1958. évi 16. törvényerejű rendelet

a büntető eljárás egyes rendelkezéseinek módosításáról

1. § A büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvénynek az 1954. évi V. törvénnyel és az 1957. évi 8. számú törvényerejű rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: Bp.) az alábbi rendelkezéseknek (2-25. §) megfelelően módosul.

2. § A Bp. 21. §-aként a következő rendelkezéseket kell felvenni:

"A perújítási eljárás és a törvényességi óvás elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással, illetőleg a törvényességi óvással megtámadott határozat hozatalában részt vett. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a törvényességi óvással megtámadott határozatot a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa hozta."

3. § (1) A Bp. 23/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A katonai bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás a Néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a büntetésvégrehajtási szervek és a hivatásos légoltalmi szervezet tagjai által - a szolgálati viszonyuk tartama alatt - elkövetett bármely bűntett, valamint a munkásőrség tagjai által a szolgálatban vagy azzal összefüggésben elkövetett bűntett miatt."

(2) A munkásőrség tagját a szolgálat tartama alatt hivatalos személynek kell tekinteni.

(3)[1]

4. § Ha a Bp. szerint az előkészítő ülés kötelező, azt mindenesetben a vádiratnak a bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon belül kell megtartani. A Bp. 100 §-ának (1) bekezdése és 139. §-ának (2) bekezdése ennek megfelelően módosul.

5. § A Bp. 139/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A terheltet az előkészítő ülésre meg kell idézni, ha a 140. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt kérdésekben a terhelt személyes meghallgatása nélkül határozni nem lehet."

6. § A Bp. 153. §-a (2) bekezdésének első mondata a következőképpen módosul:

"Az elnapolt tárgyalást két hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében változás nem történt."

7. § (1) A Bp. 190. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A fellebbezésben (óvásban) elő kell adni, hogy a fellebbező az ítéletet miért támadja meg. Azon az alapon, hogy a fellebbezési ok szabatos jogi megjelölését elmulasztották, a fellebbezés (óvás) érdemi elintézését megtagadni nem lehet.

(2) A fellebbezésben

a) olyan bizonyítást is lehet kérni, amelyet az elsőfokon eljárt bíróság mellőzött,

b) olyan új tényt is lehet állítani, vagy

c) olyan új bizonyítékra is lehet hivatkozni, amelyet a fellebbező az elsőfokú eljárás során hibáján kívül nem adhatott elő, illetőleg nem érvényesíthetett."

(2) A Bp. 190. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

8. § (1) A Bp. 193. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a fellebbezésre és a fellebbezés indokolására megszabott határidő valamennyi jogosultra lejárt, az elsőfokon eljárt bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A felterjesztés a magánvádra folyó eljárás esetén közvetlenül, egyébként pedig a másodfokú bíróság mellett működő ügyész útján történik."

(2) A Bp. 193. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az elkésett vagy az arra nem jogosulttól származó fellebbezést az elsőfokon eljárt bíróság elutasítja."

(3) A Bp. 193. §-ának jelenlegi (2) és (3) bekezdése (3) és (4) bekezdésre változik.

9. § A Bp. 194. §-ának (2) bekezdése a következőképpen módosul:

"(2) Ha az (1) bekezdésben említett intézkedésre nincs szükség vagy az a) pontban megszabott határidő lejárt, a tanács elnöke az ügyet tárgyalásra, illetőleg zárt ülésre [200. § (4) bekezdés] tűzi ki."

10. § (1) A Bp. 195. §-ának (2)-(4) bekezdései hatályukat vesztik.

(2) A Bp. 195. §-a után a következő rendelkezéseket kell felvenni:

"195/A. § (1) A terheltet a tárgyalásra meg kell idézni és a fogvalevő terheltet elő kell állíttatni, ha terhére fellebbezést (óvást) jelentettek be. Ha a szabadlábon levő terhelt a tárgyalásra idézés ellenére nem jelent meg, vagy ha megállapítást nyert, hogy az idézés a terheltnek azért nem volt kézbesíthető, mert az ismeretlen helyen vagy jogszabály megszegésével, illetőleg kijátszásával külföldön tartózkodik, a tárgyalás a jelenléte nélkül is megtartható.

(2) Az idézésben a terhelttel közölni kell, hogy terhére fellebbezést (óvást) jelentettek be.

(3) A terheltet a tárgyalásra meg lehet idézni, ha terhére fellebbezést (óvást) nem jelentettek be, de a bíróság megítélése szerint a jelenléte szükséges.

(4) A terheltnek az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni.

195/B. § (1) A 195/A. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott eseteken kívül a fellebbezési tárgyalás napjáról a terheltet értesíteni kell.

(2) A fellebbezési tárgyalás napjáról minden esetben értesíteni kell az ügyészt (a magánvádlót), a sértettet, valamint a magánvádló, a terhelt és a sértett képviselőjét, továbbá azokat, akik fellebbezéssel éltek.

(3) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy annak kézbesítése legkésőbb a tárgyalás határnapját megelőző ötödik napon megtörténjék.

(4) Az értesítésben közölni kell, hogy a tárgyalás megtartását az értesített elmaradása nem akadályozza; ez a rendelkezés nem vonatkozik az ügyész, valamint kötelező védelem esetén a védő részére kiadott értesítésre.

(5) Ha az ügyész bejelentette, hogy a tárgyaláson részt kíván venni, a fellebbezési tárgyalás az ügyész jelenléte nélkül nem tartható meg. Ha a védelem kötelező, a fellebbezési tárgyalás a meghatalmazott védő, illetőleg ha ez nem jelent meg, a kirendelt védő jelenléte nélkül nem tartható meg.

195/C. § (1) Az egy napon tárgyalandó ügyek jegyzékét a fellebbezési bíróságnál legkésőbb a tárgyalást megelőző ötödik napon ki kell függeszteni.

(2) A fellebbezési tárgyalás határnapjának elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs."

11. § A Bp. 196. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A tárgyaláson a tanács elnöke által kijelölt bíró előadja az ügyet. Ennek során ismerteti az elsőbírói ítéletet, a fellebbezést (óvást), az észrevételt és az iratok tartalmából mindazt, aminek ismerete a fellebbezés (óvás) elbírálásához, valamint általában az egész ügynek megfelelő felülbírálásához szükséges. Az ügy előadásának befejezése után a bíróság tagjai, valamint a felek és képviselőik az iratokból további ismertetést kérhetnek.

(3) Ezután a feleknek még lehetővé kell tenni, hogy esetleges új tényállításaikat és bizonyítási indítványaikat előterjesszék, illetőleg az új bizonyítékaikat benyújthassák. Ezekre a felek kölcsönösen nyilatkozhatnak.

(4) Mindezek után a fellebbező és képviselője szóval kifejtheti fellebbezésének okait. Erre a másik fél és képviselője válaszolhat. Ha az ügyész élt óvással, illetőleg a magánvádló is fellebbezett, előbb őket kell meghallgatni."

12. § (1) A Bp. 197. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel (óvással) megtámadott ítéletét és az azt megelőző egész bírósági eljárást - tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból élt fellebbezéssel (óvással) - a maga egészében felülbírálja, az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz azonban - a 203. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve - kötve van."

(2) A Bp. 197. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az elsőfokon eljárt bíróság ítéletének kizárólag a polgári jogi igényre vagy a bűnügyi költségre vonatkozó része ellen bejelentett fellebbezés (óvás) esetén a másodfokú bíróság csak ezt a kérdést bírálhatja felül."

13. § (1) A Bp. 200. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti,

a) ha a terhelt az elsőfokon eljárt bíróság ítéletének meghozatala után meghalt, illetőleg kegyelem vagy elévülés miatt nem büntethető;

b) ha az a) pontban nem említett büntethetőséget megszüntető egyéb körülmény forog fenn;

c) ha az elsőfokon eljárt bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, felhatalmazás vagy kívánat hiányában hozott ítéletet;

d) ha az ítélet alapjául szolgáló cselekményt már korábban jogerősen elbírálták.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja alapján hatályon kívül helyezett ítéletnek elkobzásra, vagyonelkobzásra vagy polgári jogi igény megállapítására vonatkozó rendelkezéseit ilyenkor is hatályban kell tartani, feltéve, hogy ezekben a kérdésekben fellebbezést (óvást) nem jelentettek be; az ezekre vonatkozó fellebbezést (óvást) el kell bírálni."

(2) A Bp. 200. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A másodfokú bíróság az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a), c) és d) pontja esetében a fellebbezést (óvást) rendszerint zárt ülésben intézi el."

14. § A Bp. 201. §-ának c) pontja hatályát veszti.

15. § A Bp. 203. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a hiánytalan, illetőleg helyes tényállás az iratok alapján kétségtelenül megállapítható, a másodfokú bíróság az ítéleti tényállást az iratok alapján kiegészíti (helyesbíti) és az elsőfokon hozott ítéletet az ekként kiegészített (helyesbített) tényállás alapján bírálja felül. A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú bíróság által mérlegelt bizonyítékokat az elsőfokú bíróságtól eltérően nem mérlegelheti.

(4) Ha az iratellenesen megállapított vagy a helytelen ténybeli következtetésre alapított tényállás az iratok alapján helyesbíthető, a másodfokú bíróság az ítéleti tényállást az iratok alapján helyesbíti és az elsőfokon hozott ítéletet az ekként helyesbített tényállás alapján bírálja felül."

16. § A Bp. 204. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az elsőfokú bíróság az anyagi büntetőjogi szabályokat helytelenül alkalmazta.

(2) A másodfokú bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatában a felmentett terheltet csak akkor mondhatja ki bűnösnek, illetőleg a terheltre az elsőfokú határozatban megállapított büntetésnél súlyosabb büntetést csak akkor állapíthat meg, ha terhére fellebbezést (óvást) jelentettek be. Ezek a rendelkezések irányadók akkor is, ha a másodfokú bíróság a 203. § (3), illetőleg (4) bekezdése szerint jár el."

17. § A Bp. 205. §-ának (1)-(3) bekezdései hatályukat vesztik.

18. § A Bp. 209. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az elsőfokú bíróság az új eljárás során a terhelt büntetését - a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - csak akkor súlyosbíthatja, ha terhére fellebbezést (óvást) jelentettek be.

(2) A terhelt büntetését a terhére bejelentett fellebbezés (óvás) hiányában is súlyosbítani lehet, ha az új eljárás során felmerült új bizonyítékok figyelembevételével megállapított új tények alapján a terhelt más bűncselekményben is bűnös vagy cselekményét súlyosabban kell minősíteni, illetőleg azok folytán a terheltre lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni, úgyszintén akkor is, ha az ítéletet a 202. § a)-c) pontjaiban meghatározott valamely okból helyezték hatályon kívül."

19. § A Bp. 212. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(4) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezést (óvást) alaposnak találja, a megtámadott végzést hatályon kívül helyezi, ha pedig annak szükségessége fennáll, az elsőfokon eljárt bíróságot egyben új eljárásra is utasítja, illetőleg ha a végzés alapjául szolgáló tényállás kiegészítésre nem szorul, vagy a tényállás a 203. § (3), illetőleg (4) bekezdésének keretei között kiegészíthető, illetőleg helyesbíthető, a másodfokú bíróság a végzést megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz. Ha a másodfokú bíróság a fellebbezést (óvást) alaptalannak találja, azt elutasítja."

20. § (1) A Bp. XI. fejezetének címe "Perújítás. - Törvényességi óvás" címre változik.

(2) Ahol a Bp. a törvényesség érdekében bejelentett perorvoslatról tesz említést, ezalatt törvényességi óvást kell érteni.

21. § (1) A Bp. 227. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Legfelsőbb Bíróság a (2) bekezdés esetében a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg a terhelt fogvatartása kérdésében is határoz, illetőleg a szükséges biztonsági intézkedéseket elrendeli.

(4) A Legfelsőbb Bíróság az (1) bekezdés szerint tett megállapításon felül a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti és új eljárásra küldi vissza az ügyet ahhoz a bírósághoz, amely a törvénysértő határozatot hozta, vagy maga hoz érdemi határozatot. Ebben a határozatban a terheltre a hatályon kívül helyezett rendelkezésnél - az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - hátrányosabbat is megállapíthat.

(5) Törvényességi óvás folytán a terheltre a hatályon kívül helyezett határozatban megállapított rendelkezésnél hátrányosabbat csak akkor lehet megállapítani, ha a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől a törvényességi óvás bejelentéséig egy év még nem telt el. Ha a törvényességi óvást a terhelt terhére jelentették be, a Legfelsőbb Bíróság ülésére a terheltet meg kell idézni és ha védő nem képviseli, részére védőt kell kirendelni."

(2) A Bp. 227. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A (2)-(5) bekezdés esetén kívül a határozatnak a felekre és egyéb érdekeltekre nincs hatálya."

22. § A Bp. 241. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadságvesztésbüntetés megkezdésére a bíróság fontos okból halasztást engedélyezhet."

23. § A Bp. 241/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A büntető eljárás megszüntetésére - hivatalból vagy kérelemre - a legfőbb ügyész, a büntetés elengedésére pedig - hivatalból vagy kérelemre - az igazságügyminiszter tesz előterjesztést a Népköztársaság Elnöki Tanácsához.

(2) A büntetés elengedésére irányuló kérelem felterjesztése és ilyen kegyelemre irányuló előterjesztés esetében az igazságügyminiszter elrendelheti a büntetés végrehajtásának elhalasztását."

24. § A Bp. 244. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha egyedül a magánvádló fellebbezett és fellebbezését a másodfokú bíróság elutasítja, a fellebbezési eljárás költségeinek megtérítésére őt kell kötelezni."

25. § A Bp. 245. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a vádat magánvádló képviselte, a terhelt felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén őt kell a bűnügyi költségek megtérítésére kötelezni. Ha azonban a bíróság a terhelt terhére a bűncselekmény elkövetését megállapította, de az eljárást a bűnösség megállapításának és a büntetés kiszabásának mellőzésével megszüntette, továbbá ha az eljárást a tanács elnöke a 151. § (3) bekezdése alapján vagy a bíróság a 175. § (3) bekezdésének c) pontja alapján szüntette meg, az eset körülményeihez képest a terhelt kötelezhető a bűnügyi költségnek vagy egy részének a megtérítésére. Ugyancsak a terhelt kötelezhető a bűnügyi költségnek vagy egy részének a megtérítésére akkor is, ha a bíróság a terheltet a bűnösség megállapítása mellett menti fel. Több magánvádló között a költségek viselésének az arányát a tanács elnöke, illetőleg a bíróság állapítja meg."

26. §[2] Az 1954. évi 23. számú törvényerejű rendelettel módosított 1951. évi 34. számú törvényerejű rendelet 18. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fiatalkorúak bíróságának tanácsában ülnökként (pótülnökként) a pedagógus szakszervezetnek egy tagja és a megyei (budapesti fővárosi), illetőleg a járási tanács által választott nő vesz részt."

27. § Az 1954. évi 17. számú törvényerejű rendelettel módosított 1951. évi 31. számú törvényerejű rendelet 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem irányadó az 1950. évi 30. számú törvényerejű rendelet 57. §-ának a) és c) pontja esetében, ha a cselekményt külföldi fizetőeszköz, arany vagy platina, illetőleg aranytárgy vagy platinatárgy tekintetében követték el, továbbá a hivatkozott törvényerejű rendelet 59. §-ának (1) bekezdése alá tartozó esetekben sem, ha a bűntettet külföldi fizetőeszköz, arany vagy platina, illetőleg aranytárgy vagy platinatárgy elidegenítésével vagy elzálogosításával követték el, valamint 57. §-ának e) pontjában meghatározott esetekben, feltéve, hogy a jelen bekezdésben felsorolt bármelyik esetben a bűncselekmény tárgyának értéke az ezer forintot nem haladja meg."

28. § (1) A jelen törvényerejű rendelet - a következő bekezdésben foglalt kivétellel - kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit -amennyiben a jelen § kivételt nem állapít meg - a hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásban is alkalmazni kell.

(2) A 26. §-ban foglalt rendelkezés hatálybalépésének napját az igazságügyminiszter állapítja meg.

(3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásban a hatálybalépés előtt a korábbi jogszabályok szerint végzett eljárási cselekmény abban az esetben is megtartja érvényét, ha a cselekményre a jelen törvényerejű rendelet az eddigitől eltérő szabályt állapít meg.

(4) A 3. §-nak a büntetésvégrehajtási szervek és a munkásőrség tagjaira vonatkozó rendelkezéseit a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt elkövetett bűntettekre alkalmazni nem lehet.

(5) Ha a budapesti fővárosi bíróság az 1950. évi 30. számú törvényerejű rendelet 57. §-ának e) pontjában meghatározott bűntettek esetében a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig a tárgyalást már kitűzte, az eljárást a budapesti fővárosi bíróság folytatja le.

(6) Ha a másodfokú bíróság a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig a fellebbezési tárgyalást már kitűzte, a fellebbezési eljárást a korábbi jogszabályok alkalmazásával kell lefolytatni és befejezni.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára