6/1960. (VIII. 20.) EüM rendelet

az orvosok elleni fegyelmi eljárás egyes szabályairól

Az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. törvényerejű rendelet hatálybaléptetésével és végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések tárgyában kiadott 51/1959. (XII. 31.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § A fegyelmi eljárás megindításáról az orvost írásban értesíteni kell és közölni kell vele azokat a körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség alapos gyanúját alátámasztják.

2. § Az elsőfokú fegyelmi eljárást a megindításától számított négy héten belül be kell fejezni.

3. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás alá vont orvost az állásától, illetőleg a magángyakorlattól ideiglenesen felfüggesztheti, ha a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyára tekintettel vagy az eljárás sikere érdekében szükségesnek mutatkozik.

(2) A felfüggesztésről az orvost írásban értesíteni kell. Az állástól való felfüggesztést az orvos munkáltatójával, a magángyakorlattól való felfüggesztést pedig az orvos magángyakorlatának helye szerint illetékes elsőfokú egészségügyi hatósággal is közölni kell. A felfüggesztést kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. -

(3) A felfüggesztés a fegyelmi határozatnak az-orvos részére történő kézbesítése napjával, alacsonyabb munkakörbe való áthelyezés kiszabása esetében pedig a határozat jogerőre emelkedése napjával megszűnik. Az elsőfokú fegyelmi tanács a felfüggesztést korábban is megszüntetheti, ha a felfüggesztés további fenntartása már nem mutatkozik szükségesnek.

(4) A munkabérnek az állástól való felfüggesztés idejére történő kifizetésére a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók azzal, hogy a visszatartott munkabért akkor is ki kell fizetni, ha az orvossal szemben a fegyelmi eljárás során pénzbírságot szabtak ki, illetőleg őt a magángyakorlattól eltiltották.

4. § (1) Ha a tényállás megállapítása beható vizsgálatot igényel, a tárgyalás előtt vizsgálatot lehet tartani.

(2) A vizsgálatot az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke folytatja le. Ha szükségesnek tartja, vizsgálóbiztos közreműködését veheti igénybe.

(3) Vizsgálóbiztosként csak a munkafegyelem megtartásában élenjáró, köztiszteletben álló és megfelelő szakismerettel rendelkező orvost szabad kijelölni.

(4) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben az 51/1959. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-ában megállapított kizáró ok áll fenn.

(5) A vizsgálóbiztosnak a lefolytatott vizsgálatról és annak eredményéről írásbeli jelentést kell tennie. A jelentéshez csatolnia kell a vizsgálat során készített jegyzőkönyveket.

5. § (1) Az orvosetikai bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján a fegyelmi eljárás során abban a kérdésben nyilvánít véleményt, hogy az orvos fegyelmi vétséget követett-e el és ha igen, milyen fegyelmi vétséget. Az orvosetikai bizottság állásfoglalását indokolni köteles.

(2) Az orvosetikai bizottság véleményének megadása előtt a fegyelmi eljárás alá vont orvost meghallgathatja.

(3) Az orvosetikai bizottság a fegyelmi büntetésre javaslatot nem tehet.

6. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás (cselekmény, mulasztás) miatt büntetőeljárás indult és a tényállás annak eredménye nélkül nem tisztázható, az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke az eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig szüneteltetheti. A fegyelmi eljárás szüneteltetéséről a fegyelmi eljárás alá vont orvost, valamint azt, aki a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte, illetőleg a panaszost írásban tájékoztatni kell.

(2) Az eljárás szüneteltetésének ideje nem számít be a 2. §-ban megállapított határidőbe.

7. § (1) A határozathozatal előtt tárgyalást kell tartani.

(2) Ha a tényállás egy tárgyaláson nem tisztázható, a szükséghez képest több tárgyalást lehet tartani. A határozatot azonban ebben az esetben is a 2. §-ban megállapított határidőn belül kell meghozni.

(3) A tárgyalás nyilvános. Ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos kéri vagy a fegyelmi tanács elnöke szükségesnek tartja, zárt tárgyalást is el lehet rendelni.

8. § (1) A fegyelmi tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont orvost írásban meg kell idézni.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont orvosnak, valamint az orvosetikai bizottságnak és a panaszosnak olyan időben kell az idézést, illetőleg a fegyelmi tárgyalás határnapjáról szóló értesítést megküldeni (kézbesíteni), hogy a tárgyalás időpontjáról legalább negyvennyolc órával a tárgyalás megkezdése előtt tudomást szerezzenek.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos szabályszerű idézés ellenére a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, ez a körülmény a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem gátolja.

(4) A fegyelmi eljárás alá vont orvos kérelmére biztosítani kell, hogy a tárgyalás előtt az ügy irataiba betekinthessen.

9. § (1) Határozathozatal előtt a fegyelmi eljárás alá vont orvost meg kell hallgatni.

(2) Ha az orvos szóbeli meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik vagy ha a szóbeli meghallgatás - az orvos huzamos akadályoztatása miatt - a fegyelmi eljárás határidőn belüli befejezését gátolná, meg kell kísérelni írásbeli meghallgatását.

(3) Ha az orvos a fegyelmi tárgyaláson önhibáján kívül nem tud megjelenni és erről a fegyelmi tanács elnökét a határozat meghozatala előtt értesíti, módot kell adni későbbi szóbeli meghallgatására. Ha ez a fegyelmi eljárásnak határidőn belül történő befejezését gátolná, az orvost írásban kell meghallgatni.

(4) Írásbeli meghallgatás esetében az orvossal közölni kell a vizsgálat során megállapított tényeket és határidő kitűzésével fel kell hívni védekezésének előterjesztésére. Ez a határidő a felhívás kézhezvételétől számított három napnál rövidebb nem lehet.

10. § Mellőzni lehet a fegyelmi eljárás alá vont orvos meghallgatását, ha

a) szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg és a távolmaradás indokát a fegyelmi tanácselnökével a határozat meghozatala előtt nem közölte,

b) írásbeli meghallgatása esetében a szabályszerű felhívás ellenére a megállapított határidőn belül védekezését nem terjesztette elő,

c) előzetes letartóztatásban vagy biztonsági őrizetben van, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti.

11. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos a fegyelmi tárgyaláson megjelent, közölni kell vele a vizsgálat során megállapított tényeket és az e tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

(2) Az orvos részére biztosítani kell, hogy védekezését a tárgyaláson részletesen kifejthesse és a bizonyítékait előterjeszthesse.

12. § (1) A fegyelmi tanács a tárgyaláson a fegyelmi vétség alapjául szolgáló tények bizonyítása, illetőleg tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg.

(2) Ha a fegyelmi ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a fegyelmi tanács szakértőt hallgathat meg.

(3) A fegyelmi tanács a tényállás megállapítása, illetőleg tisztázása céljából

a) szemlét tarthat,

b) a fegyelmi eljárás alá vont orvost és a panaszost okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel,

c) okiratokat szerezhet be.

13. § (1) Ha a fegyelmi tárgyalást megelőzően vizsgálatot tartottak, a tárgyaláson ismertetni kell a vizsgálat során megállapított tényeket és az e tényeket alátámasztó bizonyítékokat.

(2) Ha a tényállás megnyugtató megállapítása szükségessé teszi, a tárgyaláson a vizsgálat során felvett bizonyítást meg kell ismételni.

14. § (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

15. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács a tárgyalás befejezése után zárt ülésen szótöbbséggel határoz.

(2) A fegyelmi tanács a határozatát kizárólag a tárgyaláson megállapított bizonyítékokra alapíthatja; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint az orvosi rendtartás szellemének megfelelően bírálja el.

16. § (1) A fegyelmi tanács, ha megállapítása szerint a fegyelmi eljárás alá vont orvos az orvosi rendtartásba ütköző fegyelmi vétséget követett el, fegyelmi büntetést kiszabó határozatot hoz.

(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos a fegyelmi tanács megállapítása szerint az orvosi rendtartásba ütköző fegyelmi vétséget nem követett el, a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást megszüntető határozatot hoz.

(3) A fegyelmi határozatot az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

17. § (1) Az elsőfokú fegyelmi határozat elleni fellebbezést az elsőfokú fegyelmi tanács elnökéhez kell benyújtani.

(2) A fellebbezésnek az elsőfokú fegyelmi határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

18. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezésnek a másodfokú fegyelmi tanács elnökéhez érkezése napjától számított négy héten belül tárgyalást tart és érdemi határozatot hoz.

(2) A másodfokú fegyelmi tanács tárgyalására az elsőfokú fegyelmi tanács tárgyalására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

19. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a tárgyalás befejezése után zárt ülésen szótöbbséggel határoz.

(2) A másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyó, megváltoztató vagy hatályon kívül helyező határozatot hozhat.

20. § Ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos, illetőleg az orvosetikai bizottság az elsőfokú fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezését a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap eltelte után nyújtotta be, úgyszintén ha a fellebbezést arra nem jogosult terjesztette elő, a másodfokú fegyelmi tanács elnöke a fellebbezést határozattal elutasítja. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

21. § A jogerős fegyelmi határozat végrehajtására a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy a fegyelmi büntetést az orvos orvosi törzslapjára is rá kell vezetni.

22. § (1) Az orvosi oklevélhez kötött munkakörben munkaviszonyban álló orvosnak az ellene kiszabott fegyelmi büntetés hátrányos következményei alóli mentesítésére a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a mentesítés kérdésében az orvost alkalmazó intézet, intézmény, vállalat, illetőleg szerv vezetőjének és szakszervezeti bizottságának meghallgatásával a fegyelmi ügyben elsőfokon eljárt fegyelmi tanács dönt.

(2) Az orvos a fegyelmi határozattal kiszabott pénzbírság be nem fizetett összegének megfizetése alól nem mentesíthető.

23. § Ha az orvos a munkaviszonyával kapcsolatos kötelességének megszegésével az őt alkalmazó intézetnek, intézménynek, vállalatnak, illetőleg szervnek kárt okozott, az okozott kár megtérítésére a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók.

24. § (1) A fegyelmi tanács tagja, valamint a vizsgálóbiztos kizárólag az esetleges készkiadásainak (a kiküldetési költségeknek) megtérítését igényelheti.

(2) A fegyelmi eljárás költségeit annak a szervnek kell - a részére megállapított költségkereten belül - biztosítania, amelynél a fegyelmi tanácsot megalakították.

25. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Doleschall Frigyes s. k.,

egészségügyi miniszter