19/1959. (VII. 12.) FM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetről és a termelőszövetkezeti csoportról szóló 1959. évi 7. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

Az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) egyes rendelkezéseinek végrehajtására - a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével, a pénzügyminiszterrel, az építésügyi miniszterrel, a művelődésügyi miniszterrel és a könnyűipari miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

Alapszabályminta kiadása a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére

(Tvr. 2. §-ához)

1. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) alapszabály mintáját a jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(2) Az alapszabálymintát a termelőszövetkezet közgyűlése a Tvr. keretei között a helyi viszonyoknak és a termelőszövetkezet sajátosságainak megfelelően kiegészíti és elfogadja.

2. § (1) Az alapszabály megállapítása érdekében az alapszabálymintát és a kiegészítésére vonatkozó javaslatot a közgyűlés elé kell terjeszteni.

(2) Az alapszabályt tárgyaló közgyűlésen ismertetni kell az alapszabálymintát és az annak kiegészítésére tett javaslatokat, egyben fel kell hívni a tagokat észrevételeik, javaslataik megtételére.

(3) Az alapszabálymintának azokat az előírásait, amelyek a Tvr., a jelen rendelet vagy más hatályban levő jogszabályok rendelkezéseit tartalmazzák, megváltoztatni nem lehet. Az alapszabályminta egyéb előírásainak elfogadása, kiegészítése vagy módosítása, továbbá az alapszabályminta szövegében ki nem töltött részek megállapítása felől a közgyűlés határoz. Az alapszabályba felvett kiegészítések és módosítások nem ellenkezhetnek a hatályban levő jogszabályok rendelkezéseivel.

(4) Az előbbi rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a már elfogadott és jóváhagyott alapszabályát módosítja.

(Tvr. 3. §-ához)

3. § A működés engedélyezésével és az alapszabály jóváhagyásával kapcsolatos eljárás szabályait a 32/1959. (V. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.

Bizottságok szervezése

[Tvr. 4. § (2) bekezdéséhez]

4. § (1) A termelőszövetkezetben szociális bizottságot kell létesíteni; emellett a gazdálkodás és ügyvitel előmozdítására, a vezetőség munkájának elősegítésére - állandó vagy átmeneti jelleggel - egyéb bizottságokat (szakbizottságokat) is lehet létesíteni. E bizottságok szakterületüket érintő kérdésekben a vezetőség részére javaslatokat dolgoznak ki. A szociális bizottság tagjaivá elsősorban nőket kell megválasztani.

(2) A közgyűlés, illetőleg a vezetőség által kiküldhető fegyelmi bizottságról a 22. § (2) bekezdése rendelkezik.

A tagok

(Tvr. 9. §-ához)

5. § (1) Termelőszövetkezet tagjai elsősorban azok lehetnek, akik mezőgazdasági termelő munkával élethivatásszerűen foglalkoznak.

(2) Felvehetők ezen felül mezőgazdasági szakemberek, kisiparosok és más dolgozók (mezőgazdász, könyvelő, állatorvos, állattenyésztő, tej- és vajmester, kettős foglalkozásúak stb.), valamint ezek családtagjai is, ha munkájukra - a mezőgazdaságban, illetőleg szakmájukban - a termelőszövetkezetnek szüksége van.

(3) A közgyűlés pártoló tagokat is felvehet. (1959. évi 22. számú tvr.)

(4) A termelőszövetkezetbe új tagokat az egész gazdasági év folyamán fel lehet venni.

6. § (1) A termelőszövetkezetbe belépni szándékozó személy sajátkezűleg és két tanú által aláírt belépési nyilatkozatot tölt ki, amelyben kijelenti, hogy a termelőszövetkezetbe önkéntes elhatározásából belép és a termelőszövetkezet alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el. A belépési nyilatkozatnak ezen felül tartalmaznia kell a saját, valamint a belépővel közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen más törvényes jogcímen használatában levő mindazon földek művelési ág szerinti megoszlásának és térmértékének megjelölését, amelyeket a tag a Tvr. rendelkezései szerint a termelőszövetkezet közös használatába köteles bocsátani.

(2) A belépési nyilatkozaton a felvételt kérő személy tartozik mindazokat az egyéb, saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában levő termelőeszközöket megjelölni, amelyeket a Tvr. 24-26. §-ai szerint közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet tulajdonába köteles adni.

(3) Mindaddig, amíg a termelőszövetkezet közgyűlése a tag felvétele, valamint a bevitelre kötelezett vagyontárgyak elfogadása felől nem határozott, a felvételét kérő személy a szóbanlevő vagyontárgyakat nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. E tilalom ellenére létrejött szerződés semmis.

7. § (1) A Tvr. és a jelen rendelet alkalmazása szempontjából közös háztartásban élő családtagnak minősül

a) az életközösség fennállása alatt a házastárs (élettárs),

b) minden olyan személy, akit a családfő vagy a tartásra kötelezett más családtag egy és ugyanazon háztartás keretében eltart,

c) aki a családdal közös fedél alatt él és mun-kájával vagy más szolgáltatással a közös háztartás fenntartásához vagy a család gazdálkodásának folytatásához rendszeresen hozzájárul, kivéve azt az esetet, ha őt a család vagy annak valamelyik tagja munkaszerződéssel alkalmazta, vagy a szolgáltatás más megállapodáson (pl. lakásbérlet, albérlet, szállás nyújtása stb.) alapul.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek hiányában a közös háztartás fennállását még együttlakás esetén sem lehet megállapítani.

8. § Ha a felvételt kérő személlyel együtt egy vagy több családtagja is tagként kíván a termelőszövet-kezetbe belépni, felvételi kérelmét a családfő belépési nyilatkozatának aláírásával vagy önálló belépési nyilatkozat kitöltésével juttatja kifejezésre.

9. § A tizenhatodik életévét betöltött kiskorú felvételéhez szükséges beleegyezési nyilatkozatot a törvényes képviselő a tagfelvételt kérő kiskorú belépési nyilatkozatára is rávezetheti. Ha azonban a törvényes képviseletet gyám látja el, szükséges ezenfelül a gyámhatóság hozzájárulása is.

10. § (1) A termelőszövetkezet vezetősége a tagokról - a könyvelési rendszerben előírt módon - nyilvántartást vezet, amely az ellenkező bizonyításáig hitelt érdemlően tanúsítja a tagsági viszony fennállását, illetve megszűnését.

(2) A termelőszövetkezet pártoló tagjairól külön nyilvántartást kell vezetni.

A tagok jogai és kötelezettségei.

(Tvr. 10. §-ához)

11. § (1) A termelőszövetkezet közgyűlésén tárgyalt egyes ügyekben minden tagnak egy szavazata van, tekintet nélkül az általa bevitt föld nagyságára és vagyontárgyak értékére. Nem szavazhat a tag saját fegyelmi ügyében, sem olyan ügyben, amelyben egyedül érdekelt. Szavazati jogával azonban akkor is élhet, ha tisztségre választása vagy visszahívása szerepel napirenden.

(2) A jogszabályoknak és az alapszabály előírásainak megfelelően hozott közgyűlési határozat a termelőszövetkezet valamennyi tagjára - tehát azokra is, akik ellene szavaztak - kötelező.

12. § (1) A tag jogosult arra, hogy a közgyűlés napirendjén szereplő ügyekben, valamint a termelőszövetkezet gazdálkodásával, ügyvitelével és vagyoni helyzetével kapcsolatban a közgyűlésen felszólaljon és a vezetőséghez, illetőleg az ellenőrző bizottsághoz kérdéseket intézzen. A feltett kérdésekre a vezetőség, illetőleg az ellenőrző bizottság tartozik a megfelelő felvilágosítást megadni.

(2) A tag a jogait vagy kötelezettségeit érintő közgyűlési határozatról jegyzőkönyvi kivonatot kérhet és a jogszabályba vagy alapszabályba ütköző közgyűlési határozatot a termelőszövetkezeti döntőbizottságnál megtámadhatja (Tvr. 52. §).

13. § (1) A tag jogosult és köteles a közös munkában - amelybe családtagjai is bevonhatók - résztvenni. Kérheti szakképzettségének, tapasztaltságának és képességének megfelelő beosztását. Az erre irányuló kérelmeket a vezetőségnek a termelőszövetkezet érdekeinek szem előtt tartásával a lehetőségekhez képest teljesítenie kell.

(2) A tag a vezetőség esetenkénti engedélyével - a közgyűlés által egységesen megállapított feltételek és térítés mellett - igénybe veheti a termelőszövetkezet gazdasági és szállító eszközeit, üzemeit és műhelyeit.

14. § (1) A tag - a termelőszövetkezetnek az SZTK-val kötött megállapodása alapján - a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően, orvosi gyógykezelésre, gyógyszer ellátásra és kórházi ápolásra jogosult. Saját jogán, illetőleg a nem termelőszövetkezeti tag feleség (élettárs) a termelőszövetkezeti tag férje (élettársa) jogán -anyasági segélyre jogosult. Megilletik továbbá a tagot - az erre vonatkozó rendelkezések szerint - a családi pótlék, a baleseti kártalanítás, az öregségi, rokkantsági nyugdíj, továbbá a jogszabályok és a termelőszövetkezet alapszabálya által meghatározott szociális kedvezmények és juttatások, valamint egyéb előnyök.

(2) A tag hozzátartozói a vonatkozó jogszabályokban megállapított ellátásokban (özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás stb.) és egyéb társadalombiztosítási szolgáltatásokban (orvosi gyógykezelés, gyógyszer, kórházi ápolás stb.) részesülnek.

(3) A kettős foglalkozásúak, valamint a belépés előtt fennállott munkaviszony, szövetkezeti tagság stb. alapján társadalombiztosításban már részesülő tagok és családtagjaik társadalombiztosításával kapcsolatos kérdéseket a földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben külön rendelettel szabályozza.

(4) A közgyűlés állapítja meg, hogy a betegség miatt igazoltan keresőképtelen, úgyszintén az iskolára vagy tanfolyamra küldött tag részére betegsége, illetőleg távolléte idejére naponta milyen mértékű munkaegységet írnak jóvá. A termelőszövetkezetnek azok a tagjai és dolgozói, akik ipari társadalombiztosítás alapján táppénzben részesülnek, ilyen munkaegység jóváírást nem igényelhetnek.

(5) A szülőnők, valamint a betegség miatt keresőképtelen tagok segélyezésére, továbbá a jogszabály alapján nyugellátásban nem részesíthető idős és munkaképtelen tagok rendszeres anyagi támogatására vonatkozó szabályokat a termelőszövetkezet alapszabályába fel kell venni. Keresőképtelen betegeknél az alapszabály a rendszeres anyagi támogatást külön feltételtől is függővé teheti és úgy is rendelkezhet, hogy 30 napot elérő keresőképtelenség esetében a segély a keresőképtelenség első napjától jár. Ha a munkában résztvevő családtagokat betegség vagy szülés esetén segélyben kívánják részesíteni, az alapszabályban erről külön rendelkezni kell.

15. § (1) A termelőszövetkezet nő tagjai részére terhességük hatodik hónapjától kezdve könnyebb munkát kell biztosítani és őket a szülés előtt és után hat-hat heti időtartamra minden munka alól fel kell menteni. A munka alóli felmentést a terhes nő kérésére a szülést követő tizenkét hét idejére kell megadni, ha orvosi vélemény szerint a szülés időpontjáig végzett munka a terhes nőre nem ártalmas.

(2) Azoknak a szülőnőknek a részére, akik a szülést megelőző két évben a termelőszövetkezeti közös munkában tagként rendszeresen résztvettek, a tizenkét heti szülési szabadságidő tartamára -vasárnapra és ünnepnapra is - szülési segély címén naponta legalább 0,75 munkaegységet kell jóváírni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közös munkában való rendszeres részvételnek kell tekinteni azt, ha a tag a szülést megelőző két évben évente legalább 80 munkaegységet, illetőleg kis gyermekes anya a jelen rendelet 18. § (2) bekezdése alapján ennél alacsonyabban megállapított számú munkaegységet teljesített. A teljesített munkaegységek számának megállapításánál fél munkaegységet kell számításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag keresőképtelen betegsége, terhessége vagy szülése miatt közös munkát nem végzett, tanfolyamon volt vagy termelőszövetkezeti tagságának fenntartása mellett a vezetőség engedélyével ideiglenesen munkaviszonyban állott.

(Tvr. 12. §-ához)

16. § (1) A termelőszövetkezetben minden munkát a tagok és családtagjaik munkarend (89. §) szerint végeznek.

(2) Fiatalkorút, továbbá - terhessége megállapításától kezdve - a terhes nőt nem szabad egészségére káros vagy nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörben foglalkoztatni. A tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorút éjszakai munkára és túlmunkára beosztani nem szabad, a tizennyolcadik életévüket be nem töltött fiatalkorúakat pedig az éjszakai munka alól lehetőleg mentesíteni kell.

(3) Munkaviszony vagy megbízatás - ideértve a vállalkozási, építési vagy egyéb szolgáltató jellegű szerződéseket is - keretében csak kivételesen, olyan munkákat lehet végezni, amelyekhez szükséges szakmai ismerettel, vagy előírt szakképzettséggel, illetőleg a jogszabályban megkívánt egyéb feltételekkel a termelőszövetkezet tagjai nem rendelkeznek.

17. § (1) A termelőszövetkezet közös munkájában résztvevő családtagokra a munkában való részvételük alatt a munkarend előírásai és a munkafegyelem megtartása éppúgy kötelezőek, mint a termelőszövetkezet tagjaira. Fegyelemsértés esetén velük szemben is elsősorban nevelőjellegű társadalmi rendszabályokat (meggyőzés, nyilvános figyelmeztetés stb.) kell alkalmazni, ha pedig ezek sem vezetnének kellő eredményre, az ilyen családtagot a vezetőség a közös munkában való részvételből kirekesztheti.

(2) A vezetőség e határozata ellen a családtag a legközelebbi közgyűléshez panasszal fordulhat.

18. § A tagok részére kötelező munkaegységek számát a termelőszövetkezet alapszabályában a férfiaknál évi 120, nőknél pedig évi 80 munkaegységnél alacsonyabban nem lehet megállapítani. Kisgyermekes anyák részére a kötelező évi munkaegységek számát a közgyűlés ennél alacsonyabban is meghatározhatja.

19. § A tag alapvető kötelezettségei közé tartozik a háztáji gazdasággal kapcsolatos rendelkezések - ideértve a háztáji föld területére és a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyak mértékére vonatkozó előírások - pontos megtartása is.

20. § (1) A termelőszövetkezet vezetősége munkaviszony létesítését a Tvr. 12. § (3) bekezdése szerint, a közös gazdaság érdekeinek sérelme nélkül abban az esetben engedélyezheti, ha a tag munkáját a termelőszövetkezet ideiglenesen nélkülözheti vagy részére időlegesen - a mezőgazdasági termelőmunka idényszerűségére figyelemmel - megfelelő munkát a termelőszövetkezeten belül nem tud biztosítani.

(2) A termelőszövetkezet tagja munkaviszonyt-csak a vezetőség előzetes írásbeli engedélyével, meghatározott időre létesíthet, s ennek elteltével köteles munkakönyvét a termelőszövetkezetnek megőrzésre átadni.

(3) A Tvr. 18. § f) pontjában meghatározott kizárási oknak minősül az is, ha a tag a részére ideiglenesen engedélyezett munkaviszonyt az engedélyben meghatározott idő elteltével, a vezetőség ismételt felhívására sem szünteti meg.

(4) A termelőszövetkezetbe tagként felvett állatorvos az állatorvosi szakfeladatoknak a közös gazdaságban való ellátása mellett a tagok háztáji állatállományát és a még egyénileg gazdálkodók állatait is kezelheti.

(5) A termelőszövetkezet kisiparos tagja" a közgyűlés hozzájárulásával és az elsőfokú iparhatóság engedélyével - az alapszabályban előírt munkaegységeknek a termelőszövetkezetben végzett munkával való teljesítése mellett - iparjogosítványa alapján mind a tagok, mind a lakosság részére saját számlájára és saját adókötelezettsége mellett végezhet szolgáltató jellegű ipari tevékenységet. Abban a szakmában azonban, amelyben a termelőszövetkezet segéd- vagy feldolgozó üzemi tevékenységet folytat, a kisiparos iparjogosítványát köteles visszaadni és csak a termelőszövetkezeti üzemben végezhet - munkegységgel értékelt - munkát, még akkor is, ha a termelőszövetkezet segédüzeme keretében a lakosság részére is végez ipari munkát. A lakosság részére végzett munkának kell tekinteni minden olyan ipari tevékenységet (javítást, szolgáltatást), amely nem a közös gazdaság ipari szükségleteinek kielégítésére szolgál.

(6) A szolgáltató jellegű ipart folytató kisiparos - ha szakmájában a termelőszövetkezet segéd-és feldolgozó üzemi tevékenységet nem végez - iparjogosítványát és az iparának folytatásához szükséges munkaeszközeit megtarthatja. Iparának folytatásához azonban alkalmazottat - ipari tanulón kívül - nem foglalkoztathat.

(7) Ha a termelőszövetkezetbe belépő kisiparos szakmája szerinti iparágban a termelőszövetkezet segédüzemi tevékenységet folytat, a kisiparos ipari tanulóját a termelőszövetkezet köteles átvenni és a tanulószerződés lejártáig a segédüzemben (gazdasági műhelyben) szakmábavágó munkával foglalkoztatni. Ebben az esetben a tanulószerződés akként módosul, hogy a kisiparos helyébe a termelőszövetkezet lép. Az ipari tanuló átvételét a termelőszövetkezet elnöke a kisiparos belépésétől számított 8 nap alatt köteles a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága ipariműszaki csoportjának bejelenteni, a tanulószerződés és a nyilvántartás módosítása végett.

(8) A termelőszövetkezet által átvett ipari tanuló bérezésére, tanulóidejére, szabadságidejére és az egyéb munkafeltételekre nézve a termelőszövetkezeti ipari tanulókra vonatkozó rendelkezések az irányadók,

(Tvr. 13. és 56. §-ához)

21. § (1) Ha a tag által elkövetett mulasztás kisebb jelentőségű, társadalmi rendszabály (meggyőzés, szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, nyilvános figyelmeztetés, a munka pótlásának, kijavításának, illetve újbóli - megfelelő - elvégzésének elrendelése, más munkába beosztás stb.) alkalmazásának akkor is helye lehet, ha vele szemben fegyelmi eljárást kellene lefolytatni, feltéve, hogy jövőbeni magatartása szempontjából ez egyébként megfelelőnek mutatkozik.

(2) Társadalmi rendszabály alkalmazására a közgyűlés és a vezetőség jogosult. Ha a tag a rábízott munkát rossz minőségben, hiányosan vagy hanyagul végezte el, azt vele - újabb munkaegység jóváírása nélkül - az elnök vagy a mezőgazdász is kijavíttathatja, vagy újra elvégeztetheti.

22. § (1) A fegyelmi eljárást a vezetőség rendeli el és folytatja le. A fegyelmi eljárás megindítását az alapul szolgáló ok megjelölésével a taggal írásban közölni kell és minden esetben biztosítani kell, hogy védekezését előterjeszthesse.

(2) Ha a tényállás felderítése vagy az ügy bonyolult természete szükségessé teszi, a vezetőség a termelőszövetkezeti tagok sorából három tagú fegyelmi bizottságot rendelhet ki, amely eljárásának eredményéről készített jelentésében a hozandó határozatra vonatkozóan - ideértve a szükségesnek mutatkozó fegyelmi büntetést is - köteles javaslatot tenni. Vezetőségi tag fegyelmi ügyében minden esetben, az ellenőrző bizottsági tagnak pedig e tisztségből folyóan elkövetett fegyelmi vétsége esetén a közgyűlés a fegyelmi eljárás lefolytatására fegyelmi bizottságot rendel ki.

(3) Nem járhat el fegyelmi bizottsági tagként az, aki az ügyben érdekelt, vagy fegyelmi eljárás alá vont személyekkel a Tvr. 57. §-ában felsorolt rokoni kapcsolatban áll.

(4) A fegyelmi eljárásra a földművelésügyi miniszter - a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével egyetértésben - fegyelmi szabályzatot ad ki.

23. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás (cselekmény vagy mulasztás) a termelőszövetkezetnek vagyoni kárt okozott, a kár megtérítése iránt a Tvr. 14. és 15. §-a, illetőleg 55. §-ának rendelkezései szerint kell intézkedni.

(2) Ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a büntető feljelentést meg kell tenni, feltéve, hogy a feljelentési kötelezettséget jogszabály állapítja meg vagy az eset körülményeire tekintettel a feljelentés megtétele egyébként indokolt.

24. § Ha a fegyelmi eljárás során megállapítják, hogy a tag nem követett el fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, s erről a tagot írásban értesíteni kell.

25. § A termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók elleni fegyelmi eljárás tekintetében a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az igazgató jogkörében a termelőszövetkezet vezetősége jár el.

(Tvr. 14. §-ához)

26. § (1) A tag kártérítési kötelezettsége a Tvr.-ben meghatározott keretek között a ténylegesen felmerült kárra terjed ki. Az a tag, akit a termelőszövetkezetet ért kár bekövetkeztében vétkesség nem terhel, kártérítésre nem kötelezhető.

(2) Ha a kárt több tag együtt okozta, annak megtérítésére együttesen, egymás között pedig közrehatásuk arányában kötelesek.

(3) Kármegosztást kell alkalmazni, ha a káreset bekövetkeztében - ideértve a szükséges megelőző intézkedések megtételét is - a termelőszövetkezetet is mulasztás terheli. A kármegosztás nem érinti a termelőszövetkezetnek azt a jogát, hogy az egyébként felelős taggal szemben a kármegosztás folytán keletkezett visszkereseti igényét érvényesíthesse.

27. § (1) A kártérítés összegének megállapításánál körültekintően vizsgálni kell az eset összes körülményeit, vagyis az okozott kár nagyságát, a vétkesség (szándékosság, gondatlanság) fokát, a tag vagyoni helyzetét, családi és szociális viszonyait, a termelőszövetkezetben végzett munkáját és az egyéb tárgyi és személyi feltételeket. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a Tvr. 14. § (2) bekezdésében megjelölt kártérítési mértékek a kártérítés felső határát jelölik meg.

(2) A kártérítés szempontjából irányadó, egy tagra eső átlag-munkaegységrészesedés egy havi összegét úgy kell kiszámítani, hogy az előző évi jóváhagyott zárszámadásban kimutatott összes természetbeni és pénzbeli munkaegység-részesedés együttes forintösszegének tizenketted részét el kell osztani az abból részesült termelőszövetkezeti tagok számával. A működés első évében a járás termelőszövetkezetei által az előző évben átlagosan elért munkaegység-részesedést kell alapul venni.

(Tvr. 15. §-ához)

28. § Annak megállapításánál, hogy az elsőfokú kártérítési határozat meghozatala a termelőszövetkezet vezetőségének vagy a közgyűlésnek a hatáskörébe tartozik-e, a következők az irányadók:

a) Az egy éves határidőt a károkozás napjától, ha ez nem lenne pontosan megállapítható, akkor a kár felfedezésének napjától kell számítani.

b) A 300 forintos értékhatár szempontjából az egy éven belül okozott károkat azok teljes összegében kell számításba venni. (Pl. egy 290 forintos kár miatt a vezetőség a tagot az eset körülményeire figyelemmel 200 forint megtérítésére kötelezte és ugyanazon tag egy éven belül ismét 80 forint kárt okozott a termelőszövetkezetnek, az újabb határozat hozatala nem a vezetőség, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozik.)

c) Vezetőségi és ellenőrző bizottsági tagok elleni kártérítési ügyekben - ha a kártérítési követelés érvényesítése nem tartozik bíróság hatáskörébe [Tvr. 15. § (3) bekezdés] - elsőfokon összegre tekintet nélkül a közgyűlés határoz a Tvr. 55. §-ában foglalt rendelkezések megtartásával.

29. § (1) A kártérítési igény érvényesítése a Tvr. 15. § (3) bekezdésében foglalt esetben akkor is bírósági útra tartozik, ha a bűnösség megállapítását halál, kegyelem vagy elévülés zárja ki.

(2) A büntetőjogi felelősség alóli mentesülés (bírósági felmentő ítélet, nyomozás megszüntetése, egyéni vagy közkegyelem stb.) a tag egyébként fennálló kártérítési kötelezettségét nem érinti.

30. § (1) A kártérítési határozat hozatala előtt a tagot meg kell hallgatni és lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését - mind a felelősség alapja, mind a felmerült kár összegszerűsége és viselésének mértéke tekintetében - előadhassa és állításait tanúk vagy szakértő közreműködésével igazolhassa.

(2) A közgyűlés elé tartozó ügyekben is általában a vezetőség feladata a határozat hozatalához szükséges tényállás és a kár összegének gondos feltárása, valamint megfelelő javaslat előterjesztése.

(3) Ha a károkozás fegyelmi eljárás alá vont üggyel kapcsolatos és a fegyelmi ügyben fegyelmi bizottságot küldtek ki, a (2) bekezdésben említett előkészítő feladatok elvégzését mind a közgyűlés, mind a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyekben -egészben vagy részben - a kirendelt fegyelmi bizottságra lehet bízni.

31. § (1) A kártérítés tárgyában indokolt írásbeli határozatot kell hozni és azt az ügyben érdekelt valamennyi tag részére - átvételi elismervény aláírása mellett - kézbesíteni kell. A vezetőségnek, illetőleg a közgyűlésnek kártérítést megállapító elsőfokú határozata ellen használható jogorvoslat határideje harminc nap; ez a határidő a kézbesítést követő nappal kezdődik.

(2) A kárt okozó tagot a Tvr. 14. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig az eredeti állapot helyreállítására vagy a kár természetbeni megtérítésére is kötelezni lehet.

(3) A kártérítés megfizetésére - indokolt esetben - a határozatban részletfizetési kedvezményt is lehet engedélyezni.

(4) A határozat a tagot a kár azonnali megfizetésére kötelezheti és úgy is rendelkezhet, hogy a kártérítési összeget a tag az előleg kiadásakor vagy a zárszámadáskor neki jutó jövedelemrészesedésből köteles megfizetni.

32. § (1) A jogorvoslati határidő eltelte, illetőleg a kellő időben előterjesztett jogorvoslat érdemi elbírálása előtt a kártérítés behajtása iránt intézkedni, arra a tag járandóságaiból levonást vagy visszatartást eszközölni nem lehet.

(2) Azt, hogy a tag jövedelemrészesedéséből mennyit és milyen sorrendben lehet kártérítési követelés fejében visszatartani, illetőleg levonásba helyezni, a bírósági végrehajtásról szóló rendelke-zések határozzák meg. Ha a kártérítési követelés nem bűncselekményből ered, a levonást csak a bírósági végrehajtást és az adóbehajtást követő sorrendben lehet eszközölni.

(3) Ha tag a kártérítés behajtásának a (2) bekezdésben szabályozott módját neki felróhatóan meghiúsítja vagy a kártérítés összegének nagysága azt egyébként is indokolttá teszi, a jogorvoslattal meg nem támadott elsőfokú, illetőleg a végérvényes másodfokú határozat alapján a tag ellen bírósági végrehajtásnak van helye. E végből a vonatkozó vezetőségi, illetőleg közgyűlési határozatot három példányban - a kézbesítést igazoló eredeti átvételi elismervénnyel együtt - a termelőszövetkezet működési helye szerint illetékes állami közjegyzőnek kell bemutatni, aki azt végrehajtási záradékkal látja el.

(Tvr. 16. §-ához)

33. § (1) A termelőszövetkezet kártérítési felelőssége vétkességére tekintet nélkül kiterjed azokra a vagyoni káresetekre is, amelyeket a termelőszövetkezet tagjai, munkaszerződéssel alkalmazott dolgozói vagy ezeknek a termelőszövetkezetben foglalkoztatott családtagjai a termelőszövetkezet gazdálkodása körében a tagnak okoztak. Ez a rendelkezés nem érinti a termelőszövetkezetnek a kárt okozó személyekkel szemben fennálló megtérítési igényét. A megtérítési igényre tagok esetében a Tvr. 14. és 15. §-ának rendelkezései, a munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók esetében a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezései, családtagok esetében pedig a polgári jog általános szabályai az irányadók.

(2) A termelőszövetkezeti tagok üzemi baleset miatti kártalanítását a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott rendelkezések [67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet, 5/1959. (V. 8.) MüM rendelet] szabályozzák.

(1) A kártérítési ügyben érdekelt termelőszövetkezeti tagokat és dolgozókat külön is értesíteni kell arról, hogy az ügyet melyik közgyűlésen tárgyalják.

(2) A közgyűlési határozatról készült - indokolással ellátott - jegyzőkönyvi kivonat az (1) bekezdésben említett személyek részére minden ez irányú külön kérelem nélkül is kézbesíteni keli. A határozat közlésének az írásiba foglalt határozat kézbesítése tekintendő. A kézbesítés módjára és a harminc napos jogorvoslati határidőre nézve a 31. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkoznak.

A termelőszövetkezeti tagság megszűnése.

(Tvr. 17. §-ához)

35. § A termelőszövetkezeti tagság megszűnik kilépés, kizárás és a tag halála esetén.

36. § (1) Bármilyen ok miatt szűnik meg a tagsági viszony, a volt tag (örököse) a közös szövetkezeti vagyonnal szemben igényt nem támaszthat. A volt tagot (örökösét) a tagság megszűnése évének zárszámadása szerint a megszerzett munkaegységek és a földjáradék címén járó jövedelemrészesedés illetik meg.

(2) A bevitt vagyontárgyak megállapított értékének az alapszabály szerinti esedékességét (Tvr. 26. §) a tagsági viszony megszűnése nem érinti.

(3) A közös használatba adott föld kiadása a Tvr. és a jelen rendelet vonatkozó rendelkezései szerint történik.

37. § (1) A kilépési szándékot a Tvr-ben meghatározott időben írásban kell a termelőszövetkezet ve-Tetőségének tudomására hozni. A vezetőség a bejelentést köteles a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni.

(2) Ha a közgyűlés a bejelentést nem fogadja el és a tag elhatározását fenntartja, a közgyűlés határozata ellen harminc napon belül a termelőszövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat.

(3) A közgyűlés hozzájárulása nélkül történt önkényes kilépés a munkafegyelem megsértésének minősül és az önkényes kilépő az ezzel okozott kárt köteles a termelőszövetkezetnek megtéríteni.

(4) A Tvr. 17. § (2) bekezdésében meghatározott rendkívüli kilépési oknak minősül az is, ha a tag más termelőszövetkezetbe kíván átlépni.

38. § (1) Huzamosabb állami vagy társadalmi megbízatás, hosszabb katonai szolgálat, külföldi kiküldetés vagy más hasonló okból rendkívüli kilépés helyett, a tag ezirányú kérésére - az alapul szolgáló feltételek hiteltérdemlő igazolása esetén - a tagsági viszony szüneteltethető.

(2) A tagsági viszony szünetelése nem érinti az eddig lejárt, illetőleg esedékessé vált kötelezettségek teljesítését, ideértve a tag által megszerzett munkaegységek alapján a zárszámadás szerint járó jövedelemrészesedés kiadását is.

(3) A tagsági viszony szünetelése alatt a tagsági jogok gyakorlása szünetel és a tag mentesül a tagsági viszonyból folyó kötelezettségek alól. Ennek megfelelően őt az alapszabályban meghatározott legkisebb számú évi munkaegység teljesítésének kötelezettsége sem terheli. A tagsági viszony szünetelése alatt a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségről, illetőleg a tag részére járó társadalombiztosítási szolgáltatásokról külön jogszabály rendelkezik.

(4) A szünetelés alapjául szolgáló ok megszűnésétől számított tizenöt napon belül a tag köteles alapszabályszerű jogainak gyakorlását és kötelezettségei teljesítését újból megkezdeni és evégből a termelőszövetkezet vezetőségénél jelentkezni. Ennek elmulasztása esetén vele szemben ugyanúgy kell eljárni, mintha a vezetőség előzetes engedélye nélkül munkaviszonyt létesített volna.

Földbeviteli kötelezettség

(Tvr. 20. §-ához)

39. § (1) Bármelyik házastárs (élettárs) lép be a termelőszövetkezetbe, az életközösség fennállása alatt a földet a Tvr. 20. §-a (1) bekezdésben foglalt szabálynak megfelelően be kell vinni.

(2) Ha nem a családfő vagy házastársa (élettársa), hanem csupán valamelyik - vele közös háztartásiban élő - családtag (7. §) lép be a termelőszövetkezetbe, a földbeviteli kötelezettség csak abban az esetben terjed ki a családfő (házastársa, élettársa) vagy a többi családtag földjére, ha a családfő, illetőleg az érdekelt családtag élet-hivatásszerűen nem földműveléssel foglalkozik.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján a családfő, illetőleg a többi érdekelt családtag használatában föld marad, a belépő tagot háztáji föld csak abban az esetben illeti meg, ha a többi családtag használatában levő föld nem éri el a háztáji föld törvényes mértékét.

(4) Ha a beviteli kötelezettséggel érintett föld-tulajdon eszmei hányadok szerint több személyt illet, akiknek illetőségére a beviteli kötelezettség a Tvr. és a jelen rendelet szerint nem terjed ki, az egész földterület csak a tulajdonostársak írásbeli hozzájárulásával adható a termelőszövetkezet közös használatába. Hozzájárulás hiányában a földet a tulajdonostársak között természetben meg kell osztani, a tulajdonközösséget meg kell szűntetni és a bevitelt ezt követően kell végrehajtani. A megosztással kapcsolatos földmérési és földnyilvántartási munkák ellátása az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelőségének (a továbbiakban: ÁFTH megyei felügyelősége) feladata.

40. § (1) Beviteli kötelezettség alá tartozik minden művelési ágú föld (szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, erdő stb.), valamint az erdőkben fennálló tulajdoni vagy használati illetőség.

(2) A termelőszövetkezetbe belépő erdőbirtokossági társulati tag használati illetőségét továbbra is a saját nevén kell a társulat névjegyzékében nyilvántartani; a névjegyzékben azonban fel kell tüntetni a termelőszövetkezet nevét is. Az erdőbirtokossági társulati tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket - beleértve a társulat közgyűlésén tanácskozási és szavazati joggal való részvételt is - a termelőszövetkezeti tag nevében a termelőszövetkezet elnöke vagy megbízottja gyakorolja,

41. § Ha a tag vagy a vele közös háztartásban élő családtag a tagnak a termelőszövetkezetbe történt belépése után tulajdon vagy haszonélvezet címén földet szerez, a beviteli kötelezettség erre is kiterjed; a tag azonban kérheti, hogy meglevő háztáji földje helyett megfelelő nagyságú háztáji földet - a közgyűlés határozata szerint - az újonnan szerzett földből tarthasson vissza.

42. § (1) A beviteli kötelezettség kiterjed a más községben vagy városban fekvő földekre is. Az ilyen földeket - ha azokat az a termelőszövetkezet, amelybe a tag belépett, nem tudja hasznosítani -a föld fekvése szerinti valamelyik termelőszövetkezetnek kell használatra átadni.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján használatra átadott föld saját föld (53. §), utána a földet átvevő termelőszövetkezet a tag részére - a saját tagjaira megállapított mértékű - földjáradékot köteles fizetni. Ha a földet a termelőszövetkezet nem veszi át, azt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának kell átadni, amely a földet az állami tartalékterületek hasznosítására vonatkozó szabályok szerint haszonbéribe adás, haszonbérlő hiányában pedig saját kezelés útján köteles hasznosítani. A községi tanács végrehajtó bizottsága a befolyt haszonbért, illetőleg saját kezelés esetén a tartalékföldekre megállapított haszonbért a föld bevitelére kötelezett tag termelőszövetkezetének köteles átutalni. A termelőszövetkezet a tagnak földjáradé-kot köteles fizetni, amely nem lehet több, mint az átutalt haszonbérnek az adókkal csökkentett összege.

(3) A földnek a községi tanács végrehajtó bizottsága útján történő hasznosítására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható termelőszövetkezeti községben, ahol a földet valamelyik termelőszövetkezet köteles átvenni.

(4) Kilépés vagy kizárás esetén a tag részére a földet abban a községben kell kiadni, ahol földje a belépéskor volt.

43. § A Tvr. 20. § (3) bekezdése szerinti hozzájárulást a törvényes képviselő vagy a termelőszövetkezet kérheti. A gyámhatóság a hozzájárulás ügyében döntés előtt a kiskorú, illetőleg gondnokolt ér-dekeinek védelmére vonatkozó általános irányelvek megtartásával különös gonddal köteles vizs-gálni, hogy a kiskorú, illetőleg gondnokolt a Tvr; 22. § (6) bekezdése alapján őt megillető választási jogot megfelelően gyakorolta-e, továbbá, hogy a kiskorú, illetőleg a gondnokolt az ingatlant mikor, milyen címen, milyen feltételek mellett szerezte meg, s a szerződés alapjául szolgáló megállapodás nem a beviteli kötelezettség kijátszását célozta-e, A kijátszási célzat megállapítása esetén a gyámhatóság a föld beviteléhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg.

Haszonélvezettel, tartási és járadékkötelezettséggel terhelt földek bevitele

(Tvr. 21. §-ához)

44. § (1) A belépő tag a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában álló, de családtagnak (7. §) nem tekinthető személy haszonélvezetével terhelt földet csak a haszonélvező írásbeli hozzájárulásával viheti be a termelőszövetkezetbe. A hozzájárulás feltétele nélkül fennáll a beviteli kötelezettség, ha az ilyen haszonélvezettel terhelt földet - nem haszonbérleti, hanem bármilyen más megállapodás alapján - a belépő tag vagy a vele közös háztartásban élő családtag elszámolási kötelezettség nélkül ingyenesen használja. (Pl. a távol élő özvegy a gyermekei tulajdonát képező, de haszonélvezetében álló föld kezelésével egyik gyermekét bízza meg, aki a termelőszövetkezetbe belép.)

(2) A bevitt földet terhelő tartási és életjáradéki kötelezettséget (a kikötmény szolgáltatását) a tag akkor is köteles teljesíteni, ha a jogosult személy a taggal közös háztartásban él, vagy akár ugyanabba, akár más termelőszövetkezetbe belép,

Haszonbérelt és haszonélvezett földek bevitele

[Tvr. 22. § (1)-(5) bekezdéséhez]

45. § (1) A belépő tag mind az általa, mind a vele közös háztartásban élő családtagok által - közös háztartásban élő családtagnak nem tekinthető - magánszemélytől haszonbérelt földeket csak a haszonbérbeadó írásbeli hozzájárulásával adhatja a termelőszövetkezet közös használatába. Hozzájárulás esetén a belépő tag a haszonbérleti jogviszonyból a Tvr. 22. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán kilép, s helyette a haszonbérleti szerződésen alapuló jogokat a termelőszövetkezet gyakorolja, illetőleg a termelőszövetkezetet terhelik a szerződés szerinti kötelezettségek azzal az eltéréssel, hogy a haszonbérelt föld után a helyben szokásos haszonbért köteles megfizetni. Ha helyben kialakult haszonbér nincsen, a haszonbér mértékére - a környéken szokásos átlagok figyelembevételével - a járási mezőgazdasági osztály megállapítása az irányadó. A haszonbérlet - ha a termelőszövetkezet és a tulajdonos másképpen nem állapodnak meg - az eredeti haszonbérleti szerződésben meghatározott időpontban szűnik meg. A haszonbérelt föld kiadására a 69. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban foglalt szabályok az irányadók.

(2) A hozzájárulás megtagadása esetén a haszonbérleti szerződés változatlan tartalommal a gazdasági év végéig érvényben marad, s addig a haszonbérelt földön a közgyűlés döntésétől függően vagy a termelőszövetkezet vagy a belépő tag gazdálkodik.

(3) Ha a belépő tag által haszonbérelt föld szülői felügyelet, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy tulajdonában van, a hozzájárulás csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes.

46. § A tagok által a termelőszövetkezetbe bevitt állami tartalékföldekről új alakulás esetén a termelőszövetkezet vezetősége három hónapon belül összesítve, egyébként pedig a belépéskor esetenként köteles a községi tanács végrehajtó bizottságának bejelentést tenni. A községi tanács végrehajtó bizottsága javaslatot tesz a járási mezőgazdasági osztálynak a haszonbérleti szerződések megszűnéséről és a tartalékföldnek a termelőszövetkezet ingyenes és örök használatba adásáról szóló határozat kiadására.

47. § A Tvr. és a jelen rendelet alkalmazása szempontjából haszonbérletnek kell tekinteni azt is, ha a felek a haszonbért a termés bizonyos hányadában állapították meg (feles, harmados stb. bérleti szerződés). Ha azonban a föld megművelését munkabérért vagy a termés meghatározott része mint munkabér ellenében úgy vállalják el (részes művelési szerződés), hogy a gazdálkodást továbbra is a tulajdonos irányítja, a felek közötti jogviszony nem minősül haszonbérletnek és a művelő (részesművelő) belépése esetén a földre a beviteli kötelezettség nem terjed ki.

48. § (1) Ha a haszonélvezetre jogosult belépő tag a földet a tulajdonos hozzájárulásával a termelőszövetkezetbe beviszi,

a) szerződésen alapuló haszonélvezet esetén a föld használatával járó jogok a termelőszövetkezetre szállnak át, a szerződéses kötelezettségek azonban a termelőszövetkezetet csak a földjáradék, illetőleg a helyben szokásos haszonbér mértékéig terhelik. Ha pedig a haszonélvezet ingyenes volt, a belépő tagot a haszonélvezetnek az eredeti szerződésben megállapított időtartamára földjáradék illeti meg;

b) jogszabályon, bírósági vagy hatósági rendelkezésen alapuló haszonélvezetnél a termelőszövetkezet a belépő tag részére köteles a földjáradékot fizetni.

(2) A hozzájárulás megtagadása esetén

a) a szerződésen alapuló haszonélvezet a belépés gazdasági évének végével megszűnik és a föld további hasznosításáról annak tulajdonosa jogosult és köteles gondoskodni; a haszonélvező a haszonélvezet idő előtti megszűnéséből eredő esetleges követeléseit a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti a tulajdonossal szemben;

b) jogszabályon, bírósági vagy hatósági rendelkezésen alapuló haszonélvezet esetén a haszonélvezetre jogosult belépő tagnak, ha a termelőszövetkezetbe való belépési szándékát fenntartja, a haszonélvezetet lemondás útján meg kell szüntetnie.

49. § (1) Külföldi tulajdonos vagy haszonélvező esetén a Tvr., illetőleg a jelen rendelet értelmében szükséges hozzájárulást a külföldi személy belföldön tartózkodó megbízottja is megadhatja. A megbízást kifejezetten ilyen tartalmú hiteles okirat hiányában is vélelmezni kell, ha a föld kezelője hosszabb időn át kialakult gyakorlat szerint a hatóságok és más szervek előtt eljár az ingatlannal kapcsolatosan a tulajdonost érintő ügyekben. Szükség esetén a hozzájárulás kérdésében való nyilatkozás végett a gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni.

(2) A külföldi tulajdonos részére járó haszonbért a vonatkozó jogszabályok megtartásával a Magyar Nemzeti Bank zárolt számlájára kell befizetni.

Egyéb jogcímen használt földek bevitele

50. § A Tvr. szerint a belépő tag a haszonélvezeten és a haszonbérleten kívül bármilyen más törvényes jogcím alapján használt földet is köteles a termelőszövetkezet közös használatába adni. Ebben az esetben (pl. a távollevő tulajdonos részéről a föld ingyenes használatára adott megbízás stb.) azonban nem alkalmazhatók a Tvr-nek és a jelen rendeletnek a tulajdonos hozzájárulását előíró rendelkezései.

51. § Az 1957. évi 10. számú, valamint az 1957. évi 52. törvényerejű rendelet alapján végrehajtott rendezés lebonyolítását követően - a földbevitel esetén kívül - a tulajdonos hozzájárulásával, de az ellenszolgáltatásra vonatkozó megállapodás nélkül termelőszövetkezeti használatba került föld tulajdonosát haszonbér illeti meg, amelynek mértéke nem lehet nagyobb a helyben szokásos haszonbérnél [45. § (1) bekezdés].

A földjáradék fizetési kötelezettség

[Tvr. 22 § (6) bekezdéséhez, 23. §-ához]

52. § A termelőszövetkezetbe tagként be nem lépett családtagot a termelőszövetkezet használatában levő saját földje után a Tvr. 22. § (6) bekezdése alapján akkor illeti meg földjáradék, ha a termelőszövetkezetbe belépett taggal közös háztartásban él. A családtag abban az esetben, ha megélhetése alapjául a közös használatba adott saját földje szolgál, továbbá az olyan idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó paraszt, aki földjét a termelőszövetkezetnek - bár annak nem tagja - haszonbérbe adta, választása szerint a földjáradéknak megfelelő összegű, illetőleg a helyben szokásos haszonbért igényelhet. A választás jogát a föld bevitele, illetőleg haszonbérbe adása alkalmával kell gyakorolni, s attól eltérni csak a következő gazdasági évtől kezdődően lehet, ha a jogosult erre irányuló szándékát évenként legkésőbb november hó 1. napjáig a termelőszövetkezet vezetőségének írásban bejelenti. Kiskorú vagy gondnokolt esetében a bejelentés érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges.

53. § Földjáradék a tagot vagy a vele közös háztartásban élő családtagját a termelőszövetkezet közös használatába adott saját föld után illeti meg. A földjáradék fizetése szempontjából saját földnek kell tekinteni a földjáradékra jogosult személy tulajdonában, továbbá a bevitelkor haszonélvezet címén vagy más jogcímen ingyenes használatában volt földet.

54. § (1) Az 1959. évi január hó 1. napja előtt alakult termelőszövetkezet a Tvr. 23. §-ának (2) bekezdése alapján az 1958/59. gazdasági év tartamára elsősorban akkor kérheti a földjáradék fizetési kötelezettség alóli felmentését, ha a termelőszövetkezet gazdasági területének túlnyomó része állami tartalékföld.

(2) A földjáradékfizetési kötelezettség alóli felmentésre irányuló kérelmet a termelőszövetkezet közgyűlésén kell megtárgyalni. A kérelem előterjesztésének elhatározásához kétharmados szótöbbség szükséges [Tvr. 49. § (2) bekezdés].

(3) A felmentés iránti kérelmet 1959. évi szeptember hó 30. napjáig a termelőszövetkezet vezetősége a járási mezőgazdasági osztálynál nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a vonatkozó közgyűlési határozat jegyzőkönyvi kivonatát. A járási mezőgazdasági osztály a kérelmet megvizsgálja és javaslatával együtt a megyei mezőgazdasági osztály útján a Földművelésügyi Minisztériumhoz terjeszti fel.

A földjáradék mértéke

[Tvr. 46. § (2) bekezdéséhez]

55. § (1) A földjáradék mértékét a közös használatba adott saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után a Tvr-ben megjelölt 5 k6 búza - állami felvásárlási áron számított - forintértéke mint alsó és 10 kg búza forintértéke mint felső határ között a termelőszövetkezet közgyűlése a zárszámadás alkalmával egységesen, pénzben állapítja meg. A földjáradék összegét adólevonással csökkenteni nem lehet; az adót - az érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően - a termelőszövetkezet köteles megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereteken belül a közgyűlés az arra rászoruló munkaképtelen öregek, valamint többgyermekes egyedülálló nők részére a többi tagra egységesen megállapított összegnél nagyobb földjáradékot állapíthat meg.

(3) A kataszteri tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke - termő szőlő, termő gyümölcsös és erdő kivételével [Tvr. 25. § (3) bekezdés] - kat. holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát, a földjáradék címén kifizetésre kerülő teljes összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedésből a bevitt földek arányában számított rész 25%-a. Amennyiben tehát a földjáradéknak az előbbiek szerint kiszámított mértéke alapul vételével a földjáradék teljes összege a most említett 25%-nál többet tenne ki, az egyes jogosultak részére fizetendő földjáradékot arányosan csökkenteni kell.

56. § A földjáradék kiszámításának alapjául a közös használatba ténylegesen átadott föld átadáskori kataszteri tiszta jövedelme szolgál. Ha ez valamilyen okból (pl. az időközben történt földrendezések, átlépések, termelőszövetkezetek egyesülése miatt stb.) nem állapítható meg, a termelőszövetkezet közös használatában levő bevitt földek átlagos aranykorona szerinti kataszteri tiszta jövedelmét kell alapul venni. A tagok által a termelőszövetkezet közös használatába adott földek aranykoronában kifejezett tényleges tiszta jövedelmét az ÁFTH megyei felügyelőségei állapítják meg és tartják nyilván.

Egyéb termelőeszközök bevitele

(Tvr. 24-26. §-ához)

57. § (1) A Tvr. 24. § (1) bekezdésében meghatározott beviteli kötelezettség azokra a termelőeszközökre és egyéb vagyontárgyakra terjed ki, amelyek a belépéskor a tag és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában vannak, továbbá amelyeket a belépés után tulajdonul megszereznek (63. §). Az e vagyontárgyak használatára vagy bérletére harmadik személlyel kötött esetleges korábbi szerződést a beviteli kötelezettség keletkezésekor azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

(2) Ha nem a családfő vagy házastársa (élettársa), hanem csupán valamelyik - vele közös háztartásban élő - családtag (7. §) lép be a termelőszövetkezetbe, a beviteli kötelezettség csak abban az esetben terjed ki a családfőnek (házastársának, élettársának) vagy a többi családtagnak az (1) bekezdésben megjelölt termelőeszközeire és egyéb vagyontárgyaira, ha a családfő, illetőleg az érdekelt családtag élethivatásszerűen nem földműveléssel foglalkozik.

(3) A Tvr. 24. § aj pontjában foglalt rendelkezés hatálya alá esik a termelőszövetkezetbe belépő kisiparos és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában levő minden olyan gép és felszerelés is, amely a termelőszövetkezet által folytatott segéd- és feldolgozó üzemi tevékenység körébe tartozik. E vagyontárgyak bevitelére vonatkozó kötelezettség mértékét és teljesítésének időpontját a közgyűlés állapítja meg.

58. § (1) A bevitelre kötelezett vagyontárgyak számbavételére és értékelésére a termelőszövetkezet elnökéből, a vezetőség és az ellenőrző bizottság egy-két tagjából, a termelőszövetkezet mezőgazdászából (gazdasági szakemberéből, esetleg az állattenyésztőből) és - szükség szerint - az értékeléshez kellő szakismerettel rendelkező más tagból (tagokból) álló bizottságot kell alakítani. A bizottság az értkeléshez igénybe veheti a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya, az állami gazdaság és a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja szakemberének közreműködését is.

(2) Az értékelés során kialakított árakat felülvizsgálás végett be kell jelenteni a járási mezőgazdasági osztálynak. Az értékelést a belépő taggal való megegyezés alapján kell végezni. A gazdasági felszerelést minőségi állapotának megfelelően kell értékelni.

(3) Élőfa [Tvr. 25. § (2) bekezdése] alatt a bevitt földön levő - gyümölcsösnek vagy erdőnek nem tekinthető - fákat kell érteni és az értük járó térítést a helyi viszonyoknak megfelelő értékben kell megállapítani.

(4) A termelőszövetkezet által használható évelő növények (kultúrák) térítési összegét - mezei leltár értékben - a felhasznált vetőmag és a végzett talaj munkák értékének a bevitelt megelőző és a bevitelt követő használat időtartama szerinti arányos megosztásával kell megállapítani.

(5) A szőlő, gyümölcsös és erdő után fizethető földjáradékra, valamint a még nem termő szőlő és gyümölcsös telepítési vagy felújítási költségeiért fizethető térítésre vonatkozó részletes szabályokat külön rendelet állapítja meg.

(6) A termelőszövetkezet közgyűlése határozattal kötelezheti a tagot, hogy a háztáji gazdaság területén kívül fekvő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeit, továbbá a bevitt földeken levő és gazdasági célokat szolgáló egyéb létesítményeket (kút, csatorna, öntözőberendezés, trágyatelep stb.) térítés ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába - a belépéskor vagy a közgyűlés által meghatározott későbbi időpontban - átadja. A háztáji gazdaság területén kívül fekvőnek kell tekinteni azt az épületet is, amely a háztáji föld céljára használt területnek a lakótelken (portán), valamint a zárt kerten kívül levő részén van.

(7) A háztáji gazdaság területén levő és a háztáji gazdálkodás szükségletét meghaladó gazdasági épületet a termelőszövetkezet a taggal való megegyezés alapján bérbeveheti.

59. § (1) A bevitelre kötelezett vagyontárgyakat, valamint a bevitt élőfát, évelőnövényeket (kulturákat), épületet és létesítményt (továbbiakban: vagyontárgyak) a belépő jelenlétében leltári jegyzékbe kell foglalni, feltüntetve azok mennyiségét, fontosabb adatait és a bizottság által az 58. §-ban foglaltak alapján javasolt értékelését. A jegyzéket az elnök és a belépő tag írja alá, egyik példányát a belépő tagnak kell átadni,

(2) A jegyzékbe foglalt vagyontárgyak elfogadása, értékelése és a térítés módja felől - a 63. §-ban foglalt kivétellel - a tag felvételével egyidejűleg a termelőszövetkezet közgyűlése az alapszabály erre vonatkozó rendelkezései értelmében határoz.

60. § (1) A bevitt vagyontárgy az elfogadással a termelőszövetkezet tulajdonává válik.

(2) Ha a bevitelre kötelezett vagyontárgy a közgyűlés megállapítása szerint a nagyüzemben nem szükséges, vagy pedig arra a termelőszövetkezet egyéb okból nem tart igényt, azt a belépő elidegenítheti vagy más módon értékesítheti, de a termelőszövetkezet hozzájárulása nélkül háztáji gazdaságában nem tarthatja meg. A közgyűlés kötelezheti a tagot, hogy a vagyontárgyért kapott vételárnak a 61. § (2) bekezdése alapján megállapított hányadát a fel nem osztható szövetkezeti alapba befizesse.

61. § (1) A termelőszövetkezetbe bevitt vagyontárgyak - közgyűlési határozattal megállapított -értékének az alapszabályban meghatározott hányadát - a Tvr. 26. § (2) bekezdésében említett kivétellel - a tagot megillető térítés összegéből le kell vonni és a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni, a fennmaradó részt pedig az alapszabály szerint kell a tagnak megtéríteni.

(2) Az alapszabály a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz csatolandó értékhányadot 20-35 százalék között állapíthatja meg. A hányad megállapításánál törekedni kell a fel nem osztható szövetkezeti alap gyarapítására.

(3) A termelőszövetkezet közgyűlése a fel nem osztható szövetkezeti alap növelése érdekében az (1) bekezdés alapján történő levonáson felül, meghatározott összegű pénzbeli hozzájárulásra kötelezheti azokat a tagokat, akik az általuk bevitt föld nagyságához mérten a közös gazdaságba aránytalanul kevés, illetőleg csekély értékű termelőeszközt vittek be. Ilyen határozatot a közgyűlés elsősorban azokra nézve hozhat, akik belépésük előtt egy éven belül a gazdálkodás szokott kereteit meghaladó mértékben idegenítettek el termelőeszközt. Szem előtt kell tartani ezenfelül azt is, hogy a hozzájárulás arányos mértékű legyen, tehát indokolatlanul ne terhelje meg a belépőket, különösen a nagy családúakat, illetőleg az olyan családot, amelyből egyszerre többen léptek be a termelőszövetkezetbe.

62. § Ha a termelőszövetkezet még a Tvr. hatályba lépése előtt alakult és a közgyűlés a bevitt vagyontárgyak után a térítés vagy a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz való hozzájárulás tekintetében - az akkor érvényben levő rendelkezések alapján - az 58., illetőleg a 61. §-ban foglaltaktól eltérően határozott, ezt a határozatát a jelen rendelet hatálybalépése előtt befejezett ügyekben továbbra is érvényesnek kell tekinteni.

63. § (1) A járási mezőgazdasági osztály új vagy területileg nagymértékben megnövekedett termelőszövetkezet számára a közös állatállomány háztáji elhelyezésben való gondozását engedélyezheti az állatok közös elhelyezésére alkalmas, meglevő épületnek más szervtől való igénylés, átvétel stb. útján történő biztosításáig, illetőleg - ilyen épület hiányában - a közös istálló felépítéséig. Min-den rendelkezésre álló eszközzel arra kell törekedni, hogy mielőbb megteremtsék a termelőszövetkezetben az állatállomány közös elhelyezésének lehetőségét.

(2) A termelőszövetkezet megalakulásakor, illetőleg a tag belépésekor az átmenetileg háztáji gondozásban maradó állatokat is leltárba kell venni, az állatokat - füljegy, bélyegzés, besütés stb. alkalmazásával - egyenként meg kell jelölni és járlatleveleiket - a 81. §-ban foglaltaknak megfelelően - be kell vonni. A növendék és hizóállatok értékét egyidejűleg meg kell állapítani.

(3) Az átmenetileg háztáji elhelyezésben gondozott felnőtt tenyész- és igásállatok értékét a közös gazdaságnak való tényleges átadásuk alkalmával kell megállapítani. Az alapszabályban kell rendelkezni arról, hogy a bevitt állatok értékéből a fel nem osztható szövetkezeti alapra történő le-vonás után fennmaradó összeget a termelőszövet-kezet a tényleges átadáskor egy összegben, vagy pedig részletekben téríti-e meg. Az állatokért tényleges átadásuk előtt értéktérítést fizetni nem lehet.

(4) Növendékmarhákat és a süldőállományt a tényleges átadáskor újból értékelni kell. A tag részére térítés címén az eredetileg megállapított értéket kell kifizetni, levonva ebből a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz csatolandó hányadot [61. § (2) bekezdése], ki kell továbbá fizetni az állat időközbeni súlygyarapodásának - állami szerződéses áron számított - értékét, amiből levonást eszközölni nem lehet.

(5) Az átmenetileg háztáji elhelyezésben gondozott állatok tartásáért a tagot illeti az állatok hozama (tej-, gyapjúhozam, borjú- és malacszaporulat). A tartás ideje alatt előállott szaporulatból származó azokat a borjakat (növendékállatokat), amelyek száma a háztáji gazdaság megengedett mértékét meghaladja - a közös férőhelyek létrehozását követően - a közös gazdaságnak át kell adni; ezeket a termelőszövetkezet állami szerződéses áron köteles átvenni és utánuk a fel nem osztható szövetkezeti alapra levonást nem eszközölhet. A háztáji gazdaság mértékét meghaladó számú kocákat - a közös férőhelyek létrehozását követően - lefialásuk után kell a közös gazdaságnak átadni.

(6) Annak biztosítása érdekében, hogy az átmenetileg háztáji elhelyezésben gondozott állatok részére a közös gazdaságnak való tényleges át- adásuk idején megfelelő takarmányalap álljon rendelkezésre, a termelőszövetkezet köteles már az első gazdasági év végén az új termésig szükséges takarmányt tartalékolni.

(7) A beviteli kötelezettség alá eső, de átmenetileg háztáji kezelésben gondozott állat a termelőszövetkezet tulajdona, ennélfogva az állattal annak gondozója nem rendelkezik. Köteles az állat tartását, takarmányozását és gondozását saját erejéből, a jó gazda gondosságával végezni, a termelőszövetkezet pedig köteles az állatok kezelését és takarmányozását rendszeresen ellenőrizni és a lehetőségekhez mérten, térítés ellenében takarmányt adni. Az állatban vétlenül keletkezett kárt - a polgári jog általános szabályai szerint - s tulajdonos termelőszövetkezet viseli.

Háztáji gazdaság

(Tvr. 27-30. §-ához)

64. § (1) A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tag és a vele közös háztartásban élő családtagok kisegítő jellegű gazdasága, s az abban termelt javak a közös gazdaságból származó jövedelem kiegészítésére szolgálnak.

(2) Háztáji gazdaság fenntartására minden termelőszövetkezeti tag jogosult, aki tartós jelleggel önálló háztartást tart fenn.

(3) A tag és a vele közös háztartásban élő családtagok csak egy háztáji gazdaságot tarthatnak fenn. Használatukban a háztáji föld törvényes mértékén felül föld semmilyen jogcímen nem lehet és a háztáji állatállomány és gazdasági felszerelés a törvényes mértéket akkor sem haladhatja meg, ha a családból több személy tagja a termelőszövetkezetnek.

(4) Ha a termelőszövetkezeti tag a közös háztartásból, amelyben él, kiválik (házasságot köt stb.) és tartós jelleggel önálló háztartást alapít, ettől az időponttól kezdve különálló háztáji gazdaság fenntartására jogosult. A jogosultság megszerzésének a különélés nem előfeltétele, ha azonban a közös fedél alatt lakó termelőszövetkezeti tagok nem vezetnek bizonyíthatóan állandó jelleggel külön háztartást, csak egy háztáji gazdaságot tarthatnak fenn.

(5) Az önálló háztartást alapító termelőszövetkezeti tag részére - a közgyűlés határozatának megfelelően - a termelőszövetkezet vezetősége a közös használatban álló földekből jelöl ki használatra háztáji földet. A közgyűlés abban a kérdésben is határozhat, hogy a kiválás után a korábbi közös háztartásban maradó családtagok számának csökkenése miatt szűkíti-e az általuk fenntartott háztáji gazdaság addigi kereteit.

(6) A Tvr. 27. §-ában foglalt rendelkezés szempontjából önálló háztartással rendelkezőnek kell tekinteni azt az öreg vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagot is, aki olyan személlyel (személyekkel) él közös háztartásban, aki nem termelőszövetkezeti tag vagy termelőszövetkezeti tag ugyan, de háztáji gazdasággal nem rendelkezik.

65. § (1) Visszatartott háztáji földnek [Tvr. 28. § (1) bekezdése] azt a földet kell tekinteni, amelyet az önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag a reá vonatkozó beviteli kötelezettség alá eső földből háztáji gazdálkodás céljára, a közgyűlés hozzájárulásával megtart.

(2) Ha a tag a saját tulajdonában levő visszatartott háztáji földet bármilyen címen elidegenítette vagy használatát (öregség, munkaképtelenség, betegség, tanfolyamon való részvétel, huzamos távollét stb. miatt) másnak átengedte, a termelőszövetkezettől háztáji földet sem az elidegenítéskor, sem pedig később nem kaphat.

(3) A Tvr. 28. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából belterületen a 14/1955. (III. 3.) MT rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározott területeket, tanyai belsőségen a Tanyai Tanács által kijelölt új község (tanyaközpont) tervezett belterületét, zártkert alatt pedig a kertszerűen művelt, kisebb parcellákra tagolt olyan területet (veteményes kert, szőlős-, gyümölcsöskert stb.) kell érteni, amely háztáji gazdaság céljára alkalmas és amelyre a hatályban levő rendelkezések értelmében a földrendezési eljárás nem terjed ki.

66. § (1) A belterületen, a lakóházhoz kapcsolódó területen, zártkertben, szőlőhegyen, a falu mellett kialakult veteményes kertnek nevezett területen a háztáji földek használatát lehetőleg állandósítani kell. Ezeket a háztáji földeket a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől el kell különíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett területeken az egyes háztáji földek kialakításakor azokat a területrészeket, amelyek a háztáji földnek a közgyűlés által - a jogszabályban megengedett kereteken belül - megállapított mértékét meghaladják, műszakilag le kell választani és a termelőszövetkezet használatába kell átadni. Ha a ház-táji célra szánt föld kis mértékben (50-60 négy-szögöllel) nagyobb a közgyűlés által a tag részére megállapított háztáji területnél és ennek a területrésznek leválasztása nem lenne célszerű, mert azt a megközelítés nehézségei vagy egyéb helyi ok miatt a termelőszövetkezet nem tudná gazdaságosan hasznosítani, a többlet területet is a tag használatában lehet hagyni, feltéve, hogy a háztáji föld területe ezáltal sem haladja meg az 1600 négyszögölet.

(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt területeken rendelkezésre álló föld nem elegendő a törvényes kereteken belül a háztáji földek kialakítására, a hiányzó földterületet a közös tábla szélén, vagy pedig a közös vetésforgóban levő földekből a vezetőség jelöli ki.

(4) A közös gazdálkodási területből használatra kijelölt háztáji földet [Tvr. 28. § (2) bekezdése] a jogszerű használó nevén kell a 78. §-ban foglaltak szerint nyilvántartani.

(5) A termelőszövetkezeti tagot a tagság fennállása alatt a háztáji föld használatához való jog állandóan megilleti és azt sem betegség, sem öregség esetén a használó akarata ellenére megvonni nem lehet.

(6) Kilépés esetén a kijelölt háztáji föld használatának joga a gazdasági év végéig tart. Kizárás esetén a közgyűlés határoz abban a kérdésben, hogy a volt tag a gazdasági év végéig használhatja-e a kijelölt háztáji területet, vagy pedig a kijelölt háztáji föld használatát megvonja és csupán a kizárás idejéig a háztáji területre fordított munkájának ellenértékét téríti meg. A tag által a 65. § (1) bekezdése szerint visszatartott háztáji föld további használatát sem a kilépés, sem a tag kizárása nem érinti.

67. § A Tvr. 29. § a) pontjának alkalmazása szempontjából legfeljebb 300 négyszögöl nagyságig az udvarhoz tartozónak kell tekinteni, tehát nem kell a háztáji föld területébe beszámítani a széna, szalma, trágya stb. elhelyezésére szükséges rakodóteret és szérűskertet.

68. § (1) Ha a termelőszövetkezeti tag vagy a vele közös háztartásban élő családtag a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyak mértékét meghaladó vagyontárgyhoz jut, azt vagy választása szerint a háztáji gazdaságából azonos fajtájú és értékű vagyontárgyat a tag a bevitelre vonatkozó szabályok szerint köteles a termelőszövetkezetbe bevinni, illetőleg átvételre felajánlani.

(2) A háztáji állatállományból származó és a háztáji gazdaság alapszabályszerű mértékét meghaladó szaporulatot a közgyűlés felhívására és a közgyűlés által megállapított határidőn belül köteles a tag értékesíteni. Az értékesítés során a termelőszövetkezetet elővásárlási jog illeti meg. Elővásárlási jog illeti meg a termelőszövetkezetet a tag által a háztáji gazdaság állatállományából eladni kívánt tenyészállatokra is.

A bevitt föld kiadása kilépés, átlépés vagy kizárás esetén

(Tvr. 31. §-ához)

69. § (1) Ha a kilépési szándéknak a Tvr. 17. § (1) bekezdés szerinti bejelentését a közgyűlés elfogadta, a bevitt földdel azonos értékű, lehetőleg azonos nagyságú és művelési ágú földet a kilépés gazdasági évének végén kell kiadni,

(2) Rendkívüli kilépés [Tvr. 17. § (2) bekezdés] esetén, ha a kilépő kéri, a földet már a folyó gazdasági év végén ki kell adni; ilyen kérelem hiányában a föld mindaddig a termelőszövetkezet használatában marad, amíg a volt tag annak kiadását nem kéri, vagy a közgyűlés el nem rendeli,

(3) Ha a tag másik termelőszövetkezetbe lép át, az általa eredetileg bevitt földet vagy az (1) bekezdés és a jelen rendelet 70. §-a szerint helyette kiadható földet - amennyiben arra lehetőség van - annak a termelőszövetkezetnek kell átadni, amelybe az átlépés történt. Ha két érintett termelőszövetkezet egymástól olyan távolságban van, hogy a föld átadására nincs lehetőség, vagy azt a másik termelőszövetkezet nem fogadja el, a föld továbbra is annak a termelőszövetkezetnek a használatában marad, amelybe bevitték és az átlépő tagnak földjáradékot kell fizetni.

(4) Kizárás esetén a földkiadás időpontját a közgyűlésnek - a közös gazdálkodás érdekeinek mérlegelésével - úgy kell megállapítania, hogy a kizárt tag ne kapja a földet előbb vissza, mintha tagsága kilépés folytán szűnt volna meg. Földkiadás elhalasztása esetén a kizárt tag részére is haszonbért kell fizetni.

70. § (1) Földkiadás céljára a termelőszövetkezet még nem tagosított, szétszórt parcellákban levő földterületét, vagy a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága által erre a célra átengedett, 25 kat. holdnál kisebb - elsősorban haszonbérbeadás útján nem hasznosított - állami tartalékföldet lehet felhasználni. Csak ilyen földek hiányában szabad a földet a táblák szélén levő földekből a volt tag részére kiadni.

(2) Az azonos érték megállapításánál figyelembe kell venni a bevitt, illetőleg a kiadásra kerülő föld nagyságát, művelési ágát, minőségét és kataszteri tiszta jövedelmét. A bevitt földnél nagyobb értékű földet kiadni nem lehet.

(3) Ha a kiadott földön zöldleltári érték (lucerna vagy más évelő növény, élőfa stb.), vagy építmény (présház, pince stb.) van, annak értékét az 58. § (1) bekezdésében említett bizottság útján meg kell állapítani, és a megfelelő összeget a föld új tulajdonosa köteles megfizetni. A termelőszövetkezet azonban jogosult a kiadott földön levő építményt lebontani vagy elszállítani; ebben az esetben az építményért kártalanítást igényelni nem lehet.

71. § (1) A földkiadásról a termelőszövetkezet köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelyben fel kell tüntetni a kiadott föld telekkönyvi betétszámát, helyrajzi számát, területét, művelési ágát, kataszteri tiszta jövedelmét és pontosan - anyja vagy házastársa nevének, valamint lakóhelyének feltüntetésével - meg kell nevezni azt, akinek tulajdonába a kiadott föld kerül. A jegyzőkönyvet határozathozatal végett a járási mezőgazdasági osztálynak kell megküldeni.

(2) Ha a föld kiadása földrészlet megosztását teszi szükségessé, az ÁFTH megyei felügyelősége gondoskodik a megosztási vázrajz elkészítéséről. A földkiadással kapcsolatosan esetleg felmerülő műszaki költségek a kilépő tagot terhelik. A műszaki költségeket az ÁFTH állapítja meg és azokat nem fizetés esetén közadók módjára kell behajtani.

72. § A járási mezőgazdasági osztály a földkiadási jegyzőkönyv adatait a földnyilvántartó bevonásával felülvizsgálja, s annak alapján határozatot hoz. A határozat egy-egy példányát megküldi az ÁFTH megyei felügyelőségének, a községi tanács végrehajtó bizottságának, az illetékes telekkönyvi hatóságnak, a termelőszövetkezetnek és a földkiadással érintett személyeknek. A határozat alapján a változást a földnyilvántartási munkarészeken, a közületi földkönyvön, a telekkönyvben és a termelőszövetkezet földnyilvántartásán is át kell vezetni.

A közös vagyon

(Tvr. 32. §-ához)

73. § (1) Mindazok a vagyontárgyak, amelyeket a termelőszövetkezet törvényes jogcímen tulajdonul megszerzett, továbbá, amelyek törvényes jogcímen a termelőszövetkezet állandó jellegű kezelésében vagy használatában vannak, a termelőszövetkezet közös vagyonához tartoznak. A termelőszövetkezet közös vagyona a társadalmi tulajdont megillető fokozott törvényi védelem alatt áll.

(2) A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik különösen

a) a belépő tagok által a termelőszövetkezet tulajdonába adott gazdasági épület, egyéb építmény (kút, csatorna, öntözőberendezés, trágyatelep stb.), gép, gazdasági felszerelés, mezőgazdasági, ipari és egyéb üzemi berendezés, tenyész-, igás- és haszonállat, vetőmag, takarmány, telepítés élőfa, évelő növény (kultúra), lábon álló termés és egyéb bevitt vagyontárgy,

b) a termelőszövetkezetnek az állam által tulajdonul juttatott minden vagyontárgy,

c) a közös gazdálkodás keretében termelt termény, tenyésztett állat és szaporulata, előállított termék és ezeknek értékesítése során kapott ellenérték,

d) a termelőszövetkezet által akár saját erőből, akár állami támogatással létesített épület vagy berendezés, valamint tulajdonul megszerzett bármilyen vagyontárgy, függetlenül attól, hogy ellenértékét a termelőszövetkezet kiegyenlítette-e, illetőleg, hogy a vagyontárgyakat hiteltartozások terhelik,

e) a termelőszövetkezetet bármilyen címen megillető követelés,

f) a belépő tagok által a földbeviteli kötelezettség alapján a termelőszövetkezet közös használa-tába adott föld,

g) az állam által a tulajdonában levő földekből a termelőszövetkezet ingyenes és örök használatába adott föld,

h) az önkéntes földcserékről és földátadásokról szóló jogszabályok alapján átvett, valamint a föld-rendezés során a termelőszövetkezetnek átadott föld,

i) az állam által a termelőszövetkezet ingyenes és örök használatába adott (juttatott) vagyon-tárgy.

(3) A szövetkezeti tulajdonnak kijáró fokozott védelem tekintetében állandó jelleggel a termelőszövetkezet kezelésében vagy használatában levőnek, s így a közös vagyonhoz tartozónak kell tekinteni

a) államigazgatási szerv, állami gazdaság, álla-mi vállalat, intézmény vagy szövetkezet által a termelőszövetkezet részére kezelés, üzembentartás vagy hasznosítás céljából átadott vagyontárgyat,

b) a termelőszövetkezet által kötött bérleti, haszonbérleti szerződés, vagy a használatra vonatkozó egyéb megállapodás alapján átvett földet és vagyontárgyat, ideértve azt az esetet is, amikor a haszonbérelt föld bevitele esetén a szerződésbe a haszonbérlő helyére a termelőszövetkezet lép [Tvr. 22. § (3) bekezdés]. Ezekben az esetekben a haszonbérlet vagy használat időtartamára, valamint a szerződő felek kölcsönös jogaira és kötelezettségeire nézve a szerződés, illetőleg a vonat-kozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szerződésben, illetőleg a jogszabályban meghatározott haszonbéren (használati díjon stb.) felül a haszonbérbeadó, illetőleg a tulajdonos egyéb ellenszolgáltatásra igényt nem támaszthat; a használat, üzembentartás, kezelés vagy hasznosítás gazdasági eredményeiből, az élőállat szaporulatából részt nem követelhet.

(4) Törvényes jogcímen a termelőszövetkezet állandó jellegű kezelésében vagy használatában levőnek kell tekinteni mindazokat a mezőgazdasági ingatlanokat, épületeket, felszerelési tárgya-kat vagy bármilyen egyéb vagyontárgyakat is, amelyek államigazgatási szerv intézkedése következtében vagy jóváhagyásával a Tvr. hatálybalépése előtt termelőszövetkezeti birtokba vagy használatba kerültek.

(Tvr. 33. §-ához)

74. § Az állam a termelőszövetkezetnek ingyenes és örök használatba - hatósági határozattal - földet juttathat. A juttatás az állami tartalékterületek hasznosításáról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései szerint történik. A juttatott területen a termelőszövetkezet által létesített épület, építmény, évelő növény, növényi kultúra a termelőszövetkezet tulajdonába kerül.

(Tvr. 34. §-ához)

75. § (1) A termelőszövetkezet a közös használatában levő földet nem idegenítheti el. Nem vonatkozik ez a tilalom a kisajátítási eljárás során kötött egyezség és az erre vonatkozó jogszabályok keretei között lefolytatott, úgyszintén az önkéntes földcserére vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján, valamint a földrendezés során foganatosított ingatlancserére.

(2) A közös használatban levő föld bármilyen címen történő megterhelése semmis. A föld közös használatába adása előtt keletkezett terhek miatti végrehajtás a szövetkezeti közös földhasználat tartama alatt szünetel. Végrehajtás alá vonni azt a földet sem lehet, amelyet a termelőszövetkezet az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között háztáji föld céljára kijelölt. [Tvr. 28. § (2) bekezdése.]

(3) A termelőszövetkezet mint haszonbérlő által kötött haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel határozott vagy határozatlan ideig meghosszabbíthatják. A szerződés megszűntével a tulajdonos részére a földet a kilépésre vonatkozó szabályok szerint kell kiadni.

(Tvr. 35. §-ához)

76. § (1) A termelőszövetkezet a közös használatában levő földet csak rendeltetésének és a termelőszövetkezet éves termelési tervének megfelelően, a termelőszövetkezeti tagság érdekében használhatja, köteles gondoskodni a területek megműveléséről és a talajerő fenntartásáról.

(2) A termelőszövetkezet a bármilyen címen használatában levő földek művelési ágát - az idevonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - megváltoztathatja és a földekre építkezhet.

77. § (1) A termelőszövetkezet közös használatában levő földet akár a termelőszövetkezet tagjának, akár harmadik személynek haszonbérbe (felesbérbe, bérbe) adni vagy használatát - a kijelölt háztáji föld kivételével - bárkinek, bármilyen címen átengedni tilos. Az e tilalom ellenére létrejött szerződés semmis. A haszonbérbe adott, illetőleg használatra átengedett földet a termelőszövetkezet közös használatába vissza kell adni. A haszonbérlő, illetőleg a használó sem a szerződésben (megállapodásban) számára biztosított szolgáltatásokra, sem a mezei leltár értékének megtérítésére, illetőleg a termésre igényt nem támaszthat és részére csak a ténylegesen elvégzett munka díját kell megtéríteni.

(2) Tilos a termelőszövetkezet használatába adott földeknek élők között létrejött szerződéssel való elidegenítése, ideértve a tagok egymás közötti tulajdonátruházásait is,

(3) A termelőszövetkezet a használatában lévő állami tartalékföldnek állami gazdaság, termelőt szövetkezet vagy más szocialista szervezet részére való átadására - ha a megműveléshez elegendő munkaerő nem áll rendelkezésre - az érvényben lévő rendelkezések [63/1957. (X. 19.) Korm. rendelet 13. §-a, 16/1957. (XI. 3.) FM rendelet 19. §-a] szerint kérhet engedélyt.

78. § A termelőszövetkezet köteles a közös gazdálkodási területhez tartozó összes földekről, ideértve a belterületen lévő földeket és a háztáji földeket is, az előírt földkönyvet vezetni. Ebben elkülönítve kell nyilvántartani a közös gazdálkodás céljára szolgáló földeket és a háztáji gazdaságok céljára szolgáló földeket. A közös használatban álló földeknél a termelőszövetkezet nyilvántartja, hogy mennyi földet vittek be a tagok egyenként saját tulajdon és mennyit használat címén. A használat címén bevitt földeknél fel kell tüntetni azok tulajdonosait is. A földkönyvben kell nyilvántartani az államtól ingyenes és örök használatra kapott földeket is. A háztáji gazdaságok céljára szolgáló földeknél tagonként kell nyilvántartani az egyes tagok által használt földeket és fel kell tüntetni, hogy a háztáji földet a tag tulajdonként tartotta vissza vagy a termelőszövetkezettől használatra kapta.

79. § (1) A termelőszövetkezet a tulajdonában vagy használatában lévő vagyontárgyakat tervszerű gazdálkodása keretében, rendeltetésüknek megfelelően, korlátozás nélkül jogosult használni. Köteles azonban a vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával kezelni, épségükről, üzemképes állapotban tartásukról, valamint megőrzésükről gondoskodni.

(2) A termelőszövetkezet vezetősége köteles a szakszerű kezelés és gondos megőrzés céljából a tagok vagy az alkalmazottak közül felelős személyt (pénztáros, raktáros, magtáros, állatszámadási felelős, brigádvezető, munkacsapatvezető, műhelyvezető, segéd- és feldolgozó üzemegység vezető stb.) kijelölni, akit a reá bízott vagyontárgy tekintetében elszámolási kötelezettség terhel (számadási felelős).

(3) Számadási felelősként csak olyan tagot vagy alkalmazottat lehet kijelölni, aki képességeire, szakképzettségére és megbízhatóságára tekintettel arra alkalmas.

(4) Számadási felelős kijelölése nem érinti a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak, valamint az ellenőrzéssel megbízott vagy munkakörénél fogva erre kötelezett más személyek felelősségét.

(5) A számadási felelősök anyagi felelősségét | külön rendelet szabályozza,

80. § (1) Azok a kiadások, amelyeket a termelőszövetkezet a közös használatban lévő vagyontárgy használhatóvá tételére (üzemképes állapotba helyezésére) fordít, a vagyontárgy tulajdonosát terhelik. Ezért a termelőszövetkezet a vagyontárgy tulajdonosával történő elszámolás során az igazolt ilyen kiadások megtérítését (a bérbe, használati díjba való beszámítását) igényelheti. A karbantartási és általában a vagyontárgyak használhatóságának fenntartására fordított kiadások a termelőszövetkezetet terhelik. A termelőszövetkezet azonban a rendeltetésszerű használat során bekövetkezett értékveszteségért (kopás) nem felelős.

(2) A termelőszövetkezet közös használatában lévő vagyontárgyra a tulajdonos tartozása fejében végrehajtást vezetni nem lehet.

81. § A beviteli kötelezettség alapján, adás-vétel útján és egyéb jogcímen a termelőszövetkezet tulajdonába adott állatok járlatlevelét a tulajdonos a termelőszövetkezetnek köteles átadni. Ennek elmulasztása vagy megtagadása esetén a termelőszövetkezet kérelmére a községi tanács végrehajtó bizottsága járlatlevél-másolatot ad ki, amelyen fel kell tüntetni, hogy az állat termelőszövetkezeti tulajdonban van.

82. § A termelőszövetkezet beruházott vagyontárgyainak kiselejtezése vagy eladása esetén köteles azok beszerzési (nyilvántartott) értékének megfelelő beruházást megvalósítani, illetve a megfelelő összeget erre a célra bankszámlán tartalékolni. Az elemi kár által okozott értékcsökkenés ellen a termelőszövetkezet vagyontárgyait biztosítani kell.

83. § (1) A termelőszövetkezet a Tvr. 36. §-a értelmében a közös vagyon keretében a következő alapokat köteles létesíteni:

a) Fel nem osztható szövetkezeti alapot, amely a termelőszövetkezet tulajdonában levő állóeszközök értékének és a kizárólag beruházás céljára rendelt pénzeszközöknek tehermentes része. Rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítását és fejlődését biztosítsa.

A fel nem osztható szövetkezeti alap a termelőszövetkezet oszthatatlan tulajdona, amelyet a tagok között sem ténylegesen, sem eszmeileg felosztani vagy az egyes tagokra eső vagyonhányad szempontjából megosztottan nyilvántartani nem szabad. Az alapot a termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fokozása érdekében állandóan gyarapítani kell. A fel nem osztható szövetkezeti alapot a termelőszövetkezet esetleges megszűnésekor sem lehet a tagok között felosztani. Ilyen esetben az alapnak mezőgazdasági szövetkezeti célra történő felhasználásáról a felszámolási eljárás során a megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni:

1. a termelőszövetkezet tulajdonába adott - levonási kötelezettség alá eső - vagyontárgyak [61. § (1) bekezdése] értékének az alapszabályban 20-35 százalék között megállapított hányadát;

2. a tagok között kiosztható - pénzbeli és természetbeni - részesedésnek a közgyűlés által évente megállapított hányadát, amely azonban 10%-nál kevesebb nem lehet;

3. az állóeszközökhöz tartozó állatállomány értéknövekedését és a termelési terv szerint továbbtartásra szánt szaporulatát;

4. a beruházásokra rendelt pénzösszegeket;

5. az állóeszközök átértékeléséből származó értéknövekedéseket;

6. az ingyenes állami juttatásokat, ideértve a beruházási hitelek elengedését és törlését is.

A fel nem osztható szövetkezeti alap kötelező évenkénti növekedése tekintetében a 2. pontban említett hányadba be kell számítani

- a saját erőforrásból (tehermentes üzemi bevételekből vagy a tagok munkájából) évközben beszerzett, illetőleg létesített állóeszközök értékét,

- a beruházásokat terhelő tartozások törlesztésére évközben saját erőforrásból felhasznált pénzeszközök értékét,

- a házilagosan létesített beruházásoknál a tagok munkájának, valamint a saját fuvarnak és a saját előállítású anyagoknak a folyó évi jövedelmet terhelő értékét.

b) Vetőmagalap: a növénytermelés vetőmagszükségletének fedezésére szolgáló eszközök tehermentes része. Ebbe az alapba évente olyan mennyiségű vetőmagot, illetőleg - vetőmag hiányában vagy annak kiegészítésére - olyan pénzösszeget kell helyezni, hogy abból a közös művelés alá vont földterületek vetőmagszükséglete biztosítható legyén.

c) Takarmányalap: a takarmányszükséglet fedezésére szolgáló eszközök tehermentes része. Ebbe az alapba évente olyan mennyiségű szálas- és abraktakarmányt, illetőleg - takarmány hiányában vagy annak kiegészítésére - olyan pénzösszeget kell helyezni, hogy abból a meglevő és a várható közös állatállománynak és szaporulatának eltartása a következő termésig biztosítható legyen.

d) Szociális-kulturális alap:

Rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet ebből az alapból segélyezze a betegség miatt keresőképtelenné vált tagjait, a szülőnőket és a törvény szerint nyugdíjban nem részesíthető öreg vagy megrokkant tagokat; bölcsődét, napközi otthont, könyvtárat létesítsen és kielégítse a tagság egyéb, kulturális és sportigényeit. Ennek az alapnak terhére kell elszámolni a 14. § (4) bekezdése és a 15. § (2) bekezdése alapján eszközölt munkaegység jóváírásokat, amelyek tehát a tagok részére zárszámadáskor kiosztásra kerülő munkaegységrészesedést nem csökkenthetik. Az alapba évente a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzbeli részesedésnek a közgyűlés által megállapított hányadát, de legalább 2-2 százalékát kell helyezni.

(2) A termelés folyamatosságának biztosítása érdekében a termelőszövetkezet a zárszámadás alkalmával a vetőmag- és a takarmányalapon felül természetben tartalékolja az év végén meglevő anyagokat és fogyóeszközöket, valamint a mezei leltárt. Ezeknek a készleteknek tehermentes -saját erőből fedezett - része a termelési alap, amely magában foglalja a vetőmag- és a takarmányalapot is.

(3) A termelőszövetkezet alapszabálya az (1) bekezdésben felsorolt kötelező alapok mellett egyéb alapok létesítését is előírhatja, így gyenge termés vagy elemi kár által okozott terméskiesések pótlására biztonsági vetőmagalap, biztonsági takarmányalap vagy más alap létesítését.

(4) A termelőszövetkezet alapjait csak rendeltetésüknek megfelelően szabad felhasználni.

84. § (1) A termelőszövetkezet használatában levő erdők, valamint az erdőbirtokossági társulati használati illetőségek jövedelméből erdőfenntartási alapot kell létesíteni; ennek kezelésével kapcsolatos eljárást külön rendelet szabályozza.

(2) A termelőszövetkezetbe bevitt erdőbirtokossági társulati használati illetőségek után kiadott termékek, egyéb jövedelmek, illetőleg a használati illetőséggel járó terhek a belépést követő gazdasági év első napjától kezdődően a termelőszövetkezetet illetik.

Felelősség a termelőszövetkezet tartozásaiért

(Tvr. 37. és 38. §-ához)

85. § (1) A termelőszövetkezet megalakulása előtt, annak nevében csak szükség esetén és csak olyan személyek köthetnek szerződést, akik a termelőszövetkezet megalakításának előkészítését végzik és a belépési nyilatkozatot aláírták.

(2) Az (1) bekezdés alapján szerződést kötő személyek a szerződéseket kötelesek az alakuló közgyűlésnek bejelenteni. A szerződések jóváhagyása, valamint a termelőszövetkezet megalakulásával felmerült esetleges költségek megtérítése felől az alakuló közgyűlésen kell határozni. A közgyűlés a szerződés jóváhagyását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az hatályos jogszabályba vagy a szocialista erkölcsbe ütközik, ha tárgya a termelőszövetkezet alapszabályszerű tevékenységi körével nem egyeztethető össze, vagy ha a szerződés a termelőszövetkezet érdekeinek egyébként nem felel meg.

(3) Ha az alakuló közgyűlés a szerződés jóváhagyása felől nem hozott határozatot, a termelőszövetkezet vezetősége köteles a bejelentett szerződés ügyét a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzni. Ennek elmulasztása esetén a szerződést kötő személyek a továbbiakban a felelősség alól mentesülnek és a szerződésben vállalt kötelezettségekért a vezetőség tagjait egyetemleges felelősség terheli mindaddig, amíg a közgyűlés a szerződést jóvá nem hagyja.

(4) A szerződés jóváhagyásának megtagadása esetén a szerződést kötő személyek a szerződő féllel szemben teljes kártérítéssel tartoznak, ha a szerződéskötésnél rosszhiszeműen jártak el. A szerződést kötő személyek kártérítési felelősségére egyéb esetekben is a polgári jog általános felelősségi szabályait kell alkalmazni.

86. § (1) Működő termelőszövetkezettel szemben -a Tvr. 38. § (1) bekezdése szerint fennálló felelőssége alapján - végrehajtás útján csak az illetékes hatóság (bíróság, döntőbizottság stb.) által megítélt követelést és csak a közadók behajtására, a bírósági végrehajtásra, valamint a termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezéseinek keretei között lehet érvényesíteni.

(2) A Tvr. 38. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezése értelmében a termelőszövetkezet nem háríthatja át a tagokra a vele szemben támasztott követelést. Ez azonban nem érinti a termelőszövetkezetnek azt a jogát, hogy a taggal szemben -annak a Tvr. értelmében fennálló kárfelelőssége alapján felmerülő - visszkereseti igényét érvényesíthesse.

A termelőszövetkezet gazdasági tevékenysége

(Tvr. 40-43. §-ához)

87. § A termelőszövetkezet fő gazdasági tevékenységének a nagyüzemű mezőgazdasági termelésre, az azzal összefüggő közös beszerzésre és értékesítésre kell irányulnia. Emellett kisegítő jelleggel tevékenységet folytathat az egyes melléküzemágakban (pl. tógazdaság, gombatenyésztés, méhészet stb.), továbbá a mezőgazdasági üzemágakat szervesen kiegészítő segéd- és feldolgozó üzemeket is létesíthet, elsősorban a saját gazdaság szükségleteinek kielégítésére, valamint a saját mezőgazdasági termeivények feldolgozására. A melléküzemágakban, valamint a segéd- és feldolgozó üzemben folytatott tevékenység azonban nem mehet a mezőgazdasági termelő tevékenység rovására.

88. § (1) Az éves termelési tervben meg kell határozni a termelőszövetkezet vetésterületének nagyságát, a talajerő-utánpótlás tervét, a növénytermelés és az állattenyésztés előirányzott hozamait, valamint a hozamok felhasználását, az állatállományban várható számszerű változásokat, a takarmányszükségletet, a gazdaság melléktevékenységét, a tervezett beruházásokat és az egyéb beszerzéseket, a munkaerőelosztást és a munkaegységszükségletet.

(2) A bevétel-kiadási költségvetésnek tartalmaznia kell a várható üzemi bevételeket és kiadásokat, a tervezett jövedelmet és annak felhasználását, a tervezett részesedést, a beruházási bevételeket és kiadásokat, a gazdasági tevékenységhez szükséges üzemviteli és beruházási hiteligényeket és a pénzbeli tartalékolásokat.

(3) A termelőszövetkezet vezetősége köteles a közgyűlésen megtárgyalt éves termelési tervet és bevétel-kiadási költségvetést megerősítés végett a járási mezőgazdasági osztálynak bemutatni. A termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés csak a megerősítés után, a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé.

89. § (1) A termelőszövetkezet munkaszervezetének alapvető egységei a főbb munkaterületeken (növénytermelés, állattenyésztés, házi építkezés stb.) működő brigádok, amelyeket állandó jelleggel kell megalakítani. A termelőszövetkezetek építő brigádjairól a 15/1956. (X. 5.) FM rendelet rendelkezik. A brigádokon belül - az építő brigádok kivételével - a szükséghez képest munkacsapatokat kell szervezni. A brigádok tevékenységét az elnök vagy az ezzel megbízott szakmai vezető (mezőgazdász, állattenyésztő stb.) fogja össze. Az egyes brigádok és azok tagjainak munkáját a brigádvezető irányítja.

(2) A munkaszervezet kialakításával, a munkaszervezeti egységek irányításával, valamint a közös munkák végzésével kapcsolatos egyéb szabályokat (napirend, istállórend stb.) a közgyűlés munkarendben állapítja meg. A munkarendben utalni kell arra, hogy a mezőgazdasági üzemekre megállapított egészségvédelmi, balesetelhárítási, tűzrendészeti előírások és állategészségügyi rendszabályok a termelőszövetkezetekre is kötelezőek; azok közül a legfontosabbakat a munkarendbe fel kell venni. Építő brigád szervezése esetén az építőipari egészségvédő és balesetelhárítási óvórend-szabályok és kivitelezési előírások az építő brigádra is vonatkoznak; erre a munkarendben utalni kell.

(3) A munkarendet a termelőszövetkezet vezetősége dolgozza ki és a közgyűlés hagyja jóvá.

90. § (1) A végzett munkáknak munkaegységgel való értékelése céljából a közgyűlés a kiadott országos iránynormák (munkaegységkönyv) alapul vételével a helyi viszonyoknak megfelelő munkanormákat állapíthat meg. A közgyűlés a munkaegységgel való értékelés módszerének továbbfejlesztésére az elosztás szocialista alapelveinek megfelelő egyéb határozatokat is hozhat, amelyek akkor válnak kötelezővé, ha azokat az alapszabályba felvették.

(2) A szövetkezeti gazdaság egyes üzemágaiban elért tervtúlteljesítés esetén a tagokat - teljesített munkaegységeiken felül - az eredmények elérésében való közreműködésük arányában jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás feltételeit és módját a közgyűlés állapítja meg.

91. § (1) A brigádvezető kötelessége a brigád tagjai munkájának irányításán és ellenőrzésén felül az egyéni teljesítmények, valamint az értük járó munkaegységek feljegyzése és áttekinthető, folyamatos nyilvántartása. A brigádvezetőt feladatainak ellátásában a munkacsapatvezetők támogatni kötelesek.

(2) A brigádvezetők és a munkacsapatvezetők részére a fizikai munkával szerzett munkaegységeken felül a közgyűlés a vezetői feladatok ellátásáért külön munkaegységjóváírást is megállapíthat.

92. § A termelőszövetkezeti mezőgazdászoknak és könyvelőknek a tagok közül való kijelölésével vagy tagként való felvételével, illetőleg munkaszerződéssel történő alkalmazásával, továbbá a feladatkörükkel és felelősségükkel kapcsolatos szabályokat a 11/1959. (IV. 9.) FM rendelet tartalmazza. A mezőgazdász és a könyvelő alkalmazásáról szóló munkaszerződést - az alap-szabálynak megfelelően - a közgyűlés vagy a vezetőség határozata alapján az elnök köti meg és a munkaviszonnyal kapcsolatosan a termelőszövetkezet mint munkáltató nevében megteszi a Munka Törvénykönyve értelmében szükséges in-tézkedéseket.

93. § (1) A könyvelés, nyilvántartás vezetésében megállapított hiányosság esetén a járási mezőgazdasági osztály az 1/1959. (III. 22.) PM-FM számú együttes rendelet 3. §-ában foglalt intézkedések megtételére köteles javaslatot tenni. Ha a számadási felelősök a rájuk bízott közös vagyon változásairól az előírt bizonylatot, nyilvántartást nem, vagy nem megfelelően vezetik, a termelőszövetkezet könyvelője (számvitelének vezetője) köteles a vezetőségnek javaslatot tenni megfelelő rendszabályok alkalmazására.

(2) A termelőszövetkezet köteles a nyilvántartásokat és könyvelési könyveket a lezárásuktól számított tíz éven át a bizonylatokkal együtt meg-őrizni.

Zárszámadás

(Tvr. 44. §-ához)

94. § (1) A zárszámadásnak tartalmaznia kell a) a termelőszövetkezet vagyonáról készített év végi leltárt,

b) a jövedelem felhasználását,

c) a termelőszövetkezet vagyoni helyzetét feltüntető és a jövedelem felhasználását magában foglaló mérleget és

d) a vezetőség beszámolóját.

(2) A termelőszövetkezet vezetősége köteles a közgyűlés által megtárgyalt zárszámadást megerősítés végett a járási mezőgazdasági osztálynak bemutatni. A zárszámadás csak a megerősítés után, a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé.

Jövedelemelosztás

[Tvr. 46. § (1) bekezdéséhez és 47. §-ához]

95. § (1) A termelőszövetkezet bevételeiből az állam iránti és egyéb esedékes kötelezettségek teljesítése, a termelési költségek levonása, valamint az alapok ellátása és kiegészítése, továbbá a közgyűlés határozata alapján járó jutalmak és prémiumok fedezetének biztosítása után fennmaradó rész a tagok között kiosztható részesedés, amelynek felhasználásáról a közgyűlés határoz akként, hogy

- a jövedelem túlnyomó részéből a tagok és a közös munkában résztvett családtagjaik végzett munkájuk alapján teljesített munkaegységeik arányában részesüljenek és ebből biztosítsák a vezetők javadalmazását is;

- a jövedelem kisebb részéből az 52-56. §-ok-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően földjáradékot fizessenek.

(2) A földjáradékot pénzben kell megfizetni. Kivételes esetekben, olyan földjáradékra jogosult családtagnak, akinek megélhetési alapja a közös használatban levő saját föld, valamint a Tvr. 22. §-a (6) bekezdésében említett idős dolgozó parasztnak lehetővé kell tenni, hogy a közgyűlés által megállapított mértékig, de legfeljebb a földjáradék, illetőleg haszonbér fejében kapott összeg erejéig állami felvásárlási áron a termelőszövetkezettől terményt vásárolhassanak.

Küldöttgyűlés

(Tvr. 51. §-ához)

96. § A termelőszövetkezet alapszabálya a közgyűlés jogkörét egészben vagy részben küldöttgyűlésre ruházhatja, ha a termelőszövetkezet taglétszáma a 200 főt meghaladja. A települési viszonyokra tekintettel küldöttgyűlés alakítása különösen akkor indokolt, ha a termelőszövetkezet

- tanyavilágban alakult és a tagok egymástól, valamint a termelőszövetkezet üzemi központjától távol laknak,

- több termelőszövetkezet egyesüléséből jött létre és üzemegységei egymástól távol vannak,

- nem rendelkezik az összes tagok befogadására alkalmas helyiséggel, vagy általában, ha a közgyűlés valamennyi tagja rendszeres részvételének biztosítása a helyi körülmények (pl. kiterjedt település esetén, rossz útviszonyok stb.) miatt nagyobb nehézségbe ütközik.

97. § (1) Küldöttgyűlés alakítására a termelőszövetkezet vezetősége az alapszabály megállapítása alkalmával, illetőleg az alapszabály módosítására vonatkozó előterjesztéssel tesz javaslatot.

(2) Küldöttgyűlés alakítása esetén - a közgyűlés határozatához képest - az alapszabályba fel kell venni

a) annak megállapítását, hogy a küldöttgyűlés a közgyűlés jogkörét egészben gyakorolja-e, illetőleg hogy mely ügyekben szükséges küldöttgyűlés esetén is közgyűlési határozat;

b) a küldöttek megválasztásának szabályait;

c) a küldöttgyűlés tanácskozásának rendjére és határozatainak érvényességére vonatkozó, esetleges kiegészítő rendelkezéseket [100. § (3) bekezdése].

(3) Azokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály küldöttgyűlés esetén is a közgyűlés dönté-sére tart fenn, a küldöttgyűlés nem határozhat, illetőleg határozata csak a közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé.

98. § (1) A küldötteket a tagok sorából, a munkaszervezeti egységek (üzemegység, brigád) jelöltjei közül a közgyűlés egy évre választja. Jelölni elsősorban olyan tagot lehet, aki a termelőszövetkezet alapszabályában előírt kötelező munkaegységeket rendszeresen teljesíti és küldötti megbízatásra egyébként is méltó.

(2) A küldöttgyűlés választott tagjainak száma a termelőszövetkezet taglétszámának 15 százalékánál kevesebb nem lehet. A küldöttgyűlésnek a vezetőségi tagok, a brigádvezetők és az ellenőrző bizottság elnöke e tisztségüknél, illetőleg megbízatásuknál fogva tagjai. A munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő a küldöttgyűlésen az alapszabályban részére megállapított joggal vesz részt.

99. § (1) A küldöttek a küldöttgyűlésen az őket jelölő munkaszervezeti egységeket képviselik. Kötelesek a küldöttgyűlés napirendjére tűzött ügyeket, különösen a termelési tervre, a bevétel-kiadási költségvetésre, a zárszámadásra és a hitelfelvételekre vonatkozó tervezeteket és javaslatokat a munkaszervezeti egységek tagjaival előzetesen -brigádértekezlet keretében vagy más megfelelő módon - ismertetni és megvitatni.

(2) A küldöttgyűlés tagjai a küldöttgyűlésen - a 98. § (2) bekezdésének utolsó mondatában foglalt kivétellel - a hatályos jogszabályokban és a termelőszövetkezet alapszabályában a termelőszövetkezeti tagokra megállapított közgyűlési jogokkal rendelkeznek.

(3) A küldöttgyűlésen tanácskozási és javaslattételi joggal a termelőszövetkezet bármelyik tagja résztvehet. A küldöttgyűlés elnöksége a megjelent tagnak a küldöttgyűlésen való részvételét biztosítani köteles.

100. § (1) Küldöttgyűlést legalább két havonként kell tartani.

(2) A küldöttgyűlésre minden választott küldöttet és minden olyan tagot, aki a küldöttgyűlésnek a jelen rendelet értelmében tisztségénél vagy megbízatásánál fogva tagja, továbbá a termelőszövetkezet mezőgazdászát és könyvelőjét, a napirend közlésével legalább három nappal előbb személy szerint meg kell hívni. A küldöttgyűlés összehívására egyébként a Tvr. 50. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A küldöttgyűlés határozatképességére, a tárgyalás menetére, a határozatok meghozatalának módjára, a szavazásnál a kétharmados többséget igénylő ügyekre nézve a hatályos jogszabályokban a közgyűlésre vonatkozóan megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezeket a rendelkezéseket - a jogszabályok keretei között - a termelőszövetkezet alapszabályában kiegészítheti.

101. § (1) A küldöttek kötelesek a küldöttgyűlés határozatait azok meghozatalától számított három napon belül - brigádértekezlet keretében vagy más megfelelő módon - a munkaszervezeti egységek tagjainak tudomására hozni.

(2) A küldöttgyűlésnek az alapszabályban meghatározott jogkörében hozott határozatai a termelőszövetkezet minden tagjára kötelezőek.

(3) A küldöttgyűlés jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítésére, továbbá az egyes tag érdekeit érintő határozat ellen használható jogorvoslatra nézve a Tvr. 52. §-ában, illetőleg a Tvr. 48. §-a (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Összeférhetetlenség

(Tvr. 57. §-ához)

102. § (1) A vezetőség vagy az ellenőrző bizottság tagjának, valamint a termelőszövetkezet számvitele vezetőjének megválasztása (alkalmazása) érvénytelen, ha összeférhetetlenségi ok miatt a Tvr. 57. §-ában foglalt tilalomba ütközik.

(2) Ha az összeférhetetlenségi helyzet a megválasztást követően, a megbízatás ideje alatt jön létre

(pl. házasságkötés), azt a tisztségről való lemondással, visszahívással vagy más alkalmas módon kell megszüntetni.

(3) Nem választható tisztségre a termelőszövetkezetben a kiskorú, továbbá az, aki a közügyektől eltiltó bírósági ítélet hatálya alatt áll. A volt kizsákmányolók megválaszthatóságának feltételeit a Tvr. 11. § (2) bekezdése szabályozza.

Termelőszövetkezetek egyesülése

(Tvr. 59. és 60. §-ához)

103. § (1) Az egyesülés felől mindegyik érdekelt termelőszövetkezetben a tagság közgyűlésen határoz, A közgyűlésen a többi érdekelt termelőszövetkezet kiküldöttei tanácskozási joggal részt vehetnek. Kiküldöttként olyan tagokat kell kijelölni, akik a közgyűlésen az egyesülés elhatározása szempontjából lényeges gazdálkodási és vagyoni kérdésekre megfelelő felvilágosítást tudnak adni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha egy vagy több termelőszövetkezet más termelőszövetkezetbe való beolvadását határozza el.

(3) Az egyesülés tárgyában hozott közgyűlési határozat abban az esetben érvényes, ha az érdekelt valamennyi termelőszövetkezet közgyűlése egyező határozatot hozott és az új termelőszövetkezet megalakulását, illetőleg a módosított vagy az új alapszabályt az illetékes hatóság a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb szövetkezetek működése engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 32/1959. (V. 26.) Korm. rendelet szerint jóváhagyta.

104. § Egyesülés esetén a termelőszövetkezet tagjai minden újabb belépési nyilatkozat nélkül az alapszabálymódosítás, illetőleg az új alapszabály jóváhagyásával, valamint a nyilvántartásbavétellel (Tvr. 61. §) az új termelőszövetkezet tagjaivá válnak.

105. § Az egyesülés tárgyában összehívott közgyűlésre (küldöttgyűlésre) az illetékes járási mezőgazdasági osztályt kellő időben meg kell hívni és a hozott határozatokról az új, illetőleg a jogutód termelőszövetkezet elnevezésének közlésével az érintett termelőszövetkezetek bankszámláit vezető pénzintézetet értesíteni kell. A termelőszövetkezetek egyesítéséről szóló határozatot - az egyesítésnek a vonatkozó földnyilvántartási munkarészeken való átvezetése végett - az ÁFTH megyei felügyelőségének is meg kell küldeni,

106. § (1) Az egyesülő termelőszövetkezetek vagyonának egyesítése előtt termelőszövetkezetenként mérleget kell készíteni és leltárt kell felvenni. A jogutód termelőszövetkezet nyitó mérlegét az egyesülő termelőszövetkezetek mérlegeinek az erre vonatkozó előírások szerint történő összevonásával kell elkészíteni és annak alapján a könyveket megnyitni.

(2) Az egyesülés folytán a korábbi jogok és kötelezettségek a jogutód termelőszövetkezetre változatlan tartalommal szállnak át. A kötelezettségek eredeti lejáratát (esedékességét), illetőleg a törvényen alapuló elévülési határidőket a termelőszövetkezeteknek az egyesülés folytán történő megszűnése nem érinti.

(3) Az egyesülés (beolvadás) folytán megszűnt termelőszövetkezet kötelezettségeinek a Tvr. 60. §-a szerinti átszállását a jogutód termelőszövetkezet nem zárhatja ki. A jogutód termelőszövetkezet azonban az egyesülő (beolvadó) termelőszövetkezetek vitás kötelezettségeivel kapcsolatban kifogásait mind a jogelőd termelőszövetkezet jogviszonyából, mind saját jogaira alapítva jogosult ellenvetni.

(Tvr. 61. §-ához)

107. § Az egyesülés hatósági jóváhagyását követően a termelőszövetkezetekről az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsnál vezetett termelőszövetkezeti nyilvántartásban a bekövetkezett változásokról az alábbi bejegyzéseket kell eszközölni :

a) Ha az egyesülés folytán valamennyi egyesülő termelőszövetkezet megszűnik, az érintett termelőszövetkezetek nyilvántartási lapjára:

"Egyesülés folytán 19...... évi ............. hó ...... napján megszűnt. Jogutód: .............................. mezőgazdasági termelőszövetkezet. A jóváhagyási határozat ügyszáma: ............", az egyesülés folytán keletkezett új termelőszövetkezet nyilvántartási lapjára pedig azt követően, hogy a termelőszövetkezetet ugyanúgy bejegyezték, mint bármely újonnan alakult termelőszövetkezetet, a "Megjegyzések" elnevezésű rovatba: "A tsz a .................. és .................. tsz egyesüléséből keletkezett" szöveget kell bejegyezni,

b) Ha az egyesülés egy vagy több termelőszövetkezetnek továbbműködő termelőszövetkezetbe való beolvadásával történt, akkor a beolvadó termelőszövetkezet nyilvántartási lapjára:

"Megszűnt

19 ...... évi........................ hó ...... napján a ........................... mezőgazdasági termelőszövetkezettel történt egyesüléssel. A jóváhagyási határozat ügyszáma: ............" szöveget, a tovább működő termelőszövetkezet nyilvántartási lapjára pedig: "A ........................... mezőgazdasági termelőszövetkezet 19...... évi ........................ hó ...... napján a termelőszövetkezettel egyesült. A jóváhagyási határozat ügyszáma: ............" szöveget kell bejegyezni.

(Tvr. 68. §-ához)

108. § (1) Termelőszövetkezeti csoportnak termelőszövetkezetté való átalakulása esetén a jogszabályoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakulására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a termelőszövetkezeti csoport közös vagyona és alapjai változatlan rendeltetéssel mennek át a termelőszövetkezet tulajdonába.

(2) Az átalakulásra nézve egyébként a 103-107. §-ok rendelkezései az irányadók.

Kedvezmények csökkentése és megvonása

(Tvr. 72. §-ához)

109. § (1) A megyei tanács végrehajtó bizottsága az állam által nyújtott kedvezményt vagy támogatást különösen az alábbi esetekben csökkentheti, illetőleg vonhatja meg:

a) Ha a termelőszövetkezet tenyészállat törzsállományát gazdaságilag indokolatlanul selejtezi (levágja, hízóba állítja, eladja stb.), a termelőszövetkezetet ki kell zárni a kedvezményes állatvásárlásból és meg kell tőle vonni az állatvásárlási hiteleket mindaddig, amíg az állatállományt saját erőből nem pótolta.

b) Azt a termelőszövetkezetet, amely önhibájából (pl. túlzott arányú természetbeni részesedés kiosztása) nem gondoskodott kellő mennyiségű vetőmagalapról, ki kell zárni a kedvezményes állami vetőmagakcióból.

c) Egyéb kedvezmény vagy támogatás mértéket 25-50 százalékkal lehet csökkenteni, indokolt esetben pedig a kedvezményt teljes egészében meg lehet vonni, ha a termelőszövetkezet figyelmeztetés ellenére jogszabály vagy alapszabályellenes működést fejt ki, úgyszintén ha a kedvezmény, illetőleg támogatás igénybevételére, felhasználására megállapított feltételeket nem teljesíti. Ilyen eseteknek kell tekinteni azt is, ha a termelőszövetkezetben nem tartják be a háztáji gazdálkodásnak a Tvr-ben, illetőleg a jelen rendeletben, valamint a jóváhagyott alapszabályban megállapított kereteit, ha a termelőszövetkezet az előírt mértékben nem gondoskodik a fel nem osztható szövetkezeti alap gyarapításáról, ha a bevitt jószágállomány és gazdasági felszerelés után nem vonja le és nem csatolja a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz az értéknek az alapszabályban megállapított hányadát, ha a földjáradékot nem fizeti, ha a közös használatban álló föld használatát másnak engedi át, ha a termelőszövetkezetben nem gondoskodnak az öregekről, betegekről és csökkent munkaképességűekről.

(2) A kedvezmény vagy támogatás csökkentése, illetőleg megvonása adott esetre vagy meghatározott időre szólóan történhet. Az intézkedés megtételére a mezőgazdasági szakigazgatási, valamint a kedvezményt vagy támogatást nyújtó szervek (állami vállalatok) is javaslatot tehetnek. A kedvezmény csökkentéséről vagy megvonásáról az érdekelt szervet (állami vállalatot) is értesíteni kell.

Földnyilvántartás

110. § (1) A közös gazdálkodási területhez tartozó, valamint a háztáji földekről készített földkönyv (78. §) szakszerű vezetéséhez az ÁFTH szervei kötelesek a termelőszövetkezeteknek rendszeresen segítséget nyújtani, a földkönyv adatainak helyességét ellenőrizni és azokat a közületi földkönyvvel, valamint a telekkönyvvel egyeztetni. A nyilvántartások pontos vezetéséhez szükséges adatokat a termelőszövetkezetek kötelesek az ÁFTH megyei felügyelőségeinek felhívására, az előírt határidőn belül rendelkezésre bocsátani.

(2) A termelőszövetkezeti közös használatban levő, valamint a háztáji földek nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat - a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - az ÁFTH elnöke állapítja meg.

111. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a 62. §-ban foglalt kivétellel - a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Dögei Imre s. k.,

földművelésügyi miniszter.

Melléklet a 19/1959. (VII. 12.) FM rendelethez.

ALAPSZABÁLYMINTA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK RÉSZÉRE.

A dolgozó parasztság boldogulásának, élete szebbé, könnyebbé tételének, kulturális felemel-kedésének egyetlen útja a szocialista nagyüzemű gazdálkodás.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet a kisáru-termelő gazdaságok önkéntes egyesítésével, a közös munkának és a végzett munka szerinti jövedelemelosztásnak következetes érvényrejuttatásával megvalósítja a szocialista nagyüzemű gazdálkodást, a dolgozó parasztság kizsákmányolástól mentes életét, anyagi jólétének és ezzel az egész nép életszínvonalának emelését.

Ez a felismerés vezet bennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunkból

....................................... községben

....................................... névvel

mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk.

Ezt az alapszabályt társas gazdálkodásunk és egész szövetkezeti életünk alapokmányának te-kintjük. Szabályait következtesen megtartjuk, tudva, hogy ez közös gazdaságunk megszilárdulásának és fejlődésének feltétele.

I.

A tagok

1. Termelőszövetkezetünk tagja lehet az a 18, életévét betöltött magyar vagy állandóan az ország területén lakó külföldi állampolgár, aki a jelen alapszabályt magára nézve kötelezőnek elismeri, Kiskorút csak akkor veszünk fel a tagok sorába, ha 16. életévét már betöltötte és belépéséhez szülője vagy gyámja beleegyezését adta.

A mezőgazdasági termelőmunkával élethivatásszerűen foglalkozó jelentkezőkön kívül felveszünk kisiparosokat és más dolgozókat, valamint ezek családtagjait is, ha felvételüket kérik és munkájukra - akár szakmájukban, akár a mezőgazdaságban - szövetkezetünknek szüksége van.

A jelentkezők felvételéről a vezetőség javaslatára a közgyűlés határoz.

2. Tagjainkat a következő jogok illetik meg:

a) Tanácskozási, szavazati és javaslattételi joggal vesznek részt a közgyűlésen. A tag jegyzői könyvi kivonatot kérhet a jogait vagy kötelezettségeit érintő közgyűlési határozatról. Részt vesz a szövetkezet tisztségviselőinek megválasztásában és ha vele szemben nincs kizáró ok, közgyűlésünk bármely tisztségre megválaszthatja; kizáró oknak tekintjük például a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai vagy a számvitel vezetője között fennálló közeli rokonságot; a kiskorúságot; azt, ha valaki a közügyektől eltiltó bírósági határozat ha-

tálya alatt áll; ha korábban kizsákmányoló volt és szövetkezetünkben legalább két éven át végzett példamutató munkájával a tagság megbecsülését még nem érdemelte ki és e feltétel alól hatósági felmentést nem kapott stb.

b) A tagnak joga van arra, hogy a közös munkában részt vegyen és abba családtagjait is bevonhassa. Kérheti a szakképzettségének, tapasztaltsá-gának, képességeinek megfelelő beosztását. A terhes nők részére a terhesség hatodik hónapjától könnyebb munkát biztosítunk. A szülőnőket szülés előtt és után 6-6 heti időtartamra minden munka alól felmentjük és erre az időre a jelen alapszabály IV. fejezete 2. ej pontjában foglaltak szerint munkaegység jóváírásban részesítjük. Annak, akit a közgyűlés iskolára vagy tanfolyamra küld, távolléte idejére naponként ...... munkaegységet írunk jóvá.

c) Termelőszövetkezetünk jövedelméből minden tag teljesített munkája szerint részesedik, a közös használatba adott földje után pedig földjáradékot kap. A részesedésre évközben - ha a közgyűlés előleg fizetését határozza el - végzett munkája arányában előleget kaphat.

d) A tag a vele közös háztartásban élő családtagokkal együtt - a törvényes keretek között, a közgyűlés által megállapított mértékben - háztáji gazdaságot tarthat fenn.

e) Szövetkezetkünknek az SZTK illetékes szervével kötött megállapodása alapján igényt tarthat a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak járó orvosi gyógykezelésre, gyógyszerre és kórházi ápolásra. Joga van továbbá anyasági segélyre, baleseti kártalanításra, nyugdíjra és szövetkezetünk által a tagoknak nyújtott szociális kedvezményekre, egyéb előnyökre és juttatásokra.

f) A tag a vezetőség esetenkénti engedélyével a közgyűlés által egységesen megállapított feltételek és térítés mellett igénybe veheti a szövetkezet gazdasági és szállító eszközeit, üzemeit, műhelyeit.

3. Tagjaink alapvető kötelességei a következők:

a) Meg kell tartaniuk és végre kell hajtaniuk a jelen alapszabály rendelkezéseit és a közgyűlés határozatait, továbbá teljesíteniük kell mindazokat a feladatokat, amelyeket a szövetkezet vezető szervei a közös célok megvalósítása érdekében megjelöltek.

b) Kötelesek a közös munkában személyesen részt venni és évente legalább ........., illetőleg a nők ........., kisgyermekes anyák pedig ......... munkaegységet teljesíteni.*

c) Kötelesek a szövetkezet munkarendjét megtartani, a munkát kellő időben, jól elvégezni.

d) Kötelesek fokozott gondossággal őrködni a szövetkezeti közös vagyon felett és annak gyarapodását tehetségük és képességük szerint elősegíteni. Ha a tag a termelőszövetkezetnek kárt okoz, azt - az erre vonatkozó szabályok szerint - meg kell térítenie.

4. Szövetkezetünk tagja munkaviszonyt csak ideiglenes jelleggel, kizárólag a vezetőség előzetes hozzájárulásával létesíthet, Szövetkezetünk kisiparos tagja - ha a kötelező munkaegységeket teljesíti - a lakosság részére is végezhet szolgáltató jellegű ipari tevékenységet, feltéve, hogy ehhez a közgyűlés előzetesen hozzájárult. Kisiparos tagjaink részére a lehetőség szerint biztosítjuk, hogy a kötelező munkaegységeket elsősorban a szakmájukban végzett munkával teljesíthessék. Abban a szakmában, amelyben szövetkezetünk segéd- és feldolgozó üzemi tevékenységet folytat, a kisiparos tag ipari tevékenységét csak az üzemünkben (gazdasági műhelyünkben), szövetkezetünk számlájára végezheti és ezt a munkáját munkaegységben értékeljük.

5. Ha a tag a rábízott munkát rossz minőségben vagy hanyagul végezte el, az elnök vagy a mezőgazdász a munkát - újabb munkaegység jóváírása nélkül - a taggal kijavíttathatja, vagy újra elvégeztetheti; azt a tagot pedig, aki a munkafegyelmet ismételt figyelmeztetés ellenére megszegi, más munkára oszthatja be.

Az alapszabálynak vagy a munkarendnek súlyosabb megszegése esetén a tagot a vezetőség vonja felelősségre és ha szükséges, javaslatot tesz a közgyűlésnek fegyelmi rendszabály alkalmazására. A közgyűlés a tagot szóbelileg megfeddheti, írásbeli megrovásban részesítheti, elrendelheti alacsonyabb munkakörbe beosztását - vezetőnek tisztségéből való elmozdítását -, végső esetben pedig a tagok közül kizárhatja.

6. A termelőszövetkezetből kilépni csak a belépéstől számított három év eltelte után lehet. Az esetleges kilépés szándékát legalább hat hónappal a gazdasági év vége előtt írásban be kell jelenteni a vezetőségnek. A kilépés elfogadásáról a közgyűlés dönt.

Rendkívüli ok miatt (ilyen lehet például bizonyos esetekben a házasságkötés, családtag elhalálozása, állami vagy társadalmi megbízatás stb.) a tag - a közgyűlés hozzájárulásával - három év eltelte, illetőleg a gazdasági év vége előtt is kiléphet.

A kilépő tag - a rendkívüli kilépés esetét kivéve - köteles a gazdasági év végéig a közös munkában részt venni. Ez alól őt a közgyűlés felmentheti.

7. A közgyűlés kizárhatja a tagot, ha

a) a Népköztársaság, a népgazdaság rendje vagy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntett miatt a bíróság jogerősen három évet meghaladó börtönbüntetésre ítélte;

b) a munkafegyelmet ismételten és súlyosan megsérti;

c) szövetkezetünknek szándékosan vagy súlyos gondatlanságból számottevő anyagi kárt okoz;

d) termelőszövetkezeti taghoz méltatlan életmódot folytat;

e) ismételt figyelmeztetés ellenére is a törvényes kereteket meghaladó háztáji gazdálkodást folytat;

f) a vezetőség előzetes hozzájárulása nélkül munkaviszonyt létesíti és azt a vezetőség ismételt felhívása ellenére sem szünteti meg.

A kizárásról szóló határozat csak akkor érvényes, ha azt a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozta. Az érdekelt indokolt távolléte esetén (betegség, tanfolyamon való részvétel, katonai szolgálat, hatósági idézés stb.) vele szemben kizárást kimondó határozatot nem lehet hozni. A kizárásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlevő tagok számát és hogy hányan szavaztak a kizárás mellett.

A kizárt tag a tagsággal járó összes jogokat és kedvezményeket elveszti, a szövetkezet közös munkáiban nem vehet részt.

8. Szövetkezetünk azzal, akinek tagsága kilépés vagy kizárás folytán megszűnt, úgyszintén az évközben elhunyt tag örökösével a gazdasági év végén számol el. Az elszámolást és a bevitt föld kiadását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hajtjuk végre.

II.

A föld és egyéb termelőeszközök bevitele

1. Minden tag köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában levő összes földet - a törvényesen visszatartható háztáji föld kivételével - szövetkezetünk közös használatába adni. Közös használatba kell adni a tag (családtag) legelő- és erdőilletőségét is.

Termelőszövetkezetünk közös használatába kell adni azt a földet is, amelyet a tag (családtag) később, tehát már a termelőszövetkezetbe való belépés után szerez meg tulajdon vagy haszonélvezet jogcímén.

Kiskorú, illetőleg gondnokság alatt álló személy tulajdonában levő földet csak akkor veszünk át, ha annak beviteléhez az illetékes gyámhatóság hozzájárult.

Haszonélvezettel, tartási és életjáradéki kötelezettséggel (kikötménnyel) terhelt, haszonbérbe adott, valamint haszonbérelt földeknek bevitele esetén az érvényben levő törvényes rendelkezéseknek megfelelően járunk el.

A termelőszövetkezetünk közös használatában levő földet elidegeníteni, megterhelni, haszonbérbe adni vagy használatát - a kijelölt háztáji föld kivételével - bármilyen címen átengedni tilos.

2. A tag belépésekor köteles - a közgyűlés határozatának megfelelően - térítés ellenében szövetkezetünk tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában álló következő vagyontárgyakat:

a) az összes igás- és haszonállatokat, a háztáji gazdaságban tartható állatok kivételével;

b) a főbb gazdasági eszközöket (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, fűkaszálógép, meleg-ágyi felszerelés stb.), a háztáji gazdaságban tartható egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközök és kézi szerszámok kivételével; a kisiparos - a közgyűlés határozatától függően - a szövetkezetünk által folytatott segéd- és feldolgozó üzemi tevékenység körébe tartozó gépeit, felszereléseit,

c) a tag által bevitt földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot,

d) a tag által termelőszövetkezetünk tulajdonába adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt,

e) a háztáji gazdaság területén kívül fekvő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket, továbbá az általa bevitt földeken levő és gazdasági célokat szolgáló egyéb létesítményeket (kút, csatorna, öntözőberendezés, trágyatelep stb.),

3. Az előző pontban foglaltak értelmében bevitelre kötelezett vagyontárgyak számbavételére és értékelésére szövetkezetünk vezetősége az elnökből, a vezetőség és ellenőrző bizottság egy-két tagjából, továbbá az állattenyésztőből vagy..............................-ból álló bizottságot alakít.

A bevitelre kötelezett vagyontárgyakat a belépő jelenlétében jegyzékbe kell foglalni, feltüntetve a vagyontárgyak mennyiségét és a bizottság által javasolt értékelését. A jegyzéket az elnök és a belépő tag írja alá, egyik példány a belépő tagnál marad.

A jegyzékbe foglalt vagyontárgyak elfogadása, értékelése és a térítés módja felől a tag felvételével egyidejűleg a közgyűlés határoz.

4. A bevitt termelőeszközök és egyéb vagyon-tárgyak értékének megállapítása a következők szerint történik:

a) Az élőfa és a használható évelőnövények (kultúrák) után a térítést a használati értéknek megfelelően állapítjuk meg és fizetjük ki.

b) Termő szőlő, termő gyümölcsös és erdő bevitele esetén térítés nem jár, azonban az ilyen területek után a közgyűlés az egyéb földek után fizetett földjáradéknál nagyobb mértékű földjáradékot állapíthat meg, figyelembe véve a bevitt szőlő, gyümölcsös vagy erdő állagát (állapotát), termőerejét stb,

c) A bevitt vagyontárgyak megállapított értékének a jelen alapszabály IV. fejezete 2. a) pontjában meghatározott hányadát, vagyis ...... százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap javára levonjuk. Az ezen felüli értéknek megfelelő összeget a következő pontban megállapított időben és módon fizetjük ki.

5. Termelőszövetkezetünk a bevitt vagyontárgyak értékét az alábbiak szerint téríti meg:

a) a vetőmag, takarmány és a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó gazdasági épület ellenértékét levonás nélkül, az átvételtől számított ....................-n belül kifizeti;

b) az összes többi vagyontárgy értékének ......százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap javára levonja.

A levonás után fennmaradó összeget termelőszövetkezetünk azonnal megtéríti a következő vagyontárgyak után: ................................................ évi részletekben téríti meg a következő vagyontárgyak után: .......................................

III.

Háztáji gazdaság

1. Szövetkezetünk minden önálló háztartással rendelkező tagja - a vele közös háztartásban élő családtagokkal együtt - személyes használatra háztáji gazdaságot tarthat fenn.

Megilleti a háztáji gazdaság az öreg vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagot is, akár részesül nyugellátásban, akár nem, feltéve, hogy nem él más - háztáji gazdasággal rendelkező - termelőszövetkezeti taggal közös háztartásban.

2. A háztáji föld területe - a közgyűlés határozatától függően - 1/2 - 1 kat. hold lehet. Ezen belül a szőlő és gyümölcsös terület nem haladhatja meg a 400-600 négyszögölet.

A háztáji föld területébe be kell számítani a ház körül levő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst is, valamint a be nem épített házhelyet. Az épületek által elfoglalt terület, valamint az udvar nem számít be a háztáji föld területébe.

A háztáji föld használatának jogát a tagsági viszony fennállása alatt ideiglenesen sem lehet megvonni. A háztáji föld használatával járó minden terhet a használó visel.

3. Az a tag, aki termelőszövetkezetünkbe földdel lép be - a közgyűlés hozzájárulásával -, a háztáji földet a bevitt földből is visszatarthatja, feltéve, hogy ez a közös tábla kialakítását nem akadályozza. A tag a saját tulajdonában levő visz-szatartott háztáji földnek a belterületen, a tanyai belsőségben vagy zárt kertben fekvő részével -mint személyi tulajdonnal - szabadon rendelkezik, azt tehát eladhatja, elajándékozhatja, elcserélheti. Bármilyen címen is idegenítette el azonban háztáji földjét, szövetkezetünktől háztáji földet nem kaphat.

Az olyan belépő részére, akinek nincs földje, vagy pedig van ugyan földje, de abból háztáji földet nem tarthat vissza, hanem az egészet a közös gazdálkodásba adja - a közgyűlés határozatának megfelelően -, a vezetőség jelöl ki használatra háztáji földet a közös használatban álló földekből. Szőlőt vagy gyümölcsöst ily módon - a 400-600 négyszögöl felső határon belül - csak annak a tagnak lehet kijelölni, aki legalább ekkora területű szőlőt vagy gyümölcsöst vitt be. Háztáji földet adunk az önálló háztartást alapító tag részére is.

Ha a családnak a háztáji föld megműveléséhez igásállatra, vagy egyéb gazdasági felszerelésre van szüksége, azt a vezetőség - a közgyűlés által meghatározott feltételek szerint és térítés mellett - rendelkezésre bocsáthatja.

A háztáji földön a szövetkezetünk által elvégeztetett gépállomási munka díját a tag köteles a közös gazdaságnak megtéríteni.

4. Termelőszövetkezetünk bármely tagja és a vele közös háztartásban élő családtagok a lakóházon és a háztáji földön felül a háztáji gazdaságban együttesen legfeljebb a következő vagyontárgyakat tarthatják meg:

a) a beépített telket, az udvart, a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges és a háztáji földön, illetőleg a lakótelken levő épületeket,

b) az egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközeiket és a kéziszerszámaikat,

c) egy tehenet, egy-két növendékmarhát, egykét anyakocát malacaival, évente három-négy hízósertést, öt juhot vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házinyulat és méhcsaládot.

A háztáji gazdaságban termelt és annak szükségletét meghaladó-trágyát a tag köteles a szövetkezet rendelkezésére bocsátani.

Ha a tag vagy családtagja a belépést követően a háztáji gazdaság törvényes mértékét meghaladó termelőeszközhöz, gazdasági felszereléshez vagy egyéb vagyontárgyhoz jut, köteles azt termelőszövetkezetünknek - a bevitel szabályai szerint -átvételre felajánlani. Az elfogadás, valamint a térítés felől a közgyűlés határoz.

5. Azt, hogy szövetkezetünk egyes tagjait - a fentebb megjelölt törvényes kereteken belül -milyen nagyságú háztáji föld illeti meg, továbbá, hogy a háztáji gazdaságban hány állatot és milyen egyéb vagyontárgyakat tarthatnak meg, a közgyűlés dönti el. A közgyűlés határozatának meghozatalakor figyelembe veszi a gazdálkodás helyi viszonyait, a közös háztartásban élő családtagok számát, továbbá azt, hogy a tagok és családtagjaik milyen mértékben vesznek részt a termelőszövetkezet közös munkájában és mennyi az együttesen szerzett munkaegységeik száma.

IV.

A közös vagyon

1. Szövetkezetünk közös vagyonához tartozik mindaz a vagyontárgy, amely törvényes jogcímen tulajdonában, állandó jellegű kezelésében vagy használatában van.

2. Nagyüzemű gazdaságunk fenntartása és fejlesztése, továbbá a tagság jólétének és szociális biztonságának megszilárdítása és növelése érdekében a következő alapokat létesítjük és tartjuk fenn:

a) Fel nem osztható szövetkezeti alap. Rendeltetése, hogy termelőszövetkezetünk gazdasági megszilárdítását és szakadatlan fejlődését biztosítsa. Ezért az alapba helyezett vagyont semmilyen körülmények között nem osztjuk ki, ellenkezőleg, azt a szövetkezet gazdasági erejének és a tagság jólétének fokozása érdekében állandóan gyarapítjuk. A fel nem osztható szövetkezeti alapba helyezzük:

- a termelőszövetkezetünk tulajdonába adott vagyontárgyak és gazdasági felszerelés megállapított értékének .......százalékát, a levonás alól mentes vagyontárgyak (II. fejezet 5. a) pont) kivételével;*

- a tagok között kiosztható - pénzbeli és természetbeni - részesedésnek a közgyűlés által évente megállapított hányadát, amely azonban 10 százaléknál kevesebb nem lehet; ebbe a hányadba be kell számítani a saját erőforrásból, a tagok munkájával évközben végzett beruházások, illetőleg beszerzések értékét;

- az állóeszközök (épületek, gépek, gépi berendezések, tenyész- és igásállatok stb.) értékének tehermentes részét;

- az állóeszközökhöz tartozó állatállomány értéknövekedését és a termelési terv szerint tovább-tartásra szánt szaporulatát;

- az ingyenes állami juttatásokat.

b) Vetőmagalap. A növénytermeléshez szükséges mennyiségű vetőmag biztosítása érdekében évente olyan mennyiségű vetőmagot helyezünk ebbe az alapba, hogy az a művelés alá vont területek vetőmagszükségletét - ősszel és tavasszal egyaránt - zökkenőmentesen fedezze.

c) Biztonsági vetőmagalap. Gyenge termés vagy elemi kár által okozott terméskiesések pótlására, ebbe az alapba évenként a vetőmagszükséglet .....százalékát helyezzük.*** Az alapban tartalékolt terményeket csak a közgyűlés engedélyével lehet más célra felhasználni.

d) Takarmányalap. Ebbe az alapba évente annyi szálas- és abraktakarmányt helyezünk el, hogy az a következő termésig elég legyen a közös állatállomány és szaporulat eltartásához.

e) Szociális-kulturális alap. Ebből az alapból segélyezzük a betegség miatt keresőképtelenné vált tagjainkat, a szülőnőket és a törvény szerint nyugdíjban nem részesülő öregeket. Továbbá bölcsődét, napközi otthont, könyvtárt létestíhetünk és kielégíthetjük a tagság egyéb, kulturális és sportigényeit.

Szociális célkitűzéseink megvalósítása céljából az alapba évente a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzbeli részesedésének a közgyűlés által megállapított hányadát, de legalább 2-2 százalékát helyezzük.

A szociális-kulturális alapból betegségi segélyezésre az a tag jogosult, aki orvosi megállapítás szerint betegség miatt keresőképtelen, feltéve, hogy a megbetegedését megelőző két évben rendszeresen részt vett a közös munkában. A betegségi segély a keresőképtelenség harmincegyedik napjától, annak további tartamára, de legfeljebb....., .............időre. jár. Ha a megbetegedést tbc. okozta, a segélyezés tartama ................-ig

terjedhet. Betegségi segély címén az orvos által igazolt keresőképtelenség minden napjára, tehát vasárnapra és ünnepnapra is ... munkaegységet írunk jóvá.

A december hó 1. és a következő év március hó 1. napja közötti időben betegségi segélyre csak az a tag jogosult, aki beosztásánál vagy munkakörénél fogva ebben az időszakban rendszeresen dolgozott.****

Szülési segélyben azokat a szülőnőket részesítjük, akik a szülést megelőző két évben a közös munkában tagként rendszeresen részt vettek. A szülési segélyt a dolgozó nők számára biztosított tizenkét hét szülési szabadság tartamára adjuk. Szülési segély címén a szülési szabadság minden napjára, tehát vasárnapra és ünnepnapra is . ... munkaegységet írunk jóvá.*****

Temetési segély címén a tag halála esetében az igazolt temetési költségekhez .... munkaegység értékével járulunk hozzá.

Betegségi segélyezésre és temetési segélyre nincs igénye annak a tagnak, akinek betegségét, illetőleg halálát az SZTK szervei által elismert üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta.

Betegszállítás címén a beteg tagtársunknak (családtagjának) orvoshoz, illetőleg az orvosnak a beteghez való szállításához fuvart biztosítunk.

Nyugdíjsegélyt állapíthat meg a közgyűlés a hatvanöt évesnél idősebb, orvosi Vélemény szerint munkaképtelen olyan tagjaink részére, akik a vonatkozó jogszabályok alapján nyugellátásban nem részesülnek. Nyugdíjsegélyre kizárólag az tarthat igényt, aki munkaképtelenné válása előtt legalább két éven át rendszeresen részt vett a közös munkákban. Nyugdíjsegélyt ezek özvegyei is kaphatnak.

* Tekintettel a termelőszövetkezeti tagok szociális ellátásáról szóló jogszabályok rendelkezéseire, férfiaknál évi 120, nőknél pedig 80 munkaegységnél kevesebbet nem lehet megállapítani; kisgyermekes anyák részére - a közgyűlés mérlegelése szerint - a kötelező munkaegység ennél kevesebb is lehet.

** A levonás mértékét 20-35%-ban kell megállapítani.

*** Ennek az alapnak létesítése nem kötelező, de ajánlatos. A tartalékolás mértékét a közgyűlés állapítja meg; ezen a címen az évi vetőmagszükségletnek mintegy 10%-át célszerű félretenni.

**** A betegségi segélyezés időtartamát általában legalább 6 és legfeljebb 12 hónapban, tbc esetén ennek kétszeresében, a jóváírás mértékét pedig naponta mintegy 0,5 munkaegységben helyes megállapítani.

***** Indokolt legalább naponta 0,75 munkaegység jóváírása

V.

Működés

1. Termelőszövetkezetünk .................. község (város) ...........................-i határrészén elterülő, ........................ művelési ágú földeken gazdálkodik. Fő gazdasági tevékenysége a nagyüzemű mezőgazdasági termelésre, az ezzel összefüggő beszerzésre és értékesítésre terjed ki. Emellett a következő kisegítő gazdasági melléktevékenységeket folytatja: ................................................ továbbá a közös gazdaságból, valamint a tagok háztáji gazdaságából származó termeivények feldolgozására a következő segéd- és feldolgozó üzemeket létesíti: .............................................

2. Közös gazdasági tevékenységünk tervszerűségének biztosítására éves termelési tervet, valamint bevétel-kiadási költségvetést készítünk.

A termelési tervben határozzuk meg különösen a vetésterület nagyságát, a növénytermelésben előirányzott hozamokat, az állatállományban várható számszerű változásokat, illetőleg az állattenyésztés hozamát, a gazdasági melléktevékenység főbb mutatóit és a beruházásokat.

A bevétel-kiadási költségvetésben irányozzuk elő a várható bevételeket, a ráfordításokat, a hitelműveleteket, az alapok folyamatos kiegészítését, kötelezettségeink teljesítését, a tervezett jövedelmet, az annak alapján várható részesedést stb.

3. A közös munkát a közgyűlés által megállapított munkaszervezetben és munkarend szerint végezzük.

Munkaszervezetünk alapegysége az állandó jelleggel szervezett brigád. A brigádokon belül a szükséghez képest munkacsapatokat kell alakítani. A brigádok tevékenységét az elnök vagy a szakvezető (mezőgazdász, állattenyésztő stb.) irányítja.

A munkaszervezet kialakításáról és a munkaszervezeti egységek irányításáról a közgyűlés a munkarend megállapításával határoz.

A munka-rendnek ezen felül tartalmaznia kell:

- a munkák végzésénél követendő napirendet,

- az istállók és ólak rendjét,

- a legfontosabb egészségvédelmi és balesetelhárítási óvórendszabályokat, valamint a tűzrendészeti előírásokat, végül

- a legfontosabb állategészségügyi rendszabályokat.

4. A tagok és azok családtagjainak tevékenységét a végzett munka mennyiségét és minőségét ki-fejező munkaegységekkel mérjük. A helyes értékelés megvalósítása céljából a közgyűlés a helyi viszonyoknak megfelelő munkanormákat állapít-hat meg.

A brigád tagjainak munkáját a brigádvezető irányítja és ellenőrzi. Kötelessége ezenfelül az egyéni teljesítmények, valamint az érte járó munkaegységek feljegyzése és áttekinthető nyilvántartása is. A brigádvezetőt a munkacsapatvezetők ebben a munkakörében is támogatni kötelesek.

A függetlenített brigádvezetők részére az érvényben levő rendelkezések szerint járó alapjavadalmazást és eredményességi munkaegységet számoljuk el. A nem függetlenített brigádvezetők és a munkacsapatvezetők részére a fizikai munkával szerzett munkaegységeken felül a közgyűlés munkaegység jóváírást állapíthat meg. A brigádvezetőknek járó munkaegységeket a könyvelő jegyzi fel. A feljegyzés helyességét a vezetőségnek ezzel megbízott tagja ellenőrzi.

A vezetőség köteles gondoskodni arról, hogy a könyvelő havonta összegezze a tagok által megszerzett és igazolt munkaegységeket és az ennek alapján készült jegyzék az irodában, illetve a brigádszálláson kifüggesztésre kerüljön. Az összesített éves adatokat két héttel a zárszámadást tárgyaló közgyűlés összehívása előtt közszemlére kell tenni.

5. A gazdálkodás rendje és a közös vagyon védelme érdekében szövetkezetünk a bevételekről és a kiadásokról, valamint a közös vagyonban bekövetkezett változásokról az érvényes rendelkezéseknek megfelelő nyilvántartásokat és naprakész könyvelést vezet.

A nyilvántartásokat, könyvelési könyveket lezárásuktól számított tíz éven át a bizonylatokkal együtt megőrzi.

A pénzkezelésnél, valamint a hitelek igénybe-vételénél és felhasználásánál a vonatkozó törvényes rendelkezések szerint járunk el; a házipénztárban tartható összegen felüli készpénzkészletet bankfolyószámlán tartjuk.

Szövetkezetünk ügyvitelének megszervezéséről a vezetőség gondoskodik. Ennek keretében ellátja a hatóságokkal, más szövetkezetekkel, egyéb intézményekkel stb. kapcsolatos levelezést; biztosítja a szerződések, jegyzőkönyvek, peres- és egyéb iratok, valamint a termelőszövetkezetünket érintő hatósági határozatok és a jogszabályok nyilvántartását és megőrzését.

A fentiekkel kapcsolatos tennivalók állandó ellátására ügyintézőt jelölhet ki.

VI.

Jövedelemelosztás.

1. Szövetkezetünk vezetősége a közös gazdasági tevékenység eredményéről az év végén zárszámadást készít és azt az ellenőrző bizottság jelentésével együtt elfogadás végett a közgyűlés elé terjeszti.

A zárszámadás tartalmazza:

- a szövetkezet vagyonáról készített évvégi leltárt,

- a szövetkezet vagyoni helyzetét feltüntető mérleget,

- a vezetőség beszámolóját.

A zárszámadás érvényességéhez a járási (városi, városi kerületi) mezőgazdasági osztály megerősítése szükséges.

2. Szövetkezetünk bevételeiből az állam iránti és egyéb esedékes kötelezettségek teljesítése, a termelési költségek levonása, valamint az alapok ellátása és kiegészítése, továbbá a közgyűlés határozata alapján járó jutalmak és prémiumok fedezetének biztosítása után fennmaradó rész a tagok között kiosztható jövedelem, amelynek felhasználásáról a közgyűlés a következő elvek szerint határoz:

- A jövedelem túlnyomó részét a tagoknak és a közös munkában részt vett családtagjaiknak munkájuk alapján, teljesített munkaegységeik arányában kiosztjuk és ebből biztosítjuk a vezetők javadalmazását is,

- A jövedelem kisebb részét a földjáradék kifizetésére fordítjuk.

3. A tag részére az általa termelőszövetkezetünk közös használatába adott saját földje után földjáradékot fizetünk. Földjáradék illeti meg a taggal közös háztartásban élő azt a családtagot is, aki nem tagja ugyan szövetkezetünknek, de saját földje a termelőszövetkezet közös használatában van. Ha az ilyen családtag megélhetésének alapja a közös használatba adott saját föld, választása szerint földjáradék helyett a helyben szokásos haszonbért fizetjük. Ugyanez a választási jog megilleti az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó parasztot is, aki földjét szövetkezetünknek -bár annak nem tagja - haszonbérbe adja. Ha a választásra jogosult kéri, részére a földjáradékot természetben adjuk.

4. A földjáradék mértékét a közgyűlés úgy állapítja meg, hogy a földjáradék a bevitt saját föld kat. tiszta jövedelmének minden aranykoronája után - a közgyűlés határozatától függően - 5-10 kg búza állami felvásárlási áron számított forintértéke legyen; a földjáradékból a földadót nem lehet levonni. A kat. tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke - termő szőlő, termő gyümölcsös és erdő kivételével - kat. holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát, a földjáradék címén kifizetésre kerülő összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedés bevitt földekre eső részének 25 százaléka.

5. Tagjaink jövedelemrészesedésére évközben a közgyűlés által meghatározott mértékben és időszakonként, a végzett munka arányában előleget folyósítunk. Az előleg mértéke nem haladhatja meg az érvényes rendelkezésekben megállapított felső határt.

VII.

A termelőszövetkezet szervei

1. Termelőszövetkezetünk szervei: a közgyűlés, a vezetőség, az ellenőrző bizottság, ..................

2. Szövetkezetünk legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot.

Közgyűlést ............ havonként tartunk.** Össze kell hívni a közgyűlést ezenkívül akkor is, ha

- szövetkezetünk gazdálkodásának érdeke megkívánja,

- a közgyűlés összehívását a tagok 10%-a, de legalább 5 tag, az ellenőrző bizottság, vagy a járási tanács végrehajtó bizottsága írásban kéri, megjelölve a kérelem okát és célját,

- a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság kiegészítése szükséges.

A közgyűlés összehívása a vezetőség feladata. Ha ezt a kötelezettségét nem teljesíti, akkor a járási tanács végrehajtó bizottsága intézkedik a közgyűlés összehívása iránt.

3. A közgyűlés a jogszabályok rendelkezéseinek és a jelen alapszabálynak megtartásával a szövetkezetünket érintő bármely kérdésben jogosult dönteni.

Kizárólag a közgyűlés határozhat a következő ügyekben:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) a tagok felvétele, a kilépés elfogadása és a kizárás,

c) az elnök, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, elmozdítása és visz-szahívása,

d) az éves termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés, valamint a zárszámadás megvitatása; elfogadása, illetőleg módosítása,

e) határozathozatal a jövedelem felosztása és az esetleges veszteség viselése felől,

f) a földjáradék mértékének megállapítása,

g) hitelfelvétel, a jelentősebb szerződések megkötése vagy jóváhagyása,

h) a bevitelre kötelezett vagyontárgyak elfogadása és ellenértékének megállapítása,

i) a tagsági viszonnyal kapcsolatban a szövetkezetünk és tagjai között felmerült viták, kivéve, ha a döntés bírósági útra tartozik,

j) szövetkezetünknek más termelőszövetkezettel való egyesülése,

k) azok az ügyek, amelyeket jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, ..................

1) ............................................................***

A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok - szövetkezetünk gazdái - dönthetnek. Ezekben az ügyekben tehát a vezetőség és az elnök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhet. A közgyűlés határozatai a vezetőségre és termelőszövetkezetünk valamennyi tagjára kötelezőek. Így valósítjuk meg termelőszövetkezeti életünk egyik legfőbb alapelvét, a szövetkezeti demokráciát.

4. A közgyűlésre termelőszövetkezetünk minden tagját - a napirend közlésével - legalább 3 nappal a közgyűlés megtartása előtt meg kell hívni. Ez a vezetőség feladata.

A közgyűlés határozatképes, ha a tagoknak legalább kétharmad része jelen van.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados szótöbbség szükséges azonban a határozat érvényességéhez a következő ügyekben: az alapszabály megállapítása vagy módosítása; döntés más szövetkezettel való esetleges egyesülésről; a vezetőség és az ellenőrző bizottság, illetőleg egyes tagjainak elmozdítása vagy visszahívása; bármelyik tag kizárása és azok az ügyek, amelyekben a határozathozatalra a törvényes rendelkezések minősített többséget írnak elő.

Ha a közgyűlésen az összes tagoknak legalább kétharmad része nincs jelen és emiatt a közgyűlés nem határozatképes, a vezetőség köteles - azonos napirenddel - legkésőbb 30 napon belül újabb közgyűlést összehívni. Ez a közgyűlés - függetlenül attól, hogy hányan jelentek meg - határozatképes, kivéve az előbbiekben felsorolt azokat az ügyeket, amelyekben a közgyűlés csak kétharmados szótöbbséggel hozhat érvényes határozatot.

A tagok csak személyesen szavazhatnak. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő.

A közgyűlés lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelent tagok számát, az elhangzott javaslatok, hozzászólások tömör összefoglalását, a szavazás eredményét és a hozott határozatokat. A vezetőség a közgyűlés határozatait meghozataluktól számított 8 napon be-lül a járási mezőgazdasági osztálynak egy példányban megküldi.

* A termelőszövetkezet más szerveket is létesíthet, pl. fegyelmi bizottságot, szociális bizottságot, szakbizottságokat stb.

** Közgyűlést legalább háromhavonként kell tartani.

*** Az alapszabály más ügyeket is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalhat, így pl. a vezetőség által kidolgozott helyi munkanormák jóváhagyása; fizetéses alkalmazottak felvétele, elbocsátása, a fennálló jogszabályok szerint bérezésük megállapítása; határozathozatal a szociális-kulturális alapból történő kifizetésekről stb.

5. Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, vagy a jelen alapszabályba ütközik, bármelyik tag bármikor kérheti a termelőszövetkezeti döntőbizottságnál a határozat megsemmisítését.

Ha a közgyűlés határozatát a tag magára nézve sérelmesnek tartja, 30 napon belül a termelőszövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat a következő ügyekben: kilépés, kizárás, bevitt vagyontárgyak ellenértékének megállapítása, a földjáradék mértékének megállapítása vagy kifizetésének megtagadása, a tagsági viszonnyal kapcsolatban felmerült vita, valamint a kártérítési kötelezettség megállapítása abban az esetben, ha a közgyűlés első fokon járt el.

6. A közgyűlés végrehajtó szerve a vezetőség, amely a közgyűlések közötti időszakban szövetkezetünk ügyeit intézi.

A vezetőség ............... tagból áll.* Elnökét és tagjait a közgyűlés szövetkezetünk tagjai sorából ............ év tartamára választja.**

A vezetőség gondoskodik szövetkezetünk termelési tevékenységének és számvitelének - a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő - szakszerű ellátásáról. Felelős a jogszabályok rendelkezéseinek és a jelen alapszabálynak megtartásáért, szövetkezetünk gazdálkodásának irányításáért és a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért. Gondoskodik szövetkezetünk kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint jogainak ér-vényesítéséről.

A vezetőség maga állapítja meg ügyrendjét.

Üléseit ........................... időközökben tartja.***

7. A vezetőség elnöke egyben szövetkezetünk elnöke. Személyes felelősséggel vezeti szövetkezetünket és annak törvényes képviselője hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben. A gazdálkodást és az ügyvitelt a jelen alapszabály, a jogszabályok és a jóváhagyott termelési terv és bevétel-kiadási költségvetés alapján a közgyűlés és a vezetőség határozatának megfelelően, a vezetőség nevében irányítja.

a) Az elnök ebben a feladatkörében különösen a következőkről gondoskodik:

- a vezetőségi ülések és a közgyűlések előkészítése és összehívása,

- javaslattétel a gazdálkodás egyes ágazataiban megfelelő képesítésű szakemberek (szakképzett mezőgazdász, kertész, könyvelő, továbbá szükség szerint állatorvos, műhelyvezető stb.) beállítására, az alkalmazottként felvett szakemberekkel szövetkezetünk nevében a munkaszerződés megkötése, a szakemberek munkájának egybehangolása,

- a munkaszervezeti egységek megszilárdítása, munkájuk összefogása,

- a gépállomási és egyéb szerződések kellő időben való megkötése és teljesítésük ellenőrzése,

- a háztáji gazdálkodás keretei megtartásának ellenőrzése.

b) Az elnök intézkedési joga kiterjed mindarra, amit a jelen alapszabály és az érvényben levő jogszabályok rendelkezései általában a termelőszövetkezeti elnök hatáskörébe utalnak. A közös munkák jó elvégzése és a munkarend megtartása érdekében a munkaszervezeti egységek vezetőit és az egyes tagokat közvetlenül is utasíthatja.

Az elnök intézkedési jogát a szövetkezeti demokrácia tiszteletben tartásával gyakorolja. Szövetkezetünk nevében kötelezettség vállalására az elnök a közgyűlés által erre kijelölt vezetőségi taggal együttesen jogosult.

Az elnök megbízatásának tartama alatt csak különösen indokolt esetben, akkor hívható vissza, illetőleg mozdítható el, ha visszaél a reá ruházott jogokkal, magatartása és tevékenysége a szocialista erkölcsbe ütközik, a szövetkezeti közös vagyont hanyagul kezeli, más bűncselekményt követ el vagy egyéb nyomós ok miatt tisztségének betöltésére alkalmatlanná válik. Az elnök esetleges visszahívásának vagy elmozdításának szándékát a vezetőség köteles a járási (járási jogú városi, városi kerületi) mezőgazdasági osztály útján megyei (megyei jogú városi) mezőgazdasági osztály vezetőjének előzetesen bejelenteni és őt az elnök visszahívását, illetőleg elmozdítását tárgyaló közgyűlésre - a napirend közlésével - kellő időben személy szerint meghívni.

Az elnök javadalmazását az érvényben levő jogszabályoknak megfelelően a közgyűlés állapítja meg.

* A vezetőség tagjainak száma háromnál kevesebb nem lehet.

** A vezetőség elnökét és tagjait legalább négy év tartamára kell választani.

*** Helyes, ha a vezetőség legalább kéthetenként tart ülést.

8. Szövetkezetünkben a termelés szakszerű vezetését képzett mezőgazdász, vagy megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkező gazda végzi. A számvitellel, pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint az ügyvitelt pedig megfelelő képesítésű könyvelő (számviteli vezető) látja el.

E szakembereket elsősorban a tagok közül jelöljük ki, illetőleg a tagok sorába felvesszük. Ha ez nem lehetséges, a szakembereket munkaszerződéssel alkalmazzuk.

A tagok közül kijelölt, illetőleg a szövetkezetünkbe tagként belépő mezőgazdászt a közgyűlés a vezetőség tagjává választhatja és megbízhatja az elnök állandó helyettesítésével. Ha a tagok közül kijelölt mezőgazdász nem tagja a vezetőségnek, annak ülésein tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt. Ha a mezőgazdászt munkaszerződéssel alkalmaztuk, tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt mind a közgyűlésen, mind pedig a vezetőségi üléseken.

A tagok sorából kijelölt, illetőleg tagként felvett könyvelő a vezetőségi üléseken tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt. A közgyűlés őt a vezetőség tagjává is megválaszthatja. Ha a könyvelőt munkaszerződéssel alkalmaztuk, tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt a közgyűlésen, valamint a vezetőségi üléseken.

a) A mezőgazdász a korszerű szocialista nagyüzemű gazdálkodás megvalósítása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:

- a tagsággal és a vezetőséggel együttműködve elkészíti az éves termelési tervet,

- kialakítja a vetésforgó rendszert, megszervezi a nagyüzemű állattenyésztést, a tervszerű istállótrágyázást és műtrágyafelhasználást, gondoskodik a korszerű termelési és tenyésztési módszerek bevezetéséről,

- szakmailag irányítja a gépi munkák végzését, mennyiségileg és minőségileg átveszi a gépállomás által végzett munkákat,

- a vezetőség tagjaival egyetértésben javaslatot tesz a munkaszervezeti egységek összetételére és a munkarendre; a brigádok munkáját közvetlenül irányítja és rendszeresen ellenőrzi,

- megszervezi a tagok szakmai oktatását,

- gondoskodik a működési körét érintő - pl, a növényvédelemmel, agrotechnikai módszerekkel, az állategészségüggyel kapcsolatos - hatósági rendelkezések végrehajtásáról.

A mezőgazdász javadalmazását az érvényben levő jogszabályoknak megfelelően a közgyűlés állapítja meg.

b) A könyvelő biztosítja szövetkezetünkben a számvitel és pénzgazdálkodás rendjét, az erre vonatkozó szabályoknak és a pénzügyi fegyelemnek a megtartását. E feladatkörében:

- gondoskodik az érvényben levő jogszabályok által kötelezővé tett nyilvántartások és könyvek pontos és rendszeres vezetéséről,

- tájékoztatókat készít a termelőszövetkezet gazdálkodásáról,

- biztosítja, hogy a jövedelem elosztása az alap-szabálynak megfelelően történjék, a termelőszövetkezet teljesítse esedékes kötelezettségeit és érvényesítse követeléseit,

- a vezetőség közreműködésével elkészíti a bevétel-kiadási költségvetést és a zárszámadást,

A könyvelő feladatait az elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A pénzügyek felett önálló rendelkezési joga nincs, az elnök vagy az erre jogosított vezetőségi tag azonban kifizetést, átutalást vagy egyéb pénzügyi intézkedést csak a könyvelő ellenjegyzésével (együttes aláírásával) tehet.

A könyvelő javadalmazását az érvényben levő jogszabályoknak megfelelően a közgyűlés állapítja meg.

9. Szövetkezetünk ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság.

Tagjainak száma......*

Az ellenőrző bizottság tagjait a közgyűlés három év tartamára a tagok sorából választja meg.

a) Az ellenőrző bizottságnak az a feladata, hogy ellenőrizze a szövetkezeti közös vagyon kezelését, megőrzését és gyarapítását, a közös gazdálkodást, a tagokkal való elszámolást, továbbá a közgyűlés határozatainak végrehajtását és a jogszabályok, valamint a jelen alapszabály rendelkezéseinek megtartását.

Az ellenőrző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést tart. Ennek során:

- tételesen ellenőrzi az előírt nyilvántartások és könyvek vezetését, ezen belül a pénzbeli és természetbeni bevételek és kiadások nyilvántartását, ideértve a takarmányok és építési anyagok, valamint más termények és anyagok rendeltetésszerű, takarékos felhasználását,

- megvizsgálja, hogy a gazdálkodás, a beruházások, a segéd- és feldolgozó üzemi tevékenység, valamint a közös értékesítés megfelel-e a termelési terv előírásainak,

- ellenőrzi a hitelek rendeltetésszerű felhasználását és a hitelek visszafizetését,

- ellenőrzi, hogy a munkaegységeket tervszerűen és a munkaegységkönyv előírásainak megfelelően használják-e fel,

- felülvizsgálja az évvégi elszámolásokat, különösen ügyelve arra, hogy teljesítették-e az állani iránti és egyéb kötelezettségeket, a közös vagyont előírás szerint növelték-e, biztosították-e a tartalékokat, kiegészítették-e az alapszabály szerint a különböző alapokat, a vetőmag- és a takarmányalapot, valamint a szociális-kulturális alapot rendeltetésszerűen használták-e fel, felülvizsgálja továbbá, hogy a tagoknak munkaegység szerint osztották-e szét a természetbeni és pénzbeli részesedést.

Az ellenőrző bizottság jogosult a szövetkezetünk működésével kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni és vizsgálatához - szakvélemény adására illetékes szervtől - szakértő kirendelését is kérheti.

b) Ha az ellenőrző bizottság a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a vezetőségnek, illetőleg az elnöknek valamely intézkedése vagy pedig a szövetkezeten belül bármely szervnek, tisztségviselőnek vagy tagnak (tagoknak) a magatartása jogszabályba vagy a jelen alapszabályba ütközik, vagy pedig egyébként termelőszövetkezetünk érdekeit sérti, a vezetőséget, illetőleg az elnököt figyelmezteti. Ha a figyelmeztetésnek nem volt eredménye, az ellenőrző bizottság köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni. Szükség szerint pedig javas-latot tehet a járási tanács végrehajtó bizottságának is, hogy intézkedjék a közgyűlés összehívása iránt.

Az ellenőrző bizottság a közgyűlésnek számol be és közvetlenül a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés nem hozhat határozatot a mérleg megállapításáról, a tiszta jövedelem felhasználásáról és nem fogadhatja el a zárszámadást.

Az ellenőrző bizottság tagjai az ellenőrzés időtartamára mentesítve vannak a termelőszövetkezetben végzett szokásos munkájuk alól. Az ellenőrző munkát úgy kell megszervezni, hogy az a vizsgálathoz feltétlenül szükséges időre szorítkozzék. Szövetkezetünk az ellenőrző bizottság tagjait a tényleges ellenőrző munka idejére munkaegységjóváírásban részesíti. Ennek mértékét a közgyűlés az előző év azonos időszakában elért munkaegységek figyelembevételével állapítja meg.

10. A vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai, valamint a számvitel vezetője nem állhatnak egymással házastársi, fel- vagy lemenő ágon (szülő, gyermek, unoka stb.), illetőleg oldalágon elsőízig (testvér) rokoni kapcsolatban.

11. Ha a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság működése körében megszegi a jogszabályokat vagy a jelen alapszabályt és ezáltal szövetkezetünknek kárt okoz, ezért a kárért a vezetőség, illetőleg az ellenőrző bizottság tagjai termelőszövetkezetünknek felelősek. Ha a jogszabálysértő vagy alapszabályellenes magatartás szándékos volt, a vezetőségi vagy ellenőrző bizottsági tagok egyetemlegesen felelősek. Ha pedig a vezetőség vagy ellenőrző bizottság kárt okozó magatartása gondatlanságból ered, az egyes vezetőségi, illetőleg ellenőrző bizottsági tagok közrehatásuk arányában felelősek a kárért.

Nem vonható felelősségre a vezetőségnek, illetve az ellenőrző bizottságnak az a tagja, aki nem vett részt a kárt okozó határozat meghozatalában vagy intézkedés megtételében, vagy ha abban részt is vett, de ellene szavazott, illetőleg az intézkedés ellen tiltakozott.

Szövetkezetünk közgyűlése a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot, illetőleg annak egyes tagjait fegyelmi határozattal elmozdíthatja, ha magatartásuk jogszabályba ütközik vagy sérti a jelen alapszabályt. Ha pedig tisztségüket egyébként nem megfelelően látják el, a közgyűlés őket visszahívhatja.

Ha a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság bármely tagja ellen fegyelmi eljárás indul, abba bevonjuk a járási (városi, városi kerületi) mezőgazdasági osztály képviselőjét is.

Magyarázat az alapszabályminta használatához.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1959. évi 7. törvényerejű rendelettel megállapította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakításának és működésének szabályait és részükre alapszabályminta kiadását rendelte el.

Ennek megfelelően készült ez az alapszabályminta, amely a törvényerejű rendelet alapján irányt mutat és eligazítást ad a nagyüzemű társas gazdálkodás és a szövetkezeti élet mindennapi kérdéseiben, tartalmazza a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket.

Az alapszabálymintának azokat az előírásait, amelyek a törvényerejű rendelet vagy más hatályban levő jogszabály rendelkezéseit tartalmazzák, megváltoztatni nem lehet. Az alapszabályminta egyéb előírásainak elfogadása, kiegészítése vagy módosítása felől, továbbá az alapszabályminta szövegében üresen hagyott kérdésekben a közgyűlésnek kell állást foglalnia és döntenie.

Ilyen - a közgyűlés döntésétől függően - változtatás nélkül elfogadható, elhagyható, kiegészíthető vagy módosítható előírások például a biztonsági vetőmagalap létesítésére, a szociális-kulturális alap felhasználására, a munkaszervezet kialakításának részleteire, az elnök feladatainak részletezésére vonatkozó javaslatok. Azt, hogy az alapszabályminta valamely előírásától adott esetben el lehet-e térni, a törvényerejű rendelet és az érvényben levő egyéb jogszabályok alapján kell eldönteni.

A kiegészítések és módosítások nem ellenkezhetnek az érvényben levő jogszabályok rendelkezéseivel. Az alapszabályminta szövegében üresen hagyott részek kitöltésénél a hozzájuk fűzött magyarázatot figyelembe kell venni.

A közgyűlésnek tehát joga van ahhoz, hogy a fenti keretekben az alapszabálymintát a helyi viszonyoknak és a szövetkezet sajátosságainak megfelelően kiegészítse és az alapszabályba a szövetkezet belső szervezeti életét érintő további előírásokat is felvegyen.

Az ilyen módon megtárgyalt és megállapított alapszabály a megyei tanács végrehajtó bizottsága által történt jóváhagyása után a termelő-szövetkezet valamennyi tagjára és szervére kötelező.

* Az ellenőrző bizottság tagjainak száma háromnál kevesebb nem lehet.