31/1959. (XII. 5.) FM rendelet

a mezőgazdasági gépi munkák és gépbérlet díjának megállapításáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.026/1957. (III. 2.) számú határozata I. fejezete 5. pontjában, illetőleg az 1956. évi 9. törvényerejű rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján és a 3.004/2/1959. (XI. 15.) számú kormányhatározat III. fejezete 2-4. pontjában foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében - az Országos Árhivatal elnökével és az 5. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

A gépállomások által végzett gépi munkák díja

1. § (1) A gépállomások által végzett gépi munkáknak forintösszegben megállapított díja a következő:

(2) A gabonacséplés természetbeni munkadíja a következő:

2. § (1) A különböző mélységű szántások díját a mindenkor érvényes normálhold átszámítási kulcsok alkalmazásával kell megállapítani. Az egyirányú szántás díja a kétirányú, azonos mélységű szántásra megállapított díj 40 százalékkal emelt öszszege, mezőgazdasági termelőszövetkezetek azonban az ilyen szántás után is csak kétirányú, azonos mélységű szántásra megállapított díjat kötelesek megfizetni.

(2) A szállítási díj a traktorral végzett bármilyen, valamint a tehergépkocsival végzett és mezőgazdasági jellegűnek minősülő [7. § (2) bekezdés] szállításokra vonatkozik. A szállítási díj összegének megállapításánál a telephelyről elindulástól az ugyanoda visszaérkezésig eltelt időt kell alapul venni. Telephelynek azt a helységet kell tekinteni, ahonnan a gépállomás a megrendelés alkalmával a szállítóeszköz rendelkezésre bocsátását vállalta. A telephelytől a fuvarra jelentkezés helyéig és az elbocsátás helyétől vissza a telephelyig megtett útra a járművek átlagos sebessége alapulvételével szükséges időt lehet elszámolni. A rakomány felés lerakásáról és - szükség esetén - kíséretéről a megrendelő köteles gondoskodni. Ha megállapodás alapján a gépállomás a fel- és lerakodásban is részt vesz vagy kísérőt ad, annak költségeit külön felszámítja. A tehergépkocsival végzett nem mezőgazdasági jellegű szállításokra, rakodásokra a közlekedés- és postaügyi miniszter által kiadott tehergépjármű, illetőleg rakodási díjszabások rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az arató-cséplőgéppel végzett gabonaaratás és cséplés díja fejében a learatott, kicsépelt és tisztított gabona 4,5%-a szemsúlyának megfelelő gabonát (vámkeresmény) természetben kell átadni, ennek állami felvásárlási áron számított forintértéke és az 1. § (1) bekezdésében foglalt táblázatban 4. sorszám alatt feltüntetett díj különbözetét pedig készpénzben kell kifizetni. Ha a termelőszövetkezet részére az arató-cséplőgéppel végzett gabonaaratás-cséplés kedvezményes díja kisebb, mint a 4,5%-os vámkeresmény állami felvásárlási áron számított forintértéke, a vámkeresményt változatlanul fel kell számítani; ebben az esetben készpénztérítésnek nincs helye.

(4) Stabil- vagy villanymotorral végzendő cséplésért a traktorral végzett cséplés díját kell felszámítani abban az esetben, ha a cséplőberendezés áthúzatásáról a gépállomás gondoskodik.

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében foglalt táblázatban 7. sorszám alatt feltüntetett, úgynevezett egyéb traktor- és motormunkák díját - az öntözési munkák kivételével - a következő kalkulációs táblázat alkalmazásával köteles a gépállomás megállapítani:

(2) A díjkalkulációt nagyüzemi körülményekre vonatkoztatva, a következő szabályok megtartásával kell elvégezni:

a) A közvetlen költségeken belül a munkabéreket az érvényben lévő bérezési rendelkezések, az anyagjellegű költségeket az anyagnormák, illetőleg a tervben szereplő anyagköltségek figyelembe vételével kell megállapítani. A gépek értékcsökkenési leírását az adott munka végzésére használatos erő- és munkagép értéke egy évre jutó hányadának a gép által egy év alatt elvégzendő munkák egységére számított részével kell beállítani.

b) Összekapcsolt gépekkel egy menetben végzett különböző munkák (pl. vetés és fogasolás) együttes díját a tényleges költségek alapján kell megállapítani.

c) Az olyan munkák díját, amelyek önköltségét a gépállomás területi adottsága - kategória besorolása - nem befolyásolja (pl. silózás, aprómagcséplés), a megye területére lehetőleg egységes díjtételeket kell megállapítani.

d) A silózásért óránként vagy m3-enként megállapított díjat lehet felszámítani.

e) Darálásért az érvényben lévő rendelkezésekben meghatározott vámkeresmények, díjak számíthatók fel.

f) Az 1. § (1) bekezdésében foglalt táblázatban a 7. sorszám alatt feltüntetett díjkedvezményektől eltérően a sáncoláshoz és teraszoláshoz, továbbá a talajjavításhoz igénybevett gépi talajmunkák díjkedvezménye a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére egységesen 50 százalék.

Öntözővíz-szolgáltatás díja és a kikapcsolt termelőszövetkezeti rizstelepek ugarművelése

4. § (1) Az öntözővíz-szolgáltatás díját a 39/1958. (VI. 10.) Korm. rendelet állapítja meg.

(2) A monokultúrás rizstermelés megszüntetése érdekében kikapcsolt rizstelepek ugarművelésével kapcsolatosan a gépállomás által a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végzett munkák díját teljes egészében az állam viseli.

Gépjavítások és az egyéb melléküzemág keretében előállított termékek és szolgáltatások díja

5. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek erő-és munkagépeinek javítását a gépállomások a termelőszövetkezetek megrendelése alapján kötelesek elvégezni. A gépállomásoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gépeinek javításával kapcsolatos tevékenységét külön rendelet szabályozza.

(2) A javítási díjakból a termelőszövetkezetek részére egységesen 50%-os kedvezményt kell nyújtani. A gépjavítások díját a ténylegesen felmerülő költségek alapján az alábbi kalkulációs táblázat alkalmazásával kell megállapítani:

(3) Bérként a javítandó gépek felújítására, illetőleg az új termékek előállítására közvetlenül kifizetendő munkabért, anyagértékként pedig a felhasznált anyag beszerzési értékét kell a kalkulációs táblázatba beállítani. Általános költségként a gépjavításnál, valamint - az építkezéseket kivéve - az egyéb tevékenységnél a közvetlen bér 160%-a, építkezéseknél pedig a közvetlen bérnek az 1/1959. (Ép. Ért. 2.) ÉM-ÁH utasítás 8. §-a szerinti százaléka, forgalmi adóként a mindenkor érvényes rendelkezésekben előírt forgalmi adó számítható fel.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kalkulációs táblázat segítségével kell megállapítani az olyan termékek árát, illetőleg különféle szolgáltatások díját is, amelyekre árhatóság által megállapított ár nincs, mégis azzal az eltéréssel, hogy a termékek, illetőleg szolgáltatások esetében a gépállomás kedvezményt nem adhat.

(5) A gépállomás raktárából eladott anyag- és alkatrész után szállítási, raktározási és kezelési költség címén 6%-ot kell felszámítani.

A növényvédő állomások által végzett gépi munkák díja

6. § (1) A növényvédő állomások által végzett növényvédelmi gépi munkák díja a következő:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjtételeket kell felszámítani repülőgépes védekezésért is.

(3) Azoknak a védekezéseknek a díját, amelyekhez kat. holdanként a fenti táblázatban meghatározottól eltérő mennyiségű permetlé szükséges, a növényvédő állomás a 3. § (1) bekezdésében közölt kalkulációs táblázat alapján köteles kiszámítani.

(4) Termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére a növényvédelmi gépi munkák díját - a csávázás kivételével - az egyéni termelők díjtételeinek 15%-os, 30 kat. holdat meghaladó, összefüggő táblán végzett munka esetén pedig 25%-os csökkentésével kell elszámolni.

(5) Közérdekű védekezés végrehajtása esetén a gépi munkák díját egységesen az egyéni termelők részére megállapított díjtétellel kell elszámolni.

(6) Szállításokért és egyéb gépi munkákért a növényvédő állomások a gépállomásokra érvényes díjat számíthatják fel.

Szállítási munkák köre

7. § (1) A gépállomások és a növényvédő állomások közúti forgalomra levizsgáztatott gépjárműveikkel - az előírt körzethatárok megtartásával - mindennemű szállítást (fuvarozást) végezhetnek, a mezőgazdaság körét meghaladó szállítások azonban nem szoríthatják háttérbe a fő feladatkörükbe tartozó mezőgazdasági gépi és szállítási munkákat.

(2) Mezőgazdasági jellegű szállításnak minősül, ha

- a szállítást megrendelő termelő (mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság, egyéni termelő stb.) olyan terményt, terméket, állatot vagy gépet szállíttat, amelyet a szoros értelemben vett mezőgazdasági tevékenysége alkalmával használ vagy felhasznál;

- a szállítás tárgya a megrendelő termelő gazdaságából származó termény, termék vagy állat;

- a megrendelő termelő saját gazdasága részére mezőgazdasági terményből ipari feldolgozás során nyert olyan terméket szállíttat, amelyet gazdasági szükségletének kielégítésére használ fel.

(3) Az erdőgazdaságok részére végzett szállítás csak akkor minősül mezőgazdasági jellegűnek, ha annak tárgya az erdőgazdaság szántóföldi termeléséből, rét- és legelőgazdálkodásából, gyümölcstermeléséből, kertgazdálkodásából vagy állattenyésztéséből származó termény, illetőleg termék.

(4) Egyéb, nem mezőgazdasági jellegű szállításnak minősül az olyan szállítás, amelynek

- megrendelője mezőgazdasági termelést nem folytat (ipari, kereskedelmi szervek stb.);

- megrendelője mezőgazdasági termelést ugyan folytat, de a szállított áru a mezőgazdasági termelés célkitűzéseit közvetlenül nem szolgálja, vagy pedig mezőgazdasági termelésnél csak közvetett módon - ipari tevékenység kifejtése után - kerül felhasználásra (pl. építőanyag szállítása);

- tárgya erdőgazdasági termék (rönk, tűzifa, fagyártmányok stb.).

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek besorolása

8. § (1) A gépi munka díjkedvezmények megállapítása érdekében a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) köteles a területén működő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket ezen § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint besorolni. A besorolást az illetékes gépállomással és növényvédő állomással új vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek esetében március 15-ig, más termelőszövetkezetek esetében pedig február 1-ig kell az alábbi mintának megfelelő kimutatásba foglalt adatokkal közölni:

(2) Jelentős területnövekedésnek a termelőszövetkezet összes szántóterületének legalább 20%-os növekedése tekinthető abban az esetben, ha a növekedés a 100 kat. holdat eléri vagy meghaladja.

(3) A járási mezőgazdasági osztályok által végzett besorolásokat a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) köteles ellenőrizni.

(4) Elsőéves területnek kell tekinteni a díjkedvezmény megállapítása szempontjából új mezőgazdasági termelőszövetkezetnél mindazt a földterületet, amellyel a termelőszövetkezet gazdálkodási területe a megalakulás időpontjától az első kötelező zárszámadás évének végéig gyarapodott. Jelentős területtel megnövekedett mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél az 1960. évi díjkedvezmények megállapítása szempontjából:

- elsőéves termelőszövetkezeti szántóterületnek minősül az 1959. június 30-a óta történt jelentős területnövekedés;

- másodéves termelőszövetkezeti területnek minősül az 1958. június 30. és 1959. június 30. közötti időszakban történt jelentős területnövekedés;

- harmadéves vagy annál régebbi termelőszövetkezeti szántóterületnek minősül az 1958. évi mérleg szerint 1958. június 30-án meglévő terület.

(5) Két vagy több termelőszövetkezet egyesülése útján létrejött új termelőszövetkezetet önmagában az egyesülés alapján nem lehet elsőéves termelőszövetkezetnek tekinteni; az ilyen termelőszövet-

kezet területi besorolását is a (4) bekezdésben foglalt elvek szerint kell végrehajtani.

Átlagdíjak megállapítása. a mezőgazdasági termelőszövetkezetet részére

9. § (1) Az egyes termelőszövetkezetek részére - a díjkedvezmény szempontjából első-, másod- és harmadévesnek minősülő területeire tekintettel -a 8. §-ban foglaltak szerinti besorolás alapján átlagdíjakat kell megállapítani. A kialakított átlagdíjakat köteles a gépállomás a járási mezőgazdasági osztálynak, a növényvédő állomás pedig a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának megküldeni.

(2) Az átlagdíjak kialakításának részletes szabályait a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomási és Gépesítési Főigazgatósága, illetőleg Növényvédelmi Szolgálata utasításban állapítja meg.

A munkadíjak kiegyenlítése

10. § (1) A gabonacséplés díját természetben, az aratócséplőgéppel végzett gabona aratás és cséplés díját a 2. § (3) bekezdése szerint részben természetben, részben készpénzben, a darálás díját - az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint - természetben, illetőleg készpénzben, az aprómagcséplés díját természetben vagy készpénzben, a többi munkák díját pedig készpénzben kell a munka végzésével egyidejűleg kiegyenlíteni.

(2) A vámkeresményt a gépállomás által meghatározott legközelebbi terményátvevő helyre a csépeltető köteles saját zsákban beszállítani. Az aprómagcséplés és a darálás természetbeni díját a gépállomás köteles összegyűjteni és a MEZŐMAG Vállalatnak, illetőleg a Terményforgalmi Vállalatnak hivatalos áron átadni.

A kedvezmények alkalmazásának feltételei

11. § (1) Az ezen rendelet szerinti gépállomási munkadíj kedvezmények a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket csak abban az esetben illetik meg, ha megalakulásuk, illetőleg jelentős mértékű területnövekedésük évében legkésőbb április hó 1. napjáig, egyébként pedig február hó 15. napjáig a gépi munkák elvégzésére a gépállomással éves szerződést kötnek.

(2) A szerződéskötésre megállapított határidőn túl, az év hátralevő részében alakult mezőgazdasági termelőszövetkezet részére végzett gépi munkák díjaként az elsőéves termelőszövetkezeti területre megállapított díjakat kell felszámítani. Az olyan mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére, amelyek a szerződéskötési határidőn túl jelentős területtel megnövekedtek, a járási mezőgazdasági osztály köteles a 3. §-ban foglaltak értelmében új besorolást készíteni és az annak alapján kiszámított átlagdíjakkal kell a gépi munkákat az év hátralevő részében elszámolni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az olyan mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére, amelyek az előírt határidőben a gépállomással az előrelátható gépi munkaszükségletükre éves szerződést nem kötnek, az elvégzett gépi munkákért az alapdíjat [14. § (1) bekezdés] kell felszámítani.

(4) A termelőszövetkezeti csoportokat és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket a gépállomási munkadíj kedvezmények csak abban az esetben illetik meg, ha a járási mezőgazdasági osztály igazolása szerint az alapszabály, illetőleg a működési szabályzat szerint működnek és tagosított területen gazdálkodnak, továbbá - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a megállapított határidőn belül [(1) bekezdés] a gépállomással az előrelátható gépi munkaszükségletükre éves szerződést kötnek. E feltételek hiányában részükre az egyéni termelőkre megállapított díjakat kell felszámítani.

12. § A növényvédő állomás által végzett munkák utáni díjkedvezmény feltétele, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, illetőleg egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet a munkát legkésőbb 8 nappal annak megkezdése előtt a növényvédő állomástól írásban megrendelje, kivéve azt az esetet, ha valamely kártevő váratlan fellépése azonnali védekezést tesz szükségessé. E feltételek hiányában mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére a harmadéves területre, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére pedig az egyéni termelőkre megállapított díjtételeket kell felszámítani.

Traktorok, munkagépek, öntöző- és növényvédő gépek bérleti díja

13. § (1) A gépállomás azokat a traktorokat és - cséplőgép kivételével - azokat a traktorvontatású munkagépeket, amelyeket saját üzemeltetés útján nem tud hasznosítani, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak, az öntözőgépeket és fogatos munkagépeket pedig más igénylőknek is írásbeli szerződéssel a 30/1959. (XII. 5.) FM rendelet 10. §-ában foglalt irányelvek megtartásával, az alábbi feltételek mellett adhatja bérbe:

a) A gépek bérleti díját a bérleti időre eső értékcsökkenési leírás összegének, a bérbeadandó gépet terhelő általános költség arányos részének figyelembevételével a gépállomás és a bérlő közösen állapítják meg, ez azonban nem haladhatja meg az éves értékcsökkenési leírás háromszoros összegét. A gépbérleti díjat előre kell megfizetni, mégpedig az egy termelési idényre bérelt gép után az átvétellel egyidejűleg, a több évre bérelt gép után pedig az egy évre esedékes bérleti díjat minden évben január hó 15. napjáig.

b) A gépek üzemeltetési költségei (traktor- és motorkezelők munkabére, szociális terhek és juttatások, üzem- és kenőanyag, karbantartás anyagszükséglete, alkatrész beszerzése, beépítése stb.) a bérleti idő alatt a bérlőt terhelik.

c) A bérleti idő leteltével a visszaadott gépeket a gépállomás köteles a bérlővel együttesen műszakilag felülvizsgálni és megállapítani a rendeltetésszerű használattal járó elhasználódás, valamint az egyéb ok miatt szükséges javításokat. A rendeltetésszerű használattal járó elhasználódáson felüli javítások költsége a bérlőt terheli; ha a javítást a gépállomás végzi, annak költségeit az 5. § szerint végzett kalkulációval kell megállapítani,

(2) A háti permetező- és porozógép bérleti díja napi 10 forint. Ezt a díjat abban az esetben is fel kell számítani, ha a gépet egyéni termelő állami segítséggel folytatott társadalmi védekezés keretében veszi igénybe. A mészkénléfőző üstök bérleti díja napi 3, illetőleg havi 50 forint.

Vegyes rendelkezések

14. § (1) A gépállomás által végzett gépi munkák alapdíjának

- kétirányú szántásnál normálholdanként 100 forintot, egyirányú szántásnál 140 forintot,

- az 1. §-ban felsorolt többi munkáknál a termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére megállapított díjtételeket,

- a sáncoláshoz és teraszoláshoz, valamint a talajjavításhoz igénybevett gépi talaj munkáknál azok díjának teljes - 50 százalékos kedvezmény nélküli - összegét,

- a kikapcsolt rizstelepek ugarművelésénél a tényleges elvégzett gépi munkák fentiek szerinti alapdíjainak teljes összegét,

- a gépjavításoknál azok 50 százalékos kedvezmény nélküli teljes költségét

kell tekinteni.

(2) A 3. § (1) bekezdésében foglalt kalkulációs táblázat alkalmazásával megállapított munkadíjakat minden évben az éves termelési és pénzügyi terv elkészítésével egyidejűleg, ha pedig a munkadíj megállapításának szükségessége csak később merül fel, esetenként köteles a gépállomás a megyei gépállomási igazgatóságnak, a növényvédő állomás a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának jóváhagyás végett bejelenteni. Ezeket a díjakat csak a jóváhagyás megtörténte után lehet elszámolni; a jóváhagyásig az előző évi díjtételeket kell - ideiglenes jelleggel - alkalmazni. A megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg a Növényvédelmi Szolgálat jogosult a megállapított díjakat felülvizsgálni, azok helyesbítését elrendelni és a helytelenül megállapított díjak alkalmazását megtiltani.

(3) A termelőszövetkezetek részére e rendelet szerint megállapított kedvezményes díjak és az alapdíjak [(1) bekezdés] közötti különbözetet a termelőszövetkezetek támogatásaként az állam téríti meg a gépállomásoknak.

Hatálybalépés

15. § Ez a rendelet 1960. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 3/1958. (II. 9.) FM, a 13/1958. (V. 24.) FM, a 17/1958. (VI. 26.) FM és a 6/1959. (II. 12.) FM rendelet hatályát veszti.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter