16/1961. (VIII. 19.) FM rendelet

a legelő- és apaállatgazdálkodási feladatok ellátásának újabb rendezéséről

A 25/1961. (VII. 1.) Korm. számú rendelettel módosított 37/1959. (VII. 25.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

A legelő- és apaállatgazdálkodás ellátása a termelőszövetkezetek által

(A R. 1. §-ához.)

1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak (a továbbiakban: termelőszövetkezet) a R. 1. §-a (1) bekezdésében meghatározott esetekben a legeltetési bizottság egységes kezelésében levő szántó-, rét- és legelőterületek, épületek és felszerelések, valamint a legelő- és apaállatgazdálkodást szolgáló egyéb vagyontárgyak átadására irányuló kérelmüket községekben a községi, városokban a városi tanács végrehajtó bizottságához kell benyújtaniuk. A kérelmet községekben a községi tanács ülésen megtárgyalja, majd azt javaslatával a járási tanács végrehajtó bizottságához terjeszti fel döntés végett.

2. § (1) A legeltetési bizottság kezelésében levő földeknek, épületeknek, felszereléseknek, valamint a legelő- és apaállatgazdálkodást szolgáló egyéb vagyontárgyaknak a termelőszövetkezetek részére való átadása a R. 1. §-a (1) bekezdésében meghatározott esetekben is csak akkor engedélyezhető, ha

a) azokban a termelőszövetkezeti községekben és városokban (a továbbiakban: község), amelyekben egy termelőszövetkezet működik, a termelőszövetkezet mesterséges termékenyítés hiányában az anyaállat létszámhoz szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott számú apaállat tartására, szakszerű takarmányozására és gondozására, továbbá a 26/1959. (X. 6.) FM számú rendelet mellékleteként közölt Legelőgazdálkodási Szabályzat (a továbbiakban: Legelőgazdálkodási Szabályzat) megtartására kötelezettséget vállal, s ezenkívül a termelőszövetkezeti tagok háztáji állatai és az egyéni állattartók állatállománya részére megfelelő nagyságú, elkülönített legelőt biztosít;

b) azokban a termelőszövetkezeti községekben, amelyekben két vagy több termelőszövetkezet működik, valamennyi termelőszövetkezet kéri az átadást, vállalja a Legelőgazdálkodási Szabályzat megtartását, a (2) bekezdésben meghatározott számú apaállat tartását, szakszerű takarmányozását és gondozását, továbbá biztosítja a termelőszövetkezeti tagok háztáji állatainak és az egyéni állattartók állatállományának elkülönített legeltetését. Ebben az esetben a legelőgazdálkodás a 10/1961. (IV. 30.) FM számú rendelet szerint egyszerűbb gazdasági együttműködés keretében is megszervezhető, vagy a feladatok ellátásával egy termelőszövetkezetet is meg lehet bízni.

(2) A mesterséges termékenyítés hiányában szükséges legkisebb apaállatlétszám a következő:

a) minden 25 kocához és tenyészérett süldőhöz legalább egy kan,

b) minden 30 anyajuhhoz legalább egy kos,

c) községben minden 70 tehénhez és tenyészérett üszőhöz legalább egy bika, szétszórt településben pedig legalább az eddigi számú apaállat.

3. § (1) A legeltetési bizottság kezelésében levő földek, épületek, felszerelések, valamint a legelő- és apaállatgazdálkodást szolgáló vagyontárgyak átadását és átvételét - ha ezt a járási, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) engedélyezte - az e célra alakított bizottság végzi. A bizottság tagjai a községi, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) mezőgazdasági szakigazgatási szervének képviselője, a legeltetési bizottság elnöke és pénztárosa, valamint az érdekelt termelőszövetkezetek elnökei, mezőgazdászai és könyvelői. Az átadásról és átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni. A járási végrehajtó bizottság az engedély kiadásával egyidejűleg rendeli el a bizottság megalakítását, ennek munkáját a mezőgazdasági és a pénzügyi osztály útján ellenőrzi, az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvet felülvizsgálja, s azt a felülvizsgálatot igazoló záradékkal látja el.

(2) Az egységes kezelésben levő legelőterületeken felül a termelőszövetkezetek részére át kell adni mindazokat az egyéb földterületeket, épületeket, felszerelési tárgyakat, továbbá - az állami apaállatokon kívül - egyéb állatokat és vagyontárgyakat, valamint az ezek nyilvántartására szolgáló okmányokat (leltárakat, nyomtatványokat stb.) is, amelyek a legelő- és apaállatgazdálkodással kapcsolatosak. Az állami apaállatokat, azok származási lapját, az apaállatok tartására szolgáló földeket, épületeket, felszerelést, takarmányt stb. annak a termelőszövetkezetnek kell átadni, amely az apaállatgazdálkodással járó feladatokat végzi. A volt legeltetési bizottságnak a jegyzőkönyvhöz csatolt egyéb okmányai szolgálnak a termelőszövetkezet nyilvántartásába való bevételezés alapbizonylatául.

(3) Az apaállatistállókat az átvevő termelőszövetkezet más célra csak a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának engedélyével használhatja.

4. § (1) A R. 1. §-a (1) bekezdésében meghatározott esetekben és az e rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén sem adhatók át termelőszövetkezetek kezelésébe azok a területek, épületek és felszerelések, amelyek a mesterséges termékenyítés keretében az utódvizsgálat céljára szolgálnak, továbbá a mintalegelők.

(2) Az állami apaállatokkal való gazdálkodás (kihelyezés, áthelyezés, selejtezés) valamennyi községben továbbra is a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának a feladatkörébe tartozik,

A legeltetési bizottság átszervezése egyes termelőszövetkezeti községekben

(A R. 2. §-ához.)

5. § A legelőket továbbra is a legeltetési bizottság egységes kezelésében kell tartani abban a községben,

a) amelyben termelőszövetkezet még nem alakult,

b) amelyben termelőszövetkezet alakult ugyan, de a község még nem vált termelőszövetkezeti községgé,

c) amely bár termelőszövetkezeti községgé alakult, de a legelő- és apaállatgazdálkodás feladatait a termelőszövetkezetek nem veszik át vagy azt a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában átadni nem lehet.

6. § (1) Az 5. § c) pontjában meghatározott esetekben a legeltetési bizottságot újra kell választani. Evégből a községi végrehajtó bizottság elnöke felhívja az érintett termelőszövetkezetek vezetőségét, hogy tegyenek javaslatot a legeltetési bizottságba választandó tagok személyére. Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezetek olyan termelőszövetkezeti tagokat hozzanak javaslatba, akik a legelőgazdálkodáshoz jól értenek.

(2) A községi tanács - az 1955. évi 10. számú törvényerejű rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján, a végrehajtó bizottság előterjesztésére - tanácsülésen felmenti a régi legeltetési bizottság tagjait és megválasztja az új legeltetési bizottságot. Az új legeltetési bizottságba a termelőszövetkezetek vezetősége által javasolt termelőszövetkezeti tagok közül annyi tagot kell megválasztani, hogy a termelőszövetkezetek a közös állatállományuk arányában legyenek képviselve. Választani kell továbbá a legelőgazdálkodáshoz jól értő, egyénileg gazdálkodó parasztok közül - az egyéni állattartók képviseletére - egy olyan tagot, aki a községi tanácsnak is tagja. A legeltetési bizottság tagjainak száma azonban ilyen esetben is legfeljebb 9 lehet.

7. § (1) Azokban a községekben, amelyekben a legelő- és apaállatgazdálkodás feladatait legeltetési bizottság látja el, a termelőszövetkezet a községi végrehajtó bizottság útján kérheti a legeltetési bizottságtól a közös állatállomány legeltetésére szükséges legelőterület kijelölését. A termelőszövetkezeti közös állatállomány legeltetésére szolgáló területet lehetőleg az egységes kezelésben levő legelők elkülöníthető részén és jól látható módon kell kijelölni, figyelembevéve az egységes kezelésben levő legelőterületnek, valamint a termelőszövetkezet meglevő legelőjének nagyságát, továbbá a legelőre járó közös, háztáji és egyéni állatállomány számának arányát. A kijelölésnél gondoskodni kell felhajtó-utak és itató-helyek biztosításáról is.

(2) Ha az elkülönített legelőterület kijelölése és átadása tekintetében a legeltetési bizottság és a termelőszövetkezet megegyezni nem tud, a községi végrehajtó bizottság véleményének meghallgatásával a járási végrehajtó bizottság dönt.

8. § Ha a 7. § szerint elkülönített legelőterületen a legelőápolási és karbantartási munkákat (trágyázás, gyomirtás, vízrendezés stb.) a termelőszövetkezet végzi, a termelőszövetkezet csak az apaállatok ellátásával és a mesterséges termékenyítés célját szolgáló (inszemináló) helyek üzemeltetésével felmerülő költségek fejében tartozik a legeltetési bizottság részére minden évben, legkésőbb december hó 1. napjáig térítést fizetni; ha pedig a közös állatállomány legeltetésére elkülönített területen a legeltetési bizottság gondoskodik a legelőápolási és karbantartási munkák elvégzéséről, e munkák költségeinek megtérítésére hozzájárulási díjat is köteles a termelőszövetkezet a legeltetési bizottság részére fizetni. A térítés és a hozzájárulás összegét, valamint a fizetés időpontját a legeltetési bizottság javaslatára - a várható költségek figyelembevételével - a községi tanács állapítja meg.

A legelőterületek, épületek, a legelő- és apaállatgazdálkodást szolgáló egyéb vagyontárgyak átadása a termelőszövetkezetek részére

(A R. 3. §-ához.)

9. § (1) A legeltetési bizottságok kezelésében levő földeknek, állami tulajdonban levő épületeknek és apaállatoknak a termelőszövetkezetek részére történő ingyenes és határidő nélküli használatba adásáról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az átadott földterületek és épületek telekkönyvi adatait, valamint az átadott apaállatok törzskönyvi és egyéb nyilvántartási adatait is,

(2) A legeltetési bizottság kezelésében levő egyéb épületeket, felszereléseket és más vagyontárgyakat - ideértve az állami apaállatokon kívüli egyéb állatokat is - ugyancsak átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kell a termelőszövetkezetnek térítés nélkül tulajdonba adni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az épületek telekkönyvi adatait és az állagukra vonatkozó megállapításokat, valamint a felszerelések és egyéb vagyontárgyak pontos megjelölésére szolgáló adatokat is.

(3) A használatba, illetőleg tulajdonba adás kérdésében a járási végrehajtó bizottság az átadás-átvételi jegyzőkönyvek alapján hoz határozatot. A határozat egy példányát meg kell küldeni a telekkönyvi hatóságnak.

(4) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a 25/1961. (VII. 1.) Korm. számú rendelet hatálybalépése előtt termelőszövetkezeteknek átadott földek, épületek és más vagyontárgyak tekintetében is.

(A R. 4. §-ához.)

10. § (1) Az átvett legelőterületek, a legelőgazdálkodás célját szolgáló épületek és felszerelés karbantartásával és javításával, valamint a legelő használatával kapcsolatos feladatokat a Legelőgazdálkodási Szabályzat tartalmazza. A legelő szakszerű ápolásáért, javításáért és használatáért az átvevő termelőszövetkezet vezetősége felelős; végrehajtását a községi végrehajtó bizottság és a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztálya ellenőrzi,

(2) Az átvett legelőterületen levő erdők, valamint a fásított legelők használatára nézve a termelőszövetkezeti használatban levő erdők kezelésére irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Fásítások létesítésénél a termelőszövetkezet a legeltetési bizottságokat megillető kedvezményekben részesül.

(3) A termelőszövetkezet köteles a R. 4. §-ában és az ebben a rendeletben megállapított feladatok ellátására megfelelő személyt (vezetőségi tag, mezőgazdász, brigádvezető, stb.) kijelölni, aki személyében is felelős a közös, a háztáji és az egyéni állatállománnyal kapcsolatos legelő- és apaállatgazdálkodásért. A kijelölt felelősök részére ezért a tevékenységükért a közgyűlés külön díjazást állapíthat meg.

11. § Az a termelőszövetkezet, amely akár a 10/1961, (IV. 30.) FM számú rendelet szerinti egyszerűbb gazdasági együttműködés keretében, akár azon kívül vállalta a háztáji és az egyéni állatállomány legeltetését, köteles az átvett legelőn a háztáji és az egyéni állatállomány részére szükséges legelőterületet biztosítani. Ezért az átvett legelőt a legelőre járó közös, illetőleg a háztáji és az egyéni állatállomány arányának megfelelően fel kell osztani és külön kell választani egyrészt a közös, másrészt a háztáji és az egyéni állatállomány részére szükséges legelőterületet. A háztáji és az egyéni állatállomány részére a legelőt lehetőleg egy tagban kell kijelölni. Külön kell gondoskodni sertés- és juhlegelőről. A háztáji állatokat és az egyéni állattartók állatait a termelőszövetkezet közös legelőjén legeltetni tilos.

12. § (1) Az apaállatgazdálkodási feladatokat átvevő termelőszövetkezet köteles gondoskodni a részére átadott állami apaállatok megfelelő elhelyezéséről és szakszerű tartásáról, gondozásáról (jártatásáról), az eltartásukhoz szükséges takarmány megtermeléséről, szükség esetén beszerzéséről. A háztáji és az egyéni állattartók állatainál a mesterséges termékenyítés bevezetése esetén az inszemináló helyek üzemeltetése is ennek a termelőszövetkezetnek a feladata.

(2) Az apaállatok használata és az inszemináló helyek üzemeltetése tekintetében a termelőszövetkezet köteles a mezőgazdasági szakigazgatási szervek által közölt útmutatásoknak megfelelően eljárni.

13. § (1) A közös állatállomány részére kijelölt legelőterületeken az állatok őrzését a termelőszövetkezetnek munkaszervezeti beosztása szerint ezt végző - egy vagy több - tagja, a háztáji és az egyéni állatállomány legeltetésére kijelölt területen pedig az állatok őrzését a termelőszövetkezet által erre külön kijelölt - egy vagy több - tag, illetőleg munkaszerződéssel alkalmazott pásztorok és bojtárok látják el. A munkaszerződésben a bért és egyéb juttatásokat (termény, lakás, stb.) az állami gazdaságok hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak jövedelmére figyelemmel kölcsönös megegyezéssel kell megállapítani. Az 1961. évre a legeltetési bizottsággal kötött munkaszerződések az azokban meghatározott folyó évi lejárat napjáig érvényben maradnak.

(2) Az átvett apaállatok gondozását a termelőszövetkezet által erre kijelölt tag vagy munkaszerződéssel alkalmazott apaállatgondozó végzi. A munkaszerződéssel alkalmazott apaállatgondozó bérét kölcsönös megegyezéssel úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen a községi tanácsok és a legeltetési bizottságok által alkalmazott apaállatgondozók bérének.

(3) A termelőszövetkezet által átvett állami bikák kiselejtezése és értékesítése alkalmával a 800 kg-on felüli súly után az állam részére befolyt árbevételt a termelőszövetkezet elszámolási számlájára kell átutalni. Az ily módon átutalt összeg 50 százalékát a termelőszövetkezet az apaállatgondozó jutalmazására használhatja fel.

14. § (1) A termelőszövetkezet az átvett legelők, épületek és felszerelések javítási és karbantartási munkáit éves termelési tervében köteles megtervezni, mégpedig külön a közös állatállomány és külön a háztáji, valamint egyéni állatállomány legeltetésére szolgáló területre vonatkozóan,

(2) Egyrészt a közös, másrészt a háztáji és aa egyéni állatállomány legeltetésére szolgáló legelőkkel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat - ideértve a munkabéreket és egyéb személyi és dologi kiadásokat is - a termelőszövetkezet a bevétel-kiadási költségvetésében egymástól elkülönítetten köteles előirányozni, továbbá - tekintet nélkül arra, hogy kettős könyvvitelt vagy egyszerű könyvelést vezet - külön számlákon köteles nyilvántartani és elszámolni. A gazdálkodás eredményét az évvégi zárszámadásokban ugyancsak elkülönítve kell kimutatni. A bevétel-kiadási költségvetésbe beállítandó tételeket a legeltetési bizottságoknál rendszeresített nyomtatványokon kell kiszámítani,

(3) Az állami apaállatokat átvevő termelőszövetkezetek a velük kapcsolatos kiadások megtervezésénél a (2) bekezdés szerint kötelesek eljárni.

15. § A termelőszövetkezeteknek határidő nélküli ingyenes használatba átadott állami épületekről és állami apaállatokról a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztálya köteles nyilvántartást vezetni.

(A R. 5. §-ához.)

16. § (1) A háztáji és az egyéni állatállomány után a termelőszövetkezetet fűbér illeti meg. Az állami apaállatokat átvevő termelőszövetkezetet pedig abban az esetben, ha az állami apaállatokkal együtt az apaállatok tartására átvett vagyontárgyak hozama az apaállatok tartásához nem elegendő, apaállattartási hozzájárulás illeti meg, amelyet a többi termelőszövetkezet, valamint a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni állattartók kötelesek az apaállatok használata után a szükséges mértékben fizetni.

(2) A fűbér és az apaállattartási hozzájárulás összegét, valamint a fizetés időpontját a községi tanács a termelőszövetkezet közgyűlése által elfogadott javaslat figyelembevételével állapítja meg. A fűbérből származó bevételből kell fedezni az inszemináló hely fenntartási költségeit és az inszeminálásnál segédkező dolgozó díjazását is. A fűbér, valamint az apaállatok használata után -szükség esetén - fizetendő apaállattartási hozzájárulás általában nem lehet magasabb az 1959. évre a legeltetési bizottság költségvetésében előirányzott összegnél. Amennyiben a legelő- és apaállatgazdálkodás megjavítására fordítandó költségek a fűbér felemelését indokolttá teszik, a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztálya az 1959. évi költségvetésben előirányzottnál magasabb összegű fűbér megállapítását engedélyezheti. A termelőszövetkezet erre vonatkozó kérelmét a községi Végrehajtó bizottság - véleményével ellátva - küldi meg a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának.

(3) A fűbér megállapításával egyidejűleg a községi tanács arra is kötelezheti a háztáji és az egyéni állattartókat, hogy vegyenek részt a háztáji és az egyéni állatállomány részére elkülönített legelők javítási és karbantartási munkáiban. Az egyes állattartók által végzendő munka mértékét a kihajtott állataik számának alapulvételével kell megállapítani.

(4) A fűbér és az apaállattartási hozzájárulás megállapítására vonatkozó javaslatát a termelőszövetkezet olyan időben köteles elkészíteni és a községi tanács elé terjeszteni, hogy éves termelési tervét és bevétel-kiadási költségvetését a községi tanács által megállapított fűbérösszegre is tekintettel dolgozhassa ki.

(A R. 6. §-ához.)

17. § (1) A felszámoló bizottság feladata, hogy a legeltetési bizottság megszűnésével egyidejűleg gondoskodjék

- a termény-, anyag- és pénztárszámadás, valamint az állatnyilvántartás lezárásáról,

- a leltárak tényleges felmérés útján való elkészítéséről,

- a hiányok és többletek okainak kivizsgálásáról,

- a tartozások és követelések megállapításáról.

(2) A felszámoló bizottság köteles a megszűnt legeltetési bizottság betétkönyvében az esedékes tartozások kiegyenlítése után fennmaradó összegeket - a betétkönyv egyidejű megszüntetésével - a legelőgazdálkodási és az apaállatgazdálkodási feladatokat átvevő termelőszövetkezetek között megosztani. A legelőgazdálkodással összefüggően befolyt összegek az átvett legelőterület és egyéb vagyontárgyak értékének arányában a legelőgazdálkodási feladatokat átvett termelőszövetkezeteket, az apaállatgazdálkodással kapcsolatban befolyt összegek pedig az apaállatgazdálkodás feladatait átvevő termelőszövetkezetet illetik meg. A követelések behajtásáról és a legeltetési bizottság költségvetési tartozásainak rendezéséről, valamint a fennmaradó összegnek a termelőszövetkezetek között e bekezdés szabályai szerint történő megosztásáról a továbbiakban a községi végrehajtó bizottság gondoskodik.

(3) A felszámoló bizottság köteles munkájáról jelentést tenni a községi végrehajtó bizottságnak.

(4) A felszámolás lebonyolítására a községi végrehajtó bizottság a felszámoló bizottság megalakításával egyidejűleg határidőt tűz ki. A felszámolás lebonyolítását a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági és pénzügyi osztálya együttesen köteles ellenőrizni és annak eredményéről, valamint a felszámolás befejezéséről a járási végrehajtó bizottságnak jelentést tenni. A felszámolás befejezése után a megszűnt legeltetési bizottság számadásait, nyilvántartásait, okmányait és egyéb iratait a községi végrehajtó bizottság irattárában kell megőrizni.

(A R. 7. és 8. §-ához)

18. § A legelő- és apaállatgazdálkodás céljából a termelőszövetkezet kezelésébe adott állami tulajdonban levő vagyontárgyak megőrzését és állaguk fenntartását a községi végrehajtó bizottság felügyeleti jogkörében ellenőrzi. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy a termelőszövetkezet hibájából kár keletkezett, intézkedik annak megtérítése és a további károkozás megszüntetése iránt, s az erre vonatkozó iratokat (kárfelvételi jegyzőkönyv, szakértői vélemény, termelőszövetkezet nyilatkozata, stb.) az esetleges egyéb bizonyítékokkal együtt további eljárás végett a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának megküldi.

Vegyes rendelkezések

(A R. 9. §-ához.)

19. § (1) A legelő- és apaállatgazdálkodás megszervezése az 1955. évi 10. számú törvényerejű rendelet 1. §-a értelmében a községi tanács feladata; a legeltetési bizottságok, illetőleg a termelőszövetkezetek ezzel kapcsolatos működésének felügyelete pedig az 1.036/1955. (III. 27.) számú minisztertanácsi határozat 7. pontja, illetőleg a R. 7. §-a értelmében a községi végrehajtó bizottság feladata; ennélfogva felelős azért, hogy a legeltetés minden állattartó részére az adott lehetőségeken belül, egyenlő arányban zavartalanul biztosítva legyen, és törvényes ok nélkül a legeltetésből senkit se zárjanak ki.

(2) A R. alapján továbbműködő legeltetési bizottságok alkalmazásában levő dolgozók (pásztorok, apaállatgondozók stb.) munkaviszonyára, társadalombiztosítási jogaira és családi pótlékára az az érvényben levő rendelkezések változatlanul irányadók.

20. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 26/1959. (X. 6.) FM számú rendelet - a mellékleteként közölt Legelőgazdálkodási Szabályzat kivételével - hatályát veszti,

Keserű János s. k.,

a földművelésügyi miniszter helyettese