2/1960. (I. 22.) PM rendelet

a borforgalmi adóról

A borforgalmi adóról szóló 36/1955. (VI. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a 7-9 §-ek tekintetében a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem.

Adóköteles italok

1. § (1) Adóköteles italok:

a) a friss szőlő levéből (szőlőmustból vagy szőlőcefréből) szeszes erjedés útján származó bor, ideértve a folyékony seprőből sajtolással vagy szűréssel előállított seprőbort is;

b) a must (a szőlő ki nem erjedt leve), akkor is, ha a szeszes erjedést megakadályozták (fojtott must);

c) a zúzott szőlőfürtök szilárd alkatrészeit is tartalmazó szőlőcefre (törkölyös must);

d) bármilyen gyümölcsből (tehát vadon termő gyümölcsből is), esetleg víz vagy cukros víz hozzáadásával nyert gyümölcsbor (erjesztett gyümölcslé). A gyümölcsbor készítéséhez legfeljebb a feldolgozásra került gyümölcs súlyának 20%-át meg nem haladó mennyiségű cukor használható fel.

(2) A bortermelő (a továbbiakban: termelő) adóztatása szempontjából adóköteles ital a vízzel felöntött friss szőlőtörköly sajtolt levéből erjesztés útján készült törkölybor (csiger, lőre) is.

(3) A cukor vagy más meg nem engedett anyag hozzáadásával készített vagy kezelt bor (seprőbor), must, szőlőcefre, illetőleg az előbb említett anyagokkal kezelt törkölybor, valamint az a gyümölcsbor, amelyhez az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott mértéknél több cukrot használtak fel (a továbbiakban: tilosan kezelt italok), szintén adókötelesek.

2. § Azok az italok, amelyeknek előállítását és forgalombahozatalát a R. 2. § (1) bekezdése megtiltja tiltott italok. Ezek nem adókötelesek ugyan, azonban a R. 2. §-ának (1) bekezdése alapján literenként 20 Ft-os bírság alá esnek.

Az adózók

3. § (1) Borforgalmi adót köteles fizetni:

a) aki adóköteles italt 25 litert meghaladó tételekben termelőtől ellenértékért vagy ellenérték nélkül megszerez, a megszerzett italmennyiség után, kivéve ha

1. az adóköteles italt bér (munkabér, hordóbér, pincebér stb.) címén kapta;

2. a vevő állami pincegazdaság, MONIMPEX vagy az adóköteles italok ipari feldolgozásával foglalkozó állami (szövetkezeti) vállalat;

b) aki vásárolt vagy más címen megszerzett szőlőből, gyümölcsből, újbor seprőjéből adóköteles italt állít elő, az előállított italmennyiség után;

c) a termelő a sajáttermésű vagy megszerzett anyagból előállított adóköteles italból

1. a saját háztartásában (gazdaságában) elfogyasztott, illetve felhasznált;

2. bér, továbbá mezőgazdasági termelőszövetkezet által munkaegység-járandóság címén kiszolgáltatott;

3. az általa 25 literes vagy annál kisebb tételekben értékesített, illetve kimért mennyiség után, továbbá

4. az általa előállított törkölybor után, végül

5. ha a termelő állami, kísérleti, cél- és tangazdaság, intézet, intézmény (a továbbiakban: állami gazdaság), a termelőre megállapított nagykereskedelmi áron állami (szövetkezeti) vendéglátóipari és kiskereskedelmi vállalatnak eladott mennyiség után,

d) mindenki, akit e rendelet alapján elszámolási kötelezettség terhel, az adóköteles italkészletben mutatkozó hiány után.

(2) A termelőre irányadó szabályok szerint adózik:

a) a háztáji szőlőgazdaságából származó adóköteles ital tekintetében a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja;

b) mind a munkaegység járandóság címén kapott, mind a háztáji szőlőből előállított ital tekintetében a termelőszövetkezeti csoport tagja;

c) a részként kapott adóköteles ital, illetve a részként kapott szőlőből előállított ital tekintetében az állami gazdaság részes munkavállalója.

(3) A tiltott ital után járó bírságot és a tilosan kezelt ital után járó borforgalmi adót az köteles megfizetni, aki az ilyen italt előállította.

A borforgalmi adótételek

4. § (1) A bor, seprőbor és a must után a borforgalmi adó e § (2)-(6) bekezdéseiben foglaltak kivételével literenként 4 Ft.

(2) A tilosan kezelt ital [1. § (3) bekezdés] után a borforgalmi adó literenként 20.- Ft.

(3) Literenként 4.80 Ft borforgalmi adót kell fizetni:

a) a badacsonyi, Balatonfüred-csopaki, balatonmelléki, Bársonyos-császári, egri, mátraaljai, mecseki, móri, somlói, soproni, szekszárdi, tokajhegyaljai és Villánysiklósi borvidékekhez tartozó községek területén termett, nem közvetlenül termő szőlőből szűrt bor és must után;

b) az ország egész területén az után a bor (must) után, amelyet a termelő nagyban (25 litert meghaladó tételekben) a borforgalmi adó hozzászámítása nélkül literenként 12 Ft-nál magasabb áron értékesít.

(4) Külön utasítás állapítja meg annak a bornak (mustnak) az adótételét, amelyet:

a) állami gazdaság;

b) mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, hegyközség, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ útján palackoz és az állami (szövetkezeti) vendéglátóipari, illetve kiskereskedelmi vállalatnak ad el megállapított nagykereskedelmi áron.

(5) A termelő által kicsinyben kimért bor (must) után a borforgalmi adó tétele:

a) ha a jogosítvány utcán át, nyílt edényben történő kimérésre szól, literenként 4,20 Ft, illetve a literenként 16,20 Ft-nál drágább bor után 5 Ft;

b) ha a jogosítvány helyben való fogyasztásra szól, literenként 5 Ft, illetve 17 Ft-nál drágább bor után 7 Ft. Ezt az adótételt kell az egész havi értékesítésre alkalmazni akkor is, ha az a) pontban említett borkimérésben az ellenőrző szerv helybeli fogyasztást állapított meg;

c) az állami gazdaság termelői borkimérésében forgalombahozott bor (must) adótételeit külön utasítás szabályozza.

(6) A termelő által kedvezményesen fogyasztható bor (must) borforgalmi adótétele literenként:

a) a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok tagjai részére munkaegység fejében kiosztott ital után 40 fillér;

b) az egyéb termelők tekintetében 80 fillér.

(7) A szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. törvényerejű rendelet 15. §-ának megfelelően előállított törkölybor adótétele literenként 25 fillér. A R. 2. §-ának (1) bekezdése szerint tiltott italnak minősülő törkölybor literenként 20,- Ft-os bírság alá esik; az egyébként szabálytalanul előállított törkölybor-mennyiség , úgyszintén a 7 Malligand foknál magasabb szesztartalmú törkölybor adótétele literenként 4,- Ft.

(8) A szőlőcefre után a nyerhető must-, vagy héjjon, törkölyön való erjesztés esetében a bormennyiség alapulvételével kell a borforgalmi adót megfizetni.

(9) A gyümölcsbor adótétele literenként 4,80 Ft.

5. § (1) Aki vásárolt bort (mustot), illetőleg mástól megszerzett szőlőből előállított bort (mustot) kimérés útján forgalombahoz, a borforgalmi adón felül literenként 2 Ft árkiegyenlítési forgalmi adót köteles fizetni.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben meghatározott árkiegyenlítési forgalmi adó fizetési kötelezettség :

a) az állami vállalatok, intézetek, szövetkezetek forgalmi adójára vonatkozó jogszabályban meghatározott adózok által megszerzett és kimért italokra ;

b) az állami gazdaságoktól, valamint az állami (szövetkezeti) kereskedelmi szervektől vásárolt italokra ;

c) az alkalmi (egy alkalomra szóló) jogosítvány alapján kimért borra (mustra).

Adómentesség, adóvisszatérítés

6. § (1) Adómentes:

a) az ipari célra (borpárlat, ecet, ipari savak stb. előállítására) felhasznált adóköteles ital;

b) a termelő által az állami pincegazdaságnak és a MONIMPEX-nek átadott bor (must);

c) az elháríthatatlan esemény folytán igazoltan megsemmisült adóköteles ital, ha a borforgalmi adó az esemény beálltát megelőzően nem vált esedékessé ;

d) a megromlott és a megállapított feltételek mellett ipari feldolgozásra átadott adóköteles ital;

e) az állami gazdaság munkaviszonyban álló dolgozói részére munkabér (prémium) címén természetben kiadott bor (must) és az ilyen címen kiadott szőlőből előállított bor (must). Ha a dolgozó az italt elidegeníti, a borforgalmi adót a megszerző, illetve a dolgozó köteles megfizetni a 3. § (1) bekezdése a), illetve c) 3. pontjában meghatározottak szerint.

(2) Az igazoltan adómentes célra felhasznált, megadózott italmennyiség adójának visszatérítését a felhasználástól számított hat hónapon belül lehet kérni attól a megyei pénzügyőri parancsnokságtól, amelynek bevételi számlájára történt az adó befizetése.

Adókedvezmények

7. § (1) Azt a termelőt - a R. 3. § (3) bekezdésében említettek kivételével - aki a termésbejelentési kötelezettségének eleget tett, a sajáttermésű szőlőből készült borra (mustra) adókedvezmény [4. § (6) bekezdés] illeti meg.

(2) Az adókedvezmény csak a gazdasági évben (október 1-től szeptember 30-ig) a termelő háztartásában tényleg elfogyasztott mennyiség után vehető igénybe.

(3) A kedvezményes adótétel fizetése mellett elfogyasztható bor (must) nem haladhatja meg a gazdasági évben termett újbor mennyiségét.

(4) Ha termelő a kedvezmény igénybevétele mellett elfogyasztható borkészletét részben vagy egészben forgalombahozza, a forgalombahozott mennyiség az általános szabályok szerint esik borforgalmi adókötelezettség alá. Ha a termelőszövetkezeti tag a munkaegység alapján kapott, kedvezményes adótétellel megadózott borát elidegeníti, az adókülönbözetet a megszerző, illetve a tag köteles megfizetni a 3. § (1) bekezdése a), illetve c) 3. pontjában foglaltak szerint.

(5) Adóköteles italnak az adózás, illetve nyilvántartásba vétel alól való elvonása esetében a gazdasági évre vonatkozó adókedvezményt el kell vonni, függetlenül az adócsalással kapcsolatos büntető vagy a pénzügyi szabálysértési eljárástól.

8. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok tagjaik számára munkaegységenként legfeljebb 0,5 liter, személyenként legfeljebb 200 liter bort (mustot) oszthatnak szét kedvezményes adótétel mellett.

(2) Ha a termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport) tagjának háztáji szőlője van, az abból származó bor (must) tekintetében literenként 80 filléres kedvezményes adótételt vehet igénybe az alábbi szabályok szerint:

a) az (1) bekezdés szerint tagonként kedvezményesen kiosztható borból (mustból) hiányzó mennyiség erejéig;

b) a taggal közös háztartásban élő, 16 évnél idősebb családtag részére, ha nem tagja a termelőszövetkezetnek (termelőszövetkezeti csoportnak) és nincs állandó munkaviszonyban, személyenként 50-50 liter erejéig. Ez a kedvezmény a hadkötelezettség alapján szolgálatra bevonult családtag után is jár;

c) az (1) bekezdés, valamint az a) és b) pont alapján kedvezményesen megadóztatott bor (must) összes mennyisége családonként a 300 litert, abban az esetben pedig, ha egy családból többen tagjai a termelőszövetkezetnek (termelőszövetkezeti csoportnak), a 400 litert nem haladhatja meg. E rendelkezés nem érinti a munkaegység alapján tagonként kiosztható mennyiséget.

(3) Ha a termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport) tagja munkaegység alapján kapott szőlőből állít elő bort, ennek borforgalmi adóját a tag köteles megfizetni, azonban az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kedvezményt igénybe veheti.

(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport) a tagok részére kiosztott bor-, illetve szőlőmennyiségről a kiosztást követő három napon belül az illetékes pénzügyőri szakasznak kimutatást köteles átadni. A kimutatásnak tartalmaznia kell a tag nevét, lakhelyét, a kiosztott adóköteles ital nemét (must, bor), mennyiségét teljes és kedvezményes adótétel szerinti bontásban és azt, hogy a tag háztáji szőlővel rendelkezik-e. A kiadott italok mennyiségéről a termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport) köteles az átvevőnek igazolást kiállítani.

9. § (1) Az egyénileg gazdálkodó termelőt (földhasználót) 180 liter, a vele közös háztartásban élő házastársa és 16 évnél idősebb, állandó munkaviszonyban nem álló családtagja után pedig 50-50 liter mennyiségre illeti meg egy gazdasági évben az adókedvezmény. Ez a kedvezmény a hadkötelezettség alapján szolgálatra bevonult igényjogosult családtag után is jár. Egy gazdasági évben a kedvezményes adótételű bor (must) mennyisége családonként 300 litert nem haladhat meg.

(2) Az egyénileg gazdálkodó termelők adókedvezménye megilleti:

a) a termelőszövetkezeti csoportok tagjait, a nem munkaegység alapján kapott részesedés tekintetében akkor, ha a 8. §-ban foglaltak alapján nem részesülnek kedvezményben;

b) egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és hegyközségek tagjait;

c) az állami gazdaság részes munkavállalóit a részként kapott bor (must), illetőleg a részként kapott szőlőből szűrt bor (must) után.

(3) Haszonbérlet (ideértve a felesbérletet is) esetében az adókedvezmény csak a bérlőt illeti meg, akkor is, ha a haszonbérlet (felesbérlet) a tulajdonos szőlőjének egy részére terjed ki. Egyéb részes művelés esetében (harmados, negyedes stb.) a kedvezmény a földtulajdonost (földhasználót) illeti meg. Ilyen esetben a részesnek kiadott italmennyiség után járó teljes adótételű borforgalmi adót a tulajdonos (földhasználó) tartozik megfizetni. A földhasználatot a mindenkor érvényben levő rendelkezések szerint kell igazolni.

(4) Nem illeti meg az adókedvezmény az egyénileg gazdálkodó bortermelőt, ha bor kimérésére vonatkozó engedélye, illetve jogosítványa van, ideértve azt az esetet is, ha társas viszonyban tartanak fenn borkimérést. A kizáró ok megszűnése esetén a kedvezmény a következő gazdasági évben nyílik meg.

(5) Ha a termelő sajáttermésű borkészlete az állam iránti kötelezettségek teljesítése folytán kevesebb, mint a kedvezményesen elfogyasztható mennyiség, az adókedvezményt az ennek kiegészítésére vásárolt szőlőből előállított borból is igénybe veheti,

Esedékesség

10. § (1) A borforgalmi adó előírás nélkül is esedékessé válik az adóköteles italnak:

a) a termelőktől való megszerzés esetében a megszerzés időpontjában;

b) nem termelő által vásárolt, vagy egyéb módon megszerzett anyagból való előállítása esetében az előállításkor;

c) a termelő készletében - az aj pontban meghatározott esetet kivéve - beállott csökkenés esetében a csökkenés időpontjában;

d) a törkölybor esetében az előállításkor.

(2) A tiltott italok után fizetendő bírság, illetőleg a tilosan kezelt italok után fizetendő borforgalmi adó a tartozás megállapítására vonatkozó határozat jogerőre emelkedésekor válik esedékessé.

Az adófizetés módja és határideje

11. § (1) A borforgalmi adót általában a postahivatalokban beszerezhető e célra rendszeresített négyrészes befizetési lap felhasználásával (a továbbiakban: befizetési lap) kell befizetni az illetékes megyei (fővárosi) pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adó bevételi számlájára. Kivételesen teljesíthető a befizetés a pénzügyőri szerveknél is, nyugta ellenében. Az egyszámlatulajdonosok a befizetéseiket átutalással is teljesíthetik.

(2) Ha a borforgalmi adó az ital megszerzőjét terheli [3. § (1) bekezdés a) pontja], a borforgalmi adót esetenként, bevallás benyújtása nélkül az ital átvételekor, illetve az elszállítás előtt kell befizetési lap felhasználásával befizetni. A termelő az italt a megszerzőnek csak az adó befizetését igazoló elismervény szelvény ellenében adhatja át, az igazoló szelvény az átvevő birtokában marad. Ha a termelő az italkészlete után járó adót korábban befizette, az ilyen ital megszerzése esetén annak adózott voltát az illetékes pénzügyőri szakasz igazolásával kell tanúsítani.

(3) A termelők kivételével mindenki, aki vásárolt vagy bármilyen címen megszerzett anyagból állít elő adóköteles italt, a vonatkozó bejelentés (14. §) megtételével egyidejűleg köteles a befizetést teljesíteni,

(4) Ha a borforgalmi adót a termelő köteles megfizetni :

a) az állami gazdaság külön utasítás szerint adózik;

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezet a borforgalmi adó alá eső italmennyiséget számviteli rendje szerint köteles elszámolni és az esedékessé vált adót legkésőbb december hó 20-ig köteles befizetni, vagy átutalni;

c) a törkölybor után járó adót november hó 30-ig kell egy összegben, külön befizetési lapon befizetni;

d) a termelői borkimérésben kimért italok után a 12. §-ban foglaltak szerint kell adózni;

e) az egyéb termelőknek az elfogyasztott, bér vagy munkaegység címén kiadott, továbbá a készletéből hiányzó adózatlan ital után járó borforgalmi adót az esedékességet követő hó 15 napjáig kell bevallás nélkül befizetniük;

f) a bér, illetve munkaegység címén kiadott italmennyiség származásának igazolása céljából az átvevőnek az ital kiadásakor a szükséges adatokat és az átadó, átvevő aláírásait is tartalmazó bizonylatot kell kiadni.

(5) A tiltott italok után fizetendő bírság és a tilosan kezelt italok után járó borforgalmi adó fizetési határideje az esedékességet követő nyolcadik nap.

12. § (1) A termelői borkimérésben - az állami gazdaság borkimérése kivételével - a hónap első felében (1-15-ig) kimért italok után járó borforgalmi adót a tárgyhónap 20. napjáig, a hónap második felében (16-tól a hónap utolsó napjáig) kimért italok után pedig a következő hónap 5. napjáig kell befizetni. A borkimérésből 15 litert meghaladó tételben vásárolt ital után az adót az ital kiszolgáltatása előtt külön befizetési lap felhasználásával be kell fizetni és az igazoló szelvényt a vevőnek át kell adni.

(2) A tárgyhónapban kimért adóköteles italokról a következő hónap 5. napjáig két példányban elkészített bevallást kell benyújtani az illetékes pénzügyőri szakaszhoz. A bevallásban félhavi bontásban kell feltüntetni a kimért italok mennyiségét, fogyasztói árát, a fizetendő borforgalmi adót és a tárgyhónapra teljesített befizetéseket. A pénzügyőri szakasz a bevallás egyik példányát átvételi záradékkal ellátva visszaadja.

(3) Az állami gazdaság borkimérése 15 litert meghaladó, egy tételben vásárolt borról visszamaradó másolatot tartalmazó tömbből, vállalati bélyegzővel ellátott jegyzéket köteles a vevő részére kiadni. A tömböt a raktárkönyv [26. § (3) bekezdés] mellékleteként kell megőrizni.

13. § E rendelet 5. §-ában meghatározott árkiegyenlítési forgalmi adó az ital megszerzésekor esedékes és egyidejűleg a forgalmi adók beszedésére illetékes szervhez kell befizetni. Ha a fizetésre kötelezettnek rendszeres forgalmi adókötelezettsége nincs, a bevallást az alkalmi adózókra megállapított szabályok szerint kell megtenni.

Adóköteles italok bejelentése

14. § (1) Az adóköteles italokat adózás céljából történő nyilvántartás végett a pénzügyőri szakaszhoz be kell jelenteni. Egyéb hatósághoz, szervhez tett bejelentés e kötelezettség teljesítéseként nem fogadható el. A bejelentésben az adóköteles italt liter, illetve hektóliter mennyiségben kell feltüntetni.

(2) A termelő köteles bejelenteni:

a) a szüret (szőlőszedés) befejezését követő 6 napon belül a termelés helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz (a termelőhelyről más pénzügyőri szakasz ellenőrzési területén levő tárolóhelyre történő elszállítás esetén a tárolás helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz is) az általa előállított vagy megszerzett adóköteles ital összes mennyiségét, beleértve a bejelentést megelőzően értékesített, elszállított stb. mennyiségeket is, valamint a készletében levő óbort és seprőbort,

b) az a) pont alatti bejelentés megtétele után bármilyen címen megszerzett italmennyiségeket a megszerzéstől; sajáttermésű vagy vásárolt, illetőleg egyéb módon megszerzett anyagból előállított italokat pedig az előállítástól számított 6 napon belül.

(3) Ha a szüret részletekben történik (előszüret, részszüret), az egyes részek eredményeit az a) pontban meghatározott határidőn belül esetenként, részenként kell bejelenteni. A bejelentéseket sorszámmal kell ellátni. A részbejelentésekbe (az utolsóba is) csak a részeredmények írandók be. Az össztermést a részbejelentések összege adja.

(4) A törkölybor és óbor készletet az újbortól; a megszerzett italt és a megszerzett anyagból előállított italt a sajáttermésű italtól elkülönítve kell bejelenteni. Az előállított italt must állapotában; törkölyön vagy héjon erjesztéskor pedig szőlőcefreként kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség szempontjából közömbös, hogy a megszerzett ital adózott vagy adózatlan.

(5) A nem termelő köteles bejelenteni az előállítástól (keletkezéstől) számított 6 napon belül a tárolás helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz a vásárolt vagy bármilyen címen megszerzett anyagból előállított (keletkezett) adóköteles italt.

15. § (1) A bejelentéshez erre a célra rendszeresített, a községi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél vagy a pénzügyőri szakasznál díjmentesen kapható levelezőlapot kell használni. A levelezőlapot személyesen vagy posta útján a pénzügyőri szakaszhoz kell eljuttatni. Levelezőlap hiányában más írásbeli bejelentés is elfogadható, ha az összes szükséges adatot tartalmazza.

(2) Ha a hiányos bejelentés kiegészítésére kiadott felhívásnak az adózó nem tesz eleget, a bejelentést meg nem történtnek kell tekinteni.

(3) Ha a termelő a bejelentési kötelezettségének csak részben tett eleget, de a készletfelvételkor összes készletét önként előmutatja, valamint az addig elfogyasztott, elidegenített mennyiséget bevallja és a többlet a bejelentett mennyiség 20 százalékát, azon belül 10 hektólitert nem halad meg, a többletet is bejelentettnek kell tekinteni. Az egy hektólitert meg nem haladó többletet akkor sem kell bejelentetlennek tekinteni, ha az a bejelentett mennyiség 20 százalékát meghaladja.

Az adóköteles italkészletek nyilvántartása

16. § (1) A termelő adóköteles italkészletét a szemleíven kell nyilvántartani. A szemleívet két példányban kell kiállítani. Egyiket a pénzügyőri szakasz őrzi, a másikat a termelőnek kell átadni. Bejegyzést csak a pénzügyőrség teljesíthet. Minden tárolóhelyre külön-külön kell szemleívet kiállítani. A termésbejelentésben megjelölt tárolóhely változását és az esetleges újabb tárolóhelyet a termelő köteles az áttárolást, illetőleg az új tárolóhely használatbavételét 24 órával megelőzőleg az illetékes pénzügyőri szakaszhoz bejelenteni.

(2) A szemleív a termelő borkészletének és az abban beállott változásoknak mennyiségi nyilvántartásán kívül a borforgalmi adókövetelések előírására és a lerovások elszámolására is szolgál.

(3) A termelő köteles a szemleívet megőrizni és felhívásra az ellenőrzést végző kiküldöttnek átadni. Ha a termelő birtokában levő szemleív elvész, hivatalos másolat adható ki részére. E másolat az illetékekre vonatkozó általános rendelkezések szerint tartozik illetékkötelezettség alá. Az illetékbélyeget a pénzügyőri szakasz őrizetében levő szemleívre kell felragasztani.

(4) A betelt szemleívet és azok mellékleteit az utolsó bejegyzéstől számított 5 évig meg kell őrizni.

(5) A szemleívbe bevételként kell bevezetni az összes termett és egyéb címen a termelő által megszerzett adózott vagy adózatlan italmennyiséget.

