5/1960. (II. 5.) FM rendelet
a vadásztársasági vadőrök szolgálati szabályzatának kiadásáról
1. § A vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43. számú törvényerejű rendelet 33. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a 40/1957. (VI. 29.) Korm. rendelet 11. §-ában foglaltak figyelembevételével, a vadásztársasági vadőrök szolgálati szabályzatát - a belügyminiszterrel, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével, valamint a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - e rendelet mellékleteként kiadom.
2. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter
Melléklet az 5/1960. (II. 5.) F. M. számú rendelethez
SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT
vadásztársasági vadőrök részére
1. A vadásztársasági vadőrök szolgálati szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) a vadásztársasági vadőrök alkalmazására, munkaviszonyára, feladataira, jogaira és kötelességeire, valamint fegyvertartására és fegyverhasználatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
I. Vadőr alkalmazása és munkaviszonya
2. Vadőrként csak olyan személyt lehet alkalmazni, aki orvvadászat bűntettének elkövetése miatt büntetve nem volt, illetőleg jogerős elítélése óta legalább öt év telt el, a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel, vadőri szaktanfolyamot végzett és az állami vadőri szakvizsgát sikeresen letette vagy az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi karán a Vadgazdálkodás című tárgyból sikeresen vizsgázott, illetőleg erdész képesítéssel rendelkezik.
3. Vadőr alkalmazásánál és munkaviszonyának megszüntetésénél a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának - nagyvadas vadászterületek vadőrei tekintetében az érdekelt állami erdőgazdaságnak - előzetesen kikért véleményét figyelembe kell venni.
4. A vadőr alkalmazása előtt az alkalmazási előfeltételek igazolása végett
a) a vadőrnek be kell mutatnia az illetékes rendőrkapitányság igazolását arról, hogy a vadőr orv-vadászat bűntettének elkövetése miatt büntetve nem volt, illetőleg jogerős elítéltetése óta legalább öt év eltelt, továbbá, hogy a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel,
b) a vadőr köteles személyi igazolványát, katonai igazolványát és a 2. pontban előírt szakképesítésére vonatkozó igazolásokat bemutatni, továbbá munkakönyvét - ha pedig korábban munkaviszonyban állt -, munkavállalói igazolási lapját és társadalombiztosítási igazolványát is a munkaszerződés megkötésekor a vadásztársaság képviselőjének átadni.
5. A vadőrrel írásbeli munkaszerződést kell kötni.
A munkaszerződést - jóváhagyás végett - be kell mutatni a Magyar Vadászok Országos Szövetségének (MAVOSZ).
A munkaszerződés a MAVOSZ jóváhagyásával válik érvényessé. A jóváhagyásig terjedő - legfeljebb 30 napi idő - próbaidő, amelynek tartama alatt a munkaviszonyt mind a vadásztársaság, mind a vadőr indokolás nélkül azonnali hatállyal bármikor megszüntetheti. Ha a MAVOSZ a jóváhagyás kérdésében a munkaszerződés megkötése napjától számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a munkaszerződés - megkötésének időpontjára visszaható hatállyal - érvényessé válik.
6. A vadásztársaság képviselője még a vadőr munkába-állítása előtt köteles a vadőrt vadgazdálkodási feladataira, jogaira és kötelességeire, valamint a fegyvertartásra és a fegyverhasználatra gondosan kioktatni. A Szabályzat hatálybalépésekor már munkaviszonyban álló vadőr kioktatását a Szabályzat kiadását közvetlenül követően kell elvégezni. A kioktatás megtörténtét a vadőr a Szabályzat egy példányának aláírásával igazolni köteles.
7. A vadőr szolgálatának megkezdésekor a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője előtt vadőri esküt tenni köteles.
A vadőri eskü szövege a következő:
"Én....................................vadőr, esküszöm, hogy az őrizetemre, védelmemre és gondozásomra bízott vadállományra és vadászterületre, továbbá mindarra, ami ahhoz tartozik, becsületesen vigyázok, vadgazdálkodási és egyéb feladataimat a dolgozó nép és a társadalmi tulajdon iránt érzett feltétlen felelősséggel, a törvényes rendelkezéseknek és a kapott utasításoknak megfelelően teljesítem. A vadgazdálkodást sértő vagy veszélyeztető minden cselekményt és kártételt megakadályozok. Azokat a személyeket, akik a vadászterületen a vadgazdálkodást sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak vagy ilyen cselekményt követnek el, továbbá a törvényes rendelkezések megszegésével vagy kijátszásával egyéb módon kárt okoznak, leleplezem és feljelentem."
Az esküt tett vadőrt igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel a MAVOSZ látja el. Nagyvadas vadászterületre történt alkalmazás esetén az esküt tett vadőr igazolványát az érdekelt állami erdőgazdaság igazgatójával vagy helyettesével láttamoztatni kell.
8. A vadőri foglalkozás csak főfoglalkozásként, élethivatásszerűen gyakorolható.
9. A vadásztársaság köteles a munkaviszonyt a dolgozó munkakönyvébe az erre irányadó szabályok szerint bejegyezni.
A vadőr munkábalépését követően haladéktalanul köteles jelentkezni a munkahelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságánál a munkaviszonynak a személyi igazolványba való bevezetése céljából.
10. A vadőr munkabérét 1000-1400 forintos bérhatárok között a vadásztársaság és a vadőr szabad megegyezéssel állapítja meg. A munkabér egy része megegyezés alapján természetben is fizethető. A vadőr munkabérét havonta utólagosan a következő hónap 5. napjáig kell kifizetni. A vadőrt megilleti a jogszabályilag megállapított lődíj is. A vadőrnek túlóradíjazás, munkaközi szünetre díjazás és éjszakai pótlék nem jár.
A vadőr heti pihenőnapját általában vasárnap kell kiadni. Ha a vadőr munkáját vasárnap igénybe veszik, a vadőr részére heti pihenőnapja helyett két héten belüli időpontra másik pihenőnapot kell kijelölni, s ezt a napot már a munka elvégzésére vonatkozó utasításban közölni kell.
Havonta egy pihenőnapot a vadőr részére is vasárnap kell kiadni.
Ha az igénybevett heti pihenőnap helyett más pihenőnapot elháríthatatlan okból nem lehet kijelölni, a vadőr részére a pihenőnapon végzett munkáért 50 százalékos pótlék jár. A vadásztársaság azonban az igénybevett heti pihenőnapért felemelt munkabért csak negyedévenként egy alkalommal fizethet, s az igénybevett többi pihenőnap helyett más pihenőnapot köteles kijelölni.
A vadőrt munkaruhaként esőköpeny illeti meg, amelynek kihordási ideje 48 hónap.
A vadásztársaság a vadőr részére a munkabéren felül - anyagi lehetőségeihez képest - egyéb természetbeni juttatást (pl. lakást, vadőri egyenruhát, bakancsot) is adhat, erre azonban nem köteles.
11. A vadásztársaság a vadőrt a tényleges munka megkezdésekor - a munkaszerződés jóváhagyására való tekintet nélkül - a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ helyi szervénél az ipari alkalmazottakra vonatkozó szabályok szerint bejelenteni köteles. A társadalombiztosítási járulékot a vadásztársaság köteles megfizetni, a vadőrt terhelő 3 százalékos nyugdíjjárulékot azonban a vadásztársaság a vadőr munkabéréből levonja.
12. A vadőr munkaidejét a mezőgazdaságban és a rokon termelési ágakban dolgozók munkaidejének szabályozásáról szóló hatályos rendelkezések határozzák meg.
13. Ha a vadásztársaság a vadőrt a működési körzetén kívül fekvő helyre rendeli ki, a vadőr költségeit a vállalati dolgozók kiküldetésére (külszolgálatára) irányadó jogszabályok szerint meg kell téríteni.
14. A vadőr a részére leltár vagy jegyzék mellett átadott és állandóan őrizetében tartott vagy általa kizárólagosan használt anyagokért, felszerelési tárgyakért, eszközökért stb. teljes anyagi felelősséggel tartozik, kivéve, ha a hiányt erőhatalom, véletlen vagy egyéb rajta kívülálló körülmény idézte elő és annak bekövetkezését kellő gondossággal sem akadályozhatta meg [14/1956. (V. 30.) M. T. számú rendelet 25. §]. A vadőr egyéb károkozásaiért a Munka Törvénykönyve, illetőleg végrehajtási rendeletének a dolgozók anyagi felelősségéről szóló általános szabályai szerint felelős.
15. A munkaviszonyt mind a vadásztársaság, mind a vadőr azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a másik fél a munkaszerződésből folyó kötelezettségét szándékosan nem teljesíti, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felbontás jogát csak attól a naptól számított 3 napon belül lehet gyakorolni, amelyen a jogosult a felbontásra jogosító okról tudomást szerzett. (Mt. V. 46. §.)
16. A vadásztársaság a munkaviszonyt felmondás útján csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott esetekben és módon szüntetheti meg. A vadőr a munkaviszonyt indokolás nélkül mondhatja fel. (Mt. V. 40. §.) A felmondási idő mindkét esetben 15 nap.
17. A vadőr munkakönyvét munkaviszonyának fennállása alatt a vadásztársaság elnöke őrzi.
18. A munkaviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozólag egyebekben a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeletének a magánmunkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó rendelkezései irányadók.
19. A vadásztársaság és a vadőr között a munkaviszony alapján keletkezett viták eldöntése a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
II. A vadőr vadgazdálkodási feladatai
20. A vadőr legfőbb kötelessége a gondjaira bízott vadállomány őrzése, védelme és gondozása. Ehhez képest a vadőr:
a) a vadgazdálkodási és a vadászati tennivalókat - a vadásztársasági vadászmester irányítása szerint - önállóan elvégzi, illetőleg tevékenyen közreműködik e tennivalók elvégzésében;
b) munkaideje alatt a vadászterületen tartózkodik és a vadászterületet ellenőrzi;
c) a szolgálati naplót folyamatosan vezeti, s a naplóban az észlelt eseményeket feljegyzi;
d) a fegyveres testületek szolgálatában álló és szolgálati fegyvert viselő tagjai kivételével a vadászterületen talált minden fegyveres, továbbá gyanús személyt igazoltat;
e) a vadászterületen talált az a járművet, amelyről alaposan feltehető, hogy jogellenesen birtokba vett vadat szállít, megállásra szólítja fel, illetőleg feltartóztatja és a járművezetőt felszólítja személyazonosságának és a vad birtokbavétele jogosságának igazolására;
f) a vadászterületen talált és bűntettet vagy vadászati szabálysértést elkövetett, illetőleg ezek elkövetésével alaposan gyanúsítható személyeket igazoltat, a tanúk személyi adatait felveszi, a bűnjeleket lefoglalja;
g) a d)-f) pontok alapján igazoltatott személyek közül azt, aki személyazonosságát és a nála, illetőleg járművén talált vad megszerzésének jogosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez, vagy a községi (városi, városi kerületi) tanács hivatalos helyiségébe bekíséri abban az esetben, ha az igazoltatott személy személyazonosságát a jelenlevők sem tudják igazolni;
h) a vadgazdálkodást sértő cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a nála talált vadat és a cselekmény elkövetésére használt eszközöket elveszi és azokat a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének (a továbbiakban: községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv), ha pedig az eszköz lőfegyver, a legközelebbi rendőri szervnek átadja, illetőleg a feljelentést megteszi;
i) a vadgazdálkodást sértő cselekmény elkövetésén tetten ért személy és az olyan személy elmenekülése vagy elmenekülési kísérlete esetén, akinek igazoltatására, illetőleg bekísérésére jogosult, a d)-h) pontokban meghatározott jogait működési területén kívül is gyakorolja;
j) azt az állatot, amelyet az erdei legeltetésre vonatkozó szabályok megsértésével legeltetnek, behajtja és további intézkedés végett a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek átadja, feltéve, hogy az állat tulajdonosa előtte ismeretlen;
k) a vadászterületen talált kóbor kutyákat és macskákat, valamint a szőrmés- és szárnyas kártevő állatokat elpusztítja;
l) a vadkár elhárításában tevékenyen közreműködik;
m) elvégzi a vadállomány őrzésével, védelmével és gondozásával járó egyéb feladatokat.
21. A vadőr személyes szolgálatokra nem kötelezhető.
III. A vadőr fegyvertartása és fegyverhasználata
22. Az apróvadas vadászterületen működő vadőr részére sörétes, a nagyvadas vadászterületen működő vadőr részére pedig golyós és sörétes szolgálati lőfegyver tartása engedélyezhető.
23. A kiadott fegyvertartási engedély visszavonásig érvényes. A fegyvertartási engedély visszavonása esetén a szolgálati fegyvert az illetékes rendőri szervnél letétbe kell helyezni.
24. A fegyvertartási engedélyt az illetékes rendőrkapitányság visszavonja
a) a jelen Szabályzat 25. és 26. pontjában megállapított szabályok megszegése miatt vagy ha a vadőr már nem felel meg a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó jogszabályokban megállapított feltételeknek,
b) a munkaviszony megszűnése esetén.
25. A vadőr fokozott gondosságot köteles fordítani arra, hogy szolgálati fegyverének tartása és viselése mások életét vagy testi épségét ne veszélyeztesse.
A szolgálati fegyverét viselő vadőr személyi igazolványával együtt fegyvertartási engedélyét is köteles magánál tartani és az az arra jogosított hatósági közegeknek kívánságukra felmutatni.
26. A vadőr szolgálati fegyverét használni jogosult:
a) lehetőleg előzetes figyelmeztetés és riasztólövés leadása után azzal a személlyel szemben, aki őt szolgálati működésében - életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető vagy veszélyeztető módon - akadályozza, vagy tettleg bántalmazza, ha az akadályozás, fenyegetés, veszélyeztetés vagy tettlegesség másként el nem hárítható;
b) a munkakörével összefüggő vadászati tevékenység ellátása végett.
A szolgálati fegyver használata az a) pont esetében sem lépheti túl a védelem szükséges mértékét.
27. A szolgálati fegyver használatáról a vadőr az illetékes rendőri szervnek és a vadásztársaságnak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést köteles tenni. A jelentésnek mindazokat az adatokat tartalmaznia kell, amelyekből a fegyverhasználat körülményei, oka, mértéke és következményei megállapíthatók.
28. Ha a szolgálati fegyver használata következtében sérülés történt, a vadőr köteles a sérült elsősegélyben való részesítéséről és azonnali kórházba szállításáról gondoskodni.
Ha a szolgálati fegyver használata következtében haláleset történt, a vadőr köteles a holttestet az illetékes hatóság intézkedéséig a helyszínen őrizni vagy őriztetni és a halálesetet a legközelebbi rendőrhatóságnak azonnal bejelenteni, illetőleg bejelentetni.