1/1960. (XII. 30.) ÉM-FM-PM együttes rendelet

a termelőszövetkezeti építkezések vállalati összegének rögzítéséről

A termelőszövetkezeti építkezések lebonyolításának további egyszerűsítése érdekében - a 3.004/3/1960. (XI. 17.) Korm. határozat IV. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezés alapján - az alábbiakat rendeljük.

1. § A rögzített áron történő elszámolás rendszerét a termelőszövetkezeti építőipari munkák elszámolásának alapvető formájává kell tenni.

2. § (1) A rendelet hatálya a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak (a továbbiakban: termelőszövetkezet) azokra az építési beruházásaira (a továbbiakban: építkezés) terjed ki,

a) amelyek kivitelezője (generálkivitelező, alvállalkozó) állami (tanácsi) vállalat és

b) amelyek típus- vagy ajánlott terv alapján készülnek és

c) amelyeknek

- hatósági alapárat tartalmazó típusterv alkalmazása esetén a helyszínre alkalmazott (adaptált),

jóváhagyott teljes kivitelezési tervdokumentációja a termelőszövetkezet által javasolt kezdési időpontot megelőzően legalább 45 nappal,

- hatósági alapárat nem tartalmazó típusterv vagy ajánlott terv esetén a helyszínre alkalmazott (adaptált), jóváhagyott teljes kivitelezési tervdokumentációja a termelőszövetkezet által javasolt kezdési időpontot megelőzően legalább 60 nappal

a kivitelező rendelkezésére áll.

(2) A hatósági alapárat tartalmazó típustervek jegyzékét és a munkák hatósági alapárát az É. M. Pénzügyi Főosztálya által kiadásra kerülő közlemény tartalmazza.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó építkezésekre a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok beruházásairól szóló 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT együttes rendelet rendelkezéseit e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. § (1) A költségvetést szint feletti és szint alatti (ideértve a föld- és alapozási, valamint az egyéb szint alatti munkákat) munkabontásban kell elkészíteni.

(2) A hatósági alapárat tartalmazó típustervek költségvetései az elvégzendő munkákat - minden munkanemre kiterjedően - az alábbi munkabontásban tartalmazzák:

a) szint alatti, a talajviszonyoktól függő munkák (a földmunkák és alapozási munkák);

b) szint alatti, a talajviszonyoktól nem függő munkák (ideértve a szint alatti munkának az a) pontban nem említett szerkezeteit, szerkezeti elemeit, berendezéseit, felszereléseit, amelyek a pincefödém és az azzal kapcsolatos vasbetonszerkezetek, illetve alápincézetlen épületeknél az alapozás felső síkja alatti épületrészben előfordulnak) és

c) szint feletti munkák (a pincefödém, illetve alápincézetlen épületeknél az alapozás felső síkja feletti épületrész munkái).

(3) A költségvetésben a szint alatti munkák értéke után 5%, az egyéb munkák értéke után pedig 3% tartalékösszeget kell előirányozni.

(4) Hatósági alapárat tartalmazó típusterv helyszínre alkalmazása (adaptálása) során módosítani csak a szint alatti munkákat [(2) bekezdés a) és b) pont] szabad. A szint feletti munkarészeket - a típustervben előforduló változatok közül a legmegfelelőbb kiválasztásán túlmenően - módosítani nem lehet,

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó beruházásoknál az építési szerződést rögzített áron kell megkötni, és a szerződő feleknek - a 7. §-ban foglalt kivételtől eltekintve - a munka ellenértékét a vállalati összegben kell megállapítani (elszámolni), tekintet nélkül a ténylegesen elvégzett munka mennyiségére és értékére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó építkezéseknél az összes munkát magában foglaló egy szerződést - keretszerződést - (a továbbiakban: szerződést) kell kötni. A szerződésre az éves kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) A szerződésben az építkezés befejezési határidején kívül tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni az egyes naptári években kivitelezendő munkák értékét is. Ha a szerződő felek között az egyes ütemek (részhatáridők) vitásak, a vitát a kivitelező szerint illetékes minisztérium - tanács irányítása alatt álló kivitelező esetén az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága - dönti el.

5. § (1) A termelőszövetkezet köteles az általa javasolt kezdési időpont előtt

a) 45 nappal a hatósági alapárat tartalmazó típustervek alapján kivitelezendő építkezéseknél a jóváhagyott helyszínre alkalmazott (adaptált) teljes tervdokumentációt, illetve

b) 60 nappal hatósági alapárat nem tartalmazó típusterv vagy ajánlott terv alapján kivitelezendő építkezéseknél a jóváhagyott helyszínre alkalmazott (adaptált) teljes tervdokumentációt

a kivitelező és a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókja (a továbbiakban: Bank) részére megküldeni és a kivitelezőt a szerződéstervezet megküldésére felszólítani.

(2) A kivitelező és a Bank a szerződéstervezet megküldésére előírt határidőn belül észrevételt tehet

a) hatósági alapárat tartalmazó típusterv esetén csak a költségvetés helyszínre alkalmazására (adaptálására) és a szint alatti munkák [3. § (2) bekezdés a) és b) pont] kiírásának (ideértve a mennyiséget és egységárat is) helyességére,

b) hatósági alapárat nem tartalmazó típusterv vagy ajánlott terv alapján kivitelezendő építkezéseknél a tervdokumentáció teljes egészére.

(3) A költségvetésnek a kivitelező által nem kifogásolt részét - a 7. § szerint tételesen elszámolható munkarészek kivételével - elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A kivitelező a (2) bekezdés szerinti észrevételeinek figyelembevételével elkészített szerződéstervezetét a jóváhagyott tervdokumentáció kézhezvételétől számított 45 nap alatt - hatósági alapárat tartalmazó típustervek alapján kivitelezendő építkezésnél 30 nap alatt - köteles a termelőszövetkezet részére 3 példányban megküldeni.

(5) A termelőszövetkezet köteles a szerződéstervezet kézhezvételétől számított 15 napon belül a tervező bevonásával a tervdokumentációval kapcsolatos észrevételeket elbírálni, a szerződéstervezetet aláírni és a szerződés egy példányát a kivitelezőnek megküldeni.

6. § (1) Ha a generálkivitelező az elvégzendő munkákra a termelőszövetkezettel rögzített áras szerződést köt, az alvállalkozói szerződést is rögzített áron kell megkötni. Az alvállalkozó a tervek és a költségvetés kézhezvételétől számított 30 nap alatt - hatósági alapárat tartalmazó típusterv alapján kivitelezendő építkezéseknél 15 nap alatt - köteles szerződéstervezetét a generálkivitelezőnek megküldeni (a megbízólevelet aláírva visszaküldeni) és ezzel egyidejűleg a tervdokumentációra észrevételeit az 5. § (2) bekezdésben foglaltak szerint megtenni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó építkezéseknél a szerződéskötést megelőző eljárás során a kisebb beruházásokra megállapított eltérő határidőket nem kell alkalmazni.

(3) A szerződő felek a rendelet 2. § (1), az 5. § (1), (4) és (5), valamint a 6. § (1) bekezdéseiben megjelölt határidőket - a Bank előzetes hozzájárulásával - írásban foglalt előzetes megállapodás alapján megrövidíthetik.

7. § (1) A szint feletti munkákat - valamint hatósági alapárat tartalmazó típusterv esetén a talajviszonyoktól nem függő szint alatti munkákat is - minden esetben rögzített áron kell elszámolni. A szint alatti munkáknál olyan gondos talajfeltárást kell végezni, hogy itt is rögzített áron történhessék az elszámolás. Ismeretlen (fel nem tárható) talajviszonyok esetén a szint alatti munkáknál továbbra is az egyedi kiírás és a tételes elszámolás rendszerét kell alkalmazni.

(2) A rögzített árat a kivitelező utólag - a (3) és az (5) bekezdésekben foglalt kivételtől eltekintve - nem növelheti, hanem azon felül csupán a termelőszövetkezet által utólag elrendelt munkálatok (pótmunkák) költségeit számolhatja el. A pótmunkára e rendelet rendelkezéseinek megfelelően külön, rögzített áras szerződést kell kötni. Az esetlegesen felmerülő többletmunkák költségei a kivitelezőt terhelik.

(3) A kivitelező a rögzített vállalati összegért elvállalt munkával kapcsolatban a vállalati összeget meghaladó fizetési igényét (többletköltségét) kizárólag csak akkor érvényesítheti, ha

a) az egyedi gyártású terméknek a 12/1960. (Asz. 35.) ÁH, illetve a 13/1960. (Asz. 35.) ÁH utasítás alapján megállapított ára eltér a költségvetés szerinti ártól, vagy

b) a költségtényezőkben hatósági rendelkezések folytán áremelkedés áll be, és annak az építtetőre történő áthárítását általános rendelkezés lehetővé teszi.

(4) Ha a költségtényezőkben hatósági rendelkezés folytán csökkenés áll elő és az ármódosítást az árhatóság általános rendelkezéssel lehetővé teszi, a vállalati összeget csökkenteni kell.

(5) Ismeretlen (fel nem tárható) talajviszonyok esetén a szint alatti munkákat tételesen kell elszámolni. A többletmunkák fedezetét az 5% tartalékkeret képezi. Az 5% tartalékösszeg fel nem használt része a szint alatti munkák elszámolása után a termelőszövetkezetet illeti meg. Az 5%-ot meghaladó többletmunkákat a többletmunkák elszámolására általában érvényben levő rendelkezések szerint kell elszámolni. Az egyéb munkákra előirányzott 3% tartalékösszeg, mint a rögzített vállalati összeg része, a kivitelezőt tételes elszámolás nélkül megilleti.

(6) Ha az összes munka - beleértve a szint alatti munkát is - rögzített vállalati összeg alapján kerül elvállalásra, mind az 5%-os, mind a 3%-os tartalékösszeg a kivitelezőt - tételes elszámolás nélkül - megilleti.

(7) A termelőszövetkezet - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a vállalati összeg csökkentését igényelheti akkor is, ha maga kezdeményez költségcsökkentést eredményező eljárást. Ha a kivitelező a jóváhagyott műszaki tervben, költségvetésben megállapított megoldástól eltérő olyan eljárást alkalmaz, amely az építkezés minőségének, tartósságának, az építmény rendeltetésszerű használhatóságának megváltoztatása, valamint az építészeti követelmények csökkentése nélkül megtakarítást eredményez, a megtakarítást eredményező új eljárás alkalmazásánál és elszámolásánál az 1 1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT együttes rendelet 27. § és 28. § rendelkezései szerint kell eljárni. A kivitelező költségemelkedést jelentő tervmódosítást nem kezdeményezhet.

8. § A Bank az 1955. évi 29. törvényerejű rendelet 7. §-ában biztosított ellenőrzési jogkörében a tervdokumentációval kapcsolatos kifogásait az 5. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott időben és módon teheti meg. A szerződés megkötése után "a Bank a költségvetés egységáraival és mennyiségeivel kapcsolatos észrevételeit nem érvényesítheti.

9. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó építőipari munkákat negyedévenként részszámlával, az építkezés befejezése után utolsó részszámlával kell elszámolni.

(2) A részszámlában a kivitelezőnek az elvégzett munkák értékét munkanemenként készültségi fok alapján kell megállapítani. A résszámlában csak a 7. § (1) bekezdésben szabályozott szint alatti munkákat lehet felmérés alapján tételesen elszámolni.

(3) Ha a termelőszövetkezet az építkezéshez munkaerővel, fuvareszközzel, illetve építőanyaggal hozzájárul, ezeknek az ellenértékét az 1/1959. (III. 25.) ÉM-FM együttes rendelet 11. §-ában foglaltak szerint kell a részszámlában elszámolni.

(4) A kivitelező részszámlát csak a szerződés szerinti összeg 90%-áig nyújthat be.

(5) A részszámla kötelező mintáját az I. számú, az összeállításra vonatkozó részletes rendelkezéseket pedig a 2. számú melléklet tartalmazza.

10. § (1) A fővállalkozó köteles a részszámlát a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig egy példányban a Banknak és három példányban a termelőszövetkezetnek (megyei termelőszövetkezeti beruházási irodának; a továbbiakban: beruházási iroda) megküldeni. Az alvállalkozói részszámlák benyújtására, kifogásolására és teljesítésére a 220/1958. (P. K. 37.) PM együttes utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A termelőszövetkezet köteles a részszámlával kapcsolatos kifogásait a részszámla kézhezvételétől számított 8 napon belül a Bankkal - a részszámla két. megfelelően helyesbített példányának megküldésével - közölni és az átutalási megbízást megadni.

(3) Ha a termelőszövetkezet az építkezés lebonyolításával a beruházási irodát bízta meg, a beruházási iroda köteles - az előző bekezdésekben foglaltak szerint - a Bankot a kifogásokról értesíteni és az átutalási megbízást megadni.

(4) A Bank a kifizetést a termelőszövetkezet (beruházási iroda) által beküldött részszámla, illetve az átutalási megbízás figyelembevételével teljesíti és a részszámla egy példányát - a folyósítással egyidejűleg - a kivitelezőnek megküldi. A Bank a kifizetés teljesítése előtt az elszámolást az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT együttes rendeletben foglaltak szerint ellenőrzi.

(5) Ha a kivitelező vállalat a termelőszövetkezetnek (beruházási irodának) a készültségi fokra vonatkozó megállapításával nem ért egyet, jogosult a kifogás kézhezvételétől számított 5 napon belül a Banknál ellenészrevételt tenni.

11. § (1) A munkák befejezése után a kivitelező utolsó részszámlát tartozik összeállítani. Az utolsó részszámlában a munkákat a szerződésben rögzített vállalati összegben kell elszámolni a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben szereplő mennyiségi és minőségi hiányok értékének figyelembevételével.

(2) Az utolsó részszámlát a részszámlákra vonatkozó rendelkezések szerint kell összeállítani azzal az eltéréssel, hogy az utolsó részszámla végösszegéből le kell vonni a mennyiségi hiányok, valamint a javítást nem igénylő minőségi hibák értékét.

(3) Az utolsó részszámlát a részszámlákra előírt rendelkezések szerint kell benyújtani, kifogásolni és teljesíteni az alábbi eltérésekkel:

a) Az utolsó részszámlához a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányát kell csatolni.

b) Az utolsó részszámlát a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezése napjától számított 25 napon belül kell benyújtani.

c) Az utolsó részszámlával kapcsolatos átutalási megbízást - a műszaki ellenőr felülvizsgálata alapján - a termelőszövetkezetnek kell aláírnia és ezt az utolsó részszámla benyújtásától számított 15 napon belül a Banknak kell megküldenie.

12. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azokra az építkezésekre kell alkalmazni, amelyek kivitelezése 1961. évi január hó l-e után kezdődik meg.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

Tömpe István s. k.,

a földművelésügyi miniszter első helyettese

Polónyi Szücs Lajos s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

1. számú melléklet az 1/1960. (XII. 30.) ÉM-FM-PM számú együttes rendelethez

2. számú melléklet az 1/1960. (XII. 30.) ÉM-FM-PM számú együttes rendelethez

A részszámla összeállítása

1. A részszámla 1. sorszáma alatt munkanemenként meg kell állapítani - a költségvetés munkanemenkénti, tartalékösszeggel növelt értéke és a készültségi fok alapján - az összes teljesítés, valamint a korábbi számlákban elszámolt munkák értékét, figyelembevéve a tárgynegyedévi teljesítés összegét. A tárgynegyedévi teljesítés összegéből külön-külön ki kell mutatni a saját és az alvállalkozók által végzett munkák nettó értékét. Amennyiben a fővállalkozó a részszámlájához az alvállalkozók részszámláit csatolja, az alvállalkozói nettó termelési értéket az 1. sorszám alatt nem munkanemenként, hanem alvállalkozónként lehet szerepeltetni. A részszámla 2. sorában a nettó termelési értéket kell kimutatni.

2. A részszámla 3-6. soraiban kell kimunkálni a felvonulási költségek és a felárak értékét.

3. A 3. sorban a 3/a. alatt a tételesen elszámolandó felvonulási költségeket, a 3/b. alatt a százalékosan elszámolandó felvonulási költségeket kell szerepeltetni.

4. A tételesen elszámolandó felvonulási költségek összegét úgy kell megállapítani, hogy

a tárgynegyedévben elvégzett felvonulási munkák értékét a g), illetve a h) hasábban kell a külön jegyzék alapján feltüntetni;

az f) hasábban az előző negyedévi részszámla e) hasábjában szereplő összeget kell beírni, míg az e) hasáb összegét az f), g) és h) hasáb együttes értékében kell meghatározni.

5. A százalékosan elszámolandó felvonulási költségek értékét a 2. sor e) hasábjában szereplő összes teljesítés nettó értéke alapján kell az előírt százalékos kulccsal kiszámítani. Az f) hasábban az előző negyedévi részszámla 3/b. sora e) hasábjában elszámolt felvonulási költségeket kell szerepeltetni. A tárgynegyedévi felvonulási költségek értékének a fővállalkozót megillető összegét úgy kell megállapítani, hogy a tárgynegyedévet megillető felvonulási költségek összegéből [e), f) hasáb] le kell vonni a tárgynegyedévben az alvállalkozóknak kifizetett felvonulási költségek értékét. A maradványt kell a g) hasábba beírni. A h) hasábba kerül az alvállalkozóknak a tárgynegyedévben kifizetett felvonulási költségek értéke.

6. A felárakat az előírt kulcsoknak megfelelően a 4-6. sorokban kell a 2. sorban szereplő nettó termelési értékek alapján külön-külön kiszámítani.

7. A részszámla 7. sorában a termelési bruttó érték szerepel, míg a 8. sorban külön ki kell mutatni a tárgynegyedévi generál termelési értéket.

8. A részszámla 9-11. soraiban kell kimunkálni a visszatérülő anyagok értékét és a korábbi részfizetéseket és ezek figyelembevételével a tárgynegyedévi járandóság, vagy túlfizetés összegét.

9. A szint alatti és a szint feletti munkákat külön sorban kell szerepeltetni még akkor is, ha egyébként a munkák egy munkanemhez tartoznak. Amennyiben a szint alatti munkákat ismeretlen, fel nem tárható talajviszonyok esetén a vonatkozó rendelkezések szerint tételesen kell elszámolni, a szint alatti munkák értékét nem készültségi fok alapján kell megállapítani, hanem a szint alatti munkák tételes elszámolását tartalmazó kimutatás értékeinek figyelembevételével. A részszámlában tételesen elszámolt munkákat az utolsó részszámlában tételesen megismételni nem kell, hanem csak egy összegben kell szerepeltetni.

10. A részszámlában az elvégzett munkák értékét forintra kerekítve kell szerepeltetni. A részszámlához az alvállalkozói számlákat mellékelni nem kell.