22/1961. (VI. 9.) Korm. rendelet

a munkanormákról

A munkanorma a tervgazdálkodásnak, a vállalati tervezésnek, a korszerű üzemvezetésnek nélkülözhetetlen eleme, a teljesítménybérezésnek egyik alapja. A munkanormák meghatározása összetett feladat, amelyet kielégítően csak a technológiai, munka- és üzemszervezési tevékenységgel együttesen lehet elvégezni. Erre tekintettel a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:

I.

A teljesítménykövetelmény

1. § (1) A végzett munka mennyiségének, gazdaságosságának és minőségének mérése érdekében, valamint azért, hogy a munka megszervezésére megfelelő alapok álljanak rendelkezésre, teljesítménykövetelményeket kell meghatározni.

(2) A teljesítménykövetelmény meghatározható valamely elvégzendő munkamennyiségben (munkanorma), vagy más módon meghatározott elérendő eredmény (gazdaságossági, minőségi mutatók meghatározott értéke stb.) megállapításával, vagy pedig a keltő együttes alkalmazásával.

(3) Ez a rendelet a munkanormák meghatározásával és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket szabályozza. A rendeletben foglalt elveket azonban alkalmazni kell az egyéb módon meghatározott teljesítménykövetelmények esetében is,

II.

A munkanorma meghatározása

2. § Teljesítménykövetelményként olyan munkanormát (továbbiakban: norma) kell alkalmazni, amelyet

- az adott munkakör ellátására szakmailag és élettanilag (szellemileg, fizikailag) alkalmas és a szükséges begyakorlottsággal rendelkező átlagos dolgozó, illetve csoport,

- a munka során az előírásoknak megfelelően biztosított műszaki, szervezési, egészségügyi és biztonsági feltételek mellet, az előírt napi munkaidő esetén,

- a minőségi, gazdaságossági, valamint egészségvédelmi és biztonsági követelmények megtartásával

tartósan teljesíteni tud.

3. § (1) A normában kifejezésre kell jutnia az állandó fejlődésnek. Ezért intézkedéseket kell tenni az adott egységnél a legkedvezőbb, leggazdaságosabb műszaki, szervezési, élettani feltételek biztosítására és a norma ennek alapján történő megállapítására.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a termelés jellegétől (a gyártás tömegszerűsége, az alkalmazott technológia stb.) függően - a gazdaságosság, valamint a megvalósításhoz szükséges erőforrások keretei között - a normák meghatározását meg kell előznie

a) az adott termelőberendezés termelést befolyásoló műszaki jellemzői (főleg kapacitása) felmérésének, a kapacitás szükséges bővítésének, a kapacitás-kihasználás leggazdaságosabb színvonalon történő előirányzásának,

b) az adott feltételek mellett leggazdaságosabb technológia kidolgozásának és az alkalmazáshoz szükséges intézkedések megtételének,

c) munkatanulmányok, munkanap-felvétel készítésének, az adott munkahely, illetve munkafolyamat szervezettsége felülvizsgálatának és a leggazdaságosabb szervezettség kialakításának, az indokolt létszám meghatározásának, a munkavégzéshez szükséges feltételek (anyag, szerszám, bizonylatok) biztosításának,

d) a munkavégzés élettani körülményei felülvizsgálatának és javításának; -

e) az élenjáró dolgozók munkamódszere tanulmányozásának és a legjobbnak bizonyuló módszerek általánosításának.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a normakészítés módszerétől (műszakilag megalapozott norma, becsült norma, statisztikai norma) függetlenül mindig alkalmazni kell.

4. § (1) Az alkalmazott normák mind nagyobb hányadának műszakilag megalapozottnak kell lennie. E normáknak megfelelő műszaki, gazdasági elemzésre és ennek alapján végrehajtott intézkedésekre, valamint a vállalati, illetve iparági normaalapokra kell épülnie.

(2) Statisztikai vagy becsült normákat csak ott lehet alkalmazni, ahol az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása nem lehetséges, vagy nem gazdaságos. A statisztikai és becsült normák pontosabbá tétele érdekében mind szélesebb körben típusnormákat kell kidolgozni.

5. § (1) Azokban az esetekben, amikor a normák alapjául szolgáló feltételek (műszaki, szervezési stb.) átmenetileg nem biztosíthatók, vagy ahol a munkák megkezdésekor kellően megalapozott normák még nem állnak rendelkezésre, vagy pedig a dolgozónak még nincs meg az új munka végzéséhez szükséges begyakorlottsága, ideiglenes normát lehet alkalmazni.

(2) Az ideiglenes norma érvényességi idejét előre meg kell határozni. A miniszter a szakszervezettel egyetértésben meghatározhatja azt a leghosszabb időtartamot, amelyre ideiglenes normát alkalmazni lehet.

(3) Ha a normában előírtak túlteljesítése csak a munkás egészségére, biztonságára, a termék minőségére, vagy a termelés gazdaságosságára káros intenzitásfokozással érhető el, megfelelő bérezési, átvételi és ellenőrzési módszerekkel gondoskodni kell ennek megakadályozásáról. -

III.

A normák állandó ellenőrzése

6. § (1) Annak érdekében, hogy a technika, a szervezés és a dolgozók szakmai színvonala terén bekövetkezett fejlődés a normák alkalmazása során érvényesüljön, állandóan figyelemmel kell kísérni a norma megállapítása során alapulvett feltételekben bekövetkező változásokat, valamint a norma alkalmazása során szerzett tapasztalatokat. Mindezek megvalósítása végett különösképpen szükséges a (2)-(5) bekezdésben foglaltak végrehajtása.

(2) Rendszeresen és tervszerűen felül kell vizsgálni az előirányzott és alkalmazott technológiát, a termelőberendezés kapacitását és annak kihasználását, a munka szervezettségét és a munka élettani feltételeit.

(3) Munkatanulmányokkal, munkanap-felvételekkel és más hasonló módszerekkel időszakonként ellenőrizni kell, hogy a normák megfelelnek-e a meghatározott követelményeknek. Ennek során különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a normák teljesítésének 100%-tól való tartós eltérése - nagyobb egységek átlagában - rendszerint rendellenességet takar.

(4) Ki kell dolgozni és rendszeresen elemezni kell a munkával való gazdálkodásra, a termelőberendezések kihasználására - a termelés jellegének leginkább megfelelő - jellemző mutatókat. Így például:

- a normák teljesítésének százalékát,

- a gyártmányok normaóra-szükségletét, illetve összidő szükségletét, és a tényleges munkaidő ráfordítást,

- a termelőberendezések kezelőinek létszámnormáit.

(5) Meg kell szervezni minél szélesebb körben a hazai és nemzetközi tapasztalatok hasznosítását, az üzemek, országok közötti rendszeres összehasonlítások útján.

7. § A 6. §-ban említett ellenőrzés és összehasonlítás alapján szükségesnek mutatkozó és megvalósítható változtatások végrehajtása iránt haladéktalanul intézkedni kell.

IV.

A normák megváltoztatása

8. § (1) A normákat azonnal meg kell változtatni

a) műszaki és szervezési változások (új technológia bevezetése, a gépkapacitás megváltoztatása, egyedi gyártásról sorozatgyártásra való áttérés stb.) esetén a változás arányában, továbbá újítás esetén,

b) ha kitűnik, hogy megállapításuk hibásan történt, oly mértékben, amely a hiba kiküszöböléséhez szükséges,

c) ha az ideiglenes norma érvényességi ideje lejár.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem érinti az újítók és újítást önként átvevők kedvezményeire vonatkozó rendelkezéseket.

9. § Ha a 14. §-ban foglalt intézkedési terv alapján a 6-7. §-nak megfelelően végrehajtott felülvizsgálatból megalapozottan kimutatják, hogy a norma már nem felel meg e rendeletben meghatározott követelményeknek, azt - a 8. § esetén kívül is - meg kell változtatni. Ilyen alapon a normát ugyanazon munkánál évente legfeljebb egy alkalommal szabad megváltoztatni.

10. § Nem szabad a normában előírt követelményt fokozni, ha

a) az abban előírtnál nagyobb mennyiség csak a technológiai fegyelem megsértésével, vagy a munka intenzitásának, a munkás egészségére, biztonságára, a gyártmány minőségére, a gyártás gazdaságosságára káros fokozásával érhető el,

b) az abban előírtnál nagyobb mennyiséget a dolgozó különleges adottságai révén éri el és ezt a munkakör ellátására egyébként alkalmas átlagos dolgozó még kellő begyakorlás esetén sem tudja tartósan teljesíteni.

11. § (1) A vállalat tervében jóváhagyott átlagbért új munkák normáinak bevezetése, valamint a normák megváltoztatása miatt nem szabad csökkenteni.

(2) Új munka normáinak bevezetése, illetőleg a norma megváltoztatása nem eredményezheti a dolgozó keresetének tartós csökkenését. Kivétel ez alól, ha

a) a nem megfelelő norma révén elért korábbi kereset a hasonló munkát végző dolgozók keresetétől indokolatlanul, a dolgozók igazságérzetét sértő módon eltér,

b) a dolgozó a normát saját hibájából nem teljesíti.

V.

Szervezeti előírások

12. § (1) A normákat és azok megváltoztatását - a szakszervezeti bizottság egyidejű tájékoztatása mellett - a vállalat igazgatója, vagy az általa kijelölt személyek hagyják jóvá.

(2) Amennyiben az új, vagy a megváltoztatott norma alapján nagyobb számú dolgozót foglalkoztatnak, a jóváhagyáshoz a szakszervezeti bizottság egyetértése kell. Ha a szakszervezeti bizottság nem ért egyet, a normát csak átmenetileg lehet bevezetni.

(3) A 9. § alapján megváltoztatott norma bevezetése csak a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben történhet.

(4) Amennyiben a szakszervezeti bizottság és a vállalat igazgatója valamely norma kérdésben nem tud megegyezni, úgy az érintett felek meghallgatásával a vállalat felett felügyeletet gyakorló minisztérium és a szakszervezet együttesen dönt.

(5) A miniszter a szakszervezettel egyetértésben országos érvényű normákat írhat elő.

(6) A normákat okmányszerűen kell kezelni és naprakészen kell nyilvántartani.

13. § A vállalat igazgatója felelős a rendelet végrehajtásáért, különösen azért, hogy a normák megállapításához, alkalmazásához és felülvizsgálatához e rendeletben foglaltak szerint szükséges szervezeti és személyi feltételeket megteremtse, valamint a vállalat műszaki és gazdasági (munkaügyi, technológiai, szervezési és ügyviteli) szerveinek ebben való részvételét és együttműködését biztosítsa.

14. § (1) A vállalat igazgatója e rendeletben megszabott feladatok végrehajtása érdekében éves, esetleg féléves időszakra külön intézkedési tervet köteles kidolgozni, vagy az egyéb kérdéseket is felölelő intézkedési tervbe az e rendeletből következő feladatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket felvenni.

(2) Ha külön intézkedési terv készül, biztosítani kell ennek összhangját a műszaki intézkedések tervével.

(3) A vállalat igazgatója az intézkedési terv végrehajtásáról meghatározott időközönként és módon köteles a miniszternek beszámolni.

(4) A normák készítésének, bevezetésének, megváltoztatásának vállalati rendjét, valamint a vállalat igazgatójának és a szakszervezeti bizottságnak ezzel kapcsolatos együttműködését a bérszabályzatban, ha ez még nincs, a vállalati munkarendben kell rögzíteni.

VI.

A munkanormák közlése

15. § (1) A normát, illetve a norma megváltoztatását, a munka megkezdése előtt az érintett dolgozókkal írásban (munkalapon, kifüggesztés útján stb.) közölni kell. A megváltoztatás indokait is közölni kell a dolgozóval.

(2) A norma közölhető az időegység alatt elvégzendő munkamennyiségének megjelölésével (teljesítménynorma), illetve az egységnyi munkamennyiség elvégzéséhez szükséges idő (időnorma) formájában.

16. § Ha a dolgozó a norma megállapítását sérelmesnek tartja, panaszát a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 23.) MT számú rendelet 110. §-ában foglaltak szerint kell elintézni.

VII.

Vegyes rendelkezések

17. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével a munkanormák kezeléséről szóló 32/1952. (IV. 22.) MT számú rendelet, a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról rendelkező 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendelet 109. §-a, valamint a teljesítménybérezésről szóló 1065/1957. (VII. 20.) Korm. számú határozat 6-10. és 12. pontjai hatályukat vesztik.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke