17/1960. (VII. 27.) FM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fegyelmi szabályzatának kiadásáról
A mezőgazdasági termelőszövetkezetről és a termelőszövetkezeti csoportról szóló 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 13. §-ának további végrehajtásaképpen - figyelemmel a 19/1959. (VII. 12.) FM rendelet 22. §-ának (4) bekezdésére - a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével egyetértésben a következőket rendelem.
1. § (1) Az alapszabályt vagy a munkarendet megsértő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag fegyelmi felelősségre vonása esetén e rendelethez mellékelt szabályzat szerint kell eljárni.
(2) A fegyelmi szabályzatot a közgyűlésen meg kell tárgyalni és záradékolt példányát az alapszabállyal együtt kell megőrizni.
2. § Az 1/1960. (V. 29.) FM-IM rendelettel módosított és kiegészített 19/1959. (VII. 12.) FM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 38. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ha a tag az ellene indított büntető eljárás során előzetes letartóztatásba kerül vagy szabadságvesztés büntetését tölti, az előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés büntetés lejártáig, illetőleg ha őt a termelőszövetkezetből előbb kizárják, eddig az időpontig tagsági viszonya szünetel."
3. § A Vr. 38. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A tagsági viszony szünetelése nem érinti továbbá a családtagok jogait és kötelezettségeit."
4. § A Vr. 108/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya köteles a közgyűlés által hozott határozat ellen nála előterjesztett jogorvoslatról az érdekelt termelőszövetkezet vezetőségét haladéktalanul értesíteni."
5. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Hatálybalépésével egyidejűleg a Vr. 22. §-ának (1) bekezdése a fegyelmi szabályzat 3. pontjának, a Vr.-hez mellékelt alapszabályminta I. fejezetének 5. pontja pedig a fegyelmi szabályzat 13. és 18. pontjának megfelelően módosul.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter
Melléklet a 17/1960. (VII. 27.) FM rendelethez.
FEGYELMI SZABÁLYZAT
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK RÉSZÉRE.
A fegyelmi eljárás célja
1. A fegyelmi eljárás célja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) saját maga - illetékes szervei és a tagságnak a közgyűlésen hozott határozata útján - döntsön a fegyelmi vétséget elkövető tagok felelősségre vonása ügyében, nevelje a termelőszövetkezet vezetőit és tagságát a termelőszövetkezeti demokrácia tiszteletbentartására, a munkafegyelem megszilárdítására, a szocialista szövetkezeti tulajdon védelmére és gyarapítására, s megfelelő intézkedésekkel biztosítsa az alapszabály, valamint a munkarend megtartását.
Fegyelmi vétségek
2. Fegyelmi vétséget követ el a termelőszövetkezetnek az a tagja, aki a tagsági viszonyból eredő kötelességét vétkesen megszegi vagy egyébként termelőszövetkezeti taghoz méltatlan magatartást tanúsít.1
Az eljárás megindítása
3. A fegyelmi eljárást - saját kezdeményezése, illetőleg a hozzá érkezett bejelentés vagy javaslat alapján - a termelőszövetkezet vezetősége rendeli el. A fegyelmi eljárást - mint a termelőszövetkezet legfőbb szerve - a közgyűlés is elrendelheti.2
Ha a termelőszövetkezeti tag a fegyelmi vétség elkövetése után más termelőszövetkezetbe lép át, a fegyelmi eljárás lefolytatását - az 5. pontban megállapított határidőn belül - a korábbi termelőszövetkezet vezetőségének javaslatára az új termelőszövetkezet vezetősége rendelheti el.
4. A fegyelmi eljárás megindításáról a tagot írásban értesíteni kell annak az oknak a megjelölésével, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték. Írásbeli értesítés nélkül is meg lehet indítani a fegyelmi eljárást, ha a tagot fegyelmi vétség elkövetésében tettenérték, vagy a tag írásbeli értesítése nem lehetséges.
5. A fegyelmi eljárást attól az időponttól számított 30 napon belül lehet megindítani, amikor a fegyelmi vétség a vezetőségnek, az ellenőrző bizottságnak vagy - az irányítása alá tartozó munkaterületen elkövetett fegyelmi vétség tekintetében - az üzemág vagy munkaszervezeti egység vezetőjének tudomására jutott. Nincs helye a fegyelmi eljárás megindításának e határidőn belül sem, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több, mint egy év eltelt (elévülés).
Ha a fegyelmi vétség miatt büntető eljárás is indult, a fegyelmi eljárást a jogerős bírói ítéletnek a termelőszövetkezet tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet megindítani. Nincs helye a fegyelmi eljárás megindításának e határidőn belül sem, ha az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva egy év már eltelt.
6. A fegyelmi eljárást minél előbb, de legkésőbb a megindításától számított 2 hónapon belül be kell fejezni. Ezt a határidőt a vezetőség bonyolultabb ügyekben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. Az eljárás felfüggesztésének (7. pont) tartama a 2 hónapos határidőbe nem számít be.
Ha a termelőszövetkezeti tag a fegyelmi eljárás megindítása után lép át más termelőszövetkezetbe, a fegyelmi eljárást a tag korábbi termelőszövetkezete vezetőségének javaslatára új termelőszövetkezetében kell befejezni. A fegyelmi ügy elbírálásánál ebben az esetben figyelembe kell venni a tagnak az új termelőszövetkezetben tanúsított magatartását is.
Az eljárás felfüggesztése
7. Ha az ügyben büntető eljárás is indult, a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, kivéve ha az ügy a büntető eljárástól függetlenül is elbírálható.
Kivizsgálás
8. Ha az alapszabály szerint a termelőszövetkezetben - állandó jelleggel - fegyelmi bizottságot alakítottak, a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényállást a fegyelmi bizottság, ha pedig az alapszabály szerint ilyen nem működik, a vezetőség vagy az általa megbízott személy vizsgálja ki. Ha a tényállás felderítése vagy az ügy bonyolult természete szükségessé teszi, a vezetőség esetenként is rendelhet ki a termelőszövetkezeti tagok sorából 3 tagú fegyelmi bizottságot.
A fegyelmi ügy kivizsgálásában és a vezetőségi határozathozatalban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy a fegyelmi eljárás alá vont személlyel házastársi, fel- vagy lemenő ági, illetőleg - unokatestvérig bezárólag - oldalági rokonsági kapcsolatban van, illetőleg vele közös háztartásban élő családtagnak minősül.3
9. A fegyelmi bizottság, illetőleg a vezetőség vagy az általa megbízott személy tanúkat hallgathat ki, szakértői véleményt, okiratokat szerezhet be, helyszíni szemlét tarthat és minden egyéb olyan eljárást foganatosíthat, amelyet a tényállás tisztázására alkalmasnak tart. A tanúkat és szakértőket meghallgatásuk előtt minden esetben figyelmeztetni kell arra, hogy vallomásukért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak.
A fegyelmi bizottság, illetőleg a vezetőség által megbízott személy eljárásának eredményéről írásban beszámol a termelőszövetkezet vezetőségének. Ebben meg kell határozni az elkövetett cselekményt vagy mulasztást, fel kell tüntetni az eljárás során beszerzett bizonyítékokat, az eljárás alá vont tag védekezését és javaslatot kell tenni a kiszabandó fegyelmi büntetésre.
10. A fegyelmi eljárás alá vont tag számára az eljárás minden szakaszában biztosítani kell, hogy védekezését szabadon előterjeszthesse. Ezért őt az eljárás során személyesen meg kell hallgatni, védekezését jegyzőkönyvbe kell foglalni és lehetővé kell tenni, hogy védekezését írásban is benyújthassa, különösen akkor, ha személyes meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
Az eljárás során a fegyelmi vétség elkövetésére vonatkozó bizonyítékok mellett gondoskodni kell a fegyelmi eljárás alá vont személy védekezését alátámasztó bizonyítékok beszerzéséről is.
Az eljárás alá vont tag felfüggesztése munkakörének ellátásától
11. A termelőszövetkezet vezetősége a jogerős fegyelmi határozat meghozataláig, de legfeljebb 2 havi időtartamra felfüggesztheti munkakörének ellátásától azt a tagot, akit súlyos fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja terhel, vagy felfüggesztése egyébként szükségesnek látszik. A felfüggesztést a taggal írásban kell közölni, ellene jogorvoslatnak nincs helye.
A felfüggesztést a legközelebbi közgyűlésnek be kell jelenteni akkor is, ha a fegyelmi ügy megtárgyalására a közgyűlésen nem kerül sor. A felfüggesztést a közgyűlés megszüntetheti vagy egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbíthatja.
12. A felfüggesztett tagot - kérelmére - a termelőszövetkezetben más - nem irányító jellegű és vagyonkezeléssel össze nem függő - munkára kell beosztani, feltéve, hogy ez a fegyelmi eljárás célját nem veszélyezteti.
Ha a felfüggesztett tagot a felfüggesztés idejére más munkára beosztani nem lehet, részére a vezetőség - a felfüggesztett tag családi és egyéb körülményeinek figyelembe vételével - csökkentett javadalmazást állapíthat meg. Az alapszabály vagy a jövedelemelosztási rendszer szerint egyébként járó előlegeket - arányosan csökkentett mértékben - a felfüggesztés ideje alatt is folyósítani kell, a földjáradék esedékes részleteit pedig teljes egészében ki kell fizetni. A felfüggesztett tag megtartja háztáji gazdaságát is.
Ha a felfüggesztés ideje alatt a taggal szemben fegyelmi határozatot nem hoznak, a felfüggesztés lejárta után őt eredeti munkakörébe (beosztásába) kell visszahelyezni, vagy annak megfelelő más munkakört (beosztást) kell részére biztosítani.
Fegyelmi határozat
13. A vezetőség az eléje terjesztett iratok és egyéb adatok alapján az ügyet megvizsgálja és a következőképpen intézkedhet:
a) Ha az ügy tisztázása szükségessé teszi, az eljárás alá vont tagot személyesen vagy írásban meghallgathatja, továbbá a tanúkat ismételten kihallgathatja és új bizonyítást is vehet fel.
b) A fegyelmi ügyet indokolt írásbeli javaslattal, határozathozatal végett a közgyűlés elé terjeszti, ha a háztáji föld területének csökkentését, a tag kizárását, vagy a 26. pontban fel nem sorolt vezetőnek tisztségéből való elmozdítását javasolja, továbbá ha a 26. pontban megjelölt vezetővel szemben a közgyűléstől kapott megbízás alapján a fegyelmi vizsgálatot befejezte.
c) Ha a rendelkezésre álló bizonyítékokból kétségkívül megállapítható, hogy a tag a terhére rótt fegyelmi vétséget elkövette, a vezetőség fegyelmi határozatot hoz, kivéve azt az esetet, ha az ügy a b) pont értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik, illetőleg ha a vezetőség az eljárást a d) pont alapján megszünteti. A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni és meg kell indokolni.
d) A vezetőség a hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárást határozattal megszünteti, ha az ügy adatai alapján arról győződik meg, hogy
- fegyelmi vétség nem áll fenn, vagy
- nincs elegendő bizonyíték és a további eljárástól sem remélhető a fegyelmi vétség elkövetésének bebizonyítása, vagy
- a fegyelmi vétség csekély súlyára tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása sem indokolt.
14. A közgyűlés hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyet [13. pont b) alpontja és 26. pont] a vezetőség javaslatával együtt a legközelebbi közgyűlés elé kell terjeszteni.4 Ha az eljárás alá vont tag a közgyűlésen - értesítés ellenére - nem jelenik meg és azt alapos okkal ki nem menti, távolmaradása a fegyelmi ügy tárgyalását és a határozat meghozatalát nem akadályozza.
Az eljárás felfüggesztése (7. pont) esetének kivételével, nem akadályozza a fegyelmi ügy tárgyalását és a határozathozatalt az sem, ha a tag előzetes letartóztatásban van, továbbá, ha szabadságvesztés büntetését tölti, ismeretlen helyen vagy jogellenesen külföldön tartózkodik. Egyéb esetekben (pl. betegség, katonai szolgálat stb.) a vezetőség, illetőleg a közgyűlés dönt a fegyelmi határozat meghozatala vagy az eljárás szüneteltetése kérdésében.
15. A közgyűlésen a fegyelmi ügy ismertetése után az eljárás alá vont tag számára módot kell adni arra, hogy védekezését a közgyűlés előtt is elmondhassa és a tagok az ügyre vonatkozóan észrevételeket, javaslatokat tehessenek. A vita lezárása után a közgyűlés fegyelmi határozatot hoz vagy az eljárást a 13. pont d) alpontjában foglaltak alapján megszünteti. A kizárásról szóló határozat csak akkor érvényes, ha azt a közgyűlés legalább kétharmados szótöbbséggel hozta.
16. A fegyelmi ügy tárgyalását a közgyűlés jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a fegyelmi eljárás során megállapított tényállást, a fegyelmi vétség megjelölését, a kiszabott fegyelmi büntetést és annak indokolását, illetőleg a megszüntetés tárgyában hozott határozatot. Ha a közgyűlés úgy határozott, hogy a tagot kizárja, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a termelőszövetkezet tagjainak számát, a jelenlevő tagok számát és azt is, hogy hányan szavaztak a kizárás mellet.
17. A fegyelmi büntetés kiszabásáról vagy a fegyelmi eljárás megszüntetéséről a tagot - a vezetőség által hozott fegyelmi határozatnak, illetőleg a közgyűlés határozatát tartalmazó jegyzőkönyv kivonatának megküldésével - 8 napon belül írásban értesíteni kell. Egyidejűleg a tagot figyelmeztetni kell arra, hogy a fegyelmi határozat ellen a 22. pontban foglaltak szerint jogorvoslattal élhet.
Fegyelmi büntetések
18. A fegyelmi büntetések a következők:
a) szóbeli feddés,
b) írásbeli megrovás,
c) munkaegység levonás,
d) egyes kedvezmények megvonása,
e) alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre való beosztás,
f) vezetőnek tisztségéből való elmozdítása,
g) a háztáji föld területének csökkentése,
h) kizárás.
A felsorolt fegyelmi büntetések közül azt kell alkalmazni, amely figyelembe véve a tag eddigi magatartását, munkáját és szorgalmát, személyi, családi és egyéb körülményeit, a legjobban arányban áll az elkövetett cselekmény súlyával és a tag vétkességének fokával, elősegíti a fegyelmi vétséget elkövetőnek a termelőszövetkezeti közösségbe való beilleszkedését és nevelő hatást gyakorol a tagságra is az alapszabályban előírt kötelességek teljesítésére.
19. Az egyes fegyelmi büntetések kiszabásánál a következő szabályokat kell megtartani:
a) A szóbeli feddést a fegyelmi eljárás alá vont taggal a vezetőség ülésén, illetőleg a közgyűlésen élőszóval kell közölni.
b) A vezetőség, illetőleg a közgyűlés elrendelheti az írásbeli megrovásnak a termelőszövetkezet hirdetőtábláján 8-15 napon át történő kifüggesztését.
c) A munkaegység levonás mértéke esetenként legfeljebb 5 munkaegységig terjedhet, az egy éven belül egy tagra ilymódon összesen kiszabott büntetés pedig nem haladhatja meg az előző évi, egy tagra eső átlagmunkaegység-részesedés értékének egy havi összegét.5
d) A termelőszövetkezeti tagoknak járó kedvezmények közül - legfeljebb egy év tartamára -csak azokat lehet megvonni, amelyeket a termelőszövetkezet saját elhatározása, tehát nem jogszabályban megállapított kötelezettsége alapján nyújt tagjainak (pl. fuvar, háztáji föld megmunkálása, termények, termékek eladása, üdültetés stb.).
e) Az alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre való beosztás időtartama fél évtől 2 évig terjedhet. A beosztás történhet azonos munkaszervezeti egységen belül, vagy más munkaszervezeti egységbe, illetőleg más üzemágba.6 A tagot lehetőleg olyan munkakörbe kell helyezni, amelyben szakképzettségét hasznosíthatja. Nőt terhessége alatt és a szülést követő 6. hónap végéig fegyelmi úton is csak olyan munkakörbe szabad beosztani, amely ránézve, állapotára tekintettel, egészségileg nem ártalmas. Fiatalkorút fegyelmi büntetésből sem szabad beosztani olyan munkakörbe, amelyben foglalkoztatását a jogszabály tiltja (pl. megerőltető, éjszakai vagy túlmunkát Igénylő beosztás, egészségi ártalomnak kitett munkák, stb.). Az alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre beosztott tagot a büntetés ideje alatt - a mentesítés (24. pont) esetét kivéve - semmilyen vezető tisztségre nem lehet megválasztani. A büntetés idejének elteltével a tagot korábbi munkakörébe (beosztásába) kell visszahelyezni, vagy annak megfelelő más munkakört (beosztást) kell részére biztosítani.
f) Vezetőnek tisztségéből való elmozdítása mint fegyelmi büntetés a tagsági viszony megszűnését nem vonja maga után. Az ilyen büntetésben részesített tagot - lehetőleg képzettségének megfelelő - más munkakörben kell tovább foglalkoztatni, azonban vezetői tisztségre újból megválasztani vagy kijelölni 2 éven belül csak akkor lehet, ha a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a 24. pont alapján mentesítették.
g) A háztáji föld területének csökkentése a folyó gazdasági év végéig, vagy a következő gazdasági év tartamára és legfeljebb a törvényben biztosított fél kat. hold alsó határig terjedhet. Ha a háztáji földterület csökkentése a gazdasági év közben történik, a termelőszövetkezet köteles a megvont területen a tag által végzett munka ellenértékét és az egyéb ráfordításokat megtéríteni.
h) A termelőszövetkezetből való kizárást fegyelmi büntetésként csak akkor lehet kimondani, ha a fegyelmi vétség különösen súlyos és enyhébb fegyelmi büntetés vagy társadalmi rendszabály alkalmazásától, eredmény nem várható.7 A jogerős határozattal kizárt tag a tagsággal járó összes jogokat és kedvezményeket elveszti, a termelőszövetkezet közös munkáiban nem vehet részt.8
A fegyelmi büntetést - a határozat jogerőre emelkedése után - fel kell jegyezni a tagok nyilvántartási könyvében.
20. Ha a tagot az eljárás során munkakörének ellátásától felfüggesztették, azonban a termelőszövetkezetből nem zárták ki, a fegyelmi határozatban intézkedni kell annak a különbözetnek megtérítése iránt, amely a tag eredeti munkakörében járó javadalmazása és a felfüggesztés folytán történt beosztásában fegyelmezett munkával elért, illetőleg elérhető javadalmazása között mutatkozik. Ha a felfüggesztett tagot fegyelmi büntetésképpen alacsonyabb munkakörbe osztották be, ilymódon nem az eredeti, hanem csak az új munkakörében járó javadalmazással szemben mutatkozó különbözetet kell megtéríteni.9
A büntetés végrehajtásának felfüggesztése
21. A vezetőség, illetőleg a közgyűlés - indokolt esetben, ha ettől a tag jövőbeli magatartására kedvező hatás várható - a munkaegység levonást, az egyes kedvezmények megvonását, az alacsonyabb munkakörbe való beosztást, a vezetőnek tisztségéből való elmozdítását vagy a háztáji föld területének csökkentését kimondó határozatának végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztheti. Ha a tagot a próbaidő alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt újabb fegyelmi büntetésben részesítik, ezzel együtt végre kell hajtani a felfüggesztett büntetést is. A próbaidő eredményes eltelte után a felfüggesztett büntetést nem szabad végrehajtani.
Fellebbezés
22. A vezetőség által hozott fegyelmi határozat ellen a tag a határozat közlésétől (17. pont) számított 15 napon belül a közgyűléshez, a közgyűlés által elsőfokon hozott fegyelmi határozat ellen pedig 30 napon belül a járási tanács végrehajtó bizottságához fordulhat.
A vezetőség határozata elleni jogorvoslati kérelmet a vezetőségnél vagy a termelőszövetkezet ügyvitelét ellátó személynél (könyvelő, adminisztrátor stb.), a közgyűlés határozata elleni jogorvoslatot pedig a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályánál lehet írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A jogorvoslatot 30 napon belül el kell birálni; a másodfokú határozat meghozataláig, illetőleg az új eljárás lefolytatásáig a fegyelmi büntetést végrehajtani nem lehet.
23. A jogorvoslat alapján a közgyűlés a vezetőség határozatát helybenhagyhatja vagy megváltoztathatja, illetőleg megsemmisítheti. A járási tanács végrehajtó bizottsága a jogorvoslat alapján a közgyűlés határozatát helybenhagyhatja, illetőleg megsemmisítheti. Megsemmisítés esetén az új eljárást e szabályzat szerint kell lefolytatni.10
Mentesítés
24. A közgyűlés - a kizárás esetét kivéve - mentesítheti a tagot a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a tag erre a büntetés kiszabása óta végzett jó munkájával érdemesnek bizonyult. Mentesítésnek általában csak a büntetés kiszabását követő egy év elteltével van helye.
25. Mentesítés esetében a fegyelmi büntetésre vonatkozó minden feljegyzést törölni kell, az alacsonyabb munkakörbe beosztott tagot pedig a mentesítés napjával a korábbi munkakörébe vagy ahhoz hasonló más munkakörbe kell helyezni.
Fegyelmi eljárás vezető beosztású tagokkal szemben
26. A termelőszövetkezet elnökére, vezetőségének, valamint ellenőrző bizottságának tagjaira, mezőgazdászára, állatorvosára és könyvelőjére (a továbbiakban: vezető beosztásúak) a fenti szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) vezető beosztású ellen fegyelmi eljárást csak a termelőszövetkezet közgyűlése rendelhet el és hozhat fegyelmi határozatot; a fegyelmi eljárásba be kell vonni a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőjét is;
b) vezető beosztásúval szemben a fegyelmi eljárást az ellenőrző bizottságnak, vagy a járási tanács végrehajtó bizottságának javaslata alapján meg kell indítani;
c) ha az alapszabály szerint a termelőszövetkezetben állandó jellegű fegyelmi bizottságot nem alakítottak, a vezetőségi tag fegyelmi ügyében minden esetben, az ellenőrző bizottsági tagnak pedig e tisztségből folyóan elkövetett fegyelmi vétsége esetén a közgyűlés a fegyelmi eljárás lefolytatására fegyelmi bizottságot (8. pont) rendel ki;
d) az átcsoportosítás során a termelőszövetkezetbe került elnök, mezőgazdász és könyvelő11 ellen tisztségéből való elmozdítást, alacsonyabb munkakörbe helyezést vagy a termelőszövetkezetből való kizárást kimondó határozat érvényességéhez a megyei tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulása szükséges.
Büntető feljelentés
27. A büntető feljelentést az erre illetékes hatóságnál12 meg kell tenni, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény, vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel és a feljelentési kötelezettséget jogszabály állapítja meg, vagy az eset körülményeire tekintettel a feljelentés megtétele egyébként indokolt.13
Családtagok, pártoló tagok felelősségre vonása
28. A közös munkában résztvevő családtagokra14 ennek a szabályzatnak a hatálya nem terjed ki. A közös munkában való részvételük alatt azonban a munkarend előírásai és a munkafegyelem megtartása a jogszabály [19/1959. (VII. 12.) FM rendelet 17. §-a] szerint reájuk nézve éppenúgy kötelező, mint a termelőszövetkezet tagjaira. Fegyelemsértés esetén velük szemben is elsősorban társadalmi rendszabályt kell alkalmazni, ha pedig ez nem vezetne kellő eredményre, az ilyen családtagot a vezetőség a közös munkában való részvételből kirekesztheti. A vezetőség e határozata ellen a családtag a legközelebbi közgyűléshez panasszal fordulhat.
Ha a pártoló tag - önkéntes elhatározása alapján - a közös munkában résztvesz és ennek során fegyelmi vétségnek minősülő cselekményt vagy mulasztást követ el, e szabályzat rendelkezéseit reá azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy vele szemben kizárás kimondása helyett a pártoló tagsági viszony megszüntetésének lehet helye.
Vagyoni kár megtérítése
29. Ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás (cselekmény vagy mulasztás) a termelőszövetkezetnek vagyoni kárt okozott, a kár megtérítése iránt - függetlenül a fegyelmi eljárás folytatásától - az 1980. évi 8. törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 14-16., illetőleg 55. §-a és az annak végrehajtására kiadott rendelkezések szerint kell intézkedni.
Ezt a fegyelmi szabályzatot a ..................... -i ....................................... mezőgazdasági termelőszövetkezet az 19... évi .................. hó ... napján tartott közgyűlésén megtárgyalta.
P. H.
elnök.
1 A termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók által elkövetett fegyelmi vétség esetében nem ezt a szabályzatot, hanem - a 19 1959. (VII. 12.) FM rendelet 25. §-ának megfelelően - a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az igazgató jogkörében a termelőszövet-kezet vezetősége jár el.
2 Ha a tag által elkövetett cselekmény vagy mulasztás kisebb jelentőségű és a tag jövőbeli magatartása szempontjából megfelelőnek mutatkozik, vele szemben - a fegyelmi felelősségrevonás helyett - elsősorban nevelő jellegű társadalmi rendszabályt (figyelmeztetés, más munkába beosztás stb.) kell alkalmazni. [Lásd az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 13. §-át és a 19/1959. (VII. 12.) FM rendelet 21. §-át.]
3 Közös háztartásban élő. családtagnak minősül a 19/1959. (VII. 12.) FM rendelet 7. §-a szerint
a) az életközösség fennállása alatt a házastárs (élettárs),
b) minden olyan személy, akit a családfő vagy a tartásra kötelezett más családtag egy és ugyanazon háztartás keretében eltart,
c) aki a családdal közös fedél alatt él és munkájával vagy más szolgáltatással a közös háztartás fenntartásához vagy a család gazdálkodásának folytatásához rendszeresen hozzájárul, kivéve azt az esetet, ha őt a család vagy annak valamelyik tagja munkaszerződéssel alkalmazta, vagy a szolgáltatás más megállapodáson (pl. lakásbérlet, albérlet, szállás nyújtása stb.) alapul.
4 A közgyűlés a fegyelmi eljárással kapcsolatos jogkörét is - az általános szabályok szerint - egészben vagy részben a küldöttgyűlésre átruházhatja.
5 Ezt a 191959. (VII. 12.) FM rendelet 27. §-ának (2) bekezdése szerint úgy kell kiszámítani, hogy az előző évi jóváhagyott zárszámadásban kimutatott összes természetbeni és pénzbeli munkaegységrészesedés együttes forintösszegének tizenketted részét el kell osztani az abból részesült termelőszövetkezeti tagok számával. A működés első évében a járás termelőszövetkezetei által az előző évben átlagosan elért munkaegységrészesedést kell alapul venni.
6 Más munkahelyre való beosztást fegyelmi büntetésképpen csak súlyosabb fegyelmi vétség elkövetése esetén lehet alkalmazni akkor, ha a más munkahelyre való beosztás a tag számára anyagi vagy egyéb hátrányt jelent. Ellenkező esetben - a 3. ponthoz fűzött megjegyzés értelmében - a más munkahelyre való beosztás társadalmi rendszabályként alkalmazható.
7 A kizárási okokat az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 18. §-a, illetőleg az alapszabályminta I. fejezetének 7. pontja sorolja fel.
8 Közös munkának kell tekinteni ebből a szempontból a vezető és irányító tevékenységet, valamint a vagyonkezelést is.
9 Például: A vezetőség egyik brigádvezető ellen rendelt el fegyelmi eljárást és öt munkakörének ellátása alól is felfüggesztette. A felfüggesztéstől számított 30. napon meghozott fegyelmi határozat írásbeli megrovást mondott ki. A felfüggesztés tartama alatt a tag a brigádban beosztottként dolgozott és 24 munkaegységet ért el. Minthogy a brigádvezetői munkakörben erre az időszakra járó javadalmazása 32 munkaegységet tett volna ki, a 20. pontban foglalt szabály alapján részére 8 munkaegységet kell téríteni. Ha pedig fegyelmi büntetésként alacsonyabb, munkakörbe, pl. munkacsapatvezetőnek való beosztását rendelték el, amelyben a 30 nap tartamára járó javadalmazás 28 munkaegység, a tag javára térítendő különbözet csupán 4 munkaegység.
10 A jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 80-84. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
11 Ilyennek a 11 1959 (IV. 9.) FM rendelet, valamint az ezt módosító és kiegészítő rendelkezések alapján a termelőszövetkezetben működő elnököt, mezőgazdászt és könyvelőt kell tekinteni.
12 A feljelentést az ügyészségnél, más nyomozó hatóságnál vagy a bíróságnál lehet megtenni.
13 Jogszabály szerint kötelező a feljelentés megtétele például az állam külső biztonsága elleni vagy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett egyes bűncselekmények esetén. Mellőzni lehet azonban a feljelentés megtételét, ha a termelőszövetkezeti tag a társadalmi tulajdon sérelmére kisebb súlyú bűncselekményt követ el, feltéve, hogy az elkövető vagyon elleni bűncselekmény miatt 3 éven belül büntetve nem volt, a kár megtérítését vállalta a feljelentés mellőzésének kedvezményét vele szemben 3 éven belül nem alkalmazták és az eset összes körülményeire - különösen az elkövető egyéniségére - tekintettel a fegyelmi úton való felelősségrevonás is kielégítőnek mutatkozik.
Ha kétséges, hogy szükséges-e a feljelentés megtétele, az illetékes járási ügyész véleményét kell kikérni.
14 Lásd a 8 ponthoz fűzött lábjegyzetet.