1957. évi 58. törvényerejű rendelet

az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását szabályozó rendelkezései végrehajtásáról

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Az 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: T.) 55-59. §-aiban, valamint az 1957. évi V. törvény 18. §-ában megjelölt ügyekre vonatkozó eljárásokban az 1954. évi VI. törvénnyel módosított 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az említett törvényekben, valamint a jelen törvényerejű rendeletben foglalt kiegészítésekkel, illetőleg eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § A jelen törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó eljárás megindítására, illetőleg az abban való részvételre az ügyész a Pp. 2/A. §-ában foglaltak alapján jogosult azzal az eltéréssel, hogy a Pp. 2/A. §-ának az ügyész illetékességére vonatkozó rendelkezéseit ezekben az eljárásokban nem lehet alkalmazni,

II.

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁROZATOK MEGTÁMADÁSA ESETÉBEN

A bíróságok összetétele

3. § A bíróság a Pp. 11. §-a szerinti összetételben jár el abban az esetben is, ha a pert a T. 58. §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálja el.

A bírák kizárása

4. § (1) A Pp. 13-15. valamint 21. §-ában felsorolt eseteken felül a per elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt:

a) az, aki mint ügyintéző az államigazgatási szerv határozatának meghozatalában résztvett,

b) az a) pont alá eső személynek a Pp. 13. §-a (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa,

c) az államigazgatási határozat meghozatalában résztvett államigazgatási szerv tagja, valamint ügyintézői vagy vezetői munkakörben foglalkoztatott dolgozója,

d) az, akit az államigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.

(2) Az előző bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők kizárására is megfelelően alkalmazni kell.

Illetékesség

5. § Jogszabály további rendelkezéséig a perre Budapest területén kizárólag a budapesti V. ker. bíróság, a megye területén pedig kizárólag a megyei bíróság székhelyén lévő járásbíróság (városi bíróság) illetékes.

Perképesség

6. § A perben fél lehet az államigazgatási szerv is, amelynek a Pp. 48. §-a értelmében perbeli jogképessége nincs.

Változás a felek személyében

7. § (1) Ha az államigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik vagy az ügy időközben más államigazgatási szerv hatáskörébe került, a perbe azt az államigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek. hatáskörébe az új rendelkezés szerint az államigazgatási határozat meghozatala tartozik.

(2) Ha nem állapítható meg, hogy az eljárás melyik államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, illetőleg ha ilyen államigazgatási szerv nincs, a főfelügyeleti szerv a bíróság megkeresésére köteles az alperesként perbevonható államigazgatási szervét kijelölni

Képviselet

8. § A perben a felsőbbfokú államigazgatási szerv meghatalmazottjaként eljárhat az alsóbbfokú államigazgatási szerv dolgozója vagy tagja, illetőleg az államigazgatási szerv felügyelete alatt álló szerv (intézmény, vállalat stb.) dolgozója is.

Költségek előlegezése

9. § A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére az államigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem ilyen esetben a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Keresetindítás

10. § (1) Ha a fél a kereset beadására megállapított határidőt [20. § a) és 21. § a) pont, továbbá T. 56. § (4) bekezdés] elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolásra a Pp. 106-110. §-ai az irányadók.

(2) Az államigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetet nem utasíthatja vissza, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem csatolt.

11. § Az az államigazgatási szerv, amelyik a megtámadható határozatot hozta, köteles a keresetre írásban nyilatkozni, mégpedig ha a keresetet a fél nála nyújtotta be, az iratoknak a bírósághoz való továbbításával egyidejűleg, egyébként pedig a kereset kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

A per elbírálása tárgyaláson kívül

12. § (1) Tárgyaláson kívül lehet a pert elbírálni, ha annak ténybeli és jogi megítélése egyszerű.

(2) Tárgyaláson kívüli elbírálás esetében is helye van a fél meghallgatásának (Pp. 113. §). illetőleg a fél meghallgatása végett más bíróság megkeresésének (Pp. 201. §).

(3) Ha a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának (pl. tanú, vagy szakértő meghallgatása stb.), a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetőleg tárgyalás kitűzését rendelte el, ezt követően nem térhet vissza az ügy elbírálására.

Mulasztás

13. § Ha a tárgyalást az államigazgatási szerv mulasztja el, vele szemben ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amelyek a Pp. 2. §-ában megjelölt állami szervekre vonatkoznak,

Viszontkereset, szünetelés, egyezség

14. § A perben viszontkeresetnek, szünetelésnek, illetőleg egyezségnek nincs helye.

A per tárgyalásának felfüggesztése - Az eljárás megszüntetése

15. § (1) Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy az államigazgatási szerv bíróság előtt megtámadott határozata ellen az ügyész óvást nyújtott be, vagy pedig a felettes államigazgatási szerv a határozatnak felügyeleti úton való felülvizsgálata iránt intézkedett, a per tárgyalását az óvás elbírálásáig, illetőleg a felügyeleti intézkedés megtételéig - legfeljebb azonban harminc napi időtartamra - felfüggeszti. A harminc nap eltelte után a per tárgyalását akkor is folytatni kell, ha az államigazgatási szerv még érdemi határozatot nem hozott.

(2) Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új államigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti és az államigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi.

(3) Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új államigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak ebben a részben szünteti meg, a tárgyalást pedig folytatja azokról a kereseti kérelmekről, amelyek felöl az új államigazgatási határozat egyáltalán nem vagy nem a kereseti kérelemnek megfelelően döntött. A felperes a keresetét az új államigazgatási határozatra tekintettel megváltoztathatja. A per részben való megszüntetése folytán az államigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

Szakértő

16. § Szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 4. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt kizáró ok fennáll.

Határozat

17. § A bíróság a per érdemében akkor is ítélettel határoz, ha a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

Előzetes végrehajtás

18. § Előzetes végrehajtás elrendelésének nincs helye.

III.

EGYES ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK.

19. § Az állampolgársági perekben a 2-4. §-ok, valamint a 6-18. §-ok, és 22. §-ok rendelkezései azzal a kiegészítéssel irányadók, hogy ezekben a perekben alkalmazni kell a Pp. 286. §-ának (1) bekezdését is.;

20. § A nyugdíj (baleseti járadék) iránti igénynyel kapcsolatban keresetindításnak a Kormány rendelete által meghatározott körben [69/1954. (XI. 2.) MT rendelet 70. §] van helye. Az ilyen perekre a T. és a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az ellátási igény tárgyában másodfokon hozott határozat ellen a keresetet a határozat kézbesítésétől számított hatvan nap alatt kell benyújtani;

b) a keresetet az elsőfokon eljárt államigazgatási szerv ellen kell indítani;

c) a pert nem lehet tárgyaláson kívül elintézni;

d) a bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja.

21. § A betegségi biztosítás szolgáltatásai terén felmerülő - bírói útra tartozó (1955. évi 39. tvr. 28-30. §) - vitás ügyekben indított perekre a T. és a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a keresetet a határozat (fizetési meghagyás) kézbesítésétől számítolt tizenöt nap alatt kell benyújtani;

b) a keresetet az elsőfokon eljárt államigazgatási szerv ellen kell indítani;

c) a pert nem lehet tárgyaláson kívül elintézni;

d) a bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja.

IV.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

22. § (1) Ha a bíróság jogerős határozata ellen a fél perújítással élt vagy az ellen a legfőbb ügyész, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást nyújtott be, a bíróság, illetőleg a legfőbb ügyész erről - a T. 59. §-ának (2) bekezdése alapján folyó eljárás felfüggesztése végett - értesíti az eljáró államigazgatási szervet.

(2) A perújítás, illetőleg a törvényességi óvás elbírálása után, ha a bíróság új határozatot hoz, az államigazgatási szerv a határozatnak megfelelően az államigazgatási eljárást továbbfolytatja vagy megszünteti.

23. § A T., illetőleg a jelen törvényerejű rendelet hatálya alá vont azokban a perekben, amelyek a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt már megindultak, a korábbi jogszabályok szerint végzett minden eljárási cselekmény akkor is megtartja érvényét, ha a cselekményt a T., illetőleg a jelen törvényerejű rendelet eltérően szabályozza. Az ilyen pereket a korábbi jogszabályok szerint kell befejezni.

24. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadása esetében irányadó további eljárási szabályokat, valamint az 5. §-ra tekintettel szükségessé váló illetékességi szabályokat, illetőleg átmeneti rendelkezéseket - az érdekelt miniszterekkel egyetértve - rendelettel állapítsa meg.

25. § A jelen törvényerejű rendelet az 1957. évi október hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 69/1954. (XI. 2.) MT rendelet 68. §-a és 69. §-ának (2) bekezdése, valamint a 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet 108. §-a (1) bekezdésének első mondata és (2) bekezdése hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára