10/1961. (IV. 30.) FM rendelet

a termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatokról

A termelőszövetkezetek termelési kapcsolatait - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom.

Általános rendelkezések

1. § (1) Két vagy több mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) a nagyüzemű mezőgazdasági termelés, illetőleg az azt kiegészítő gazdasági melléktevékenység gazdaságosabb és szakszerűbb megvalósításának vagy hatékonyságának fokozása érdekében a kölcsönös együttműködés elve alapján, erőit és anyagi eszközeit egyesítheti.

(2) A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolat kiterjedhet:

a) a mezőgazdasági főüzemágakon (növénytermesztés, állattenyésztés) belül valamely meghatározott termelési cél megvalósítására (baromfikeltetés, baromfinevelés, növendékborjúnevelés, szarvasmarha-, sertéshizlalás, szőlőtelepítés, pincegazdaság, öntözéses termelés stb.), az erre szolgáló berendezések létesítésére és üzemeltetésére;

b) melléküzemági tevékenység folytatására (oltvány-, facsemete-, egyéb szaporítóanyag termesztés, fűzvessző kitermelése, tógazdaság, gombatermesztés, kisállattenyésztés, méhészet stb.);

c) gazdasági műhely (pl. kovács-, bognár-, kádár-, asztalos-, lakatos-, szíjgyártó- stb. műhely) létesítésére és üzemeltetésére;

d) építési alapanyag kitermelésére és építési anyagok készítésére;

e) építőbrigáddal építőipari munkák végzésére;

f) feldolgozó üzem (pl. tejkezelő, gyümölcsaszaló, zöldségszárító, savanyító, takarmányelőkészítő, borpalackozó, daráló üzem stb.) létesítésére és fenntartására;

g) háziipar folytatására;

h) az érdekelt irányító és gazdálkodó szervekkel kötött megállapodás alapján egyes közérdekű helyi feladatok (nádkitermelés, tőzegtermelés, csatornatisztítás, útépítéssel és útkarbantartással kapcsolatos földmunkák végzése és anyagszállítás, kútfúrás, kertépítés stb.) ellátására

i) valamely gazdasági, kulturális és szociális célra szolgáló létesítmény (pl. magtár, öntözőtelep, takarmánykonyha, kultúrház, garázs, napközi otthon, sporttelep) megépítésére és használatára.

2. § (1) Termelési kapcsolatot a termelőszövetkezetek e rendeletben foglaltak szerint egyszerűbb gazdasági együttműködés formájában vagy önálló közös vállalkozásként létesíthetnek és tarthatnak fenn.

(2) Helyi jellegű vízrendezési és vízhasznosítási feladatokat az érdekelt termelőszövetkezetek az 1960. évi 29. számú törvényerejű rendelet alapján vízgazdálkodási társulat alakításával valósíthatnak meg.

Egyszerűbb gazdasági együttműködés

3. § A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatot általában akkor célszerű egyszerűbb gazdasági együttműködés formájában megvalósítani, ha a közös tevékenység nem igényel költségesebb eszközöket és különösebb szakértelmet, illetőleg ha a létesítendő közös üzem kisebb termelőképességénél fogva nem kíván meg önálló szervezeti formát.

4. § (1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködésre éves tervet kell készíteni, amelynek tételesen tartalmaznia kell a résztvevő termelőszövetkezetek hozzájárulásának és részesedésének arányát is. A tervet valamennyi résztvevő termelőszövetkezet éves termelési tervéhez hozzá kell csatolni.

(2) A termelés (együttműködés) megalapozásához és továbbfejlesztéséhez szükséges álló- és forgóeszközállomány legalább felerészét a résztvevő termelőszövetkezeteknek saját erőből kell biztosítaniuk. Saját pénzeszközeik kiegészítéseként beruházási célra - a termelőszövetkezetek hitelellátásának általános szabályai szerint - beruházási hitelt igényelhetnek.

(3) A termelőszövetkezetek azokat a pénzeszközöket, amelyekkel az egyszerűbb gazdasági együttműködés létesítéséhez és fenntartásához hozzájárulnak, a 6. § (2) bekezdése szerint kijelölt termelőszövetkezet elkülönített bankszámlájára utalják át. Ezen a számlán kell kezelni az együttműködés egyéb bevételeit is. Az elkülönített számla felett közös megbízás alapján a kijelölt termelőszövetkezet rendelkezik. A számlán levő összegeket csak az egyszerűbb gazdasági együttműködés céljaira szabad felhasználni.

(4) Az egyszerűbb gazdasági együttműködés eredményéről év végén mérleget kell készíteni, amely a résztvevő termelőszövetkezetek közötti elszámolás alapjául szolgál. A mérleget és az elszámolást a termelőszövetkezetek zárszámadásához kell csatolni.

5. § (1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködéssel létrehozott gazdasági eredmény (termény, termék, állat, ráhizlalt súly, építési anyag, épület vagy más létesítmény stb.) a résztvevő termelőszövetkezetek közös tulajdonába megy át; a tulajdoni arányt - ellenkező megállapodás hiányában - a hozzájárulás mértéke határozza meg, ideértve a hitelből esetleg rendelkezésre bocsátott összegeket is.

(2) Ha a résztvevő termelőszövetkezetek másképpen nem állapodnak meg, a közös tulajdonban levő vagyontárgy használatának joga, a fenntartásával járó költségek, illetőleg az együttműködéssel járó egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, valamint az esetleges kár viselése a termelőszövetkezeteket tulajdoni hányaduk arányában illeti meg, illetőleg terheli. A közös tulajdonban levő vagyontárgyakra, egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek (1959. évi IV. törvény) a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit (139-148. §) kell alkalmazni.

6. § (1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködés létrehozásának feltételeiről, tárgyáról, az annak keretében esetleg létesíteni kívánt közös üzem szervezeti felépítéséről és működéséről, továbbá a fenntartó termelőszövetkezetek jogairól és kötelezettségeiről az érdekelt termelőszövetkezetek egymás között szerződésben állapodnak meg.

(2) A szerződésben meg kell jelölni azt a termelőszövetkezetet, amelyik az egyszerűbb gazdasági együttműködéssel kapcsolatos szervezési tennivalókat összefogja. Erre elsősorban azt a termelőszövetkezetet lehet kijelölni, amelyik az egyszerűbb gazdasági együttműködésben legnagyobb hozzájárulással vesz részt, vagy amelyiknek területén az együttműködéssel kapcsolatos tevékenységet végzik.

(3) A termelőszövetkezetek az együttműködés vezetésével járó feladatokkal szakvezetőt bízhatnak meg, aki a kijelölt termelőszövetkezet irányítása és ellenőrzése mellett látja el feladatát. A szerződő termelőszövetkezetek megállapodhatnak abban is, hogy az együttműködés vezetésével járó feladatokat ne egy személy, hanem az egyes termelőszövetkezetek közgyűlései által választott tagokból alakult bizottság végezze, vagy hogy az így alakult bizottság irányítsa a megbízott szakvezetőt.

(4) A szerződés mintáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Önálló közös vállalkozás

7. § (1) A termelőszövetkezetek egyező közgyűlési határozattal egymással megállapodhatnak az 1. § (2) bekezdésében megjelölt egy vagy több gazdasági tevékenység folytatása céljából külön szervezettel rendelkező önálló közös vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás) létrehozására. A közgyűlési határozatba fel kell venni az alapítás feltételeire, az alapítási költségek viselésére, a vállalkozás tevékenységi körére, szervezeti felépítésére, a termelőszövetkezetek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó megállapodást.

(2) Vállalkozást általában akkor lehet létesíteni, ha a gazdasági tevékenység megvalósítása nagyobb szervezettséget, költségesebb eszközöket, fokozott szakértelmet kíván, e feltételek az erők egyesítésével biztosíthatók és a vállalkozás - a termelőképességre tekintettel - népgazdasági szempontból is jelentős,

8. § (1) A vállalkozásban résztvevő termelőszövetkezetek közgyűlésen - az alapítással és a vállalkozás vezetésével kapcsolatos tennivalók ellátására - tagjaik sorából legalább négy évi időtartamra azonos számú (termelőszövetkezetenként 3-5) személyt választanak a vállalkozás igazgatótanácsába.

(2) Az igazgatótanács haladéktalanul kijelöli azokat a személyeket, akik - szükség esetén szakértők bevonásával - elkészítik a létesítendő vállalkozással kapcsolatos gazdaságossági számításokat, a működési szabályzat tervezetét és elvégzik a vállalkozás megszervezéséhez szükséges egyéb feladatokat.

(3) A gazdaságossági számítások során figyelembe kell venni a szóbanlevő termelési ág (tevékenység) sajátosságait, a munkaerő-, anyag- és beruházási szükségletet, az alkalmazandó termelési eljárásokat, az önköltség alakulását, az értékesítési lehetőségeket és általában a gazdaságosság szempontjait.

(4) A működési szabályzatnak tartalmaznia kell

a) a vállalkozás elnevezését, székhelyének, működési körének, valamint szerveinek megjelölését,

b) a termelőszövetkezetek vagyoni hozzájárulásának módjára és mértékére vonatkozó alapvető szabályokat,

c) a termelőszövetkezeteknek a vállalkozás vezetésével, irányításával és ellenőrzésével, az előállított termékek átvételével, valamint a termeléssel (üzemeléssel) kapcsolatos egyéb jogait és kötelezettségeit,

d) a vállalkozás termelő (szolgáltató) tevékenységének és az értékesítésnek főbb szabályait,

e) a vállalkozás vagyona kialakításának és növelésének, a jövedelem elosztásának, valamint az esetleges veszteség viselésének módját,

f) a vállalkozásban dolgozó termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak díjazásának rendszerét,

g) a vállalkozás esetleges megszűnésekor vagy valamelyik résztvevő termelőszövetkezet kiválásakor történő elszámolás módját,

h) mindazt, aminek a működési szabályzatba Való felvételét jogszabály elrendeli, végül

i) aminek a működési szabályzatba való felvételét a résztvevő termelőszövetkezetek egyező közgyűlési határozattal szükségesnek tartják.

(5) A gazdaságossági számításokat, a működési szabályzat tervezetét és a szervezés előkészítésére kijelölt személyek által tett intézkedéseket az igazgatótanács megvizsgálja. Az esetleg szükséges módosítások után elfogadja a gazdaságossági számításokat, megállapítja a működési szabályzatot és határoz a szervezés érdekében tett intézkedések jóváhagyása felől, majd a 17. § szerint előterjeszti a vállalkozás engedélyezésére irányuló kérelmet,

9. § (1) A vállalkozás az engedélyezés alapján történt nyilvántartásba vétellel a megalakulás (az erre vonatkozó megállapodás) napjától kezdődő hatállyal önálló jogi személy.

(2) A vállalkozás a megyei (fővárosi, megyei jogú városi; a továbbiakban: megyei) tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott működési szabályzat alapján folytatja tevékenységét. A működési szabályzat mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vállalkozás szervei: az igazgatótanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság. A működési szabályzat más szervek létesítését is elrendelheti.

10. § (1) A résztvevő termelőszövetkezetek vagyoni hozzájárulásuk módját és mértékének arányát közös megegyezéssel állapítják meg.

a) Az alapítási költségeken belül a termelés (együttműködés) megalapozásához szükséges álló-és forgóeszközállomány legalább fele részét a termelőszövetkezeteknek saját erőből kell biztosítaniuk. Az állóeszközök céljára a saját erő kiegészítéseként beruházási hitelt vehetnek igénybe.

b) Az üzemelés megindításához szükséges pénzeszközeiket a résztvevő termelőszövetkezetek saját erőből kötelesek biztosítani. Az erre a célra rendelkezésre bocsátott hozzájárulást a vállalkozás a működési szabályzatban megállapított időn belül köteles a gazdálkodás eredményéből visszatéríteni. A hozzájárulás után kamat nem számítható fel.

c) Az üzemelés megindítása után felmerülő és a vállalkozás jövedelméből a 12. § (2), illetőleg (4) bekezdése szerint nem fedezett beruházási szükségletet a termelőszövetkezeteknek legalább fele részben saját erőből kell biztosítaniuk; a fennmaradó szükségletet beruházási hitelből fedezhetik. A vállalkozás közvetlenül nem kaphat beruházási hitelt, de a résztvevő termelőszövetkezetek számára a vállalkozás céljára folyósított beruházási hitelek visszafizetéséért készfizető kezesként felel.

d) Azt, hogy az üzemeléshez szükséges alapanyagokat, segédanyagokat és szolgáltatásokat az egyes résztvevő termelőszövetkezetek milyen mennyiségben, módon, ütemezésben és milyen térítés ellenében kötelesek a vállalkozás rendelkezésére bocsátani, a vállalkozás éves tervében kell megállapítani; azonban a vállalkozás részére a résztvevő termelőszövetkezetek csak olyan mértékben adhatnak át anyagi és pénzeszközöket, hogy az mezőgazdasági tevékenységük fejlesztését ne akadályozza. Központi készletből csak a résztvevő termelőszövetkezetek által ki nem elégíthető - a vállalkozás tervébe felvett - anyagszükségletet lehet igényelni.

e) Anyagvásárlás céljára a vállalkozás az általa előállított áruk értékesítésére vonatkozó szerződések alapján rövidlejáratú bankhitelt vehet igénybe,

(2) Azt, hogy az egyes résztvevő termelőszövetkezetek az önálló közös vállalkozás céljára ténylegesen milyen mértékű vagyoni hozzájárulást teljesítettek, évente a zárszámadás alkalmával kell megállapítani.

(3) A saját erő alapján a termelőszövetkezetek részére biztosított hitel- és egyéb (építési stb.) kedvezmények a résztvevő termelőszövetkezeteket az után a saját erő hozzájárulás után is megilletik, amelyeket a vállalkozás számára teljesítettek.

(4) Abban az esetben, ha a résztvevő termelőszövetkezettől a vállalkozás részére átadásra kerülő vagyontárgy hitel fedezetéül szolgál, az átadáshoz előzetesen meg kell szerezni a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókjának hozzájárulását és a bankfiók útmutatásának megfelelően gondoskodni kell a hitel fedezet rendezéséről.

11. § (1) A vállalkozás éves termelési terv és pénzügyi terv alapján folytatja működését, ezen felül a vállalkozás távlati fejlesztésére több évre szólóan is készíthet tervet (perspektivikus terv). A tervjavaslatot az igazgatóság dolgozza ki és az igazgatótanácsban való megtárgyalás után a résztvevő termelőszövetkezetek tervtárgyaló közgyűlései elé terjeszti. Az elfogadott tervet az igazgatóság megerősítés végett köteles a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) benyújtani.

(2) A szakszerű vezetés biztosítása érdekében a vállalkozásnál műszaki vezetőt (főmérnököt), főkönyvelőt (vezetőkönyvelőt) és ezen felül - amennyiben külön jogszabály elrendeli - más szakképzettséggel rendelkező személyt kell a tagok sorából kijelölni, illetőleg alkalmazni.

(3) A vállalkozásnál bankszerű ellenőrzésre alkalmas kettős könyvelést kell vezetni.

(4) A gazdálkodás eredményéről évente zárszámadást (vagyonleltár, jövedelemelosztás, évi zárómérleg, gazdasági beszámoló) kell készíteni. A zárszámadást az igazgatóság készíti el és az igazgatótanács tárgyalja meg, majd az igazgatóság a zárszámadást megerősítés végett a járási mezőgazdasági osztálynak küldi meg, a vagyonmérleg egy-egy példányát pedig a résztvevő termelőszövetkezetek zárszámadást tárgyaló közgyűlései elé terjeszti. A résztvevő termelőszövetkezetek a vállalkozás vagyonmérlegével kiegészített zárszámadásukat nyújtják be megerősítés végett a járási mezőgazdasági osztályhoz.

