7/1958. (VIII. 17.) IM rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos ügyekben kölcsönösen nyújtandó jogsegély tárgyában Budapesten 1958. évi április hó 24. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 22. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos ügyekben kölcsönösen nyújtandó jogsegély tárgyában Budapesten 1958. évi április hó 24. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kihirdetéséről szóló 1958. évi 22. számú törvényerejű rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(az Egyezmény 2. cikkéhez)

(1) A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában Budapesten 1957. évi május hó 27-én aláírt és az 1957. évi 54. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: Alapegyezmény) 17. cikkében megjelölt Magyar-Szovjet Vegyesbizottság (a továbbiakban: Vegyesbizottság) megkeresheti a magyar bíróságot az Alapegyezmény 9., illetőleg 10. cikke értelmében hatáskörébe tartozó ügyekben olyan jogsegély nyújtása iránt is, hogy a bíróság az ügyben hallgassa ki a feleket, a tanúkat, az ügyben érdekelt személyeket, folytasson le szakértői bizonyítást, foganatosítson szemlét és a bizonyítás eredményét összefoglalva közölje a Vegyesbizottsággal.

(2) Az előző bekezdésben megjelölt jogsegély nyújtására kizárólag a budapesti fővárosi bíróság illetékes. Ha az említett bizonyítás során olyan feleket, tanukat vagy szakértőt kellene meghallgatni, akik nem a budapesti fővárosi bíróság területén laknak, illetőleg a szemlét a budapesti fővárosi bíróság területén kívül kellene foganatosítani, a budapesti fővárosi bíróság a meghallgatás, illetőleg a szemle foganatosítására az általánosan illetékes bíróságot is megkeresheti.

2. §

(az Egyezmény 4. cikkéhez)

Ha az illetékes szovjet katonai hatóság vagy annak címe nem ismeretes, a megkeresést vagy értesítést - az illetékes szovjet hatósághoz való továbbítás végett - az ügyészségek a Magyar Katonai Főügyészséghez, a bíróságok és más hatóságok a Magyar Igazságügyminisztérium katonai főosztályához küldik meg.

3. §

(az Egyezmény 7. cikkéhez)

(1) Ha a magyar bíróság a szovjet csapatok állományába tartozó személyt kíván tanúként kihallgatni, a megkeresésben meg kell jelölni, hogy az idézés milyen ügyre vonatkozik, és hogy a tanút a bíróság mire nézve kívánja kihallgatni. Ha a bíróság megítélése szerint a tanú a vallomástételt bizonyos kérdésekre nézve katonai (szolgálati) titokra való hivatkozással megtagadhatná, a megkeresésben a szóbanlévő kérdést részletesen közölnie kell és egyben fel kell kérnie az illetékes szovjet katonai bíróságot arra, hogy az illetékes szovjet parancsnokságot keresse meg a titoktartás alól való felmentés megadása végett. Ha a szovjet csapatok állományába tartozó személy valamely kérdésre a választ katonai (szolgálati) titokra való hivatkozással a tárgyaláson tagadja meg, a bíróság a felmentésnek az előbb ismertetett módon való beszerzése végett az illetékes szovjet katonai bíróságot keresi meg.

(2) Ha a szovjet csapatok állományába tartozó személy meghallgatása a nyomozati eljárás során szükséges, a nyomozóhatóság a jogsegély nyújtása iránt az előző bekezdésekben foglaltak megfelelő alkalmazásával a szovjet katonai ügyészséget keresi meg.

4. §

(az Egyezmény 9. cikkéhez)

(1) A magyar hatóság az illetékes szovjet igazságügyi hatósághoz intézendő megkeresést és annak mellékleteit magyar nyelven küldi meg. Ha az ügy sürgős természetű, a gyorsabb elintézés érdekében célszerű az iratok orosznyelvű fordítását mellékelni.

(2) A szovjet igazságügyi hatóságtól a magyar hatósághoz érkezett orosznyelvű jogsegély iránti megkeresésnek és mellékleteinek a hiteles lefordításáról - ha erre szükség van - a megkeresett magyar hatóság gondoskodik. Nem kell hiteles fordítást készíteni, ha az irat nyelvét a megkeresett magyar hatóság valamelyik dolgozója érti.

(3) A fordítás költségeit - az Egyezmény 8. cikke értelmében - a magyar állam viseli.

5. §

(az Egyezmény 12. cikkéhez)

Ha a magyar bíróságok, valamint ügyészségek és az illetékes szovjet igazságügyi hatóságok véleménye a joghatóság kérdésében eltér egymástól, erről a magyar bíróság az igazságügyminiszternek, az ügyészség pedig a legfőbb ügyésznek tesz jelentést.

6. §

(az Egyezmény 16. cikkéhez)

Ha a magyar joghatóság alá tartozó bűnügyben a szovjet csapatok állományába tartozó személynek vagy családtagjának, mint terheltnek a letartóztatása a tárgyalás során válik szükségessé, a letartóztatást a magyar bíróság foganatosítja és erről az illetékes szovjet katonai ügyészt haladéktalanul értesíti.

7. §

(az Egyezmény 19. cikkéhez)

Az államtitoknak tekintendő adatok megállapításánál a 34/1957. (VI. 16.) Korm. számú rendelettel módosított 9/1955. (II. 15.) MT számú rendeletben foglaltak az irányadók.

8. §

(az Egyezmény 22. cikkéhez)

Az Egyezmény 22. cikkének (1) bekezdésében említett ítéleten az eljárást befejező egyéb határozatot (felfüggesztő, megszüntető végzést, fegyelmi eljárásra utaló határozatot stb.) is érteni kell.

9. §

(az Egyezmény 23. cikkéhez)

A magyar bíróság a büntetés végrehajtásának átvállalására a magyarországi szovjet haderők Katonai Bíróságát keresi meg.

10. §

(az Egyezmény 25. cikkéhez)

Ha az Egyezmény 25. cikkében meghatározott igény elbírálása az Alapegyezmény 9. cikkének 2, pontja, illetőleg 10. cikkének 2. pontja értelmében a magyar bíróság joghatósága alá tartozik, a magyar bíróság - ha a felperes keresetének helyt ad - ítéletében megállapítja, hogy az alperes milyen összegű kárt. okozott és a felperesnek milyen költségei (perköltségei) merültek fel. Ha az alperes magyar állampolgár, a bíróság egyben kötelezi őt, hogy a megállapított kártérítési összeget, valamint perköltséget a Pénzintézeti Központ részére fizesse meg.

11. §

(az Egyezmény 26. cikkéhez)

(1) A bíróság - ha a felperes keresetének helyt ad - marasztaló ítéletet hoz.

(2) Ha az ítélet szerint a szovjet csapatok állományába tartozó személy, illetőleg annak családtagja köteles a marasztalási összeget megfizetni, a jogerős ítélet egy kiadmányát a magyarországi szovjet haderők Katonai Bíróságához kell megküldeni. A Katonai Bíróság a behajtott összeget a Pénzintézeti Központ számlájára fizeti be.

(3) A marasztalt magyar állampolgár a marasztalás összegét a Pénzintézeti Központ számlájára köteles befizetni. Ugyancsak erre a számlára utalja át a végrehajtó a marasztalt magyar állampolgártól behajtott összeget.

(4) A Pénzintézeti Központ a számlájára befizetett (átutalt) összeget magyar jogosult esetében közvetlenül a jogosult részére utalja ki, szovjet állampolgár jogosult esetében pedig a jogosult részére való kifizetés végett a magyarországi szovjet haderők Katonai Bírósága részére utalja át.

12. §

(az Egyezmény 28. cikkéhez)

Az Egyezmény 28. cikkének (4) bekezdésében megjelölt perekre a budapesti fővárosi bíróság, illetőleg a károkozás helye szerinti megyei bíróság az illetékes.

13. §

(az Egyezmény 29. cikkéhez)

A szovjet katonai parancsnokság képviselője részére adott meghatalmazást minden esetben el kell látni a szovjet parancsnokság aláírásával és bélyegzőjével.

14. §

(az Egyezmény 31. cikkéhez)

(1) Az Egyezmény 31. cikke értelmében a Pénzügyminisztériumra háruló feladatokat a Pénzügyminisztérium a Pénzintézeti Központ útján látja el.

(2) Ha az Egyezmény 25. cikkében meghatározott kár megtérítése iránt indított perben a pervesztes fél a szovjet csapatok állományába tartozó személy vagy annak családtagja, a magyar bíróság a jogerősítő záradékkal ellátott ítélet egy-egy kiadmányát a Pénzintézeti Központnak, valamint a magyarországi szovjet csapatok Parancsnokságának megküldi. A magyar jogosult a részére megállapított összeg kifizetésére irányuló kérelmét a Pénzintézeti Központnál terjesztheti elő. A magyar jogosultnak járó összeget a Pénzintézeti Központ a jogosult részére közvetlenül utalja ki. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó abban az esetben is, ha a jogosult a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó idegen állampolgár (Alapegyezmény 9. cikkének 2. pontja).

(3) Ha az Egyezmény 25. cikkében meghatározott kár megtérítése iránt indult perben a pervesztes fél magyar állampolgár, a bíróság a jogerősítő, záradékkal ellátott ítélet egy-egy kiadmányát megküldi a Pénzintézeti Központnak, valamint a magyarországi szovjet csapatok Parancsnokságának. A Pénzintézeti Központ a marasztalási összeg befizetéséről értesíti a bíróságot. Ha a Pénzintézeti Központ a befizetésről nem értesíti a bíróságot, és az ítéletben megszabott teljesítési határidő lejárt, a bíróság hivatalból végrehajtási lapot állít ki, illetőleg közvetlen letiltást bocsát ki. A végrehajtó a követelést a Pénzintézeti Központ javára hajtja be. A munkáltató a letiltott összeget ugyancsak a Pénzintézeti Központ számlájára utalja át.

(4) A szovjet csapatok állományába tartozó személynek vagy családtagjának a részére megállapított összeg kiutalása céljából a jogerős ítélet alapján a magyarországi szovjet csapatok Parancsokságához kell fordulnia.

15. §

(az Egyezmény 32. cikkéhez)

A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet katonai alakulatoknál és szerveknél alkalmazott magyar állampolgárságú dolgozók munkaügyi vitáiban a Vegyesbizottság dönt (Alapegyezmény 9. és 10., Egyezmény 25. cikk). Az 1. §-ban foglaltak ezekben az esetekben is alkalmazhatók.

16. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1958. évi július hó 15. napjától kezdődően kell alkalmazni.

Dr. Réczei László s. k.,

az igazságügyminiszter első helyettese