9/1959. (IX. 1.) ÉM rendelet

az állami beruházások műszaki tervezéséről

Az állami beruházások műszaki tervezéséről szóló 1.039/1958. (X. 11.) Korm., valamint az állami beruházások műszaki tervezésének szervezeti rendjéről szóló 2.084/1958. (X. 11.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtásaként - a határozat 9. pontja alapján - az alábbiakat rendelem.

A rendelet hatálya

1. § (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából műszaki tervezési tevékenység

a) a regionális-, város- és községrendezéssel összefüggő műszaki feltárás (vizsgálat), valamint tervezési munka;

b) a beruházással kapcsolatos földtani és hidrogeológiai kutatás és kútfúrás, továbbá a talajmechanikai kutatás tervezése;

c) minden olyan terv készítése, amely egyrészt új létesítmény építéséhez, új gép, műszer és berendezés gyártásához, másrészt meglevő építmény, gép, műszer, berendezés áttelepítéséhez, felújításához, karbantartásához, helyreállításához, valamint átalakításához, illetőleg tatarozásához vagy bontásához szükséges;

d) a mezőgazdasági nagyüzemek hálózatával kapcsolatos távlati fejlesztési, külterületi, üzemrendezési, telepítési tervezési munka;

e) a vizek kártételeinek elhárításával, a vízrendezéssel és vízhasznosítással, valamint a vízkészlet feltárásával összefüggő vízépítési munka tervezése;

f) a technológiai tervezés;

g) az előző pontokban meghatározott tevékenység kiinduló adatait szolgáltató terepfelvételi, geodéziai, talajmechanikai munka, valamint egyéb elő-tervezési művelet (pl. program, tanulmányterv, helykijelölési és kisajátítási tervdokumentáció készítése);

h) az építéssel kapcsolatos bútor- és egyéb belső berendezés tervezés;

i) minden olyan tevékenység, amelyet az előző pontokban foglalt munkákkal kapcsolatban a tervező kifejt (pl. egyeztetési, irányítási tevékenység), különösen a tervezői művezetés és műszaki ellenőrzés, valamint a tervezési megbízás teljesítéséhez szükséges - az előző pontokban foglalt tevékenységekkel kapcsolatos - szaktevékenység (a továbbiakban: tervezési tevékenység).

(2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából az előző bekezdésben meghatározott tevékenységek közül a beruházási program, a műhelyrajz-készítés, valamint a műszaki ellenőrzés nem tekinthető tervezési tevékenységnek, ha azt a beruházó, illetőleg a terméket előállító vállalat (üzem) végzi.

(3) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából

a) állami beruházásnak kell tekinteni az állami vállalat és az állami költségvetési előirányzat alapján gazdálkodó állami szerv részére végzendő beruházási, felújítási, tatarozási, karbantartási munkát (a továbbiakban: állami beruházás);

b) tervező szervnek kell tekinteni az - (1) bekezdésben meghatározott tervezési tevékenységet végző - állami tervező vállalatot, irodát, intézetet, részleget, csoportot, a tervező, építőipari, illetőleg vegyesipari szövetkezetet.

(4) A jelen rendeletben foglaltakat

a) a hivatali helyiségek lakássá való visszaalakitásának [1.015 1958. (IV. 12.) Korm. számú határozat];

b) az állami hozzájárulással végzett emeletráépítések, padlástérbeépítések, továbbá

c) a részben vagy egészben vissza nem térítendő állami hitelből (juttatásból) megvalósuló beruházások, felújítások, tatarozások, karbantartások

tervezésénél is alkalmazni kell.

(5) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki a községfejlesztési alapból [14/1958. (II. 18.) Korm. rendelet] finanszírozott - 30.000 forint kivitelezési értékhatárt meg nem haladó - építkezés tervezésére. A termelőszövetkezetek fejlesztési, üzemrendezési, telepítési és egyéb tervezési munkáira az 1/1959. (III. 25.) ÉM-FM együttes rendelet rendelkezései az irányadók.

Állami beruházás tervezése

2. § (1) Állami beruházás tervezésével - az 5. §-ban foglalt kivételtől eltekintve - csak a jelen rendelet szerint illetékes tervező szervet szabad megbízni.

(2) Állami beruházás tervezésével magánszemélyt, illetőleg munkaközösséget - nem érintve a földmérő munkaközösségeknek a 7/1955. (II. 6.) MT rendeletben meghatározott földmérési és geodéziai tevékenységét - sem közvetlenül, sem közvetve, sem altervezőként, sem résztervezőként megbízni nem szabad.

(3) Tervező szerv tervezési megbízást csak abban az esetben vállalhat el, ha a tervezési tevékenység a feladatkörébe tartozik. A tervező szerv a feladatkörébe tartozó tervezési tevékenységre vonatkozó megbízás elfogadását nem tagadhatja meg.

(4) Az állami beruházás pénzügyi lebonyolítását végző szervnek a tervezési tevékenység ellenértékének folyósítását meg kell tagadnia és egyidejűleg a megbízó és a tervező szerv felügyeleti szervéhez a fegyelmi eljárás megindítására javaslatot kell tennie, ha a megbízó tervezési jogosultsággal nem rendelkező tervező szervnek (személynek, munkaközösségnek) ad tervezési megbízást.

(5) Az építésügyi (vízügyi) hatóság az engedélyezési eljárás során az építési (vízjogi) engedély kiadását köteles megtagadni, ha megállapítja, hogy az állami beruházást - a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétben - magánszemély, illetőleg munkaközösség tervezte.

Az egyes tervező szervek által végezhető tervezési tevékenység meghatározása

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tervezési tevékenység közül

A) a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó tervező szervek feladata:

a) az ipartelepen és az új lakótelepülésen, illetőleg az erdőgazdasági üzemen kívüli út-, híd-, vasút-, gurulópálya-, valamint siklótervezés;

b) a földalatti vasút tervezése;

c) a regionális- és a város- és községrendezési tervezéssel kapcsolatban a közlekedés perspektívikus tervezése;

d) a híradástechnikai létesítmények tervezése;

e) a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedési és hírközlési üzemeit közvetlenül kiszolgáló üzemi jellegű építkezések tervezése;

f) az Építésügyi Minisztérium esetenként adott írásbeli engedélye alapján az új ipartelepen és lakótelepülésen belüli közlekedési létesítmények, valamint a tüzelő- és építőanyagtelepek tervezése;

B) a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó tervező szervek feladata:

a) a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó bányák aknamélyítési terveinek, illetőleg a bányaművelés céljára történő kisajátítások vázlatainak és helykijelölési dokumentációinak tervezése;

b) az elektromos, gáz- és olaj távvezetékek tervezése;

C) az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó tervező szervek - ideértve a vízügyi igazgatóságok tervező részlegeit is - feladatai

a) az országos vízgazdálkodás távlati, keret- és regionális tervének elkészítése;

b) az ország vízkészletének feltárásával és elosztásával kapcsolatos tervezés;

c) az országos jelentőségű és komplex vízi létesítmények tervezése, utóbbiaknál kivéve, ha a tervezés a G/b. pontban foglaltak szerint az Építésügyi Minisztérium tervező szerveinek feladata;

d) az árvízmentesítés, a belvízrendezés, a folyamszabályozás, a kisebb folyók, patakok, időszakos vízfolyások rendezésének, az ezek és a pangó felszíni vizek kártételei elhárításának, a vízmosások megkötésének, valamint a talajerozió meggát-lásának tervezése;

e) a mezőgazdasági vízhasznosítással (öntözőrendszerek, öntözőtelepek, halastavak, az ezekhez tartozó tározók) kapcsolatos tervezés;

f) az ipari és egyéb vízhasznosítással (folyó-csatornázás, vízierőművek, a G/b. pont hatálya alá nem tartozó vízellátás, valamint az ezekhez tartozó tározók és a mesterséges vízi utak) kapcsolatos tervezés;

g) az e) és f) pontban megjelölt vízhasznosítással kapcsolatos műtárgyak és berendezések tervezése;

D) az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alá tartozó tervező szervek feladata:

a) az erdőgazdasági feltáró-hálózat távlati tervezése;

b) az erdőgazdaságon belüli út-, vasút-, gurulópálya-, drótkötélpálya- és sikló tervezése;

c) az Országos Erdészeti Főigazgatóság irányítása alá tartozó faipari létesítmények tervezése;

d) az erdőtelepítések távlati tervének elkészítése és a fásítások tervezése; |

E) a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó tervező szervek feladata:

az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, a termelőszövetkezetek telepítési és üzemrendezési terveinek készítése, továbbá az ültetvénytelepítés tervezése;

F) a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó tervező szervek feladata:

a kereskedelmi létesítmények berendezési és átalakítási tervének elkészítése;

G) az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó tervező szervek feladata - az A)-F) pontokban felsorolt tervezési tevékenység kivételével -:

a) a lakó-, az ipari- és kereskedelmi-, a mezőgazdasági és középülettervezés;

b) a lakótelepüléseken és ipartelepüléseken belüli vízellátás, víztisztítás, felszíni vízelvezetés, csatornázás és szennyvíztisztítás és a települések vízszükséglete kielégítéséhez szükséges feltárások (kutatások) tervezése;

c) a technológiai tervezéssel szorosan össze nem függő gáz- és energiaellátás, távfűtés, továbbá a hévízhasznosítás tervezése;

d) az ipartelepen és az új lakótelepülésen belüli út-, vasút-, gurulópálya-, drótkötélpálya és siklótervezés;

e) a közművek és az előző pontokban meghatározott létesítmények üzemeltetését szolgáló építmények és műtárgyak, továbbá az önálló célt szolgáló földalatti létesítmények tervezése;

f) a regionális- és a város- és községrendezéssel összefüggő műszaki feltárás (vizsgálat) és tervezés;

g) a tereprendezéssel és kertépítéssel kapcsolatos tervezés;

h) az építéssel kapcsolatos bútor- és egyéb belső berendezés tervezés.

(2) Az Országos Földtani Főigazgatóság felügyelete alá tartozó tervező szervek feladata:

a) a bányászati kutatófúrások (szén-, érc-, vegyesásvány mélyfúrással történő kutatásának) tervezése;

b) hidrogeológiai fúrások, mélyfúrások tervezése.

(3) Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának felügyelete alá tartozó tervező szervek feladata:

a) a Fővárosi Tanács, illetőleg a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint e tanácsok felügyelete alá tartozó szervek beruházásainak tervezése ;

b) a főváros területére vonatkozó városrendezési tervek készítése.

(4) Az egyetemek és főiskolák tanszékei által végezhető tervezési tevékenységre a 7/1959. (V. 6.) É. M. rendeletben foglalt rendelkezések az" irányadók.

(5) A tudományos kutatóintézet a tervezési tevékenység szerint illetékes miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: a tervezési tevékenység szerint illetékes hatóság) előzetes engedélye alapján a kutatási munkával szorosan összefüggő, esetenként előzetesen meghatározott beruházás tervezését elvégezheti.

(6) A kivitelező vállalat

a) az általa kivitelezett 150.000 forint - homlokzattatarozás esetén 80.000 forint - kivitelezési költséget meg nem haladó beruházás tervezésére jogosult, ha a megbízásnak költségvetés szolgáltatásával eleget lehet tenni;

b) értékhatárra való tekintet nélkül elvégezheti az általa kivitelezett munkákkal kapcsolatos tervezési tevékenységet abban az esetben, ha a megbízás egy vagy több szakipari munka elvégzésére irányul és ha a megbízásnak költségvetés szolgáltatásával lehet eleget tenni;

c) elkészítheti az általa kivitelezett munkák pótköltségvetéseit.

(7) A közművek a működési területükön külön engedély nélkül jogosultak megtervezni az egyes létesítményeknek a hálózatba történő bekötését.

(8) Az építőipari (tervező) szövetkezet - átmenetileg - 100 ezer forint kivitelezési értékhatárt meg nem haladó, szövetkezet által kivitelezett beruházás tervezésére jogosult, ha az építőipari (tervező) szövetkezetet az építésügyi miniszter az Országos Tervezői Névjegyzékbe [3/1958. (X. 29.) ÉM rendelet] felvette.

A technológiai tervező szervek feladatköre

4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében felsorolt szervek tervező szervei, valamint az Élelmezésügyi, a Kohó- és Gépipari, továbbá a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá tartozó tervező szervek fa továbbiakban: technológiai tervező szerv) technológiai tervezésre jogosultak.

(2) A technológiai tervező szerv feladata a felügyeleti hatósága szakirányítása alá tartozó iparágak üzemei technológiai terveinek elkészítése, függetlenül attól, hogy az üzem mely szerv közvetlen felügyelete alá tartozik.

(3) A technológiai tervező szerv - a technológiai tervezésen kívül - a beruházás technológiájával szorosan összefüggő, 2,5 millió forint kivitelezési értékhatárt meg nem haladó üzemi jellegű építkezés tervezését, valamint a technológiai célú cső- és egyéb hálózat előtervezési műveleteit is elvégezheti. A technológiai tervező szerv a fenti kivitelezési értékhatáron belül, a technológiával szorosan összefüggő, üzemi célt szolgáló létesítmények átalakítását, felújítását, tatarozását, karbantartását akkor is jogosult megtervezni, ha a tervezés technológiai tervezéssel nem kapcsolatos. A kivitelezési értékhatár megállapításánál az épület alkatrészévé nem váló gép és berendezés költségét figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A tervezési tevékenység szerint illetékes hatóság a technológiai tervezés szerint illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) egyetértésben az előző bekezdésben meghatározott kivitelezési értékhatár túllépésére, illetőleg a tervezésnek a tervezési feladat szintjéig történő elvégzésére esetenként engedélyt adhat.

(5) Olyan beruházásnál, ahol technológiai terv készítése szükséges, a teljes beruházásra vonatkozó tervezési megbízás elvállalására általában a technológiai tervező szerv az illetékes. A technológiai tervező szerv a profiljába nem tartozó - a (3) bekezdésben meghatározott értékhatáron felüli - tervezési munkákat a tervezési tevékenység szerint illetékes tervező szervnek az altervezésre megállapított szabályok szerint köteles kiadni.

(6) Ha a technológiai tervezésre jogosult tervező szerv a technológiai tervezés elvégzésével más tervező szervet bíz meg, az altervezésbe adott tervezésért a megbízóval szemben generáltervezési díjat nem számíthat fel.

A házilagos tervezés

5. § (1) Házilagos tervezésre a 3. § (1)-(3), valamint a 4. § (1) bekezdésében felsorolt hatóságok, a Belügyminisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei (megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságai, illetőleg e hatóságok (szervek) felügyelete alá tartozó beruházók (a továbbiakban: házilagos tervezésre jogosult szerv) jogosultak.

(2) A házilagos tervezésre jogosult szerv a saját beruházásának tervezését csak a 3/1958. (X. 29.) É. M. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében megjelölt képesítéssel rendelkező munkavállalójával végeztetheti el.

(3) A házilagos tervezésre jogosult szerv előző bekezdésben meghatározott munkavállalója csak olyan tervezést végezhet el, amelyre - szakképzettsége alapján - a 3/1958. (X. 29.) ÉM rendelet 2. § (1) bekezdése lehetőséget ad.

(4) A házilagos tervezésre jogosult szerv, amennyiben munkavállalója az előírt képesítéssel rendelkezik, saját beruházásai közül 2,5 millió forint kivitelezési értékhatárt meg nem haladó beruházás tervét készítheti el, ha a tervezést a tervezés szerint illetékes tervező szerv nem a műszakilag indokolt határidőre vállalja és a tervezési tevékenység szerint illetékes hatóság - a beruházás szerint illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) egyetértésben - a tervezési tevékenység végzésére engedélyt ad.

(5) A házilagos tervezésre jogosult szerv a tervezést altervezésbe nem adhatja, azt csak saját munkavállalójával végeztetheti el; a tervezésért tervezési díjat nem számíthat fel, illetőleg munkavállalójának nem fizethet ki.

(6) Házilagos tervezés szakszerűségéért a házilagos tervezésre jogosult szerv felett felügyeletet gyakorló szerv is felelős. A felügyeleti szerv felelőssége a tervező felelősségét nem érinti.

(7) A házilagos tervezésre jogosult szerveknek 150.000 forint kivitelezési értékhatárt meg nem haladó beruházás házilagos tervezéséhez engedélyt kérni nem kell. Építőipari, szakipari, vegyesipari és épületgépészeti vállalat a kivitelezési profiljának megfelelő házilagos tervezés végzésére 500.000 forint kivitelezési értékhatárig külön engedély nélkül jogosult.

(8) A közművek működési területükön belül külön engedély és értékhatárra való tekintet nélkül jogosultak megtervezni a közműhálózat fejlesztését szolgáló munkákat.

Kivételek az állami beruházások tervezésénél

6. § (1) Az építésügyi miniszter a jelen rendeletben meghatározott értékhatárok alól esetenként felmentést adhat.

(2) A tervezési tevékenység szerint illetékes hatóság esetenként adott engedélye alapján a tervezési tevékenységgel - ha ezt különleges népgazdasági érdek indokolja - más tervező szerv is megbízható.

(3) Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó tervező szerv - a tervezési tevékenység szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) felkérésére - a tervezési tevékenysége körébe nem tartozó építési és technológiai tervezést is elvállalhat.

Műemléki, műemlékjellegű, reprezentatív épületek tervezésének korlátozása

7. § Nem tartozik a technológiai tervező, illetőleg a házilagos tervezésre jogosult szerv feladatkörébe a tervezési tevékenység akkor, ha a beruházás keretén belül az épület reprezentatív, műemlék vagy műemlékjellegű, városi főútvonalon, városképi, tájképi szempontból jelentős helyen épül, illetőleg az egységes városkép kialakítása végett más épülettel együtt kell megtervezni.

A tervezési feladatkör feltüntetése

8. § (1) A tervező szervek feladatkörét - a jelen rendeletből folyó korlátozásokkal együtt - a vállalati törzskönyvben a vállalat tárgyánál fel kell tüntetni.

(2) A feladatkör feltüntetése során meg kell jelölni, hogy a tervező szerv milyen építési, illetőleg technológiai tervezés végzésére jogosult.

(3) A feladatkör bejegyzése előtt az építésügyi miniszter és a tervezési tevékenység szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) véleményét minden esetben ki kell kérni. A tervező szerv feladatkörét csak az érdekeltek egyetértése esetén lehet bejegyezni a vállalati törzskönyvbe.

A tervezési tevékenység engedélyezése

9. § A tervezési tevékenység szerint illetékes miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője csak olyan új tervező szerv alapításához, valamint meglevő szerv tervezői tevékenységének folytatásához adhat engedélyt, amely a jelen rendelet fogalom-meghatározása alá esik.

Vegyes rendelkezések

10. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő tervezéseket a tervezési tevékenységet jelenleg végző szerveknek kell befejezniük.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő házilagos tervezések a jelen rendeletben foglaltak szerint, külön engedély nélkül tovább folytathatók.

(4) Az olyan követelés ellenértékének kiegyenlítése, amely a jelen rendelet rendelkezéseivel ellentétesen megkötött szerződéseken alapul, csak akkor történhet meg, ha a tervező szerv a jelen rendelet közzétételétől számított 15 napon belül az építésügyi minisztertől erre vonatkozó engedély kér és kap.

(5) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 110/1953. (Ép. Ért. 36.) ÉM, valamint a 135/1953. (Ép. Ért. 40.) ÉM utasítás hatályát veszti.

Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter