Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1951. évi 34. törvényerejű rendelet

a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi és büntető eljárási rendelkezésekről

A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére (Alkotmány 52. §) s ezt a gondoskodást érvényesiti a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi és büntető eljárási szabályok megállapításánál is. Evégből a fiatalkorúakkal szemben nem alkalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek azoknak fejlődését gátolhatnák és a szabályozásnál oly intézkedésekre törekszik, amelyek alkalmasak arra, hogy a fiatalkorúak helyes irányban való fejlődését előmozdítsák és őket a társadalom hasznos tagjaivá neveljék.

I. FEJEZET

Bevezető szabályok

1. §[1]

2. §[2]

II. FEJEZET

Büntetőjogi szabályok

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

9. §[9]

10. §[10]

11. §[11]

12. §[12]

13. §[13]

14. §[14]

III. FEJEZET

Büntető eljárási rendelkezések

15. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a felnőttkoúakkal szemben első fokon a megyei bíróság jár el, a fiatalkorúakra is a megyei bíróságnak van hatásköre.

(2) A fiatalkoriaknak azokban az ügyeiben, amelyek az előbbi rendelkezés értelmében nem tartoznak a megyei bíróság hatáskörébe, elsőfokon az igazságügyminiszter által kijelölt járásbíróságok, mint a fiatalkorúak bíróságai járnak el.

(3) A fiatalkorúnak járásbírósági hatáskörbe tartozó büntető ügyét rendszerint akkor is a fiatalkorúak bírósága bírálja el elkülönítetten, ha felnőtt terhelt ügyével áll összefüggésben. Az ügyre egyébként illetékes járásbíróság azonban fontos okból a felnőtt terhelt ügyével együtt a fiatalkorú ügyét is a maga elbírálása körébe vonhatja; ezt kimondó határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4) A jelen törvényerejű rendelet eljárási rendelkezéseit - a 19. § (1) bekezdését és a 20. §-t kivéve - akkor is alkalmazni kell, ha a fiatalkorú ügyében első fokon a megyei bíróság jár el vagy a járásbíróság előtt a fiatalkorú ügyét felnőtt terhelt ügyével együtt bírálják el.

16. § (1) Fiatalkorúak ügyeiben Budapest és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel járásbírósági hatáskörben a budapesti központi járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága jár el. A fiatalkorúak bírósága teendőinek ellátására a budapesti központi járásbíróságnál külön osztályt kell szervezni.

(2) A fiatalkorúak budapesti bírósága megszűnik.

17. § A fiatalkorúak bíróságának szakbíráit az igazságügyminiszter jelöli ki; a kijelölt szakbíró akadályoztatása esetében helyettesítéséről a bíróság elnöke gondoskodik.

18. §[15] A fiatalkorúak bíróságának tanácsában ülnökként (pótülnökként) a pedagógus szakszervezetnek egy tagja és a megyei (budapesti fővárosi), illetőleg a járási tanács által választott nő vesz részt. A fiatalkorúak bíróságának ülnökeire vonatkozó szervezeti rendelkezéseket az ülnökökről szóló általános szabályok figyelembevételével az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.

19. § (1) A fiatalkorúak bírósága elé tartozó ügyekben az ügyész hatáskörében az ügyészség yezetője által kijelölt ügyész jár el.

(2) Fiatalkorúval szemben büntető eljárásnak magánvádra helye nincs. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az eljárás minden szakában, tekintet nélkül arra, hogy az ügyben mely bíróság jár el,

20. § A fiatalkorúak bírósága előtti eljárásban egymagában annálfogva, hogy a terhelt fiatalkorú [[Bp. 49. § (1) bekezdés b) pont] védő részvétele a tárgyaláson nem kötelező.

21. § (1) Fiatalkorúval szemben előzetes letartóztatást a büntető perrendtartásban megállapított előfeltételek fennállása esetében is csak akkor lehet alkalmazni, ha ez a cselekmény különösen súlyos volta miatt vagy azért, mert a fiatalkorú eddigi környezetében meg nem hagyható, elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik.

(2) A fiatalkorú előzetes letartóztatását az azt elrendelő hatóság intézkedése szerint vagy a felnőttek letartóztatására rendelt helyiségben, de a fiatalkorú elkülönítése melleit vagy a fiatalkorúak átmeneti elhelyezésére szolgáló intézetben kell foganatosítani.

22. § Fiatalkorúval szemben a nyomozás megtagadásának (Bp. 90. §), iltetőleg megszüntetésének [(Bp. 133. §), úgyszintén a bírói eljárás megszüntetésének (Bp. 145. §), illetőleg felmentő ítélet hozatalának (Bp. 180. §) a törvényben egyébként meghatározott eseteken felül akkor is helye lehet, ha a fiatalkorú

a) értelmének fejletlenségénél fogva a cselek-mény társadalomra veszélyes voltát kellőképpen nem ismerhette fel;

b) az egyébként csekélyebb súlyú cselekményt túlnyomóan más személy befolyása alatt követte el és vele szemben nevelő jellegű intézkedésre szükség nincs.

23. § Fiatalkorú elleti folytatott büntető ügy tárgyalásáról a nyilvánosságot a büntető perrendtartásban meghatározott eseteken felül akkor is ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú érdekében szükségesnek mutatkozik.

24. § (1) A tárgyalást a fiatalkorú terhelt jelenléte nélkül megtartani azokban az ügyekben sem lehet, amelyekben a vád tárgya kihágás vagy kizárólag pénzbüntetéssel büntetendő bünteti [Bp. 154. § (3) bek.].

(2) A bíróság elrendelheti, hogy a tárgyalást abban a részében, amely a fiatalkorú terhelt erkölcsi fejlődésére káros hatással lehetne, a fiatalkorú távollétében tartsák meg. Az ekként lefolytatott tárgyalás eredményének lényegét az elnök a fiatalkorú terhelttel legkésőbb a határozathozatal előtt közli.

(3) Fiatalkorú ügyében kitűzött tárgyalásról a fiatalkorú iskolai hatóságát is értesíteni kell.

(4) Fiatalkorú ügyében a tárgyalás megtartása előtt környezettanulmányt kell beszerezni.

25. § (1) Fiatalkorú elleni büntető ügyben meg kell idézni lehetőleg a fiatalkorúval együtt és tanúként ki kell hallgatni a fiatalkorú gondozóját (szülő, törvényes képviselő stb.), azoknak a körülményeknek a felderítése végett, amelyek a fiatalkorú egyéniségének, értelmi fejlettségének és életviszonyainak megismeréséhez szükségesek. Az idevonatkozó adatok közlésére a Bp. 37. §-ában meghatározott mentesség nem terjed ki.

(2) Ha a szabályszerűen idézett fiatalkorú a tárgyaláson nem jelenik meg és az előbbi rendelkezés szerint vele együtt tanúként megidézett gondozó nem igazolja, hogy őt a fiatalkorú elmaradásában hiba nem terheli, a bíróság a gondozót a Bp. 62. §-ának megfelelő alkalmazása mellett a fiatalkorú elmaradásával okozott költség megtérítésére kötelezheti és pénzbírsággal sújthatja.

(3) A bíróság a fiatalkorúak büntető ügyében szakértőként szakképzett pedagógust hallgathat meg, vagy a helyi tanács oktatási osztályának véleményét is megszerezheti.

26. § (1) A javítónevelést, a gyógypedagógiai intézetbe utalást és a próbárabocsátást rendelő ítéletben a bűnösnek kimondást mellőzni kell.

(2) A bűnügyi költség megtérítéséről az említett esetekben is ugyanúgy kell rendelkezni, mintha a fiatalkorú terheltet bűnösnek mondták volna ki.

27. § (1) Másodfokú bíróságként a járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága által elbírált ügyekben is a megyei bíróság jár el.

(2) Fiatalkorúval szemben a megelőző §-ok eljárási rendelkezéseit - a 19. § (1) bekezdését, a 20. §-t és a 22. § (1) bekezdését kivéve - a másodfokú bíróság előtti eljárásban is alkalmazni kell.

28. § Az elsőfokú ítélet ellen bejelentelt fellebbezésnek a javítónevelés és a gyógypedagógiai intézetbe utalás végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a fiatalkorú személyes körülményeit mérlegelve, a végrehajtást felfüggesztheti.

29. § A próbárabocsátást vagy a bírói megrovást kimondó ítéleti rendelkezés ellen a többi jogosult által bejelentett fellebbezés csak akkor hatályos, ha e rendelkezés ellen az ügyész is fellebbezést jelentett be.

30. § A fiatalkorú ügyében hozott jogerős ítéletet meg kell küldeni a fiatalkorú elsőfokú iskolai hatóságának.

31. § Ha a jogerős ítélet próbárabocsátást vagy bírói megrovást mondott ki, a fiatalkorú javára perújításnak helye nincs.

32. §[16]

33. §[17]

34. § Fiatalkorúra kiszabott elzárásbüntetést rendszerint a fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani, kivételesen azonban az elzárásbüntetés - elkülönítés mellett - a felnőttkorúak börtönében is végrehajtható. Huszadik életévét betöltött személlyel szemben az elzárásbüntetés végrehajtását is mindig a felnőttkorúak börtönében kell megkezdeni, illetőleg a huszadik év betöltése után folytatni.

35. § A fiatalkorúakkal szemben alkalmazott büntetések és egyéb intézkedések végrehajtásának részletes szabályait a fiatalkorúak neveléséhez és fejlődéséhez fűződő érdekek különös figyelembevétele mellett az igazságügyminiszter állapítja meg.

IV. FEJEZET

Nevelők és gondozók felelőssége

36. §[18] Bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő a gyermek (fiatalkorú) nevelésére köteles személy (szülő, gyám, nevelő stb,), aki kötelességeit nem teljesíti, vagy a gyermek (fiatalkorú) érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja és ezáltal a gyermek (fiatalkorú) szellemi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, továbbá aki döntő mértékben okozójává válik annak, hogy a gyermek (fiatalkorú) bűncselekményt követ el.

37. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntett miatt öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a nevelésére vagy gondozására bízott gyermeket vagy fiatalkorút ígérettel, tanácsadással, biztatással vagy egyéb úton arra vesz rá, hogy bűncselekményt kövessen el vagy egyébként az erkölcsi züllés útjára lépjen.

V. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

38. §[19]

39. § (1) Ha a rendőri büntetőbíróság a fiatalkorúval szemben javítónevelést vagy gyógypedagógiai intézetbe utalást tart szükségesnek, ennek elrendelése végett a fiatalkorúak bíróságát keresi meg.

(2) Egyebekben azt, hogy a rendőri büntető eljárásban a fiatalkorúakkal szemben mennyiben kell az általános hatályú rendelkezésektől eltérő szabályokat alkalmazni, a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek figyelembevétele mellett az igazságügyminiszterrel egyetértve a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

40. § (1) A jelen törvényerejű rendelet - a 18. §, továbbá a 38. § (2)-(4) bekezdései kivételével - az 1952. évi január hó 1. napján lép hatályba. A hatálybalépés napját a 18. §-ra az igazságügy-miniszter a 38. § (2)-(4) bekezdéseire pedig az igazságügyminiszterrel egyetértve a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(2) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit - a Btá. 2. §-ára való tekintet nélkül - a hatálybalépése előtt elkövetett cselekményekre és a hatálybalépésekor már folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1908: XXXVI. tv. II. fejezetének (15-30. §), továbbá az 1913: VII. törvénynek még hatályában levő rendelkezései, az 1928: X. tv. 18. §-a, az 1944: V. tv. 6. §-ának 4. pontja, úgyszintén az 1949: XI. tv. 90-96. §-ai, az 1950: 39. tvr. 19-21. §-ai és az 1950: 46. tvr. 12. §-a hatályukat vesztik. A csavargásra és a koldulásra vonatkozó büntető rendelkezésekben (Rbtk. 64. és 67. §) említett tizenhatodik életév helyett ezentúl is a tizennyolcadik életévet kell érteni.

41. § A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit - a 15-20. §-okban, a 26. § (2) bekezdésében, továbbá a 27. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a katonai büntetőbíráskodás körében is alkalmazni kell.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[15] Módosította az 1958. évi 16. törvényerejű rendelet 26. §-a. Hatályos 1958.05.25.

[16] A norma tartalmát módosította az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[17] A norma tartalmát módosította az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[18] Megállapította az 1958. évi 21. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1958.08.03.

[19] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

Tartalomjegyzék