Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

6/1961. (III. 7.) Korm. rendelet

a pénzforgalomról, a bankhitelről és a bankellenzőrzésről

A népgazdaság fejlődése, valamint a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) hatálybalépése szükségessé teszi a pénzforgalom, a bankhitel és a bankellenőrzés alapvető szabályainak újbóli meghatározását. Ezért a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:

I. Pénzforgalom

1. § (1) Állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, szövetkezet és más szocialista gazdálkodó szerv (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) - ha jogszabály kivételt nem tesz - köteles pénzforgalmát bankszámlán lebonyolítani és ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni.

(2) A bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. [Ptk. 535. § (1) bekezdés.]

2. § (1) A gazdálkodó szerv pénzeszközeit - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - a szerződés alapján részére nyitott bankszámlán köteles tartani.

(2) A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja. [Ptk. 535. § (2) bekezdés.]

(3) Gazdálkodó szervnek a bankszámláján fennálló követelése után kamat a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben jár,

(4) A számlakövetelés kimerülése a számlaszerződést nem szünteti meg. [Ptk. 535. § (3) bekezdés.]

3. § A bankszámlával rendelkező gazdálkodó szerv fizetéseit bankszámlák között történő elszámolás útján, külön szabályozott esetekben pedig - az azokra meghatározott módon és értékhatárok között - készpénzben teljesíti.

4. § (1) Bankszámlaszerződést állampolgárok is köthetnek.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében nem említett szervek, továbbá azok a kisiparosok, akik állami vállalatok, állami szervek és szövetkezetek részére rendszeresen szállítanak árut, illetve rendszeresen teljesítenek szolgáltatást, jogszabály által meghatározott esetekben kötelesek a kijelölt pénzintézettel bankszámlaszerződést kötni.

II. Hitelezés

5. § (1) Gazdálkodó szerv kölcsönt csak pénzintézettől vehet igénybe és pénz- vagy egyéb kölcsönt nem nyújthat.

(2) Bankkölcsönt (bankhitelt) a pénzintézet kölcsönszerződés (hitelmegállapodás) alapján folyósít.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól jogszabály - az esetek egyes csoportjaira a pénzügyminiszter - kivételt tehet.

6. § Kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (Ptk 522. §)

7. § (1) Bankkölcsönt pénzintézet - a 13. §-ban foglaltak kivételével - csak a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelő gazdasági tevékenység előmozdítására, vagy ilyen szükséglet kielégítésére, a kölcsönvevő saját anyagi erejének kiegészítéseként adhat.

(2) A kölcsönszerződésben a kölcsön összegét és lejáratát úgy kell meghatározni, hogy az a kölcsön céljának mielőbbi megvalósítását és az eszközök gazdaságos felhasználását előmozdítsa.

(3) A bankkölcsönt csak a szerződésben maghatározott célra szabad felhasználni.

(4) A pénzintézet korlátozhatja vagy megtagadhatja a bankkölcsön nyújtását az olyan gazdálkodó szerv részére, amelynek pénzgazdálkodása és számvitele - az ezekre vonatkozó rendelkezések megszegése folytán - a bankszerű ellenőrzésre alkalmatlan.

8. § (1) Bankkölcsön csak megfelelő fedezet ellenében adható.

(2) Bankkölcsön fedezetéül szolgálhat;

a) anyag, befejezetlen vagy félkész termék, késztermék, állatállomány, árú;

b) külön szabályozott esetekben jövőbeli vagy még el nem választott termény (termés), vagy még kitermelésre váró készlet, legfeljebb a teljesített ráfordítás mértékéig;

c) termékszállításból vagy szolgáltatásból keletkezett és érvényesítés alatt álló, továbbá termelési vagy terményértékesítési szerződésből eredő, külön szabályozott esetekben pedig egyéb címen keletkezett követelés;

d) állami tulajdonban nem levő ingatlan vagy egyéb állóeszköz;

e) állami tulajdonban levő állóeszköz abban az esetben, ha azt egészben vagy részben az erre a célra folyósított kölcsönből szerezték be, vagy létesítették;

f) kezesség.

(3) Vagyontárgynak fedezetül lekötése esetén a pénzintézet a fedezetül lekötött vagyontárgyra a hitel folyósításával a zálogtárgy átadása nélkül is zálogjogot és kielégítési elsőbbséget szerez. (Ptk. 262. §) Ha a zálogtárgy a pénzintézet birtokába jut, kölcsönnyújtásból eredő követelését bírósági eljárás nélkül elégítheti ki a zálogtárgyból.

(4) A bankkölcsön fedezetéül lekötött vagyontárgyat - ha az nincs állami tulajdonban - az adósnak a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben kár esetére biztosítania kell.

(5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a Magyar Nemzeti Banknak az 1956. évi 3. számú törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében biztosított törvényes zálogjogát és kielégítési elsőbbségét, sem az Országos Takarékpénztárnak az 1.850/1949. (III. 1.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kielégítési elsőbbségét.

(6) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban kivétel engedélyezésére és a bankhitelt biztosító zálogjog részletes szabályainak megállapítására.

9. § A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak [11. § (1) bekezdés] van helye. [Ptk. 523. § (1) bekezdés.]

10. § (1) A bankkölcsönt céljának eléréséhez szükséges, a kölcsönszerződésben megállapított idő elteltével (hitellejárat), a szerződésben meghatározott módon vissza kell fizetni.

(2) Ha az igénybe vett kölcsön pénzügyi vagy gazdasági indokoltsága megszűnik, a gazdálkodó szerv köteles ezt a pénzintézetnek haladéktalanul bejelenteni.

11. § (1) A pénzintézet a kölcsönt azonnali hatállyal a kölcsönszerződésben kikötött esetekben mondhatja fel. Külön kikötés nélkül is azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha

a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;

b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;

c) a gazdálkodó szerv a kölcsönt tervétől eltérő célra vette igénybe, vagy a cél, amelyre a kölcsönt igénybe vette, kölcsön nélkül is megvalósítható;

d) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészítette ki;

e) az adós vagyoni helyzetének romlása, vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;

f) az adós más súlyos szerződésszegést követett el.

(2) Ha az adós a kölcsönösszeget neki felróható módon a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja, a szerződés megszegéséből eredő jogkövetkezmények e felhasználás időpontjától kezdődően állanak be. (Ptk. 526. §)

12. § (1) A bankkölcsönért az adósnak kamatot kell fizetnie. A kamatot negyedévenként utólag, illetőleg akkor kell megfizetni, amikor a kölcsön visszafizetése esedékessé válik. [Ptk. 527. § (1) bekezdés.]

(2) A kölcsönszerződésben a szerződő felek a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben kiköthetik, hogy az adós a bankkölcsön után járó kamatot az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a szerződésben meghatározott időpontban vagy időszakonként - de legfeljebb fél évre - előre köteles fizetni.

(3) A kölcsönszerződésben kiköthető kamat és késedelmi kamat legmagasabb mértékét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(4) Az egyes bankkölcsönök után járó kamatoknak, késedelmi kamatoknak a (3) bekezdés szerint megállapított felső határt meg nem haladó mértékét - a kölcsön alapjául szolgáló gazdasági cél jellegének és egyéb körülményeknek a figyelembevételével - a pénzintézet állapítja meg.

13. § Az állampolgárok, továbbá az 1. § (1) bekezdésében nem említett szervek az 5-12. §-ban meghatározott feltételek szerint részesülhetnek bankkölcsönben azzal az eltéréssel, hogy részükre a pénzintézet csak a Kormány vagy a Kormány felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter által meghatározott célokra adhat bankkölcsönt. A személyi kölcsön feltételeit a pénzügyminiszter határozza meg.

III. Bankellenőrzés

14. § (1) A pénzintézetek a rájuk bízott feladatok megfelelő ellátása érdekében ellenőrzik a gazdálkodó szervek pénzforgalmát, hitelgazdálkodását, munkabérgazdálkodását, beruházásaik (felújításaik) előkészítését, pénzügyi lebonyolítását és megvalósítását (bankellenőrzés). Ennek kapcsán a pénzintézetek jogosultak ellenőrizni a beruházási és hiteleszközök gazdaságos felhasználását is.

(2) A pénzintézet a bankellenőrzést folyamatosan vagy esetenként, akár a rendelkezésre álló adatok és okiratok alapján, akár a helyszínen végezheti.

(3) A bankellenőrzés nem terjed ki az államhatalom és államigazgatás legfelsőbb szerveire (Országgyűlés, Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanács), valamint a minisztériumok irányító tevékenységére; minisztériumokban tartandó ellenőrzéshez a miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) A (3) bekezdésben nem említett költségvetési szerveknél a beruházási és hiteleszközök gazdaságos felhasználását a pénzintézetek csak a pénzügyminiszter által meghatározott körben vizsgálhatják.

(5) A gazdálkodó szervek kötelesek a pénzintézet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat és okiratokat, amelyekre a pénzintézetnek a bankellenőrzésnél szüksége van és kötelesek a vizsgált kérdésekben a szükséges felvilágosításokat a kívánsághoz képest szóban vagy írásban megadni.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség állampolgárokra és az 1. § (1) bekezdésében nem említett szervekre is vonatkozik, ha a pénzintézettel kölcsönszerződést kötöttek.

IV. Vegyes rendelkezések

15. § (1) A pénzintézeteknek a gazdálkodó szervek pénzforgalmával, bankkölcsöneivel és beruházásaival (felújításaival) kapcsolatos feladatokat a népgazdasági terv, az állami költségvetés, illetve az országos hitel- és pénztári terv keretében kell teljesíteniök.

(2) Az (1) bekezdésben említett feladatok ellátása során a pénzintézetek által okozott kárért való felelősségre az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait (Ptk. 349. §) kell alkalmazni.

16. § (1) A bankszámlát vezető pénzintézet - a cselekmény miatt esetleg indított büntető vagy szabálysértési eljárástól függetlenül - a pénzforgalommal, a hitelgazdálkodással, a beruházással (felújítással) és a bankellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket megszegő vagy kijátszó gazdálkodó szerv

a) terhére tíz százalékot meg nem haladó mértékű bírságot szabhat ki az után a pénzösszeg után, amellyel kapcsolatban az említett rendelkezéseket megszegte vagy kijátszotta; ez a bírság magasabb, de legfeljebb a 12. § (3) bekezdésének megfelelően meghatározott mértékű kamat formájában is megállapítható;

b) részére a kölcsönnyújtást korlátozhatja, vagy megszüntetheti;

c) bankszámlájára befizetett összegeket zárolhatja.

(2) Az (1) bekezdésben említett - együttesen is alkalmazható - intézkedések fellebbezésre tekintet nélkül azonnal is végrehajthatók.

(3) A gazdálkodó szerv rendezetlen pénzgazdálkodásának ellenőrzésére a pénzügyminiszter az illetékes miniszter véleményének kikérése után a szükséghez képest pénzügyi biztost rendelhet ki; ilyen esetben bármilyen fizetéshez vagy a pénzgazdálkodást érintő más lényeges intézkedéshez a pénzügyi biztos jóváhagyása szükséges,

17. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével a következő jogszabályok hatályukat vesztik:

az 536/10/1949. GF számú határozat 1-8. és 11-13. pontjai,

a 4/1/1952. NT számú határozat,

a 19/1952. (III. 13.) MT számú rendelet 1-15. és 18-22. §-ai,

a 70/1955. (XII. 17.) MT számú rendelet 2. §-ának (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdése, 3. §-ának (3) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (2), (4), (5) bekezdése és (3) bekezdésének utolsó mondata, 7. §-ának (3) bekezdése, 9. §-ának a Bank ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezése, 10. §-ának (3) bekezdése,

az 1.010/1957. (I. 22.) számú minisztertanácsi határozatnak a pénzforgalomra, bankhitelre és bankellenőrzésre vonatkozó rendelkezései.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Tartalomjegyzék