19/1960. (VIII. 20.) FM-ÁH rendelet
az 1960/61. gazdasági évben szerződés alapján termelt vetőmagvak és egyéb termények termelői árának megállapításáról
A 10/1957. (II. 24.) Korm. rendelet 3. és 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságokat, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, termelőszövetkezeti csoportokat és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket, valamint az egyénileg gazdálkodó termelőket (a továbbiakban: termelő) az e rendeletben, a vonatkozó szabványokban és a szállítási, vagy növénytermelési szerződésben meghatározott minőségben átadott terményekért a 2-16. §-ban megállapított árak, jutalmak, illetőleg más kedvezményes szolgáltatások illetik meg. A természetbeni szolgáltatások értéke - a 18. §-ban felsorolt esetekben és mértékben - a termelő kívánságára pénzben is kifizethető. Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok (a továbbiakban: állami gazdaság) a természetbeni szolgáltatásokat - a takarmány kivételével - csak pénzben igényelhetik.
(2) Az egyöntetű, jó minőségű, nagy tételekben átadott szerződéses terményekért az állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére az (1) bekezdés szerinti juttatásokon felül az e rendeletben megállapított felárat (a továbbiakban: nagyüzemi felár) is kell fizetni az átadott teljes mennyiség után, ha az átadott termény az e rendeletben meghatározott súlyhatárt eléri és annak minősége vetőmagvaknál megfelel a szerződésben meghatározott tisztasági és csírázóképességi követelményeknek vagy azoknál legfeljebb 5-5. százalékkal alacsonyabb. Az ipari felhasználású magvak (olajlen, ricinus, káposztarepce) esetében a nagyüzemi felár kifizetésénél a csírázóképességet figyelmen kívül kell hagyni. A többi növényre vonatkozólag a nagyüzemi felár kifizetésének feltételeit a 2-5 , továbbá a 7-8., valamint a 10-11. § tartalmazza.
(3) Nagyüzemi felár egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet részére abban az esetben fizethető, ha az a 31/1959. (V. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott működési szabályzat, illetőleg alapszabály szerint működik, az átadásra kerülő termény közös termelési tevékenységből származik és azt közösen adják át, továbbá a termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás és falusi ifjúsági szövetkezet tagjai nevében és azok részére a szerződést az intézőbizottság, illetőleg a vezetőség köti meg.
(4) Nagyüzemi felár vetőmagvak részszállítása esetében akkor fizethető, ha a legfeljebb három tételben leszállított vetőmag mennyisége eléri a meghatározott nagyüzemi súlyhatárt, továbbá, ha a vetőmag tisztasága és csírázóképessége tételenként eléri a nagyüzemi felár fizetéséhez meghatározott mértéket.
Szerződéses termelői árak, természetbeni szolgáltatások, nagyüzemi felárak
2. §
Gyökérnövények
(1) A cukorrépa ára mázsánként 10 forint és 3 kg kristálycukor természetben.
a) Az átadott cukorrépa minden 100 kg-ja után a cukorgyár telepén térítés nélkül a következő természetbeni szolgáltatások illetik meg a termelőt:
65 kg, legalább 7 százalék szárazanyagtartalmú egyszer préselt, vagy 35 kg, legalább 12 százalék szárazanyagtartalmú kétszer préselt nyers vagy - a gyártás mértékétől függően - 3 kg szokvány minőségű száraz répaszelet vagy 3 kg sajtolt (bri-kettezett) répaszelet és
0,50 kg, legalább 45 százalék cukortartalmú cukorgyári szörplé (melasz).
A szörplé, illetőleg a száraz répaszelet elszállításához szükséges csomagolóeszközt (hordó, zsák, stb.) a termelő köteles a cukorgyár telepén rendelkezésre bocsátani.
A természetbeni szolgáltatások (répaszelet, szörplé) fuvarozási költsége a termelőt terheli.
b) A nagyüzemi felár 3 Ft/q, súlyhatár:
500 kat. holdnál kisebb szántóterülettel rendelkező gazdaság esetében 1.000 q,
500-1000 kat. holdig terjedő szántóterülettel rendelkező gazdaság esetében 2.500 q,
1000 kat. hold feletti szántóterülettel rendelkező gazdaság esetében 4.000 q.
A nagyüzemi súlyhatár megállapításánál a szerződéskötés időpontjában meglévő területet kell alapul venni.
c) Ha a termelő természetbeni cukorjuttatást igényel, a cukrot a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek és termelőszövetkezeti csoportnak telephelyére szállítva, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek és egyéni termelőnek pedig helyi kiosztótelepen térítés nélküli csomagolásban kell kiadni. A csomagolóanyag súlya a cukor súlyába nem számítható be; a térítésnélküli csomagolás azonban csak az 50 kg-os tételekre vonatkozik.
(2) A cikória ára mázsánként 55 forint.
a) Az átadott cikória minden 100 kg-ja után a következő természetbeni szolgáltatások illetik meg a termelőt:
a cukorgyár telepén térítés nélkül 65 kg, legalább 7 százalék szárazanyagtartalmú, egyszer préselt, vagy 35 kg, legalább 12 százalék szárazanyagtartalmú, kétszer préselt nyers- vagy - a gyártás mértékétől függően - 3 kg szokvány minőségű, száraz répaszelet, vagy 3 kg sajtolt (brikettezett) répaszelet és
4 dkg családi kávépótlék 4 Ft/kg kedvezményes áron.
A száraz répaszelet elszállításához szükséges csomagolóeszközt a termelő köteles a megnevezett gyár telepén rendelkezésre bocsátani.
A répaszelet fuvarozási költsége a termelőt terheli.
b) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat térítés nélkül köteles a termelő részére vetőgépet és gépkezelőt rendelkezésre bocsátani.
c) A nagyüzemi felár 2,50 Ft/q, súlyhatár 500 q.
3. §
Rostnövények
(1) A rostkenderkóróért (MSz 17.631.) a következő árakat kell fizetni:
A nagyüzemi felár 5 Ft/q, súlyhatár 500 q. Nagyüzemi felár csak a különleges és az I. osztályú rostkenderkóró után fizethető.
(2) A rostkenkóróért (nyűtt, gubós; MSz 17.632.) a következő árakat kell fizetni:
A nagyüzemi felár 10 Ft/q, súlyhatár 200 q. Nagyüzemi felár csak a különleges, továbbá az I., II. és III. osztályú rostlenkóró után fizethető.
(3) A magkenderkóró ára 40 Ft/q.
(4) A maglenszalmáért járó árak a következők:
(5) A nyűtt, gubós magrostlen ára, nem nemesített magtermelés esetén a következő:
A nagyüzemi felár összege és fizetésének feltételei azonosak a rostlenkóróra az e § (2) bekezdésében megállapított összeggel és feltételekkel.
(6) A rostlenmag ára, szokvány magtermelés esetén, 900 Ft/q.
A nagyüzemi felár 50 Ft/q, súlyhatár 80 q.
4. §
Fűszerpaprika
(1) A nyers, csöves és az MSz 6.344. számú szabvány szerint felfűzött és utóérlelt fűszerpaprika ára a következő:
Az árakat az átvétel idején meglévő tényleges súlynak szedési súlyra történő visszaszámítása alapján kell kifizetni.
(2) Ha a termelő a fűszerpaprikát fűzetlen állapotban adja át, a termelői árból 100 kg-onként 85 forintot le kell vonni.
(3) A nagyüzemi felár az I., II. és III. osztályú minőségű fűzött és fűzetlen paprika után egyaránt 15 Ft/q, súlyhatár 200 q.
(4) A termelő részére minden 100 kg átadott csövespaprika után 40 dkg őrölt paprikát kell kedvezményes termelői áron kiadni.
(5) Az őrölt paprikát a termelő kívánságára szabályos csomagolásban kell kiszolgáltatni. A termelő csak bontatlan, eredeti csomagolású paprikát hozhat forgalomba.
(6) Ládában utóérlelés céljából tárolt fűszerpaprika után a termelőt mázsánként 40 forint tárolási díj illeti meg abban az esetben, ha az átadásra kerülő fűszerpaprika nedvességtartalma nem haladja meg a 60 százalékot. Az ár és a természetbeni szolgáltatás, továbbá a tárolási díj a nyers szedési súlyra átszámított mennyiségre vonatkozik. A ládát a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a termelés helyéhez legközelebb fekvő vasútállomáson, használati díj felszámítása nélkül bocsátja a termelő rendelkezésére.
5. §
Dohány
(1) A dohány (MSz 6.358.) termelői ára mázsánként a következői
(2) A nagyüzemi felár a termelői ár 20 százaléka, súlyhatár 30 q, zölddohánynál 180 q.
(3) A dohányvetőmag termelői ára, tisztított állapotban, kilogrammonként 140 forint.
(4) A termelőnek az átadott száraz dohány minden mázsája után 1.000 db, a hevesi vagy egyéb zölddohány minden mázsája után 160 db cigarettát kell - térítés nélkül - természetben kiszolgáltatni. Cigarettajuttatás az átadott hasznavehetetlen dohány, valamint a beváltásnál romlásra és nedvességre levont súly után nem adható.
6. §
Komló
(1) A komlóért (MSz 4.987.) a következő árakat kell fizetni:
(2) A termelő a telepítés befejezésekor, minden betelepített kat. hold után természetbeni szolgáltatásként 100 liter sört vásárolhat, literenként 1,50 forint kedvezményes áron.
(3) A termelőt az átadott és minősített komló minden mázsája után természetbeni szolgáltafásként 400 kg szárított malátacsira illeti meg hatósági áron.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott árak illetőleg természetbeni szolgáltatások a rendeltetési állomáson átadott és a szerződésben kikötött minőségi feltételeknek megfelelő, az Országos Komlóminősítő Bizottság által osztályozott komlóra vonatkoznak.
7. §
Seprűcirok
(1) A cirokszakállért (MSz 17.613.) mázsánként a következő árakat kell fizetni:
(2) A nagyüzemi felár 25 Ft/q, súlyhatár, 250 q.
8. § Hagyma
(1) A vöröshagyma (MSz 6.345.) áraként az állami felvásárlási ár 10 százalékos felárral növelt összegét kell fizetni. Ez az ár mázsánként I. osztályú minőségű vöröshagyma esetén 160 forintnál, II. osztályú minőségű vöröshagyma esetén 130 forintnál alacsonyabb nem lehet.
(2) A fokhagyma (MSz. 11.934) és a dughagyma (MSz. 11.935.) áraként az állami felvásárlási ár 10 százalékos felárral növelt összegét kell fizetni.
(3) A nagyüzemi felár a termelői ár 5 százaléka, súlyhatár vöröshagyma esetében 300 q, fokhagyma esetében 100 q, dughagyma esetében 80 q.
9. §
Államilag ellenőrzött vetőburgonya
(1) Az államilag ellenőrzött és az MSz 6.373. számú szabvány szerint alkalmasnak minősített szerződéses vetőburgonyanya-fajták termelői ára a következő:
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott árak zsákban átadott, fémzárolt vetőgumóra vonatkoznak.
(3) A burgonyafajtákat a következők szerint kell besorolni:
(4) Az államilag ellenőrzött vetőburgonyát, ha az az érvényben levő szabványtól csak olyan mértékben tér el, hogy vetőgumóként még felhasználható, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat csökentett áron átveheti, az Országos Vetőtmagfelügyelőség (OVEF) által megállapított hibaszázalék figyelembevételével. A levonás mértéke az OVEF véleménye alapján külön kerül megállapításra.
10. §
Étkezési burgonya
(1) Az étkezési burgonya (MSz 11.852) szerződéses termelői áraként az azonos fajtacsoportra megállapított, területileg érvényes állami felvásárlási ár 5 százalékos felárral növelt összegét kell fizetni. Ha az átadott étkezési burgonya mennyisége a 300 q-át eléri vagy meghaladja, a termelőt a szerződéses termelői áron felül nagyüzemi felárként az állami felvásárlási ár további 5 százaléka illeti meg.
(2) A kivitelre (exportra) termelt sárgahúsú új-burgonya szerződéses termelői áraként a területileg érvényes állami felvásárlási ár 10 százalékos felárral növelt összegét kell fizetni. Ha a termelő a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat kívánságára az újburgonyát különleges igényeknek megfelelően csomagolja, a csomagolás költségét részére külön meg kell téríteni.
(3) A fehérhúsú újburgonya (MSz 11.853.) szerződéses termelői áraként a területileg érvényes állami felvásárlási ár 10 százalékos felárral növelt összegét kell fizetni.
11. §
Mák és mákgubó
(1) A mák (MSz. 6.396.) termelői ára 2.200,-Ft/q, a szerződéses felár 100,- Ft/q. A vasút-, vagy hajóállomáson vagonba, illetőleg hajóba, vagy uszályba rakott 10 q-án felüli tételekért ezenkívül q-ként 100,- Ft nagyüzemi felárat Is kell fizetni, ha a mák legalább 93 százalék tisztaságú.
(2) A mákgubó szerződéses termelői ára a legközelebbi földművesszövetkezeti raktárba, illetőleg a kijelölt átvevőhelyre szállítva 110,- Ft q 10 q-án felüli, vasút-, vagy hajóállomáson vagonba, illetőleg hajóba, vagy uszályba rakott tételek esetén 200,- Ft/q
(3) A nagyüzemi felárral átadott mák és mákgubó után berakási díj nem jár, 5 km-en felüli szállítás esetén azonban a hatóságilag megállapított tengelyfuvardíjat a termelő részére meg kell fizetni.
12. §
Magvak
(1) A termelői árak a következők:
K) Virágmagvak:
(1) Az átadott virágmagvakért általában az exportátadási ár 70 százalékát kell fizetni. Az exportátadási árban a Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat a szerződések megkötése előtt köteles az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalattal megállapodni. A szerződésekbe az árakat és a minőségi előírásokat a szerződés megkötésekor be kell írni.
(2) Az átadandó mennyiség kat. holdanként pannonbükkönyből legalább 200 kg, tavaszi bükkönyből legalább 250 kg, szöszösbükkönyből pedig legalább 150 kg.
(3) Olyan növények esetében, amelyeknél e rendelet szerint több fajtacsoport szerepel és az azokba tartozó termények ára különböző, a fajtabesorolás külön történik meg.
(4) Az átadott magvak után a következő szolgáltatások illetik meg a termelőt:
1. Cukor- és takarmányrépamag
Az átadott cukorrépa- és takarmányrépamag minden 100 kg-ja után 5 kg kristálycukor, ezenfelül a második év tavaszán a dugvánnyal beültetett maghozó terület után kat. holdanként 40 kg cukor jár a termelőnek a fogyasztói ár 50%-a ellenében. Ebből a cukorjárandóságból az első termelési év végén a dugványtermés rendben történt kiszedése és prizmázása után a dugványtermő terület minden kat. holdjára 40 kg kristálycukorelőleg adható. A kedvezményes cukorjárandóságot a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint kell szolgáltatni. A cukorelőleget a répamag átadása után kell elszámolni.
A termelő dugványkiültetési jutalomban részesül, ha a dugvánnyal beültetett maghozó terület - 60x60 cm növény- és sortávolsággal, számolva - legalább háromszorosa a dugványtermő területnek és a maghozó szárbaindulása legalább 75 százalékos.
A jutalom összege
három és négy közötti kiültetési arány esetén 400,- Ft/kh,
négyen felül, ötszörös kiültetési arányig 500,- Ft/kh,
ötszörösnél nagyobb kiültetési arány esetén 600,- Ftkh.
A jutalomból a dugványok prizmázásának előírásszerű elvégzése után a termelő részére a várható maghozó terület után kat. holdanként előleg címén 250,- Ft kifizethető. A jutalom végleges elszámolása a beültetett terület felmérése és a szárbaindulás megállapítása után történik. Dugványozás nélküli maghozó terület után kiültetési jutalom nem jár.
2. Olajlenmag, repce, ricinus
Minden 100 kg átadott olajlenmag után 58 kg. repce után 55 kg, ricinus után 30 kg olajpogácsadara jár hatósági áron.
3. Kendermag
Minden 100 kg átadott kendermag után 30 kg olajpogácsa-dara jár hatósági áron.
4. Hibrid kendermag
A természetbeni szolgáltatás ugyanaz, mint a kendermagnál, , de ezen felül kat holdanként 300,- Ft hímtelenítési díj jár. A szavatossági nyilatkozattal átadott hibridkender vetőmag apasorainak elkülönítetten átadott terméséért a hibridkender vetőmagra megállapított árat kell fizetni.
5. Szójabab vetőmag
Minden 100 kg átadott szójabab után 30 kg olajpogácsa-dara jár hatósági áron. A vetőmaghoz talajoltót a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat ingyenesen ad.
6. Napraforgó vetőmag
Minden 100 kg átadott napraforgó vetőmag után hatósági áron 20 kg olaj pogácsa-darát kell adni.
7. Rizs.
Az átadott - 97% tisztaságú és 15% nedvességtartalmú rizsre átszámított - rizsmennyiség 20 %-a után, a készpénz ellenérték helyett a termelő kívánságára, 50% hántolt rizst és 9% rizs takarmánylisztet kell kiadni,
8. Cikóriamag.
A dugványtermés kiválogatása és kiültetése után kat. holdanként 40 kg cukrot kell a termelőnek a fogyasztói ár 50 százaléka ellenében előlegezni. A beszállított cikóriamag minden 100 kg-ja után 5 kg cukrot kell adni - igénylése alapján - a termelőnek, ugyancsak a fogyasztói ár 50 százaléka ellenében.
9. Makói hagyma, egyéb hagyma, póré, petrezselyem (átültetett), sárgarépa (átültetett).
A dugvánnyal beültetett terület után a termelőnek kat. holdanként 500,- Ft dugványkiültetési díj jár, de csak akkor, ha a dugványnevelő területnek hagymánál 2,5-szeresét, sárgarépánál, pórénál és petrezselyemnél pedig 3,5-szeresét eléri az előírás szerint kiültetett maghozó terület.
10. Lucerna-, kapás lucerna- és vörösheremag.
a) Minden 100 kg 88% tisztaságú, illetőleg -kapás lucerna esetében - 90% tisztaságú magra átszámított lucernamag átadása esetén 20 kg fémzárolt lucernamag illeti meg, igénylése alapján, a termelőt nyersmag áron.
b) Minden 100 kg 88% tisztaságú magra átszámított vörösheremag átadása esetén 20 kg fémzárolt vörösheremag illeti meg, igénylése alapján, a termelőt nyersmag áron.
11. Ha a termelő cukorrépamagot és takarmányrépamagot fémzároltan ad át, az e rendeletben megállapított természetbeni szolgáltatást, illetőleg annak pénzértékét az átadott vetőmag 11%-kal növelt súlya után kell részére elszámolni.
13. §
Gyógy- és illóolaj-növények és magvak
(1) A termelői árak a következők:
(2) Ha az anyarozsfertőzést a termelő saját motoros gépi felszerelésével végzi, a megállapított termelői áron felül minden átadott q-ért 520,-Ft-ot kell részére fizetni.
(3) Az illóolajtartalmú növények átvételénél -a termelő és a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat - megállapodhat az olajtartalom szerinti elszámolásban. Az ár kiszámításának alapja ebben az esetben is az (1) bekezdésben megállapított ár.
14. §
Zöldségfélék
(1) A zöldségfélék termelői áraként - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett - a területileg érvényes állami felvásárlási ár 10 százalékos felárral növelt összegét kell fizetni.
(2) Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által a szerződés alapján átadott, alább felsorolt zöldségfélék legalacsonyabb termelői ára a következő:
(3) A zöldhüvelyű zöldbabra a (2) bekezdés szerint megállapított legalacsonyabb átvételi árat a termelőszövetkezeti csoportok, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és az egyéni termelők tekintetében is alkalmazni kell.
(4) A (2) bekezdésben felsorolt terményekre -a spárga kivételével - továbbá a sárgarépára, a sárgadinnyére, a kései karfiolra, és a kései kalarábéra vonatkozólag az egyes növények beérését megelőző 10-20 nappal időszakosan különböző (differenciált) kötelező szerződéses árakat kell Kialakítani, amelyeket a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a szerződött állami gazdasággal és mezőgazdasági termelőszövetkezettel írásban köteles közölni. Ha az ilyen ár alacsonyabb, mint ugyanebben az időszakban, azonos területen kialakult szerződéses ár (állami felvásárlási ár + 10%), az állami gazdaság és a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére a magasabb szerződéses árat kell fizetni.
15. § Fémzárolt vetőmagvak.
(1) Ha a termelő a szerződés alapján termelt vetőmagvakat fémzárolt állapotban kívánja átadni ezt az átadási határidő előtt 30 nappal köteles a megrendelő, illetőleg termeltető vállalattal írásban közölni. Fémzárolt vetőmagvak átadása esetén a következő árak illetik meg a termelőt:
(2) A fémzárolt kukorica vetőmagvak szerződéses termelői ára az e rendeletben a nyers vetőmagvakra megállapított szolgáltatásokat és a következő táblázat szerinti felárat foglalja magában:
A táblázatban foglalt felárak a tisztítás, a fémzárolás, továbbá normál tenyészidejű kukoricánál a mesterséges szárítás költségeinek megtérítésére szolgálnak.
(3) Azonos fajú és fajtájú vetőmagot a termelő csak vagy fémzároltan, vagy nyersen (fémzárolatlanul) adhat át. Azoknál a vetőmagvaknál, amelyeknél a fémzároltan átadható mennyiség nincs megállapítva, azt a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat és a termelő kölcsönös megállapodással határozzák meg. Fajtaborsó, fajtabab, retek, saláta, uborka, hagyma, póré, sárgarépa, feketegyökér, petrezselyem vetőmagvakat a termelő fémzároltan csak "kiváló" és "1. osztályú" minőségben adhat át.
(4) Az árak a szabványok előírásainak, illetőleg az OVEF által megállapított minőségi határértékeknek és egyéb feltételeknek megfelelő, fémzárolt vetőmagra vonatkoznak.
16. §
Kétéves és évelő növények
A kétéves és évelő növények első ízben hozott magtermésére a szerződésben eredetileg kikötött termelői árat kell alkalmazni. A további évek magtermését a maghozás évében érvényes szerződéses termelői áron kell átvenni.
17. §
Eredeti nemesített és utántermesztett nemesített vetőmagvak
Az eredeti nemesített és utántermesztett nemesített vetőmagvak termelői árát, valamint minőségi és átvételi feltételeit a 8/1959. (III. 1.) FM-ÁH rendelet tartalmazza. A nemesített vetőmagvak után a termelőt a nemesített vetőmagvakra megállapított magasabb árak csak abban az esetben illetik meg, ha azt a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nemesített vetőmagként termeltette. Más esetben csak az e rendeletben megállapított árakat lehet alkalmazni.
18. §
Egyes természetbeni szolgáltatások értékének pénzben való kifizetése
(1) Ha a termelő az e rendeletben megállapított természetbeni juttatások ellenértékét készpénzben igényli, részére a következő összegeket kell fizetni:
(2) A természetbeni szolgáltatás arányos része a termelőt a termény 100 kg-ot el nem érő töredékmennyisége és a terület egy kat. holdat el nem érő része után is megilleti,
19. §
Egyéb minőségi előírások, továbbá az értékkülönbözetek elszámolása
(1) A rostkenderkórót az MSz 17.631. számú szabványnak megfelelő minőségi osztályonként elkülönítve kell átadni,
A lomb- és aljkender tartalom, valamint a gyökér és szennyeződés (tisztátalanság) szabványban megengedett mértéke:
A megengedett mértéket meghaladó tisztátalanság, valamint 16 százaléknál magasabb nedvességtartalom esetében minden többlet-százalék után 1,5 százalék értéklevonást kell alkalmazni; 25 százaléknál több tisztátalanságot tartalmazó, valamint 20 százaléknál magasabb nedvességtartalmú rost kenderkórót a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem köteles átvenni.
(2) A magkenderkóró ára légszáraz, ipari célra felhasználható kóróra vonatkozik.
(3) A rostlenkórót az MSz 17.632. számú szabványnak megfelelő minőségi osztályonként elkülönítve kell átadni.
A levéltartalom és a szennyeződés (tisztátalanság) szabványban megengedett mértéke:
A megengedett mértéket meghaladó tisztátalanság, valamint 14%-nál magasabb nedvességtartalom esetében minden többletszázalék után 1,5 százalék értéklevonást kell eszközölni; 18 százaléknál magasabb nedvességtartalmú, továbbá 20 százaléknál több tisztátalanságot tartalmazó rostlenkórót a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem köteles átvenni. Kaszálással aratott rostlenkóróért csak az V. osztályra megállapított ár fizethető. A minősítésnél a kóró hosszúságát a gyökérnyaktól az első elágazásig kell mérni. Ugyanezek a rendelkezések az irányadók a gubós magrostlenre is.
(4) Az elsőrendű maglenszalmát légszáraz állapotban kell átadni. A maglenszalma legfeljebb 5 százalék gyomnövényt tartalmazhat és ipari feldolgozásra alkalmasnak kell lennie. A másodrendű maglenszalmát ipari feldolgozásra alkalmas minőségben, légszáraz állapotban kell átadni és az legfeljebb 20 százalék gyomnövényt tartalmazhat.
(5) A vegyes a) minőségű cirokszakállnak legalább 60, a vegyes b) minőségű cirokszakállnak legalább 40, a vegyes c) minőségű cirokszakállnak legalább 20 súlyszázalék I. osztályú, az MSz 17.613 számú szabványnak megfelelő bugaágat kell tartalmaznia. Ha a cirokszakállban az I. osztályú bugaágak mennyisége 20 százaléknál kevesebb, a termény vegyes d) minőségű.
(6) A gyógy- és illóolajnövények minőségi előírása, az értékkülönbözet elszámolása, továbbá az illóolajtartalom szerinti elszámolás módja külön kerül szabályozásra.
(7) A mákra megállapított ár a szabványnak megfelelő minőségű, 98 százalék tisztaságú, kékés szürke mákra vonatkozik. Ha a mák tisztasága a 85 százalékot nem éri el, vagy az fogyasztás céljára alkalmatlan, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat az átvételt megtagadhatja.
(8) A mákgubónak száraznak, doh- és penészmentesnek kell lennie. A féregrágottság minőségi hibának nem tekinthető. A mákgubón általában 10 cm-nél hosszabb szár nem lehet. Ha azonban a mákgubó szára 10-15 cm hosszú, a termelői (alap-) ár 15 százalékát, 15 cm-en felül 20 cm-ig a termelői ár 30 százalékát, 20 cm-en felül 25 cm-ig a termelői ár 45 százalékát, 25 cm-en felül 30 cm-ig pedig a termelői ár 60 százalékát le kell vonni; 30 cm-nél hosszabb szárral a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a mákgubót nem köteles átvenni.
(9) A köles nem lehet elkenten üszögös. Legfeljebb egy százalék eltérő színű köles-, továbbá 15 százalék hántolt, de egyébként teljesen ép kölesszem tartalom nem tekinthető tisztátalanságnak.
(10) A mohar üszögös nem lehet és arankát nem tartalmazhat.
(11) A pannonbükkönymagban legfeljebb 5 százalék szöszösbükkönymag-tartalom nem tekinthető tisztátalanságnak; legfeljebb egy százalék gyombükkönymag-tartalom esetében a termelői árból 1,5 százalékot ítell levonni. Az 5 százalékon felüli szöszös bükkönymag-tartalomért százalékonként 2 százalékot, az egy százalékon felüli gyombükkönymag-tartalomért pedig százalékonként 3 százalékot kell a termelői árból levonni. Nem tekinthető azonban tisztátalanságnak az, ha az átadott termés a háromszorosát tartalmazza annak a szöszösbükkönymag mennyiségnek, amely a termeléshez szolgáltatott pannonbükkönymagban a hivatalos vizsgálati bizonylat szerint volt.
(12) A szöszösbükkönymagban legfeljebb 5 százalék pannonbükkönymag nem tekinthető tisztátalanságnak; legfeljebb egy százalék gyombükkönymag-tartalom esetében a termelői árból 1,5 százalékot kell levonni. Az egy százalékon felüli gyombükkönymag-tartalomért százalékonként 3 százalékot, az 5 százalékon felüli pannonbükköny-mag-tartalomért pedig százalékonként 2 százalékot kell a termelői árból levonni. Nem tekinthető azonban tisztátalanságnak az, ha az átadott termés a háromszorosát tartalmazza annak a pannonbükkönymag mennyiségnek, amely a termeléshez szolgáltatott szöszösbükkönymagban a hivatalos vizsgálati bizonylat szerint volt.
(13) A tavaszi bükkönymagban legfeljebb 5 százalék vadborsó-keverék nem tekinthető tisztátalanságnak. Nem tekinthető tisztátalanságnak az sem, ha az átadott termés a háromszorosát tartalmazza annak a vadborsómag mennyiségnek, amely a hivatalos vizsgálati bizonylat szerint a termeléshez szolgáltatott tavaszi bükköny vetőmag vadborsó tartalma volt.
(14) A termelő az étkezési borsót, a tavaszi, szöszös- és pannonbükkönyt, továbbá az őszi borsót és lencsét zsizsiktelenítve (élő zsizsiktől mentesen) köteles átadni. Ha a termelő ezeket a magokat zsizsiktelenítve adja át, részére zsizsiktelenítési költségtérítés címén 100 kg-onként 5 forintot kell fizetni. Ha a termelő ezeket a magokat az előző rendelkezés ellenére nem zsizsiktelenített állapotban adja át, a termelői árból mázsánként 10 forintot le kell vonni.
(15) Az étkezési borsóban előforduló más színű borsót, valamint velőborsót tisztátalanságnak kell tekinteni. Legfeljebb 5 százalék rágott vagy ablakos szemtartalom, továbbá az összes zsizsikszúrt szemtartalom tisztátalanságnak nem tekinthető. Nem tekinthető tisztátalanságnak az sem, ha az átadott termésben legfeljebb háromszor annyi más színű szem található, mint amennyi a termeléshez szolgáltatott vetőmagban a hivatalos bizonylat szerint volt.
(16) Ha az édescsillagfürt 5 százalékon felüli keserű szemet tartalmaz, 7 százalék keserűszem tartalomig százalékonként egy százalék értéklevonást kell alkalmazni; 7 százalékot meghaladó keserű-szem tartalom esetében pedig csak a keserű csillagfürtmag árát szabad fizetni.
(17) A diploid cukorrépamagnak nagygomolyú mag esetében 80 százalék, középgomolyú mag esetében 75 százalék, kisgomolyú mag esetében 70 százalék, a polyploid cukorrépamagnak a szállítás évében érvényes külön rendelkezésem szerinti, a takarmányrépamagnak nagygomolyú mag esetében 75 százalék, kisgomolyú mag esetében 70 százalék csírázóképességgel kell rendelkeznie.
Ha a cukorrépamag idegen mag-tartalma kg-onként az 50 db-ot meghaladja, az ezen felüli mennyiség után a termelői árból 10 db-onként 0,5 százalékot kell levonni. Ha pedig az idegen magtartalom kg-onként 50 db-nál kevesebb, abban az esetben a tényleges és az 50 db közötti idegen mag-tartalom különbségért 10 db-onként 0,5 százalékot kell a termelő részére fizetni-
(18) Káposztarepcemagban az aszott és a 7 százalékon felüli csírás szemnek, valamint az idegen olajmagnak 50 százaléka, továbbá a 7 százalékon aluli csírás szem nem tekinthető tisztátalanságnak.
(19) Kendermagban és hibridkendermagban a nem teljesértékű, sérült és törött, valamint csírás szemnek 50 százaléka nem tekinthető tisztátalanságnak, a léha szemeket azonban tisztátalanságnak kell tekinteni.
(20) Mustármagban minden idegen kultúr- és gyommagot, továbbá fehér mustármagban a fekete, fekete mustármagban pedig a fehér mustármagot tisztátalanságnak kell tekinteni.
(21) Nyúlszapukamagban 1 százalékon felüli tokos magtartalom után százalékonként 0,5 százalék értéklevonást kell alkalmazni.
(22) A fehérheremagban 2 százalék svédheremag-tartalom nem tekinthető tisztátalanságnak. Ha a fehérheremag 2 százaléknál több svédheremagot tartalmaz, a 2 százalékon felüli svédheremagért százalékonként 2 százalék értéklevonást kell alkalmazni.
(23) A svédheremagban 2 százalék fehérheremag-tartalom nem tekinthető tisztátalanságnak. Ha a svédheremag 2 százaléknál több fehérheremagot tartalmaz, a 2 százalékon felüli fehérheremagért százalékonként 2 százalék értéklevonást kell alkalmazni.
(24) A kapáslucernamagnak teljesen vöröshere-és arankamag mentesnek kell lennie.
(25) A szokványminőségű lucerna- és vörösheremagnak általában arankamag mentesnek kell lennie. Arankamag tartalom esetében a termelői árból arankamag-tartalom százalékonként 4,5 százalékot kell levonni. A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat 5 százaléknál nagyobb arankamag-tartalmú lucerna- és vörösheremagot nem köteles átvenni.
(26) Lucernamagnál az 1 százalékon felüli, de a 3 százalékot meg nem haladó vörösheremag kevertség esetében a termelői árból 3,5 százalékot, a 3 százalékot meghaladó vörösheremag kevertség esetében pedig már 1 százalékon felüli kevertségért 4,5 százalékot kell levonni. A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat 5 százaléknál több vörösheremagot tartalmazó lucernamagot nem köteles átvenni.
(27) Vörösheremagnál 1 százalékon felüli lucernamag kevertség esetében a termelői árból lucernamag-tartalom százalékonként 3,5 százalékot kell levonni. A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat 5 százaléknál több lucernamagot tartalmazó vörösheremagot nem köteles átvenni.
(28) A somkórómagot tiszta somkórónak kell tekinteni akkor is, ha abban hántolt és hántolatlan szemek találhatók. A tiszta somkórómagban levő hántolt szemekért a tokos árura megállapított áron felül kg-onként 1 forintot kell a termelő részére téríteni.
(29) Bíborheremagban legfeljebb 4 százalék vadrepce- vagy repcsényretekmag kevertség esetében százalékonként 1,5 százalékot, 4 százalékon felüli vadrepce- vagy repcsényretekmag kevertségért pedig százalékonként 3 százalékot kell a termelői árból levonni.
(30) A baltacimmag vérfűmag kevertsége esetében 1 százalékig 1,5 százalék, 1 százalékon felüli vérfűmag tartalom esetében pedig százalékonként 3 százalék levonást kell a termelői árból eszközölni.
(31) A rizs e rendeletben megállapított ára az MSz 6.351. számú szabványnak megfelelő hántolatlan rizsre vonatkozik.
a) Ha a rizs 15 százaléknál több nedvességet tartalmaz, 17 százalékig minden további 0,5 százalék nedvességtartalom többletért 0,5 százalékot, ha a nedvességtartalom a 17 százalékot meghaladja, a 17 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 0, 75 százalékot kell levonni.
b) Ha a rizs 3 százaléknál több keveréket (idegen anyagot, léha, üres szemet) tartalmaz, a 3 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 0,75 százalékot kell levonni. Ha a megengedett 3 százalékon belül
- a szervetlen keverékből a földes rész (rögtartalom) az 1 százalékot meghaladja, minden 0,5 százalékért 0,75 százalék levonásnak,
- az idegen gabonakeverék a 0,1 százalékot meghaladja, 100 kg-onként 2 forint levonásnak van helye.
c) Ha a rizs előhántolás után 8 százaléknál több gipszes (lisztestörésű), éretlen szemet tartalmaz, a 8 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 0,5 százalék levonásnak van helye.
d) Ha a rizs előhántolás (ezüsthártya eltávolítása) után is 2 százaléknál több beteg, színes (barna, sárga, piros) szemet tartalmaz, a 2 százalékon felüli minden 0,5 százalék után 0,5 százalék levonásnak van helye. A fajtatulajdonságokból adódó elszíneződés (piros, vagy piroshártyás szem) miatt levonni nem szabad. Ha a hántolatlan rizs 3 százaléknál több tört, rovarrágott szemet tartalmaz, a 3 százalékon felüli minden százalék után 0,5 százalék levonásnak van helye.
e) Ha az átadott nyersrizs tisztasága a 97 százalékot meghaladja és a szabvány egyéb követelményeinek is megfelel, a termelői áron felül minden százaléknyi tisztaságtöbblet után 1 százalék súlytérítést kell a termelő részére fizetni. A íizs tisztasági fokának megállapításánál kizárólag a szervetlen keverékre, idegen kultúrmag- és gyommag keverékre, valamint a szennyező keverékre kell figyelemmel lenni.
f) A szemnél megállapított többféle hiba miatt levonást alkalmazni csak egyszer szabad.
g) A minőségi eltérések miatt előírt százalékos levonások és térítések a súlyra vonatkoznak.
(32) Az export minőségre vonatkozó előírásoknak megfelelő, kézzel válogatott "Dunabab"-ért mázsánként 75 forint felárat kell fizetni.
(33) a) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a terményt nem köteles átvenni, ha
- a vetőborsó, bokor- és karósbab, továbbá a konyhakerti-, virág-, fűszer-, fű-, tarlórépa- és takarmánykáposztamag tisztasága az előírtnál 15 százalékkal, a felsorolt magvak közül a vetőborsó, bokor- és karósbab, salátafélék magjának, a retek-, spenót-, sárgarépa-, kapor-, hagyma-, póré-, feketegyökér-, borsfű- és turbolyamagnak csírázóképessége 5 százalékkal, a többi vetőmagféleségnek a csírázóképessége pedig 8 százalékkal alacsonyabb;
- a fűmagvak 3 százaléknál, a virágmagvak az MSz 17.675 számú szabványban előírtnál, az egyéb felsorolt magvak 0.5 százaléknál több gyommagot tartalmaznak;
- az átadott konyhakerti-, virág-, fűszer-, fű-, tarlórépa- és takarmánykáposztamag a forgalomba hozható vetőmagvakra érvényes szabvány 2. osztályában előírtnál nagyobb mennyiségű, ki nem tisztítható, a termelt maggal azonos alakú és fajtasúlyú idegen (kultúr- vagy gyom-) magot tartalmaz;
- a vetőborsó 5 százaléknál több törött szemet tartalmaz;
- az átadásra kerülő vetőborsó, bokor- és karósbab, továbbá a kobakosok vetőmagja sáros és piszkos, az uborkamag gabonával keveredett, a paprikamag barnás-szürkés színű, végül a kertimagvak penészfoltosak.
b) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat az a) pontban felsorolt termények átvétele tekintetében külön megállapodást köthet a termelővel.
c) Ha az átadott magtermés nedvességtartalma a megengedettnél legfeljebb 2 százalékkal nagyobb, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat azt átvenni és a beérkezést követő 24 órán belül a termelő költségére szárítás alá venni köteles. Ha az átadott termés nedvességtartalma a megengedettnél több, mint 2 százalékkal nagyobb, a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat az átvételt megtagadhatja, illetőleg a terményt külön megállapodás alapján átveheti.
d) Az átadásra kerülő vetőmag aranka- vagy beléndekmagot, átoktüskét, vagy tarackmagot nem tartalmazhat. A konyha- és édeskömény, továbbá az ánizs bürök- és maszlagmagot sem tartalmazhat- Ellenkező esetben a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a vetőmag átvételét megtagadhatja, vagy azt - külön megállapodás alapján - átveheti.
(34) A vetőmag céljára átadott csöves kukoricának idényszerűen száraznak, egyenletes szemkép-ződésűnek, egészségesnek és vetésre alkalmasnak kell lennie. Az átadott kukorica nem tartalmazhat idegen, beteg, fejletlen, éretlen, üszögös, kényszerérett és beütéses (xéniás) csövet.
(35) Azoknál a magvaknál, amelyekről e § a tisztaság és csírázóképesség tekintetében nem rendelkezik, a következő szabályok szerint kell eljárni:
a) Ha a magvak tisztasága és csírázóképessége az előírt százalékot nem éri el, minden hiányzó százalékért 1.5 százalékot kell levonni.
b) Ha a mag tisztasága az előírt tisztasági fokot meghaladja, minden többletszázalékért a termelői ár 1.5 százalékát kell a termelői áron felül fizetni. Az ilymódon kifizethető vételár többletszázaléka azonban nem lehet nagyobb az előírt tisztasági százalék és a 100 közötti különbözetnél,
(36) A tisztátalanság fokának megállapításánál az idegen (kultúr- és gyom-) magokat, a törött, sérült, léha és csírás szemeket, fajtaborsónál és fajtababnál a repedthéjú magvakat is tisztátalanságnak kell tekinteni, ha az e rendeletben foglaltak más rendelkezést, illetőleg az érvényes szabványok más előírást nem tartalmaznak. Ha valamely termény minősége az előirt minőségi határértéknél annyival alacsonyabb, hogy az értékkülönbözet címén alkalmazandó levonás miatt az átvételi ár alacsonyabb lenne, mint amennyit a termény takarmányértéke képvisel, a termelő részére a takarmányértéknek megfelelő árat lehet fizetni, de a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat jogosult a termény átvételét megtagadni, ha az rendeltetésszerű célra nem használható fel. Amennyiben a vetőmag céljára termelt olajmagok minőségi hiány miatt vetőmagnak nem alkalmasak, azokat az ipari célra termelt olajmagokra megállapított áron lehet átvenni.
(37) Ha az előző bekezdések másként nem rendelkeznek, az e rendelet, valamint a szabványok szerint megengedettnél magasabb nedvességtartalom miatt százalékonként 1 százalék súlylevonást kell alkalmazni, az egyéb levonásokat pedig a vételárból pénzben kell eszközölni.
(38) A százalékban kifejezett tisztasági fok vagy nedvességtartalom szerint megállapított százalékos levonások és térítések elszámolásakor az egész százaléktól való eltérést
0. 25 százalékig figyelmen kívül kell hagyni, 0.25 százalékon felül 0.75 százalékig 0.50 százalékra kerekítve,
0. 75 százalékon felül pedig egész százalékra kerekítve kell figyelembe venni.
(39) Az értéklevonások és térítések elszámolásánál a jutalmakat és a természetbeni szolgáltatásokat, valamint a nagyüzemi felárat figyelmen kívül kell hagyni.
(40) Csírázóképességi többlet esetén a termelő részére felárat fizetni nem szabad, a megengedettnél kisebb nedvességtartalom miatt pedig súlytöbblet nem számolható el.
(41) Az átadott vetőmagnak egészségesnek és száraznak, valamint doh- és penészmentesnek kell lennie.
(42) A nyers vetőmag tisztasági és csírázóképességi vizsgálatát a vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni. Gyökér- és rostnövényeknél a termény tisztaságával kapcsolatos vitát próbatisztítás alapján kell eldönteni.
(43) E § rendelkezései nem vonatkoznak a fémzárolt vetőmagvakra.
20. §
Vetőmag (szaporítóanyag)
(1) A szerződés alapján a termeléshez szükséges - a szabvány, illetőleg annak hiányában az Országos Vetőmagfelügyelőség előírásainak megfelelő minőségű - vetőmagot (anyamagot) a termelő részére általában tisztítótelepi bruttó termelői áron kell kiadni. Ha a szokvány-vetőmag termeléséhez nemesített vetőmag kerül felhasználásra, azt is a szokvány-vetőmag bruttó termelői árán kell a termelőnek kiadni. A nemesített anyamag magasabb árát csak abban az esetben lehet felszámítani, ha az utántermesztett vetőmagért a termelő nemesítési felárat kap. Kivételek ez alól a (2) bekezdésben felsorolt termények, amelyekhez szükséges vetőmagot az ott megjelölt áron kell a termelő rendelkezésére bocsátani.
(2) A vetőmagárak (vetőgumóárak) a következők:
A szárfelhúzásos módszerrel termesztett, szabványminőségű nemesített vetőburgonya ára 25 százalékkal magasabb az e pontban meghatározott áraknál.
Az import anyagumót az azonos fajtacsoportba és minőségi osztályba tartozó belföldi termésű "államilag ellenőrzött" vetőburgonya áron kell a termelő rendelkezésére bocsátani.
Szelekciós termelésből származó Gülbaba vetőburgonya :
1960. év őszén 170 Ft/q
1961. év tavaszán 210 Ft/q
Étkezési burgonya.
Ha a termelőszövetkezet az étkezési burgonya termeléséhez szükséges saját vetőgumóval nem rendelkezik és az MSz 6.378 számú szabvány előírásainak megfelelő minőségű vetőgumót kap, a vetőgumó minden 100 kg-jáért 140 kg azonos fajtacsoportba tartozó, szokványminőségű étkezési burgonyát köteles adni. Ha a termelőszövetkezet csereburgonyával nem rendelkezik, a következő árakat köteles fizetni:
A sárgahúsú újburgonyához szükséges, ősszel kiadott vetőgumót a szerződéses termelők mázsánként 180 forintért kapják. Ez a vetőgumó importból- származó, államilag ellenőrzött és az MSz 6.378 számú szabványnak megfelelő minőségű, azzal az eltéréssel, hogy a vetőgumó 3,4-7,0 cm keresztátmérőjű lehet.
A fehérhúsú újburgonyához szükséges (étkezési Gülbaba fajtájú burgonyából vetőre válogatott) ősszel kiadott vetőgumó 160 Ft/q.
(3) A fenti árak a termelés helye szerint illetékes földművesszövetkezet telepén, vagy a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat megbízottjánál kiszolgáltatott vetőmagra, vagy közvetlen a termelő címére való szállítás esetén a hivatalosan megállapított feladási súlyra vonatkoznak. A vasúti fuvardíj a megrendelő, illetőleg a termeltető vállalatot terheli.
(4) A megrendelő vállalat a vetőmagot az állami gazdaságok részére az előző bekezdésekben megállapított árakon eladja. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a bankhitelben részesíthető termelőszövetkezeti csoportok a vetőmag ellenértékét a termeltető vállalat részére kifizetik, ennek kamatát azonban a termeltető vállalat viseli. A többi termelő a vetőmagot kamatmentes előlegként kapja.
(5) A fel nem használt vetőmagokat (anyamagokat) a következőképpen kell elszámolni:
a) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat az eredeti fémzárral ellátott, bontatlan csomagolású vetőmagért a termelő részére határidőn belüli visszaküldés esetén a számlázott árnál 3 százalékkal, határidőn túl történő visszaküldés esetén pedig 15 százalékkal csökkentett árat köteles fizetni.
b) A megrendelő, illetőleg termeltető vállalat bontott csomagolású vetőmagot nem köteles visszavenni. Visszavétel esetében azért a szokvány nyers vetőmagra megállapított árat, illetőleg azokért a vetőmagokért, amelyeket a termelő a termelői árnál alacsonyabb, kedvezményes áron kap, a kedvezményes ár 3 százalékkal csökkentett összegét kell fizetni.
c) Ha a termelő a termelés céljára kapott, de fel nem használt vetőmagot nem adja vissza vagy azt a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat nem veszi vissza, a termelő köteles annak fogyasztói árát, illetőleg annak hiányában önköltségi alapon megállapított hatósági árát megfizetni.
21. §
Szállítási feltételek
(1) A 2-16. §-ban megállapított termelői árak tisztasúlyú árura vonatkoznak.
(2) A cukorrépát, a cikóriagyökeret, valamint a zsákban fémzárolt vetőburgonyát a termelőhelyhez legközelebbi vasút-, MÁV kezelésben levő gazdasági vasút-, valamint hajóállomáson, vagy a kijelölt gyűjtőhelyen,
a rostnövényeket a termelőhelyhez legközelebb eső vasút-, hajó-, MÁV kezelésben levő gazdasági vasútállomáson vagonba, hajóba, uszályba, vagy a kijelölt gyűjtőhelyen, illetőleg a gyár telepén kazalba rakva,
az egyéb terményeket pedig a termelés helye szerint illetékes átvevőszerv raktárában vagy az átvételre kijelölt helyen kell átadni.
(3) Ha az egyénileg termelő lakóhelye, illetve az állami gazdaság vagy termelőszövetkezet székhelye (ha üzemegységgel rendelkezik, az üzemegység központja) az előbbi bekezdésben meghatározott átvételi helytől zöldség, dohány, cirokszakáll és a rostnövények esetében 5 km-nél egyéb növények esetében pedig 10 km-nél nagyobb távolságra van - amennyiben a szerződési feltételek másképp nem rendelkeznek - az 5, illetve a 10 km-t meghaladó távolság után a termelőnek a megrendelő, illetőleg termeltető vállalat a hatóságilag megállapított tengelyfuvardíjat tartozik megtéríteni. Ez a tengelyfuvardíj-térítés a cukorrépa és a cikória után mázsánként 0.20 forint, a dohány után mázsánként 0.50 forint.
(4) A termelő részére a 2-16. §-ban megállapított termelői áron felül, abban az esetben, ha -a rostnövények, cukorrépa és cikória kivételével - a terményt vasúti kocsiba, vagy hajóba (uszályba) rakva adja át, berakási költség címén 100 kg-onként 1.45 forint jár. A rostnövények átvételi ára a berakási költséget magában foglalja. A vasúti kocsiba vagy hajóba (uszálybal berakott tételeknél az átvevő a vasúthoz vagy hajóhoz való fuvarozás költsége címén köteles megfizetni az érvényes szekérfuvardíjat még akkor is, ha a szállítási távolság a (2) bekezdésben megjelölt távolságnál kisebb. Ebben az esetben az átvevőhelytől a vasútállomásig terjedő útszakaszt kell figyelembe venni-
(4) A termelőnek a megállapított átvételi áron és egyéb juttatásokon felül még a következőkre van igénye:
ha a cukorrépát és cikóriagyökeret
a) vasúti (kisvasúti) kocsiba, hajóba (uszályba), vagy tehergépkocsiba rakva ad át, az átadott terményért az e rendelet szerint pénzben kifejezett ár (cukorrépánál 45 forint, a cikóriánál 55 forint 100 kg-ként) 1 százaléka;
b) közvetlenül az átvevő gyár részére vasúton, vagy vízi úton leszállítva az átvevő gyártelepén ad át, az átadott áruért az e rendelet szerint pénzben kifejezett ár 3 százaléka;
c) az átvevő gyár telepére beszállítva és ott úsztatóba berakva, vagy a gyár által kijelölt helyre lerakva ad át, az átadott áruért az e rendelet szerint pénzben kifejezett ár 5 százaléka jár.
(5) A vasúton, illetve hajón való szállítás költségei az átvevőre hárulnak. A termelő hibájából a berakásnál felmerülő, kocsi-, illetőleg uszályálláspénz a termelőt terheli. Ugyancsak a termelőt terheli a hibájából származó túlsúly miatt felmerülő többletköltség, továbbá a vasúti kocsi vagy uszály rakterületének teljes ki nem használásából eredő többletfuvardíj.
22. §
Hatálybalépés
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1960/61. gazdasági évre kötött szállítási, illetőleg növénytermelési szerződések tekintetében kell alkalmazni; a 21/1958. (VIII. 5.) FM-ÁH, a 12/1959. (IV. 12) FM-ÁH, a 25/1959. (IX. 12.) FM-ÁH, valamint a 9/1960. (III. 22.) FM-ÁH rendelet hatályát veszti, ;
Losonczi Pál s. k.,
földmüvelésügyi miniszter