(5) A vállalkozás megerősített zárszámadását az igazgatótanács hagyja jóvá.

12. § (1) A vállalkozás a tulajdonában levő állóeszközök tehermentes részéből köteles beruházási alapot képezni és azt évről-évre gyarapítani,

(2) A vállalkozás elszámoló egységként gazdálkodik, saját bevételeiből tartja fenn magát. Az állam iránti és egyéb esedékes kötelezettségek teljesítése, a termelési költségek levonása után fennmaradó jövedelmét a következőképpen használja fel: 40%-ot a vállalkozás fejlesztésére - felújítás, korszerűsítés, bővítés stb. - fordít, 10%-ot a beruházási alapjához csatol, 50%-ot pedig a résztvevő termelőszövetkezeteknek - a vállalkozás terve alapján teljesített vagyoni hozzájárulásoknak a zárszámadásban megállapított tényleges mértéke arányában - nyereségrészesedésként átutal.

(3) Ha a résztvevő termelőszövetkezet a részére átutalt nyereségrészesedést vagy annak egy részét a beruházási betétszámlájára irányítja, ezt az összeget a fel nem osztható szövetkezeti alap évenkénti növelésére előírt hányadba be kell számítani,

(4) A vállalkozás működési szabályzata rendelkezhet úgy is, hogy a működés első éveiben a tiszta jövedelmet csak a vállalkozás fejlesztésére, valamint a vállalkozás beruházási alapja növelésére fordítják.

(5) Az esetleges veszteség a résztvevő termelőszövetkezeteket vagyoni hozzájárulásuk (10. §) arányában terheli. A vállalkozás kötelezettségeiért a termelőszövetkezetek kezesként felelnek.

13. § (1) A vállalkozásnál dolgozó termelőszövetkezeti tagok díjazását és a szerződéssel alkalmazott dolgozók munkabérét az állami vállalatoknál hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók bérezésének alapulvételével kell megállapítani.

(2) Az önálló közös vállalkozás a nála dolgozó termelőszövetkezeti tagok részére az önálló közös vállalkozás keretében teljesített munka arányában járó pénzösszeget nem közvetlenül fizeti ki, hanem átutalja a tag termelőszövetkezetének. A termelőszövetkezet az átutalt pénzösszeget a saját közös gazdaságban megtervezett munkaegység értékének megfelelő munkaegységre számítja át és a tag részére jóváírja. Az így jóváírt munkaegységek alapján az önálló közös vállalkozásnál dolgozó tag részére a fennálló szabályok szerint folyósít előleget és számol el vele a zárszámadáskor.

(3) Az önálló közös vállalkozásnál dolgozó termelőszövetkezeti tagok díjazásának rendszerét - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérőleg - a termelőszövetkezetekben alkalmazott más jövedelemelosztási módszerek alapján is ki lehet alakítani. A résztvevő termelőszövetkezetek egyező közgyűlési határozatával előterjesztett kérelmére a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) engedélyt adhat arra, hogy a vállalkozás a nála dolgozó termelőszövetkezeti tagok részére a munkadíjat közvetlenül fizesse ki.

(4) A vállalkozásnál foglalkoztatott termelőszövetkezeti tagnak termelőszövetkezetével fennálló tagsági viszonyára, betegségi és balesetbiztosítására, nyugdíjbiztosítására, családi pótlékára, anyasági segélyére, valamint a termelőszövetkezetek által nyújtható szociális ellátására nézve a termelőszövetkezeti tagokra érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni. A fegyelmi eljárás elrendelésére és lefolytatására a vállalkozás igazgatósága jogosult, ha azonban a fegyelmi határozat meghozatala a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fegyelmi szabályzata [17/1960. (VII. 17.) FM sz. rendelet melléklete] szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik, az eljárás alá vont tag termelőszövetkezetének a közgyűlése jár el.

(5) A vállalkozásnál munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóra a Munka Törvénykönyve és a végrehajtására kiadott rendelkezések, valamint a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók.

14. § (1) A vállalkozás megszűnik

a) ha bármely ok miatt csak egy termelőszövetkezet marad a vállalkozásban;

b) ha a termelőszövetkezetek egyező közgyűlési határozattal a vállalkozást megszüntetik;

c) ha a vállalkozás működési engedélyét - a földművelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával - a megyei tanács végrehajtó bizottsága megvonja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a vállalkozás a naptári év végén szűnik meg és a továbbiakban a termelőszövetkezet üzemágaként, illetőleg melléküzemeként folytatja működését.

(3) A vállalkozásnak a (1) bekezdés b) és c) pontja szerint történő megszűnése esetén felszámolást kell végezni,

(4) Ha a kötelezettségek teljesítésére a megszűnt vállalkozás vagyona nem elegendő, a fennmaradó kötelezettségekkel a termelőszövetkezeteket vagyoni hozzájárulásuk arányában kell megterhelni.

(5) A vállalkozásból a termelőszövetkezet csak a naptári év végén léphet ki. Az igazgatótanács dönt afelől, hogy a kilépő termelőszövetkezet által rendelkezésre bocsátott eszközök értékét részére mennyi idő alatt, milyen részletekben téríti vissza és mikor adják ki részére a kilépésig elért közös jövedelemből járó részt. Az ily módon járó összeget vagy annak egy részét az esetleges veszteségek fedezésére az igazgatótanács a következő év-végi zárszámadásig visszatarthatja.

(6) A kilépő termelőszövetkezet követelései után kamatot fizetni nem lehet.

Bejelentés-Engedélyezés

15. § Az egyszerűbb gazdasági együttműködést - annak megkezdése előtt - az érdekelt termelőszövetkezetek kötelesek a szerződés (6. §) két példányának megküldésével a járási mezőgazdasági osztálynak bejelenteni. Ha az egyszerűbb gazdasági együttműködés keretében olyan tevékenységet kívánnak folytatni, amelyhez - a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét szabályozó vagy más rendelkezések értelmében - a járási tanács végrehajtó bizottságának engedélye, illetőleg más szerv külön engedélye (hozzájárulása) szükséges (pl. telepítési, építési, bontási, kitermelési, ipari, gyártási, vízjogi, egészségügyi, tűzrendészeti engedély, bányahatósági hozzájárulás), az érdekelt termelőszövetkezetek kötelesek az engedély megadásához megkívánt adatokat (pl. igazolások, egyéb okiratok, mérték, terv- és vázrajzok stb.) a bejelentéssel egyidejűleg a járási mezőgazdasági osztály rendelkezésére bocsátani.

16. § (1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködésre vonatkozó bejelentés alapján a járási mezőgazdasági osztály 8 napon belül a helyszínen köteles megvizsgálni, hogy a bejelentésben megjelölt tevékenység folytatásának megvannak-e az e rendeletben, illetőleg a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét szabályozó rendelkezésekben megkívánt feltételei, és hogy a tevékenység gazdaságilag indokolt-e. Ha a feltételek hiányoznak, vagy a tevékenység gazdaságilag nem indokolt, a járási mezőgazdasági osztály - indokainak és javaslatainak közlésével - kifogást tehet. Ha a termelőszövetkezetek a kifogás ellenére az együttműködés keretében a tevékenységet megkezdik vagy továbbfolytatják, a járási mezőgazdasági osztály javaslatot tehet az állami felügyeletet gyakorló szerveknek megfelelő rendszabály alkalmazására (1959. évi 7. számú tvr. 72. §-a).

(2) Ha az egyszerűbb gazdasági együttműködés által megvalósítani kívánt tevékenységhez engedély szükséges, a járási mezőgazdasági osztály a helyszíni vizsgálat alapján gondoskodik a termelőszövetkezet részére engedély beszerzéséről. Ha az illetékes szerv az engedélyt nem adja meg, erről és az elutasító határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről a járási mezőgazdasági osztály az érdekelt termelőszövetkezeteket értesíti.

17. § (1) Vállalkozás létrehozásához minden esetben a megyei tanács végrehajtó bizottságának engedélye szükséges. Az engedélyezéssel és a működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásra a 32/1959. (V. 26.) Korm. számú rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az engedélyezés kérésével egyidejűleg a járási mezőgazdasági osztályhoz be kell nyújtani a vállalkozás létesítésével kapcsolatos gazdaságossági számításokat is [8. § (2) és (3) bekezdés].

(2) A járási mezőgazdasági osztály a vizsgálatot arra is kiterjedően folytatja le, hogy a vállalkozással megvalósítani kívánt tevékenység folytatásának megvannak-e az e rendeletben, illetőleg a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét szabályozó rendelkezésekben megkívánt feltételei, és hogy a tevékenység gazdaságilag indokolt-e. A vizsgálat során különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a tervezett tevékenység gazdaságos és eredményes folytatása az önálló vállalkozási formát teszi-e indokolttá [7. § (2) bekezdés]. A járási mezőgazdasági osztály a megyei mezőgazdasági osztály részére készített javaslatában az illetékes községi tanács álláspontját [19. § (2) bekezdés], valamint az érdekelt járási szakigazgatási szervek véleményét is közli.

(3) A járási mezőgazdasági osztály javaslata alapján a megyei mezőgazdasági osztály az engedélyezés iránti kérelmet a többi érdekelt megyei szakigazgatási szerv véleményével együtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti. A végrehajtó bizottság a működési szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg ad működési engedélyt a vállalkozás részére.

(4) A járási mezőgazdasági osztály a működési engedély alapján intézkedik az érdekelt szervek külön engedélyének, illetőleg hozzájárulásának (telepítési, építési, bontási, kitermelési, ipari, gyártási, vízjogi egészségügyi, tűzrendészeti engedély, bányahatósági hozzájárulás stb.) megszerzése iránt.

(5) A megyei mezőgazdasági osztálynak az engedélyezett vállalkozás nyilvántartásba vételéről szóló értesítése alapján a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókja haladéktalanul intézkedik a vállalkozás részére - a termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodására vonatkozó szabályok szerint - a saját bankszámlák megnyitása iránt.

Földművesszövetkezettel közös termelési kapcsolat

18. § (1) Termelőszövetkezet egyszerűbb gazdasági együttműködést, vagy önálló közös vállalkozást földművesszövetkezettel, illetőleg földművesszövetkezeti szervvel is létrehozhat, ha a közös termelési kapcsolatot gazdasági érdekek indokolják. Termelési kapcsolat a földművesszövetkezeti szerv már meglevő üzemének gazdaságosabb közös kihasználására is létesíthető.

(2) A földművesszövetkezetnek egyszeri gazdasági együttműködésben való részvételéhez a megyei szövetkezetek szövetségének (MÉSZÖV), önálló közös vállalkozásban való részvételéhez pedig a Szövetkezetek Országos Szövetségének előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) A földművesszövetkezetek részvételével kapcsolatos további szabályokat a földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke állapítják meg.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

19. § (1) A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolat megszervezéséhez a községi tanács végrehajtó bizottsága közvetlen segítséget nyújt az érdekelt termelőszövetkezeteknek, illetőleg indokolt esetben részükre javaslatot tehet közös tevékenység megszervezésére.

(2) A községi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve köteles gondoskodni arról, hogy a termelési kapcsolat megszervezésére vonatkozó javaslatokat a községi tanács előzetesen megtárgyalja.

20. § (1) Az egyszerűbb gazdasági együttműködés és az önálló közös vállalkozás szervezetére, működésére, állami felügyeletére és ellenőrzésére nézve az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységéről és termeivényeinek értékesítéséről szóló 11/1961. (IV. 30.) FM számú rendelet rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Az önálló közös vállalkozás pénzforgalmának, hitelellátásának és beruházásainak (felújításainak) lebonyolítására és ellenőrzésére - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - a termelőszövetkezetekre érvényes jogszabályok irányadók.

21. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt az önálló közös vállalkozás formájában szervezett termelési tevékenység engedélyezését a résztvevő termelőszövetkezetek e rendeletnek megfelelően a hatálybalépéstől számított 60 napon belül kötelesek kérni.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter