1/1958. (II. 9.) PM-FM együttes rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és a halászati termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodásának rendszeréről és az azzal kapcsolatos ellenőrzés módszeréről
1. 006/1958. (II. 9.) Korm. számú határozat 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük:
I. Általános rendelkezések.
1. § Jelen rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelőszövetkezet), valamint - a rendelet 33. §-ában foglalt eltérésekkel - a termelőszövetkezeti csoportokra és a halászati termelőszövetkezetekre,
2. § (1) A termelőszövetkezeteknek termelési tervük alapján várható jövedelmük felmérése érdekében minden évben bevétel-kiadási költségvetést (a továbbiakban: költségvetés) kell készíteniük.
(2) A termelőszövetkezet a jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. A költségvetésben elő nem irányzott kiadást teljesíteni vagy ilyennel járó kötelezettséget vállalni csak a közgyűlés hozzájárulásával szabad.
(3) A költségvetés a termelési tervben előirányzott hozamok alapján a pénzbeli bevételeket, a kiadásokat, a közép- és hosszúlejáratú hitelszükségletet, az alapok kiegészítését és növelését, a várható pénzbeli jövedelmet, valamint a tagok előirányzott részesedését tartalmazza. Fel kell venni a költségvetésbe az előző gazdasági év áthúzódó bevételeit és kiadásait is. A költségvetést úgy kell elkészíteni, hogy az abban megtervezett bevételek reálisak legyenek s így a termelőszövetkezet zavartalan gazdálkodását biztosítsák.
3. § A termelőszövetkezet gazdálkodásának eredményéről minden évben zárszámadást kell készíteni, amely alapja a jövedelem elosztásának. A zárszámadás tartalmazza a termelőszövetkezet álló- és forgóeszközeinek értékét, a létesített alapokat és tartalékokat, valamint az összes kötelezettséget, beleértve a tagok részesedését is.
4. § (1) A termelési tervet, költségvetést és zárszámadást minden évben azonos - november 1-től a következő év október 31-ig terjedő - időszakra kell elkészíteni.
(2) A termelőszövetkezet által elkészített termelési tervet, költségvetést és zárszámadást a járási, illetőleg a városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) illetékes fiókjának bevonásával felülvizsgálja és észrevételeit, valamint javaslatait a termelőszövetkezettel közli. A termelési tervet, költségvetést és zárszámadást a termelőszövetkezet közgyűlése hagyja jóvá, figyelembevéve a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának és a Magyar Nemzeti Bank fiókjának (a továbbiakban: bankfiók) észrevételeit és javaslatait. A jóváhagyott termelési terv, költségvetés, valamint a zárszámadási mérleg egy-egy példányát a termelőszövetkezet a bankfióknak is megküldi.
(3) A termelési tervet és költségvetést a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának és a bankfióknak különösen abból a szempontból kell felülvizsgálnia, hogy az figyelembeveszi-e mindazokat a megvalósítható lehetőségeket, amelyek alkalmasak a közös gazdálkodás eredményének növelésére, a tagok jövedelmének fokozására és a folyamatos évközi előlegnyújtás biztosítására, továbbá, hogy az nem tartalmaz-e az adott lehetőségek mellett el nem érhető bevételeket és meg nem valósítható jövedelmet. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a költségvetés tartalmazza az állam iránti összes kötelezettségeket.
(4) A felülvizsgálat során a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya behatóan foglalkozzék a termelőszövetkezet egész gazdálkodásával és adjon célszerű tanácsokat a gazdálkodás színvonalának emelésére, valamint az árutermelés fokozására.
(5) A termelési terv, költségvetés és a zárszámadás készítésének részletes szabályait a földművelésügyi miniszter állapítja meg.
5. § A termelőszövetkezet pénzforgalmát és hitelellátását a Bank bonyolítja le a termelőszövetkezettel kötött alapmegállapodás figyelembevételével. Az alapmegállapodást a termelőszövetkezet közgyűlése tárgyalja meg és hagyja jóvá.
II. Pénzforgalom
6. § A termelőszövetkezet elsősorban saját eszközeiből, bevételeiből gazdálkodik. A bevételekből teljesíti az állammal szemben fennálló kötelezettségeit, fedezi termelési és beruházási kiadásait és folyamatosan - anyagi helyzetétől függően - megfelelő készpénzelőleget nyújt a tagoknak.
7. § (1) A bankfiók a termelőszövetkezet részére - kérelmére - a következő számlákat vezeti:
a) elszámolási számlát,
b) beruházási tartalék számlát,
c) előlegszámlát,
d) egyéb betétszámlákat (szociális-kulturális alapszámla, fedezetigazolási zárolt számla),
e) hitelszámlákat.
(2) A termelőszövetkezet bevételeit az elszámolási számlára irányítja úgy, hogy adósait (vevőit stb.) felhívja tartozásaiknak az elszámolási számlára való befizetésére, készpénzbevételeit pedig maga fizeti be közvetlenül a bankfióknál vagy postahivatal útján. Az elszámolási számláról teljesíti a termelőszövetkezet kiadásait. A kisebb kiadások a házipénztárból teljesíthetők.
(3) A beruházásokra tartalékolt és az állóeszközök értékesítéséből befolyó pénzt a beruházási tartalékszámlán kell tartani. Az ilyen pénzösszegeket a bankfiók a beruházási tartalékszámlán köteles jóváírni. A beruházási tartalékszámlán lévő összegeket a termelőszövetkezet csak beruházási célok megvalósítására vagy beruházási hitelek törlesztésére fordíthatja. A bankfiók ettől eltérő megbízásokat nem teljesíthet.
(4) A termelőszövetkezeti tagok részére rendszeres munkaegység-előleg biztosítása érdekében a bankfiók a termelőszövetkezet elszámolási számlájára beérkező, a folyó gazdasági évet illető pénzbevétel meghatározott százalékát átvezeti az előlegszámlára. Az előlegszámlára átvezethető összeg megállapítása a következőképp történik:
a) Meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezet költségvetésében mennyi a folyó gazdasági év termeléséből származó tervezett pénzbevétel összege és mennyi az előirányzott készpénzrészesedés 50-60%-ának összege.
b) Ki kell számítani az a) pont szerint megállapított két összeg százalékos arányát.
c) A folyó gazdasági év termeléséből származó összes pénzbevételből a b) pont szerint kiszámított százalékot kell az előlegszámlára átvezetni.
(5) Ha a bankfiók azt állapítja meg, hogy a várható készpénzrészesedés összege - a bevételeknek vagy kiadásoknak a tervezettől való eltérése következtében - nem egyezik meg az előirányzott készpénzrészesedés összegével, a (4) bekezdés b) pontja szerint kiszámított százalékot az eltérésnek megfelelően felemelheti vagy csökkentheti; Ha termelőszövetkezet a természetbeni és pénzbeni részesedés megtervezett arányait utólag a pénzbeni részesedés növelése érdekében közgyűlésének határozata alapján megváltoztatja, megfelelően növelni kell a (4) bekezdés b) pontja szerint megállapított százalékot.
(6) A termelési, hizlalási, nevelési és értékesítési szerződések (a továbbiakban: szerződés) alapján járó előlegeket is olyan bevételeknek kell tekinteni, amelyek az elszámolási számlára folynak be és az ilyen bevételeknek is a (4)-(5) bekezdések szerint meghatározott százalékát vezeti át a bankfiók az előlegszámlára.
(7) A bankfiók a közvetlen érintkezés során történő szóbeli tájékoztatáson, valamint a napi számlakivonaton kívül negyedévenként írásbeli értesítést is küld a termelőszövetkezet követeléséről és tartozásáról abból a célból, hogy a termelőszövetkezet ellenőrizhesse pénzügyi helyzetét és saját számvitelét.
8. § (1) A kisebb készpénzkiadások teljesítésére a termelőszövetkezet házipénztárt tarthat. A házipénztárban tartható összeg felső határát a termelőszövetkezet és a bankfiók az alapmegállapodásban állapítja meg a helyi szükséglethez mérten és a termelőszövetkezet igényének figyelembevételével.
(2) A termelőszövetkezet és a bankfiók közötti alapmegállapodásban kell szabályozni azt is, hogy a termelőszövetkezet a házipénztárába befolyó készpénzbevételeket és az abból teljesített készpénzkiadásokat naponta pénztárkönyvébe vezesse be. Meghatározott időnként a termelőszövetkezet a házipénztárkönyvét a bankfiók kívánságára ellenőrzés céljából bemutatja. Ha több készpénz folyik be a házipénztárba, mint amekkora összeget a termelőszövetkezet a megállapodás szerint ott tarthat, a többletet be kell fizetnie elszámolási számlájára.
9. § (1) A termelőszövetkezet kérelmére a bankfiók az elszámolási számlán lévő követelésből a helyi postahivatalnál pénzfelvételi betétkönyvet (a továbbiakban: betétkönyv) nyit abból a célból, hogy a termelőszövetkezet kisebb pénzszükséglet esetén a helyszínen pénzhez juthasson. Ha a termelőszövetkezet követelését a betétkönyvből felhasználja, újabb megbízást adhat a bankfióknak a betétkönyvbe való átutalásra.
(2) A betétkönyvben tartható összeg mértékét a termelőszövetkezet annak figyelembevételével határozza meg, hogy a betétkönyvben elhelyezett pénz a házipénztár kiegészítésének célját szolgálja. A termelőszövetkezet nagyobb összegű fizetéseit bankszámlájáról átutalás útján teljesíti.
10. § A bankfiók a termelőszövetkezet elszámolási, beruházási tartalék, előleg és egyéb betétszámláin fennálló követelései után évi 5% kamatot térít.
11. § (1) A termelőszövetkezet követeléseit a következő rendszerben érvényesítheti:
a) Ha a termelőszövetkezet állami vállalat, szerv vagy szövetkezet részére terményt, terméket vagy állatot ad el, vagy azok részére szolgáltatást teljesít, az ellenértéket készpénzben vagy az elszámolási számláját vezető bankfiók útján szedheti be. Állami vállalat, szerv és szövetkezet (a továbbiakban: vevő) átutalás útján is fizethet a termelőszövetkezetnek, ha a szerződésben így állapodtak meg.
b) A termelőszövetkezet a fizetést akár készpénzben, akár a bankfiók útján elfogadhatja. A vevő azonban felelős azért, hogy a fizetést a reá nézve érvényben lévő előírások szerint teljesítse, 500 Ft-on aluli ellenérték kiegyenlítését a termelőszövetkezet készpénzben kérheti és csak ilyen összeghatárig köteles a vevő készpénzzel fizetni.
c) Ha a fizetést készpénzben teljesítik, a termelőszövetkezet a házipénztárral megállapított szabályok szerint jár el. Ha a fizetés felvásárlási elszámolási csekkel történik, a bankfiók a beszedést ennek alapján végzi. Ha a fizetés nem készpénzzel, felvásárlási elszámolási csekkel vagy átutalás útján történik, a termelőszövetkezet a követelést beszedési megbízás útján érvényesíti. A beszedési megbízáshoz csatolja a vevő átvételi elismervényét vagy a beszedési megbízás alapjául szolgáló egyéb okiratokat.
d) A termelőszövetkezet a bankfiók útján 500 Ft-ot meghaladó követelését szedheti be.
(2) Ha a vevőnek a termelőszövetkezet részére fizetést kell teljesítenie, köteles a termelőszövetkezettel közölni azokat az adatokat, amelyek a termelőszövetkezet követelésének érvényesítéséhez szükségesek. Feltétlenül közölni kell a termelőszövetkezettel az átvétel elismerését, a vevő pontos címét és számlaszámát, a fizetendő összeget (egységárat) és az áru mennyiségét és minősítését. Ha a termelőszövetkezettől felvásárolt áru ellenértékének kiegyenlítése felvásárlási elszámolási csekkel történik, a vevő "csak elszámolásra" felirattal ellátott csekket ad a termelőszövetkezetnek.
(3) Ha a vevő az árut a minősítés és az ár egyidejű megállapítása mellett a termelőszövetkezettől közvetlenül veszi át, a (2) bekezdésben megjelölt adatokat az átvételkor köteles közölni. Ha a termelőszövetkezet vasúton vagy más módon szállítja el az árut a vevő részére és az áru minősítése ezt követően történik, a vevő az áru átvételétől számított 48 óra alatt köteles az adatokat közölni. A termelési szerződés alapján átadott termények ellenértékét a vevő a szerződésben megállapított időben - de legkésőbb az átvételtől számított 30 nap alatt - köteles átutalni.
(4) Ha a vevő a követelés beszedéséhez szükséges adatokat az előírt időben nem közli a termelőszövetkezettel és nem átutalással történő fizetésben állapodtak meg, a bankfiók útbaigazítást ad a termelőszövetkezetnek azoknak az adatoknak a megszerzéséhez, amelyeknek alapján a követelés beszedhető.
(5) Ha a vevő adatszolgáltatási kötelezettségének a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget, attól a naptól kezdve, amikor az árut a termelőszövetkezettől átvette, vagy a termelőszövetkezet azt részére leszállította, illetőleg a termelési szerződésben foglalt eltérő kikötés esetében az átvételtől számított 30 nap elteltétől a fizetés teljesítésének napjáig a számla összegének napi 1 ezrelékét köteles büntetéspénz (pönálé) címén a termelőszövetkezetnek megfizetni.
(6) Ha a vevő a termelőszövetkezetnek a bankfiók útján érvényesített követelését nem tartja jogosnak, a fizetés ellen kifogással élhet. A bankfiók ilyen esetben segítséget nyújt a termelőszövetkezet részére a vitás tétel egyeztetéséhez. Ha ez az egyeztetés nem vezet eredményre, a termelőszövetkezet követelését bírói úton érvényesítheti.
12. § (1) A termelőszövetkezet a számlájáról történő átutalással vagy készpénzzel teljesíthet fizetéseket.
(2) A termelőszövetkezet számláján kezelt pénzek felett kizárólag a termelőszövetkezet rendelkezik. A számlát vezető bankfiók a termelőszövetkezet írásbeli rendelkezése nélkül csak a 15. §-ban meghatározott esetekben teljesíthet kifizetést (átutalást) a termelőszövetkezet számlájáról. Kifizetés csak a számlán lévő fedezet mértékéig teljesíthető.
(3) A termelőszövetkezet által adott írásbeli rendelkezés aláírásának módjára az alapmegállapodásban foglaltak az irányadók.
(4) A termelőszövetkezet számlájáról történő kifizetésre vonatkozó rendelkezésnek kell tekinteni:
a) ha a termelőszövetkezet írásban felhívja a bankfiókot, hogy számlájáról meghatározott összeget a megnevezett szállító vagy más kedvezményezett részére fizessen ki (átutalási megbízás);
b) ha a termelőszövetkezet által aláírt, a részére történt szállítás vagy szolgáltatás teljesítését igazoló átvételi elismervény egyben olyan megbízást is tartalmaz, hogy a meghatározott összegű ellenértéket a bankfiók a szállítónak fizesse ki.
13. § (1) Ha a termelőszövetkezet késedelmesen fizet, az áruszállítást vagy egyéb szolgáltatást az erre szerződött állami vállalatok, szervek és szövetkezetek csak előzetes fedezetbiztosítás esetén teljesíthetik. Ilyen esetben a vállalat, szerv, illetőleg szövetkezet köteles a termelőszövetkezetet értesíteni, hogy áruszállítást vagy egyéb szolgáltatást akkor teljesít, ha a termelőszövetkezet a megrendelő leveléhez a bankfiók által kiállított, megfelelő összegű fedezetigazolást csatol.
(2) A fedezetigazolást a bankfiók a termelőszövetkezet írásbeli rendelkezésére állítja ki. A fedezetigazolás összege az elszámolási számlán lévő követelés és az áruszállítás vagy egyéb szolgáltatás céljára engedélyezett hitel összegéig terjedhet.
14. § (1) A bankfiók a termelőszövetkezet rendelkezéseit, valamint azokat az azonnali beszedési megbízásokat és végrehajtói felhívásokat, amelyeket a 15. § szerint a termelőszövetkezet rendelkezése nélkül is teljesíteni kell, a beérkezés sorrendjében (rangsorában) teljesíti.
(2) Ha a termelőszövetkezet elszámolási számláján nincs elegendő fedezet a termelőszövetkezet valamennyi rendelkezésének, illetőleg az enélkül is teljesítendő azonnali beszedési megbízásoknak vagy végrehajtói felhívásoknak a teljesítésére, akkor azokat a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. sz. tvr. (Vht.) 186. §-ában megállapított sorrend szerint kell teljesíteni. Figyelembe véve a termelőszövetkezettel szemben gyakorlatilag, rendszerint érvényesített követeléseket, a kielégítési sorrend a következő:
a) a gyermektartásdíj és a szüléssel kapcsolatos költség,
b) az egyéb tartásdíjak, ideértve valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatásokat is,
c) munkaviszonyon alapuló követelések,
d) köztartozások, ideértve a nyugdíjjárulék is,
e) az állammal, állami szervvel, vállalattal, társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervezettel) szemben fennálló kártérítés, lakbértartozás, valamint közüzemi díjak, illetőleg közszolgáltatások díja,
f) az állammal, állami szervvel, vállalattal, Bankkal, társadalmi szervezettel, valamint szövetkezettel (szövetkezeti szervezettel), vagy magánszeméllyel szemben fennálló egyéb tartozások,
g) a termelőszövetkezet tagjával szemben - az a)-b) pontok hatálya alá esők kivételével - fennálló tartozások.
(3) A termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegeket a továbbiakban is mindig a (2) bekezdés szerint megállapítandó sorrend figyelembevételével kell a sorbanálló követelések kielégítésére fordítani mindaddig, amíg azok teljes kielégítése megtörténik.
15. § (1) Azt a követelést, amelynek kiegyenlítésére a termelőszövetkezet rendelkezést nem ad, csak a termelőszövetkezet ellen hozott jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírói határozat alapján lehet érvényesíteni,
(2) A jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírói határozattal egy tekintet alá esnek:
a) a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium vagy e minisztériumok felügyelete alatt álló szerv vagy vállalat által, illetőleg honvédelmi vonatkozású ügyben bárki által a termelőszövetkezet ellen támasztott követelések tárgyában hozott döntőbizottsági határozatok,
b) az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében felsorolt adókról, valamint a 13. § (1) bekezdésében felsorolt adók módjára behajtandó tartozásokról (köztartozások) a rendelet 22. §-a alapján a pénzügyi szervek által kiállított azonnali beszedési megbízások.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt bírói határozat, valamint a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban megjelölt határozatok és okiratok (a továbbiakban: Határozat) alapján érvényesíteni kívánt követeléseket azonnali beszedési megbízással kell érvényesíteni
(4) Ha a Határozaton alapuló követelés azért nem érvényesíthető azonnali beszedési megbízással, mert a jogosított fél nem tartozik a Bank beszedési megbízási rendszerébe (pl. magánszemély), a végrehajtó hívja fel az úgynevezett végrehajtói felhívásban a termelőszövetkezet számláját vezető bankfiókot arra, hogy a követelés összegét az adós számlájáról utalja át a végrehajtói letéti számlára,
(5) A Határozaton alapuló megbízásokat és végrehajtói felhívásokat a 14. §-ban megállapított sorrendi szabályok szerint és azonnali beszedési megbízásként kell teljesíteni, de mindenkor csak a termelőszövetkezet számláján az azonnali beszedési megbízás vagy végrehajtói felhívás beérkezésének napján lévő összegek legfeljebb 70%-a erejéig. A termelőszövetkezet azonban rendelkezhetik teljes tartozásának kifizetése iránt. Ha a termelőszövetkezet számláján a beérkezés napján lévő összeg 70%-a nem elegendő a követelés kielégítésére, a bankfiók köteles a termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegek 70%-át a 14.§-ban. foglalt sorrendi szabályok szerint mindaddig a követelés kielégítésére fordítani, amíg annak teljes kielégítése megtörténik.
III. Hitelellátás
16. § (1) A termelőszövetkezet részére hitel a termelés - különösen az árutermelés - elősegítésére, továbbá a közös gazdaság fejlesztésére nyújtható. Rossz gazdálkodás következtében elmaradt jövedelem pótlására a Bank nem folyósíthat hitelt.
(2) A Bank a termelőszövetkezet részére bármilyen hitelt csak a hitelezés általános szabályainak megtartásával, írásbeli kérelemre és esetenkénti hitelmegállapodás alapján nyújthat, Nem kaphat hitelt az a termelőszövetkezet, amely nem alapszabályszerűen működik, pénzét nem a bankszámláján tartja, továbbá könyvelése nem felel meg az előírásoknak és bankszerű ellenőrzésre nem alkalmas.
(3) A termelőszövetkezet hitelt közgyűlési határozat alapján kérhet. A költségvetésben megtervezett hitelek felvételét a termelőszövetkezet közgyűlése a költségvetés tárgyalása során határozza el. A költségvetésben nem tervezett hitelfelvételekről esetenként, vagy negyedéves hiteligénylés alapján dönt a közgyűlés.
(4) A hitel engedélyezésénél a Banknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezetnél a gazdálkodás szakszerű vezetése biztosítva van-e. Az 500 kat. hold területet meghaladó termelőszövetkezetnél a hitelezés előfeltételeként meg kell kívánni, hogy főiskolai, de legalább mezőgazdasági technikumi végzettségű mezőgazdászt alkalmazzon, ha a gazdálkodás szakszerű vezetése más módon nem biztosítható. 500 kat. holdon aluli termelőszövetkezeteknél közös mezőgazdászt kell alkalmazni abban az esetben, ha a Bank megállapítása szerint gazdálkodásuk vezetése nem szakszerű.
(5) A bankfióknak a hitelek folyósítását a közgyűlés által jóváhagyott termelési terv és költségvetés bemutatásához kell kötnie. Hitel csak abban az esetben folyósítható, ha a termelési terv és költségvetés alkalmas annak megállapítására, hogy a termelőszövetkezet a kért hitelt lejáratkor saját bevételeiből - összes esedékes kötelezettségének teljesítése mellett - vissza tudja fizetni.
A) Rövidlejáratú hitel
17. § (1) A rövidlejáratú hitel feladata a teremlőszövetkezeti árutermelés növelésének elősegítése. A termelőszövetkezet a termelésével kapcsolatban felmerült indokolt pénzszükségletének kielégítésére a Banktól rövidlejáratú hitelt kaphat saját eszközeinek kiegészítése céljából, ha az általa kötött szerződésekből eredő követeléseit a hitel fedezetéül leköti. A szerződések alapján történő áruértékesítésből várható bevételek 60%-a vehető hitelfedezetként figyelembe. Az ilymódon folyósítható hitel összegéből le kell vonni a termeltetőtől (megrendelőtől) a termelőszövetkezetnek készpénzben vagy természetben járó előlegek összegét.
(2) A szerződést a hitel engedélyezése előtt a bankfióknak be kell mutatni. Az őszi - a következő gazdasági évet terhelő - beszerzésekre és gépállomási munkadíjakra igényelt rövidlejáratú hitelekre a fedezetet olyképpen kell a termelőszövetkezetnek lekötnie, hogy kötelezettséget vállal a szükséges hitelfedezetnek megfelelő értékű bevételt eredményező szerződésnek a bankfiók által megállapított határidőig történő megkötésére.
(3) A szerződésekből eredő követeléseket a folyósított hitelek összege erejéig a Bankra kell engedményezni.
(4) A bankfióknak a fedezet megállapításánál számításba kell vennie, hogy a hitel visszafizetésére nyújtott fedezeteken felüli bevételek biztosítják-e a gazdasági évben esedékessé váló összes egyéb kötelezettség kiegyenlítését és a Bank köteles ügyelni arra, hogy a rövidlejáratú hitelek folyósítása révén túlelőlegezés ne következhessék be,
18. § (1) Rövidlejáratú hitelt a Bank a termelőszövetkezet termelési kiadásaira, továbbá - egy éves lejáratra és a 17. § (2) bekezdésében meghatározott fedezet nyújtása mellett - olyan beruházásokra folyósíthat, amelyeknek megvalósítását a termelőszövetkezet a gazdasági év termelési bevételeiből tervezte.
(2) A folyósítható rövidlejáratú hitel összegét a tényleges beszerzési árak és a tényleges szükséglet (felhasználási normák) alapján kell megállapítani,
19. § (1) A termelőszövetkezet kérésére folyósított rövidlejáratú hitelt a teljesített munkaegységek és a költségvetés alapján ténylegesen várható készpénzrészesedés 50-60%-a erejéig munkaegységelőleg kifizetésére is fel lehet használni. A hitei folyósításánál biztosítani kell, hogy a munkaegységek túlelőlegezése ne következzék be. A folyósítható rövidlejáratú hitel összegének megállapításánál a bankfióknak figyelembe kell vennie, hogy a termelőszövetkezet egyéb bevételeiből milyen összegű munkaegységelőleget oszthat és csak ennek kiegészítésére - az alapszabályban megállapított mértékig - adhat rövidlejáratú hitelt.
(2) Ha a termelőszövetkezet az előirányzott készpénzrészesedés 50-60%-án felül oszt ki előleget és ez a termelőszövetkezet összes kötelezettségei kiegyenlítésének rovására történik, a bankfiók rövidlejáratú hitelt a termelőszövetkezet részére mindaddig nem folyósíthat, amíg a túlelőlegezést a termelőszövetkezet meg nem szünteti és esedékes kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését nem biztosítja.
20. § (1) A rövidlejáratú hitelt általában egy éves időtartamra lehet folyósítani. A termelőszövetkezet az igénybe vett hitelt a bankfiókkal történő megállapodás alapján meghatározott lejáratkor köteles visszafizetni. A termelési cél (a tervezett értékesítés) korábbi megvalósulása vagy meghiúsulása esetén az igénybe vett hitel - függetlenül a hitelmegállapodásban meghatározott későbbi lejárattól - azonnal esedékessé válik.
(2) A június 30. napja után szállított műtrágya, az őszi gépállomási munkák és az őszi vetéshez vásárolt vetőmagvak ellenértékének kiegyenlítésére igénybevett hitelt a termelőszövetkezetnek a fedezetül lekötött bevételtől függően, de legkésőbb a következő gazdasági év végéig kell visszafizetnie. A hitel visszafizetési időpontjára nézve minden esetben a folyósítás előtt kell megállapodni.
21. § (1) A bankfiók a hitel esedékessé válása előtt 15 nappal - a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben pedig azonnal -, köteles a termelőszövetkezetet az esedékességről levélben értesíteni, hogy a termelőszövetkezet a hitel visszafizetéséről idejében gondoskodhassék. Ha a termelőszövetkezet az esedékességkor hitelvisszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget és alapos okok miatt fizetési halasztást sem kér, a bankfiók az esedékessé vált hitel összegét a termelőszövetkezet engedményezése alapján a befolyt engedményezett követelésből kiegyenlíti.
(2) Rövidlejáratú hitelek után a termelőszövetkezet évi 3%-os kamatot, a lejárt rövidlejáratú hitelek után pedig az esedékesség napjától évi 5%-os késedelmi kamatot fizet.
22. § (1) A termelőszövetkezet terméshozamának növelése érdekében meghatározott anyagok és vetőmagvak vásárlása esetén árkedvezményben részesül úgy, hogy a vásárlás számlái és a mezőgazdasági felügyelő igazolása alapján a Bank a rövidlejáratú hiteltartozásból elengedi, vagy rövidlejáratú hiteltartozás hiányában ártámogatásként a termelőszövetkezet elszámolási számláján jóváírja a következő összegeket:
a) annak a termelőszövetkezetnek, amely az istállótrágyát szakszerűen kezeli, az általa vásárolt foszforit vételára 50%-ának megfelelő összeget,
b) a zöldtrágyázott terület növelése érdekében somkóró, keserű csillagfürt és szegleteslednek vetőmag vásárlása esetén somkóró vetőmag után q-ként 935 Ft-ot, keserű csillagfürt vetőmag után q-ként 118 Ft-ot és szegleteslednek vetőmag után q-ként 91 Ft-ot,
c) annak a termelőszövetkezetnek pedig, amely éves átlagban kat. holdanként legalább 100 kg műtrágyát használ fel, a vételár után nitrogén műtrágyánál annak 25%-át, foszfor műtrágyánál 50%-át, káli műtrágyánál 75%-át.
(2) A műtrágyahasználat termésfokozó hatásának bemutatására létesített bemutató parcellákon felhasznált műtrágya vételára után az (1) bekezdés c) pontja szerinti hitelelengedésben részesülnek a kijelölt termelőszövetkezetek.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt hitelelengedést a termelőszövetkezetnek minden év október 31-éig kell a bankfióktól kérnie. A kérelemhez a termelőszövetkezetnek mellékelnie kell a vásárolt foszforitról, műtrágyáról és az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vetőmagvakról szóló számlákat, valamint a községi mezőgazdasági felügyelő igazolását a számlázott anyagok, vetőmagvak rendeltetésszerű felhasználásáról. A mezőgazdasági felügyelő az általa igazolt adatokat a termelés folyamán a helyszínen köteles ellenőrizni.
23. § A termeltető vállalat vagy a földművesszövetkezet a termelőszövetkezet részére közvetlenül nyújt előleget a vele kötött szerződés alapján. A pénzbeni előleget a termelőszövetkezet elszámolási számlájára utalják át. Az előleg elszámolásáról a vállalat vagy földművesszövetkezet gondoskodik a termés átvételekor.
B) Hosszú- és középlejáratú hitelek
24. § (1) A termelőszövetkezet beruházásait és több éven át megtérülő beszerzéseit (a továbbiakban: beruházás) elsősorban saját eszközeiből valósítja meg. Az állam messzemenő támogatást nyújt a termelőszövetkezetnek termelési célra irányuló s az árutermelést és a közös nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését elősegítő beruházásainak megvalósítására.
(2) Ha a termelőszövetkezet beruházásainak megvalósításához elegendő saját eszközzel nem rendelkezik, a következők szerint hitelt igényelhet:
a) Hosszúlejáratú hitelt lehet igényelni új gazdasági épületek, öntözőtelep, halastó, kút és siló építésére, a termelés célját elősegítő készenléti lakások (agronómus, állatgondozó részére stb.) építésére, az épületek belső villamosítására, az építkezések tervezési és műszaki ellenőrzési költségeire, új gépek, műszerek, termelési berendezések és felszerelések, kivételes esetben tehergépkocsik vásárlására, valamint szőlő, gyümölcsös és komló telepítésére, fásításra és talajjavításra.
b) A több éven át megtérülő egyéb beszerzéseire, valamint felújításaira és tatarozásaira a termelőszövetkezet középlejáratú hitelt vehet igénybe. Így középlejáratú hitelt lehet nyújtani igás- és tenyészállatok vásárlására, bevitt jószág, felszerelés és takarmány, bevitt épületek ellenértékének, valamint bevitt szőlő és gyümölcsös telepítési költségeinek kifizetésére, használt gépek, felszerelések, épületek vásárlására, kártalanítási összeg fizetésére, épületek felújítására és tatarozására, végül legelőjavításra. Üzemviteli célra középlejáratú hitelt évelő növények vető magjának vásárlására és kivételesen indokolt esetben tenyészállatok takarmányának vásárlására lehet engedélyezni.
c) Univerzális traktort, valamint a hozzátartozó pótkocsit a termelőszövetkezet saját pénzeszközeiből vásárolhat.
(3) A termelőszövetkezet részére villamos távvezetékek és bekötő utak létesítése állami feladat. Az erre a célra biztosított pénzügyi fedezetből a folyósításokat a Bank a Földművelésügyi Minisztérium által adott program alapján teljesíti.
25. § (1) A hiteligényléseket beruházásonként (létesítményenként) külön-külön kell a bankfiókhoz benyújtani. Az igénylésnek magában kell foglalnia az egész beruházás megvalósításához szükséges hitelösszeget,
(2) Az építkezésre igényelt hitelnél a hitel összegének pontos megállapítása céljából a hiteligényléshez mellékelni kell az építkezés összes költségeit (tervezés, anyag, fuvar, munka, stb.) tartalmazó költségösszeállítást, idegen kivitelező esetén ennek költségvetését és a vele kötött építési szerződést. A bankfiók kivételesen eltekinthet az idegen kivitelező költségvetésének előzetes benyújtásától és a kért hitelt anyagvásárlás céljából engedélyezheti. Egyedi tervek alapján történő építkezéseknél csatolni kell a tervet is.
(3) A Talajjavító Vállalattal végeztetett talajjavítás esetén a hiteligényléshez csatolni kell a vállalattal kötött szerződést és annak mellékleteit (a talaj vizsgálati adatokat, szakvéleményt, tervet, szállítási alapfeltételeket stb.).
26. § (1) A hiteligények elbírálásakor a Bank vizsgálja a beruházás szükségességét és gazdaságosságát. Vizsgálni kell, hogy a beruházás jövedelmező üzemeltetésének és kihasználásának feltételei a termelőszövetkezetnél miként vannak biztosítva. A Bank szükség esetén a hiteligénylés elbírálásához a termelőszövetkezettől gazdaságossági számítást kérhet és a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályától szakvéleményt kér. Különleges vagy nagy összegű beruházások esetében a Bank felsőbb szakigazgatási szervek (megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya, Földművelésügyi minisztérium, stb.) véleményét is kérheti.
(2) A hitelbírálatnál figyelembe kell venni a termelőszövetkezet által természetben adható hozzájárulás (saját építési anyag, saját fuvar, tagok közreműködése) mértékét és a beruházásra fordítható saját pénzeszközöket. A saját pénzeszközöket a hiteligénylés időpontjára biztosítani kell. Ha a saját pénzeszközök csak a hiteligénylés után állnak rendelkezésre, a termelőszövetkezet azoknak a gazdasági éven belüli átmeneti meghitelezésére rövidlejáratú hitelt igényelhet.
(3) Hosszú- és középlejáratú hitelt a Bank az általa szükségesnek tartott összeg erejéig mindazokra a kiadásokra és költségekre engedélyezhet, amelyek a megvalósítandó beruházással kapcsolatban merülnek fel. A hitelek összegének megállapításánál a Bankot hitelezési normák vagy irányárak nem korlátozzák. A hitelek összegét a Bank a hitelbírálatkor állapítja meg. A hitelkeretek célszerű felhasználása, a hitelek fedezetének biztosítása és a túlzott hitelfelvétel megakadályozása érdekében a Bank a hitelbírálatkor a kivitelezés gazdaságosságát is vizsgálja. Indokolatlanul költséges kivitelezést hitellel támogatni nem lehet.
(4) A beruházásoknál a termelőszövetkezet tagsága által végzett munka ellenértékére a Bank a következő esetekben engedélyezhet hitelt:
a) házi építkezéseknél a saját és közös építési brigádok javadalmazására a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott "Szaknorma- és munkabérgyűjtemény" szerinti összeg erejéig.
b) Öntözőtelep- és halastó építésénél a termelőszövetkezeti tagok által elvégzett földmunka minden m3-e után 5 Ft erejéig.
c) Szőlőtelepítésnél a géppel meg nem forgatható területeken a tagok által kézi erővel végzett forgatás esetén erősen meredek, erősen kötött, köves talajon való telepítésnél kh-anként 15.000 Ft, kötött talajon való telepítésnél kh-anként 9.000 Ft, homokos talajon kh-anként 3.500 Ft erejéig. A kötött és homokos talajon való telepítésnél a kézi forgatás nem haladhatja meg a megforgatásra kerülő terület 10%-át.
d) Szőlő- és gyümölcsös telepítése esetén a telepítés után a termőrefordulásig felmerülő további költségekre (pótlás, védekező anyagok, munka) kh-anként szőlőtelepítésnél a telepítés évében 2000 Ft, a telepítés évét követő első és második évben évenként 3000 Ft, gyümölcsös telepítésnél a telepítés évében 500 Ft, a következő években a termőrefordulásig évenként 1000 Ft erejéig; komlótelepítésnél a telepítéshez szükséges anyagok vásárlására, talajelőkészítési munkálatokra és a tagoknak a telepítésnél végzett munkájára összesen kh-anként 23.000 Ft erejéig.
e) Fásításnál a tagok által kézi munkával végzett vetés és gödrösültetés esetén kh-anként átlagban 600 Ft erejéig.
f) Talajjavításnál a tagok által végzett javítóanyagszállítás esetén a javítóanyag minden mázsája után 1 Ft, 10 km-nél nagyobb szállítási távolság esetén 2 Ft, altalaj trágyázásnál 0,50 Ft erejéig.
(5) A termelőszövetkezeti tagok által végzett munka ellenértékére folyósított hitelt a termelőszövetkezet más üzemi bevételeihez hasonlóan kell felhasználni.
27. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek visszafizetésének feltételeit a hitel engedélyezésekor a termelőszövetkezettel történt megegyezés alapján a Bank állapítja meg a (2) bekezdés szerinti visszafizetési határidőn belül. A visszafizetési határidő megállapításánál figyelembe kell venni a beruházás gazdaságosságát, a termelőszövetkezet teherbíróképességét és a beruházás amortizálódását.
(2) A hitelek lejáratát a következő visszafizetési határidőkön belül kell megállapítani:
a) Épületek létesítése, épületvásárlás, kártalanítási összeg fizetése, bevitt épületek ellenértéke, öntözőtelep-, halastó-, kút- és silóépítés, belső villamosítás, szőlő-, gyümölcsös- és komlótelepítés, bevitt szőlő, gyümölcsös telepítési költségeinek kifizetése, fásítás, talajjavítás esetén 20-35 év.
b) Gépek, berendezések, felszerelések, műszerek beszerzése, épületfelújítás és tatarozás, igás- és tenyészállatok vásárlása, bevitt jószág és felszerelés ellenértékének kifizetése, legelő-javítás esetén 5-15 év.
c) Évelő növények vetőmagjának beszerzése, tenyészállatok részére takarmányvásárlás, bevitt takarmány ellenértékének kifizetése esetén 2-3 év.
(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt hitelek lejáratát úgy kell megállapítani, hogy a visszafizetés az a) pontban felsorolt hiteleknél legkésőbb a negyedik évben, a b) pont alatti hiteleknél pedig legkésőbb a második évben kezdődjék. A hitelfolyósítás évét az esedékesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A további évekre vonatkozóan az esedékességet általában évi egyenlő részletekben kell megállapítani.
(4) A (2) bekezdés c) pontjában felsorolt hiteleknél az esedékességet évi egyenlő részletekben kell megállapítani úgy, hogy a június 30-ig történt szállításokra adott hiteleknél az első törlesztési részlet már a folyósítás évében esedékessé váljék,
(5) A Bank a hitelek lejáratára és a törlesztés megkezdésére indokolt esetben a (2)-(4) bekezdésekben foglaltaknál rövidebb határidőket is megállapíthat.
(6) Tenyészszarvasmarha- és sertéstörzsek természetbeni törlesztésre való vásárlása esetén a vételárnak megfelelő értékű törlesztést természetben (vágó vagy hízóállattal) kell teljesíteni. A vételár kiegyenlítésére adott hitel lejáratát a termelőszövetkezet és a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda (TEGI) között a természetbeni törlesztésre kötött megállapodásnak megfelelően kell megállapítani. Tenyészszarvasmarha törzsek természetbeni törlesztése esetén a törlesztés mértéke a vásárlást követő 2. évben 15%, a 3. évben 25%, a 4. és 5. évben 30-30%. Tenyészsertéstörzsek természetbeni törlesztését három egyenlő évi részletben kell teljesíteni és a törlesztést a vásárlást követő évben kell megkezdeni. A termelőszövetkezet és a TEGI közötti megállapodást a bankfióknak meg kell küldeni. A megállapodásban a termelőszövetkezet köteles a törlesztésre átadott állatok ellenértékét az esedékes hitelösszegek erejéig a Bankra engedményezni.
(7) Az 1958. január hó l-ig folyósított hosszú és középlejáratú hiteleket változatlanul az eddig érvényben lévő visszafizetési feltételek szerint kell törleszteni.
28. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek után a termelőszövetkezet évi 1%-os kamatot tartozik fizetni. A lejárt hosszú- és középlejáratú hitelek után az esedékesség napjától évi 5%-os késedelmi kamatot kell fizetni.
(2) Ha a termelőszövetkezet a hosszú és középlejáratú hitelt a Bank által megállapított törlesztőrészletektől eltérően úgy fizeti vissza, hogy a tárgyévben az előírt törlesztőrészletnél nagyobb összegű törlesztést teljesít és az állam iránti összes egyéb kötelezettségét, továbbá az előírt tartalékolási kötelezettségét is teljesíti, - részére adott kedvezményképpen a fennmaradó hitelállományát az esedékessé vált törlesztőrészleten felül visszafizetett összeg 25%-ával csökkenteni kell. Az előírtnál nagyobb összegben teljesített törlesztés és a többlettörlesztés utáni jóváírás nem érinti a további évekre eredetileg megállapított törlesztőrészletek összegét, így tehát a törlesztési időszak végén esedékes törlesztőrészlet, illetőleg részletek csökkennek.
(3) A termelőszövetkezet az évenkénti esedékes közép- és hosszúlejáratú hitel törlesztésénél hitelelengedési kedvezményben részesül abban az esetben, ha az állami és szövetkezeti felvásárló szervek vagy intézmények részére történő áruértékesítésben eléri vagy túlhaladja a 100 kat. hold szántóra megállapított szintet és ugyanakkor az állam iránti és az előírt tartalékolási kötelezettségeinek is eleget tett. A hitelelengedés mértéke - a túlteljesítéstől függően - 10-50%-ig terjedhet. Az árutermelési mutatók közléséről a földművelésügyi miniszter gondoskodik.
29. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek meghatározott részét a 30. §-ban megállapított feltételek teljesítése esetén el lehet engedni. A hitelelengedés mértékét az ugyanott meghatározott beruházások tényleges bekerülési, illetőleg beszerzési költségeinek százalékában kell megállapítani.
(2) A hitelelengedés kedvezménye abban az esetben is megilleti a termelőszövetkezetet, ha a hitelelengedés megállapított összege a folyósított hitel összegét meghaladja, vagy ha a termelőszövetkezet a beruházást teljesen saját erőből valósította meg. Ebben az esetben a hitelengedést a termelőszövetkezet egyéb közép-, illetőleg hosszúlejáratú, ilyenek nemlétében rövidlejáratú hiteleiből kell megadni.
(3) Azoknak a hiteleknek megállapított évi törlesztőrészleteit, amelyek után a termelőszövetkezet hitelelengedésben részesül, a hitelelengedés összegének megfelelően, arányosan kell csökkenteni.
(4) A hitelelengedésnél figyelembevehető bekerülési, illetőleg beszerzési költséget bizottság állapítja meg. A bizottság tagjai: a 30. §-ban megjelölt az a szakközeg, akinek közreműködésével a hitelelengedés feltételeinek bekövetkeztét megállapítják, a Bank kiküldöttje, a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának és a termelőszövetkezetnek a megbízottja.
(5) A bekerülési, illetőleg beszerzési költség megállapításánál számításba kell venni a folyósított hitel összegét, a termelőszövetkezet által saját pénzeszközökből a beruházásra fordított kiadásokat és a természetbeni saját erő hozzájárulást. Természetbeni saját erő hozzájárulásnak kell tekinteni minden olyan anyaghozzáadást és tevékenységet, amelynek ellenértékére egyébként hosszú-, illetőleg középlejáratú hitelt lehetne adni. A természetbeni saját erő hozzájárulást olyan összegben kell számításba venni, amilyen összegű hosszú-, illetőleg középlejáratú hitel lenne arra folyósítható. Bekerülési, illetőleg beszerzési költségként nem lehet számításba venni a tehén-, üsző- és kocavásárlások után a 30. § 1. és 2. pontjai szerint térített árkülönbözetet és a TEGI által a termelőszövetkezetnek térített szállítási költséget, valamint az építési anyagok felhasználása után a 30. § 3. pontja szerint adható hitelelengedést.
(6) A hitelelengedést a termelőszövetkezetnek kell a bankfióknál kérnie a 30. §-ban megállapított időben. Az elengedésre a (4) bekezdésben megjelölt bizottság tesz javaslatot. A Bank a hitel elengedését a javaslat alapján engedélyezi.
(7) A hitelelengedés időpontjáig a folyósítás összegének megfelelő kamatokat számítja fel a Bank.
30. § A hitelelengedés feltételei és mértéke:
1. Tehén- és üszővásárlás
a) Az állami-, tan-, kísérleti és célgazdaságoktól (a továbbiakban: állami gazdaság) a TEGI útján vásárolt tehenek és üszők és a TEGI-től vásárolt szerződéses vemhes és tenyészérett üszők után a termelőszövetkezet árkülönbözet megtérítésben részesül. Az árkülönbözet megtérítésének előfeltétele, hogy a termelőszövetkezetnél a vásárlást megelőző év tejtermelése a tehenészet átlagában elérte a tehenenkénti 2000 kg-ot s a vásárláskor a szükséges takarmány és férőhely biztosítva van.
A térítés összege az állami gazdaságok eladási árai, illetőleg szerződéses üszőnél a szerződéses ár és a szabadpiaci ár közti különbözet.
Az árkülönbözetet a Bank a vásárláskor közvetlenül a TEGI-nek téríti meg.
b) A termelőszövetkezet által a tenyészállatakció keretében a TEGI közreműködésével szabadpiacon,állami gazdaságoktól vagy szerződéssel lekötött tenyészállatokból vásárolt tehenek és üszők beszerzési költségeinek (vételárának) a következők szerinti százaléka erejéig adható hitelelengedés:
teheneknél és vemhes üszőknél, ha az egész tenyészet átlagában a felvásárlástól számított első évben az egy tehénre jutó tejtermelés mennyisége
üszőknél a felvásárlás után 14 hónapon belüli ellés esetén: 20%.
Törzstenyésztő termelőszövetkezeteknél a hitelelengedés mértéke a következő:
teheneknél és vemhes üszőknél, ha a tejtermelés mennyisége az előzők szerint
c) Az a)-b) pont szerinti kedvezmények megilletik a termelőszövetkezetet tenyészállattörzsek természetbeni törlesztése esetén is. Azokat a teheneket és üszőket, amelyek után a termelőszövetkezet az előzők szerinti kedvezményekben részesült, - állategészségügyi okok kivételével - két évig nem adhatja el. A hitelelengedésre javaslatot tevő bizottságban közreműködő szakközeg a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának szakelőadója.
2. Kocavásárlás
a) Az állami gazdaságoktól a TEGI útján vásárolt elit és I. törzskönyvi osztályú tenyészkocák után a termelőszövetkezet árkülönbözet-megtérítésben részesül.
Az árkülönbözet megtérítésének előfeltétele, hogy a vásárlás időpontjában a termelőszövetkezetnél az elhelyezési, takarmányozási és tenyésztési feltételek biztosítva vannak és az eddigi malacfelnevelési eredmények a vásárlást megelőző egy év alatt egy kocára vonatkoztatva a következő szintet elérték:
A térítésre kerülő árkülönbözet összege az állami gazdaságok eladás áraiból kg-onként átlag 3 Ft.
Az árkülönbözetet a Bank a vásárláskor közvetlenül a TEGI-nek téríti meg.
b) Az állami gazdaságoktól a TEGI útján az a) pont szerinti minőségnél alacsonyabb törzskönyvi osztályú vagy osztályon aluli, de szaporításra alkalmas kocák vásárlása esetén a beszerzési költségek (vételár) 15%-át kitevő hitel elengedhető, ha a vásárlástól számított egy éven belül a termelőszövetkezet a vásárolt törzsnél az egy kocára eső évi felnevelt malacszaporulatban a következő szintet eléri:
c) Az a) és b) pontok szerinti kedvezményeket igénybevevő termelőszövetkezetnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a vásárolt kocákat két éven át tenyésztésben tartja. A kedvezmények megilletik a termelőszövetkezetet tenyészállattörzsek természetbeni törlesztése esetén is. A hitelelengedésre javaslatot tevő bizottságban közreműködő szakközeg a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának szakelőadója.
3. Építési anyagok vásárlása
a) A termelőszövetkezet házi építkezéseinél és szövetkezetek útján kivitelezett vállalati építkezéseinél igazoltan felhasznált építési anyagok fogyasztói áron számított értéke 30%-ának megfelelő összegű hitel engedhető el az építkezések befejezése és műszaki átvétele után.
b) A termelőszövetkezetnek állami (tanácsi) vállalatok útján kivitelezett olyan építkezéseinél, amelyeknél a vállalat anyag hozzáadásával végzi a munkát és erre tekintettel anyagárkülönbözetet számít fel, a felszámított anyagárkülönbözet 50%-ának megfelelő összegű hitel engedhető el az építkezés befejezése és műszaki átvétele után. Ha a kivitelező anyagárkülönbözetet nem számíthat fel (öntözőtelep, halastó, fúrott kút, út, vasút, villamos távvezeteképítések, anyag hozzáadása nélkül végzett munkák), hitelelengedésnek nincs helye. Ha a termelőszövetkezet adja az építési anyagot, vagy annak egy részét -, a termelőszövetkezet által adott építési anyag fogyasztói áron számított értéke után az a) pont szerint lehet hitelt elengedni.
c) A hitelelengedés összegét a szóbanforgó építkezésre benyújtott és ellenőrzött költségösszeállításokban, számlákban, műszaki átvételi jegyzőkönyvekben feltüntetett anyagok ténylegesen felhasznált mennyisége után a műszaki átvétel alkalmával kell megállapítani. A bizottságban közreműködő szakközeg a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának szakelőadója.
4. Tehénistálló építése
Új tehénistállók építésénél a bekerülési költség 25%-át kitevő hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet tehénállományát úgy fejleszti, hogy az 5 éven át állandóan javuló tej hozamot eredményez, az 5. évben tehenenként legalább az évi 2000 liter tejtermelést eléri, az istálló férőhelyeinek 80%-át kihasználja és legalább az országos termelőszövetkezeti szarvasmarha- és tehénsűrűséget eléri. Ilyen feltételek mellett kivételesen a meglévő épületeknek tehénistállóvá való átépítése esetén is adható hitelelengedés. A hitelelengedésre az építkezést követő ötödik évben lehet javaslatot tenni. A bizottságban közreműködő szakközeg a községi mezőgazdasági felügyelő.
5. Termálvizes előhajtató telep építése
A bekerülési költség 50%-át kitevő hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet a telepet rendeltetésszerűen folyamatosan üzemelteti. Az elengedésre az építkezést követő negyedik évben lehet javaslatot tenni. A bizottságban közreműködő szakközeg a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának kertészeti és szőlészeti felügyelője.
6. Öntözőtelep építése
A bekerülési költség 50%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet az öntözőtelepet folyamatosan, szakszerűen, az agrotechnikai követelményeknek megfelelően üzemeltette és az évenként szükséges karbantartási munkákat mind a csatornákon, mind a beépített műtárgyakon elvégezte. Az elengedésre a műszaki átvételt követő harmadik évben lehet javaslatot tenni. A bizottságban a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztály által kijelölt szakközeg működik közre.
7. Halastó építése
A bekerülési költség 20%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a halastó benépesítése szakszerűen megtörtént. A bizottságban közreműködő szakközeg az illetékes halászati felügyelő.
8. Siló építése
A bekerülési költség 25%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet a siló építését a megkezdés évének október 1. napjáig befejezi, s a silót november l-ig megtölti. A bizottságban közreműködő szakközeg a községi mezőgazdasági felügyelő.
9. Szőlőtelepítés és szőlőanyatelep létesítése
a) A bekerülési költség 50%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha a telepítést követő évben a szőlőültetvény eredési százaléka legalább 85, anyatelep esetén legalább 90, az ültetvény gondozott, a hajtásfejlődés megfelelő és a tőkehiányt pótolták. A telepítést követő harmadik évben a bekerülési költség további 30%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha a szőlőültetvény eredési százaléka legalább 95, anyatelep esetében 97, az ültetvény gondozott, a hajtásfejlődés az ültetvény korának megfelelő és - a gyalogművelésű szőlők kivételével - megfelelő támaszrendszerrel rendelkezik. Ha a telepítés az előbbi követelményeket a telepítést követő évben nem éri el, de a harmadik évben az erre az évre megállapított követelményeknek megfelel, a bekerülési költség 80%-át kitevő összegű hitel elengedhető. Tokaj-hegyalja területén, ha a telepítés az előírt követelményeknek megfelel, a bekerülési költségek teljes összegének megfelelő hitel elengedhető.
b) Az új telepítésű szőlőkhöz vásárolt szőlőkarók beszerzési értékének 50%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a telepítés egyéb bekerülési költségeinek 80%-át kitevő hitelt az a) pont szerint elengedték és a szőlőben karóhiány nincs.
c) A telepítést követően a termőrefordulásig felmerülő további kiadásokra folyósított hitelek után hitelelengedés nem adható.
d) A bizottságban közreműködő szakközegek: a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának kertészeti és szőlészeti felügyelője, továbbá a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya által kijelölt szakközeg.
10. Gyümölcsös telepítése
Újonnan létesített üzemi gyümölcsösnél a bekerülési költség 50%-ának szamóca esetén 70%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha alma, körte, dió, gesztenye, szilva, meggy, cseresznye, kajszi, birs, mandula, őszibarack telepítése esetén a telepítést követő negyedik évben; köszméte, ribizke, málna esetén a telepítést követő második évben, szamócatelepítés esetén a telepítést kévető évben a bizottság megállapítja, hogy az új gyümölcsös telepítése és kezelése az eltelt idő alatt szakmailag helyes volt (a faállomány hiánytalan, nyúlrágástól mentes, a fák kialakuló koronája jó, fejlődése erőteljes, szamóca esetében a beállottság 80%-os és a palánták fejlődése erőteljes). A szamócatelepítés kivételével a többi gyümölcsös telepítésénél a bekerülési költség további 20%-át kitevő hitel elengedhető, ha a termőrefordulás évében a gyümölcsös fejlődése jó (a faállomány hiánytalan, nyúlrágás nincs, a fák koronája kialakult és a termőrefordulás bekövetkezett). A telepítést követően a termőrefordulásig felmerülő további kiadásokra folyósított hitelek után hitelelengedés nem adható. A bizottságban közreműködő szakközegek a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának kertészeti-szőlészeti felügyelője és a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának erre kijelölt dolgozója,
11. Komlótelepítés
A bekerülési költség 80%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha a bizottság a termeltető vállalat és a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya által kijelölt szakközegek közreműködésével a telepítést követő 4. évben megállapítja, hogy a telepítés szakszerűen megtörtént és termőrefordult.
12. Fásítás
A bekerülési költség 70%-ának megfelelő összegű hitel elengedhető, ha a bizottság a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya erdészeti és vadászati előadójának közreműködésével megállapítja, hogy az ültetéseket, a szükséges pótlásokat és kapálásokat a termelőszövetkezet minden évben gondosan elvégezte és a fásított terület a telepítést követő ötödik évben fehér vagy világosszürke homokon, kopáron vagy II. osztályú sziken végzett telepítés esetén a 70%-os beerdősültséget, illetve fasornál a 70%-os megmaradást, egyéb talajminőségű területen 90%-os beerdősültséget, illetve fasoroknál a 90%-os megmaradást elérte.
13. Talajjavítás
A bekerülési költség 10%-át kitevő összegű hitel elengedhető, ha a bizottság a talajjavítás befejezése után a községi mezőgazdasági felügyelő közreműködésével megállapítja, hogy a termelőszövetkezet a talajjavítás előtt szervestrágyázást végzett és a trágya leszántása után az elmunkált talajterületre szórta a javítóanyagot.
31. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelt a Bank az engedélyezett beruházási célra történt felhasználás igazolása (elismervények, számlák, keresetek stb.) ellenében folyósítja a termelőszövetkezet átutalási megbízása alapján. Szabadpiacon történő vásárlás céljára a Bank előleget folyósíthat, amellyel a termelőszövetkezet a Bank által kitűzött határidőn belül tartozik elszámolni. A határidő meg nem tartása esetén a folyósított előleget azonnal vissza kell fizetni.
(2) A termelőszövetkezet építési beruházásainál a teljesítmények hitelből történő elszámolása a következő:
a) Saját vagy közös építési brigád és magánkisiparos kivitelező havonta kétszer, a hónap 15. és utolsó napján tételes részkeresettel és végszámlával számolhat el. Magánkisiparos részére történő fizetés összegéből a Bank 10% felülvizsgálati biztosítékot von le, amelynek 3/4 részét az átvételig, 1/4 részét pedig az átvétel napjától számított 1 évig tartja vissza.
b) Kisipari szövetkezet kivitelező esetén havi tételes elszámolással és végszámlával kell elszámolni.
c) Állami (tanácsi) kivitelező vállalat esetén, ha a kivitelezés időtartama a 4 hónapot, vagy a kivitelezés értéke az 1 millió forintot meghaladja, negyedéves számlával és utolsó számlával, a többi építkezésnél hóvégi teljesítményi elszámolással és Végszámlával kell elszámolni.
d) öntözőtelepek és halastavak építését, ha a kivitelező a vízügyi igazgatóság, havi számlával és utolsó számlával kell elszámolni. A költségvetés 30%-a erejéig előleget lehet igényelni, amelyet a tárgyhavi teljesítés értékének 40%-ával kell törleszteni.
e) Az állami és szövetkezeti tervezők által elkészített tervek díját a teljesítés megtörténte után végszámlával lehet érvényesíteni.
(3) A termelőszövetkezet építkezéseinél a kivitelezők követeléseiket a termelőszövetkezet átutalási megbízásával érvényesíthetik.
(4) A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben a mennyiségi hiányok és minőségi hibák forintértékét is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát az utolsó számlával, illetőleg végszámlával a Banknak meg kell küldeni. A Bank a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben általa vagy a termelőszövetkezet által kifogásolt tételeket levonja.
(5) A Bank a kivitelezők elszámolásait mind a benyújtott okmányok alapján, mind helyszíni ellenőrzés során felülvizsgálhatja. A jogtalan felszámításokra vonatkozó fizetéseket a Bank visszautasítja, ha pedig utólag állapítja meg, hogy jogtalanul felszámított tételekre fizetett, ezeknek a visszafizetése iránt a bírósághoz fordulhat. A Bank visszakövetelési joga az utolsó számlának vagy végszámlának a Bankhoz történt benyújtásától számított hat hónap alatt évül el.
(6) Ha a termelőszövetkezet az építkezésekkel kapcsolatos feladatokat (műszaki tervek felülvizsgálata, szerződéskötés, rendszeres műszaki ellenőrzés és felülvizsgálat stb.) nem tudja ellátni, ezeknek a feladatoknak ellátására megfelelő képzettségű műszaki szakember (műszaki ellenőr) részére adhat megbízást. Nagyobb építkezéseknél a Bank a hitelnyújtás előfeltételéül kívánhatja meg műszaki ellenőr alkalmazását. Műszaki ellenőr megbízása esetén az anyagbeszerzésen kívül a kivitelezés egyéb költségeinek folyósításához a termelőszövetkezet rendelkezése (átutalási megbízása) mellett a műszaki ellenőr igazolása is szükséges.
(7) A termelőszövetkezet részére vállalatok vagy szövetkezetek útján kivitelezett öntözőtelep-, halastó-, fúrott kút-, villamos távvezeték-, gazdasági vasút- és bekötő út építési beruházások a forgalmi adó és az anyagárkülönbözet felszámítása alól mentesek.
32. § (1) A hosszú- és középlejáratú hitelek céljára országosan megállapított kereteket a Bank a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben, a felmerülő szükségleteknek megfelelően osztja el megyékre (megyei jogú városokra), továbbá járásokra (járási jogú városokra) és szükség esetén gondoskodik a keretek módosításáról.
(2) A járási hitelkeretek megnyitását és a hitelek engedélyezését a Bank esetenként akkor végzi; amikor a termelőszövetkezet a hitelt igényli.
(3) A hosszúlejáratú hitelkeretek elosztását a Bank évenként legalább egyszer köteles felülvizsgálni.
IV.
Termelőszövetkezeti csoport és halászati termelőszövetkezet hitelellátása
33. § (1) A jóváhagyott alapszabály szerint működő termelőszövetkezeti csoport és a halászati termelőszövetkezet rövid-, közép- és hosszúlejáratú hitelt kaphat, ha közös gazdasági tevékenységét hitelbírálatra alkalmas termelési tervben és bevétel-kiadási költségvetésben (pénzügyi terv) megtervezi.
(2) Termelőszövetkezeti csoport részére hitelt akkor lehet folyósítani, ha a termelőszövetkezeti csoport tagjai azt a gazdasági tevékenységet, amelynek az előmozdítására a hitelt igénylik, közös gazdálkodás keretében folytatják és bevételeiket a Bankban közös számlán kezelik.
V.
Pénzügyi és hitelfegyelem
34. § Ha a Bank a jelen rendelet alapján végzett ellenőrzései során, vagy tanácsi, illetőleg más állami szervek bejelentéseiből azt állapítja meg, hogy a termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, vagy halászati termelőszövetkezet a pénzforgalommal és hitelellátással kapcsolatos rendelkezéseket nem tartja meg, magasabb - 7%-ig terjedő - kamatot számíthat fel, a további hitelnyújtást korlátozhatja vagy megszüntetheti és a hiteleket felmondhatja.
35. § (1) A pénz- és hitelforgalom megsértésének a (2)-(4) bekezdésekben felsorolt súlyosabb eseteit a jogszabály szabálysértésnek, illetőleg bűntettnek minősíti.
(2) A 19/1952. (III. 13.) MT számú rendelet 16. §-ának d) és h)-j) pontjai értelmében - amennyiben a cselekmény büntető rendelkezés alá nem esik - szabálysértést követ el az, aki
a) a Bank zálogjogának érvényesítését gátolja,
b) a hitelt annak esedékessé válásakor alapos ok nélkül nem fizeti vissza vagy mulasztást követ el a visszafizetéshez szükséges eszközök megszerzése körül,
c) az esedékes tartozás kiegyenlítését alaptalan kifogással, vagy más módon indokolatlanul késlelteti,
d) a jogszabályban foglalt tilalom ellenére közvetlenül, vagy közvetve hitelt (előleget) nyújt, illetőleg vesz igénybe.
(3) A 19/1952. (III. 13.) MT számú rendelet 16. §-ának a)-c) pontjai értelmében bűntettet követ el az, aki
a) a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot a valóságnak meg nem felelően közöl, ideértve a valóságnak meg nem felelő hitelcél megjelölését,
b) a hitelt a folyósításkor meghatározott céltól eltérően használja fel,
c) a hitel fedezetét egészben, vagy részben elvonja, veszélyezteti vagy annak értékét csökkenti,
36. § (1) A 35. § (2) és (3) bekezdéseiben említett cselekmények esetében az eljárást csak a Bank feljelentésére lehet megindítani. A tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. sz. tvr. rendelkezései alá tartozó bűncselekmény esetében - ha azt a pénz- és hitelgazdálkodás körében követték el - a Bankot a feljelentés megtételére kijelölt szervnek kell tekinteni.
(2) A Bank annak eldöntésénél, hogy tegyen-e feljelentést, vagy sem, vizsgálja, hogy a cselekmény elkövetője a hitelfegyelem megtartása terén korábban milyen magatartást tanúsított ós emellett mérlegeli az eset összes körülményeit. A büntető feljelentés mellőzésének nincs helye, ha a pénzügyi vagy hitelfegyelem megsértésével kapcsolatban társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgy ellopásának, elsikkasztásának, jogtalan elsajátításának vagy szándékos megrongálásának, illetőleg a társadalmi tulajdon terhére elkövetett egyéb bűncselekménynek alapos gyanúja forog fenn.
VI.
Hatálybalépés, Hatályukat vesztő rendelkezések
37. § (1) A jelen rendeletet 1958. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
(2) Az 1.026/1954. (III. 26.) és az 1.025/1956. (IV. 14.) számú minisztertanácsi határozatok, valamint az 1.091./1956. (IX. 11.) számú minisztertanácsi határozatnak a termelőszövetkezetek pénzés hitelgazdálkodására vonatkozó rendelkezései, az 1.006/1958. (II. 9.) Korm. számú határozat értelmében a jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg érvényüket vesztették.
(3) A 2/1957. (V. 30.) PM-FM számú együttes rendelet, a 144/1955. (P. K. 57.) és 163/1957. (P. K. 29.) PM számú utasítások, az MNB elnökének és a földművelésügyi miniszternek 3/1956. (P. K. 42.) MNB számú együttes utasítása, valamint a termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodása tárgyában kiadott egyéb jogszabályok hatályukat vesztik.
Antos István s. k.,
pénzügyminiszter
Dögei Imre s. k.,
földművelésügyi miniszter