9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet
a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény végrehajtásáról
[A vastagbetűs szedés megismétli a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény (a továbbiakban: Bt) szövegét, a vékonyabb betűs szedés a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Fejezet
A törvény célja és hatálya
(1) Ez a törvény a szocializmus építése érdekében és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése céljából az ország ásványi nyersanyagkészletének legbiztonságosabb és leggazdaságosabb kitermelését szabályozza.
(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Népköztársaság társadalmi és gazdasági rendjével összhangban kell értelmezni.
(1) A törvény hatálya alá tartoznak a földkéregnek azok a szilárd, folyékony vagy gáznemű alkotórészei, amelyeknek bányászati művelettel történő kitermelése vagy hasznosítása a népgazdaság számára szükséges (a továbbiakban: ásványi nyersanyag).
(2) A vizekre, ha ez a törvény másképp nem rendelkezik, a vízügyi jogszabályok irányadók.
Vhr. 1. § (1) A Bt. hatálya alá tartozó fontosabb ásványi nyersanyagok:
I. Szilárd ásványi nyersanyagok:
A) Szenek (kőszenek):
Feketeszén,
barnaszén,
lignit,
tőzeg.
B) Ércek:
Feketefémek ércei, mint vas-, mangánvanádium- és titánércek,
tarkaércek, mint nemesfémek és érceik, ólom-, cink- és rézércek, pirit,
bauxitfélék,
ritkafémek és rádióaktív anyagok ércei.
C) Egyéb szilárd ásványi nyersanyagok:
a) Barit, fluorit, kvarc (kvarcit), azbeszt, talk, csillám, földpát, kaolin, illit, halloysit, aplit, gránit, riolit, perlit, horzsakő, trasz, trachit, andezit, bazalt, fonolit, diabáz, vulkáni tufák;
b) homokok (üveghomok, öntödei homok), kavics, tűzálló és kerámiai agyagok, bentonit, festékföldek (okker, szatinóber-, budaiföld), kovaföld, márga, homokkő, mészkő, dolomit, só, gipsz, anhidrit, terméskén;
c) grafit, márvány, kristályos palák.
II. Folyékony és gáznemű ásványi nyersanyagok:
Kőolaj,
földgáz,
nemesgázok,
szénsav és egyéb gázféleségek,
a vízügyi hatóság hozzájárulása esetén a kizárólag ásványi nyersanyag tartalmuk miatt termelt vizek.
(2) A hányóban és torlatban (hordalékban) előforduló ásványi nyersanyag kitermelése is a Bt. hatálya alá tartozik.
2. Fejezet
A bányászati jog
A bányászat joga az államot illeti.
Szövetkezet (szövetkezeti vállalat) vagy társadalmi szerv számára a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve a bányahatóság (57-61. §) hozzájárulásával indokolt esetben engedélyt adhat arra, hogy saját szükségletére vagy helyi szükségletek kielégítése végett segédüzemi jelleggel, a bányahatóság szakfelügyelete alatt felszíni bányászati tevékenységet folytasson. A Minisztertanács engedélyt adhat a helyi szükségleten túlmenő vagy a segédüzemi bányászatot meghaladó tevékenység folytatására.
Vhr. 2. § (1) Szövetkezet (szövetkezeti vállalat) vagy társadalmi szerv kavics, kő (mészkő, homokkő, andezit stb), homok, agyag, tőzeg segédüzemi jellegű felszíni kitermelésére kaphat engedélyt. Az engedélyt a szükséglet indokoltságának vizsgálata alapján - a bányahatóság előzetes hozzájárulásával -az ásványi nyersanyag lelőhelye szerint illetékes járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának ipari, mezőgazdasági termelőszövetkezet esetén mezőgazdasági szakigazgatási szerve - az építésügyi és az egyéb érdekelt szakigazgatási szervekkel egyetértésben - adja ki.
(2) A bányahatóság az előzetes hozzájárulás alkalmával arról is nyilatkozik, hogy szükség van-e bányatelek megállapítására.
(3) Az engedély akkor adható ki, ha a kérelmező igazolja, hogy a föld felszínének bányászat céljára való használatára jogosult.
(4) Az engedélynek tartalmaznia kell a szerv nevét, a kitermelés helyét, az engedélyezett ásványi nyersanyag megnevezését, a kitermelés módját (kézierő, robbantás stb.) és azt, hogy a kitermelés saját, illetőleg helyi szükséglet kielégítésére történhet-e, valamint az esetleges egyéb feltételeket. Az engedély egy példányát meg kell küldeni a bányahatóságnak, a községi tanács végrehajtó bizottságának, az egyéb érdekelt szakigazgatási szerveknek és a földtulajdonosnak (kezelőnek, használónak) is. A kitermelést az engedély kiadásától számított 15 nap eltelte után, ha pedig a bányahatóság előzetes hozzájárulásában szükségesnek tartotta bányatelek megállapítását, a bányatelek megállapítása után szabad megkezdeni. Erre a körülményre az engedélyben utalni kell.
(5) Ha népgazdasági érdek indokolja, kisipari termelőszövetkezet részére kavics, kő (mészkő, homokkő, andezit stb.), homok, agyag kitermelésére főüzemi jelleggel is adható engedély - a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége javaslatára - az építésügyi miniszter és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség (a továbbiakban: O. B. F.) hozzájárulásával.
Vhr. 3. § (1) A kitermelést végző szerv felelős műszaki vezetőt köteles kijelölni. A bányahatóság esetenként állapítja meg, hogy a felelős műszaki vezetőnek milyen gyakorlattal, illetve képesítéssel kell rendelkeznie.
(2) A bányahatóságnak az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat alapján kiadott külön engedélye szükséges, ha a kitermelést robbantással végzik
(1) A föld tulajdonosa (kezelője, használója) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - jogosult személyes szükséglete vagy kisebb helyi szükséglet kielégítése végett a felszínen előforduló kavics, kő, homok és agyag kitermelésére, amennyiben az állam ezekre az ásványi nyersanyagokra bányászati jogát nem érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés alapján a kitermelés csak felszíni műveléssel, robbantás vagy gépi erő nélkül végezhető.
Vhr. 4. § (1) A Bt. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, engedélyhez nem kötött kitermelés állami szerv, társadalmi szerv és szövetkezet (szövetkezeti vállalat) esetében nem terjedhet a kitermelés üzemszerű gyakorlásáig, magánszemély esetében pedig a kitermelés élethivatásszerű vagy iparszerű folytatásáig, és a kitermelés nem sértheti az építésügyi jogszabályok rendelkezéseit.
(2) Az engedélyhez nem kötött kitermelési tevékenységet a bányahatóság és az elsőfokú építésügyi hatóság ellenőrizheti és biztonsági vagy területrendezési okokból annak folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja.
E törvény kiterjed az ország területén működő külföldi vagy vegyes vállalatok bányászati tevékenységére is, ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik.
3. Fejezet
Bányavállalat, bányaüzem
(1) Az állam bányászati jogát erre a célra alakított gazdálkodó szervek (vállalat, bányatröszt, a továbbiakban: bányavállalat) útján gyakorolja.
(2) A bányavállalat működését az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), illetve tanácsi vállalat esetén az illetékes tanács végrehajtó bizottságának irányítása és ellenőrzése alatt folytatja (a továbbiakban együttesen: felügyeleti szerv). A felügyeleti szervek irányító és ellenőrző jogkörét külön jogszabályok határozzák meg.
(1) A bányavállalat bányászati tevékenysége felett a bányahatóság a törvényben megszabott hatáskörében szakfelügyeleti hatósági jogkört gyakorol.
(2) A bányahatóság szakfelügyeleti hatósági jogköre a bányavállalat melléktevékenységére (pl. ércdúsítás, ásványelőkészítés, osztályozás, szénnemesítés, brikettgyártás, gazolintermelés) is kiterjed.
Vhr. 5. § (1) A bányavállalat termelő és a termeléssel közvetlenül kapcsolatos tevékenysége a bányahatóság szakfelügyelete alá tartozik.
(2) A bányászati célt szolgáló kísérleti és vizsgáló táró (állomás), tanbánya, laboratórium, továbbá a bányabiztonsági és robbantástechnikai kutató tevékenység, valamint a bányamentő szolgálat is a bányahatóság szakfelügyelete alatt áll.
(3) A bányahatóság a bányavállalat melléktevékenységi körébe tartozó, viszonylagos szervezeti önállósággal rendelkező üzemegységet, az irányító szerv és a szakfelügyelet ellátására egyébként jogosult szerv hozzájárulásával, ez utóbbi szakfelügyelete alá bocsáthatja. Ebben az esetben a szakfelügyelet szempontjából az üzemegységre az ipari üzemekre érvényes általános rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az az állami gazdálkodó szerv, amelynek a bányászat nem főtevékenysége, a feladatainak megvalósításához szükséges mértékben segédüzemi jelleggel folytathat - a bányavállalatokra megállapított szabályok szerint és a bányahatóság szakfelügyelete alatt - bányászati tevékenységet.
Vhr. 6. § Segédüzemi jellegű bányászati tevékenység esetében a bányahatóság határozza meg a szakfelügyelete alá tartozó tevékenységi kört és a szakfelügyelet mértékét,
A bányászati tevékenységet a bányavállalatok és egyéb bányászatra jogosult szervek üzemegységekben (bányaüzem) végzik.
(1) A bányaüzemben felelős műszaki vezetőt és felelős műszaki vezetőhelyettest kell kijelölni. A megbízatáshoz a bányahatóság előzetes hozzájárulása szükséges. A bányahatóság a hozzájárulást alapos indokból visszavonhatja. A visszavonásnál a bányahatóság köteles a termelés folyamatosságát figyelembe venni és ezért a felügyeleti szervvel együttesen jár el.
(2) Bányaüzemet a bányahatóság hozzájárulásával kijelölt felelős műszaki vezető, illetve helyettes hiányában üzemben tartani tilos.
(3) Felelős műszaki vezetői vagy vezetőhelyettesi munkakört csak az tölthet be, akinek bányamérnöki képesítése és e minőségben szerzett 3 évi bányaüzemi gyakorlata vagy bányatechnikusi képesítése és e minőségben szerzett 6 évi bányaüzemi gyakorlata van. E feltételek alól a bányahatóság indokolt esetben felmentést adhat.
Vhr. 7. § (1) A felelős műszaki vezető csak egy bányaüzem műszaki vezetésével bízható meg.
(2) A bányaüzemhez két vagy több akna (táró, lejtősakna, fúrás, kőolaj- vagy földgázmező stb.) csak akkor tartozhat, ha azok megfelelő irányítását és ellenőrzését a bányahatóság megállapítása szerint egy felelős műszaki vezető is el tudja látni.
(3) A felelős műszaki vezetőnek az üzem telephelyén kell laknia; lakása és az üzem között állandó távbeszélő összeköttetést kell létesíteni. E követelmények alól a bányahatóság kivételes esetben meghatározott időre felmentést adhat.
Vhr. 8. § A felelős műszaki vezetőt hozzájárulás céljából a bányavállalat vezetője köteles a bányahatósághoz bejelenteni. Ha a felelős műszaki vezető a bányavállalat vezetője, a bejelentést a felettes szerv teszi meg.
(1) A felelős műszaki vezető felel a törvény és az ennek alapján kiadott műszaki és biztonsági rendelkezések végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért. A műszaki vezető felelőssége nem érinti más személyeknek beosztásuk, illetve munkakörük alapján fennálló felelősségét.
(2) A felelős műszaki vezető felelősségi körébe tartozó kérdésben a bányaüzem dolgozóinak a műszaki vezető felettesei csak vele egyetértésben adhatnak utasítást, kivéve, ha közvetlen életveszély vagy egyéb súlyos károsodás veszélye fenyeget.
Vhr. 9. § A felelős műszaki vezető egyes teendőinek ellátását, saját felelősségének érintetlenül hagyása mellett, írásban átruházhatja az üzem megfelelő szakképzettségű beosztott dolgozóira.
Vhr. 10. § A felelős műszaki vezető kívánságára a felelősségét érintő szóbeli utasításokat felettesei kötelesek azonnal írásba foglalni.
Vhr. 11. § A felelős műszaki vezetőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell helyettesére is.
FÖLDTANI KUTATÁS, BÁNYAMŰVELÉS
1. Fejezet
Földtani kutatás
(1) Az állami szerveknek az ásványi nyersanyagkészletek lelőhelyének, minőségének és mennyiségének megállapítására, valamint nyilvántartására irányuló tevékenységét a központi földtani hatóság tervszerűen irányítja és ellenőrzi.
(2) Az állami szervek kutatási tevékenységét a központi földtani hatóság által egyeztetett és a Minisztertanács által jóváhagyott országos földtani kutatási terv állapítja meg.
Vhr. 12. § (1) A központi földtani hatóság feladatait az Országos Földtani Főigazgatóság (a továbbiakban: O. F. F.) látja el. A földtani ásványi nyersanyagkutatás egységes, tervszerű irányítására külön jogszabályok irányadók.
(2) A földtani kutatás feladatait részben az O. F. F. felügyelete alá rendelt szervek, részben a minisztériumoknál és vállalatoknál szervezett geológiai szolgálat látja el, szükség esetén a földtani kutatásban résztvevő egyetemek, kutató intézetek és a Magyar Tudományos Akadémia intézetei bevonásával.
(3) A geológiai szolgálat (geológus) a bányavállalatnál a főmérnöknek, az üzemnél a felelős műszaki vezetőnek, kutatást végző szervnél a szerv vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozik.
Vhr. 13. § A nehézipari miniszter az O. F. F. vezetőjével egyetértésben egyes ásványi nyersanyagok földtani kutatásának kizárólagos irányításával a minisztériumi iparágak vezetőit is megbízhatja.
Vhr. 14. § (1) A földtani kutatások módszerét, kivitelét, dokumentációjának formáját és elkészítésének szabályait az O. F. F. vezetője - az iparági sajátosságok figyelembevételével és az illetékes miniszterrel egyetértésben - állapítja meg. A kutatások tervezésének, hitelellátásának és pénzügyi lebonyolításának szabályozása tekintetében az O. F. F. vezetője az illetékes miniszterekkel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.
(2) Az ásványi nyersanyagkészletek országos nyilvántartása az O. F. F. feladata, Az O. F. F. által meghatározott ásványi nyersanyagok nyilvántartását az illetékes minisztérium vezeti.
(1) A bányavállalatok kutatási tevékenységüket az országos földtani kutatási terv alapján készített és jóváhagyott kutatási terv alapján végzik. A jóváhagyás módját a Minisztertanács szabályozza.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a termeléssel közvetlenül kapcsolatos kutatási munkákat.
(3) Egyéb vállalatok, szövetkezetek és társadalmi szervek vagy magánszemélyek kutatást csak a központi földtani hatóság engedélyével folytathatnak.
Vhr. 15. § A kutatási tervek készítésének, tartalmának, felülvizsgálatának és jóváhagyásának rendjét az O. F. F. vezetője az illetékes miniszterekkel egyetértésben szabályozza.
Vhr. 16. § A termeléssel közvetlenül kapcsolatos kutatási munkák csak bejelentési kötelezettség alá esnek. Ezek:
a) A helyi hegységszerkezeti és települési viszonyok megállapítására,
b) az ásványi nyersanyag minőségének vizsgálatára,
c) a víz, az úszóhomok és a gáz elleni védelemre,
d) az ásványi nyersanyagok hőmérsékletének vagy egyéb tulajdonságainak megállapítására
szolgáló vágatkihajtás vagy fúrás, továbbá
e) a művelés alatt álló kőolaj- és földgáztelepek kiegészítő adatainak megállapítására szolgáló fúrás.
Vhr. 17. § (1) A Bt. 14. §-ának (3) bekezdése szerint szükséges kutatási engedély iránt a kérelmet - a terület megjelölésével - az O. F. F.-nél kell benyújtani.
(2) Az engedély visszavonásig érvényes
(3) Az engedélyben fel kell tüntetni:
a) A kutató, szervet, tevékenységi körét és telephelyét, címét, illetve a kutató nevét, foglalkozását és lakóhelyét,
b) a kutatás célját és
c) a kutatási területet.
(4) Az engedélyben figyelmeztetni kell a kutatót a Bt. 17. §-a szerint fennálló bejelentési kötelezettségére, továbbá arra, hogy a kutatónak a kutatáshoz meg kell szereznie az érintett ingatlantulajdonos (kezelő, használó) hozzájárulását.
(5) Az engedély másolatát az O. F. F. köteles megküldeni a területileg illetékes bányahatóságnak.
Vhr. 18. § Az ország földtani megismerése érdekében az ásványi nyersanyag és a hidrogeológiai kutatások országos tervét földtani vonatkozásban egyeztetni kell.
(1) A kutatásokat úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy azok valamennyi fellelhető ásványi nyersanyag vizsgálatára, a tudományos és gyakorlati kérdések együttes megoldására terjedjenek ki és ezzel összességükben az ország földtani megismerését szolgálják.
(2) A kutatás biztonságos végrehajtása felett a bányahatóság szakfelügyeletet gyakorol.
(3) A Minisztertanács határozza meg azokat a területeket, amelyeken kutatást csak a bányahatóságnak az illetékes hatósággal egyetértésben adott engedélyében megszabott feltételek mellett szabad folytatni.
Vhr. 19. § (1) A kutatás biztonságos végrehajtása tekintetében a szakfelügyeletet a területileg illetékes bányahatóság gyakorolja. Ha a kutatást több bányahatóság illetékessége alá tartozó területen folytatják, a szakfelügyeletet az O. B. F. által kijelölt bányahatóság látja el.
(2) A kutatási munkák megkezdését és befejezését a kutatást kivitelező vállalat köteles a bányahatóságnak, az O. F. F.-nek és - bányatelken kívül, a külszínen végzett kutatás esetén - városban a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóságnak, községben a tanács végrehajtó bizottságának előzetesen bejelenteni.
(3) A bányahatóság köteles megtiltani a kutatást, ha az a Bt. rendelkezéseit vagy a népgazdaság érdekeit sérti. A népgazdaság érdekeinek mérlegelése alapján megtilthatja a kutatást, ha az valamely bányaüzem biztonságát vagy üzemeltetését, ásványi nyersanyagkészlet kitermelését, ásvány- és gyógyvíz, továbbá ivóvízkút védőterületét veszélyezteti, vagy pedig másnak jogszerű kutatási tevékenységét akadályozza.
Vhr. 20. § Belterületen, beépítésre szánt külterületi településen, közlekedési célt szolgáló területen, üzemi területen, temetőben, vízfolyás vagy állóvíz medrében, függőpálya alatt, vezeték alatt vagy fölött, a felsorolt területek és tárgyak 20 méteres körzetében, ásvány- és gyógyvíz vagy bármely forrás kijelölt védőterületén, véderdőben, gyógy- és üdülőhely védőövezetében, honvédelmi szempontból jelentős területen, műemlék- és természetvédelmi szempontból védett területen (kivett helyek) kutatást csak a bányahatóságnak az illetékes hatósággal egyetértésben kiadott engedélyében megszabott feltételek mellett szabad folytatni.
Az állami szervek és szövetkezetek kötelesek a jogszerű kutatási tevékenységet előmozdítani.
(1) Az az állami vagy társadalmi szerv, illetve szövetkezet (szövetkezeti vállalat), amely működési körébe nem tartozó ásványi nyersanyag eddig ismeretlen lelőhelyére bukkan, köteles azt haladéktalanul a központi földtani hatóságnak bejelenteni.
(2) Köteles jelentést tenni a központi földtani hatóságnak az a magánszemély is, aki ásványi nyersanyag lelőhelyére bukkan.
Vhr. 21. § Azt a kutatót, aki ismeretlen és értékes ásványi nyersanyag lelőhelyére bukkan, az O. F. F. jutalomban részesítheti, Ha a talált ásványi nyersanyag hasznosításra kerül, a bányavállalat a kutatónak további jutalmat adhat.
A kutatást végző szerv a bányaművelésre vonatkozó rendelkezések szerint jogosult a felszíni ingatlanok és a vizek használatára (46-50. §), köteles azonban a károk és veszélyek elhárítására, illetve a bekövetkezett károk megtérítésére (42-45. §).
2. Fejezet
Bányaművelés
Bányatelek
(1) Ásványi nyersanyagot kitermelni csak a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek).
(2) Bányatelket kell megállapítani az ásványi nyersanyagnak közvetlenül a felszínen vagy a takaróréteg teljes eltávolításával történő kitermelésére is (külfejtés).
(3) A törvény 5. §-a alapján folytatott termelési tevékenységhez bányatelek megállapítása nem szükséges.
Vhr. 22. § (1) A bányatelket meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelésére kell megállapítani,
(2) Bányatelket kell megállapítani a földalatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezetre, természetes és mesterséges üregekre is.
Vhr. 23. § (1) Ugyanarra a területre részben vagy egészben egymást fedő több bányatelket lehet megállapítani, ha az ásványi nyersanyag egy bányából biztonságosan és gazdaságosan nem termelhető ki. Ilyen esetben az új bányatelek megállapításához a már megállapított bányatelekre jogosult bányavállalat felügyeleti szervének hozzájárulása szükséges és pontosan meg kell határozni a függőleges elhatárolás módját (mélységközre, ásványi nyersanyagtelepre stb. vonatkoztatva). Egyéb esetben a bányavállalat - a bányahatóság hozzájárulásával - jogosult a bányatelekben előforduló más ásványi nyersanyagok kitermelésére is.
(2) Ha egymást fedő vagy szomszédos bányatelkeken belül több bányaüzem folytat bányászatot, a bányaművelés módját és a kitermelés sorrendjét a bányahatóság állapítja meg.
Vhr. 24. § (1) A bányatelket úgy kell tervezni és megállapítani, hogy a bányaműveletek hatásterülete a bányatelek felszíni határán belül legyen.
(2) A bányatelek megállapításánál figyelemmel kell lenni az ásványi nyersanyag földtani helyzetére (fekvés, mélység, kor), kiterjedésére, minőségére, a telep vastagságára, a termelés tervezett mennyiségére, az egyéb ásványi nyersanyagkészletre, a biztonsági és közegészségügyi követelményekre és a bányaműveletek várható külszíni hatására, különösen a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmére. A bányatelket úgy kell megállapítani, hogy az ásványi nyersanyagkészlet, kitermelése a leggazdaságosabb legyen. Földalatti művelés esetében a bányatelek határa általában egy önálló szállítással és légvezetéssel rendelkező bánya műszaki határának feleljen meg, s a bánya külszíni nyílásai is a bányatelek határán belül legyenek.
(3) Egymás közelében levő bányatelkeket úgy kell megállapítani, hogy egymással érintkezzenek. Egy bányaüzem részére ugyanarra az ásványi nyersanyagra csak egy bányatelek állapítható meg.
Vhr. 25. § Honvédelmi szempontból fontos területen bányatelek megállapításához a honvédelmi miniszter hozzájárulása is szükséges. Abban a kérdésben, hogy mely területet kell honvédelmi szempontból fontos területnek tekinteni, a honvédelmi miniszter határoz
Vhr. 26. § (1) A bányatelek határán kívül vágatot (aknát) kihajtani csak a bányahatóság előzetes engedélyével szabad. Nincs szükség a bányahatóság engedélyére, ha a vágat kihajtása elemi kár (vízbetörés, bányatűz, stb.) elhárítását vagy mentési munkálatokat szolgál.
(2) A bányatelek határán kívül kutatás céljából vágatot kihajtani csak a bányahatósághoz történő előzetes bejelentés mellett szabad.
(1) A bányatelket a bányászatra jogosult szerv kérelmére - az érdekeltek meghallgatásával - a bányahatóság állapítja meg, ha a területen a kutatást a megszabott mértékben elvégezték.
(2) A bányatelkekről a bányahatóság nyilvántartást vezet.
Vhr. 27. § (1) A bányavállalat (egyéb vállalat, szövetkezet), a bányatelek megállapítását felügyeleti szervének hozzájárulásával a területileg illetékes bányahatóságtól kéri.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) Az O. F. F. igazolását arról, hogy a területen a kutatást a megszabott mértékben elvégezték,
b) a területfelhasználási hozzájárulást,
c) a bányatelek műszaki leírását,
d) a bányatelekkel, illetve a bányatelken végzett, műveletek hatásával érintett létesítmények, vízfolyások vagy állóvizek, valamint ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek) név- és címjegyzékét és az ingatlanok telekkönyvi azonosításához szükséges adatokat, úgyszintén a szükséghez képest a létesítmények állapotát feltüntető műszaki leírást vagy fényképeket,
e) a bányatelek térképét a kivett helyek (20. §) megjelölésével.
Vhr. 28. § (1) A bányatelek megállapítása végett a bányahatóság a helyszínen tárgyalást tart.
(2) A helyszíni tárgyalásra meg kell hívni:
a) A kérelmezőt és felügyeleti szervét,
b) az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága ipari és építésügyi szakigazgatási szervét,
c) a járási, járási jogú városi tanács végrehajtó bizottsága ipari, építésügyi és mezőgazdasági szakigazgatási szervét,
d) a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökét,
e) az elsőfokú vízügyi hatóságot,
f) a bányaműveléssel érintett létesítmények, vízfolyások vagy állóvizek, valamint ingatlanok tulajdonosait (kezelőit),
g) az Országos Természetvédelmi Tanácsot és
h) az egyéb érdekelt hatóságokat.
(3) A tárgyaláson meg kell vizsgálni a kérelemben foglaltakat és meg kell állapítani különösen, hogy a bányatelek ásványi nyersanyagkészletének kitermelése lakótelepülést, felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, vízfolyást vagy állóvizet nem veszélyeztet-e, vagy egyéb közérdeket, illetőleg méltánylást érdemlő magánérdeket nem sért-e.
Vhr. 29. § A bányahatóság a bányatelek megállapítása felől a helyszíni tárgyalás alapján, az érdekelt hatóságok előírásainak figyelembevételével határozatot hoz, s ebben - szükség esetén - meghatározza a bányászattal járó veszélyeztetés elhárítására vagy csökkentésére szükséges műszaki intézkedéseket és feltételeket (Bt. 35-36. és 41. §).
Vhr. 30. § (1) A határozatot és a térképet egy-egy eredeti példányban ki kell adni:
a) A kérelmezőnek.
b) az elsőfokú építésügyi hatóságnak,
c) az elsőfokú vízügyi hatóságnak,
d) az O. F. F.-nek és
e) az O. B. F.-nek.
(2) A bányahatóság a határozat jogerőre emelkedése után a határozat egy példányának megküldésével megkeresi a telekkönyvi hatóságot, hogy az érintett ingatlanokra a bányatelek megállapítását jegyezze be.
Vhr. 31. § A bányahatóság indokolt esetben elrendelheti, hogy a bányatelek felszíni határait határjelekkel jelöljék meg.
Vhr. 32. § A bányatelket a bányahatóság a bányatelek megállapítására meghatározott szabályok megtartásával megváltoztathatja, így egyesítheti, szétbonthatja, kiterjedését csökkentheti vagy növelheti, ha az ásványi nyersanyag gazdaságosabb kihasználása azt indokolja. Ha a módosítás felszíni érdeket nem érint, a bányahatóság eltekinthet a bányatelek megállapítására vonatkozó új eljárástól.
Vhr. 33. § (1) A bányatelket a bányavállalatnak (egyéb vállalatnak, szövetkezetnek) a felügyeleti szerv hozzájárulásával előterjesztett kérelmére a bányahatóság a nyilvántartásból törli, ha a bányaművelés a Bt. 30. §-a szerint megszűnt.
(2) A bányahatóság a bányatelek törléséről határozatot hoz. A határozatot ki kell adni a kérelmezőnek és mindazoknak, akik bányatelek megállapítására vonatkozó határozatot megkapták, továbbá a telekkönyvi hatóságnak a bejegyzés törlése végett.
(3) A bányatelek jogosítottjának kötelezettségei a bányakárok [Bt. 42. § (3) bekezdés] megtérítése, a tájrendezés [Bt. 45. § (1) bekezdés] és a biztonság tekintetében a bányatelek törlése után is fennállanak, amíg az illetékes miniszter és az O. F. F. nyilatkozata alapján megállapítást nem nyer, hogy a területen a bányászat következtében a felszint veszélyeztető talajmozgás már nem várható.
Vhr. 34. § A bányavállalat (egyéb vállalat, szövetkezet) köteles a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról a bányahatóságnak jelentést tenni. A jelentést a változástól számított 30 napon belül kell megtenni.
Vhr. 35. § A bányahatóság köteles a jogosultságát vagy érdekeltségét igazoló személynek a bányatelkek nyilvántartási könyvébe betekintést engedélyezni és részére hiteles kivonatot vagy másolatot kiadni.
Vhr. 36. § (1) A Bt. 4. §-ában meghatározott szervek bányászati tevékenységével, úgyszintén a kőolaj vagy földgáz kitermelésével kapcsolatos bányatelek megállapítását az O. B. F. elnöke a rendelettől eltérően is szabályozhatja.
(2) A bányatelek megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat az O. B. F. elnöke állapítja meg.
Bányák telepítése
(1) Új bányát telepíteni vagy működő bányát korszerűsíteni, illetve lényegesen bővíteni akkor szabad, ha a tervek a biztonsági követelményeket kielégítik.
(2) A bányatelepítés (korszerűsítés, bővítés) egyéb feltételeit a Minisztertanács határozza meg.
Vhr. 37. § (1) A bányatelepítés (korszerűsítés, bővítés) szükségessége és gazdaságossága tekintetében a felügyeleti szerv - nagyobb létesítmények esetében a központi tervhatósággal egyetértésben - határoz.
(2) A bányatelepítési (korszerűsítési, bővítési) tervnek a biztonsági követelmények mellett biztosítania kell az ásványi nyersanyagnak korszerű bányászati módszerekkel és eszközökkel, a technika adott fejlettségi fokán történő lehető legteljesebb, a népazdaság számára gazdaságos kitermelését, továbbá a védett létesítmények és érdekek megóvását.
(3) Abban a vonatkozásban, hogy az ásványi nyersanyag kutatását kellő mértékben elvégezték-e, a földtani zárójelentés alapján az O. F. F. a biztonsági követelmények vonatkozásában a bányahatóság határoz,
(4) A bánya telepítésénél (korszerűsítésénél, bővítésénél) a termőtalaj védelmére fokozott gondot kell fordítani.
Vhr. 38. § (1) A bányák telepítését (korszerűsítését, bővítését) a beruházási rendelkezések figyelembevételével kell végrehajtani.
(2) A bányatelepítés (korszerűsítés, bővítés) kivitelezési tervének jóváhagyásához a bányahatóság hozzájárulása szükséges.
Új, korszerűsített vagy bővített bányában a termelést csak a bányahatóság engedélyével szabad megkezdeni, illetve folytatni.
Vhr. 39. § (1) A termelés megkezdésének időpontját és ütemét a felügyeled szerv határozza meg.
(2) Épülő új bányában (bányarészben) a bányahatóság a termelés megkezdésére az engedélyt csak akkor adhatja meg, ha az üzem biztonságos működésének feltételei fennállanak és a termelés a beruházási munkák tervszerű befejezését nem akadályozza.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem érintik az egyéb (egészségvédelmi, tűzrendészeti stb.) jogszabályok hatályát.
(4) A termelés engedélyezéséhez szükséges [(2) és (3) bekezdés] vizsgálatokat lehetőleg egy eljárás során kell elvégezni.
(5) Korszerűsítés vagy bővítés alatt álló bányában (bányarészben) a bányahatóság biztonsági szempontból előírhatja a termelés szüneteltetését.
Műszaki üzemi terv
(1) A bányaüzem köteles - jóváhagyott tervével összhangban - műszaki üzemi tervet készíteni. A műszaki üzemi tervet a biztonsági szabályok figyelembevételével kell elkészíteni és abban biztosítani kell az ásványi nyersanyagkészletek védelmét, a felszíni és földalatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok megelőzését és csökkentését.
(2) A műszaki üzemi tervet jóvá kell hagyni. A Minisztertanács állapítja meg, hogy a műszaki üzemi terv mely részéhez szükséges a bányahatóság előzetes engedélye.
Vhr. 40. § (1) A műszaki üzemi tervben térképen, táblázatokban és szövegben meg kell határozni a bányaüzem egy évre vagy hosszabb időszakra szóló műszaki üzemi tevékenységét.
(2) A műszaki üzemi tervet a bányaüzemnek az illetékes miniszter által - az O. B. F. elnökével egyetértésben - megadott utasítás szerint a bányaüzemre vonatkozó termelési, gazdaságossági, biztonsági és egészségvédelmi feladatok figyelembevételével kell kidolgoznia. A tervben az ásványi nyersanyagkészlet kitermelését úgy kell előirányozni, hogy az a legkisebb termelési veszteséggel történjék; ezt a bányahatóság ellenőrzi.
Vhr. 41. § (1) A bányahatóság a műszaki üzemi tervet a biztonsági szabályok érvényesítése, az ásványi nyersanyagkészletek védelme, a felszíni és földalatti létesítmények, a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvása, valamint a bányakárok megelőzése és csökkentése érdekében felülvizsgálja és határoz a tervnek e vonatkozásokban történő engedélyezése felől. Ha a bányahatóság a beterjesztéstől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.
(2) A műszaki üzemi terv jóváhagyásának rendjét az illetékes miniszter szabályozza.
(1) Jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül bányaművelést végezni nem szabad.
(2) A jóváhagyott műszaki üzemi tervtől abban a körben, amely a bányahatóság engedélyezése alá tartozik, eltérni vagy a tervet módosítani csak a bányahatóság engedélyével szabad, kivéve, ha életbiztonsági vagy népgazdasági érdek megóvása végett az eltérés nem tűr halasztást. Ilyen esetben az eltérést egyidejűleg be kell jelenteni a bányahatóságnak.
Vhr. 42. § Ha a tervidőszak megkezdéséig nincs jóváhagyott terv, a felügyeleti szervnek a termelés folytatására vonatkozó - az O. B. F. elnökével egyetértésben kiadott - intézkedése pótolja a műszaki üzemi tervet.
Üzemeltetési szabályok
(1) A bányavállalat (bányaüzem) köteles - a felügyeleti szerv, illetve a bányahatóság által meghatározott körben - a személy- és vagyonbiztonság, a szakszerű és gazdaságos termelés előmozdítása, valamint a gépek és üzemi berendezések helyes kezelésének biztosítása végett műszaki szabályzatokat és technológiai előírásokat készíteni.
(2) A műszaki szabályzatokat és technológiai előírásokat a bányahatóság hagyja jóvá.
Vhr. 43. § Műszaki szabályzatok és technológiai előírások alatt a dolgozók részére készített kezelési, illetve üzemi szabályzatokat, továbbá a szolgálati vagy technológiai utasításokat és előírásokat kell érteni,
Vhr. 44. § (1) A műszaki szabályzatok és technológiai előírások elkészítéséről a felelős műszaki vezető gondoskodik és azokat a bányahatóság hagyja jóvá.
(2) A jóváhagyott szabályzatokat és előírásokat az érdekelt dolgozóknak írásbeli elismervény ellenében ki kell adni, s a bányaüzem felelős műszaki vezetője köteles gondoskodni arról, hogy ezeket rendszeresen ismertessék és a bányahatóság utasításának megfelelően kifüggesszék.
(1) A bányavállalat (bányaüzem) a jogszabályok keretei között üzemi célra létesítményeket, gépeket és berendezéseket építhet, illetve tarthat üzemben.
(2) Ha jogszabály egyes létesítmények, gépek vagy berendezések építését, illetve üzembentartását más szakhatóság engedélyéhez köti, a szakhatóság az engedélyezés során a bányahatóság meghallgatásával jár el.
(3) A bányahatóság egyes, a (2) bekezdés alá nem tartozó bányászati létesítmények, gépek és berendezések építését, illetve üzembentartását biztonsági okokból engedélyhez kötheti.
Vhr. 45. § Üzemi célú létesítményt, gépet és berendezést tervezni, kivitelezni vagy üzembehelyezni, korszerűsíteni, szüneteltetni, hosszabb szünetelés után újból üzembe helyezni csak a Munka Törvénykönyvében, illetve annak végrehajtására kiadott jogszabályokban előírt biztonsági és egészségvédelmi szabályoknak megfelelően szabad.
Vhr. 46. § Az O. B. F. által meghatározott létesítmény, gép és berendezés építésére, illetve alkalmazására a bányahatóságtól előzetes engedélyt, üzembehelyezésére pedig üzemengedélyt, illetve használati (típus) engedélyt kell kérni.
Vhr. 47. § (1) A külszíni épületet és egyéb létesítményt, a külszíni bányavasutat, bányászati függőpályát (függősín-, és sodronykötélpálya) és lejtős pályát, amely idegen vasúthoz, a vasúti hatóság által engedélyezett bányavasúthoz, közúthoz vagy víziúthoz csatlakozik, azt érinti vagy keresztezi, illetve az országhatárt keresztezi, úgyszintén az ezen közlekedő géperejű vontató berendezést és járművet, ezek helyhezkötött vontató berendezéseit, továbbá az erősáramú távvezetéket, valamint a (2) bekezdésben nem említett távközlő berendezést a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezi. Az engedélyezési eljárás során a bányahatóságot meg kell hallgatni.
(2) A földalatti és az (1) bekezdés alá nem tartozó külszíni bányavasutat, az ezen közlekedő géperejű vontató berendezést, járművet, továbbá a helyhezkötött vontató és az aknaszállító berendezést, a bányászati függőpályát, csővezetéket, valamint az idegen területet nem érintő, közhasználatú hálózathoz nem csatlakozó bányabeli földalatti távközlő, úgyszintén a bányavállalat kezelésében levő villamosenergia átalakító és kapcsoló berendezést - az átvett villamosenergia mérési helyétől - a bányahatóság engedélyezi.
(3) Az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdés alá tartozó bányavasút engedélyezési jogát és szakfelügyeletét a bártyahatóságnak adhatja át, ha a külszíni bányavasút a földalatti bányavasúttal közvetlen kapcsolatban van, annak szerves folytatása, és külszíni végpontja zárt bányaudvaron van.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt létesítmény átalakításához, bővítéséhez és elbontásához, engedélyének átruházásához, valamint a létesítmény több szerv által történő közös használatához is az engedélyező hatóság hozzájárulása szükséges.
(5) Vezeték, vízfolyás vagy állóvíz keresztezése, illetve érintése esetén az engedélyezési eljárás során az érdekelt más hatóság hozzájárulását is meg kell szerezni.
A bányászati létesítmények, gépek és berendezések építését, illetve üzembentartását a bányahatóság ellenőrzi. Ez nem érinti a létesítményt, gépet vagy berendezést engedélyező hatóság szakfelügyeleti jogkörét.
Vhr. 48. § A 47. § (1) bekezdésében felsorolt létesítmény, gép vagy berendezés ellenőrzése során szükségessé váló szakmai és műszaki intézkedéseket hozzájárulás végett közölni kell az engedélyező hatósággal,
(1) A bányaüzem köteles a bányaműveléssel kapcsolatos térképeket (bányatérkép) elkészíteni és folyamatosan kiegészíteni.
(2) Biztosítani kell a mérések pontosságát és azt, hogy a bányatérkép a valóságnak megfeleljen. E célra felelős személyt kell kijelölni.
(3) A bányaművelés befejezésével a bánytérképek egy példányát megőrzés végett át kell adni a bányahatóságnak.
Vhr. 49. § (1) A bányaüzem köteles a bányahatóság előírása szerint a bányatérképek egy példányát a bányahatóságnak átadni és azt folyamatosan kiegészíteni.
(2) A bányahatóság köteles az érdekelt szervek számára a bányatérképekbe betekintést engedni.
Vhr. 50. § (1) A bányavállalat (bányaüzem) köteles bányamérő szolgálatot, fenntartani. Ennek élén a vezető bányamérő (fő-bányamérő) áll.
(2) A bányaüzem bányamérő szolgálatát közvetlenül a felelős műszaki vezető irányítja.
(3) A bányamérő szolgálat munkakörére, feladataira, dokumentációs anyagára, továbbá a bányamérők képesítésére és gyakorlatára vonatkozó rendelkezéseket az egyes bányászati ágazatok sajátosságainak megfelelően az illetékes miniszter által - az O. B. F. elnökével egyetértésben - kiadott ügyrend tartalmazza.
(1) A felügyeleti szerv a bányahatósággal egyetértésben állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek szerint művelés alatt álló bányában (telepben) ásványi nyersanyagkészlet visszahagyható. A megállapítás során figyelemmel kell lenni a biztonsági szempontokra és az esetleges későbbi termelés gazdaságosságára.
(2) Az ásványi nyersanyagkészlet visszahagyására vonatkozó rendelkezések megtartását a bányahatóság ellenőrzi; életbiztonsági vagy népgazdasági érdekből a bányahatóság a rendelkezéstől eltérést engedélyezhet.
Vhr. 51. § Bármilyen okból visszahagyott ásványi nyersanyagkészletet csak az O. F. F., ha pedig a nyilvántartást más szerv vezeti, az O. F. F. engedélyével a nyilvántartást vezető szerv törölheti az ásványi nyersanyagkészlet országos nyilvántartásából
A bányavállalat (bányaüzem) a művelést csak a bányahatóság által előzetesen jóváhagyott műszaki terv alapján szüneteltetheti vagy szüntetheti meg.
Vhr. 52. § (1) A bányaüzem szünetelése vagy megszüntetése felől a felügyeleti szerv határoz.
(2) A bányaüzemnek az ásványi nyersanyag kimerülése miatt történő megszüntetéséhez az O. F. F. szakvéleménye szükséges.
(3) A bányaüzem szünetelési vagy megszüntetési tervét részletes indokolással legalább 30 nappal a tervezett szünetelés, illetve megszüntetés előtt be kell terjeszteni a bányahatóságnak amely a jóváhagyás felől 15 nap alatt határoz,
3. Fejezet
A BÁNYÁSZAT BIZTONSÁGA
Általános biztonsági szabályok
(1) A bányamunka biztonságának fokozása érdekében biztonsági szabályzatokat kell kiadni.
(2) A bányaüzem köteles gondoskodni a biztonsági szabályzatok végrehajtásáról. A biztonsági szabályzatokat minden bányászati dolgozó köteles megtartani és az irányítása alatt álló dolgozókkal megtartatni.
(3) A bányászat biztonságát - hatáskörükhöz mérten - az államigazgatási szervek kötelesek előmozdítani és az ehhez megkívánt feltételeket biztosítani.
Vhr. 53. § A bányaüzem megfelelő munkakörülmények biztosításával és következetes munkafegyelem megteremtésével köteles elősegíteni a biztonsági és egészségvédelmi szabályzatok végrehajtását. Különös figyelmet kell fordítani a tűzrendészeti szabályok megtartására is.
Vhr. 54. § A bányavállalat (bányaüzem) vezetője köteles minden üzemben - a felelős műszaki vezető felelősségének érintetlenül hagyása mellett - legalább bányatechnikusi képezettségű és 3 évi bányaüzemi gyakorlattal rendelkező biztonsági megbízottat kijelölni. Az O. B. F. a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével és az illetékes miniszterrel egyetértésben jelöli ki azokat az üzemeket, amelyekben a biztonsági megbízott más munkakört nem tölthet be. Ha a biztonsági megbízott más munkakört is betölt, a bányavállalat vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a biztonsági megbízott e feladatának maradéktalanul eleget tehessen.
Vhr. 55. § A felelős műszaki vezető vagy helyettese köteles a bányaüzemet az üzemi társadalmi munkavédelmi felügyelő, az üzemi orvos és a biztonsági megbízott bevonásával, biztonsági szempontból havonta legalább egyszer felülvizsgálni és ennek megtörténtét, valamint intézkedéseit az üzemellenőrző naplóban feljegyezni; az intézkedések végrehajtását ellenőriznie kell,
Vhr. 56. § A bányavállalat (bányaüzem) köteles a balesetelhárítási és egészségvédelmi felvilágosító munkát korszerű eszközök segítségével megszervezni, továbbá az üzemi szakszervezeti bizottságnak ezirányú munkájához a szükséges feltételeket biztosítani,
A bányászatban a korszerű technika alkalmazása révén is törekedni kell a dolgozók élete, testi épsége és egészsége, az ásványi nyersanyagkészlet és a bányavagyon, valamint a bányaművelés által érintett egyéb társadalmi érdekek védelmére.
(1) A bányaüzem dolgozóit rendszeres balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. Bányamunkát csak az végezhet, aki az alapvető balesetelhárítási ismeretekből vizsgát tett.
(2) A bányavállalatnak (bányaüzemnek) és felügyeleti szerveinek vezető és ellenőrző munkakört betöltő műszaki dolgozói kötelesek a bányahatóság által előírt időszakonként a biztonsági szabályzatok ismeretéből vizsgát tenni.
Vhr. 57. § (1) A bányavállalat köteles minden újonnan munkába lépő vagy új munkakörben foglalkoztatott dolgozót munkába állítása előtt gyakorlattal egybekötött balesetelhárítási és egészségvédelmi oktatásban részesíteni s az oktatás anyagából vizsgáztatni.
(2) A bányaüzem dolgozói részére rendszeres balesetelhárítási tanfolyamot kell tartam, s ennek anyagából a kerületi bányaműszaki felügyelőség kiküldöttje, illetve a körzeti bányaműszaki felügyelő előtt vizsgát kell tenni.
(3) A bányaüzem a dolgozónak a felvétel alkalmával írásbeli elismervény ellenében balesetelhárítási és egészségvédelmi ismertetőt köteles kiadni.
(4) A Bt. 33. §-ának (2) bekezdésében megjelölt vizsga szabályait az O. B. F. elnöke állapítja meg. Az a műszaki dolgozó, aki a vizsgán nem jelenik meg, vagy akinek vizsgája eredménytelen, a vizsga eredményes letételéig munkakörében tovább nem foglalkoztatható.
A bányahatóság által kijelölt bányaüzemekben (bányavállalatoknál) bányamentő szolgálatot kell szervezni, illetve központi vagy önálló bányamentő állomásokat kell létesíteni.
A bányát fenyegető veszélyek megelőzése
A bányavállalat (bányaüzem) köteles dolgozóit a bányászat veszélyeivel szemben megvédeni és ezért a kutatás, a bányatelepítés és bányaművelés során megfelelő intézkedéseket kell tennie a bányát fenyegető veszélyek megelőzésére.
Vhr. 58. § (1) A bányavállalat már a kutatási munkálatokkal egyidőben köteles intézkedéseket tenni a bányaművelés veszélyességének csökkentése érdekében,
(2) Az ipari tudományos kutatás keretében gondoskodni kell a rendszeres bányászati biztonságtechnikai kutatásról is. A biztonságtechnikai kutatás tématervének megállapításába az O. B. F.-et be kell vonni.
A bányaüzemeket a vízveszély, a sújtólég- vagy szénporrobbanás és a tűzveszély szempontjából minősíteni kell. Ezekben bányamunkát csak a minősítésnek megfelelő biztonsági szabályok megtartásával szabad végezni.
Vhr. 59. § (1) A Bt. 36. §-a szerinti minősítés az O. B. F. hatáskörébe tartozik; aa O. B. F. a felügyeleti szervvel egyetértésben jár el.
(2) Minden bányaüzemben meg kell szervezni a megelőző tűzvédelmet.
(3) A földalatti tűzvédelem műszaki és szervezeti feltételeit, továbbá az egészségre ártalmas anyagok és munkafolyamatok, valamint a villamosenergia földalatti alkalmazásának feltételeit az O. B. F. elnöke az illetékes miniszterrel egyetértésben határozza meg.
(4) A földalatti bányatűz elfojtásában az állami tűzoltóság csak a bányaüzem felkérésére és szakirányításával működhet közre.
(5) A bányák földfeletti részének tűzrendészeti előírásait az illetékes tűzrendészeti hatóság határozatban állapítja meg, A határozat kiadását megelőző tűzrendészeti szemlére a bányahatóságot is meg kell hívni.
A víz- és gázveszély, sújtólég- vagy szénporrobbanás, tűzveszély, porártalom, sugárveszély és kőzetomlás megelőzésére szolgáló intézkedéseket fel kell venni a bányaüzem műszaki üzemi tervébe.
Intézkedések üzemzavar és balesetek esetén
(1) Ha a bányaüzemben üzemzavar vagy baleset következik be, a bányaüzem felelős műszaki vezetője köteles megtenni minden olyan intézkedést, amely a további veszélyt és a kár mértékét a legkisebbre korlátozza.
(2) A súlyos üzemzavar esetén megteendő intézkedések tervszerűségének biztosítása érdekében a bányaüzem köteles - a bányahatóság jóváhagyásával - a bányát fenyegető veszélyek (37. §) esetére üzemzavarelhárítási tervet készíteni.
A súlyos üzemzavart és a balesetet a bányahatóság köteles megvizsgálni. Ennek során megállapítja az üzemzavar vagy baleset okát, az egyes érdekelt személyek felelősségét és megteszi a felelősségrevonásra, valamint a hasonló esetek megelőzésére szükséges intézkedéseket. A bányahatóság megállapításai a bíróságot nem kötik.
A bányaüzem felelős műszaki vezetője köteles a súlyos üzemzavarokról és a balesetekről nyilvántartást vezetni.
Vhr. 60. § Az O. B. F. állapítja meg, hogy milyen üzemzavarokat és baleseteket kell súlyosnak tekinteni és melyeket kell a bányahatóságnak bejelenteni.
Vhr. 61. § Az O. B. F. elnöke engedélyezi és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben irányítja a bányászati baleseti statisztikai adatszolgáltatást
Védőpillér
(1) Ha a bányászati műveletek lakótelepülést, felszíni vagy földalatti egyéb létesítményt, folyó- vagy állóvizet veszélyeztetnek, megóvásukra védőpillért kell kijelölni.
(2) A védőpillért az érdekeltek meghallgatásával és az illetékes szakhatóság előírásainak figyelembevételével a bányahatóság jelöli ki. A védőpillért fel kell venni a műszaki üzemi tervbe.
(3) A bányahatóság - népgazdasági érdekből -az érdekelt felügyeleti szervek, valamint a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulásával védőpillér kijelölése helyett a veszélyeztetett létesítmény lebontását vagy áttelepítését, vagy a vízfolyás (állóvíz) áthelyezését is elrendelheti, illetve az illetékes hatóságnál ilyen intézkedést kezdeményezhet.
(4) A bányahatóság az érdekelt szervek meghallgatásával engedélyezheti a védőpillér meggyengítését vagy lefejtését, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha azt a népgazdaság érdeke megkívánja és az életbiztonsági követelmények egyéb módon is kielégíthetők.
Vhr. 62. § A védőpillér kijelölésére a javaslatot a bányaüzem köteles kidolgozni. A bányahatóság által megkívánt esetben a bányaüzem köteles bemutatni a Bányászati Kutató Intézet vagy a bányahatóság által kijelölt más szerv szakvéleményét is.
Vhr. 63. § (1) A védőpillért fel kell tüntetni a műszaki üzemi tervtérképen és minden bányatérképen.
(2) A térképen a védőpillér mellett fel kell tüntetni a bányahatóság engedélyezési számát,
Vhr. 64. § (1) Ha a védőpillér kijelölése helyett külszíni létesítmény, vízfolyás vagy állóvíz áthelyezésére kerül sor, előzetes gazdaságossági számítást kell készíteni. A gazdaságossági számítás elkészítésénél figyelembe kell venni a Bányászati Kutató Intézet, valamint - vízfolyás vagy állóvíz áthelyezése esetén - a vízügyi hatóság szakvéleményét.
(2) Vízfolyás vagy állóvíz áthelyezését az (1) bekezdésben meghatározott gazdaságossági számítás közlésével a vízügyi hatóságnál kell kezdeményezni.
4. Fejezet
Bányakárok-Újrahasznosítás
(1) A bányászati tevékenység során törekedni kell a kutatás és bányaművelés által okozott károk megelőzésére és elhárítására.
(2) A bányászati tevékenység folytán másnak okozott kárt meg kell téríteni.
(3) Az ingatlanban, épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában bekövetkezett, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károkat, valamint az ezekkel kapcsolatos károkat (a továbbiakban együttesen: bányakárok) e törvény rendelkezései szerint kell megtéríteni. A bányászati tevékenység folytán okozott egyéb károk megtérítésére, úgyszintén a bányakárokkal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekre a polgári jog általános szabályai az irányadók.
(4) A bányakárok megtérítésének módját a Minisztertanács szabályozza.
Vhr. 65. § A kár megelőzésére vagy elhárítására szolgáló intézkedéseket a bányahatóság is elrendelheti.
Vhr. 66. § (1) A bányakár folytán keletkezett kártalanítási kötelezettség azt a bányavállalatot, illetve bányászatra jogosult egyéb szervet terheli, amelynek részére a bányahatóság a bányatelket megállapította, illetve amelynek tevékenysége következtében a kár előállott. Egyetemleges a kártalanítási kötelezettség, ha a bányakár több bányavállalat tevékenységének a következménye. A bányavállalatok a kárt egymás között, magatartásuk felróhatósága alanyában, ha pedig ez nem állapítható meg, egyenlő arányban kötelesek viselni.
(2) Bányakárként kell megtéríteni azt a kiadást is, amelyet más személy a kár megelőzésére vagy elhárítására a bányahatóság intézkedése alapján teljesített. Sürgős szükség esetén a bányahatóság hozzájárulását utólag lehel beszerezni,
Vhr. 67. § A szabályszerűen folytatott bányászati tevékenység során keletkezett bányakár megtérítése - amennyiben annak megelőzése, elhárítása, illetve csökkentése érdekében a bányavállalat a szükséges intézkedéseket megtette - nem ronthatja a bányavállalat gazdasági eredményét. A részletes szabályokat a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével s az érdekelt miniszterekkel egyetértésben állapítja meg.
Vhr. 68. § (1) A távlati kutatás következtében keletkezett károkat a központi földtani hatóság költségvetéséből, a beruházási tervben szereplő, meghatározott bánya telepítését vagy működő bánya bővítését célzó kutatás, továbbá az ugyanilyen célú építés folytán keletkezett bányakárt a beruházási előirányzatból kell fedezni.
(2) A terep lényeges átalakulását vagy a víz nagykiterjedésű területen való elapadását vagy kiöntését okozó, nagyméretű vagy nagyterjedelmű károk esetén az illetékes miniszter előterjesztést tehet a Minisztertanácshoz a kártalanítás módjának és feltételeinek eltérő rendezésére.
(1) A mező- és erdőgazdálkodásban okozott bányakárt pénzben, az egyéb bányakárt lehetőleg természetben kell megtéríteni.
(2) Természetbeni kártalanítás esetén az esetleges értékkülönbözetet pénzben kell megtéríteni. Ha a természetben nyújtott kártalanítás értéke meghaladja az okozott kárt, a károsult választhat, hogy a különbözetet méltányos határidő alatt megtéríti, vagy természetbeni kártalanítás helyett pénzbeni kártalanítást igényel.
(3) Nem jár kártalanítás az építményben keletkezett kárért, ha az építményt bányaművelésre fenntartott területen (49. §) vagy bányatelek határain belül építési engedély (47. §) nélkül, vagy az abban - a kárelhárítás érdekében - megszabott feltételek megsértésével emelték.
(4) A szocialista szervezetek között a kártalanításról a Minisztertanács eltérően is rendelkezhetik.
Vhr. 69. § Mezőgazdasági ingatlan ideiglenes megművelhetetlensége esetén az ingatlanon levő zöldleltári értékért (szántás, vetés, folyó gazdasági évben végzett trágyázás költsége, évelő takarmánynövényekben, gabonaneműekben, szőlőben, gyümölcsösben stb. keletkezett kár), valamint az esetleges egyéb károkért, ideértve a művelési ág változásából eredő károkat is, a tényleges kárnak megfelelő pénzbeli kártalanítást kell fizetni. A zöldleltári érték megállapításánál a községi, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének javaslatát kell figyelembe venni. A zöldleltári értékben felmerült káron felül a művelési ág változásából eredő kár megtérítését célzó kártalanítás összege nem haladhatja meg az érintett ingatlan három évi tiszta jövedelmét.
Vhr. 70. § (1) Állami tulajdonban levő erdő időleges használhatatlansága esetén a faanyag szükségszerű kitermeléséről az erdészeti szervek gondoskodnak. A kitermelt faanyagot az erdészeti szerveknek kell átadni.
(2) Nem állami tulajdonban álló erdő időleges használhatatlansága esetén az erdőgazdasági termékekben okozott kárt pénzben kell megtéríteni.
(3) Mezőgazdasági termelőszövetkezet a használatában álló erdő kitermelt faanyagával a vonatkozó külön jogszabályok szerint rendelkezik.
(4) Sürgős szükség esetén, ha az előírásoknak megfelelő kitermelés nem biztosítható, a kitermelésre és az anyagelszámolásra az érdekelt szervek külön állapodnak meg.
(5) A kitermelt, de az erdészeti szervek, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére át nem adott faanyag értékét - az érvényes árhatósági rendelkezéseknek megfelelően - meg kell téríteni és a faanyag mennyiségét a bányavállalat anyagkerete terhére kell elszámolni.
Vhr. 71. § (1) Házhely és egyéb be nem épített belterületi ingatlan időleges használhatatlanná válása esetén, kártalanítás fejében, a helyben szokásos bérösszeget kell téríteni.
(2) Épület megrongálódása esetén a kártalanítás helyreállítással történik. A helyreállítási kötelezettség megállapításánál az építésügyi hatóság javaslatát figyelembe kell venni.
(3) Épület végleges használhatatlanná válása esetén kártalanításként oly épületet (szükség esetén telket is) kell a károsult rendelkezésére bocsátani, amelynek értéke megfelel a kár bekövetkezte előtti használati értéknek. A használati értékre a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerve a bányavállalat megkeresésére 30 napon belül köteles tájékoztatást adni.
(4) A kártalanítás kivételesen pénzben történhet akkor, ha a természetbeni kártalanítás az összes körülmények figyelembevételével - ideértve az ingatlan fekvését, valamint a károsult személyi és családi körülményeit is - a károsultra méltánytalan volna, vagy a természetbeni kártalanítás a népgazdaság számára nem lenne gazdaságos. (5) Lakóépület ideiglenes használhatatlansága esetén a bányavállalatnak kell gondoskodnia arról, hogy a lakókat az épület helyreállításáig megfelelően elhelyezze.
Vhr. 72. § Vízelvonás esetében az ivó- és háztartási vizet, valamint az állatállomány vízszükségletét - a vízügyi hatóság előírásainak megfelelően - más vízforrásból kell biztosítani.
Vhr. 73. § (1) A kárt szenvedett ingatlannál nagyobb értékű ingatlant csak kivételesen lehet kártalanításul felajánlani. A károsultnak az erre irányuló felszólítástól számított 30 napon belül kell kötelezettséget vállalnia az értékkülönbözet megtérítésére. Ennek hiányában a kártalanítás pénzben történik.
(2) Az értékkülönbözet megfizetésének feltételeit a kisajátítással kapcsolatos kártalanításra vonatkozó szabályok szerint keli megállapítani.
(3) Az értékkülönbözet és járuléka erejéig a kártalanításul adott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni.
(4) Ha a kárt szenvedett épület és a hozzátartozó telek értéke nagyobb, mint a kártalanításul felajánlott épületé és a hozzátartozó teleké, az értékkülönbözetet a károsult részére pénzben kell megfizetni.
Vhr. 74. § A törvény hatálybalépése előtt bányatelken emelt épületben keletkezett bányakárért is a bányavállalat felel, kivéve, ha igazolja, hogy 1945. április 4. után építési engedély, nélkül vagy nem az előírt feltételeknek megfelelően történt az építkezés.
Vhr. 75. § Állami szervek között a kártalanítás beruházási előirányzat átengedésével is történhet.
Bányakár megállapítása, valamint az ennek fejében járó kártalanítás felől - megegyezés hiányában - a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya a kisajátítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával határoz. A határozattal meg nem elégedő ügyfél a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a bírósághoz fordulhat.
Vhr. 76. § (1) A bányavállalat által felajánlott kártalanítással meg nem elégedő károsult a kártalanítási eljárás lefolytatása végett az ingatlan fekvése szerint illetékes járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályához fordulhat. Szükség esetén szakértőként a bányahatóságot kell meghallgatni.
(2) A jogerős államigazgatási határozattal meg nem elégedő ügyfél - a kisajátításra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - a keresetet az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt indíthatja meg.
(3) Csereingatlannal történő kártalanítás esetén a károsult a felajánlott kártalanítást meghaladó követelését csak pénzkövetelésként érvényesítheti.
(4) A bányakártalanítási eljárás és per, valamint az ezzel kapcsolatos minden beadvány illetékmentes.
(1) A bányavállalat - a népgazdasági érdek és a gazdaságosság figyelembevételével - mielőbb, de legkésőbb a bányászati tevékenység befejeztével köteles a külszíni területen, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt, vagy lényegesen korlátozódott, tájrendezési kötelezettségének fokozatosan eleget tenni és ezzel a területet újrahasznosítás céljára alkalmas állapotba hozni.
(2) Az újrahasznosítás felől a bányavállalat által készített terv alapján, a bányahatóság javaslatára és az érdekeltek meghallgatásával a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága, illetve ha az újrahasznosítás több járást, várost vagy kerületet érint, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz.
(3) A bányászat céljára szükségtelenné vált ingatlanok kezelését az újrahasznosításra illetékei szervnek kell átadni.
Vhr. 77. § (1) Az újrahasznosítás céljának meghatározására a szükséges adatok és szakvélemények közlésével a bányavállalat köteles előterjesztést tenni. Ennek alapján a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága, illetve ha az újrahasznosítás több járást, várost vagy kerületet érint, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizotsága az érdekelteket, köztük a bányahatóságot, a szükséghez képest helyszíni tárgyalás keretében meghallgatja és 30 nap alatt határozatot hoz.
(2) Az új bányák telepítési terveiben és a működő bányák műszaki üzemi terveiben a külszíni terület tájrendezési teendőit a terv jellegének megfelelő részletességgel az Országos Természetvédelmi Tanács és az érdekeltek bevonásával ki kell dolgozni.
(3) A tájrendezéshez, a területnek újrahasznosításra alkalmassá tételéhez szükséges intézkedések tervbeállítását és végrehajtását a bányahatóság ellenőrizheti.
(4) A tájrendezési kötelezettség kiterjed a bányászatra jogosult szövetkezetre (szövetkezeti vállalatra), illetve társadalmi szervre (Bt. 4. §) is.
Vhr. 78. § A tájrendezés, a területnek újrahasznosítás céljára alkalmassá tétele a bányavállalat, az újrahasznosítás pedig annak a szervnek a feladata, amelynek tevékenységi körébe az újrahasznosítás megvalósítása tartozik és amely szerv részére az ingatlant átadták. Vitás esetben a felügyeleti szervek egyetértésben döntenek. Egyéb illetékes szerv hiányában a bányászat céljára szükségtelenné vált ingatlan kezelését a községi, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságárak kell átadni
5. Fejezet
INGATLANOK ÉS VIZEK HASZNÁLATA
A felszíni ingatlantulajdon korlátozása
(1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) térítési igény nélkül köteles tűrni, hogy a bányavállalat az ingatlanon annak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el, illetve az ingatlan felszíne alatt vagy felett a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó függőpályát vagy vezetéket helyezzen el.
(2) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó vezetékoszlopok, állomások és egyéb létesítmények elhelyezése céljára a bányavállalat - kártalanítás ellenében - szorgalom alapítását igényelheti. A szolgalom alapítása és a kártalanítás felől - megegyezés hiányában - a járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya a kisajátítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával határoz. A megállapított kártalanítással meg nem elégedő ügyfél a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint a bírósághoz fordulhat.
(3) Ha az előző bekezdésben említett bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntetik vagy súlyosan akadályozzák, úgyszintén, ha a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van, az ingatlan kisajátításának, illetve a kezelői jog megszerzésének van helye.
(4) Az (1)-(2) bekezdés alapján végzett ténykedés során az ingatlanon okozott kárért a bányavállalat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles kártalanítást nyújtani.
(5) A bányavállalat az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogokat a honvédség kezelésében levő, illetve honvédelmi szempontból fontos területek tekintetében csak a honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulásával gyakorolhatja.
Vhr. 79. § A Bt. 46. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a szeizmikus robbantást és felvételezést mérésnek kell tekinteni.
Vhr. 80. § (1) A bányavállalat köteles az ingatlantulajdonost (kezelőt, használót) a Bt. 46. §-ának (1) bekezdésében említett tevékenység megkezdése előtt értesíteni.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett tevékenység több ingatlantulajdonost (kezelőt, használót) érint, az értesítés a községi, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága révén közhírrététellel történik.
Vhr. 81. § A Bt. 46. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell a bányászati célt szolgáló függőpályákhoz és vezetékekhez tartozó átalakító és kapcsoló berendezésekre, az ingatlanon áthaladó vezetékek védőberendezéseire, valamint a kőolaj, kőolajtermék és gáztávvezetésre is.
Vhr. 82. § (1) A bányavállalat köteles megkísérelni, hogy az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével) szerződésben megállapodjék a szolgalom alapítása, valamint a kártalanítás tárgyában,
(2) Ha nem sikerül megállapodni, a bányavállalat az ingatlan fekvése szerint illetékes járási, járási jogú városi, fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályánál kérheti szolgalom alapítását. A kérelemben meg kell jelölni az igényelt szolgalom tartalmát, csatolni kell az ingatlan vázrajzát, a vonatkozó telekkönyvi adatok, valamint a tulajdonos (kezelő) nevének és címének feltüntetésével.
(3) Az igazgatási osztály a bányavállalat kérelme alapján az érdekeltek meghallgatására haladéktalanul határnapot tűz ki. A kellően megidézett érdekeltek távolmaradása esetében azt kell vélelmezni, hogy a távolmaradók a szolgalom alapításához hozzájárulnak. Erre az idézésben figyelmeztetni kell az érdekelteket.
(4) A bányavállalat kérésére a szolgalmat alapító határozat azonnali végrehajthatóságát is ki lehet mondani, ha a munka haladéktalan megkezdése népgazdasági érdekből indokolt.
(5) A szolgalmat alapító határozatot kézbesíteni kell az érdekelteknek és - jogerőre emelkedése után - meg kell küldeni az illetékes telekkönyvi hatóságnak azzal a megkereséssel, hogy a szolgalmat a telekkönyvben a bányavállalat javára jegyezze be.
Vhr. 83. § (1) Ha a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntetik vagy súlyosan akadályozzák, az ingatlan tulajdonosa is igényelheti a kisajátítás elrendelésére hatáskörrel rendelkező hatóságnál az ingatlan kisajátítását.
(2) Ha az ingatlan állami tulajdonban áll, kisajátítás helyett a kezelői jog átadásnak van helye.
Vhr. 84. § Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az ingatlanon elhelyezett bányászati létesítményeket és mérési jeleket kímélni köteles.
Vhr. 85. § A bányászati célt szolgáló csővezetéknek és tartozékainak a bányahatóság által megállapított biztonsági övezetében nem szabad új építményt emelni, sem olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát veszélyeztetné.
(1) A bányatelek határai közt fekvő ingatlant házhelykialakítás céljára megosztani vagy azon építkezni csak az építésügyi hatóságnak a bányavállalat hozzájárulásával adott engedélyével, illetve az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad.
(2) Ha az építésügyi hatóság határozata ellen az érdekelt ügyfél a bányavállalat hozzájárulásának hiánya miatt történt elutasítás vagy a bányavállalat által kikötött feltételek miatt él jogorvoslattal, a másodfokú építésügyi hatóság a bányavállalat felügyeleti szervének és a bányahatóságnak meghallgatásával határoz.
Vhr. 86. § (1) Az építésügyi hatóság a bányatelek jogosítottját keresi, meg az ingatlanmegosztáshoz, illetve építkezéshez való hozzájárulás végett.
(2) Ha a bányavállalat az ingatlanmegosztáshoz, illetve az építkezéshez hozzájárulását megtagadja, az építésügyi hatóság a kérelmet elutasítja.
(3) Ha a bányavállalat az ingatlan megosztáshoz, illetve az építkezéshez feltételekkel járul hozzá, az építésügyi hatóság az engedélyt a bányavállalat által közölt feltételeknek megfelelően adja meg.
A bányavállalat az építésügyi hatóságtól kérheti, hogy a bányatelek határai közt fekvő házhelyekre rendeljen el építési tilalmat vagy korlátozást. Az ezzel kapcsolatos esetleges kártalanításra az építésügyi jogszabályok irányadók.
Vhr. 87. § (1) A bányavállalatnak az építésügyi hatóságnál előterjesztett kérelmében meg kell jelölnie az építési tilalom vagy korlátozás alá eső ingatlanok telekkönyvi adatait (telekkönyvi betét- és helyrajzi számok, ingatlantulajdonos vagy kezelő).
(2) Az építési tilalmat vagy korlátozást a telekkönyvi hatóság a jogerős határozat alapján a telekkönyvbe bejegyzi.
Vhr. 88. § A bányászati tevékenység befejezése után az építési tilalom vagy korlátozás csak abban az esetben szüntethető meg, ha az illetékes miniszter és az O. F. F. nyilatkozata alapján megállapítást nyer, hogy a területen a bányászattal összefüggő és a felszínt veszélyeztető talaj mozgás már nem várható.
Az ásványi nyersanyagkészletet tartalmazó területeket az illetékes miniszter és a központi földtani hatóság javaslatára a területrendezési tervek megállapításánál figyelembe kell venni. A területrendezési tervekben bányaművelés céljára fenntartott területen területfelhasználási, illetve építési korlátozásokat lehet életbe léptetni.
Vhr. 89. § A területrendezési tervek előkészítése során az O. F. F.-et fel kell hívni, hogy az ásványi nyersanyagkészletet tartalmazó területeket a készletek jellemzőinek feltüntetésével jelölje meg.
Vízhasználati jog
(1) A bányavállalat a bányában feltárt, az ott fakadó vagy oda behatoló vizet (bányavizet) e törvény szabályai szerint, az egyéb vizeket pedig a vízügyi jogszabályok szerint jogosult használni. A vízügyi jogszabályok irányadók a bányászati tevékenység folytán a bányából a felszínre kerülő víz, illetve áthelyezett élő vízfolyás és csapadékvíz elvezetésére is.
(2) A bányavíz mennyiségének változásáért a bányavállalat nem felelős.
(3) Bányavállalat vízhasználatára vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárás során a vízügyi hatóság a bányahatóság meghallgatásával határoz.
Vhr. 90. § A folyékony és gáznemű ásványi nyersanyagok bányászata során feltárt és bányaüzemi célra szükséges mélységi vízzel a bányavállalat rendelkezik.
Vhr. 91. § (1) A bányából felszínre kerülő víznek a legközelebbi vízfolyásig, illetve állóvízig való elvezetéséről a bányavállalat köteles gondoskodni.
(2) A bányavállalat a vízelvezetés tervét a vízjogi engedély megszerzése végett köteles a vízügyi hatósághoz benyújtani. A tervnek tartalmaznia kell az esetleg szükséges létesítmények vagy tisztítási folyamatok előírásait is.
Vhr. 92. § Ha a bányavíz felhasználása terén a különböző felügyeleti szervek alá tartozó bányavállalatok közt vita merül fel, a bányavíz felhasználását a bányahatóság szabályozza,
6. Fejezet
Műszaki fejlesztés
(1) A bányászatban a termelékenység növelése, a munka megkönnyítése, a nehéz és az egészségre ártalmas fizikai munka fokozatos megszüntetése érdekében törekedni kell - a gazdaságosság szem előtt tartásával - a legfejlettebb technika feltételeinek megvalósítására és alkalmazására.
(2) A műszaki fejlesztést a szervezett tudományos kutató munka eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak gyakorlati alkalmazásával is elő kell segíteni.
Vhr. 93. § (1) A műszaki fejlesztési intézkedéseket minden esetben gazdaságossági számításokkal kell megalapozni.
(2) Előnyben kell részesíteni az olyan műszaki fejlesztési célkitűzést, amely fokozottan figyelembe veszi a bányamunka biztonságát és az egészséges munkakörülményeket.
Vhr. 94. § Új bányák telepítésénél olyan technikai színvonal elérésére kell törekedni, amely a kérdéses időszakban a bányászat átlagos műszaki-technológiai színvonalát felülmúlja.
Vhr. 95. § Az új technológiai módszerek bevezetése előtt tudományos kutatási és kísérleti munkálatokat kell végezni, különösen a következő esetekben:
a) Minden új berendezés vagy új gép gyártása előtt,
b) olyan új terület bányaművelése előtt, amelynek veszélyforrásai nem ismeretesek,
c) művelés alatt álló területen akkor, ha új, eddig nem ismert veszélyforrást fedeztek fel, vagy valamilyen veszélyforrásra indokolt gyanú merült fel,
d) új bányászati, különösen robbantótechnikai módszerek bevezetése előtt, amelyek közvetlenül vagy közvetve veszélyeztethetik az életbiztonságot,
e) olyan veszélyforrások elhárítása céljából, amelyekre a bányabiztonsági kutatás eddig nem terjedt ki.
Vhr. 96. § A hazai tudományos kutatás, valamint a nemzetközi bányászati kutató munka eredményeinek elterjesztéséről és a gyakorlati tapasztalatok szervezett kicseréléséről az illetékes miniszter gondoskodik.
Gondoskodni kell a bányászati dolgozók szakmai képzéséről és továbbképzéséről. Egyes munkakörök képesítéshez kötését az illetékes miniszter a munkaügyi miniszterrel, a bányahatósággal és a szakszervezettel egyetértésben, az érintett oktatási intézmények felügyeleti hatóságának meghallgatásával szabályozza.
Vhr. 97. § (1) A továbbképzés éves és távlati tervét - a mérnök továbbképzésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - az illetékes miniszter az O. B. F. elnökével, a szakszervezettel és az érdekelt oktatási szervvel egyetértésben hagyja jóvá.
(2) A bányászati szakmunkás- és technikusképzést, valamint a továbbképzést - különös tekintettel a biztonsági és munkavédelmi ismeretek elsajátítására - a bányahatóság ellenőrzi.
(3) A bányászati - geológus, geofizikus - és építőanyagipari felső- és középfokú oktatás tantervében biztosítani kell a bányajog oktatását.
(4) Egyes jelentősebb munkakörök betöltéséhez az illetékes miniszter gazdaságimérnöki képesítést is megkövetelhet.
A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE
A bányászokat nehéz munkájuk és a bányászatnak az ország gazdasági életében elfoglalt jelentősége alapján - mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben - elismerésben kell részesíteni.
(1) Minden év szeptember havának első vasárnapját az ország "bányásznap"-ként ünnepli.
(2) Azoknak a bányászoknak, akik jó munkájukkal és fegyelmezett magatartásukkal arra érdemesnek bizonyultak, kitüntetéseket, illetve kitüntető jelvényeket kell adományozni. A kitüntetéseket és kitüntető jelvényeket, valamint adományozásuk feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
(3) A bányászok jogosultak a múlt harcos hagyományait és a bányászmunka megbecsülését kifejezésre juttató díszegyenruha viselésére.
(4) Gondoskodni kell a magyar bányászat és bányászélet haladó hagyományainak ápolásáról, a műszaki-történeti és a magyar bányászatra vonatkozó emlékek felkutatásáról és megőrzéséről.
Vhr. 98. § (1) A bányászatban - az egyéb kitüntető jelvények mellett - Bányászati Szolgálati Érdeméremmel lehet kitüntetni azokat a dolgozókat, akik kötelességüket hosszabb ideje, megszakítás nélkül, jól és fegyelmezetten teljesítik.
(2) A Bányász Szolgálati Érdemérem jelvény 36 mm átmérőjű, 4 mm széles babérkoszorú veszi körül, középen fent 10 mm átmérőjű címerrel, alatta keresztbe fektetett bányászkalapács. A babérkoszorún belül 4 mm széles, zománcozott alapon köralakban "Bányász Szolgálati Érdemérem" felírás van, amely a címer két oldaláig terjed.
(3) Az érdeméremnek bronz, ezüst és arany fokozata van.
(4) Az érdemérem bronz fokozata adományozható azoknak a földalatti dolgozóknak, akik legalább 10 évet és azoknak a külszíni dolgozóknak, akik legalább 15 évet, az érdemérem ezüst fokozata adományozható azoknak a földalatti dolgozóknak, akik legalább 20 évet és azoknak a külszíni dolgozóknak, akik legalább 25 évet, az érdemérem arany fokozata adományozható azoknak a földalatti dolgozóknak, akik legalább 25 évet és azoknak a külszíni dolgozóknak, akik legalább 30 évet töltöttek a bányászatban munkaviszonyban. A munkaviszonyban töltött idő megállapításánál az 1945. évi április hó 4. napja után eltöltött időt lehet figyelembe venni.
(5) Az arra érdemes dolgozókat kitüntetésre a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) terjeszti elő.
Vhr. 99. § A díszegyenruha formáját és viselésének szabályait az illetékes miniszter a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben állapítja meg.
Vhr. 100. § (1) A bányászat történeti és néprajzi értékű hagyományait össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
(2) A bányászati műszaki (tárgyi) emlékeket elsősorban a Központi Bányászati Múzeumban kell összegyűjteni. Emellett a bányavidéken működő múzeumoknak is feladata, hogy gyűjtsék a tájegységre jellemző bányászati technológia anyagát,
(3) A régi bányászati műveletek és létesítmények fennmaradt emlékeit meg kell óvni.
A bányászok anyagi megbecsülésére, így különösen a bérezésre, a munka- és szabadságidőre, a külön jutalomra, a társadalombiztosítási kedvezményekre, valamint a lakásépítkezések elősegítésére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.
A baleseti sérülteket és a baleset áldozatainak hátramaradottait - a társadalombiztosítási juttatásokon felül - megillető külön kedvezményeket az illetékes miniszter a szakszervezettel egyetértésben állapítja meg.
BÁNYAHATÓSÁG
A bányahatóság - e törvényben reáruházott feladatkörében - őrködik a dolgozók életére és testi épségére, egészségvédelmére, a biztonságos üzemvitelre, az ásványi nyersanyagkészlet és bányavagyon, valamint a felszín megóvására vonatkozó rendelkezések megtartása felett. A bányahatóság tevékenysége során intézkedéseket tehet a bányászat által érintett egyéb társadalmi érdekek védelmére is.
Vhr. 101. § A bányahatóság hatásköre a következő:
1. A bányászatban foglalkoztatott dolgozók életének és testi épségének megóvása, az üzem biztonsága, valamint a zavarmentes és biztonságos munka érdekében a szakfelügyelet gyakorlása, a bányászati kísérleti és vizsgáló tárók (állomások), tanbányák, laboratóriumok, bányászati ipari kutató intézetek bányabiztonsági és robbantástechnikai tevékenysége és a bányamentő szolgálat felett a szakfelügyelet ellátása; egészségvédő és balesetelhárítási óvórendszabályok kiadása és megtartásuk ellenőrzése, valamint a tűzvédelmi előírások megtartásának ellenőrzése (Bt. 8-9. §, Vhr. 5., 58-61. §):
2. a bányászatban a Munka Törvény-könyve munkavédelmi szabályainak ellenőrzése (előzetes munkavédelmi ellenőrzés, nők és fiatalkorúak védelme stb.);
3. szövetkezet (szövetkezeti vállalat) vagy társadalmi szerv bányászati tevékenységének engedélyezéséhez hozzájárulás [Bt. 4. §, Vhr. 2. § (1) bekezdés.];
4. a Bt. 4. §-a alapján folytatott bányászati tevékenység esetén annak megállapítása, hogy a felelős műszaki vezető milyen gyakorlattal, illetve képesítéssel rendelkezzék, továbbá a robbantási engedély kiadása (Vhr. 3. §);
5. a Bt. 5. §-ában szabályozott kitermelési tevékenység ellenőrzése (Vhr. 4. §);
6. a bányavállalat melléktevékenységi körébe tartozó üzemegység szakfelügyeletének átengedése [Vhr. 5. § (3) bekezdés];
7. segédüzemi jellegű bányászati tevékenység esetében a bányahatóság szakfelügyeleti körének meghatározása (Vhr. 6. §);
8. hozzájárulás a bányaüzem felelős műszaki vezetője és helyettese kijelöléséhez; a hozzájárulásnak a felügyeleti szervvel együttes eljárásban történő visszavonása (Bt. 11. §); felmentés ama rendelkezés alól, hogy a felelős műszaki vezető az üzem telephelyén lakjék, s hogy lakása és az üzem között állandó távbeszélő összeköttetés legyen [Vhr. 7. § (3) bekezdés];
9. szakfelügyelet a kutatás biztonságos végrehajtása felett (Bt. 15. §, Vhr. 19. §);
10. bányatelkek megállapítása és a kapcsolatos egyéb feladatok ellátása (Bt. 19-20., Vhr. 22-36. §);
11. új, korszerűsített vagy bővített bányában a termelés megkezdésének, illetve folytatásának engedélyezése, korszerűsítés vagy bővítés alatt álló bányában a termelés szüneteltetésének biztonsági szempontból való előírása [Bt. 22. §, Vhr. 39. § (2) és (5) bekezdés];
12. a bányaüzem műszaki üzemi terve meghatározott részének engedélyezése [Bt. 23. §, Vhr. 41. § (1) bekezdés];
13. műszaki szabályzatok, technológiai előírások jóváhagyása (Bt. 25. §, Vhr. 44. §);
14. engedélyhez kötött és jogszabállyal más hatóság hatáskörébe nem utalt bányászati létesítmények, gépek és berendezések engedélyezése [Bt. 26. §, Vhr. 46. §, 47. § (2) bekezdés];
15. bányászati létesítmények, gépek és berendezések ellenőrzése (Bt. 27. §);
16. bányák térképeinek őrzése (Bt. 28. §, Vhr, 49. §);
17. közreműködés az ásványi nyersanyagkészlet visszahagyására vonatkozó szabályok megállapításában; e szabályok megtartásának ellenőrzése (Bt. 29. §);
18. bányaüzem szünetelési és megszüntetési műszaki tervének előzetes jóváhagyása (Bt. 30. §, Vhr. 52. §);
19. azoknak az üzemeknek a kijelölése, amelyekben a biztonsági megbízott más munkakört nem tölthet be (Vhr. 54. §);
20. bányaüzemi dolgozók vizsgáztatása az alapvető balesetelhárítási ismeretekből és a biztonsági szabályzatokból [Vhr. 57. § (2) és (4) bekezdés];
21. közreműködés a bányászati biztonságtechnikai kutatás tématervének megállapításában [Vhr. 58. § (2) bekezdés];
22. bányaüzemek minősítése vízveszély, sújtólég- vagy szénporrobbanás és tűzveszély szempontjából [Bt. 36. §, Vhr. 59. § (1) bekezdés];
23. üzemzavarelhárítási terv jóváhagyása [Bt, 38. § (2) bekezdés];
24. súlyos üzemzavar és baleset vizsgálata és a szükséges intézkedések megtétele (Bt. 39. §, Vhr. 60. §);
25. a bányászati baleseti statisztikai adatszolgáltatás engedélyezése és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben történő irányítása (Vhr. 61. §);
26. védőpillérek kijelölése, azok meggyengítésének vagy lefejtésének engedélyezése (Bt. 41. §, Vhr. 62-64. §);
27. bányakárok megelőzésére intézkedések kiadása (Vhr. 65. §);
28. a tájrendezéshez, a terület újrahasznosításra alkalmassá tételéhez szükséges intézkedések tervbeállításának és végrehajtásának ellenőrzése [Vhr. 77. § (3) bekezdés];
29. a bányavíz felhasználásának szabályozása a különböző felügyeleti szervek alá tartozó bányavállalatok között felmerült vita esetén (Vhr. 92. §);
30. közreműködés egyes bányászati munkakörök képesítéshez kötésénél (Bt. 52. §), a szakmunkás- és technikusképzés, valamint a továbbképzés ellenőrzése [Vhr. 97. § (2) bekezdés];
31. a helyszíni vizsgálatok tartásával, a munka folytatásának megtiltásával, vagy korlátozásával, pénzbírság kiszabásával, valamint a bányatörvény egyes rendelkezései alól felmentés adásával kapcsolatban a Bt. 60. §-ában, illetve a Vhr. 107-109. §-aiban meghatározott jogok gyakorlása;
32. szakfelügyelet a mélységi vizek bányászati technológiával történő felszínre hozatala felett (Bt. 62. §, Vhr. 111. §);
33. közreműködés a mélységi vizek vízjogi engedélyezése és a védőterületek megállapítása során (Bt. 63. §, Vhr. 112. §);
34. a nem honvédségi, illetve nem karhatalmi célra szolgáló robbantóanyagok tárolása, szállítása és felhasználása feletti szakfelügyelet, az azok gyártása, tárolása, szállítása és felhasználása során megkívánt műszaki feltételek megállapítása és ellenőrzése (Vhr. 114. §);
35. a robbantási munkák végzéséhez, vezetéséhez, irányításához szükséges szakképesítés és szakmai gyakorlat szabályozása és a robbantási munkák végzésének engedélyezése (Vhr. 115. §);
36. közreműködés a bányabiztonságot érintő szabványosítási munkákban;
37. a Bt., a Vhr. és más jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.
(1) A bányahatóság országos hatáskörű szerve a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt működő Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség; elnökét és helyettesét a Minisztertanács nevezi ki.
(2) A bányahatóság területi szervei a kerületi bányaműszaki felügyelőségek. A bányavállalatok (bányaüzemek) rendszeres ellenőrzését a kerületi bányaműszaki felügyelőségek és ezek kijelölt körzeti bányaműszaki felügyelői látják el.
Vhr. 102. § Az O. B. F. elnöke köteles a bányahatóság tevékenységéről a Minisztertanácsnak rendszeresen jelentést tenni.
Vhr. 103. § Az O. B. F. elnöke mellett tanácsadó szervként Országos Bányahatósági Tanácsot kell szervezni. A tanács tagjait az O. B. F. elnökének előterjesztésére a Minisztertanács nevezi ki. A kinevezett tagokon kívül esetenként szakértők is meghívhatók. A tanács, szervezeti és működési szabályait az O. B. F. elnöke állapítja meg.
Vhr. 104. § (1) Az O. B. F., valamint a kerületi bányaműszaki felügyelőségek dolgozóit az O. B. F. elnöke nevezi ki.
(2) Az O. B. F. elnöke szabályozza a bányahatósági dolgozók szakképesítését és gyakorlatát. A körzeti bányaműszaki felügyelőnek legalább olyan szakképesítéssel és gyakorlattal kell rendelkeznie, mint amilyent a Bt. 11. §-a a felelős műszaki vezető részére előír. Az O. B. F. elnöke ez alól kivételt engedélyezhet.
(3) A kerületi bányaműszaki felügyelőségek, valamint a körzeti bányaműszaki felügyelők székhelyét, illetékességi területét, ügyrendjét, valamint a működésükre vonatkozó eljárási szabályokat az O. B. F. elnöke állapítja meg. Ennek során az O. B. F. elnöke meghatározott bányászati tevékenységre vonatkozóan egyes kerületi bányamű-szaki felügyelőségek illetékességét az ország egész területére vagy meghatározott részére kiterjesztheti.
Vhr. 105. § (1) A bányahatóság hatáskörében (Vhr. 101. §) elsőfokon - közvetlenül vagy a körzeti bányaműszaki felügyelők útján - a kerületi bányaműszaki felügyelőségek járnak el.
(2) Közvetlenül az O. B. F. hatáskörébe tartozik:
a) Egészségvédő és balesetelhárítási óvórendszabályok kiadása vagy módosítása,
b) bányaüzemek minősítése vízveszély, sújtólég- vagy szénporrobbanás és tűzveszély szempontjából,
c) a bányászati baleseti statisztikai adatszolgáltatás engedélyezése és irányítása,
d) egyes vezető és ellenőrző tevékenységet végző műszaki dolgozók biztonsági vizsgáztatása, t
e) közreműködés a bányászati biztonságtechnikai kutatás tématervének megállapításában,
f) a robbantóanyagok gyártására, tárolására, felhasználására és szállítására vonatkozó műszaki feltételek megállapítása,
g) robbantási munkák végzésének, vezetésének, irányításának szakképesítéshez és szakmai gyakorlathoz kötése és szabályozása, s végül
h) döntés a vízveszélyes, sújtólég-, szénporrobbanás-, sugár- és tűzveszélyes bányaüzemek felelős vezetőinek és vezetőhelyetteseinek az előírt képesítés és gyakorlat alól való felmentése ügyében.
Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke a bányahatóság hatáskörébe tartozó ügyekben az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), illetve a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve általános érvényű szabályzatokat adhat ki.
Vhr. 106. § Az O. B. F. elnöke - az érdekelt miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője meghallgatásával - általános érvényű szabályzatokat adhat ki:
a) Bányabiztonsági és balesetvizsgálati ügyekben a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével és a munkaügyi miniszterrel,
b) bányaegészségi ügyekben a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével, az egészségügyi miniszterrel és a munkaügyi miniszterrel,
c) robbantóanyagok gyártása, tárolása, szállítása és felhasználása tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben, végül
d) a Bt. és e rendelet bányahatósági hatáskörbe tartozó egyéb rendelkezéseinek végrehajtása érdekében.
A bányahatóság:
a) hatáskörébe tartozó ügyekben helyszíni vizsgálatot tarthat, iratok bemutatását és adatok közlését követelheti meg;
b) más módon el nem hárítható, közvetlen veszély vagy fenyegető súlyos károsodás esetén a munka folytatását megtilthatja vagy korlátozhatja és megszabhatja a munka újrafelvételének feltételeit;
c) azt, aki e törvényt vagy az ennek alapján kiadott rendelkezéseket megszegi, megbírságolhatja. A pénzbírság kiszabása nem zárja ki a fegyelmi vagy büntető eljárást;
d) kisebb bányaüzemnél - a biztonsági követelmények figyelembevételével - a bányatörvény egyes rendelkezései alól felmentést adhat, illetve azoktól eltérést engedélyezhet.
Vhr. 107. § (1) Az O. B. F. és az illetékes kerületi bányaműszaki felügyelőségek kiküldöttei, valamint a körzeti bányaműszaki felügyelők a bányaüzemeknél a hatáskörükbe tartozó ügyekben bármilyen munkahelyen vizsgálatot (ellenőrzést) tarthatnak és követelhetik a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatok, anyagok, tervek, térképek stb. rendelkezésükre bocsátását, felvilágosítások adását és jelentések megtételét.
(2) A bányahatóság kiküldötte a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok során észlelt hiányosságok megszüntetésére az erre a célra rendszeresített "Bányahatósági Utasítások Könyvé"-ben utasítást adhat. Az ilyen bejegyzést határozatnak kell tekinteni.
(3) A bányahatóság a bányászati dolgozók üzemi biztonsága érdekében szükséges vizsgálatok elvégzésére igénybe veheti a tudományos és ipari kutató intézeteket, s az egyéb tudományos és kutató szerveket.
Vhr. 108. § (1) A Bt.-nek, az annak alapján kiadott rendelkezéseknek, továbbá az O. B. F. vagy az illetékes kerületi bányaműszaki felügyelőség törvényes hatáskörében kiadott utasításainak megszegése esetében a bányahatóság 3.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A bírságolás részletes szabályait az O. B. F. elnöke állapítja meg.
(2) A pénzbírságot a bányahatóság pénzbírság-letéti számlájára kell befizetni. Az így befolyt összeget a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghallgatásával a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az O. B. F. elnöke jóléti és munkavédelmi célokra fordítja. Ha a dolgozó a jogerősen kiszabott bírságot 15 nap alatt nem fizeti be, azt a munkabéréből a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kell levonni.
Vhr. 109. § A bányahatóság kisebb bányaüzemnél - a biztonsági követelmények figyelembevételével - felmentést adhat, illetve eltérést engedélyezhet a Bt.-ben és e rendeletben meghatározott rendelkezések alól, így különösen a bányaüzem vezetésére (Bt. 11. §), a bányatelek megállapítására (Bt. 19-20., Vhr. 22.-36. §), a bányaüzem műszaki üzemi tervére (Bt. 23-24. §), a bányamérői szolgálatra (Vhr. 50. §), a bányaüzem szünetelésére vagy megszüntetésére (Vhr. 52. §) és a biztonsági megbízottra (Vhr. 54. §) vonatkozó rendelkezések tekintetében.
(1) A bányahatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései irányadók.
(2) A kerületi bányaműszaki felügyelőség határozata ellen az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökéhez fellebbezésnek van helye. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A körzeti bányaműszaki felügyelők intézkedései ellen 8 napon belül felszólalásnak van helye a kerületi bányaműszaki felügyelőséghez.
(4) A munka folytatását megtiltó vagy korlátozó intézkedések ellen előterjesztett fellebbezésnek vagy felszólalásnak nincs halasztó hatálya.
Vhr. 110. § A kerületi bányaműszaki felügyelőség vezetője az irányítása alá tartozó dolgozó utasításait egy éven belül hivatalból felülvizsgálhatja, megváltoztathatja és elrendelheti azok végrehajtásának felfüggesztését, ha az jóhiszeműen szerzett jogot nem sért. Hasonló jogkörrel rendelkezik az O. B. F. elnöke az O. B. F. dolgozói, valamint a kerületi bányaműszaki felügyelőségek által hozott határozatok, illetőleg kiadott utasítások tekintetében.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A mélységi vizek felszínre hozatalának bányahatósági szakfelügyelete
A bányahatóság szakfelügyeletet gyakorol a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok felett. A szakfelügyelet gyakorlása során a bányahatóság a munkálatok és az üzembentartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a vízügyi hatóságnál kezdeményezi.
Vhr. 111. § A mélységi vizek felszínrehozatalával kapcsolatos bányahatósági szakfelügyelet gyakorlásának módját az O. B. F. elnöke az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjével együttesen szabályozza. A szakfelügyelet nem terjed ki a kutak üzemeltetésére
A bányahatóság bányaműszaki szempontból közreműködik a mélységi vizek felszínre hozatalával kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás, továbbá a védőterületek megállapítására vonatkozó eljárás során.
Vhr. 112. § (1) A mélységi vizek felszínre hozatalával kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásra, továbbá a közcélú vízvezetéki ivóvízellátásra szolgáló víznyerőhelyek, valamint az ásványvíz, gyógyvíz vagy gyógyfürdő célját szolgáló forrás védőterületének megállapítására vonatkozó eljárásra a bányahatóságot meg kell hívni.
(2) A védőterületen fúrást, továbbá egyéb, a talaj megbontásával járó munkát csak a védőterület megállapítására vonatkozó eljárási szabályok és a bányahatóság kikötéseinek megtartásával szabad végezni.
A bányahatótági szakfelügyelet kiterjesztése
A Minisztertanács a bányahatóság szakfelügyeleti jogkörét és a bányatörvény egyes rendelkezéseinek hatályát kiterjesztheti egyéb tevékenységre, ha annak veszélyessége vagy az alkalmazott bányászati jellegű technológia ezt indokolttá teszi.
Vhr. 113. § (1) A bányahatóság szakfelügyelete kiterjed a kőolaj-, kőolajtermék- és gáz távvezetésre (nyomvonal-kitűzés, vezetékelhelyezés, távvezetéki üzem), a brikettgyártásra, széndúsításra, érc- és ásványelőkészítésre.
(2) Az illetékes miniszter az O. B. F. elnökével egyetértésben a bányahatóság szakfelügyelete alá utalhat meghatározott alagút- és földalatti vasútépítési munkálatokat.
(3) A bányahatóság az Országos Természetvédelmi Tanács felkérésére szakfelügyeletet gyakorol a barlangkutatási és barlangfenntartási munkálatok tekintetében.
Vhr. 114. § A bányahatóság hatáskörébe tartozik a nem honvédségi, illetve nem karhatalmi célra szolgáló robbantóanyagok tárolásának, szállításának és felhasználásának szakfelügyelete. E robbantóanyagok gyártásának, tárolásának, szállításának és felhasználásának műszaki feltételeit az O. B. F. elnöke állapítja meg; a gyártási, forgalombahozatali, vásárlási, szállítási és tárolási engedélyek kiadása a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.
Vhr. 115. § Az O. B. F. elnöke szabályozza a robbantási munkák végzéséhez, vezetéséhez és irányításához szükséges szakképesítést és szakmai gyakorlatot, valamint a robbantási munkák engedélyezését.
Szakszervezetek
E törvény rendelkezéseit az állami szervek a szakszervezetekkel együttműködve hajtják végre. Az együttműködés részleteit külön jogszabályok rendezik.
Vhr. 116. § (1) Ez a rendelet nem érinti a szakszervezetenek más jogszabályokban biztosított jogkörét.
(2) A Minisztertanács felkéri a szakszervezeteket, hogy munkavédelmi felügyelőik és a társadalmi szervezeteik útján - a dolgozók széles rétegeinek bevonásával - segítsék a törvény végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését.
Hatálybalépés, végrehajtás
Átmeneti rendelkezések
(1) Ez a törvény 1961. évi július hó 1. napján lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével hatályát veszti:
a) a félszabadulás előtt kibocsátott valamennyi, még hatályos bányajogi jogszabály (különösen az 1854. évi általános bányatörvény, az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok VII. része, az ásvány-olajfélékről és földgázokról szóló 1911. VI. törvény, a káliumsókról szóló 1911. VII. törvény);
b) az 1946. évi XIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése, 12-19. §-a és 22. §-a;
c) az 1948. évi XIII. törvény 1., 6-8. és 11. §-a.
(3) A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik, s ezzel kapcsolatban megállapítja a végrehajtáshoz szükséges átmeneti rendelkezéseket.
Vhr. 117. § (1) Az a szövetkezet (szövetkezeti vállalat) vagy társadalmi szerv, amely a Bt. hatálybalépésének napján bányászati tevékenységet folytat, köteles a Bt. 4. §-ában megszabott engedély iránt 1961. évi december hó 31. napjáig kérelmet előterjeszteni.
(2) Ha a hatóság a kérelmet jogerősen elutasítja, a szövetkezet (szövetkezeti vállalat) vagy társadalmi szerv a bányászati tevékenységet az elutasító határozatban megszabott határidő alatt köteles megszüntetni.
Vhr. 118. § Mezőgazdasági termelőszövetkezet (termelőszövetkezeti csoport) használatában álló ingatlanok tekintetében a termelőszövetkezetet (termelőszövetkezeti csoportot) - ha erről jogszabály másként nem rendelkezik - a Bt. alkalmazása szempontjából az ingatlan tulajdonosának jogai illetik meg.
Vhr. 119. § A Bt. hatálybalépésének napján a Bt. 11. §-ában megszabott képesítéssel, illetve gyakorlattal nem rendelkező felelős műszaki vezető (vezetőhelyettes) 1965. évi december hó 31. napjáig köteles az előírt képesítést megszerezni, vagy kérheti felmentését az előírt feltételek alól.
Vhr. 120. § A Bt. hatálybalépésének napján már üzemben levő bányák tekintetében az O. B. F. elnöke az illetékes miniszterrel egyetértésben állapítja meg azt a határidőt, ameddig a bányaüzem termelési területére a bányavállalatnak (egyéb vállalatnak, szövetkezetnek) a Bt. 19. §-a szerint bányatelek megállapítását kell kérnie.
Vhr. 121. § A Bt. rendelkezései a bányák földfeletti részére vonatkozóan tűzrendészeti szempontból nem érintik a tűzoltóságról és a tűzrendészetről szóló jogszabályok rendelkezéseit.
Vhr. 122. § A Bt. hatálybalépése napján a bíróság előtt folyamatban levő kártalanítási ügyeket a korábbi jogszabályok alkalmazásával kell lefolytatni.
Vhr. 123. § A Bt. hatálybalépése előtt a telekkönyvbe bejegyzett szénkutatási, szénbányanyitási és szénkiaknázási jog hatályát veszti s az ilyen bejegyzés hivatalból vagy kérelemre törölhető.
Vhr. 124. § (i) Ez a rendelet 1961. évi július hó 1; napján lép hatályba.
(2) A Bt. hatálybalépésével hatályát veszti az 1.025/1955. (II. 20.) számú minisztertanácsi határozat és az 1.053/1956. (VI. 10.) számú minisztertanácsi határozat, a 41/1955. (VII. 21.) MT számú, a 13.800/1947. (IV. 16.) IpM számú, a 26.000/1949. (IV. 9.) IpM számú, rendelet, valamint a 6.100/1948. (II. 13.) IpM számú rendelet 2-4. §-a.
Dr. Münnich Ferenc s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke