1960. évi 6. törvényerejű rendelet

a bíróságok népi ülnökeinek választásáról

1. § Népi ülnöknek megválasztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte.

2. § (1) A járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) és a megyei (fővárosi) bíróság népi ülnökeit a bíróság területén működő vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek és állami intézmények dolgozói jelölik.

(2) A fiatalkorúak bíróságának pedagógus ülnökeit Budapesten a Pedagógus Szakszervezet Országos Elnöksége, vidéken pedig a fiatalkorúak bíróságának székhelye szerint illetékes megyei bizottsága jelöli.

(3) A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli.

3. § (1)[1] A járásbíróság (városi bíróság, fővárosi kerületi bíróság) népi ülnökeit a bíróság területén működő - az ülnököt jelölő szerv (2. §) szerint illetékes - helyi tanácsok, a megyei (fővárosi) bíróság népi ülnökeit pedig a megyei (fővárosi) tanács választja. Az ülnököket a tanácsok a területükön lakó vagy állandóan ott dolgozó személyek közül három évre választják.

(2) Az a tanács, amelynek székhelyén fiatalkorúak bírósága is működik, a pedagógus ülnök mellett a fiatalkorúak bíróságának működéséhez szükséges számú nő-ülnököt (az 1951. évi 34. törvényerejű rendeletnek az 1958. évi 16. törvényerejű rendelet 26. §-ával módosított 18. §-a) is választ.

(3)[2] A Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja öt évre.

4. § Ha a megyei bíróság székhelyén működő járásbíróság az egész megye területére kiterjedő illetékességébe tartozó ügyben más járás (város) területén tart tárgyalást, igényibe veheti a tárgyalás helye szerint egyébként illetékes járásbíróságnál (városi bíróságnál) működő ülnököket.

5. §[3]

6. § A járásbírósági és a megyei bírósági népi ülnökök választásának napját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által megállapított határidőn belül a tanács tűzi ki.

7. § Azt, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány népi ülnököt választ, az igazságügyminiszter állapítja meg és - a bíróság elnöke útján - közli a választó szervvel.

8. § (1) A megválasztott járásbírósági és megyei bírósági népi ülnökökről a tanács végrehajtó bizottsága bíróságonként három példányban névjegyzéket készít. A névjegyzéknek tartalmaznia kell a megválasztott ülnök nevét, születési helyét és idejét, foglalkozását, munkahelyének pontos megjelölését és lakáscímét.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága a névjegyzék két példányát megküldi az illetékes bíróság elnökének, egy példányt pedig magánál tart.

9. § A korábban megválasztott népi ülnökök megbízatása az új ülnökválasztás napjától számított harminc nap elteltével jár le.

10. § (1) A népi ülnököt megbízatásának lejárta előtt vissza lehet hívni, ha bűntettet követ el, ha kötelességeit hanyagul vagy felelőtlenül látja el, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely sérti a népi igazságszolgáltatás tekintélyét,

(2) A népi ülnököt az igazságügyminiszter javaslatára az őt megválasztó szerv hívja vissza.

11. § (1) Ha a népi ülnökök száma valamely bíróságnál az ítélkezéshez szükséges létszám alá csökken, az igazságügyminiszter javaslatára - a választásra irányadó szabályok szerint - pótválasztást kell tartani.

(2) A pótválasztás során megválasztott népi ülnök megbízatása az általános választáson megválasztott népi ülnök megbízatásának lejártáig tart.

12. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Kormány gondoskodik; egyidejűleg a 92/1952. (X. 5.) MT rendelet és a 74/1954. (XII. 4.) MT rendelet hatályát veszti. Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a népi ülnökök működésével kapcsolatos kérdéseket szabályozza.

(2) E törvényerejű rendelet alapján a bíróságok népi ülnökeit első ízben 1960. évi május hó 15. és június hó 30. napja közötti időben kell megválasztani.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára