A szabályzat 64. cikkének 3. §-a után az alábbi 4. §-t kell beiktatni:

4. § A kocsilemondási díj iránti követelés elévülése a kocsikiállítás napjával, ha a vasút a kocsit annak lemondása miatt nem állította ki, a lemondás vételének napjával kezdődik.

Az elévülés a 7. cikk 11. §-ában szabályozott érvényesítés elintézésének ideje alatt szünetel.

(2) A szabályzat 64. cikke 4. §-ának megjelölése 5. §-ra módosul.

15. § A szabályzat 76. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

76. cikk

Továbbítás

1. § Hullát fedett kocsiban kell fuvarozni. A kocsiba csak a küldeményhez tartozó tárgyakat szabad berakni. Ugyanazon feladási állomáson ugyanarra a rendeltetési állomásra egyidejűleg feladott több hullát a vasút jogosult egy kocsiban fuvarozni.

Csukott halottas kocsiban feladott hulla nyitott vasúti kocsin fuvarozható.

16. § A szabályzat 8. cikke, 39. cikke 1. §-ának c) és d) pontja, 48. cikkének 3. §-a. 60. és 68. cikke továbbá a 36/1953. (VII. 17.) MT számú rendelet, valamint az 53/1954. (VIII. 20.) MT számú rendelet 9. és 13. §-a hatályát veszti.

17. § Jelen rendelet 1958. évi július hó 1. napján lép hatályba.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese