2/1959. (I. 18.) MM rendelet

a tankönyvek kiadásáról

A 98/1951. (IV. 21.) MT rendeletben, az 1.043/1954. (VI. 17.) számú minisztertanácsi határozatban, valamint a 10/1957. (II. 24.) Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben a szerző és a kiadóvállalat között a tankönyvek kiadására vonatkozólag kötött szerződések feltételeit az alábbiak szerint szabályozom.

I.

A kiadói szerződésre vonatkozó rendelkezések

1. § (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából tankönyv az olyan nyomtatott, vagy más módon többszörösített írói mű, amelynek állami oktatási intézetben tankönyvként való használatát a tanintézet felett főfelügyeletet gyakorló miniszter elrendelte, vagy jóváhagyta.

(2) Tankönyvnek kell tekinteni azokat az egyetemi, főiskolai, illetőleg akadémiai és egyéb segédkönyveket is, amelyek használata a hallgatók (tanulók) részére kötelező.

(3) Abban a kérdésben, hogy valamely művet tankönyvnek kell-e tekinteni, vita esetén az (1) bekezdés szerint illetékes miniszter dönt.

2. § (1) Tankönyv megírására, illetőleg átdolgozására kiadói szerződés (továbbiakban: szerződés) csak olyan személlyel köthető, akit az 1. § (1) bekezdése szerint - technikumok, szakiskolák szakmai tárgyú tankönyveinél a szaktárgy szerint - illetékes miniszter a kiadóvállalat (továbbiakban: kiadó) meghallgatásával kijelöl.

(2) A kijelölésnél figyelembe kell venni a 26. §-ban foglaltakat.

3. § A kiadó a szerződéssel hat évi időtartamra jogot szerez a tankönyvnek a Magyar Népköztársaság területén magyar és nemzetiségi nyelven történő kiadására.

4. § A kiadói jog időtartama - hat év - alatt a kiadó jogosult a tankönyvből a szerző hozzájárulása és újabb szerzői jogdíj fizetése nélkül több kiadást - mindenkor az oktatás szükségleteinek megfelelő példányszámban - megjelentetni.

5. § (1) A kiadói szerződés időtartamának (3. §) lejárta után a tankönyv további kiadására új, a 4. §nak megfelelő szerződést kell kötni.

(2) Az előző bekezdésben említett új szerződés alapján azonban a jogdíjat a 16. §-ban megjelölt feltételek szerint kiadásonként kell meghatározni és kifizetni.

6. § A kézirat elfogadásáról (jóváhagyásáról) a kézirat átvételétől számított négy hónapon belül a szerzőt írásban kell értesíteni.

7. § (1) A szerző köteles a nyomdai hasáb és tördelt levonatok kijavítását elvégezni, valamint a tördelt levonatokra jóváhagyását (imprimatura) megadni a kiadóval történt megállapodásnak megfelelő határidőben. Ha ezt a munkát a szerző nem végzi el, a kiadónak jogában áll a szerző költségére az általa kijelölt személlyel elvégeztetni.

(2) A szerzői korrektúrákra alkalmazandó irány-elveket a Kiadói Főigazgatóság állapítja meg.

8. § Tankönyv forgalombahozatalához, illetőleg oktatási intézményben való bevezetéséhez a 2. § (1) bekezdése szerint illetékes miniszter jóváhagyását kell kérni.

II.

A szerzői jogdíjra, valamint egyéb jogdíjakra vonatkozó rendelkezések

9. § (1) A tankönyvek szerzői jogdíját a tervezett ív-terjedelem alapján előre meghatározott összegben kell megállapítani. A szerződésben megjelölt jogdíj jár a szerzőnek akkor is, ha a jogdíj megállapításának alapjául szolgáló (tervezett) ívterjedelemnél nagyobb, vagy kisebb terjedelmű kéziratot készít és azt a kiadó kiadásra elfogadja.

(2) A szerződés szerint járó jogdíj a tervezettnél nagyobb ívterjedelem alapján csak abban az esetben emelhető fel, ha a szerző a kiadó kívánságára készített a tervezettnél nagyobb ívterjedelmű kéziratot.

10. § Fordítói, szerkesztői, bírálói stb. tevékenység esetén ívenkénti díjazásra kell szerződést kötni.

11. § (1) A szerzői jogdíj összegének megállapításánál az alábbi ívenkénti díjakat kell alapul venni:

(2) Az általános iskolák alsó tagozata, valamint a gyógypedagógiai intézmények számára készülő tankönyvi szöveggyűjtemény (olvasókönyv) válogatást is végző szerkesztőjét a válogatott szemelvényekért az eredeti tankönyvre megállapított mérték szerint lehet díjazni.

(3) Tankönyvben közzétett olyan kisebb verses, vagy prózai műért, illetőleg nagyobb mű egyes részeinek közléséért, amely más műben már közlésre került, a szerzőt jogdíj nem illeti meg. Ez a rendelkezés vonatkozik a zeneművekre és műfordításokra is.

(4) Olyan szépirodalmi, vagy zenemű, illetőleg műfordítás után, amelyet a szerző a tankönyv számára írt, vagy a tankönyvben kerül először közzétételre, a szerzői jogdíjat a kiadó és a szerző az ezekre a művekre vonatkozó hatályos rendelkezések alapulvételével közösen határozzák meg.

12. § (1) Tankönyv átdolgozásáért - amennyiben ezt a kiadó kívánságára, vagy hozzájárulásával a kiadói szerződés időtartamán belül végzik el - a szerzőt, illetőleg azt, aki az átdolgozást végzi, külön díjazás illeti meg. Az átdolgozásért járó dijat a felek az első kiadás esetén fizethető jogdíj legfeljebb 50%-áig terjedhető összegben az átdolgozás befejezése és annak a kiadó által történt elfogadása után állapítják meg, figyelemmel az átdolgozás mértékére és jelentőségére.

(2) Az előző bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a tankönyv teljesen újonnan írt fejezeteire, illetőleg nagyobb, összefüggő új szövegrészeire.

(3) Az értelemzavaró és a helyesírási hibák kiküszöbölését célzó javítások, valamint az oktatást elősegítő kisebb változtatások, rövidítések stb. átdolgozásnak nem tekinthetők. A szerző által végzett ilyen természetű munkáért a korrektúrára megállapított díjazás jár, kivételes esetben - a munka mérve és jellege szerint - az (1) bekezdés szerinti jogdíj fizethető.

13. § A tankönyvek ívenkénti fordítói díjai a következők :

14. § Ha a kiadó magyar nyelvű tankönyvet nemzetiségi nyelvre fordíttat le, a szerzőt a fordítási jog átruházásáért jogdíj illeti meg. A jogdíj összege fordításonként a magyar nyelvű tankönyvre kötött első kiadói szerződésben megállapított jogdíj 20%-a.

15. § (1) A tankönyvek szerkesztéséért, bírálatáért és lektorálásáért járó ívenkénti díjak a következők:

(2) Szerkesztésen a jelen § szempontjából több szerző munkájának összehangolását, a helyes tematikai arányok kialakítását, az egyes részek, fejezetek összehangolását, a mű szakmai, szóhasználati és stiláris egységének biztosítását kell érteni.

(3) Az ellenőrző szerkesztés (kontraredigálás) a fordított szövegnek szöveghűség, illetőleg nyelvhelyesség szempontjából való ellenőrzése, javítása.

(4) Véleményező bírálat a kéziratnak kiadás szempontjából való előzetes elbírálása (előbírálat), továbbá már megjelent tankönyvnek az oktatás tapasztalatai alapján történő általános bírálata (utóbírálat).

16. § (1) A szerzőt a kiadói jognak az 5. § szerinti újabb hat évre történő átengedéséért az első kiadás után kifizetett jogdíj 20%-a, továbbá kiadásonként a jogdíj 10%-a illeti meg.

(2) Az előző bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha a szerződés lejárta után a felek átdolgozott szövegű kiadásban állapodtak meg és az átdolgozást a szerző végzi. Ebben az esetben - a felek megállapodásától függően - vagy az átdolgozás díját kell külön megállapítani, és az előző bekezdés szerinti díjazáson felül kifizetni, vagy pedig az első kiadásra irányadó díjazás mellett - mint új műre - kell a 4. §-ban meghatározott feltételekkel szerződni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogdíjakat a szerződésben összegszerűen kell megállapítani.

17. § A 11. §-ban meghatározott díjtételeket 20%-kal kell csökkenteni, ha a szerző ugyanabban a tárgykörben tankönyvet helyettesítő egyetemi, főiskolai vagy akadémiai jegyzetet írt és a jegyzet megírásáért díjazásban részesült.

18. § (1) Az ívenkénti terjedelem 40.000 betűhelyre vonatkozik (szerzői ív).

(2) A tankönyvek terjedelmét általában az előző bekezdés szerinti szerzői ívekben kell megállapítani, illetőleg kiszámítani. A kiszámítás módját a Kiadói Főigazgatóság szabályozza.

(3) Olyan tankönyveknél, amelyeknél az oktatás különleges szempontjai (pl. ABC-s könyvek, rajzkönyvek stb.), vagy a könyv jellege (pl. zenei tankönyvek) miatt a terjedelemnek szerzői ívekben való kiszámítása nem lehetséges, az ívenkénti terjedelmet tizenhat A/5 alakú nyomtatott oldalban kell meghatározni.

19. § (1) A kiadói szerződésben meghatározott jogdíj terhére előleget lehet folyósítani. Az előleg mértékében és az esedékesség időpontjában a felek állapodnak meg. A megállapodás az alábbi (2) bekezdésben meghatározott kereteket nem haladhatja meg.

(2) Az előleg mértéke általában:

a szerződés megkötésekor legfeljebb a jogdíj 10%-a,

a kézirat elfogadásakor legfeljebb a jogdíj további 50%-a.

(3) Fordítás esetén a szerződés megkötésekor legfeljebb a jogdíj egyhatod része, a kézirat elfogadásáig - az átadott kéziratok arányában - legfeljebb a jogdíj összesen kétharmad része fizethető ki. A fennmaradó részt a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell kifizetni.

(4) Bírálói és lektori tevékenység után járó jogdíjra előleg nem folyósítható. A kikötött jogdíjat ilyen esetben az írásban elkészített bírálói, vagy lektori vélemény benyújtása után kell kifizetni.

20. § Az előbbi §-ban foglaltak nem vonatkoznak a kiadói szerződés megújításáért kikötött 20%-os jogdíjra [16. § (1) bekezdés], amely a szerződés megkötésekor teljes összegben esedékes. Az egyes kiadások után külön járó jogdíjra előleg nem folyósítható.

21. § (1) A tankönyv végelszámolását a megjelenést követő három héten belül kell elvégezni.

(2) Ha a kiadás a szerzőnek fel nem róható okból elmarad, vagy jelentős késedelmet szenved és a szerzőnek a már kiutalt előlegeken felül a 22. § szerint jogdíj jár, a végelszámolást az eredetileg tervbe vett megjelenési időtől számított három hónapon belül kell elvégezni.

22. § (1) Amennyiben a felek másképp nem állapodtak meg és a kézirat a szerzőn kívül álló okokból nem kerül kiadásra:

a) ha a kiadó a szerzőt erről a kézirat elfogadása előtt értesíti, a szerzőnek az általa kimutathatóan elvégzett munkával arányban álló jogdíjat,

b) ha a kiadó a szerzőt erről a kézirat elfogadása után értesíti, a jogdíj 80%-át,

c) ha a kiadó a szerzőt erről a nyomdai levonatok imprimálása után értesíti, a szerződésben ki-kötött teljes összegű jogdíjat

köteles kifizetni.

23. § (1) Tankönyvet a kiadó jogosult szakkönyvként is kiadni.

(2) Ha a kiadó az (1) bekezdésben biztosított jogával él, a szerzőt a tankönyvekre megállapított jogdíjon felül a 3/1958. (VI. 14.) MM rendelet 7. § (1) bekezdésében (a második és további kiadásokra) meghatározott mértékű jogdíj is megilleti,

III.

Vegyes rendelkezések

24. § A kiemelkedő színvonalú tankönyvek jutalmazására a kiadó évenként tankönyvírói pályadíjat tűzhet ki, vagy pedig egyes tankönyveket a kézirat elfogadásakor külön prémiumban részesíthet. A tankönyvírói pályadíjak és prémiumok kitűzésének, kifizetésének és az eljárás módozatainak részletes szabályozását a Kiadó Főigazgatóság állapítja meg.

25. § A szerzőt megillető tiszteletpéldányokról az 5/1955. (Np. K. 3-4.) NpM utasítás rendelkezik.

26. § A jelen rendelet nem alkalmazható arra, aki

a) a tankönyvet kiadó vállalattal munkaviszonyban áll,

b) közszolgálatban áll és e munka elkészítésére munkaköri feladatként utasítást, illetőleg megbízást attól a hatóságtól, hivataltól, intézettől, vagy intézménytől kapott, ahol szolgálatot teljesít.

27. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit alkalmazni kell a már megkötött szerződések alapján, a rendelet hatálybalépése után megjelenő újabb kiadásokra is, amennyiben ez a szerzőt nem hozza kedvezőtlenebb helyzetbe.

(2) Az 500.560/1951. (Tg. É. 54.) OT-ÁH rendeletnek a tankönyvekre vonatkozó rendelkezései, a 98/1955. (O. K. 22.) OM utasítás, valamint a Kiadói Főigazgatóság 10-9-143/1955. számú határozata hatályukat vesztik.

28. § (1) A jelen rendelettel nem szabályozott kérdésekben a 98/1951. (IV. 21.) MT rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kiadói szerződéseknek a 98/1951. (IV. 21.) MT rendelettel, illetőleg a jelen rendelettel ellentétes kikötései érvénytelenek.

Aczél György s. k.,

a művelődésügyi miniszter első helyettese