3/1958. (III. 7.) MüM rendelet

a munka-, védő- és egyenruhajuttatás rendezéséről szóló 17/1958. (II. 21.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról

[A vastagabb betűs szöveg a 17/1958. (II. 21.) Korm. számú rendeletet, a vékonyabb betűs szöveg a munkaügyi miniszter végrehajtási rendeletét, tartalmazza.]

A munka-, védő- és egyenruhajuttatás rendezéséről szóló 17/1958. (II. 21.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: R.) végrehajtásaként a Szakszervezetek Országos Tanácsával - a védőruha-juttatás tekintetében az egészségügyi miniszterrel is - egyetértésben a következőket rendelem:

1. § A rendelet hatálya

(1) E végrehajtási rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra (a továbbiakban: vállalat) és az általuk foglalkoztatott dolgozókra.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres testületek polgári alkalmazottaira.

A munkaruha

R. 1. §

A jelen rendelet értelmében munkaruha:

a) a nagymértékű szennyeződésre és nagyfokú ruhaelhasználódásra való tekintettel adott ruha;

b) a formaruha (áruházi elárusítók, színházi jegyszedők, utcaseprők, portások és hasonló munkakört betöltők részére adott ruhák);

c) az időjárás elleni védekezésül adott ruhák közül azok, amelyeket a munkaügyi miniszter munkaruhának minősít.

2. § Az időjárás elleni védelműl adható munkaruhafajtákat az 1. számú melléklet tartalmazza.

R. 2. §

(1) A miniszter a szakszervezettel egyetértésben köteles a felügyelete alatt álló területre a munkaruhajuttatásra vonatkozó iránymunkaköri jegyzéket készíteni. A jegyzéknek tartalmaznia ke) a munkaruhajuttatás idejét is, hónapokban meghatározva.

(2) Az iránymunkaköri jegyzék figyelembevételével az üzemi tanács - ahol üzemi tanács nincs, a vállalat igazgatója az üzemi bizottsággal egyetértésben - készíti el azoknak a munkaköröknek a jegyzékét, amelyekben a dolgozóknak munkaruhát kell adni. A vállalat a jegyzékben köteles meghatározni az adandó munkaruha juttatási idejét is.

(3) A vállalat a munkaruhajuttatásban részesítendő munkakörök jegyzékét a felügyeleti szervek által megadott pénzügyi kereten belül köteles elkészíteni.

3. § (1) A magánmunkáltató a R. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott miniszteri mukaköri jegyzékben felsorolt munkakörökben dolgozók részére köteles a munkaruhát biztosítani.

(2) Az ipari tanulók részére munkaruhát akkor kell adni, ha a vállalatnál azonos munkakörben dolgozók munkaruhajuttatásban részesülnek. [R. 2. § (2) bekezdés.] A tanulók munkaruhájáról annak kell gondoskodni, aki a tanuló bérét fizeti.

4. § (1) A dolgozó akkor válik a munkaruhára jogosulttá, amikor olyan munkakörbe lép, amelyben őt a R. 2. § (2) bekezdése alapján meghatározott munkaköri jegyzék szerint munkaruha illeti meg.

(2) A vállalat a munkaruhát természetben és díjtalanul, elismervény ellenében köteles kiadni.

5. § (1) A munkaruha kiadásával egyidejűleg közölni kell a dolgozóval a ruha juttatási idejét, hónapokban meghatározva. A juttatási időt az elismervényen is [4. § (2) bekezdés] fel kell tüntetni.

(2) A juttatási időt egész hónapokban kell számítani. Ha a dolgozó a hónap első felében válik munkaruhára jogosulttá, a juttatási idő kezdő időpontja a hónap első napja, ha a hónap második felében, a ruha juttatási idejét a következő hónap első napjától, kell számítani.

(3) A juttatási idő kezdetéül azt az időpontot kell tekinteni, amikor a dolgozó a munkaruhára jogosító munkakörbe lép. [R. 2. § (2) bekezdés.]

(4) Ha a dolgozót a munkaköri jegyzék alapján azonos jellegű munkaruha és védőöltözet egyaránt megilleti, részére csak a védőöltözetet szabad kiadni.

(5) A juttatási időt az adott területre megállapított munkaidő figyelembevételével kell meghatározni. (Pl. olyan esetben, amikor a rendszeres napi munkaidő 8 óra és a munkaruha juttatási ideje ennek figyelembevételével 24 hónapban lett meghatározva, az ugyanezen munkaruha juttatási idejét a napi 4 órás munkaidővel foglalkoztatott dolgozóknál 48 hónapban kell megállapítani.)

(6) Ha a vállalat a lábbelit megtalpaltatja, a lábbeli juttatási idejét 25%-kal meg kell hosszabbítani.

6. § (1) A juttatási időbe nem szabad beszámítani az egy hónapot meghaladó katonai szolgálatban, tanfolyamon, betegállományban, fizetésnélküli vagy rendkívüli szabadságon eltöltött időt.

(2) A juttatási idő eltelte előtt más munkaruhát csak akkor szabad a dolgozó részére kiadni, ha a munkaruha üzemi baleset vagy tűzeset, illetőleg más elemi kár következtében a dolgozó hibáján kívül vált használhatatlanná.

(1) A vállalat általában munkaruhafajtánként egyet adhat ki a dolgozónak. Ha azonban a ruha mosása, tisztítása miatt szükség van több azonos munkaruha kiadására, a juttatási időt annyiszor kell számításba venni, ahány darab ruhaféleséget adtak ki állandó használatra. (Pl. ha egy munkakörben a köpeny juttatási ideje 18 hónap, de a vállalat a mosás miatt minden dolgozó részére két köpenyt ad ki, akkor a két köpeny együttes juttatási ideje 36 hónap.)

(2) Olyan esetben, amikor a dolgozónak csak esetenként van szüksége munkaruhára, azt leltári szakfelszerelésként raktárban kell tartani és csak a szükséges időre kell a dolgozónak kiadni. Szakfelszerelésként kezelt ruhafélét, vagy lábbelit egy dolgozó részére egyfolytában 30 napnál hosszabb időre kiadni nem szabad.

8. § Az 1959. évi munkaruha és védőruha nyitó raktárkészlet leltári értéke a minisztérium (megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága) felügyelete alá tartozó összes vállalatok tekintetében nem lehet kevesebb az 1958. évi nyitó raktárkészlet leltári értékénél.

9. § (1) Az a munkaruha, amelyet a dolgozó kizárólag egyedül használ, az elhasználódási idő elteltével tulajdonába megy át. (Mt. V. 157. §)

(2) A használatra kiadott munkaruha a juttatási idő elteltéig a vállalat tulajdonát képezi.

R. 3. §

(1) Az újonnan belépő dolgozónak - abban az esetben, ha olyan munkakörbe lép, melyben a vállalatnál a dolgozók munkaruhajuttatásban részesülnek - az első hat hónapban csak használt munkaruhaféleségeket lehet kiadni. A hat hónap eltelte után új munkaruhát adni csak abban az esetben lehet, ha a kiadott használt munkaruhaféleség juttatási ideje már lejárt.

(2) Ha a munkaviszony a munkaruha juttatási idejének letelte előtt szűnik meg, a dolgozó részére kiadott munkaruhát a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben megvásárolhatja.

(3) A dolgozó által megvásárolható ruhaféleségeket a munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben határozza meg.

10. § (1) Az újonnan belépő dolgozónak az első hat hónap letelte előtt új munkaruhát kiadni csak abban az esetben lehet, ha a vállalatnál használt munkaruha már nincs raktáron és ilyen munkaruhát a felügyeleti szerv sem tud rendelkezésre bocsátani.

(2) A használt munkaruhát tisztán, kijavított állapotban kell kiadni a dolgozók részére.

11. § (1) A R. 3. § (2) bekezdése alapján megvásárolható munkaruhát a dolgozónak csak készpénzfizetésre és kiskereskedelmi áron szabad eladni.

(2) Az (1) bekezdés alapján a vállalat részére befizetett teljes összeget a vállalat új munkaruha beszerzésére köteles fordítani.

(3) A dolgozó mindazon ruhaféleségeket megvásárolhatja, amelyek a R. 1. §-a szerint munkaruhának minősülnek.

12. § (1) A dolgozó köteles a munkaruhát megőrizni és a rongálódástól legnagyobb gondossággal óvni.

(2) A munkaruha mosása és rendbentartása a dolgozó kötelessége. (Mt. V. 158. §)

(3) A munkaruhát csak a munkahelyen és a munkaidő alatt lehet használni, azt a vállalat területéről kivinni nem szabad. A vállalat igazgatója kivételesen írásban engedélyezheti a munkaruhának a vállalat területéről való kivitelét. (Pl. javítás, mosás, stb. céljából.)

13. § A dolgozó részére kiadott munkaruhát vissza kell venni, illetve a dolgozó köteles azt visszaszolgáltatni, ha:

a) a munkaviszony megszűnik, kivéve, ha a dolgozó a munkaruhát megvásárolja [R. 3. § (2) bekezdés];

b) olyan munkakörbe kerül, amelyben őt, a munkaruhajuttatás nem illeti meg;

c) egy hónapnál hosszabb fizetés nélküli, vagy rendkívüli szabadságot kap;

d) tényleges katonai szolgálatra vonul be.

14. § A jelen rendelet hatálybalépése után kiadásra kerülő munkaruhákat a vállalat bélyegzőjével és sorszámmal kell ellátni. Több részből álló munkaruha minden darabján fel kell tüntetni a bélyegzőt és a sorszámot. A bélyegzőlenyomatnak idő- és mosásállónak kell lennie. A sorszámot fel kell jegyezni az egyéni nyilvántartólapra. A ruha visszavételekor ellenőrizni kell, hogy a sorszám megegyezzen a kiadott ruha sorszámával.

Védőöltözet

R. 4. §

(1) Védőöltözet az egészségi (munkaköri) ártalmak elhárítására, valamint közegészségügyi érdekből adott ruhaféleség.

(2) Azokat az egészségi (munkaköri) ártalmakat, amelyek elhárítására, továbbá azokat a területeket, ahol közegészségügyi érdekből védőöltözetet kell adni, valamint a védőöltözetfajtákat a munkaügyi miniszter, az egészségügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben szabályozza.

(3) A szabályozás alapján a minisztériumok az illetékes szakszervezetekkel egyetértésben határozzák meg a felügyeletük alá tartozó területeken azokat a munkaköröket, amelyekben a dolgozók részére védőöltözetet kell adni.

(4) A nehézipari miniszter a munkaügyi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben, egyes vegyipari vállalatok tekintetében, vállalati védőruha munkaköri jegyzék kiadását is engedélyezheti, amely a minisztériumi munkaköri jegyzéktől eltérő munkakörökben is engedélyezhet védőruha juttatást.

15. § (1) Azokat az egészségi (munkaköri) ártalmakat, illetve közegészségügyi követelményeket, amelyekre tekintettel védőöltözetet kell adni, továbbá a megfelelő védőöltözetfajtákat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A miniszter és a szakszervezet által a 2. számú mellékletben foglaltak alapján kiadandó munkaköri jegyzéknek magában kell foglalnia az egyes munkakörökben adandó védőöltözetfajtákat, valamint a közegészségügyi érdekből adandó védőöltözeteket is.

(3) A vállalatok a felügyeleti szervek által megadott pénzügyi keretből elsősorban a védőöltözet igényeket kötelesek kielégíteni.

16. § Ha valamely munkafolyamatnál a dolgozót többféle ártalom is fenyegeti, minden egyes ártalomra előírt védőöltözetre jogosult.

17. § (1) A dolgozó a munkaidő alatt köteles a védőöltözetet használni, ennek elmulasztása fegyelmi vétséget képez.

(2) A védőöltözet nem megy át a dolgozó tulajdonába.

18. § A védőöltözet mosásáról, tisztításáról, fertőtlenítéséről, javításáról a vállalat gondoskodik. A vállalat, az üzemi bizottsággal egyetértésben, a védőruhát a dolgozóknak mosatás céljából átadhatja, amennyiben ezáltal a gazdasági és az egészségügyi követelmények betartása jobban biztosítható.

19. § (1) Szabványosított védőöltözetek csak szabvány szerinti minőségben, a nem szabványosított és a szabványtervezetekben nem szereplő védőöltözeteket pedig a munkaügyi miniszter által a védőöltözetet előállító vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel, a Szabványügyi Hivatallal és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben megállapított minőségben szabad előállítani és forgalombahozni.

(2) A vállalat a dolgozói részére a rendelet hatálybalépése után csak az (1) bekezdésben meghatározott minőségű védőöltözeteket szerezhet be és szolgáltathat ki. A raktáron lévő védőöltözeteket azonban fel kell használni.

20. § A balesetelhárító és az egészségvédő óvórendszabályokban meghatározott egyéni védőeszközöket (egyéni védőfelszereléseket) a vállalat a védőruhajuttatáson felül a felügyeleti szervek által megadott pénzügyi kerettől függetlenül köteles biztosítani. Az egyéni védőeszköz (védőfelszerelés) fajtákat a 3. számú melléklet tartalmazza.

21. § (1) A magánmunkáltató és az ipari tanulót foglalkoztató vállalat a R. 4. § (3) bekezdése alapján kiadandó munkaköri jegyzékben felsorolt munkakörökben dolgozók részére és az e munkakörökre előírt védőöltözetfajtákat köteles biztosítani.

(2) A védőöltözet kiszolgáltatásával kapcsolatban a jelen rendelet 4. § (1), a 7. § (1) és a 10 § (2) bekezdésében, a védőöltözei használatával kapcsolatban a 12. § (1), (3) bekezdésében és a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Anyagi felelősség a munkaruháért és a védőöltözetért

22. § A dolgozót a részére kiadott munkaruháért és védőöltözetért az Mt. 121-123. §-ai szerinti anyagi felelősség terheli.

R. 5. §

A dolgozó munkaviszonyának megszűnése esetén a részére kiadott munkaruha, védőruha, vagy az egyéni védőeszközök elvesztése, illetve megrongálása miatt még nem jogerősen kirótt kártérítésnek megfelelő összeget munkabéréből - ideértve a felmondási illetményt is - a jogerős döntésig vissza lehet tartani.

23. § A munkaviszony megszűnése esetén a kár megállapítására vonatkozó eljárást azonnal le kell folytatni és közölni kell a dolgozóval a kártérítés összegét.

24. § A megállapított kártérítés összegét a dolgozó elszámoltatásakor munkabéréből le kell vonni, illetve a kártérítést megállapító határozat jogerőre emelkedéséig vissza kell tartani. Ha a kártérítés összege a dolgozó kifizetésre váró járandóságainak összegét meghaladja, a meghaladó összeget a dolgozó munkakönyvével együtt kiadásra kerülő "Munkavállalói Igazolási Lap"-on, mint tartozást fel kell tüntetni.

R. 6. §

A vállalat a szolgálat rendjének és fegyelmének fenntartása érdekében a miniszter által a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben meghatározott munkakörökben egyenruhát köteles adni.

25. § Az egyenruhajuttatásra vonatkozó részletes szabályokat az érdekelt miniszterek a szakszervezettel egyetértésben adják ki.

Vegyes rendelkezések

26. § (1) A könyvelésben külön-külön számlán kell nyilvántartani a munkaruhára, a védőöltözetre, az egyéni védőeszközökre és az egyenruhára fordított kiadásokat.

(2) A könyvelésre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.

27. § Mindazon tervező szervek, amelyek az Országos Tervhivatal által 1958. évre kiadott tervezési előírás könnyűipari áruellátási és értékesítési fejezetében tervjavaslat benyújtására kötelezve voltak, jelen rendelet kihirdetésétől számított 21 napon belül kötelesek a határozatnak megfelelő termékekre (ruhaipari termékek: db. és forint, cipő: pár) új ellátási tervjavaslatot benyújtani az Országos Tervhivatalhoz.

28. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésekor még használatban lévő munkaruhák juttatási idejére a jelen rendelet alapján kiadandó munkaköri jegyzékben feltüntetett juttatási időt kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt kiadott munkaruhát nem kell visszavenni abban az esetben, ha a dolgozó által betöltött munkakörre nézve a R. 2. § (2) bekezdése alapján kiadandó munkaköri jegyzék nem állapít meg ruhajogosultságot, feltéve, hogy a ruhajuttatás a rendelet hatálybalépése előtt kiadott jogszabályon alapult. Ilyen esetben a juttatási idő letelte után a munkaruha a dolgozó tulajdonába megy át.

(3) Olyan esetben, amikor a R. vagy a jelen rendelet alapján kiadandó munkaköri jegyzék más munkaruhát ír elő, mint amit a dolgozó a rendelet hatálybalépése előtt kapott, az új munkaköri jegyzék alapján járó munkaruhát nem szabad kiadni mindaddig, amíg a korábban kiadott munkaruha kihordási ideje le nem telt.

R. 7. §

(1) A munka-, védő- és egyenruhajuttatásra megállapított keretek túllépéséért és a szabálytalan munka-, védő- és egyenruhajuttatásokért az igazgató és más vezető a Mt. 121-123. §-ai szerint anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Azt az összeget, amellyel a vállalat a munka-, védő- és egyenruhajuttatásra fordítható kereteket túllépi, a vállalati felosztható nyereségrészesedésből, illetve a többleteredmény után járó igazgatói alapból le kell vonni.

8. § Jelen rendelet rendelkezéseit 1958. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni, a végrehajtásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik. Egyidejűleg hatályukat vesztik az 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendelet 156. §-ának (2) és (3) bekezdései és a 157. §-ának (1) bekezdése és a 2.213/68/1954. számú minisztertanácsi határozat.

29. § Jelen rendelet rendelkezéseit 1958. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg a 3.161-1/1951. (VI. 19.) EüM számú és a 3.161-2/1951. EüM számú utasítások hatályukat vesztik.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter