6/1960. (II. 14.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról

Az 1957. évi 65. törvényerejű rendelet 41. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:

1. § (1) Az 1959. évi 15. törvényerejű rendelet 1. §-a alapján öregségi járadékot kell megállapítani a mezőgazdasági termelőszövetkezet 70. életévét betöltött annak a férfi tagjának, illetőleg a 65. életévét betöltött annak a nő tagjának, aki

a) belépésekor az 1959. évi 7. törvényerejű rendelet 2. §-a szerint földjét, valamint beviteli kötelezettség alá eső egyéb vagyontárgyait a termelőszövetkezetbe bevitte és

b) az 1957. évi 65. törvényerejű rendelet szerint járó öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és

c) a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt venni nem tud.

(2) Az a termelőszövetkezeti tagot, aki a Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottság véleménye szerint munkaképességét teljesen (100 százalékban) elvesztette, az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt feltételek fennállása esetén munkaképtelenségi járadék illeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen résztvesz az a férfi termelőszövetkezeti tag, aki egy naptári éven belül százhúsz, illetőleg az a nő termelőszövetkezeti tag, aki egy naptári éven belül nyolcvan munkaegységnél többet teljesít.

2. § (1) Az öregségi és munkaképtelenségi járadék összege havi 260 forint.

(2) Ha a termelőszövetkezeti tag havi 260 forintot el nem érő törvényszerű nyugellátásban (nyugdíj, járadék, özvegyi, szülői ellátás stb.) részesül, öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék címén az (1) bekezdésben meghatározott 260 forint és a nyugellátás összege közötti különbözet illeti meg.

3. § (1) A termelőszövetkezeti tag halála esetén házastársát özvegyi járadék illeti meg, ha az 1957. évi 65. törvényerejű rendelet alapján özvegyi nyugdíjra nem jogosult és

a) a termelőszövetkezeti tag halálakor a házastárs az öregségi járadékra jogosító [1. § (1) bekezdés] életkort betöltötte vagy a termelőszövetkezeti tag halálát követő tizenkét hónapon belül betölti,

b) a termelőszövetkezeti tag halálakor a házastárs teljesen (100 százalékban) munkaképtelen vagy a termelőszövetkezeti tag halálát követő tizenkét hónapon belül azzá válik.

(2) Az özvegyi járadék összege havi 130 forint.

(3) Ha az özvegy termelőszövetkezeti tag, úgy részére - e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén - nem özvegyi járadékot, hanem a termelőszövetkezeti tagot megillető öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot kell megállapítani.

4. § (1) Nem jogosult munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékra az aki rokkantságát szándékosan maga idézte elő.

(2) Nem jogosult öregségi, munkaképtelenségi, Illetőleg özvegyi járadékra az akinek vagy vele együttélő házastársának havi 260 forintot meghaladó törvényszerű nyugellátása, keresete, vagy jövedelme van, kivéve a legfeljebb százhúsz (nőknél nyolcvan) munkaegységre osztott jövedelemrészesedést, a háztáji gazdaságból, vagy a földjáradékból származó jövedelmet.

(3) Nem folyósítható öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék annak, akinek termelőszövetkezeti tagsága megszűnt. Ez a rendelkezés az özvegyi járadékot nem érinti.

(4) Az öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot abban az esetben is csak a férj részére lehet megállapítani, ha a vele együttélő felesége is termelőszövetkezeti tag.

(5) Csak kivételesen lehet öregségi, illetőleg munkaképtelenségi, valamint özvegyi járadékot megállapítani, ha a termelőszövetkezeti tag az igénybejelentését, illetőleg halálát közvetlenül megelőzően legalább három éven át nem folytatott élethivatásszerűen mezőgazdasági vagy a mezőgazdasági lakosság szükségletét kielégítő ipari tevékenységet.

5. § A termelőszövetkezeti tagot az 1959. évi 7. törvényerejű rendeletben biztosított szociális kedvezmények arra való tekintet nélkül megilletik, hogy öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékban részesül-e vagy sem.

6. § (1) Az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot - az igénylő kérelmére - a termelőszövetkezet vezetőségének az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága által is javasolt és igazolt előterjesztésére - a 25/1959. (V. 1.) Korm. rendelet 11. §-ának rendelkezésétől eltérően - az Országos Nyugdíjintézet állapítja meg.

(2) Az Országos Nyugdíjintézet elutasító határozata ellen az igénylő a határozat kézbesítését követő naptól számított harminc napon belül a Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottsághoz [21/1958. (II. 25.) Korm. rendelet 47. § (2) bekezdés] felszólalhat. A Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság végérvényesen dönt, határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincsen.

7. § (1) Az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot az Országos Nyugdíjintézet a termelőszövetkezeti nyugdíjalap (1959. évi 15. törvényerejű rendelet 9. §) terhére folyósítja.

(2) Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék folyósítására a termelőszövetkezeti tagok részére az 1957. évi 65. törvényerejű rendelet alapján járó öregségi, rokkantsági, illetőleg özvegyi nyugdíj folyósítására vonatkozó rendelkezéseket - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kell alkalmazni,

(3) Ha valamely naptári évben a termelőszövetkezet férfi tagja százhúsz, illetőleg nő tagja nyolcvan munkaegységnél többet teljesített, a teljesítést követő hónap első napjától a naptári év végéig az öregségi és a munkaképtelenségi járadék folyósítását szüneteltetni kell.

8. § Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékban részesülő termelőszövetkezeti tagok keresőfoglalkozásának meghatározására, a keresőfoglalkozás és a teljesített munkaegység bejelentésére, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

9. § (1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékban részesülő tagok után a termelőszövetkezet a többi tagokkal azonos összegű betegellátási és baleseti díjat köteles fizetni. A díj a tagokat terheli. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékban részesülő tagok után nyugdíjjárulékot fizetni nem kell.

(2) A termelő szövetkezetek a közös használatukban lévő bevitt földek kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után évi két forint, a kezelésükben lévő állami tartalékföldek kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után évi három forint hozzájárulást kötelesek fizetni a termelőszövetkezeti nyugdíjalapba. Ha a termelőszövetkezet használatában lévő bevitt föld és a kezelésükben lévő állami tartalékföld kataszteri tiszta jövedelmének átlaga a tizenhat aranykoronát meghaladja, akkor a hozzájárulást a tizenhat aranykorona alapján kell fizetni. A földadó alá nem eső területek után hozzájárulást fizetni nem kell.

10. § Az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok kifizetéséből származó kiadásokat és a kataszteri tiszta jövedelem arányában fizetendő hozzájárulásokat a termelőszövetkezeti nyugdíjalapon belül külön kell kezelni.

11. § (1) Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit az 1960. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni. Özvegyi járadékot azonban annak az özvegynek is meg lehet állapítani - legkorábban az 1960. évi január hó 1. napjától - akinek férje az 1959. év folyamán halt meg, ha legalább az 1958. évi január hó 1. napja óta termelőszövetkezeti tag volt.

(2) E rendelet végrehajtásáról a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben gondoskodik.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese