19/1961. (X. 12.) FM-ÁH rendelet

az 1961/62. gazdasági évben szerződés alapján termelt vetőmagvak és egyéb termények termelői árának megállapításáról

A 10/1957. (II. 24.) Korm. számú rendelet 3. és 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságokat, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, termelőszövetkezeti csoportokat és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket, valamint az egyénileg gazdálkodó termelőket (a továbbiakban: termelő) az e rendeletben, a vonatkozó szabványokban és a szállítási, vagy növénytermelési szerződésben meghatározott minőségben átadott terményekért a 2-16. §-ban megállapított árak, jutalmak, illetőleg más kedvezményes szolgáltatások illetik meg. A természetbeni szolgáltatások értéke - a 18. §-ban felsorolt esetekben és mértékben - a termelő kívánságára pénzben is kifizethető. Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok (a továbbiakban: állami gazdaság) a természetbeni szolgáltatásokat - a takarmány kivételével - csak pénzben igényelhetik.

(2) Az egyöntetű, jó minőségű, nagy tételekben átadott szerződéses terményekért az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére az (1) bekezdés szerinti juttatásokon felül az e rendeletben megállapított felárat (a továbbiakban: nagyüzemi felár) is kell fizetni az átadott teljes mennyiség után, ha az átadott termény az e rendeletben meghatározott súlyhatárt eléri és annak minősége vetőmagvaknál megfelel a szerződésben meghatározott tisztasági és csírázóképességi követelményeknek, vagy azoknál legfeljebb 5-5 százalékkal alacsonyabb. Az ipari felhasználású magvak (olajlen, ricinus, káposztarepce) esetében a nagyüzemi felár kifizetésénél a csírázóképességet figyelmen kívül kell hagyni. A többi növényre vonatkozólag a nagyüzemi felár kifizetésének feltételeit a 2-5., továbbá a 7-8., valamint a 10-11. § tartalmazza.

(3) A minőségi értékkülönbözet elszámolására vonatkozó rendelkezéseket a nagyüzemi felár összegének kiszámításánál is alkalmazni kell. A nagyüzemi felárra való jogosultság elbírálásánál az átadott teljes súlyt kell alapul venni, ezt csak Azoknál a növényeknél és olyan mértékben szabad súlylevonással csökkenteni, amelyeknél azt ez a rendelet a termelői ár kiszámításánál is előírja.

(4) Nagyüzemi felár egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet részére abban az esetben fizethető, ha az a 31/1959. (V. 26.) Korm. számú rendelet rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott működési szabályzat, illetőleg alapszabály szerint működik, az átadásra kerülő termény közös termelési tevékenységből származik és azt közösen adják át, továbbá a termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás és falusi ifjúsági szövetkezet tagjai nevében és azok részére a szerződést az intézőbizottság, illetőleg a vezetőség köti meg.

(5) Nagyüzemi felár vetőmagvak részszállítása esetében akkor fizethető, ha a legfeljebb három tételben leszállított vetőmag mennyisége eléri a meghatározott nagyüzemi súlyhatárt, továbbá, ha a vetőmag tisztasága és csírázóképessége tételenként eléri a nagyüzemi felár fizetéséhez meghatározott mértéket.

SZERZŐDÉSES TERMELŐI ÁRAK, TERMÉSZETBENI SZOLGÁLTATÁSOK, NAGYÜZEMI FELÁRAK

2. §

Gyökérnövények

(1) A cukorrépa ára mázsánként 41,80 Ft.

a) Az átadott cukorrépa minden 100 kg-ja után a cukorgyár telepén térítés nélkül a következő természetbeni szolgáltatások illetik meg a termelőt:

- 65 kg, legalább 7 százalék szárazanyagtartalmú egyszer préselt, vagy 35 kg, legalább 12 százalék szárazanyagtartalmú kétszer préselt nyers vagy - a gyártás mértékétől függően - 3 kg szokvány minőségű száraz répaszelet vagy 3 kg sajtolt (brikettezett) répaszelet és

- 0,50 kg, legalább 45 százalék cukortartalmú cukorgyári szörplé (melasz).

A szörplé, illetőleg a száraz répaszelet elszállításához szükséges csomagolóeszközt (hordó, zsák stb.) a termelő köteles a cukorgyár telepén rendelkezésre bocsátani.

A természetbeni szolgáltatások (répaszelet, szörplé) fuvarozási költsége a termelőt terheli.

b) Jogosult a termelő az átadott cukorrépa minden 100 kg-ja után - 10,60 Ft/kg térítése mellett - 3 kg kristálycukrot igényelni. A cukrot a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek és termelőszövetkezeti csoportnak telephelyére szállítva, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek és egyéni termelőnek pedig a helyi kiosztótelepen térítés nélküli csomagolásban kell kiadni. A csomagolóanyag súlya a cukor súlyába nem számítható be, a térítés nélküli csomagolás azonban csak az 50 kg-os tételekre vonatkozik.

(2) A cikória ára mázsánként 55 forint.

a) Az átadott cikória minden 100 kg-ja után a következő természetbeni szolgáltatások illetik meg a termelőt:

- a cukorgyár telepén térítés nélkül 65 kg, legalább 7 százalék szárazanyagtartalmú, egyszer préselt, vagy 35 kg, legalább 12 százalék szárazanyagtartalmú, kétszer préselt nyers- vagy - a gyártás mértékétől függően - 3 kg szokvány minőségű, száraz répaszelet vagy 3 kg sajtolt (brikettezett) répaszelet.

A száraz répaszelet elszállításához szükséges csomagolóeszközt a termelő köteles a megnevezett gyár telepén rendelkezésre bocsátani.

A répaszelet fuvarozási költsége a termelőt terheli.

b) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat térítés nélkül köteles a termelő részére vetőgépet és gépkezelőt rendelkezésre bocsátani.

c) A nagyüzemi felár 2,50 Ft/q, súlyhatár 500 q.

3. §

Rostnövények

(1) A rostkenderkóróért (MSz 17.631, illetve színkövetelmény tekintetében a termelési szerződésben szereplő módosítás) a következő árakat kell fizetni:

A nagyüzemi felár 5 Ft q, súlyhatár 500 q. Nagyüzemi felár csak a különleges és az I. osztályú rostkenderkóró után fizethető.

(2) A rostlenkóróért (nyűtt, gubós; MSz 17.632) a következő árakat kell fizetni:

A nagyüzemi felár 10 Ft/q. súlyhatár 200 q. Nagyüzemi felár csak a különleges, továbbá az I., II. és III. osztályú rostlenkóró után fizethető.

(3) A magkenderkóró ára 40 Ft q.

(4) A maglenszalmáért járó árak a következők:

4. §

Fűszerpaprika

(1) A nyers, csöves és az MSz 6.344. számú szabvány szerint felfűzött és utóérlelt fűszerpaprika ára a következő:

Az árakat az átvétel idején meglevő tényleges súlynak szedési súlyra történő visszaszámítása alapján kell kifizetni.

(2) Ha a termelő a fűszerpaprikát fűzetlen állapotban adja át, a termelői árból 100 kg-onként 85 forintot le kell vonni.

(3) A nagyüzemi felár az I., II. és III. osztályú minőségű fűzött és fűzetlen paprika után egyaránt 15 Ft/q, súlyhatár 200 q.

(4) A termelő kívánságára minden 100 kg átadott csövespaprika után 40 dkg őrölt paprikát kell nagykereskedelmi áron kiadni.

(5) Az őrölt paprikát a termelő kívánságára szabályos csomagolásban kell kiszolgáltatni. A termelő csak bontatlan, eredeti csomagolású paprikát hozhat forgalomba.

(6) Ládában utóérlelés céljából tárolt fűszerpaprika után a termelőt mázsánként 40 forint tárolási díj illeti meg abban az esetben, ha az átadásra kerülő fűszerpaprika nedvességtartalma nem haladja meg a 60 százalékot. Az ár és a természetbeni szolgáltatás, továbbá a tárolási díj a nyers szedési súlyra átszámított mennyiségre vonatkozik. A ládát a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a termelés helyéhez legközelebb fekvő vasútállomáson, használati díj felszámítása nélkül bocsátja a termelő rendelkezésére.

5. §

Dohány

(1) A dohány termelői ára mázsánként a következő:

(2) A dohányárak az MSz 6.358, illetőleg zöld dohány esetében az MSz 17630-53. számú szabványban előírt minőségre vonatkoznak. A Hevesi zöld dohány "Alárendelt" osztályára megállapított ár a szabvány alsó minőségi határértékét el nem érő, de mesterséges szárításra még alkalmas minőségi dohányra vonatkozik.

(3) A dohányvetőmag termelői ára, tisztított állapotban, kilogrammonként 350,- Ft.

(4) Jogosult a termelő az átadott száraz dohány minden mázsája után 1000 db, a Hevesi vagy egyéb zölddohány minden mázsája után pedig 160 db Kossuth minőségű cigarettát bruttó termelői áron (107,28 Ft/1000 db) igényelni.

(5) A dohányperonoszpóra betegség elleni védekezéshez szükséges növényvédőszert a termelő térítés nélkül kapja. Ezenfelül a védekezési költség megtérítése címén minden igazoltan elvégzett permetezésért kat. holdanként 80 Ft-ot kell részére fizetni.

6. §

Komló

(1) A komlóért (MSz 4.987) a következő árakat kell fizetni:

(2) A termelőt a telepítés befejezésekor, minden betelepített kat. hold után 310,- Ft telepítési jutalom illeti meg.

(3) A termelőt az átadott és minősített komló minden mázsája után természetbeni szolgáltatásként 400 kg szárított malátacsíra illeti meg hatósági áron.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott árak, illetőleg természetbeni szolgáltatás a rendeltetési, állomáson átadott és a szerződésben kikötött minőségi feltételeknek megfelelő, az Országos Komlóminősítő Bizottság által osztályozott komlóra vonatkoznak.

7. §

Seprűcirok

(1) A cirokszakállért (MSz 17.613) mázsánként a következő árakat kell fizetni:

(2) A nagyüzemi felár 25 Ft/q, súlyhatár 250 q.

8. §

Hagyma

(1) Vöröshagyma (MSz 6345) árai a következők:

(2) A fokhagyma (MSz. 11.934) árai a következők:

(3) A dughagyma (MSz. 11.935) áraként az állami felvásárlási ár 10%-os felárral növelt összegét kell fizetni.

Nagyüzemi felár 5%

Súlyhatár 80 q

9. §

Államilag ellenőrzött vetőburgonya

(1) Az államilag ellenőrzött és az MSz 6.378. számú szabvány szerint alkalmasnak minősített szerződéses vetőburgonya-fajták termelői ára a következő:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott árak zsákban átadott, fémzárolt vetőgumóra vonatkoznak.

(3) A burgonyafajtákat a következők szerint kell besorolni:

(4) Az államilag ellenőrzött vetőburgonyát, ha az az érvényben levő szabványtól csak olyan mértékben tér el, hogy vetőgumóként, még felhasználható, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat csökkentett áron átveheti, az Országos Vetőmagfelügyelőség (OVEF) által megállapított hibaszázalék figyelembevételével. A levonás mértéke az OVEF véleménye alapján külön kerül megállapításra.

10. §

Étkezési, ipari és újburgonya

(1) A termelői árak a következők:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott árak tárolásra beérett burgonyára vonatkoznak. Az árak életbeléptetésének időpontját az Országos Árhivatal határozza meg. Ha a termelő tárolásra vállalkozik, kölcsönös megállapodás alapján külön tárolási díj illeti meg.

(3) Újburgonyáért a területileg érvényes állami felvásárlási ár 10%-kal növelt összegét kell fizetni.

11. §

Mák és mákgubó

(1) A mák (MSz. 6.396) termelői ára 2000 -Ft/q. a szerződéses felár 100,- Ft/q. A vasút-, vagy hajóállomáson vagonba, illetőleg hajóba, vagy uszályba rakott 20 q-án felüli tételekért ezenkívül q-ként 100,- Ft nagyüzemi felárat is kell fizetni, ha a mák legalább 93 százalék tisztaságú.

(2) A mákgubó szerződéses termelői ára a legközelebbi földművesszövetkezeti raktárba, illetőleg a kijelölt átvevőhelyre szállítva 110,- Ft/q,

20 q-án felüli, vasút-, vagy hajóállomáson vagonba, illetőleg hajóba,

vagy uszályba rakott tételek esetén 200,- Ft/q.

(3) A nagyüzemi felárral átadott mák és mákgubó után berakási díj nem jár, 5 km-en felüli szállítás esetén azonban a hatóságilag megállapított tengelyfuvardíjat a termelő részére meg kell fizetni.

12. §

Magvak

(1) A termelői árak a következők:

K) Virágmagvak:

(1) Az átadott virágmagvakért általában az exportátadási ár 70 százalékát kell fizetni. Az exportátadási árban a Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat a szerződések megkötése előtt köteles az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalattal megállapodni. A szerződésekbe az árakat és a minőségi előírásokat a szerződés megkötésekor be kell írni.

(2) Az átadandó mennyiség kat. holdanként pannonbükkönyből legalább 200 kg, tavaszi bükkönyből legalább 250 kg, szöszösbükkönyből pedig legalább 150 kg.

(3) Olyan növények esetében, amelyeknél e rendelet szerint több fajtacsoport szerepel és az azokba tartozó termények ára különböző, a fajtabesorolás külön történik meg.

(4) Az átadott magvak után a következő szolgáltatások illetik meg a termelőt:

1. Cukor- és takarmányrépamag

A termelő dugványkiültetési jutalomban részesül, ha a dugvánnyal beültetett maghozó terület - 60x60 cm növény- és sortávolsággal számolva - legalább háromszorosa a dugványtermő területnek és a maghozó szárbaindulása legalább 75 százalékos.

A jutalom összege

három és négy közötti kiültetési arány esetén 400,- Ft/kh,

négyen felül, ötszörös kiültetési arányig 500,- Ft/kh,

ötszörösnél nagyobb kiültetési arány esetén 600- Ft/kh.

A jutalomból a dugványok prizmázásának előírásszerű elvégzése után a termelő részére a várható maghozó terület után kat. holdanként előleg címén 250,- Ft kifizethető. A jutalom végleges elszámolása a beültetett terület felmérése és. a szárbaindulás megállapítása után történik. Dugványozás nélküli maghozó terület után kiültetési jutalom nem jár.

2. Olajmagvak

a) Minden 100 kg átadott olajlenmag, repce, ricinus, szójabab, kendermag, hibridkendermag után 40 kg, napraforgóvetőmag után pedig 30 kg

- a termelő választása szerint - céltakarmány jár hatósági áron.

b) Hibridkendermag után kat. holdanként 300 Ft hímtelenítési díj jár. A szavatossági nyilatkozattal átadott hibridkender-vetőmag apasorainak elkülönítetten átadott terméséért a hibridkender vetőmagra megállapított árat kell fizetni.

c) Szójabab-vetőmaghoz talajoltót a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat ingyenesen ad.

3. Rizs

Az átadott - 97% tisztaságú és 15% nedvességtartalmú rizsre átszámított - rizsmennyiség minden 100 kg-ja után a termelő kívánságára 10 kg hántolt rizst kell kiadni nagykereskedelmi áron (14,80 Ft/kg) és 1,8 kg rizstakarmánylisztet hatósági áron.

4. Makói hagyma, egyéb hagyma, póré, petrezselyem (átültetett), sárgarépa (átültetett)

A dugvánnyal beültetett terület után a termelőnek kat. holdanként 500,- Ft dugványkiültetési díj jár, de csak akkor, ha a dugványnevelő területnek hagymánál 2,5-szeresét, sárgarépánál, pórénál és petrezselyemnél pedig 3,5-szeresét eléri az előírás szerint kiültetett maghozó terület.

5. Lucerna-, kapáslucerna- és vörösheremag

Minden 100 kg 90% tisztaságra átszámított lucernamag és kapás lucernamag átadása esetén 20 kg fémzárolt lucernamag, vörösheremag átadása esetén pedig 20 kg fémzárolt vörösheremag illeti meg igénylése alapján a termelőt nyersmag áron,

13. §

Gyógy- és illóolaj-növények és magvak

(1) A termelői árak a következők:

(2) Ha az anyarozsfertőzést a termelő saját motoros gépi felszerelésével végzi, a megállapított termelői áron felül minden átadott q-ért 520,-Ft-ot kell részére fizetni.

(3) Az illóolajtartalmú növények átvételénél - a termelő és a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat - megállapodhat az olajtartalom szerinti elszámolásban. Az ár kiszámításának alapja ebben az esetben is az (1) bekezdésben megállapított ár.

14. §

Zöldségfélék

A zöldségfélékért a következő szerződéses termelői árakat kell fizetni:

1. Irányáras zöldségek

Az ebbe a csoportba tartozó zöldségfélék gazdasági éves átvételi árai a következők:

A fenti áraktól az Országos Árhivatal - az átvételi idény megkezdése előtt, a termés közelebbi ismeretében - az átlagosnál magasabb termés esetén lefelé, alacsonyabb termés esetén pedig felfelé, legfeljebb 10% eltérést engedélyezhet. Az árak a tárolási költségeket nem foglalják magukban.

2. Védőáras zöldségek

Az ebbe a csoportba tartozó zöldségfélékért szerződéses termelői árként a területileg érvényes állami felvásárlási ár 10%-kal növelt összegét kell fizetni, ez az ár azonban nem lehet alacsonyabb az alábbi védőáraknál:

3. Egyéb zöldségfélék

Az 1. és 2. pontban fel nem sorolt zöldségfélék termelői áraként a területileg érvényes állami felvásárlási ár 10%-kal növelt összegét kell fizetni.

15. §

Fémzárolt vetőmagvak

(1) Ha a termelő a szerződés alapján termelt vetőmagvakat fémzárolt állapotban kívánja átadni, ezt az átadási határidő előtt 30 nappal köteles a megrendelő, illetőleg a termeltető vállalattal írásban közölni. Fémzárolt vetőmagvak átadása esetén a következő árak illetik meg a termelőt:

(2) A fémzárolt kukorica-vetőmagvak szerződéses termelői ára az e rendeletben a nyers vetőmagvakra megállapított szolgáltatásokat és a következő táblázat szerinti felárat foglalja magában:

A táblázatban foglalt felárak a tisztítás, a fémzárolás, továbbá normál tenyészidejű kukoricánál a mesterséges szárítás költségeinek megtérítésére szolgálnak.

(3) Azonos fajú és fajtájú vetőmagot a termelő vagy fémzároltan, vagy nyersen (fémzárolatlanul) adhat át. Fajtaborsó, fajtabab, retek, saláta, uborka, hagyma, poré, sárgarépa, feketegyökér, petrezselyem-vetőmagvakat a termelő fémzároltan csak "kiváló" és "1. osztályú" minőségben adhat át.

(4) Az árak a szabványok előírásainak, az e rendeletben foglalt előírásoknak, illetőleg az OVEF által megállapított minőségi határértékeknek és egyéb feltételeknek megfelelő, fémzárolt vetőmagra vonatkoznak.

16. §

Kétéves és évelő növények

A kétéves és évelő növények elsőízben hozott termésére a szerződésben eredetileg kikötött termelői árat és egyéb feltételt kell alkalmazni. A további évek termését a maghozás évében érvényes szerződéses termelői áron kell átvenni.

17. §

Eredeti nemesített és utántermesztett nemesített vetőmagvak

Az eredeti és utántermesztett nemesített vetőmagvak után a termelőt nemesítési felár csak abban az esetben illeti meg, ha azt a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nemesített vetőmagként termeltette. Más esetben csak az e rendeletben megállapított árakat lehet alkalmazni.

18. §

Egyes természetbeni szolgáltatások értékének pénzben való kifizetése

(1) Ha a termelő az e rendeletben megállapított természetbeni juttatások ellenértékét készpénzben igényli, részére a következő összegeket kell fizetni:

(2) A természetbeni szolgáltatás arányos része a termelőt a termény 100 kg-ot el nem érő töredékmennyisége és a terület egy kat. holdat el nem érő része után is megilleti.

19. §

Egyéb minőségi előírások, továbbá az értékkülönbözetek elszámolása

(1) A rostkenderkórót az MSz 17.631 számú szabványnak - a szín vonatkozásában a termelési szerződésben attól eltérően előírt feltételeknek - megfelelő minőségi osztályonként elkülönítve kell átadni.

A lomb- és aljkender tartalom, valamint a gyökér és szennyeződés (tisztátalanság) szabványban megengedett mértéke:

A "levonás nélkül" rovatban feltüntetett mértéket meghaladó tisztátalanság, valamint 16 százaléknál magasabb nedvességtartalom esetében minden többlet-százalék után 1,5 százalék értéklevonást kell alkalmazni; 25 százaléknál több tisztátalanságot tartalmazó, valamint 20 százaléknál magasabb nedvességtartalmú rostkenderkórót a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem köteles átvenni.

(2) A magkenderkóró ára légszáraz, ipari célra felhasználható kóróra vonatkozik.

(3) A rostlenkórót az MSz 17.632 számú szabványnak megfelelő minőségi osztályonként elkülönítve kell átadni.

A levéltartalom és a szennyeződés (tisztátalanság) szabványban megengedett mértéke:

A "levonás nélkül" rovatban feltüntetett mértéket meghaladó tisztátalanság, valamint 14%-nál magasabb nedvességtartalom esetében minden többletszázalék után 1,5 százalék értéklevonást kell eszközölni; 18 százaléknál magasabb nedvességtartalmú, továbbá 20 százaléknál több tisztátalanságot tartalmazó rostlenkórót a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem köteles átvenni. Kaszálással aratott rostlenkóróért csak az V. osztályra megállapított ár fizethető. A minősítésnél a kóró hosszúságát a gyökérnyaktól az első elutazásig kell mérni.

(4) A lenszalmát légszáraz állapotban, ipari feldolgozásra alkalmas minőségben kell átadni. A tisztátalanság megengedett mértéke

A "levonás nélkül" rovatban feltüntetett mértéket meghaladó tisztátalanság, valamint magasabb nedvességtartalom esetében minden többletszázalék után 1,5% értéklevonást kell eszközölni. A 18%-nál magasabb nedvességtartalmú, valamint a 25%-nál több tisztátalanságot tartalmazó lenszalmát a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem köteles átvenni.

(5) A vegyes a) minőségű cirokszakállnak legalább 60, a vegyes b) minőségű cirokszakállnak legalább 40, a vegyes c) minőségű cirokszakállnak legalább 20 súlyszázalék I. osztályú, az MSz 17.613 számú szabványnak megfelelő bugaágat kell tartalmaznia. Ha a cirokszakállban az I. osztályú bugaágak mennyisége 20 százaléknál kevesebb, a termény vegyes d) minőségű.

(6) A gyógy- és illóolaj növények minőségi előírása, az értékkülönbözet elszámolása, továbbá az illóolajtartalom szerinti elszámolás módja külön kerül szabályozásra.

(7) A mákra megállapított ár a szabványnak megfelelő minőségű, 98 százalék tisztaságú, kék- és szürke mákra vonatkozik. Ha a mák tisztasága a 85 százalékot nem éri el, vagy az fogyasztás céljára alkalmatlan, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat az átvételt megtagadhatja.

(8) A mákgubónak száraznak, doh- és penészmentesnek kell lennie. A féregrágottság minőségi hibának nem tekinthető. A mákgubón általában 10 cm-nél hosszabb szár nem lehet. Ha azonban a mákgubó szára 10-15 cm hosszú, a termelői (alap-) ár 15 százalékát, 15 cm-en felül 20 cm-ig a termelői ár 30 százalékát, 20 cm-en felül 25 cm-ig a termelői ár 45 százalékát, 25 cm-en felül 30 cm-ig pedig a termelői ár 60 százalékát le kell vonni; 30 cm-nél hosszabb szárral a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a mákgubót nem köteles átvenni.

(9) A köles nem lehet elkenten üszögös. Legfeljebb egy százalék eltérő színű köles-, továbbá 15 százalék hántolt, de egyébként teljesen ép kölesszem tartalom nem tekinthető tisztátalanságnak

(10) A mohar üszögös nem lehet és arankát nem tartalmazhat.

(11) A pannonbükkönymagban legfeljebb 5 százalék szöszösbükkönymag-tartalom nem tekinthető tisztátalanságnak; legfeljebb egy százalék gyombükkönymag-tartalom esetében a termelői árból 1,5 százalékot kell levonni. Az 5 százalékon felüli szöszösbükkönymag-tartalomért százalékonként 2 százalékot, az egy százalékon felüli gyombükkönymag-tartalomért pedig százalékonként 3 százalékot kell a termelői árból levonni. Nem tekinthető azonban tisztátalanságnak az, ha az átadott termés a háromszorosát tartalmazza annak a szöszösbükkönymag mennyiségnek, amely a termeléshez szolgáltatott pannonbükkönymagban a hivatalos vizsgálati bizonylat szerint volt.

(12) A szöszösbükkönymagban legfeljebb 5 százalék pannonbükkönymag nem tekinthető tisztátalanságnak; legfeljebb egy százalék gyombükkönymag tartalom esetében a termelői árból 1,5 százalékot kell levonni. Az egy százalékon felüli gyombükkönymag-tartalomért százalékonként 3 százalékot, az 5 százalékon felüli pannonbükkönymag-tartalomért pedig százalékonként 2 százalékot kell a termelői árból levonni. Nem tekinthető azonban tisztátalanságnak az, ha az átadott termés a háromszorosát tartalmazza annak a pannonbükkönymag-mennyiségnek, amely a termeléshez szolgáltatott szöszösbükkönymagban a hivatalos vizsgálati bizonylat szerint volt.

(13) A tavaszi bükkönymagban legfeljebb 5 százalék vadborsó-keverék nem tekinthető tisztátalanságnak. Nem tekinthető tisztátalanságnak az sem, ha az átadott termés a háromszorosát tartalmazza annak a vadborsómag-mennyiségnek, amely a hivatalos vizsgálati bizonylat szerint a termeléshez szolgáltatott tavaszi bükköny-vetőmag vadborsótartalma volt.

(14) A termelő az étkezési borsót, a tavaszi, szöszös- és pannonbükkönyt, továbbá az őszi borsót és lencsét zsizsiktelenítve (élő zsizsiktől mentesen) köteles átadni. Ha a termelő ezeket a magokat zsizsiktelenítve adja át, részére zsizsiktelenítési költségtérítés címén 100 kg-onként 5 forintot kell fizetni. Ha a termelő ezeket a magokat az előző rendelkezés ellenére nem zsizsiktelenített állapotban adja át, a termelői árból mázsánként 10 forintot le kell vonni.

(15) Az étkezési borsóban előforduló más színű borsót, valamint velőborsót tisztátalanságnak keli tekinteni. Legfeljebb 5 százalék rágott vagy ablakos szemtartalom, továbbá az összes zsizsikszúrt szemtartalom tisztátalanságnak nem tekinthető. Nem tekinthető tisztátalanságnak az sem, ha az átadott termésben legfeljebb háromszor annyi más színű szem található, mint amennyi a termeléshez szolgáltatott vetőmagban a hivatalos bizonylat szerint volt.

(16) Ha az édescsillagfürt 5 százalékon felüli keserű szemet tartalmaz, 7 százalék keserűszemtartalomig százalékonként egy százalék értéklevonást kell alkalmazni; 7 százalékot meghaladó keserűszem-tartalom esetében pedig csak a keserű csillagfürtmag árát szabad fizetni.

(17) A diploid cukorrépamagnak nagygomolyú mag esetében 80 százalék, középgomolyú mag esetében 75 százalék, kisgomolyú mag esetében 70 százalék, a polyploid cukorrépamagnak a szállítás évében érvényes külön rendelkezésem szerinti, a takarmányrépamagnak nagygomolyú mag esetében 75 százalék, kisgomolyú mag esetében 70 százalék csírázóképességgel kell rendelkeznie. A polyploid takarmányrépamagnak nagygomolyú mag esetében (legfeljebb 40 db gomoly gr) 65%, kisgomolyú mag esetében (legalább 41 db gomoly/gr) 60 % csírázóképességűnek kell lennie.

Ha a cukorrépamag idegen mag-tartalma kg-onként a 40 db-ot meghaladja, az ezen felüli mennyiség után a termelői árból 10 db-onként 0,5 százalékot kell levonni. Ha pedig az idegen mag-tartalom kg-onként 40 db-nál kevesebb, abban az esetben a tényleges és a 40 db közötti idegen mag-tartalom különbségért 10 db-onként 0.5 százalékot kell a termelő részére fizetni.

(18) Káposztarepce-magban az aszott és a 7%-on felüli csírás szemnek, valamint az idegen olajmagnak 50%-a, továbbá a 7 százalék és az azon aluli csírás szem nem tekinthető tisztátalanságnak.

(19) Kendermagban és hibridkendermagban- a nem teljesértékű, sérült és törött, valamint csírás szemnek 50 százaléka nem tekinthető tisztátalanságnak, a léha szemeket azonban tisztátalanságnak kell tekinteni.

(20) Mustármagban minden idegen kultúr- és gyommagot, továbbá fehér mustármagban a fekete, fekete mustármagban pedig a fehér mustármagot tisztátalanságnak kell tekinteni.

(21) Nyúlszapúkamagban 1 százalékon felüli tokos magtartalom után százalékonként 0,5 százalék értéklevonást kell alkalmazni.

(22) A fehérheremagban 2 százalék svédheremag-tartalom nem tekinthető tisztátalanságnak. Ha a fehérheremag 2 százaléknál több svédheremagot tartalmaz, a 2 százalékon felüli svédheremagért százalékonként 2 százalék értéklevonást kell alkalmazni.

(23) A svédheremagban 2 százalék fehérheremag-tartalom nem tekinthető tisztátalanságnak. Ha a svédheremag 2 százaléknál több fehérheremagot tartalmaz, a 2 százalékon felüli fehérheremagért százalékonként 2 százalék értéklevonást kell alkalmazni.

(24) A kapáslucernamagnak teljesen vöröshere- és arankamagmentesnek kell lennie. Ellenkező esetben a megrendelő, illetőleg a termeltető vállalat a vetőmag átvételét megtagadhatja, vagy azt - az egyéb következményeken kívül - a következő feltételek mellett veheti ét:

a) Vörösheremag-tartalom esetében a termelői árból vörösheremag-tartalom százalékonként 3,5%-ot kell levonni. A megrendelő, illetőleg a termeltető vállalat 3 százaléknál több vörösheremagot tartalmazó lucernamagot nem veheti át.

b) Arankamag-tartalom esetében a termelői árból arankamag-tartalom százalékonként 4,5 százalékot kell levonni. A megrendelő, illetőleg a termeltető vállalat 1 százaléknál nagyobb arankamagtartalmú lucernamagot nem veheti át.

(25) A sűrűvetésű lucernamag legfeljebb 1 százalék vörösheremagot tartalmazhat és ebben az esetben a tisztátalanságra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell az értékkülönbözetet elszámolni, arankamagot viszont általában nem tartalmazhat. Ellenkező esetben a termeltető vállalát a vetőmagot csak a következő feltételek mellett veheti át:

a) Egy százaléknál több, de 3 százalékot meg nem haladó vörösheremag-tartalom esetében a termelői árból vörösheremag-tartalom százalékonként 3,5%-ot, a 3 százalékot meghaladó vörösheremag-kevertség esetében pedig már az 1 százalékon felüli kevertségért százalékonként 4,5 százalékot kell levonni. A megrendelő, illetőleg a termeltető vállalat 5 százaléknál több vörösheremagot tartalmazó lucemamagot nem köteles átvenni.

b) Arankamag-tartalom esetében a termelői árból arankamagtartalom-százalékonként 4,5 százalékot kell levonni. A megrendelő, illetőleg a termeltető vállalat 5%-nál nagyobb arankamagtartalmú lucernamagot nem köteles átvenni.

(26) A vörösheremag legfeljebb 1 százalék lucernamagot tartalmazhat és ebben az esetben a tisztátalanságra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell az értékkülönbözetet elszámolni, arankamagot viszont általában nem tartalmazhat. Ellenkező esetben a termeltető vállalat a vetőmagot csak a következő feltételek mellett veheti át:

a) Egy százalékon felüli lucernamagkevertség esetében a termelői árból lucernamagtartalomszázalékonként 3,5 százalékot kell levonni. A megrendelő, illetőleg a termeltető vállalat 5 százaléknál több lucernamagot tartalmazó vörösheremagot nem köteles átvenni.

b) Arankamagtartalom esetében a (25) bekezdés b) pontjában foglaltak az irányadók.

(27) A somkórómagot tiszta somkórónak kell tekinteni akkor is, ha abban hántolt és hántolatlan szemek találhatók. A tiszta somkórómagban levő hántolt szemekért a tokos árura megállapított áron felül kg-onként 1 forintot kell a termelő részére téríteni.

(28) Bíborheremagban legfeljebb 4 százalék vadrepce- vagy repcsényretekmagkevertség esetében százalékonként 1,5 százalékot, 4 százalékon felüli vadrepce- vagy repcsényretekmagkevertségért pedig százalékonként 3 százalékot kell a termelői árból levonni.

(29) A baltacimmag vérfűmagkevertsége esetében 1 százalékig 1,5 százalék, 1 százalékon felüli vérfűmag-tartalom esetében pedig százalékonként 3 százalék levonást kell a termelői árból eszközölni.

(30) A rizs e rendeletben megállapított ára az MSz. 6.351 számú szabványnak megfelelő hántolatlan rizsre vonatkozik.

a) Ha a rizs 15 százaléknál több nedvességet tartalmaz, 17 százalékig minden további 0,5 százalék nedvességtartalom többletért 0,5 százalékot, ha a nedvességtartalom a 17 százalékot meghaladja, a 17 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 0,75 százalékot kell levonni.

b) Ha a rizs 3 százaléknál több keveréket (idegen anyagot, léha, üres szemet) tartalmaz, a 3 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 0,75 százalékot kell levonni. Ha a megengedett 3 százalékon belül

- a szervetlen keverékből a földes rész (rögtartalom) az 1 százalékot meghaladja, minden 0,5 százalékért 0,75 százalék levonásnak,

- az idegen gabonakeverék a 0,1 százalékot meghaladja, 100 kg-onként 2 forint levonásnak

van helye.

c) Ha a rizs előhántolás után 8 százaléknál több gipszes (lisztestörésű), éretlen szemet tartalmaz, a 8 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 0,5 százalék levonásnak van helye.

d) Ha a rizs előhántolás (ezüsthártya eltávolítása) után is 2 százaléknál több beteg, színes (barna, sárga, piros) szemet tartalmaz, a 2 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 0,5 százalék levonásnak van helye. A fajtatulajdonságokból adódó elszíneződés (piros, vagy piroshártyás szem) miatt levonni nem szabad. Ha a hántolatlan rizs 3 százaléknál több tört, rovarrágott szemet tartalmaz, a 3 százalékon felüli minden százalék után 0,5 százalék levonásnak van helye.

e) Ha az átadott nyersrizs tisztasága a 97 százalékot meghaladja és a szabvány egyéb követelményeinek is megfelel, a termelői áron felül minden százaléknyi tisztaságtöbblet után 1 százalék súlytérítést kell a termelő részére fizetni. A rizs tisztasági fokának megállapításánál kizárólag a szervetlen keverékre, idegen kultúrmag- és gyommagkeverékre, valamint a szennyező keverékre kell figyelemmel lenni.

f) A szemnél megállapított többféle hiba miatt levonást alkalmazni csak egyszer szabad.

g) A minőségi eltérések miatt előírt százalékos levonások és térítések a súlyra vonatkoznak.

(31) Az exportminőségre vonatkozó előírásoknak megfelelő, kézzel válogatott "Dunabáb"-ért mázsánként 75 forint felárat kell fizetni.

(32) a) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a terményt nem köteles átvenni, ha

- a vetőborsó, bokor- és karósbab, továbbá a konyhakerti-, virág-, fűszer-, fű-, tarlórépa- és takarmánykáposztamag tisztasága az előírtnál 15 százalékkal, a felsorolt magvak közül a vetőborsó, bokor- és karósbab, salátafélék magjának, a retek-, spenót-, sárgarépa-, kapor-, hagyma-, póré-, feketegyökér-, borsfű- és turbolyamagnak csírázóképessége 5 százalékkal, a többi vetőmagféleségnek a csírázóképessége pedig 8 százalékkal alacsonyabb;

- a fűmagvak 3 százaléknál, a virágmagvak az MSz 17.675 számú szabványban előírtnál, az egyéb felsorolt magvak 0,5 százaléknál több idegen (kultúr- és gyom-) magot tartalmaznak;

- az átadott konyhakerti-, fűszer-, fű-, tarlórépa- és takarmánykáposztamag a forgalombahozható vetőmagvakra érvényes szabvány 2. osztályában előírtnál nagyobb mennyiségű, ki nem tisztítható, a termelt maggal azonos alakú és fajtasúlyú idegen (kultúr- vagy gyom-) magot tartalmaz;

- a vetőborsó 5 százaléknál több törött szemet tartalmaz;

- az átadásra kerülő vetőborsó, bokor- és karósbab, továbbá a kobakosok vetőmagja sáros és piszkos, az uborkamag gabonával keveredett, a paprikamag barnás-szürkés színű, végül a kerti-magvak penészfoltosak.

b) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat az a) pontban felsorolt termények átvétele tekintetében külön megállapodást köthet a termelővel.

c) Ha az átadott magtermés nedvességtartalma a megengedettnél legfeljebb 2 százalékkal nagyobb, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat azt átvenni és a beérkezést követő 24 órán belül a termelő költségére szárítás alá venni köteles. Ha az átadott termés nedvességtartalma a megengedettnél több, mint 2 százalékkal nagyobb, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat az átvételt megtagadhatja, illetőleg a terményt külön megállapodás alapján átveheti.

d) Az átadásra kerülő vetőmag aranka- vagy beléndekmagot, átoktüskét, vagy tarackmagot nem tartalmazhat. A konyha- és édeskömény, továbbá az ánizs bürök- és maszlagmagot és állati ürüléket sem tartalmazhat. Ellenkező esetben a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a vetőmag átvételét megtagadhatja, vagy azt - külön megállapodás alapján - átveheti.

(33) A vetőmag céljára átadott csöves kukoricának idényszerűen száraznak, egyenletes szemképződésűnek, egészségesnek és vetésre alkalmasnak kell lennie. Az átadott kukorica nem tartalmazhat idegen, beteg, fejletlen, éretlen, üszögös, kényszerérett és beütéses (xéniás) csövet.

(34) Azoknál a magvaknál, amelyekről e § a tisztaság és csírázóképesség tekintetében nem rendelkezik, a következő szabályok szerint kell eljárni:

a) Ha a magvak tisztasága és csírázóképessége az előírt százalékot nem éri el, minden hiányzó százalékért 1,5 százalékot kell levonni.

b) Ha a mag tisztasága az előírt tisztasági fokot meghaladja, minden többletszázalékért a termelői ár 1,5 százalékát kell a termelői áron felül fizetni.

Az ilymódon kifizethető vételár többletszázaléka azonban nem lehet nagyobb az előírt tisztasági százalék és a 100 közötti különbözetnél.

(35) A tisztátalanság fokának megállapításánál az idegen (kultúr- és gyom-) magokat, a törött, sérült, léha és csírás szemeket, fajtaborsónál és fajtababnál a repedthéjú magvakat is tisztátalanságnak kell tekinteni, ha az e rendeletben foglaltak más rendelkezést, illetőleg az érvényes szabványok más előírást nem tartalmaznak. Ha valamely termény minősége az előírt minőségi határértéknél annyival alacsonyabb, hogy az értékkülönbözet címén alkalmazandó levonás miatt az átvételi ár alacsonyabb lenne, mint amennyit a termény takarmányértéke képvisel, a termelő részére a takarmányértéknek megfelelő árat lehet fizetni, de a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat jogosult a termény átvételét megtagadni, ha az rendeltetésszerű célra nem használható fel. Amennyiben a vetőmag céljára termelt olajmagok minőségi hiány miatt vetőmagnak nem alkalmasak, azokat az ipari célra termelt olajmagokra megállapított áron lehet átvenni.

(36) Ha az előző bekezdések másként nem rendelkeznek, az e rendelet, valamint a szabványok szerint megengedettnél magasabb nedvességtartalom miatt százalékonként 1 százalék súlylevonást kell alkalmazni, az egyéb levonásokat pedig a vételárból pénzben kell eszközölni.

(37) A százalékban kifejezett tisztasági fok vagy nedvességtartalom szerint megállapított százalékos levonások és térítések elszámolásakor az egész százaléktól való eltérést

0,25 százalékig figyelmen kívül kell hagyni,

0,25 százalékon felül 0,75 százalékig 0,50 százalékra kerekítve,

0,75 százalékon felül pedig egész százalékra kerekítve kell figyelembe venni.

(38) Az értéklevonások és térítések elszámolásánál a jutalmakat és a természetbeni szolgáltatásokat figyelmen kívül kell hagyni.

(39) Csírázóképességi többlet esetén a termelő részére felárat fizetni nem szabad, a megengedettnél kisebb nedvességtartalom miatt pedig súlytöbblet nem számolható el.

(40) Az átadott vetőmagnak egészségesnek és száraznak, valamint doh- és penészmentesnek kell lennie.

(41) A nyers vetőmag tisztasági és csírázóképességi vizsgálatát a vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni. Gyökér- és rostnövényeknél a termény tisztaságával kapcsolatos vitát próbatisztítás alapján kell eldönteni.

(42) E § rendelkezései nem vonatkoznak a fémzárolt vetőmagvakra.

20. §

Vetőmag (szaporítóanyag)

(1) A szerződés alapján a termeléshez szükséges a szabvány, illetőleg annak hiányában az OVEF előírásainak megfelelő minőségű - vetőmagot (anyamagot) a termelő részére általában tisztítótelepi bruttó termelői áron kell kiadni. Ha a szokvány vetőmag termeléséhez, illetőleg nem vetőmagtermelés esetében az árutermeléshez nemesített vetőmag kerül felhasználásra - amennyiben e § külön nem rendelkezik - azt is a szokvány vetőmag bruttó termelői árán kell a termelőnek kiadni. A nemesített anyamag magasabb árát csak abban az esetben lehet felszámítani, ha az utántermesztett vetőmagért a termelő nemesítési felárat kap. Kivételek ez alól a (2) bekezdésben felsorolt termények, amelyekhez szükséges vetőmagot az ott megjelölt áron kell a termelő rendelkezésére bocsátani.

(2) A vetőmagárak (vetőgumóárak) a következők:

A koptatott vetőmag igénybevételét a termelő szabad elhatározására kell bízni.

Dugványozás nélküli cukorrépamag-termesztéshez felhasználandó

A szárfelhúzásos módszerrel termesztett, szabványminőségű vetőburgonya ára 25 százalékkal magasabb az e pontban meghatározott áraknál.

Az import anyagumót az azonos fajtacsoportba és minőségi osztályba tartozó belföldi termésű "államilag ellenőrzött" vetőburgonya áron kell a termelő rendelkezésére bocsátani.

Szelekciós termelésből származó Gülbaba vetőburgonya:

1961. év őszén 170 Ft/q

1962. év tavaszán 210 Ft/q

Étkezési burgonya.

Ha a termelőszövetkezet az étkezési burgonya termeléséhez szükséges saját vetőgumóval nem rendelkezik és az MSz 6.378 számú szabvány előírásainak megfelelő minőségű vetőgumót kap, a vetőgumó minden 100 kg-jáért 140 kg azonos fajtacsoportba tartozó, szokványminőségű étkezési burgonyát köteles adni. Ha a termelőszövetkezet csereburgonyával nem rendelkezik, a következő árakat köteles fizetni:

A fehérhúsú újburgonyhához szükséges (étkezési Gülbaba fajtájú burgonyából vetőre válogatott) ősszel kiadott vetőgumó 160 Ft/q.

(3) A fenti árak a termelés helye szerint illetékes földművesszövetkezet telepén, vagy a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat megbízottjánál kiszolgáltatott vetőmagra, vagy közvetlen a termelő címére való szállítás esetén a hivatalosan megállapított feladási súlyra vonatkoznak. A vasúti fuvardíj a megrendelő, illetőleg a termeltető vállalatot terheli.

(4) A megrendelő: vállalat a vetőmagot az állami gazdaságok részére az előző bekezdésekben megállapított árakon eladja. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a bankhitelben részesíthető termelőszövetkezeti csoportok a vetőmag ellenértékét a termeltető vállalat részére kifizetik, ennek kamatát azonban a termeltető vállalat viseli. A többi termelő a vetőmagot kamatmentes előlegként kapja.

(5) A fel nem használt vetőmagokat (anyamagokat) a következőképpen kell elszámolni:

a) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat az eredeti fémzárral ellátott, bontatlan csomagolású vetőmagért a termelő részére határidőn belüli visszaküldés esetén a számlázott árnál 3 százalékkal, határidőn túl történő visszaküldés esetén pedig 15 százalékkal csökkentett árat köteles fizetni.

b) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat bontott csomagolású vetőmagot nem köteles visszavenni. Visszavétel esetében azért a szokvány nyers vetőmagra megállapított árat, illetőleg azokért a vetőmagokért, amelyeket a termelő a termelői árnál alacsonyabb, kedvezményes áron kap, a kedvezményes ár 3 százalékkal csökkentett összegét kell fizetni.

c) Ha a termelő a termelés céljára kapott, de fel nem használt vetőmagot nem adja vissza vagy azt a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem veszi vissza, a termelő köteles annak fogyasztói árát, illetőleg annak hiányában önköltségi alapon megállapított hatósági árát megfizetni.

21. §

Szállítási feltételek

(1) A 2-16. §-ban megállapított termelői árak tisztasúlyú árura vonatkoznak.

(2) A cukorrépát, a cikóriagyökeret, valamint a zsákban fémzárolt vetőburgonyát a termelőhelyhez legközelebbi vasút-, MÁV kezelésben levő gazdasági vasút-, valamint hajóállomáson, vagy a kijelölt gyűjtőhelyen,

a rostnövényeket - a szerződő felek megállapodása szerint - a termelőhelyhez legközelebb eső vasút-, hajó-, MÁV kezelésben levő gazdasági vasútállomáson vagonba, hajóba, uszályba, vagy a kijelölt gyűjtőhelyen, illetőleg a gyár telepén kazalba rakva,

az egyéb terményeket pedig a termelés helye szerint illetékes átvevőszerv raktárában vagy az átvételre kijelölt helyen kell átadni,

(3) Ha az előbbi bekezdésben meghatározott átvételi helytől az állami gazdaság vagy termelőszövetkezet székhelye (ha üzemegységgel rendelkezik, az üzemegység központja) és az egyénileg termelő lakhelye,

zöldség, dohány, cirokszakáll és rostnövények esetében 5 km-nél,

egyéb növények esetében pedig 10 km-nél nagyobb távolságra van - amennyiben a szerződési feltételek másként nem rendelkeznek - az 5, illetve a 10 km-t meghaladó távolság után a termelőnek a megrendelő, illetőleg a termeltető vállalat a hatóságilag megállapított tengelyfuvardíjat tartozik megtéríteni. Cukorrépa esetében a tengelyfuvardíj megállapításának alapjául szolgáló szállítási távolságot a termőtábla legtávolabb eső szélétől az átvételi helyig kell számítani. Ez a tengelyfuvardíj-térítés q-ként és km-enként a cukorrépa és cikória után 0,20 Ft, a dohány után 0,50 Ft, nyers rizs és vetőkukorica után pedig 0,35 Ft.

(4) A termelő részére a 2-16. §-ban megállapított termelői áron felül abban az esetben, ha a terményt - a rostnövények, cukorrépa és cikória kivételével - vasúti kocsiba, vagy hajóba (uszályba) rakva adja át, berakási költség címén 100 kg-onként 1,45 Ft jár. A rostnövények átvételi ára a berakási költséget magában foglalja.

(5) A termelőnek a termelői áron és egyéb juttatásokon felül az átadott (fizetendő súlyú) cukorrépa és cikóriagyökér minden 100 kg-ja után még a következő összeg jár, ha a termelő a cukorrépát, illetőleg a cikóriagyökeret

a) vasúti (kisvasúti) kocsiba, vagy tehergépkocsiba rakva adja át, 0,45, illetőleg 0,55 Ft;

b) közvetlenül az átvevő gyár részére vasúton leszállítva az átvevő telepén adja át, 1,35 Ft, illetve 1,65 Ft,

c) közvetlenül az átvevő gyár részére vízi úton leszállítva az átvevő telepén adja át, 2.25 Ft, illetőleg 2,75 Ft,

d) az átvevő gyár telepére beszállítva és ott úsztatóba berakva, vagy a gyár által kijelölt prizmában az előírásoknak megfelelően lerakva adja át, 2,25 Ft, illetőleg 2,75 Ft.

(6) A vasúton, illetve hajón való szállítás költségei az átvevőre hárulnak. A termelő hibájából a berakásnál felmerülő kocsi-, illetőleg uszalyálláspénz a termelőt terheli. Ugyancsak a termelőt terheli a hibájából származó túlsúly miatt felmerülő többletköltség, továbbá a vasúti kocsi vagy uszály rakterületének teljes ki nem használásából eredő többletfuvardíj.

22. §

Hatálybalépés

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1961 62. gazdasági évre kötött szállítási, illetőleg növénytermelési szerződések tekintetében kell alkalmazni; a 19/1960. (VIII. 20.) FM-ÁH számú rendelet hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter