1/1959. (III. 13.) PM-FM együttes rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok pénz- és hitelgazdálkodásának rendszeréről és az azzal kapcsolatos ellenőrzés módszeréről

Az 1.006/1958. (II. 9.) Korm. és 3.004/1/1959. (II. 1.) Korm. számú határozatban foglaltak alapján a következőket rendeljük:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A jelen rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és a halászati termelőszövetkezetekre (továbbiakban: termelőszövetkezetek), valamint - a rendelet 34. §-ában foglalt eltérésekkel - a termelőszövetkezeti csoportokra.

2. § (1) A termelőszövetkezeteknek minden évben termelési tervet és bevétel-kiadási költségvetést (a továbbiakban: költségvetés) kell készíteniük.

(2) A termelőszövetkezet a közgyűlés által jóváhagyott és az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) által felülvizsgált termelési terv és költségvetés szerint gazdálkodik. A költségvetésben elő nem irányzott kiadást teljesíteni vagy ilyennel járó kötelezettséget vállalni csak a közgyűlés hozzájárulásával szabad.

(3) A költségvetés a termelési tervben előirányzott hozamok alapján a pénzbeli bevételeket, a kiadásokat, a rövid-, közép- és hosszúlejáratú hitelszükségletet, az alapok kiegészítését és növelését, a várható pénzbeli jövedelmet, valamint a tagok előirányzott részesedését tartalmazza. Fel kell venni a költségvetésbe az előző gazdasági év áthúzódó bevételeit és kiadásait és meg kell tervezni az igénybevenni kívánt rövidlejáratú hitelnek a 17. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerinti fedezetét is. A költségvetést úgy kell elkészíteni, hogy az abban megtervezett bevételek reálisak legyenek, a kiadások tervezésénél pedig érvényesüljön a takarékosság, s így a termelőszövetkezet zavartalan gazdálkodása biztosítható legyen.

3. § A termelőszövetkezetnek gazdálkodása eredményéről minden évben zárszámadást kell készítenie, amely alapja a jövedelem elosztásának. A zárszámadás többek között tartalmazza a termelőszövetkezet mérlegét, ezen belül az álló- és forgóeszközök értékét, a létesített alapokat és tartalékokat, valamint az összes kötelezettségeket, beleértve a tagok részesedését is, végül a gazdasági beszámolót. A zárszámadás elkészítésének módját, a zárszámadás tartalmát és a vagyontárgyak értékelésére vonatkozó irányelveket a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter külön szabályozza.

4. § (1) A termelési tervet, költségvetést és zárszámadást minden évben azonos - november 1-től a következő év október 31-ig, halászati termelőszövetkezetnél január 1-től december 31-ig terjedő - időszakra kell elkészíteni.

(2) A termelőszövetkezet által elkészített termelési tervet, költségvetést és zárszámadást a járási mezőgazdasági osztály a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) illetékes fiókjának bevonásával felülvizsgálja és észrevételeit, valamint javaslatait a termelőszövetkezettel közli. A termelési tervet, költségvetést és zárszámadást a termelőszövetkezet közgyűlése hagyja jóvá, figyelembevéve a járási mezőgazdasági osztálynak és a Magyar Nemzeti Bank fiókjának (a továbbiakban: bankfiók) észrevételeit és javaslatait. A jóváhagyott termelési terv és költségvetés, valamint a zárszámadási mérleg egy-egy példányát a termelőszövetkezet a bankfióknak is megküldi.

(3) A termelési tervet és költségvetést a járási mezőgazdasági osztálynak és a bankfióknak különösen abból a szempontból kell felülvizsgálnia, hogy az figyelembeveszi-e a termelőszövetkezet saját erőforrásait és mindazokat a megvalósítható lehetőségeket, amelyek alkalmasak a közös gazdálkodás eredményének növelésére, a tagok jövedelmének fokozására és a folyamatos évközi előleg-nyújtás biztosítására, továbbá, hogy az nem tartalmaz-e az adott lehetőségek mellett el nem érhető bevételeket és meg nem valósítható jövedelmet. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a költségvetés tartalmazza az állam iránti - a gazdasági év során esedékessé váló - összes kötelezettségeket.

(4) A felülvizsgálat során a járási mezőgazdasági osztály behatóan foglalkozzék a termelőszövetkezet egész gazdálkodásával és adjon célszerű tanácsokat a gazdálkodás színvonalának emelésére, valamint az árutermelés fokozására.

(5) A termelési terv, és a költségvetés készítésének részletes szabályait a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

5. § A termelőszövetkezet pénzforgalmát és hitelellátását a Bank bonyolítja le a termelőszövetkezettel kötött alapmegállapodás figyelembevételével. Az alapmegállapodást a termelőszövetkezet közgyűlése tárgyalja meg és hagyja jóvá.

II. PÉNZFORGALOM

6. § A termelőszövetkezet elsősorban saját eszközeiből, bevételeiből gazdálkodik. A bevételekből teljesíti az állammal szemben fennálló kötelezettségeit, fedezi termelési és beruházási kiadásait és folyamatosan - anyagi helyzetétől függően - megfelelő készpénzelőleget nyújt a tagoknak.

7. § (1) A bankfiók a termelőszövetkezet részére - kérelmére - a következő számlákat vezeti:

a) elszámolási számla,

b) beruházási betét számla,

c) előlegszámla,

d) egyéb betétszámlák (szociális-kulturális betét számla, fedezetigazolási zárolt számla),

e) hitelszámlák.

(2) A termelőszövetkezet bevételeit az elszámolási számlára irányítja úgy, hogy adósait (vevőit stb.) felhívja tartozásaiknak az elszámolási számlára való befizetésére, készpénzbevételeit pedig maga fizeti be közvetlenül a bankfióknál vagy postahivatal útján. Az elszámolási számláról teljesíti a termelőszövetkezet kiadásait. A kisebb kiadások a házipénztárból teljesíthetők.

(3) A beruházásokra tartalékolt és az állóeszközök értékesítéséből befolyó pénzt a beruházási betétszámlán kell tartani. Az ilyen pénzösszegeket a bankfiók a beruházási betétszámlán köteles jóváírni. A beruházási betétszámlán levő összegeket a termelőszövetkezet csak beruházási célok megvalósítására vagy beruházási hitelek törlesztésére fordíthatja. A bankfiók ettől eltérő megbízásokat nem teljesíthet.

(4) A termelőszövetkezeti tagok részére rendszeres munkaegység-előleg biztosítása érdekében a bankfiók a termelőszövetkezet elszámolási számlájára beérkező, a folyó gazdasági évet illető pénzbevétel meghatározott százalékát átvezeti az előlegszámlára. Az előlegszámlára átvezethető összeg megállapítása a következőképp történik:

a) Meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezet költségvetésében mennyi a folyó gazdasági év termeléséből származó tervezett pénzbevétel összegé és mennyi az előirányzott készpénzrészesedés 50-60%-ának összege.

b) Ki kell számítani az a) pont szerint megállapított két összeg százalékos arányát.

c) A folyó gazdasági év termeléséből származó összes üzemviteli pénzbevételből a b) pont szerint kiszámított százalékot kell az előlegszámlára átvezetni.

(5) Ha a bankfiók azt állapítja meg, hogy a várható készpénzrészesedés összege - a bevételeknek vagy kiadásoknak a tervezettől való eltérése következtében - nem egyezik meg az előirányzott készpénzrészesedés összegével, a (4) bekezdés b) pontja szerint kiszámított százalékot az eltérésnek megfelelően felemelheti vagy csökkentheti, és erről a termelőszövetkezetet egyidejűleg értesíti. Ha a termelőszövetkezet a természetbeni és pénzbeni részesedés megtervezett arányait utólag a pénzbeni részesedés növelése érdekében közgyűlésének határozata alapján megváltoztatja, megfelelően növelni kell a (4) bekezdés b) pontja szerint megállapított százalékot.

(6) A növénytermelési, állatnevelési, hizlalási és termény-, termék értékesítési szerződések (a továbbiakban: szerződés) alapján járó előlegeket is olyan bevételeknek kell tekinteni, amelyek az elszámolási számlára folynak be és az ilyen bevételeknek is a (4) és (5) bekezdések szerint meghatározott százalékát vezeti át a bankfiók az előlegszámlára. Az 1959/60. gazdasági évtől kezdődően a 23. § (1)-(3) bekezdése szerint - a szerződéses készpénzelőlegek vállalati folyósítása megszűnik.

(7) A bankfiók a halászati termelőszövetkezet részére előlegszámlát nem vezet. A munkaegység előleg - az alapszabály előírásainak megfelelően - a napi tényleges halár-bevételnek legfeljebb 60%-áig folyósítható a halászati termelőszövetkezet elszámolási számlájáról, a 14. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fizetési sorrend megtartásával.

(8) A bankfiók szóbeli tájékoztatáson, valamint a napi számlakivonaton kívül negyedévenként írásbeli értesítést is küld a termelőszövetkezet követeléséről és tartozásáról abból a célból, hogy a termelőszövetkezet ellenőrizhesse pénzügyi helyzetét és saját számvitelét.

8. § (1) A kisebb készpénzkiadások teljesítésére a termelőszövetkezet házipénztárt tarthat. A házipénztárban tartható összeg felső határát a termelőszövetkezet és a bankfiók az alapmegállapodásban állapítja meg a helyi szükséglethez mérten és a termelőszövetkezet igényének figyelembevételével.

(2) A termelőszövetkezet és a bankfiók közötti alapmegállapodásban kell szabályozni azt is, hogy a termelőszövetkezet a házipénztárába befolyó készpénzbevételeket és az abból teljesített készpénzkiadásokat naponta pénztárkönyvébe vezesse be. Meghatározott időközönként a termelőszövetkezet házipénztárkönyvét a bankfiók kívánságára ellenőrzés céljából bemutatja. Ha több készpénz folyik be a házipénztárba, mint amekkora összeget a termelőszövetkezet a megállapodás szerint ott tarthat, a többletet be kell fizetnie elszámolási számlájára.

9. § (1) A termelőszövetkezet kérelmére a bankfiók az elszámolási számlán levő követelésből a helyi postahivatalnál pénzfelvételi betétkönyvet (a továbbiakban: betétkönyv) nyit abból a célból, hogy a termelőszövetkezet kisebb pénzszükséglet esetén a helyszínen pénzhez juthasson. Ha a termelőszövetkezet követelését a betétkönyvből felhasználja, újabb megbízást adhat a bankfióknak a betétkönyvbe való átutalásra,

(2) A betétkönyvben tartható összeg mértékét a termelőszövetkezet annak figyelembevételével határozza meg, hogy a betétkönyvben elhelyezett pénz a házipénztár kigészítésének célját szolgálja. A termelőszövetkezet nagyobb összegű fizetéseit bankszámlájáról átutalás útján teljesíti,

10. § A Bank a termelőszövetkezet elszámolási, beruházási betét, előleg és egyéb betétszámláin fennálló követelései után évi 5% kamatot térít,

11. § (1) A termelőszövetkezet követeléseit a következő rendszerben érvényesítheti:

a) Ha a termelőszövetkezet állami vállalat, szerv vagy szövetkezet részére terményt, terméket vagy állatot ad el, vagy azok részére szolgáltatást teljesít, az ellenértéket készpénzben vagy az elszámolási számláját vezető bankfiók útján szedheti be. Állami vállalat, szerv és szövetkezet (a továbbiakban: vevő) átutalás útján is fizethet a termelőszövetkezetnek, ha a szerződésben így állapodtak meg.

b) A termelőszövetkezet a fizetést akár készpénzben, akár a bankfiók útján elfogadhatja. A vevő azonban felelős azért, hogy a fizetést a reá nézve érvényben levő előírások szerint teljesítse. 500 Ft-on aluli ellenérték kiegyenlítését a termelőszövetkezet készpénzben kérheti és csak ilyen összeghatárig köteles a vevő készpénzzel fizetni.

c) Ha a fizetést készpénzben teljesítik, a termelőszövetkezet a házipénztárra megállapított szabályok szerint jár el. Ha a fizetés felvásárlási elszámolási csekkel történik, a bankfiók a beszedést ennek alapján végzi. Ha a fizetés nem készpénzzel, felvásárlási elszámolási csekkel vagy átutalás útján történik, a termelőszövetkezet a követelést beszedési megbízás útján érvényesíti. A beszedési megbízáshoz csatolja a vevő átvételi elismervényét vagy a beszedési megbízás alapjául szolgáló egyéb okiratokat.

d) A termelőszövetkezet a bankfiók útján 500 Ft-ot meghaladó követelését szedheti be.

(2) Ha a vevőnek a termelőszövetkezet részére fizetést kell teljesítenie, köteles a termelőszövetkezettel közölni azokat az adatokat, amelyek a termelőszövetkezet követelésének érvényesítéséhez szükségesek. Feltétlenül közölni kell a termelőszövetkezettel az átvétel elismerését, a vevő pontos címét és számlaszámát, a fizetendő összeget (egységárat) és az áru mennyiségét és minősítését. Ha a termelőszövetkezettől felvásárolt áru ellenértékének kiegyenlítése felvásárlási elszámolási csekkel történik, a vevő "csak elszámolásra" felirattal ellátott csekket ad a termelőszövetkezetnek.

(3) Ha a vevő az árut a minősítés és az ár egyidejű megállapítása mellett a termelőszövetkezettől közvetlenül veszi át, a (2) bekezdésben megjelölt adatokat az átvételkor köteles közölni. Ha a termelőszövetkezet vasúton vagy más módon szállítja el az árut a vevő részére és az áru minősítése ezt követően történik, a vevő az áru átvételétől számított 48 óra alatt köteles az adatokat közölni. A termelési szerződés alapján átadott termények ellenértékét a vevő a szerződésben megállapított időben - de legkésőbb az átvételtől számított 30 nap alatt, kerti magvak esetében pedig 45 nap alatt - köteles átutalni.

(4) Ha a vevő a követelés beszedéséhez szükséges adatokat az előírt időben nem közli a termelőszövetkezettel és nem átutalással történő fizetésben állapodtak meg, a bankfiók útbaigazítást ad a termelőszövetkezetnek azoknak az adatoknak a megszerzéséhez, amelyeknek alapján a követelés beszedhető.

(5) Ha a vevő adatszolgáltatási kötelezettségének a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget, attól a naptól kezdve, amikor az árut a termelőszövetkezettől átvette, vagy a termelőszövetkezet azt részére leszállította, illetőleg a termelési szerződésben foglalt eltérő kikötés esetében az átvételtől számított 30 nap, kerti magvak szállítása esetében pedig 45 nap elteltétől a fizetés teljesítésének napjáig a számla összegének napi 1 ezrelékét köteles büntetéspénz (pönálé) címén a termelőszövetkezetnek megfizetni.

(6) Ha a vevő a termelőszövetkezetnek a bankfiók útján érvényesített követelését nem tartja jogosnak, a fizetés ellen kifogással élhet. A bankfiók ilyen esetben segítséget nyújt a termelőszövetkezet részére a vitás tétel egyeztetéséhez. Ha ez az egyeztetés nem vezet eredményre, a termelőszövetkezet követelését bírói úton érvényesítheti.

12. § (1) A termelőszövetkezet számláiról történő átutalással vagy készpénzzel teljesíthet fizetéseket.

(2) A termelőszövetkezet számláin kezelt pénzek felett kizárólag a termelőszövetkezet rendelkezik. A számlát vezető bankfiók a termelőszövetkezet írásbeli rendelkezése nélkül csak a 15. §-ban meghatározott esetekben teljesíthet kifizetést (átutalást) a termelőszövetkezet számlájáról. Kifizetés csak a számlán lévő fedezet mértékéig teljesíthető.

(3) A termelőszövetkezet által adott írásbeli rendelkezés aláírásának módiára az alapmegállapodásban foglaltak az irányadók.

(4) A termelőszövetkezet számlájáról történő kifizetésre vonatkozó rendelkezésnek kell tekinteni :

a) ha a termelőszövetkezet írásban felhívja a bankfiókot, hogy számlájáról meghatározott összeget a megnevezett szállító vagy más kedvezményezett részére fizessen ki (átutalási megbízás);

b) ha a termelőszövetkezet által aláírt, a részére történt szállítás vagy szolgáltatás teljesítését igazoló átvételi elismervény egyben olyan megbízást is tartalmaz, hogy a meghatározott összegű ellenértéket a bankfiók a szállítónak fizesse ki.

13. § (1) Ha a termelőszövetkezet késedelmesen fizet, az áruszállítást vagy egyéb szolgáltatást az erre szerződött állami vállalatok, szervek és szövetkezetek csak előzetes fedezetbiztosítás esetén teljesíthetik. Ilyen esetben a vállalat, szerv, illetőleg szövetkezet köteles a termelőszövetkezetet értesíteni, hogy áruszállítást vagy egyéb szolgáltatást akkor teljesít, ha a termelőszövetkezet megrendelő leveléhez a bankfiók által kiállított, megfelelő összegű fedezetigazolást csatol.

(2) A fedezetigazolást a bankfiók a termelőszövetkezet írásbeli rendelkezésre állítja ki. A fedezetigazolás összege az elszámolási számlán lévő követelés és az áruszállítás vagy egyéb szolgáltatás céljára engedélyezett hitel összegéig terjedhet,

14. § (1) A bankfiók a termelőszövetkezet rendelkezéseit, valamint azokat az azonnali beszedési megbízásokat és végrehajtói felhívásokat, amelyeket a 15. § szerint a termelőszövetkezet rendelkezése nélkül is teljesíteni kell, a beérkezés sorrendjében (rangsorában) teljesíti.

(2) Ha a termelőszövetkezet elszámolási szám-láján nincs elegendő fedezet a termelőszövetkezet valamennyi rendelkezésének, illetőleg az enélkül is teljesítendő azonnali beszedési megbízásoknak vagy végrehajtói felhívásoknak a teljesítésére, akkor azokat a bírósági végrehajtásról szóló 1955, évi 21. törvényerejű rendelet (Vht.) 186. §-ában megállapított sorrend szerint kell teljesíteni. Figyelembevéve a termelőszövetkezettel szemben gyakorlatilag, rendszerint érvényesített követeléseket, a kielégítési sorrend a következő:

a) a gyermektartásdíj és a szüléssel kapcsolatos költség,

b) az egyéb tartásdíjak, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatásokat is,

c) munkaviszonyon alapuló követelések,

d) köztartozások, ideértve a nyugdíjjárulékot is,

e) az állammal, állami szervvel, vállalattal, társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervezettel) szemben fennálló kártérítés, lakbértartozás, valamint közüzemi díjak, illetőleg közszolgáltatások díja,

f) az állammal, állami szervvel, vállalattal, Bankkal, társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervezettel), vagy magánszeméllyel szemben fennálló egyéb tartozások,

g) a termelőszövetkezet tagjával szemben - az a)-b) pontok hatálya alá esők kivételével - fennálló tartozások.

(3) A termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegeket a továbbiakban is mindig a (2) bekezdés szerint megállapítandó sorrend figyelembevételével kell a sorbanálló követelések kielégítésére fordítani mindaddig, amíg azok teljes kielégítése megtörténik.

15. § (1) Azt a követelést, amelynek kiegyenlítésére a termelőszövetkezet rendelkezést nem ad, csak a termelőszövetkezet ellen hozott jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírói határozat alapján lehet érvényesíteni.

(2) A jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírói határozattal egy tekintet alá esnek:

a) a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium vagy e minisztériumok felügyelete alatt álló szerv vagy vállalat által, illetőleg honvédelmi vonatkozású ügyben az illetékes szarv által a termelőszövetkezet ellen támasztott követelések tárgyában hozott döntőbizottsági határozatok,

b) az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/ 1957. (IX. 6.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt adókról, valamint 13. §-a (1) bekezdésében felsorolt adók módjára behajtandó tartozásokról (köztartozások) a hivatkozott rendelet 22. §-a alapján a pénzügyi szervek által kiállított azonnali beszedési megbízások,

c) államigazgatási szerveknek a hatáskörükbe utalt ügyekben hozott, a termelőszövetkezetet pénzfizetésre kötelező jogerős határozatai.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt bírói határozat, valamint a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelölt határozatok és okiratok (a továbbiakban: Határozat) alapján érvényesíteni kívánt követeléseket azonnali beszedési megbízással kell érvényesíteni.

(4) Ha a Határozaton alapuló követelés azért nem érvényesíthető azonnali beszedési megbízással, mert a jogosított fél nem tartozik a Bank beszedési megbízási rendszerébe (pl. magánszemély), a végrehajtó hívja fel az úgynevezett végrehajtói felhívásban a termelőszövetkezet számláját vezető bankfiókot arra, hogy a követelés összegét az adós számlájáról utalja át a végrehajtói letétei számlára.

(5) A Határozaton alapuló megbízásokat és végrehajtói felhívásokat a 14. §-ban megállapított sorrendi szabályok szerint és azonnali beszedési megbízásként kell teljesíteni, de mindenkor csak a termelőszövetkezet számláján az azonnali beszedési megbízás vagy végrehajtói felhívás beérkezésének napján lévő összegek legfeljebb 70%-a erejéig. A termelőszövetkezet azonban rendelkezhetik teljes tartozásának kifizetése iránt. Ha a termelőszövetkezet számláján a beérkezés napján lévő összeg 70%-a nem elegendő a követelés kielégítésére, a bankfiók köteles a termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegek 70%-át a 14. §-ban foglalt sorrendi szabályok szerint mindaddig a követelés kielégítésére fordítani, amíg annak teljes kielégítése megtörténik.

III. HITELELLÁTÁS

16. § (1) A termelőszövetkezet részére hitel a termelés - különösen az árutermelés - elősegítésére, továbbá a közös gazdaság fejlesztésére nyújtható. Rossz gazdálkodás következtében elmaradt jövedelem pótlására a Bank nem folyósíthat hitelt.

(2) A Bank a termelőszövetkezet részére bármilyen hitelt csak a hitelezés általános szabályainak megtartásával, írásbeli kérelemre és esetenkénti hitelmegállapodás alapján nyújthat. Nem kaphat hitelt az a termelőszövetkezet, amely nem alapszabályszerűen működik, pénzét nem bankszámláján tartja, továbbá könyvelése nem felel meg az előírásoknak és bankszerű ellenőrzésre nem alkalmas

(3) A termelőszövetkezet hitelt közgyűlési határozat alapján kérhet. A költségvetésben megtervezett hitelek felvételét a termelőszövetkezet közgyűlése a költségvetés tárgyalása során határozza el. A költségvetésben tételesen meg nem tervezett hitelfelvételekről esetenként, vagy negyedéves hiteligénylés alapján dönt a közgyűlés.

(4) A hitel engedélyezésénél a Banknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezetnél a gazdálkodás szakszerű vezetése biztosítva van-e. Az 500 kat. hold területet meghaladó, vagy az erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó kisebb területű termelőszövetkezetnél a hitelezés előfeltételeként meg kell kívánni, hogy agráregyetemi vagy főiskolai, de legalább mezőgazdasági technikumi végzettségű mezőgazdászt (szükség szerint kertészeti, szőlészeti szakembert) állandó jelleggel foglalkoztasson. 500 kat. holdon aluli termelőszövetkezeteknél közös mezőgazdász foglalkoztatása az előfeltétel abban az esetben, ha a Bank megállapítása szerint gazdálkodásuk vezetése nem szakszerű.

(5) A bankfióknak a hitelek folyósítását a közgyűlés által jóváhagyott termelési terv és költségvetés bemutatásához kell kötnie. Hitel csak abban az esetben folyósítható, ha a termelési terv és költségvetés alkalmas annak megállapítására, hogy a termelőszövetkezet a kért hitelt lejáratkor saját bevételeiből - összes esedékes kötelezettségének teljesítése mellett - vissza tudja fizetni.

A) Rövidlejáratú hitel

17. § (1) A rövidlejáratú hitel feladata a termelőszövetkezeti árutermelés növelésének elősegítése. A termelőszövetkezet a termelésével kapcsolatban felmerült indokolt pénzszükségletének kielégítésére a Banktól rövidlejáratú hitelt kaphat saját eszközeinek kiegészítése céljából, ha az általa kötött szerződésekből eredő követeléseit a hitel fedezetéül leköti. A szerződések alapján történt áruértékesítésből várható bevételek 60%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. Az ilymódon folyósítható hitel összegéből le kell vonni a termeltetőtől (megrendelőtől) a termelőszövetkezetnek természetben járó előlegek összegét.

(2) Újonnan alakult termelőszövetkezet, valamint jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezet esetében - ha gazdasági helyzetük alapján feltétlenül indokolt - a szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 80%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. Ez a kedvezmény az alakulás, illetve jelentős területnövekedés évében és az azt követő első évben illeti meg a termelőszövetkezetet. Jelentős területnövekedésnek a termelőszövetkezet összterületének legkevesebb 20%-QS növekedése tekinthető, ha ez a növekedés legalább a 100 kat. holdat eléri. Két vagy több termelőszövetkezet egyesülése folytán bekövetkezett területnövekedés esetére a jelen bekezdésben meghatározott kedvezmény nem vonatkozik.

(3) A szerződést a hitel engedélyezése előtt a bankfióknak be kell mutatni. Az őszi - a következő gazdasági évet terhelő - beszerzésekre és gépállomási munkadíjakra igényelt rövidlejáratú hitelekre a fedezetet olyképpen kell a termelőszövetkezetnek lekötnie, hogy kötelezettséget vállal a szükséges hitelfedezetnek megfelelő értékű bevételt eredményező szerződésnek a bankfiók által megállapított határidőig történő megkötésére.

(4) A szerződésekből eredő követeléseket a folyósított hitelek összege erejéig a Bankra kell engedményezni.

(5) A bankfióknak a fedezet megállapításánál számításba kell vennie, hogy a hitel visszafizetésére nyújtott fedezeteken felüli bevételek biztosítják-e a gazdasági évben esedékessé váló összes egyéb kötelezettség kiegyenlítését és a Bank köteles ügyelni arra, hogy a rövidlejáratú hitelek folyósítása révén túlelőlegezés ne következhessék be.

18. § (1) Rövidlejáratú hitelt a Bank a termelőszövetkezet termelési kiadásaira, továbbá - egy éves lejáratra és a 17. § (3) bekezdésében meghatározott fedezet nyújtása mellett - olyan beruházásokra folyósíthat, amelyeknek megvalósítását a termelőszövetkezet a gazdasági év bevételéből tervezte.

(2) A folyósítható rövidlejáratú hitel összegét a tényleges beszerzési árak és a tényleges szükséglet (felhasználási normák) alapján kell megállapítani.

(3) Rövidlejáratú hitelt hízónak való szarvasmarha vásárlására a Bank csak abban az esetben folyósíthat a termelőszövetkezet részére, ha a vásárlás állami szervtől történik. Szabadpiacon hízónak való szarvasmarhát a termelőszövetkezet csak saját pénzeszközeiből vásárolhat.

19. § (1) A termelőszövetkezet kérésére folyósított rövidlejáratú hitelt a teljesített munkaegységek és a költségvetés alapján ténylegesen várható készpénzrészesedés 50-60%-a erejéig munkaegységelőleg kifizetésére is fel lehet használni. A hitel folyósításánál biztosítani kell, hogy a munkaegységek túlelőlegezése ne következzék be. A folyósítható rövidlejáratú hitel összegének megállapításánál a bankfióknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezet egyéb bevételeiből milyen összegű munkaegységelőleget oszthat és csak ennek kiegészítésére - az alapszabályban megállapított mértékig - adhat rövidlejáratú hitelt.

(2) Ha a termelőszövetkezet az előirányzott kész-pénzrészesedés 50-60%-án felül oszt ki előleget és ez a termelőszövetkezet összes kötelezettségei kiegyenlítésének rovására történik, a bankfiók rövidlejáratú hitelt a termelőszövetkezet részére mindaddig nem folyósíthat, amíg a túlelőlegezést a termelőszövetkezet meg nem szünteti és esedékes kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését nem biztosítja.

20. § (1) A rövidlejáratú hitelt általában egy éves időtartamra lehet folyósítani. A termelőszövetkezet az igénybevett hitelt a bankfiókkal történő megállapodás alapján meghatározott lejáratkor köteles visszafizetni. A termelési cél (a tervezett értékesítés) korábbi megvalósulása vagy meghiúsulása esetén az igénybevett hitel - függetlenül a hitelmegállapodásban meghatározott lejárattól - azonnal esedékessé válik.

(2) A június 30. napja után szállított műtrágya, az őszi gépállomási munkák és az őszi vetéshez vásárolt vetőmagvak, valamint egyéb, a következő év termelését terhelő beszerzések ellenértékének kiegyenlítésére igénybevett hitelt a termelőszö-vetkezetnek a fedezetül lekötött bevételtől függően, de legkésőbb a következő év végéig kell visszafizetnie. A hitel visszafizetési időpontjára nézve minden esetben a folyósítás előtt kell megállapodni.

21. § (1) A bankfiók a hitel esedékessé válása előtt 15 nappal - a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben pedig azonnal - köteles a termelőszövetkezetet az esedékességről levélben értesíteni, hogy a termelőszövetkezet a hitel visszafizetéséről idejében gondoskodhassék. Ha a termelőszövetkezet az esedékességkor hitelvisszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget és alapos okok miatt fizetési halasztást sem kér, a bankfiók az esedékessé vált hitel összegét a termelőszövetkezet engedményezése alapján a befolyt engedményezett követelésből kiegyenlíti.

(2) Rövidlejáratú hitelek után a termelőszövet-kezet évi 3%-os kamatot, a lejárt rövidlejáratú hitelek után pedig az esedékesség napjától évi 5%-os késedelmi kamatot fizet,

22. § (1) A termelőszövetkezet terméshozamának növelése érdekében meghatározott anyagok és vetőmagvak vásárlása esetén árkedvezményben részesül úgy, hogy a vásárlás számlái és a községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelői igazolás alapján a Bank a rövidlejáratú hiteltartozásból elengedi vagy rövidlejáratú hiteltartozás hiányában ártámogatásként a termelőszövetkezet elszámolási számláján jóváírja a következő összegeket:

a) annak a termelőszövetkezetnek, amely az istállótrágyát szakszerűen kezeli, az általa vásárolt foszforit vételára 50%-ának megfelelő összeget,

b) annak a termelőszövetkezetnek, amely a zöldtrágyázott terület növelése érdekében somkóró, keserű csillagfürt és szegletes lednek vetőmagot vásárolt, a somkóró vetőmag után q-ánként 1371 Ft-ot, a sárgavirágú keserű csillagfürt vetőmag után q-ánként 114 Ft-ot, a keserű fehér virágú csillagfürt vetőmag után q-ánként 78 Ft-ot, és a szegletes lednek vetőmag után q-ánként 87 Ft-ot; újonnan alakult termelőszövetkezetnek, illetve jelentős területtel - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben - megnövekedett területű termelőszövetkezetnek az árkedvezmény elszámolása után maradó vételár további 50%-át az első gazdasági évben,

c) annak a termelőszövetkezetnek pedig, amely éves átlagban kat. holdanként legalább 100 kg műtrágyát használt fel, a vételár után nitrogén műtrágyánál annak 25%-át, foszforműtrágyánál 50%-át, káli műtrágyánál 75%-át.

(2) A műtrágyahasználat termésfokozó hatásának bemutatására létesített bemutató parcellákon felhasznált műtrágya vételára után az (1) bekezdés c) pontja szerinti hilelelengedésben részesülnek a kijelölt termelőszövetkezetek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt hitelelengedést a termelőszövetkezetnek minden évben október 31-ig kell a bankfióktól kérnie. A kérelemhez a termelőszövetkezetnek mellékelnie kell a vásárolt foszforitról, műtrágyáról és az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vetőmagvakról szóló számlákat, valamint a községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelő igazolását a számlázott anyagok, vetőmagvak rendeltetésszerű felhasználásáról. A vetőmagvak tekintetében a községi (körzeti) mezőgazdasági felügyelőnek igazolnia kell a zöldtrágya alá-szántásának megtörténtét is. A mezőgazdasági felügyelő az általa igazolt adatokat a termelés folyamán a helyszínen köteles ellenőrizni.

23. § (1) A termeltető vállalatok vagy földművesszövetkezetek a termelőszövetkezet részére a vele kötött szerződés alapján természetbeni előleget (vetőmag, molinó stb.) közvetlenül nyújthatnak. A természetbeni előleget a vállalat vagy földműves-szövetkezet a termés átvételekor köteles elszámolni.

(2) Az 1959/60. gazdasági évtől kezdve a szerződést kötő vállalatok pénzbeni előleget - beleértve a szerződésben meghatározott gépállomási munkadíj és műtrágya ellenértékét is - a termelőszövetkezetnek nem nyújthatnak. A szerződés alapján a Bank folyósít rövidlejáratú termelési hitelt a 17. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint. A szerződést kötő vállalatok, illetőleg földművesszövetkezetek a termelőszövetkezetnek a szerződésekben meghatározott pénzbeni előlegek összege után a termelési időszakra 3% kamatot térítenek az átvett termés, hízóállat stb. vételárának elszámolásakor.

B) Hosszú- és középlejáratú hitelek

24. § (1) A termelőszövetkezet beruházásait és több éven át megtérülő beszerzéseit (a továbbiakban: beruházás) elsősorban saját erőből valósítja meg. Az állam messzemenő támogatást nyújt a termelőszövetkezetnek termelési célra irányuló s az árutermelést és a közös nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését elősegítő beruházásainak megvalósítására.

(2) Ha a termelőszövetkezet beruházásainak megvalósításához elegendő saját erővel nem rendelkezik, a következők szerint hitelt igényelhet:

a) Hosszúlejáratú hitelt lehet igényelni új gazdasági épületek, öntözőtelep, halastó, kút és siló építésére, a termelés célját elősegítő készenléti lakóházak és lakások (elnök, mezőgazdász, könyvelő, állatgondozó részére) építésére, az épületek belső villamosítására, az építkezések tervezési és műszaki ellenőrzési költségeire, új gépek, műszerek, termelési berendezések és felszerelések, kivételes esetben tehergépkocsik, pótkocsik, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium által a vásárlásra esetenként adott engedély alapján szántó és univerzális traktorok vásárlására, valamint szőlő, gyümölcsös és komló telepítésére, rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösök felújítására, fásításra és talajjavításra. Hosszúlejáratú hitel igényelhető a meredek lejtőkön létesítendő legalább 10 kat. hold nagyságú gyümölcsösök és szőlők talajának terraszozásához, támfalak, vízfogók és vízlevezetők építéséhez is.

b) A több éven át megtérülő egyéb beszerzéseire, valamint felújításaira és tatarozásaira a termelőszövetkezet középlejáratú hitelt vehet igénybe. Így középlejáratú hitelt lehet nyújtani igás- és tenyészállatok, baromfi tenyészanyag (napos, előnevelt és kifejlett) vásárlására, a közös szarvasmarhaállomány saját szaporulatból történő fejlesztésére, bevitt jószág, felszerelés, takarmány, évelő vetőmag, továbbá bevitt épületek ellenértékének, valamint bevitt szőlő és gyümölcsös telepítési költségeinek kifizetésére, használt gépek, felszerelések, épületek vásárlására, kártalanítási összeg fizetésére, épületek felújítására és tatarozására, végül legelőjavításra. Üzemviteli célra középlejáratú hitelt évelő növények vetőmagjának vásárlására és kivételesen indokolt esetben tenyészállatok takarmányának vásárlására lehet engedélyezni.

(3) A termelőszövetkezetek részére építkezéseik megvalósítására hosszúlejáratú hitel csak abban az esetben nyújtható, ha az építkezések jóváhagyott mezőgazdasági típustervek vagy a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott kísérleti, ajánlott tervek alapján valósulnak meg. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet által megvalósítani kívánt építkezéshez a fenti tervek nem állnak rendelkezésre, úgy állami tervező vállalat által készített egyedi tervek is elfogadhatók. Magántervező által készített tervek díjazásához állami hitel nem nyújtható. Univerzál és szántótraktor vásárlásához hitel csak abban az esetben nyújtható, ha az igénylő mezőgazdasági termelőszövetkezet a fel nem osztható szövetkezeti alapot az előző évben az előírásoknak megfelelően növelte, és a folyó évi egyéb beruházások a saját erőforrásait kimerítik.

(4) A termelőszövetkezet részére villamos távvezetékek és bekötő utak létesítése állami feladat. Az erre a célra biztosított pénzügyi fedezetből a folyósításokat a Bank a Földművelésügyi Minisztérium által adott program alapján teljesíti.

(5) Újonnan alakult termelőszövetkezet az első gazdasági év zárszámadásának elkészítésekor a termelésre tartalékolt eszközök saját forrásának 60%-a erejéig középlejáratú üzemeltetési hitelt kaphat. A területileg jelentősen - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben - megnövekedett termelőszövetkezet zárszámadási mérlege alapján az előző évvel szemben kimutatott termelésre tartalékolt eszközök saját erőforrás növekedésének 60%-ára középlejáratú üzemeltetési hitelt vehet igénybe. Mindkét esetben, ha a gazdasági helyzet azt indokolja, a termelési terv alapján már évközben is igényelhető üzemeltetési hitel, ennek összege azonban az év végén a jelen bekezdésben meghatározott mértéknél magasabb nem lehet.

(6) Az újonnan alakult, valamint a területileg jelentősen - a 17. § (2) bekezdésben meghatározott mértékben - megnövekedett termelőszövetkezet, ha a 17. §-ban és az előző (4) bekezdésben foglalt hitel-lehetőségek igénybevételével nem tudja forgóeszköz-szükségletét és az üzemviteli költségek fedezetét biztosítani, indulási üzemeltetési középlejáratú hitelt igényelhet. Az ilyen címen folyósítható hitel legfeljebb kh-an-ként (szántó, szőlő, gyümölcsös minden kh-ja után) 500.- Ft lehet az újonnan alakult termelőszövetkezet területét, illetőleg a megnövekedett termelőszövetkezet új területét véve figyelembe. E hitel folyósítható a legszükségesebb irodai berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére is. A termelőszövetkezet indulási üzemeltetési középlejáratú hiteligényéhez szükséges a járási mezőgazdasági osztály írásbeli javaslata is. A hitelkérelmet a Bank bírálja el és csak indokolt mértékben engedélyezheti. Az engedélyezésnél figyelembe kell vennie a termelőszövetkezetbe belépett tagok gazdasági helyzetét, valamint azt, hogy behozták-e belépéskor azokat az eszközeiket, amelyek bevitelét az alapszabály előírja.

(7) A termelőszövetkezet az (5) és (6) bekezdés alapján engedélyezett hitel összegét az üzemvitellel kapcsolatos beszerzések igénybevett szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére fordíthatja. A gazdasági év végén az üzemeltetési hitelek összegére is fedezetet kell biztosítani a termelésre tartalékolt eszközökben. Abban az esetben, ha a termelésre tartalékolt eszközök teljes mértékben fedezetet nem biztosítanak, a hitel fedezetlen részét a zárszámadáskor vissza kell fizetni. Az irodai berendezésekre és felszerelésekre folyósított hitel fedezetét a megvásárolt tárgyak képezik.

25. § (1) A hiteligényléseket beruházásonként (létesítményenként) külön-külön kell a bankfiókhoz benyújtani. Az igénylésnek magában kell foglalnia az egész beruházás megvalósításához szükséges hitelösszeget.

(2) Az építkezésre igényelt hitelnél a hitel összegének pontos megállapítása céljából a hiteligényléshez mellékelni kell az építkezés összes költségeit (tervezés, anyag, fuvar, munka stb.) tartalmazó költségösszeállítást, idegen kivitelező esetén ennek költségvetését és a vele kötött építési szerződést. A bankfiók kivételesen eltekinthet az idegen kivitelező költségvetésének előzetes benyújtásától és a kért hitelt anyagvásárlás céljából engedélyezheti. Egyedi tervek alapján történő építkezéseknél csatolni kell a tervet is.

(3) A Talajjavító Vállalattal végeztetett talajjavítás esetén a hiteligényléshez csatolni kell a vállalattal kötött szerződést és annak mellékleteit (a talajvizsgálati adatokat, szakvéleményt, tervet stb.).

26. § (1) A hiteligények elbírálásakor a Bank vizsgálja a beruházás szükségességét és gazdaságosságát. Vizsgálni kell, hogy a beruházás jövedelmező üzemeltetésének és kihasználásának feltételei a termelőszövetkezetnél miként vannak biztosítva. A Bank szükség esetén a hiteligénylés elbírálásához a termelőszövetkezettől gazdaságossági számítást kérhet és a járási mezőgazdasági osztálytól szakvéleményt kér. Különleges vagy nagy összegű beruházások esetében a Bank felsőbb szakigazgatási szervek (megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya, Földművelésügyi Minisztérium stb.) véleményét is kérheti.

(2) A hitelbírálatnál figyelembe kell venni a termelőszövetkezet által természetben adható hozzájárulás (saját építési anyag, saját fuvar, tagok közreműködése) mértékét és a beruházásra fordítható saját pénzeszközöket. A saját pénzeszközöket a hiteligénylés időpontjára biztosítani kell. Ha a saját pénzeszközök csak a hiteligénylés után állnak rendelkezésre, a termelőszövetkezet azoknak a gazdásági éven belüli átmeneti meghitelezésére rövidlejáratú hitelt igényelhet.

(3) Hosszú- és középlejártú hitelt a Bank az általa szükségesnek tartott összeg erejéig mindazokra a kiadásokra és költségekre engedélyezhet, amelyek a megvalósítandó beruházással kapcsolatban merülnek fel. A hitelek összegének megállapításánál a Bankot hitelezési normák vagy irányárak nem korlátozzák. A hitelek összegét a Bank a hitelbírálatkor állapítja meg. A hitelkeretek célszerű felhasználása, a hitelek fedezetének biztosítása és a túlzott hitelfelvétel megakadályozása érdekében a Bank a hitelbírálatkor a kivitelezés gazdaságosságát is vizsgálja. Indokolatlanul költséges kivitelezést hitellel támogatni nem lehet.

(4) A beruházásoknál a termelőszövetkezet tagsága által végzett munka ellenértékére a Bank a következő esetekben engedélyezhet hitelt:

a) Házi építkezéseknél a saját és közös építési brigádok javadalmazására a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott "Szaknorma- és munkabérgyűjtemény" szerinti összeg erejéig.

b) Az építkezéshez felhasznált saját építési anyagok gyártásához szükséges alapanyagok (szénpor, vashuzal stb.) vételára, valamint a készítésükhöz (nádkitermelés, téglaverés és égetés, erdőkitermelés) szükséges munka költségei erejéig.

c) Öntözőtelep- és halastó építésénél a termelőszövetkezeti tagok által elvégzett földmunka minden m3-e után 5 Ft erejéig.

d) Szőlőtelepítésnél a géppel meg nem forgatható területeken a tagok által kézi erővel végzett forgatás esetén erősen meredek, erősen kötött, köves talajon való telepítésnél kh-anként 15 000 Ft, kötött talajon való telepítésnél kh-anként 9000 Ft, homokos talajon kh-anként 3500 Ft erejéig. A kötött és homokos talajon való telepítésnél, ahol gépi forgatás alkalmazható, - a kézi forgatás nem haladhatja meg a forgatásra kerülő terület 10%-át.

e) Szőlő- és gyümölcsös telepítése esetén a telepítés után a termőrefordulásig felmerülő további költségekre (pótlás, védekező anyagok, munka) kh-anként szőlőtelepítésnél a telepítés évében 2000 Ft, a telepítés évét követő első és második évben évenként 3000 Ft, gyümölcsös telepítésnél a telepítés évében 500 Ft, a következő években a termőrefordulásig évenként 1000 Ft erejéig; komlótelepítésnél a telepítéshez szükséges anyagok vásárlására, talajelőkészítési munkálatokra és a tagoknak a telepítésnél végzett munkájára összesen kh-anként 23 000 Ft erejéig.

Rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösök felújítása esetén ugyanolyan mértékben folyósítható hitel, mint az új gyümölcsös telepítésénél.

f) Fásításnál a tagok által kézi munkával végzett vetés és gödrös ültetés esetén kh-anként átlagban 600 Ft erejéig.

g) Talajjavításnál a tagok által végzett javítóanyagszállítás esetén a javítóanyag minden mázsája után 1.- Ft, 10 km-nél nagyobb szállítási távolság esetén 2.- Ft, altalajtrágyázásnál bármely távolságra 0,50 Ft erejéig.

(5) Ha a termelőszövetkezet az előző évi zárszámadás szerinti tehén és továbbtartásra szolgáló üszőállományát saját nevelésű, tenyésztésre alkalmas üszővel növeli, a saját nevelés költségeire a következők szerint folyósítható hitel:

a) Az egy éves kor elérés után, ha az üsző súlya legalább 280-300 kg,

törzskönyvezett, vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként 1000 Ft

nem törzskönyvezett állomány után üszőnként 800 Ft

b) A 20-22 hónapos korban befedeztetett üsző után, ha az üsző súlya legalább 380-400 kg,

törzskönyvezett, vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként további 1200 Ft,

nem törzskönyvezett állomány után üszőnként további 1000 Ft,

c) Leelléskor

a törzskönyvezett, vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állomány után üszőnként további 2000 Ft,

a nem törzskönyvezett állomány után üszőnként további 1500 Ft,

d) Az a)-c) pontokban foglaltak szerint annyi üsző után folyósítható hitel, ahány saját nevelésű tenyésztésre alkalmas üszővel és leelett elő-hasi tehénnel növekedett a termelőszövetkezet előző évi tehén és továbbtartásra szolgáló üsző-állománya.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerint folyósított hitelt a termelőszövetkezet üzemi bevételeihez hasonlóan használhatja fel.

27. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek visszafizetésének feltételeit a hitel engedélyezésekor a termelőszövetkezettel történt megegyezés alapján a Bank állapítja meg a (2) bekezdés szerinti visszafizetési határidőn belül. A visszafizetési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a beruházás gazdaságosságát, a termelőszövetkezet teherbíróképességét és a beruházás amorti-zálódását.

(2) A hitelek lejáratát a következő visszafizetési határidőkön belül kell megállapítani:

a) Épületek létesítése, épületvásárlás, kártalanítási összeg fizetése, bevitt épületek ellenértéke, öntözőtelep-, halastó-, kút- és silóépítés, belső villamosítás, szőlő-gyümölcsös és komló telepítés, gyümölcsös felújítás, bevitt szőlő, gyümölcsös telepítési költségeinek kifizetése, fásítás, talajjavítás esetén 20-35 év.

b) Gépek, berendezések, felszerelések, műszerek beszerzése, épületfelújítás és tatarozás, igás-és tenyészállatok vásárlása, közös szarvasmarhaállomány saját szaporulatból történő fejlesztése, bevitt jószág és felszerelés ellenértékének kifizetése, legelőjavítás esetén 5-15 év, baromfite-nyészanyag vásárlása esetén 2 év.

c) Évelő növények vetőmagjának beszerzése, tenyészállatok részére takarmányvásárlás, bevitt takarmány ellenértékének kifizetése esetén 2-4 év. Lucernavetőmag vásárlás esetében négyéves, vöröshere vetőmag vásárlásnál kétéves lejáratú hitel folyósítható.

d) A 24. § (5) bekezdésében megjelölt középlejáratú üzemeltetési hitel esetén 5-15 év, az indítási középlejáratú üzemeltetési hitel esetén [24. § (5) bekezdés] pedig 15 év.

(3) A (2) bekezdés a)-b) és d) pontjaiban felsorolt hitelek lejáratát úgy kell megállapítani, hogy a visszafizetés az a) és d) pontban felsorolt hiteleknél legkésőbb a negyedik évben, a b) pont alatti hiteleknél pedig - kivéve a ba-romfitenyészanyag vásárlását - legkésőbb a második évben kezdődjék. A hitelfolyósítás évét az esedékesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A további évekre vonatkozóan az esedékességet általában évi egyenlő részletekben kell megállapítani.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában felsorolt hiteleknél az esedékességet évi egyenlő részletekben kell megállapítani úgy hogy a június 30-ig történt szállításokra adott hiteleknél az első törlesztési részlet már a folyósítás évében esedékessé váljék. A pillangós virágú évelő takarmánynövények vetőmagjának beszerzésére folyósított hitel törlesztését a vetést követő második évben kell megkezdeni.

(5) A Bank a hitelek lejáratára és a törlesztés megkezdésére indokolt esetben a (2)-(4) bekezdésekben foglaltaknál rövidebb határidőket is megállapíthat.

(6) Tenyészszarvasmarha- és sertéstörzsek természetbeni törlesztésre való vásárlása esetén a vételárnak megfelelő értékű törlesztést természetben (vágó vagy hízóállattal) kell teljesíteni. A vételár kiegyenlítésére adott hitel lejáratát a termelőszövetkezet és a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda (TEGI) között a természetbeni törlesztésre kötött megállapodásnak megfelelően kell megállapítani. Tenyészszarvasmarha törzsek természetbeni törlesztése esetén a törlesztést a vásárlást követő harmadik évben kell megkezdeni és öt egyenlő évi részletben kell teljesíteni. Tenyészsertéstörzsek természetbeni törlesztését három évi egyenlő részletben kell teljesíteni és a törlesztést a vásárlást követő második évben kell megkezdeni. A termelőszövetkezet és a TEGI közötti megállapodást a TEGI-nek a bankfiók és az illetékes megyei Állatforgalmi Vállalat részére is meg kell küldenie. A megállapodásban a termelőszövetkezet köteles a törlesztésre átadott állatok ellenértékét az esedékes hitelösszegek erejéig a Bankra engedményezni,

(7) Az 1959. január hó l-ig folyósított hosszú-és középlejáratú hiteleket változatlanul az eddig érvényben lévő visszafizetési feltételek szerint kell törleszteni.

28. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek után a termelőszövetkezet évi 1%-os kamatot tartozik fizetni. A lejárt hosszú és középlejáratú hitelek után az esedékesség napjától évi 5%-os késedelmi kamatot kell fizetni.

(2) Ha a termelőszövetkezet a hosszú és középlejáratú hitelt; a Bank által megállapított törlesztőrészletektől eltérően úgy fizeti vissza, hogy a tárgyévben az előírt törlesztőrészletnél nagyobb összegű törlesztést teljesít és az állam iránti ösz-szes egyéb kötelezettségét, továbbá az előírt tartalékolási kötelezettségét is teljesíti, - részére adott kedvezményképpen a fennmaradó hitelállományát az esedékessé vált törlesztőrészleten felül visszafizetett összeg 25%-ával csökkenteni kell. Az előírtnál nagyobb összegben teljesített törlesztéssel és a többlettörlesztés utáni jóvá-írással a törlesztési időszak végén esedékes törlesztőrészletet, illetőleg részleteket kell csökkenteni.

(3) A termelőszövetkezet kedvezményben részesül abban az esetben, ha az állami és szövetkezeti felvásárló szervek, valamint a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium által meghatározott egyéb szervek részére történő áruértékesítésben eléri vagy meghaladja a 100 kh redukált szántóterületre termelőszövetkezetenként megállapított szintet és ugyanakkor természetbeni adófizetési és az állam (állami vállalat, szerv) iránti egyéb természetbeni kötelezettségének, valamint beruházási tartalékolási kötelezettségeinek eleget tett. A kedvezmény mértéke az áruértékesítési szint teljesítése esetén - 100 kh redukált szántóterületre számítva, - 6000 Ft. Az áruértékesítési szint túlteljesítése esetén - 100 kat. hold redukált szántóra vonatkoztatva - a túlteljesítés minden százaléka után további 100 Ft. A kedvezmény összege. - 100 kat. hold redukált szántóra számítva - nem haladhatja meg a 12 000 Ft-ot. A kedvezmény összegét elsősorban a termelőszövetkezet esedékes hiteltartozásainak törlesztésére kell fordítani. Esedékes hiteltartozás hiányában, vagy ha a kedvezmény összege az esedékes hiteltartozás összegét meghaladja, - a kedvezmény összegét, illetőleg annak az esedékes hiteltartozást meghaladó részét a termelőszövetkezet beruházási tartalékszámláján kell jóváírni. Ha a termelőszövetkezet beruházási tartalékolási kötelezettségét évközben egészen, vagy részben már teljesítette, a kedvezmény összegét, illetőleg annak egy részét a termelőszövetkezet elszámolási számlájára át lehet vezetni. A kedvezmény megadását a termelőszövetkezetnek kell a zárszámadás készítésének megkezdése előtt a bankfióknál kérnie és be kell mutatnia az áruértékesítést igazoló okmányokat.

29. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek meghatározott részét a 30. §-ban megállapított feltételek teljesítése esetén el lehet engedni. A hitelelengedés mértékét az ugyanott meghatározott beruházások tényleges bekerülési, illetőleg beszerzési költségeinek százalékában kell megállapítani.

(2) A hitelelengedés kedvezménye abban az esetben is megilleti a termelőszövetkezetet, ha a hitelelengedés megállapított összege a folyósított hitel összegét meghaladja, vagy ha a termelőszövetkezet a beruházást teljesen saját erőből valósította meg. Ebben az esetben a hitelelengedést a termelőszövetkezet egyéb közép-, hosszúlejáratú, illetőleg rövidlejáratú hiteleiből kell megadni, ilyenek nemlétében elszámolási számláján kell jóváírni.

(3) Azoknak a hiteleknek megállapított évi törlesztőrészleteit, amelyek után a termelőszövetkezet hitelelengedésben részesül, a hitelelengedés összegének megfelelően, arányosan kell csökkenteni.

(4) A hitelelengedésnél figyelembevehető bekerülési, illetőleg beszerzési költséget bizottság állapítja meg. A bizottság tagjai: a 30. §-ban megjelölt az a szakközeg, akinek közreműködésével a hitelelengedés feltételeinek bekövetkeztét megállapítják, a Bank kiküldöttje, a járási mezőgazdasági osztálynak és a termelőszövetkezetnek a megbízottja.

(5) A bekerülési, illetőleg beszerzési költség megállapításánál számításba kell venni a folyósított hitel összegét, a termelőszövetkezet által saját pénzeszközökből a beruházásra fordított kiadásokat és a természetbeni saját erő hozzájárulást. Természetbeni saját erő hozzájárulásnak kell tekinteni minden olyan anyaghozzáadást és tevékenységet, amelynek ellenértékére egyébként hosszú-, illetőleg középlejáratú hitelt lehetne adni. A természetbeni saját erő hozzájárulást olyan összegben kell számításba venni, amilyen összegű hosszú-, illetőleg középlejáratú hitel lenne arra folyósítható. Bekerülési, illetőleg beszerzési költségként nem lehet számításba venni a tehén, üsző, koca és juhvásárlások után a 30. § 1., 2. és 3. pontja szerint térített árkülönbözetet és a TEGI által a tehén, üsző és kocavásárlások után a termelőszövetkezetnek térített szállítási költséget, valamint a 31. § szerinti kedvezményt.

(6) A hitelelengedést a termelőszövetkezetnek kell a bankfióknál kérnie a 30. §-ban megállapított időben Az elengedésre a (4) bekezdésben megjelölt bizottság tesz javaslatot. A Bank a hitel elengedését a javaslat alapján engedélyezi.

(7) A hitelelengedés időpontjáig a folyósítás összegének megfelelő kamatokat számítja fel a Bank.

30. § A hitelelengedés feltételei és mértéke:

1. Tehén- és üszővásárlás.

a) Az állami, tan-, kísérleti, célgazdaságoktól és más állami szerv gazdaságaitól (a továbbiakban: állami gazdaság) a TEGI útján vásárolt tehenek, vemhes és tenyészérett üszők, valamint a TEGI-től vásárolt szerződéses vemhes üszők után a termelőszövetkezet árkülönbözet megtérítésben részesül. Az árkülönbözet (kedvezmény) megtérítésének előfeltétele, hogy törzskönyvezett, vagy törzskönyvi ellenőrzés alatt álló anyától származó tehén és üsző szállítása esetén a ter-melőszövetkezetnél a vásárlást megelőző év tejtermelése a tehenészet átlagában a tehenenkénti 2300 kg-ot elérte. Nem törzskönyvezett tehén és üsző szállítása esetén előfeltétel, hogy a vásárláskor a szükséges takarmány és férőhely biztosítva legyen. A térítés összege az érvényes árhatósági megállapítás szerinti szerződött ár és a szabadpiaci ár közti különbözet. Az árkülönbözetet a Bank a vásárláskor közvetlenül a TEGI-nek téríti meg.

b) A termelőszövetkezet által a tenyészállatakció keretében a TEGI közreműködésével állami gazdaságoktól, más termelőszövetkezettől szabadpiacon vagy szerződéssel lekötött tenyészállatokból vásárolt tehenek és üszők beszerzési költségeinek (vételárának) a következők szerinti százaléka erejéig adható hitelelengedés:

teheneknél és vemhes üszőknél, ha az egész tenyészet átlagában a felvásárlástól számított első évben az egy tehénre jutó tejtermelés menynyisége

2000-2500 kg 10%

2500-3000 kg 15%

3000 kg-on felül van 20%

üszőknél a felvásárlás után

14 hónapon belüli ellés esetén 20%.

Törzstenyésztő termelőszövetkezeteknél a hitelelengedés mértéke a következő:

teheneknél és vemhes üszőknél, ha a tejtermelés mennyisége az előzőek szerint

2500-3000 kg 20%

3000-3500 kg 25%

3500 kg-on felül van 30%

üszőknél 14 hónapon belüli ellés esetén 25%

c) Az a) és b) pont szerinti kedvezmények megilletik a termelőszövetkezetet tenyészállattörzsek természetbeni törlesztése esetén is. Azokat a teheneket és üszőket, amelyek után a termelőszövetkezet az előzők szerinti kedvezményekben részesült - állategészségügyi okok kivételével - két évig nem adhatja el. A természetbeni törlesztéses akció keretében vásárolt teheneket és üszőket - állategészségügyi okok kivételével - öt évig nem adhatja el a termelőszövetkezet.

d) A termelőszövetkezet saját nevelésű mindazon üszői után, amelyekre a 26. § (5) bekezdés alapján hitel folyósítható, a leelléskor az üszőnek a termelőszövetkezet nyilvántartásában, könyvelésében felvett érték 20 százalékának megfelelő összegű hitel engedhető el.

e) A hitelelengedésre javaslatot tevő bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója.

2. Kocavásárlás

a) Az állami gazdaságoktól, valamint a törzstenyésztő és tenyészállatneveléssel fogl alkozó más termelőszövetkezetektől, a TEGI utján vásárolt elit és I. törzskönyvi osztályú tenyészkocák után a termelőszövetkezet árkülönbözet (kedvezmény) megtérítésben részesül.

Az árkülönbözet megtérítésének előfeltétele, hogy a vásárlás időpontjában a termelőszövetkezetnél az elhelyezési, takarmányozási és tenyésztési feltételek biztosítva vannak és az eddigi ma-lacnevelési eredmények a vásárlást megelőző egy év alatt egy kocára vonatkoztatva a következő szintet elérték.

A térítésre kerülő árkülönbözet összege kg-on-ként átlag 3,- Ft. Az előzők szerinti kedvezmény megilleti a termelőszövetkezetet tenyészkan vásárlása esetén is, ha legalább 20 kocát tart.

Az árkülönbözetet a Bank a vásárláskor közvetlenül a TEGI-nek téríti meg.

b) Az állami gazdaságoktól a TEGI útján az a) pont szerinti minőségnél alacsonyabb törzskönyvi osztályú vagy osztályon aluli, de szaporításra alkalmas kocák vásárlása esetén a beszerzési költségek (vételár) 15 százalékát kitevő hitel elengedhető, ha a vásárlástól számított egy éven belül a temelőszövetkezet a vásárolt törzsnél az egy kocára eső évi felnevelt malacszaporulatban a következő szintet eléri:

c) Az a) és b) pontok szerint kedvezményeket igénybevevő termelőszövetkezetnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a vásárolt kocákat két éven át tenyésztésben tartja. A kedvezmények megilletik a termelőszövetkezetet tenyészállat törzsek természetbeni törlesztése esetén is. A hitelelengedésre javaslatot tevő bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója.

3. Juhvásárlás

Az állami gazdaságoktól a TEGI útján vásárolt legalább 5 kg gyapjúhozamú jerketoklyók és nagy tenyészértékű importutód tenyészkosok után a termelőszövetkezet árkülönbözet (kedvezmény) megtérítésben részesül. Az árkülönbözet térítésének előfeltétele, hogy a vásárlás időpontjában a termelőszövetkezetnél az eddigi juhtenyésztési eredmények egy juhra vonatkoztatva a 41/2 kg-os átlagos gyapjúhozamot és 100 anyára legalább 100%-os bárányszaporulatot elértek és az elhelyezési, takarmányozási és tenyésztési feltételek biztosítva vannak.

A térítésre kerülő árkülönbözet összege jerke-toklyóknál az állami gazdaságok eladási ára és a szabadpiaci ár közötti különbözet (darabonként 250.- Ft), a tenyészkosoknál pedig darabonként 1000.- Ft.

4. Tehénistálló építése

Új tehénistállók építésénél a bekerülési költség 25%-át kitevő hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet tehénállományát úgy fejleszti, hogy az 5 éven át állandóan javuló tej hozamot eredményez, az 5. évben tehenenként legalább az évi 2300 kg-os tejtermelést eléri, az istálló férőhelyeinek 80%-át kihasználja és legalább a megyei termelőszövetkezeti szarvasmarha- és tehénsűrűséget eléri. Ilyen feltételek mellett kivételesen a meglévő épületeknek tehénistállóvá való átépítése esetén is adható hitelelengedés. A hitelelengedésre az építkezést követő ötödik évben lehet javaslatot tenni. A hitelelengedés megilleti a termelőszövetkezetet a tehénistálló építés úgynevezett alapgépesítési (vízvezeték, önitató berendezés, belső villamosítás, takarmány és trágyaszállítás) költségei után is, tekintet nélkül arra, hogy az alapgépesítést az építkezéssel egyidejűleg vagy azt követőleg végezték. A bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója.

5. A helytelen típustervek következtében idő-előtt megrongálódott épületek helyreállítása

A helytelen típustervek következtében idő előtt megrongálódott úgynevezett vonóvasas, koporsó-födémes tehénistállók és sertésfiaztatók helyreállítása esetén

a) tehénistálló helyreállításánál a helyreállítási költségeknek megfelelő, de legfeljebb férőhelyenként 2400 Ft összegű,

b) tehénistállónak magtárpadlásos istállóvá való átépítése esetén férőhelyenként 2400 Ft összegű,

c) sertésfiaztató helyreállításánál a helyreállítási költségeknek megfelelő, de legfeljebb férőhelyenként 1200 Ft összegű hitel elengedhető, a helyreállítás befejezése és műszaki átvétele után.

A 31. §-ban foglalt kedvezmények megadásánál az a)-c) pont szerinti hitelelengedés összegét a kivitelezési költségekből levonásba kell hozni.

A bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója.

6. Termálvizes előhajtató telep építése

A bekerülési költség 50%-át kitevő hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet a telepet rendeltetésszerűen folyamatosan üzemelteti. Az elengedésre az építkezést követő negyedik évben lehet javaslatot tenni. A bizottságban közreműködő szakközeg a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) kertészeti és szőlészeti felügyelője.

7. Öntözőtelep építése

A bekerülési költség 50%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet az öntözőtelepet folyamatosan, szakszerűen, az agrotechnikai követelményeknek megfelelően üzemeltette és az évenként szükséges karbantartási munkákat mind a csatornákon, mind a beépített műtárgyakon elvégezte. Az elengedésre a műszaki átvételt követő harmadik évben lehet javaslatot tenni. A bizottságban a járási mezőgazdasági osztály által kijelölt szakközeg működik közre. A hitelelengedés megilleti a termelőszövetkezetet esőztető öntöző berendezések létesítése esetén is. A termelőszövetkezetek részére végzett öntözőtelep korszerűsítési munkáknál, ha a kivitelező nem a gépállomás, hanem más állami szerv, a gépi földmunkák díja 30%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, - a munkák elvégzése után.

8. Halastó építése

A bekerülési költség 20%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a halastó benépesítése szakszerűen megtörtént. Ha a kivitelező nem a gépállomás, hanem más állami szerv, a gépi földmunkák díja 30%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, a munkák elvégzése után. A bizottságban közreműködő szakközeg az illetékes halászati felügyelő.

9. Siló építése

A bekerülési költség 25%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet a siló építését a megkezdés évének október 1. napjáig befejezi, s a silót november l-ig megtölti. A bizottságban közreműködő szakközeg a járási mezőgazdasági osztály szakelőadója.

10. Szőlőtelepítés és szőlőanyatelep létesítése

a) A bekerülési költség 50%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető; ha a telepítést követő évben a szülőültetvény eredési százaléka legalább 85, anyatelep esetén legalább 90. az ültetvény gondozott, a hajtásfejlődés megfelelő és a tőkehiányt pótolták. A telepítést követő harmadik évben a bekerülési költség további 30%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha a szőlőültetvény eredési százaléka legalább 95, anyatelep esetében 97, az ültetvény gondozott, a hajtásfejlődés az ültetvény korának megfelelő és - a gyalogművelésű szőlő kivételével - megfelelő támaszrendszerrel rendelkezik. Ha a telepítés az előbbi követelményeket a telepítést követő évben nem éri el, de a harmadik évben az erre az évre megállapított követelményeknek megfelel, a bekerülési költség 80%-át kitevő összegű hitel elengedhető. Tokajhegyalja területén, ha a telepítés az előírt követelményeknek megfelel, a bekerülési költségek teljes összegének megfelelő hitel elengedhető.

b) Parlagterületen vagy 20%-nál nagyobb lejtésű területen legalább 10 kat. hold szőlő telepítésénél a bekerülési költségek 90%-át kitevő ösz-szegű hitel elengedhető, az előző a) pont szerinti feltételek teljesítése esetén.

c) Az új telepítésű szőlőkhöz vásárolt szőlőkarók beszerzési értékének 50%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a telepítés egyéb bekerülési költségeinek 80%-át kitevő hitelt az aj pont szerint elengedték és a szőlőben karóhiány nincs.

d) A telepítést követően a termőrefordulásig felmerülő további kiadásokra folyósított hitelek után hitelelengedés nem adható.

e) A bizottságban közreműködő szakközegek: a megyei mezőgazdasági osztály kertészeti és szőlészeti felügyelője, továbbá a járási mezőgazdasági osztály által kijelölt szakközeg.

11. Gyümölcsös telepítése

Újonnan létesített üzemi gyümölcsösnél a bekerülési költség 50%-ának, szamóca esetén 70%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha alma, körte, dió, gesztenye, szilva, meggy, cseresznye, kajszi, birs, mandula, őszibarack telepítése esetén a telepítést követő negyedik évben; köszméte, ribizke, málna esetén a telepítést követő második évben, szamócatelepítés esetén a telepítést követő évben a bizottság megállapítja, hogy az új gyümölcsös telepítése és kezelése az eltelt idő alatt szakmailag helyes volt (a faállomány hiánytalan, nyúlrágástól mentes, a fák kialakuló koronája jó, fejlődése erőteljes, szamóca esetén a beállottság 80%-os és a palánták fejlődése erőteljes.) A szamócatelepítés kivételével a többi gyümölcsös telepítésénél a bekerülési költség további 20%-át kitevő hitel elengedhető, ha a termőrefordulás évében a gyümölcsös fejlődése jó (a faállomány hiánytalan, nyúlrágás nincs, a fák koronája kialakult és a termőrefordulás bekövetkezett). Az előzők szerinti hitelelengedés megilleti a termelőszövetkeze-tet rendszertelenül telepített sűrű gyümölcsösének felújítása esetén is. Parlagterületen vagy 20%-nál nagyobb lejtésű területen legalább 10 kat. hold gyümölcsös telepítésénél a bekerülési költségek 80%-át kitevő összegű hitel elengedhető az előzők szerinti feltételek teljesítése esetén. A telepítést követően a termőrefordulásig felmerülő további kiadásokra folyósított hitelek után hitelelengedés nem adható. A bizottságban közreműködő szakközegek a megyei mezőgazdasági osztály kertészeti-szőlészeti felügyelője és a járási tanács mezőgazdasági osztály erre kijelölt dolgozója.

12. Komlótelepítés

A bekerülési költség 80%-ának megfelelő ösz-6zegű hitel elengedhető, ha a bizottság a termeltető vállalat és a járási mezőgazdasági osztály által kijelölt szakközegek közreműködésével a telepítést követő 4. évben megállapítja, hogy a telepítés szakszerűen megtörtént és termőrefordult,

13. Fásítás

A bekerülési költség 70%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha a bizottság a megyei mezőgazdasági osztály erdészeti és vadászati előadójának közreműködésével megállapítja, hogy a Ültetéseket, a szükséges pótlásokat és kapálásokat a termelőszövetkezet minden évben gondosan elvégezte és a fásított terület a telepítést követő ötödik évben fehér vagy világosszürke homokon, kopáron vagy II. osztályú sziken végzett telepítés esetén a 70%-os beerdősültséget, illetve fasornál a 70%-os megmaradást, egyéb talajminőségű területen 90%-os beerdősültséget, illetve fasoroknál a 90%-os megmaradást elérte.

14. Talajjavítás

A bekerülési költség 10%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a bizottság a talajjavítás befejezése után a községi mezőgazdasági felügyelő közreműködésével megállapítja, hogy a termelőszövetkezet a talajjavítás előtt szervestrágyázást végzett és a trágya leszántása után az elmunkált talaj-területre szórta a javítóanyagot.

31. § (1) A termelőszövetkezetek építési brigádjaikkal végzett házi építkezéseiknél 30%, kisiparos közreműködésével végzett házi építkezéseiknél és szövetkezet útján kivitelezett építkezéseiknél 15%, állami vállalat útján kivitelezett építkezéseiknél 25%, állami vállalat útján kivitelezett öntözőtelep és halastóépítkezéseiknél, kútfúrásaiknál és belső Villamosítási beruházásaiknál 50% kedvezményben részesülnek. A termelőszövetkezetek részére a jelen bekezdésben felsorolt beruházások költségit a kedvezmény nélkül - tehát a teljes vételárat, illetőleg a teljes kivitelezési költséget - kell felszámítani. A kedvezmény elszámolása a (4) és (5) bekezdés szerint történik.

(2) A kedvezményt a termelőszövetkezet építési brigádjaik útján végzett házi építkezéshez 1958. évi december 31. napját követően vásárolt építési anyagok vételára, az (1) bekezdésben felsorolt többi beruházásnál pedig az 1958. évi december hó pl. napját követően felmerült kivitelezési költségek után kell megállapítani; A kedvezmény megállapításánál kivitelezési költségnek kell tekinteni a szóbanforgó beruházás érdekében eszközölt ösz-szes kiadást. Tehénistálló építésénél az építkezés kivitelezési költségeként kell számításba venni az úgynevezett alapgépesítésnek a belső villamosításon kívüli (vízvezeték, önitató berendezés, takarmány és trágyaszállítás) költségeit is, tekintet nélkül arra, hogy az alapgépesítést az építkezéssel egyidejűleg vagy azt követőleg végezték.

(3) Termelői árrendezéssel kapcsolatos kedvezményben részesülnek a termelőszövetkezetek az Országos Árhivatal elnöke által a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott külön utasításban megjelölt, új állapotban beszerzett gépek vételára után is. A kedvezmény feltételeit és mértékét az utasítás állapítja meg.

(4) A kedvezmény összegét az (1) bekezdés szerinti beruházásoknál a beruházások befejezése, illetőleg műszaki átadás-átvétele, a (3) bekezdés szerinti gépvásárlásoknál pedig a vételár megfizetése után a Bank állapítja meg és kérelem nél-kül megtéríti a termelőszövetkezet részére.

(5) A kedvezmény összegét elsősorban a szóban-forgó beruházásra folyósított hosszúlejáratú hitel csökkentésére kell elszámolni. Ha a termelőszövetkezet a beruházást egészben vagy részben saját pénzeszközeiből valósította meg és így beruházásra folyósított hitel nem áll fenn, illetőleg a kedvezmény összege a szóbanforgó beruházásra folyósított hitel összegét meghaladja, a kedvezményt, illetőleg annak a folyósított hitel összegét meghaladó részét a termelőszövetkezet esedékes egyéb hosszú-, közép- és rövidlejáratú hiteleinek törlesztésére kell elszámolni, ilyenek hiányában pedig az elszámolási számláján kell jóváírni.

(6) A termelőszövetkezetek az építési anyagok vásárlása után az 1/1958. (II. 9.) PM-FM együttes rendelet 30. §-ának 3/a) - c) pontjai szerint engedélyezhető hitelelengedést ezentúl az (1) bekezdés szerinti kedvezményekben kapják meg. Az 1959. évi január hó 1. napja előtt vásárolt építési anyagok után még az 1/1958. (II. 9.) PM-FM együttes rendelet szerinti hitelelengedés jár.

32. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelt a Bank az engedélyezett beruházási célra történt felhasználás igazolása (elismervények, számlák, keresetek stb.) ellenében folyósítja a termelőszövetkezet átutalási megbízása alapján. Szabadpiacon történő vásárlás céljára a Bank előleget folyósíthat, amely-lyel a termelőszövetkezet a Bank által kitűzött határidőn belül tartozik elszámolni. A határidő meg nem tartása esetén a folyósított előleget azonnal vissza kell fizetnie.

(2) A termelőszövetkezet építési beruházásainál a teljesítmények hitelből történő elszámolása a következő :

a) Saját vagy közös építési brigád és magánkis-iparos kivitelező havonta kétszer, a hónap 15. és utolsó napján tételes részkeresettel és végszámlával számolhat el. Megállapodás alapján egyszeri végszámlával vagy havi tételes keresettel is el lehet számolni. Magánkisiparos részére történő fizetés összegéből a Bank 10% felülvizsgálati biztosítékot von le, amelynek 3/4 részét az átvételig, 1/4 részét pedig az átvétel napjától számított 1 évig tartja vissza.

b) Kisipari szövetkezet kivitelező esetén havi tételes elszámolással és végszámlával kell elszámolni.

c) Állami kivitelező vállalat esetén negyedéves számlával és utolsó számlával kell elszámolni.

d) Öntözőtelepek és halastavak építését, ha a kivitelező a Vízügyi Igazgatóság, havi számlával és utolsó számlával kell elszámolni. A költségvetés 30%-a erejéig előleget lehet igényelni, amelyet a tárgyhavi teljesítés értékének 40%-ával kell törleszteni.

e) Az állami és szövetkezeti tervezők által elkészített tervek díját a teljesítés megtörténte után végszámlával lehet érvényesíteni.

(3) A termelőszövetkezet építkezéseinél a kivitelezők követeléseiket a termelőszövetkezet átutalási megbízásával érvényesíthetik.

(4) A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben a mennyiségi hiányok és minőségi hibák forintértékét is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát az utolsó számlával, illetőleg végszámlával a Banknak meg kell küldeni. A Bank a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben általa vagy a termelőszövetkezet által kifogásolt tételeket levonja.

(5) A Bank a kivitelezők elszámolásait mind a benyújtott okmányok alapján, mind a helyszíni ellenőrzés során felülvizsgálhatja. A jogtalan felszámításokra vonatkozó fizetéseket a Bank visszautasítja, ha pedig utólag állapítja meg, hogy jogtalanul felszámított tételeket fizetett, ezeknek a visszafizetése iránt a bírósághoz fordulhat. A Bank visszakövetelési joga az utolsó számlának vagy végszámlának a Bankhoz történt benyújtásától számított hat hónap alatt évül el.

(6) Ha a termelőszövetkezet az építkezésekkel kapcsolatos feladatokat (műszaki tervek felülvizsgálata, szerződéskötés, rendszeres műszaki ellenőrzés és felülvizsgálat stb.) nem tudja ellátni, ezeknek a feladatoknak ellátására megfelelő képzettségű műszaki szakember (műszaki ellenőr) részére adhat megbízást. Nagyobb építkezéseknél a Bank a hitelnyújtás előfeltételéül kívánhatja meg műszaki ellenőr alkalmazását. Műszaki ellenőr megbízása esetén az anyagbeszerzésen kívül a kivitelezés egyéb költségeinek folyósításához a termelőszövetkezet rendelkezése (átutalási megbízása) mellett a műszaki ellenőr igazolása is szükséges.

33. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek céljára országosan megállapított kereteket a Bank a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben, a felmerülő szükségleteknek megfelelően osztja el megyékre (megyei jogú városokra), továbbá járásokra (járási jogú városokra) és szükség esetén gondoskodik a keretek módosításáról.

(2) A járási hitelkeretek megnyitását és a hitelek engedélyezését a Bank esetenként akkor végzi, amikor a termelőszövetkezet a hitelt igényli.

(3) A hosszúlejáratú hitelkeretek elosztását a Bank évenként legalább egyszer köteles felülvizsgálni.

IV. TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORTOK HITELELLÁTÁSA

34. § (1) A jóváhagyott alapszabály szerint működő termelőszövetkezeti csoport rövid-, közép- és-hosszúlejáratú hitelt kaphat, ha közös gazdasági tevékenységét hitelbírálatra alkalmas termelési tervben és bevétel-kiadási költségvetésben (pénz-ügyi terv) megtervezi.

(2) Termelőszövetkezeti csoport részére a hitelt akkor lehet folyósítani, ha a termelőszövet-kezeti csoport tagjai azt a gazdasági tevékenységet, amelynek az előmozdítására a hitelt igénylik, közös gazdálkodás keretében folytatják és bevételeiket a Bankban közös számlán kezelik.

(3) A termelőszövetkezeti csoport közösen művelt területén felhasznált műtrágya vételára után, ha a felhasználás kh-anként legalább a 100 kg-ot eléri, a mezőgazdasági termelőszövetkezetet megillető ártámogatás összegének 70 százalékát kapja. Az ártámogatás nyújtásának előfeltétele az, hogy a használatában levő egész területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzi, alapszabályszerűen működik, a jövedelem 50 százalékát munkaegység alapján fizeti ki és a jövedelem 10 százalékát beruházásokra fordítja.

V. PÉNZÜGYI ÉS HITELFEGYELEM

35. § Ha a Bank a jelen rendelet alapján végzett el-lenőrzései során vagy tanácsi, illetőleg más állami szervek bejelentéseiből azt állapítja meg, hogy a termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, vagy halászati termelőszövetkezet a pénzforgalommal és hitelellátással kapcsolatos rendelkezéseket nem tartja meg, magasabb - 7 százalékig terjedő - kamatot számíthat fel, a további hitelnyújtást korlátozhatja vagy megszüntetheti és a hiteleket felmondhatja.

36. § (1) A pénz- és hitelforgalom megsértésének a (2)-(4) bekezdésekben felsorolt súlyosabb eseteit a jogszabály szabálysértésnek, illetőleg bűntettnek minősíti.

(2) A 19/1952. (III. 13.) MT rendelet 16. §-ának d) és h)-j) pontjai értelmében - amennyiben a cselekmény büntető rendelkezés alá nem esik - szabálysértést követ el az, aki

a) a Bank zálogjogának érvényesítését gátolja,

b) a hitelt annak esedékessé válásakor alapos ok nélkül nem fizeti vissza vagy mulasztást követ el a visszafizetéshez szükséges eszközök megszerzése körül,

c) az esedékes tartozás kiegyenlítését alaptalan kifogással, vagy más módon indokolatlanul késlelteti,

d) a jogszabályban foglalt tilalom ellenére közvetlenül, vagy közvetve hitelt (előleget) nyújt, illetőleg vesz igénybe.

(3) A 19/1952. (III. 13.) MT rendelet 16. §-ának a)-c) pontjai értelmében bűntettet követ el az, aki

a) a hiteligény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot a valóságnak meg nem felelően közöl, ideértve a valóságnak meg nem felelő hitelcél megjelölését,

b) a hitelt a folyósításkor meghatározott céltól eltérően használja fel,

c) a hitel fedezetét egészben, vagy részben elvonja, veszélyezteti vagy annak értékét csökkenti.

37. § (1) § (2) és (3) bekezdéseiben említett cselekmények esetében az eljárást csak a Bank feljelentésére lehet megindítani. A tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. sz. tvr. rendelkezései alá tartozó bűncselekmény esetében - ha azt a pénz- és hitelgazdálkodás körében követték el - a Bankot a feljelentés megtételére kijelölt szervnek kell tekinteni.

(2) A Bank annak eldöntésénél, hogy tegyen-e feljelentést, vagy sem, vizsgálja, hogy a cselekmény elkövetője a hitelfegyelem megtartása terén korábban milyen magatartást tanúsított és emellett mérlegeli az eset összes körülményeit. A büntető feljelentés mellőzésének nincs helye, ha a pénzügyi vagy hitelfegyelem megsértésével kapcsolatban társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy ellopásának, elsikkasztásának, jogtalan elsajátításának vagy szándékos megrongálásának, illetőleg a társadalmi tulajdon terhére elkövetett egyéb bűncselekménynek alapos gyanúja forog fenn.

(3) A megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a Bank területi irodájának vezetőjével egyetértésben egészben vagy részben megvonhatja a jelen rendeletben megállapított kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti.

VI. HATÁLYBALÉPÉS

Hatályukat vesztő rendelkezések

38. § A jelen rendeletet 1959. évi január hó 1. napjától kezdődő hatályal kell alkalmazni. Egyidejűleg az 1/1958. (II. 9.) PM-FM együttes rendelet érvényét veszti.

Antos István s. k.,

pénzügyminiszter

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter