5/1960. (VII. 27.) EüM rendelet

az ételmérgezés esetén követendő eljárásról

Az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalmáról szóló 1958. évi 27. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 50/1958. (IX. 6.) Korm. rendelet 30. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § E rendelet alkalmazása szempontjából ételmérgezés minden olyan heveny egészségkárosodás, amelyet élelmiszer, ital elfogyasztása után az abban feltehetően jelenlévő szerves, vagy szervetlen (mikrobiológiai, vegyi eredetű) anyag okozott.

2. § (1) Minden ételmérgezési esetet, vagy annak gyanúját haladéktalanul be kell jelenteni.

(2) Bejelentés megtételére kötelezettek:

a) a megbetegedést észlelő (gyógykezelő) orvos, járó- és fekvőbeteg gyógyintézet vezetője;

b) a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a közétkeztetésben résztvevő dolgozói között ételmérgezésre utaló megbetegedés történt;

c) az ételmérgezést okozó élelmiszert, italt kiszolgáltató - árusító - üzem (üzlet) vezetője, ha tudomására jut, hogy az általa kiszolgáltatott - árusított - élelmiszer, ital ételmérgezésre utaló megbetegedést okozott.

(3) A bejelentést személyesen vagy távbeszélő útján szóban, esetleg távirat útján kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az ételmérgezés észlelési helyét, időpontját, a gyanús élelmiszer, ital megnevezését, a megbetegedettek - kórházba szállítottak - számát, a megbetegedés főbb tüneteit és a tett intézkedéseket. A (2) bekezdés a) pontja alapján bejelentésre kötelezett az ételmérgezést e rendelettel rendszeresített és a közforgalmú gyógyszertárakban beszerezhető "Ételmérgezési bejelentőlap"-on egyidejűleg köteles írásban is bejelenteni. Minden ételmérgezési esetről, függetlenül a megbetegedettek számától, csak egy írásbeli bejelentést kell tenni.

(4) A bejelentést annak a járási, városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi csoportjához (osztályához) kell megtenni, amelynek területén az ételmérgezést okozó élelmiszert, italt kiszolgáltatták (árusították).

3. § Az ételmérgezésben megbetegedett személyt gyógykezelő orvos köteles a beteg személy (személyek) székletéből és rendelkezésre álló hányadékából (gyomormosó folyadékból) vett mintát a közforgalmú gyógyszertárakban térítés nélkül beszerezhető "Ty", illetőleg "F" tartály felhasználásával a kijelölt laboratóriumba küldeni. A gyógykezelő orvos a vizsgálatot végző laboratórium felhívására a vizsgálati anyagok beküldését köteles megismételni, esetleg egyéb vizsgálati anyaggal kiegészíteni.

4. § (1) Az állami és szövetkezeti kereskedelmi és üzemi vendéglátó egységek, valamint magánkezelésben álló étkezdék konyháiban a menürendszer keretében naponként előállított valamennyi ételféleségből külön-külön 50 gr mennyiséget - esetleges vizsgálat céljára - 48 órán át meg kell őrizni. Az ételminta tárolására csiszolt, üvegdugóval légmentesen zárható üvegtartályt kell használni és azt használat előtt minden alkalommal legalább 10 percig forrásban lévő vízben kell kifőzni. Az ételmintát az étel kiszolgáltatásának megkezdésével egyidejűleg kell venni. A mintavételnél a szennyeződés elkerülésére gondosan ügyelni kell. A mintavételhez csak kifőzött, tiszta eszközt szabad használni. Az ételmintát hideg helyen kell megőrizni (lehetőleg jég- vagy hűtőszekrényben).

(2) Ha az ételféleséget a főzőkonyháról való elszállítás után tálalókonyhákon osztják ki, a kiosztás megkezdésekor itt is kötelesek az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően gondoskodni ételminta vételéről.

5. § (1) Az ételt előállító konyha vezetője a tudomására jutott ételmérgezés esetén köteles az egészségügyi szervek helyszíni eljárásáig a félretett ételmintát, az ételek maradékait, valamint a főzésükre és szállításukra szolgáló edényzetet változatlan állapotban megőrizni és a megbetegedést okozó ételek kiszolgáltatását, azok nyersanyagának felhasználását felfüggeszteni.

(2) Az élelmiszert, italt árusító üzlet vezetője köteles a tudomására jutott ételmérgezés esetén a gyanús élelmiszer, vagy ital még meglévő készletét változatlan állapotban megőrizni és annak árusítását felfüggeszteni.

6. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 140/1951. (XII. 30.) EüM rendelet hatályát veszti.

Dr. Vilmon Gyula s. k.,

egészségügyi miniszterhelyettes