(6) A szemleívbe kiadásként kell bevezetni az adómentes készletcsökkenést és az ezek figyelembevételével az elszámolás alkalmával megállapított adóköteles hiányt, továbbá az adózottan megszerzett tételekből keletkezett fogyatkozást.

(7) Annak a nem termelő személynek részére, aki vásárolt vagy egyéb címen megszerzett anyagból állít elő adóköteles italt, csak akkor kell szemleívet kiállítani, ha a bejelentéssel egyidejűleg az adófizetés nem történt meg. Az ilyen szemleívet csak egy példányban kell elkészíteni, azt a pénzügyőri szakasz őrzi. E szemleívet az előbbi bekezdésekben foglaltak értelemszerű alkalmazásával a bejelentéskor be nem fizetett borforgalmi adó nyilvántartása céljának megfelelően kell vezetni. Az adókövetelés előírásáról az adózót fizetési felhívásban kell értesíteni.

(8) A tiltott italokat nem kell a szemleívben nyilvántartásba venni.

Apadás

17. § (1) A termelők szemleívébe az italkészletet a felszámítható apadással csökkentett mennyiségben kell bevételezni.

(2) A mustból összesen 10% (forrásra 3%, seprőre 6%, pinceműveletekre 1%), a fejtésre még nem került seprősborból 7% (seprőre 6%, pinceműveletekre 1%) apadást kell levonni. A gyümölcs-, seprő és óbor, valamint a 4 Ft-os adótétel alá eső törkölybor után 1% kezelési veszteség számítható fel. Ez a kezelési veszteség egy gazdasági évre számítható fel a termelő javára.

(3) Ha a termelő nem fejtett bort, hanem mustot vagy seprős bort értékesít, a fel nem merült, de az előbbi bekezdésekben foglaltak folytán javára írt apadást (10, illetve 7%) a szemleíven vissza kell terhelni.

(4) Az állami pincegazdaság, az állami gazdaság és a szeszfőzde javára írható veszteségeket és az elszámolási módot külön utasítás, egyéb vállalatoknál (konzervgyár, pezsgő-, habzóbor előállító üzemek, stb.) figyelembe vehető apadást az irányító szerv szabályozza.

(5) Palackozással is foglalkozó adózó javára a palackozásra került italmennyiség után 2% palackozási veszteség számítható fel.

Átszámítás

18. § Ha az adóköteles italok mennyiségének átszámítás útján való megállapítása válik szükségessé:

a) 100 kg szőlőnek (szőlőcefrének) 74 liter must, 100 liter mustnak 91 liter bor, 100 kg szőlőnek 26 kg törköly, 100 kg törkölynek 260 liter fejtett bor felel meg;

b) a szőlőcefréből nyerhető seprős bormennyiséget oly módon kell megállapítani, hogy törkölyön való erjesztésnél 25, héjon való erjesztésnél 20%-kal kell a szőlőcefre mennyiségét csökkenteni.

Készletfelvétel és ellenőrzés

19. § (1) A pénzügyőrség a szüret befejezése után a termelőknél készletfelvételt, ezt követően az év folyamán több esetben készletellenőrzést végez.

(2) A termelő köteles a készletfelvételkor a tároló helyen megjelenni vagy akadályoztatása esetén felelős megbízottat állítani. A termelés helyétől távollakó termelő megbízottját írásban köteles a pénzügyőri szakaszon bejelenteni. Azt a termelőt, aki nem lakik a termelés helyén és megbízottat nem jelentett be, a készletfelvételre írásban kell megidézni.

(3) Az idézésre meg nem jelenő termelővel szemben az 1957. évi IV. törvény 20. §-ának rendelkezései szerint kell eljárni. Másodszori meg nem jelenés, a készletfelvétel szándékos akadályozása esetén a tárolóhelyiségeket hatósági tanú jelenlétében fel kell nyittatni és a készletmegállapítás után megfelelően le kell zárni. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A készletfelvétel megkezdése előtt a termelő (megbízottja) köteles nyilatkozni arról, hogy a bejelentett tárolóhelyen kívül máshol adóköteles italt tárol-e, továbbá, hogy a készletfelvétel előtt készletéből értékesítés, vagy fogyasztás történt-e. Ezt a nyilatkozatot a termelőnek (megbízottjának) alá kell írnia.

(5) Mind a készletfelvételkor, mind a készletellenőrzéskor a termelő (megbízottja) a tulajdonában, illetve birtokában levő italkészletét, továbbá a rendelkezésére álló adófizetési bizonylatot, a készletéből történt értékesítésre vonatkozó okmányt köteles megmutatni.

(6) A készletfelvételkor a tényleges készletet tároló edényenként külön-külön kell megállapítani és a 17., illetőleg 18. §-ban foglaltak szerint kell fejtett borra átszámítani. A készletadatokat erre vonatkozó feljegyzésen kell rögzíteni, melyet a termelő és a felvételt végző kiküldött köteles aláírni.

(7) A készletfelvétel, illetve készletellenőrzés ellen a helyszínen előadható vagy az eljárást követő 24 órán belül a pénzügyőri szakaszhoz írásban benyújtható panasznak van helye.

Elszámolás

20. § (1) A termelőknél időközönként elszámolást, a gazdasági év végén végelszámolást kell tartani. Az elszámolás mindig készletellenőrzéssel kapcsolatos.

(2) Az elszámolás az adóköteles italokban bekövetkezett fogyatkozás mennyiségének és az ez után fizetendő borforgalmi adó összegének megállapításából, illetve a befizetéseknek a fizetendő adó összegével való összehasonlításából áll. Ha az elszámolás eredményeként hátralék mutatkozik, azt a termelő a megállapítás (elszámolás) napjától számított 8 napon belül köteles megfizetni.

(3) A termelőt a folyékony borseprővel is el kell számoltatni. Ha nem tudja igazolni, hogy a híg borseprőt pálinkafőzésre használta fel vagy ipari célokra értékesítette, a javára elszámolt seprőmennyiség 4%-ának levonása után megmaradó készlet 55%-át, mint seprőbort a szemleívébe be kell vételezni.

(4) Az elszámolás adatait be kell vezetni a szemleívbe. A szemleívnek a termelő birtokában levő példánya az elszámolások során történt adóelőírásokról az értesítést pótolja. Az elszámolás alkalmával történt bejegyzéseket a kiküldött és a termelő a szemleív mindkét példányán köteles aláírni.

(5) Ha a szemleív termelői példányába való bejegyzés azért maradt el, mert a termelő azt nem adta át az ellenőrzést végző kiküldöttnek, de a fizetési kötelezettséget az adózó (megbízottja) aláírásával tudomásul vette, az előírásról értesítettnek kell tekinteni. Egyéb esetben az értesítést a pénzügyőri szakasz által kiadott fizetési felhívás pótolja.

21. § (1) Ha az elszámolás során az tűnik ki, hogy a kedvezményesen elfogyasztható mennyiséget a jogosult a gazdasági éviben nem vette igénybe, ezt a termelő az újabb gazdasági évben - az illető évre járó kedvezményes kereten belül - 80 filléres adótétel mellett elfogyaszthatja. Egyéb esetben a megmaradt mennyiség az általános szabályok szerint esik adófizetési kötelezettség alá.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a munkaegység címén kapott borból megmaradt készlet után az adókülönbözetet a termelőszövetkezeti tag köteles befizetni,

(3) Az elszámolás során az adómentes fogyatkozásokat okmányok alapján kell a nyilvántartásba vett készletből leírni. Az állami pincegazdaságnak eladott tételek bizonylata általában a vételi jegy. Állami gazdaságnál az állami pincegazdaság vagy MONIMPEX vállalat elszámolását, átvételi igazolását is el lehet fogadni. Az állami gazdaság által munkabér (prémium) címén kiadott bor (must), illetve e címen kiadott szőlőből előállított ital adómentes kezelése céljából a pénzügyőri szakaszhoz kell kimutatást benyújtani. A kimutatásnak tartalmaznia kell a dolgozó nevét, lakhelyét és a részére kiadott ital vagy szőlő mennyiségét. Az állami gazdaság a dolgozói részére igazolást köteles kiállítani. Így kell eljárni a részes munkavállaló részére kiadott adóköteles ital, illetve szőlő tekintetében is.

(4) Ha az ellenőrzés alkalmával az előző készletmegállapításkor számbavettnél nagyobb italkészletét találnak, a többletet a szemleíven bevételbe kell helyezni. Ha az adózó nem tudja igazolni, hogy a többlet adózott vagy nyilvántartott készletből származik, adó alól elvont, illetve elvonni szándékolt készletnek kell tekinteni.

22. § Szemleív kiállítása mellett el kell számoltatni:

a) azt a szövetkezeti szervet, hegyközséget, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetet is, amely, tagjaitól a termést tárolás és esetleges értékesítés végett utólagos elszámolás kötelezettségével veszi át. Ilyen esetben az átvett készletek után a borforgalmi adófizetési kötelezettség a hegyközséget (szövetkezetet) terheli;

b) minden borkimérést. Ha a kimérésben a kicsinybeni értékesítésre szánt bort az egyéb készlettel egy helyiségben tárolják, az elszámoltatásnál mutatkozó összes adóköteles fogyatkozás után a kimért bor adótétele szerint kell az adót megfizetni.

Borkeverés

23. § (1) A termelő mustot vagy újbort csak előzetes bejelentés és pénzügyőrségi ellenőrzés mellett keverhet óborral össze.

(2) Ha a termelő az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése nélkül a készletfelvétel előtt végzi el a keverést

a) ezt a körülményt a készletfelvételkor nem titkolja el, az összekevert italt teljes egészében új-bornak kell tekinteni;

b) a kevert italt a termésbejelentésben óborként tüntette fel és a készletfelvételkor ilyenként mutatta meg, az óborként bejelentett kevert mennyiséget újbornak és adózás alól elvonni szándékolt italnak kell tekinteni.

(3) Ha a termelő az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése nélkül a készletfelvétel után végzi el a keverést és adó alóli elvonás gyanúja nem merül fel, a keverés megtörténtét a szemleíven fel kell tüntetni.

(4) Vita esetén a keverés tényét az Országos Borminősítő Intézet, illetve az Országos Borvizsgáló Szakértő Bizottság szakvéleményével kell bizonyítani.

(5) Az óbort javítás céljából friss, kipréselt szőlőtörkölyre csak előzetes bejelentés és pénzügyőrségi ellenőrzés mellett szabad felönteni.

Adóköteles italok szállítása, birtokban tartása

24. § (1) A 15 litert meghaladó mennyiségű adóköteles ital szállítása, nem termelők által történő birtokban tartása esetén a borforgalmi adó megfizetését, illetőleg az ital nyilvántartott voltát igazolni kell.

(2) Szállítási igazolásként elfogadható:

a) a termelők tekintetében a pénzügyőri szakasz által kiállított bortermelői igazolvány;

b) a megszerzők tekintetében a befizetési lap igazolószelvénye, illetőleg a pénzügyőri szakasz igazolása, a 3. § (1) bekezdés c) 5. pontjában meghatározott esetben a termelő számlája, vendéglátóipari, kiskereskedelmi vállalatoktól, állami pincegazdaságtól vásárlás esetén az eladó által kiállított számla, a bér, stb. címén kapott italok esetében a pénzügyőri szakasz igazolása;

c) nem termelők által vásárolt anyagból előállított italok tekintetében a befizetési lap elismervénye;

d) az állami pincegazdaság telepei közötti szállítás esetén a vállalat számviteli rendje szerinti kísérő okmány.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt bizonylatok a birtokban tartott italok származásának igazolására is alkalmasak. Szállításra csak kiállításukat követő három napon belül használhatók fel. E határidő lejárta után a szállítás jogosultságát a pénzügyőri szakasz külön igazolása tanúsíthatja.

(4) A termelőnek ugyanabban a községben más tárolóhelyre, továbbá az állami pincegazdaság telepére való szállításaihoz termelői igazolvány nem szükséges. Az ilyen szállításhoz elég a szemleív felmutatása.

(5) Ha a termelő saját termésű borkimérésbe vagy más községben levő tárolóhelyre az adó megfizetése nélkül szállít adóköteles italt, köteles a szándékát az elszállítás előtt a tárolóhelyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz írásban bejelenteni. E bejelentés alapján állítja ki a pénzügyőri szakasz a bortermelői igazolványt. A bortermelői igazolványt a szállítás befejezését követő munkanapon az új tárolási helyre illetékes pénzügyőri szakasznak át kell adni.

(6) Ha a termelő értékesítés céljából termelői igazolvánnyal szállított bort vagy annak egy részét a termelői igazolványban meg nem határozott helységben helyezi el 24 órát meghaladó időre, köteles ezt az ideiglenes tárolóhelyre illetékes pénzügyőri szakasznak bejelenteni.

Adóköteles italok megsemmisülése, megromlása

25. § (1) Ha az adóköteles ital elháríthatatlan esemény folytán megsemmisül, ezt a körülményt az esemény tudomásra jutását követő 24 órán belül a pénzügyőri szakasznál írásban be kell jelenteni. A megsemmisülés elháríthatatlanságát a termelőnek (megbízottjának) kell valószínűsítenie.

(2) Megromlás címén adóköteles italmennyiség csak abban az esetben mentesíthető az adó alól, ha az vizezés vagy más művi beavatkozás nélkül, a kellő gondosság ellenére vált emberi élvezetre alkalmatlanná és e körülményeket az ellenőrző pénzügyőri szerv vizsgálata során megállapította. A vizsgálatot az érdekeltnek kell kérnie.

(3) Az emberi élvezetre alkalmatlanná vált készletet ipari feldolgozásra át kell adni állami (szövetkezeti) vállalatnak, ha erre alkalmatlan, ellenőrzés mellett meg kell semmisíteni.

(4) Megsemmisült vagy megromlott adóköteles italt az illetékes pénzügyőri szerv határozata alapján kell adómentesen kezelni.

(5) Mustsűrítés, must- vagy bor töményítése esetén a készletcsökkenés adómentes leírásának csak akkor van helye, ha a műveletet az illetékes hatóság engedélyezte és a saját üzemben végzett eljárást annak megkezdése előtt az illetékes pénzügyőri szakaszhoz a termelő bejelentette. Ha a sűrítést vagy töményítést más vállalat végezte, az átadott, illetve visszaszállított adóköteles italt a 24. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell bejelenteni.

Könyvvezetési kötelezettség

26. § (1) Az állami pincegazdaság olyan anyagnyilvántartást köteles vezetni, amelyből minden beérkezett, kiadott, készletben levő adóköteles italmennyiség, az esetleg keletkezett többlet és hiány mindenkor megállapítható és ellenőrizhető.

(2) Azok a vállalatok (szövetkezetek), amelyek üzleteikben adóköteles italok kimérésével, darusításával foglalkoznak, számviteli anyagnyilvántartásukat úgy kötelesek vezetni, hogy abból a beszerzett, elárusított - borforgalmi adó alá eső -italok mennyisége az egyes üzletekre, üzemegységekre vonatkozóan is megállapítható legyen.

(3) A saját termésű borkimérésekben raktárkönyvet kell vezetni. E könyvben a beszállított adóköteles italok mennyiségét beérkezés után azonnal, az eladott (kiadott) tételeket pedig naponta, az eladást követő nap reggel nyolc óráig egy tételben (a 15 litert meghaladó tételekben eladott mennyiségeket külön-külön) be kell jegyezni. A raktárkönyvnek az eladott tételek fogyasztói árára vonatkozólag is pontos adatokat kell tartalmaznia. Az ilyen üzletekben a fogyasztói árjegyzéket ki kell függeszteni.

Ellenőrzés, hatáskör

27. § (1) Az adóköteles italok nyilvántartásba vételét, ellenőrzését, a borforgalmi adó kezelését, valamint a lakosság által fizetendő borforgalmi adó behajtását a pénzügyőrségi szervek látják el. A büntető, vagy szabálysértési eljáráson kívül megállapított borforgalmi adó összegek biztosítása, beszedése tekintetében az állami (szövetkezeti) szervekre vonatkozóan is - a Központi Adóhivatal hatáskörébe tartozók kivételével - a pénzügyőrség intézkedik.

(2) A pénzügyőrség tagjai szolgálatuk ellátása során jogosultak:

a) azokban a helyiségekben (italmérés, pince, raktár, kamra, lakóhelyiség, udvar, stb.) megjelenni és ellenőrzést tartani, ahol adóköteles italt tartanak, tarthatnak vagy ahol alapos gyanú szerint az adó alól elvont italokat rejtegetnek;

b) adóköteles italszállítmányokat ellenőrizni, járműveket, személyeket feltartóztatni és az adóköteles italok származásának igazolását követelni;

c) közforgalmú szállító vállalat utasainak gyanús csomagjait a szállítóeszközön vagy az állomásokon megvizsgálni;

d) vasúton, postán, stb. szállításra feladott küldemények tekintetében a vasúti, postai üzletszabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével intézkedéseket tenni.

(3) Az eljárás ellen a kiküldő szervhez, vagy annak feletteséhez van panasznak helye. A panasznak az eljárásra felfüggesztő hatálya nincs.

(4) A pénzügyőrség ellenőrzési hatásköre az (1) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed:

a) az állami pincegazdaságokra,

b) a vendéglátóipari vállalatokra, szövetkezetekre,

c) azokra a vállalatokra, melyek adóköteles italokat vesznek át feldolgozás végett.

(5) Az ellenőrzés alatt álló személy, megbízottja (alkalmazottja) köteles a szükséges segítséget megadni, segédeszközöket rendelkezésre bocsátani, felvilágosításokat megadni. A szállító vállalat felelős vezetője köteles az ellenőrzést támogatni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörben első fokon a pénzügyőri szakasz jár el, illetékessége területén, az alábbi (7) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével.

(7) A megyei pénzügyőri parancsnokság jár el első fokon:

a) az adópótlék csökkentése, elengedése iránti kérelem,

b) az adóhátraléknak behajthatatlanság címén való törlése,

c) a megvont borforgalmi adókedvezmény méltányosságból való visszaadása tekintetében.

28. § (1) Adóköteles italoknak az adó alól történő elvonása, illetőleg elvonásának megkísérlése esetén az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya határozattal állapítja meg a megrövidített, illetve a veszélyeztetett borforgalmi adó összegét az adócsalásra, illetve a pénzügyi szabálysértésre vonatkozó rendelkezések szerint. Ha a fizetésre kötelezettnek szemleíve van, a megrövidített adóösszegeket a szemleíven kell előírni és az adót a borforgalmi adóra vonatkozó szabályok szerint kell befizetni. Egyetemleges fizetési kötelezettség esetében a határozatban megjelölt módon kell a befizetést teljesíteni. Egyéb esetben megrövidített borforgalmi adót a cselekmény elbírálására (a feljelentés megtételére) illetékes szerv írja elő és az általa megjelölt számlára kell befizetni.

(2) A tiltott italok után járó bírság, valamint a tilosan kezelt italok után fizetendő adóösszegnek a 4. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott adótételt meghaladó része büntető vagy pénzügyi szabálysértési eljárás során megrövidített, veszélyeztetett adóösszegnek nem tekinthető. E követelések határozattal való megállapítása iránt első fokon a pénzügyőri szakasz intézkedik. A határozatot az ital tiltott, illetőleg tilosan kezelt voltának megállapításakor kell kiadni.

(3) Abban az esetben, ha az előbbi bekezdésben említett ital után az egyéb adóköteles italokra megállapított adótétel szerint befizetést teljesítettek, azt a határozatikig megállapított összeggel, adóösszeggel szemben lerovásként figyelembe kell venni. Ha a (2) bekezdésben említett italt állami pincegazdaság vette át, a határozatban a literenkénti 20 Ft és a vállalat által az értékesítési ár alapján fizetendő termelői (árkiegyenlítési) forgalmi adó közötti különbözetet kell előírni.

Lefoglalás

29. § (1) Az adóköteles italok lefoglalásának a Büntető Perrendtartás, illetőleg a 10/1955. (VI. 15.) PM rendeletben foglaltak szerint van helye.

(2) A lefoglalt tárgyak előzetes értékesítése tekintetében a 14/1957. (XII. 5.) IM rendeletben és a 135/1957. (I. K. 24.) IM számú együttes utasításban foglaltak az irányadók pénzügyi szabálysértés esetében is, azzal az eltéréssel, hogy a nyomozóhatóságot megillető jogkört az eljárás lefolytatására jogosult szerv gyakorolja.

(3) A lefoglalt italokat a tárolóedénnyel együtt kell elszállítani. Az edényt - a tulajdonosnak a lefoglalástól számított 30 napon belül előterjesztett kérelmére - vissza kell adni. Erre a tulajdonost írásban figyelmeztetni kell. Ha ez időn belül nem jelentkezik, az edényeket értékesíteni kell.

(4) Le kell foglalni a nem bortermelő birtokában talált 15 litert meghaladó mennyiségű adóköteles italt, ha az érdekelt az ital adózott voltát azonnal nem igazolja és az adót a pénzügyőri szakasz által megállapított határidőn belül nem fizeti meg.

Adóbehajtás

30. § (1) A borforgalmi adó behajtását az általa előírt tartozásokra nézve az adók kivetésére és beszedésére vonatkozó jogszabályok szerint a pénzügyőrség végzi,

(2) Ha a 20. § (2) bekezdésében említett határidőn belül az adózó a hátralékát nem rendezi és ezért nála zálogolást végeztek, a hátralék megállapításának időpontjától adópótlékot kell felszámítani. A hátralék megállapításának időpontjaként a zálogolást megelőző utolsó elszámolás napját kell tekinteni. Az adópótlék minden megkezdett 30 napra a hátralékos adótartozás 1%-a. Az adópótlék számítása szempontjából minden hónapot harminc naposnak kell tekinteni

(3) A borforgalmi adó elévülés vagy behajthatatlanság címén az adók kivetésére és beszedésére vonatkozó általános rendelkezések szerint törölhető.

(4) Bortermelők esetében a kivetési jog elévülési ideje annak az évnek az utolsó napjától kezdődik, amelyben az adó esedékessé vált. Ha az esedékesség napja kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a kivetési jog elévülési idejének kezdetét annak az évnek utolsó napjától keli számítani, amelyben hivatalos megállapításkor az adóköteles készletben keletkezett hiányt tapasztalták.

(5) A nem bortermelők által előállított adóköteles italok után járó borforgalmi adó kivetési jogának elévülése annak az évnek utolsó napjától kezdődik, amelyben a bejelentési kötelezettség az előállított italra vonatkozólag beállt.

Egyetemlegesség

31. § (1) A borforgalmi adóra vonatkozó egyetemleges fizetési kötelezettséget a R. 5. §-a, valamint az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. rendelet 10. §-a és az azt kiegészítő jogszabályok alapján kell megállapítani.

(2) A tiltott italok után fizetendő bírságért, valamint a tilosan kezelt italok után fizetendő borforgalmi adóért az előállító, a forgalombahozó és a megszerző egyetemlegesen felelős.

(3) A termelőszövetkezetből kilépett tagra a termelőszövetkezet adóhátraléka a tag által átvett adóköteles italok erejéig áthárítható.

Büntető rendelkezések

32. § E rendeletben foglaltak megszegése miatt az 1959. évi 18. törvényerejű rendeletben foglaltak szerint van helye büntető vagy pénzügyi szabálysértési eljárásnak.

Hatálybalépés

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 6.453/1951. (III. 24.) PM rendelet még érvényben levő 15. § (1) bekezdése, továbbá a 16/1955. (IX. 30.) PM, a 12/1956. (X. 20.) PM és a 20/1957. (V. 15.) PM rendelet hatályát veszti,

(2) A 20/1957. (V. 15.) PM rendelettel megállapított adótételek nem alkalmazhatók az 1959. évi augusztus hó 18-tól kimérés céljára megvásárolt borra (mustra) vonatkozóan, ha a vétel a termelőre megállapított nagykereskedelmi áron történt.

(3) Ahol a literenként 4,80 Ft-os adótétel az eddig alkalmazott adótétellel szemben változást jelent, a termelők adóztatása tekintetében az új adótételt az 1959. évi bortermés megállapításakor a termelő készletében talált korábbi évjáratú italra kell alkalmazni.

(4) Az adókedvezmény szabályait az 1959/60. gazdasági évtől kezdődően kell alkalmazni,

Polónyi Szűcs Lajos s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese