1/1962. (I. 24.) FM rendelet
a halászatról szóló 1961. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
[A halászatról szóló 1961. évi 15. törvényerejű rendeletet (Tvr.) és végrehajtási rendeletét (Vhr.) egységes szerkezetben tesszük közzé. A vastagbetűs szedés a Tvr. szövege.]
A halászatról szóló 1961. évi 15. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 36. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
(1) Halászat a halnak és más víziállatoknak (a továbbiakban: hal) megengedett eszközökkel és módon történő fogása (ideértve a horgászást is), továbbá tenyésztése, az ikra szedése, az ezeket a célokat szolgáló, valamint a hal és az ikra védelmét szolgáló gazdasági tevékenység.
(2) A halászat felett a főfelügyeletet a földművelésügyi miniszter gyakorolja.
Vhr. 1. § (1) A halászat szempontjából víziállat a hal, a rák, a kagyló, a béka és a pióca (a továbbiakban: hal).
(2) A halászat minden szokásos eszközzel és módon folytatható, kivéve, amelyet a Tvr. és e rendelet tilt.
(1) A halászat joga - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - valamennyi vizen az államot illeti.
(2) A halászati és mezőgazdasági termelőszövetkezet, valamint termelőszövetkezeti csoport (a továbbiakban: termelőszövetkezet) használatában álló mesterséges halastavakon, valamint a termelőszövetkezet vagy a termelői szakcsoport rizsföldjén a halászat joga a termelőszövetkezetet, illetőleg a termelői szakcsoportot illeti meg.
(3) A halászat joga - amennyiben ezt a halászat érdekei megkívánják és vízügyi, valamint egyéb népgazdasági érdeket nem sért - kiterjed a víz feletti és víz alatti növényzet kitermelésére, irtására és telepítésére is.
(4) A víz feletti és víz alatti növényzet kitermelésére, irtására és telepítésére egyébként jogosult e jogának, továbbá a folyóvíz és természetes tó partján fekvő föld tulajdonosa (használója) az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: PTK) 107. §-ában biztosított jogának gyakorlása során köteles a halászat érdekeit figyelembe venni.
Vhr. 2. § A halászatra jogosultnak a vízinövények kitermelésére, irtására és telepítésére vonatkozó joga nem terjedhet túl a halászat érdekében szükséges tevékenységen. Az erre vonatkozó részletes feltételeket az állami halászati jog használatba adásáról készített okiratban kell a helyi körülmények figyelembevételével megállapítani.
(1) Az állam halászati jogának hasznosításáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a földművelésügyi miniszter gondoskodik.
(2) Az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alatt álló gazdálkodó szerv kezelésében levő erdőterület vizei tekintetében az állami halászati jog hasznosításáról az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője gondoskodik.
(1) A folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak az állam tulajdonában vannak. [PTK 128. § (1) bekezdés.]
(2) A halászatra jogosult által kifogott hal tulajdonjogát a halászatra jogosult szerzi meg; a nem jogosult által kifogott hal a halászatra jogosult tulajdonába kerül. [PTK 128. § (3) bekezdés.]
II. FEJEZET
A halászati jog hasznosítása
(1) Az állam halászati jogának hasznosítása történhet:
a) állami vállalatok és halászati tudományos intézmények útján, saját kezelésben;
b) mezőgazdasági termelőszövetkezetek részéve határidő nélküli átengedés útján, halászati termelőszövetkezetek részére meghatározott időre való átengedés útján;
c) a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) részére meghatározott időre való átengedés útján.
(2) A halászati jog gyakorlását a jogosult csak az Országos Halászati Felügyelőség (26. §) előzetes hozzájárulásával ruházhatja át.
Vhr. 3. § A halászat szempontjából gazdaságilag önállóan kezelhető vízterületeket (üzemszakaszokat) az Országos Halászati Felügyelőség (a továbbiakban: OHF) javaslatára - az erdőterületek vizei tekintetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a földművelésügyi miniszter határozza meg.
Vhr. 4. § (1) Az állam halászati jogának saját kezelésben állami vállalatok (állami, kísérleti, tan-, cél-, hal-, vad- és erdőgazdaságok) és halászati tudományos intézmények útján történő hasznosítása, továbbá mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére határidő nélkül vagy halászati termelőszövetkezetek és a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) részére meghatározott időre történő átengedése (a továbbiakban: használatba adás) használatba adási okmány kiállításával történik. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a vízjogi engedéllyel ellátott mesterséges halastavakra és rizsföldekre.
(2) Városok, ipari központok és üdülőhelyek közvetlen körzetében levő vizeket - ide nem értve a mesterséges halastavakat és a rizsföldeket - elsősorban horgászás céljára kell használni.
(3) A használatba adási okmány a következőket tartalmazza:
a) a vízterület kiterjedése, közepes vízállás mellett;
b) a víz fekvése, határvonalainak pontos leírásával;
c) a használatba adás időtartama, illetőleg annak feltüntetése, hogy a használatba adás határozatlan időre történik;
d) a használatba adás egyéb feltételei (ivadékolási kötelezettség, alkalmazható halászeszközök, szelektálás, vízinövények kitermelése, irtása és telepítése stb.).
Vhr. 5. § Az állam halászati jogának meghatározott időre történő átengedése esetén az átengedés legrövidebb időtartama 8 év.
Vhr. 6. § (1) Az állam halászati jogának használatba adását a Tvr. 5. §-ának (1) bekezdésében megnevezett szervek - első ízben 1962. évi február hó 20. napjáig - kérhetik. Az írásbeli kérelmet három példányban a kérelmező székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályánál (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az igényelt vízterületről készített 1 :50.000 méretarányú térkép-másolatot ugyancsak három példányban. A térkép-másolaton fel kell tüntetni -közepes vízállás mellett - a vízterületet, az esetleg ahhoz tartozó holtágakkal, a partokkal és a műtárgyakkal (zsilipek, gátak stb.) együtt, továbbá a vízkivételi helyeket, a szennyvízcsatornák levezető helyeit, a kender- és lenáztatásra kijelölt helyeket, a kíméleti és általában a halállomány szaporodására különösen alkalmas területeket, valamint azoknak a községeknek (városoknak) határait, amelyek területén a víz fekszik.
(2) A megyei mezőgazdasági osztály az iratokat - szükség esetén a vízügyi igazgatóság szakvéleményével együtt - javaslatával az OHF-hez, az OHF pedig döntés végett a földművelésügyi miniszterhez, illetőleg az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjéhez terjeszti fel.
(3) A térkép-másolat a használatba adási okmány mellékletét képezi. A térkép-másolatot a halászatra jogosult a mindenkori állapotnak megfelelően - a változás időpontjának feltüntetése mellett - kiegészíteni, illetőleg kiigazítani köteles.
A halászati jog gyakorlása korlátozható, illetőleg az erre vonatkozó engedély visszavonható népgazdasági érdekből, továbbá, ha a halászatra jogosult a halászati jogot önhibájából huzamosan nem gyakorolja, annak gyakorlását más részére az Országos Halászati Felügyelőség hozzájárulása nélkül átengedi, vagy a halászati jog gyakorlásával járó kötelezettségeket egyébként megsérti és figyelmeztetése eredménytelen maradt.
Vhr. 7. § A halászatra jogosult a vízügyi szervek kezelésében levő vizeken tűrni köteles a vízimunkák végrehajtását és az ezekkel kapcsolatban szükségessé váló korlátozásokat.
Vhr. 8. § (1) Ha a halászatra jogosult a halászati jog gyakorlásával járó kötelezettségeit megsérti, a megyei mezőgazdasági osztály vagy az OHF figyelmeztetésben részesíti. A figyelmeztetést írásban kell közölni és a kötelezettségek teljesítésére határidőt kell szabni. A megyei mezőgazdasági osztály a figyelmeztetés másolatát köteles felterjeszteni az OHF-hez.
(2) Ha a figyelmeztetés eredménytelen maradt, a megyei mezőgazdasági osztály az OHF útján, az OHF pedig közvetlenül előterjesztést tesz a halászati jog gyakorlásának korlátozására, illetőleg megvonására. A halászati jog gyakorlásának korlátozása, vagy megvonása iránt a földművelésügyi miniszter, illetőleg az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője intézkedik.
III. FEJEZET
A halászat gyakorlása
A halászatot valamennyi vizen az okszerű halgazdálkodás követelményei szerint és a vízügyi jogszabályok megtartásával kell folytatni.
Vhr. 9. § (1) A halászatra jogosult az e rendelet alapján használatába adott vízterületen a halászatot legalább négy évre szóló halászati üzemterv szerint köteles gyakorolni. A halászati üzemtervben meg kell határozni a vizek szakszerű és gazdaságos kihasználásának módszereit, így különösen a szükséges halasítást és a kitermelés módját, valamint azt, hogy mely halfajok állományának elszaporítására kell a legnagyobb gondot fordítani.
(2) A halászati üzemtervet a halászatra jogosult bevonásával a megyei mezőgazdasági osztály készíti el. A halászati üzemtervet - jóváhagyás végett - az OHF-hez, illetőleg az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjéhez kell terjeszteni. A jóváhagyott halászati üzemtervet a használatba adási okmánnyal együtt kell őrizni.
(3) A halászatra jogosult az éves tervét a halászati üzemterv alapján köteles elkészíteni.
Vhr. 10. § (1) A mesterséges halastavakat rendeltetésüknek megfelelően kell használni; azokat más célra csak az OHF előzetes hozzájárulásával lehet használni. A halastavi váltógazdálkodást rendeltetésszerű használatnak kell tekinteni.
(2) A mesterséges halastavakon és a rizsföldeken, valamint a hozzájuk tartozó táp- és lecsapoló csatornákon a halastavak és rizsföldek töltésétől számított 1 km-en belül horgászni nem szabad.
Vhr. 11. § A halászat gyakorlása során a jogszabályoknak, különösen a vizek tisztaságának biztosítására vonatkozó, továbbá az árvízvédelmi töltések és ezek tartozékai, valamint a meder, a part és általában a vízügyi létesítmények rongálását tiltó rendelkezéseit meg kell tartani. Minden olyan létesítményhez, munkához és tevékenységhez - ideértve a vízinövények kitermelését, irtását és telepítését is -, amely a vizek le-folyási viszonyait, mennyiségét, minőségét, a meder vagy a part állapotát érinti, a vízügyi igazgatóságtól vízjogi engedélyt kell kérni.
Olyan vízen, amelyre az állam halászati joga kiterjed, - a 9. §-ban szabályozott esetek kivételével - csak az halászhat, aki arra a vízre területi engedélyt kapott és névre szóló állami halászvagy horgászjegyet váltott.
(1) Állami vállalatok és halászati tudományos intézmények kezelésében levő mesterséges halastavakon, víztárolókon és rizsföldeken a területi engedélyt és az állami halászjegyet a kezelő szerv által kiállított munkáltatói igazolvány pótolja.
(2) Halászati tudományos munkával kapcsolatos halászathoz a földművelésügyi miniszter engedélye szükséges.
(3) Külföldi állampolgárokra vonatkozóan a horgászás feltételeit a földművelésügyi miniszter az általános rendelkezésektől eltérően is szabályozhatja.
Területi engedély kiadására az 5. § (1) bekezdésében felsorolt szervek jogosultak.
(1) Állami halászjegyet - területi engedélyének felmutatása mellett -
a) halászati termelőszövetkezet tagja,
b) e törvényerejű rendelet hatálybalépésének időpontjában kisszerszámos területi engedéllyel és állami halászjeggyel rendelkező személy, továbbá
c) állami halászati szaktanfolyamot végzett és vizsgát tett személy válthat.
(2) Állami horgászjegyet az válthat, aki igazolja, hogy horgászegyesület tagja és megélhetési biztosító foglalkozása vagy jövedelme van, illetőleg eltartott.
(3) Az állami halászjegyet a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) közvetlenül, míg az állami horgászjegyet a MOHOSZ útján adja ki.
Az állami halász- és horgászjegy illetékköteles. Az illeték mértékét a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg.
(1) A területi engedélyt, továbbá az állami halász- vagy horgászjegyet a jogosult halászás közben köteles magánál tartani.
(2) A területi engedélyt és az állami halász- vagy horgászjegyet másra átruházni tilos.
Vhr. 12. § (1) Az egyes vízterületekre kiadható területi engedélyek számát, a területi engedélyek díját a megyei mezőgazdasági osztály állapítja meg. A területi engedélyek díját 8 évre kell megállapítani.
(2) A területi engedély mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kiadott területi engedélyekről a kiállító szerv köteles nyilvántartást vezetni.
(3) A külföldi állampolgár részére kiállított területi engedély másolatát a kiállító szerv három nap alatt köteles az OHF-hez felterjeszteni.
(4) A Magyar Népköztársaság területén működő diplomáciai, konzuli, kereskedelmi, sajtó- vagy egyéb képviselet, valamint nemzetközi szervezet külföldi állampolgárságú tagjai részére területi engedélyt a földművelésügyi miniszter, illetőleg az erdőterületek vizei tekintetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője a Külügyminisztérium Diplomáciai Testületet Ellátó Irodája útján ad ki.
Vhr. 13. § (1) Az állami halászjegy (a továbbiakban: halászjegy) kiadása iránti kérelmet szóban vagy írásban a kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyei mezőgazdasági osztálynál kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, foglalkozását, lakó- és munkahelyét, születési helyét és idejét, valamint anyja nevét. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg be kell nyújtani a kérelmező 1 db 4x4 cm nagyságú fényképét is.
(2) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg fel kell mutatni:
a) mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet tagjának tagsági könyvét és előző évi halászjegyét, illetőleg ha az előző évben halászjeggyel nem rendelkezett, tagsági könyvét és halászati szaktanfolyam elvégzését tanúsító vizsgabizonyítványát;
b) a Tvr. hatálybalépésének időpontjában kisszerszámos területi engedéllyel és halászjeggyel rendelkező személynek előző évi területi engedélyét és halászjegyét;
c) más személynek érvényes területi engedélyét és egy éves halászati szaktanfolyam elvégzését tanúsító vizsgabizonyítványát.
Vhr. 14. § (1) A halászjegyet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyei mezőgazdasági osztály adja ki. A halászjegy mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A megyei mezőgazdasági osztály a kiállított halászjegyekről nyilvántartást köteles vezetni.
Vhr. 15. § (1) Az állami horgászjegy (a továbbiakban: horgászjegy) kiadása iránti kérelmet szóban vagy írásban annál a horgász egyesületnél kell előterjeszteni, amelynek a kérelmező tagja. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, foglalkozását, lakó- és munkahelyét, születési helyét és idejét, valamint anyja nevét. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg be kell nyújtani a kérelmező 1 db 4x4 cm nagyságú fényképét is.
(2) A kérelmezőnek a megélhetését biztosító foglalkozását munkáltatói igazolvánnyal, jövedelmét, illetőleg eltartottságát pedig egy hónapnál nem régebben kiállított hatósági bizonyítvánnyal, 18 éven aluli kérelmező esetében a szülő (eltartó) írásbeli nyilatkozatával kell igazolnia.
(3) A horgász egyesület a kérelmeket a 3. számú mellékletnek megfelelő minta szerint - két példányban kiállított - jegyzékbe foglalva, a MOHOSZ-nak küldi meg. A MOHOSZ a jegyzékeket az 1962. évre vonatkozóan 1962. évi február hó 28-ig, ezt követően pedig minden évben legkésőbb december 1. napjáig a horgász egyesület székhelye szerint illetékes megyei mezőgazdasági osztályhoz köteles megküldeni.
Vhr. 16. § (1) A megyei mezőgazdasági osztály a jegyzékek adatait 15 napon belül felülvizsgálja, a felülvizsgálat eredményéhez képest a horgászjegyek kiadását engedélyezi, s a jegyzék egyik példányát - a horgászjegyek kiállítása és kiadása végett - a MOHOSZ-nak visszaküldi, a jegyzék másik példányát pedig irattárában megőrzi.
(2) A horgász jegyet a jóváhagyott jegyzék alapján - az illeték és a halászatfejlesztési hozzájárulás előzetes befizetése mellett - a MOHOSZ állítja ki. A horgászjegy mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza.
(3) A kiállított horgászjegyeknek a kérelmezők részére való kiadásáról a MOHOSZ a horgász egyesületek útján gondoskodik,
(4) A MOHOSZ és a horgász egyesületek a horgászjegyek kiadásával kapcsolatban a horgászjegynyomtatvány előállítási költségén kívül más költséget nem számíthatnak fel.
(5) A MOHOSZ a horgász egyesületi tagok tagsági viszonyaiban bekövetkezett változásokat (kilépést, kizárást, új tagfelvételt stb.) köteles a megyei mezőgazdasági osztálynak havonként bejelenteni.
Vhr. 17. § A halász- és a horgászjegy egy naptári évre, január 1. napjától december 31. napjáig, illetőleg a Tvr. 33. §-a alapján történő viszszavonásig érvényes.
Vhr. 18. § Külföldi állampolgár - területi engedély birtokában - horgászjegy nélkül horgászhat.
(1) A földművelésügyi miniszter azokon a vizeken, amelyekre az állam halászati joga kiterjed, korlátozhatja vagy eltilthatja a halászatot, szabályozhatja a halfogó eszközök hálószembőségét, eltilthatja az éjjeli halfogást, meghatározhatja az egy horgász által kifogható halmennyiséget, végül valamennyi vízre vonatkozóan szabályozhatja a haltenyésztést, korlátozhatja vagy eltilthatja a halászatra káros fogóeszközök és fogási módok alkalmazását.
(2) A földművelésügyi miniszter valamennyi vízre vonatkozóan általános vagy egyes halfajokra kiterjedő halászati tilalmi időket állapíthat meg és meghatározhatja a kifogható halak legkisebb méretét. A tilalom az egyes országrészekre vagy vizekre eltérő is lehet.
(3) A tilalom alatt levő és a méreten alúli kifogott halat - akár élő, akár élettelen állapotban van - haladéktalanul vissza kell bocsátani a vízbe. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a földművelésügyi miniszter, illetőleg a megyei mezőgazdasági osztály engedélyével kifogott méreten alúli halra.
Vhr. 19. § (1) A Balatonon és vízrendszerén április 20. napjától május 20. napjáig tilos a halászat.
(2) A Kis-Balaton természetvédelmi területén egész éven át tilos a halászat.
(3) A balatoni akadókon, továbbá az elzárt balatoni befolyók torkolatánál a Balatonon - 150 méter átmérőjű körzeten belül - és a befolyókon március 16. napjától április 20. napjáig nem szabad halászni.
(4) Az előző bekezdésekben meghatározott területeken a megállapított általános tilalom ideje alatt a parton vagy a vízen halász-, illetőleg horgászfelszereléssel való tartózkodás és a hal ívásának bármi módon való zavarása is tilos.
(5) A Balatonon és vízrendszerén csukát március 1. napjától március 31. napjáig, ragadozó őnt és süllőt március 1. napjától május 20. napjáig,
kősüllőt április 1. napjától május 20. napjáig,
10 kg-nál kisebb súlyú harcsát április 20. napjától június 30. napjáig,
pontyot április 1. napjától június 15. napjáig
kifogni nem szabad.
(G) A Balatonon és vízrendszerén egy horgász naponta
kősüllőből legfeljebb 3 kg-ot,
süllőből legfeljebb 2 db-ot,
pontyból legfeljebb 3 db-ot
foghat ki.
Vhr. 20. § (1) Azokból a vizekből, amelyekre az állam halászati joga kiterjed - a Balaton és vízrendszere, továbbá az országhatárt alkotó, valamint a 26. § (2) bekezdésében felsorolt vizek kivételével -
süllőt és kősüllőt március 20. napjától április 30. napjáig,
kecsegét, pontyot, rózsás és petényi márnát május 2. napjától június 20. napjáig,
sebes- és szivárványos pisztrángot október 1, napjától április 30. napjáig
tilos kifogni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fajlagos tilalmi időket a megyei mezőgazdasági osztály az ivás idejétől függően - az OHF előzetes hozzájárulásával - legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, illetőleg legfeljebb 20 nappal megrövidítheti. A megváltoztatott fajlagos tilalmi időket közhírré kell tenni. A közhírrétételről a megyei mezőgazdasági osztály köteles gondoskodni.
Vhr. 21. § (1) Azokból a vizekből, amelyekre az állam halászati joga kiterjed, - a 26. § (2) bekezdésében felsorolt vizek kivételével - egész éven át tilos a
32 cm-nél rövidebb ponty (Cyprinus carpio L.),
30 cm-nél rövidebb süllő (Lucioperca lucioperca L.),
20 cm-nél rövidebb kősüllő (Lucioperca volgensis Gmelin.),
42 cm-nél rövidebb harcsa (Silurus glanis L.),
40 cm-nél rövidebb kecsege (Acipenser ruthenus L.),
30 cm-nél rövidebb ragadozó őn (Aspius aspius L.),
30 cm-nél rövidebb feketesügér (Mycropterus salmoides Lacep.),
40 cm-nél rövidebb rózsás márna (Barbus barbus L.),
22 cm-nél rövidebb sebespisztráng (Salmo trutta morpha fario Berg.),
22 cm-nél rövidebb szivárványos pisztráng (Salmo trutta morpha irideus shasta Jord.),
10 cm-nél rövidebb folyami rák (Astacus fluviatilis L.)
kifogása,
(2) A Balatonon és vízrendszerén egész éven át tilos még a 30 cm-nél rövidebb csuka (Esox lucius L.) kifogása is.
(3) A testhosszúság az előző bekezdésekben felsorolt halfajoknál az orrcsúcstól a farokúszó tövéig, ráknál a szemtől a kiegyenesített farok végéig mért távolság.
Vhr. 22. § (1) Folyami (nemes) rákot október 16. napjától május 31. napjáig tilos kifogni.
(2) Egész éven át tilos az ikráit vagy ivadékait a potroha alatt hordó folyami nőstény rák kifogása.
Vhr. 23. § (1) Az ipari célra felhasználható festőkagylót április 16. napjától május 31. napjáig tilos a vizekből kiszedni.
(2) A Tiszából és mellékfolyóiból - a Körösök kivételével - az 5 cm-nél rövidebb, a Körösökből és a többi vízből a 8 cm-nél rövidebb festőkagyló szedése egész éven át tilos.
Vhr. 24. § Halászatra nem jogosult által vagy tiltott eszközökkel és módon kifogott halat, továbbá horgász által kifogott halat forgalomba hozni tilos.
Vhr. 25. § (1) Az e rendeletben meghatározott tilalmi idők a tilalom kezdeteként megjelölt nap nulla órájával kezdődnek és a befejező határnap huszonnegyedik órájával szűnnek meg.
(2) Ha az e rendeletben meghatározott tilalmi idők kezdő napja szombatra vagy vasárnapra esik, a tilalom a következő hétfővel lép életbe, ha pedig a tilalmi idők utolsó napja esik szombatra vagy vasárnapra, a tilalom az e napokat közvetlenül megelőző pénteken végződik.
Vhr. 26. § (1) Az e rendeletben megállapított tilalmak nem terjednek ki a továbbtenyésztésre szánt tenyészhalaknak a megyei mezőgazdasági osztály engedélye alapján külön erre a célra kijelölt brigád vagy a Balatoni Halászati Vállalat által történő kifogására. A mesterséges haltenyésztéshez szükséges tejes és ikrás tenyészhalakat az ivartermékek mesterséges elvétele után a megyei mezőgazdasági osztály által meghatározott helyeken szabad értékesíteni.
(2) Az e rendelet 20. és 21. §-ában meghatározott fajlagos és mérettilalmak nem terjednek ki a Tvr. 2. §-ának (2) bekezdésében felsorolt vizeken kívül az egyéb mesterséges halastavakra sem. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a halráccsal felszerelt és műtárgyakkal ellátott víztározókat - amennyiben azok vize lecsapolható -mesterséges halastavaknak kell tekinteni.
Vhr. 27. § Azokon a vizeken, amelyekre az állam halászati joga kiterjed, - a mesterséges halastavak kivételével - völgyzárógátaktól, zsilipektől, duzzasztóktól és más hasonló műtárgyaktól 50 m-nél kisebb távolságra halászni csak nyeles horoggal és a vízügyi igazgatóság által kiállított belépési engedély birtokában szabad.
Vhr. 28. § Halpusztulás veszélye esetén a halászati tilalmak alól a megyei mezőgazdasági osztály felmentést adhat.
(1) Halászati tilalom ideje alatt halat szállítani, vagy forgalomba hozni csak a hal eredetének igazolása mellett szabad.
(2) Továbbtenyésztésre szánt halat egész évben csak a hal egészséges állapotát igazoló állategészségügyi bizonyítvány birtokában szabad szállítani vagy forgalomba hozni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján szükséges igazolások kiadására jogosult mezőgazdasági szakigazgatási szerveket a földművelésügyi miniszter jelöli ki.
Vhr. 29. § (1) Halászati tilalom idején - külföldről és mesterséges halastóból származó hal kivételével - tilalom alatt levő hal szállításához és forgalombahozatalához a hal eredetének igazolása szükséges.
(2) A hal eredetének, valamint továbbtenyésztésre való alkalmasságának és egészséges állapotának igazolása a megyei mezőgazdasági osztály hatáskörébe tartozik. A hal eredetének igazolásáról kiállított bizonyítvány 15, az állategészségügyi bizonyítvány pedig 8 napig érvényes.
Vhr. 30. § Mesterséges halastóból származó és továbbtenyésztésre alkalmas egynyaras halivadékot fogyasztás céljából forgalomba hozni csak a megyei mezőgazdasági osztály hozzájárulásával szabad. Ezért a mesterséges halastó kezelője a fogyasztás céljából tervezett forgalombahozatalt legalább 15 nappal megelőzően köteles a megyei mezőgazdasági osztálynak - a halfaj, a mennyiség és a minőség megjelölésével - írásban bejelenteni. A megyei mezőgazdasági osztály a bejelentőt kötelezheti, hogy az értékesíteni kívánt halivadékot állami vállalatnak, halászati vagy halászattal foglalkozó mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, illetőleg horgász egyesületnek adja el. Amennyiben a megyei mezőgazdasági osztály a kérdésben a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a halivadék tervezett értékesítéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
Fogásra kész halászeszközzel víz partján vagy vízen tartózkodni csak annak szabad, aki halászatra jogosult.
A parton fekvő föld tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a halászatra jogosult a parton közlekedjék és halászati tevékenységet folytasson; köteles tűrni továbbá, hogy a halászatra jogosult azokat a vizeket, illetőleg vízszakaszokat, amelyekre halászati jogosultsága kiterjed, valamint a kíméleti területek (21. §) határát táblával megjelölje. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az állami érdekből lezárt területekre.
Vhr. 31. § (1) Halászat közben - az egyéb rendelkezések mellett - a vízi közlekedés rendjét biztosító szabályokat is meg kell tartani.
(2) A halászat zavarása és a halászeszközök rongálása tilos.
A földművelésügyi miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - a halászatnak az országhatárt alkotó vizeken való gyakorlását a törvényerejű rendelettől eltérően is szabályozhatja.
Vhr. 32. § (1) A rendelet alkalmazása tekintetében határvíznek kell tekinteni:
a) a határt képező folyókat és egyéb vízfolyásokat, beleértve a Mura és a Dráva folyóknak a határon levő szakaszait is,
b) a Fertő-tónak a Magyar Népköztársaság területéhez tartozó részét,
c) a Hansági Főcsatornának a határmenti szakaszát, valamint a Főcsatornának ettől az ország belseje felé számított 5 km-es részét,
d) a határövezetben a határt átszelő és valamely szakaszon határt képező vízfolyásokat, az államhatártól az ország belseje felé számított 5 km-es szakaszát.
(2) Határvizeken halászatot csak az folytathat, aki érvényes halász- vagy horgászjegyén és a határvízre szóló területi engedélyén kívül határvízi halászati, illetőleg horgászati engedéllyel is rendelkezik, vagy akinek a neve annak a vízijárműnek a határvízi közlekedési engedélyén szerepel, amelyet az illető a halászatkor használ.
(3) A határvízi halászati, illetőleg horgászati engedélyek kiadása a Határőrség területileg illetékes szerveinek, budapesti lakosok esetében pedig a Határőrség Országos Parancsnokságának hatáskörébe tartozik.
(4) A határvízi halászati, illetőleg horgászati engedély iránti kérelemben a kérelmező személyi adatain kívül meg kell jelölni a határvíznek azt a szakaszát, amelyen a kérelmező a halászatot folytatni kívánja, valamint azt is, hogy a kérelmező csak nappali vagy éjszakai halászatot is kíván-e folytatni. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg be kell mutatni az érvényes halász-, illetőleg horgászjegyet és a határvízre szóló területi engedélyt is.
(5) Határvízi halászati, vagy horgászati engedély, illetőleg határvízi közlekedési engedély birtokában is a határvíznek csak az engedélyben meghatározott szakaszán és az engedélyben megjelölt időben szabad halászni.
(6) Az, aki éjszakai halászati, illetőleg horgászati engedéllyel nem rendelkezik, csak napkeltétől napnyugtáig halászhat.
(7) A belügyminiszter egyes határvizeken a halászat engedélyezését korlátozhatja.
IV. FEJEZET
A halászat védelme
(1) A rendőrök, szolgálatban levő pénzügyőrök, halőrök, mező-, erdő-, gát- és csatornaőrök, továbbá a földművelésügyi miniszter, illetőleg a megyei mezőgazdasági osztály által megbízott társadalmi ellenőrök kötelesek a vízben vagy a vízparton halászeszközökkel tartózkodó személyeket a halászatra való jogosultságukat igazoló okmányok és halászzsákmányuk felmutatására felszólítani, a halászatra jogosító okmánnyal nem rendelkező személyeket pedig személyazonosságuk igazolására és a halászat azonnali abbahagyására felhívni. Az ellen, aki e felhívásnak eleget nem tesz, szabálysértési eljárást kell indítani.
(2) A büntető törvények alkalmazása szempontjából a halőrt hivatalos személynek és hatósági közegnek, a halászati társadalmi ellenőröket pedig feladatuk ellátásával kapcsolatban hatósági közegnek kell tekinteni.
Vhr. 33. § (1) Halőrként olyan személy foglalkoztatható, aki magyar állampolgár, erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esik és nincsen olyan szellemi vagy testi fogyatkozása, amely hivatásának teljesítésére képtelenné tenné. E feltételeknek megfelelő mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeti tag halőrként ugyancsak foglalkoztatható.
(2) A halőr alkalmaztatásakor, illetőleg a már működő halőr az e rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül köteles a megyei mezőgazdasági osztály vezetője előtt esküt tenni.
(3) A megyei mezőgazdasági osztály az esküt tett halőrt nyilvántartásba veszi és igazolvánnyal, valamint jelvénnyel látja el.
Vhr. 34. § Halászati társadalmi ellenőri megbízás a 33. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személy részére adható. A társadalmi ellenőr működésének megkezdése előtt köteles a megyei mezőgazdasági osztály vezetője előtt esküt tenni.
(1) Valamennyi vízen
a) tilos halfogás céljára mérgező- vagy robbanóanyagot, továbbá lőfegyvert és a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül szúrószerszámot vagy villamosáramot használni;
b) búvárként halászni csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad;
c) haltelepítést végezni csak a földművelésügyi miniszter által megállapított szabályok szerint szabad;
d) horgászni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak nyeles horoggal szabad.
(2) A mesterséges halastavak és a rizsföldek kivételével, valamennyi vizen
a) halászat céljából vízleeresztést végezni a megyei mezőgazdasági osztály engedélyével és a vízügyi hatóság előírásainak megtartásával szabni;
b) olyan hálót, amely a meder felénél többet elzár vagy a halak szabad vonulását más módon akadályozza, csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad alkalmazni;
c) nem halászati célból történő végleges elzárás esetében - ha ezt a halászat érdeke megkívánja - a halak szabad vonulását biztosító berendezést kell létesíteni;
d) a vízhasználatra jogosult - ha azt a halászat érdeke megkívánja - köteles a halaknak a vízkivételi műbe való bejutását megakadályozó berendezést a vízjogi engedélyben meghatározott módon létesíteni és fenntartani.
(3) Tilos a víznek a vízben élő állatokra vagy növényekre káros és ezek életfeltételeit rontó anyagokkal való szennyezése; kendert és lent áztatni csak az erre a célra kijelölt helyeken szabad.
(1) A halak ívására és a halivadék fejlődésére különösen alkalmas vízterületet kíméleti területte lehet nyilvánítani. A kíméleti területté nyilvánítás a megyei mezőgazdasági osztály hatáskörébe tartozik.
(2) A kíméleti területeken - a halállomány fennmaradását és fejlődését elősegítő halászati tevékenység kivételével - minden halászat tilos.
(3) A kíméleti területeket a halászatra jogosult köteles táblával megjelölni. A tábla megrongálása, jogosulatlan áthelyezése vagy eltávolítása tilos.
A halászatra jogosult a mesterséges halastavaknál és haltenyésztő telepeken elpusztíthatja a halakra kártékony állatok közül a vidrát, a pézsmapockot, a szárcsát, a téli búvármadarat és a szürkegémet abban az esetben is, ha vadászatra nem jogosult. Ez a rendelkezés nem érinti a vadászatra jogosultnak az elpusztított állatokra vonatkozó tulajdonjogát.
Előhal, élőikra, élő állati vagy növényi haltáplálék külföldről történő behozatalához a földművelésügyi miniszter engedélye is szükséges.
Vhr. 35. § (1) Valamely hazai vízben nem honos halfaj betelepítéséhez a földművelésügyi miniszter engedélye szükséges. Az engedély iránti kérelmet a megyei mezőgazdasági osztálynál kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell nevezni a betelepíteni szándékolt halfajt, ismertetni kell a halfaj élettani tulajdonságait, fizikai igényeit és azokat az előnyöket, amelyek a betelepítéstől várhatók, fel kell tüntetni a betelepítendő halfaj mennyiségét és a betelepítés tervezett időpontját. A kérelemben meg kell jelölni - vázrajz csatolásával - azokat a vízszakaszokat, amelyeken a telepítés történik, s fel kell sorolni azokat az intézkedéseket, amelyek az új halfaj esetleges kártételei ellen szükségesek.
(2) Hazai halfaj telepítésének (ivadék vízbe helyezésének) tervezett időpontját és helyét a telepítést megelőzően legalább 8 nappal a megyei mezőgazdasági osztálynak ugyancsak be kell jelenteni.
Vhr. 36. § Horgász a 27. §-ban meghatározott vízszakaszok kivételével - nyeles horgon kívül - 1 m2-nél nem nagyobb felületű csalihal-fogó hálót is használhat.
Vhr. 37. § (1) Vízszennyezési kérdésekben halélettani szempontból az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (a továbbiakban: OMMI) szakvéleményét kell figyelembe venni.
(2) Vízszennyezés esetén a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága kiküldöttjének közreműködésével a szennyezéshez legközelebb levő vízterületről jegyzőkönyv felvétele mellett 3 db literes vízmintát kell venni és azt az OMMI-hoz kell megküldeni.
Vhr. 38. § Azokat a helyeket, ahol kendert és lent áztatni szabad, a megyei mezőgazdasági osztály és a vízügyi igazgatóság véleményének figyelembevételével és lehetőség szerint az érdekeltek kérésének megfelelően, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve jelöli ki. A kender- és lenáztatóhelyek kijelölését a községben (városban) közhírré kell tenni.
Vhr. 39. § Olyan víznek, amelyre az állam halászati joga kiterjed, nem halászat céljából történő leeresztéséről a halászatra jogosultat a vízügyi igazgatóság legalább 8 nappal a leeresztés megkezdése előtt írásban értesíteni köteles. A lecsapolt mederben levő halat a halászatra jogosult rendelkezésére kell bocsátani.
Vhr. 40. § (1) A Tvr. 20. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szabályozott esetekben az engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell a vízügyi igazgatóság véleményét.
(2) A Tvr. 20. §-a (2) bekezdésének d) pontjában szabályozott esetekben a berendezés létesítésére és fenntartására vonatkozó vízjogi engedély megszerzésére és a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a 2/1952. (I. 8.) MT rendeletben és a végrehajtásáról kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadók.
(3) A Tvr. 20. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott esetekben a halászati érdekek elbírálásánál a megyei mezőgazdasági osztály véleményét kell figyelembe venni.
Vhr. 41. § (1) Valamely vízterületnek kíméleti területté való nyilvánítását a halászatra jogosult kérheti. Kíméleti területet a megyei mezőgazdasági osztály hivatalból is kijelölhet.
(2) A kíméleti területeken csak a halászati üzemtervben meghatározott szelektáló halászat folytatható.
(3) A kíméleti terület megjelölésére szolgáló táblákat szembetűnő helyeken úgy kell elhelyezni, hogy azok se a parti, se a vízi közlekedést ne akadályozzák.
A fertőző halbetegségek bejelentési kötelezettség alá tartoznak.
Vhr. 42. § A fertőző halbetegségek közül bejelentési kötelezettség alá a pontyfélék fertőző hasvízkórja tartozik. A betegség bejelentéséről, továbbá megelőzéséről és leküzdéséről külön jogszabály rendelkezik.
A halászat zavartalanságának biztosítása érdekében a vadászatnak a vizeken való gyakorlását a Minisztertanács szabályozza.*
V. FEJEZET
Szervezeti rendelkezések
(1) A halászati igazgatás, termelés és a halászati műszaki tevékenység vezetésére, irányítására és ellenőrzésére, valamint az ezzel kapcsolatos egyes hatósági feladatok ellátására a földművelésügyi miniszter felügyelete alatt álló Országos Halászati Felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség) kell létesíteni.
(2) A Felügyelőség részletes feladatkörét, szervezetét és ügyrendjét a földművelésügyi miniszter állapítja meg.
Vhr. 43. § (1) Az OHF a Földművelésügyi Minisztérium országos hatáskörű, önálló költségvetési szerve.
(2) Az OHF vezetőjét a földművelésügyi miniszter, többi dolgozóját az OHF felügyeletével megbízott főigazgatóság vezetője nevezi ki.
(3) Az OHF feladata a halászati igazgatás, termelés és a halászati műszaki tevékenység vezetése, irányítása és ellenőrzése, valamint az ezzel kapcsolatos egyes hatósági feladatok ellátása.
(4) Az OHF szervezetét, részletes feladatkörét és működésének szabályait utasítás szabályozza.
A halászat tervszerű fejlesztésének előmozdítása céljából - ha jogszabály kivételt nem tesz - a halászati termelőszövetkezetek, a halászattal foglalkozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a horgászok halászatfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni.
(1) A halászatfejlesztési hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének módját a földművelésügyi miniszter határozza meg.
(2) A halászatfejlesztési hozzájárulás címén befizetett összegekből Halászati Alapot kell létesíteni; az Alap bevételeinek felhasználásáról a földművelésügyi miniszter rendelkezik.
Vhr. 44. § (1) A halászatfejlesztési hozzájárulást a halászati termelőszövetkezetek, a halászattal is foglalkozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a MOHOSZ a használatukba adott vízterületek halászati értékétől függően, a horgászok a horgászjegy után kötelesek fizetni.
(2) A halászati termelőszövetkezetek, továbbá a halászattal is foglalkozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a MOHOSZ által fizetendő halászatfejlesztési hozzájárulás mértékét kat. holdanként 5-30 Ft összegben a földművelésügyi miniszter évente állapítja meg.
(3) A horgászok által fizetendő halászatfejlesztési hozzájárulás összege évi 30,- Ft, a 18 éven aluli horgászok által fizetendő hozzájárulás öszszege pedig 10,- Ft.
Vhr. 45. § (1) A halászatfejlesztési hozzájárulást a halászati termelőszövetkezetektől a Halászati Termelőszövetkezetek Központi Intéző Bizottsága köteles beszedni és megállapított határidőre a Halászati Alap (a továbbiakban: Alap) bevételi számlájára befizetni.
(2) A halászattal is foglalkozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a MOHOSZ a halászatfejlesztési hozzájárulást közvetlenül kötelesek az Alap bevételi számlájára befizetni.
(3) A horgászok által fizetendő halászatfejlesztési hozzájárulást a horgászoktól a MOHOSZ köteles beszedni és a horgászjegy kiadása előtt az Alap bevételi számlájára befizetni,
Vhr. 46. § Az Alap bevételeit az OHF kezeli. Az Alap bevételeinek felhasználására javaslattevő szervként a földművelésügyi miniszter társadalmi jellegű bizottságot létesít. Az Alap kezeléséről és bevételei felhasználásáról, valamint a bizottság létesítéséről utasítás rendelkezik.
(1) A megyei mezőgazdasági osztályokon halászati felügyelőket (a továbbiakban: megyei halászati felügyelő) kell alkalmazni.
(2) A földművelésügyi miniszter a halászatot gyakorló szerveket halászati agronómus foglalkoztatására kötelezheti.
(3) Megyei halászati felügyelőként és halászati agronómusként az a magyar állampolgár alkalmazható vagy foglalkoztatható, aki az Agrártudományi Egyetemen a szakosított továbbképzés keretében a halgazdasági szakot sikeresen elvégezte, vagy egyetemi, illetőleg főiskolai képesítésén felül a földművelésügyi miniszter által meghatározott halászati munkakörben legalább 5 évi gyakorlattal rendelkezik. A földművelésügyi miniszter e rendelkezés alól kivételt engedélyezhet.
(4) A földművelésügyi miniszter meghatározhatja, hogy a (3) bekezdésben nem említett halászati munkakörök betöltéséhez milyen képesítés szükséges.
A földművelésügyi miniszter a szükséges képesítéssel nem rendelkező dolgozókat a szakképesítésnek megfelelő határidőn belül történő megszerzésére kötelezheti.
Vhr. 47. § (1) A megyei halászati felügyelők alkalmazására (kinevezésére) az 1051/1955. (V. 10.) számú minisztertanácsi határozat, besorolására a 116/1960. (12) MüM utasítás rendelkezései az irányadók.
(2) A megyei halászati felügyelők részletes feladatkörét és működését a megyei mezőgazdasági osztály ügyrendjében kell meghatározni.
Vhr. 48. § (1) A Tvr. 29. §-ának (3) bekezdésében említett munkakörök:
a) állami vállalatnál (4. §), halászati termelőszövetkezetnél és halászattal is foglalkozó mezőgazdasági termelőszövetkezetnél a halászati agronómusi,
b) az államigazgatásban a halászati előadói és felügyelői vagy ennél magasabb halászati munkakör,
c) a halászati tudományos kutatói munkakör,
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt munkakörökben töltött időket az öt évi gyakorlat szempontjából korlátozás nélkül lehet összeszámítani.
Vhr. 49. § A megyei halászati felügyelők szakképesítésével összefüggő kérdésekben az 1021/ 1960. (IX. 4.) Korm. számú határozatot kell alkalmazni.
Vhr. 50. § (1) Halászmesteri (főhalászmesteri) munkakör betöltéséhez 1 éves halászati tanfolyam elvégzése, a halász munkakör betöltéséhez pedig halászati szakmunkásvizsga szükséges. A szakképesítés megszerzése alól indokolt esetben a megyei mezőgazdasági osztály, az állami vállalatok dolgozóira pedig közvetlen felügyeleti szervük felmentést adhat.
(2) Az előző bekezdésben meghatározott szakképesítéssel nem rendelkező halászmestert (főhalászmestert) és halászt, ha az előírt szakképesítést e rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül nem szerzi meg, vagy a szakképesítés megszerzése alól felmentést nem kapott, az öt év elteltével képesítésének, illetőleg gyakorlatának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni.
VI. FEJEZET
Szabálysértési és egyéb rendelkezések
Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és - a jogsértés súlyától függően - 500, 1000, illetőleg 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki megszegi vagy kijátssza
a) a törvényerejű rendeletnek a földművelésügyi miniszter végrehajtási rendeletében felsorolt rendelkezéseit,
b) a földművelésügyi miniszter által rendelettel megállapított, a halászati jog gyakorlásával kapcsolatos korlátozó és tiltó rendelkezéseket, a fertőző halbetegségek bejelentésére, az országhatárt alkotó vizeken a halászásra, valamint a vadászatnak vizeken való gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket.
Vhr. 51. § (1) A Tvr. 31. §-ának megfelelően szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki
a) területi engedély vagy halász-, illetőleg horgászjegy nélkül halászik (Tvr. 8. §);
b) a halászati jog gyakorlásával kapcsolatos korlátozó és tiltó rendelkezéseket - ideértve a halászati tilalmi időkre vonatkozó rendelkezéseket is - megszegi vagy kijátssza (Tvr. 14. §, Vhr. 19-27. §);
c) a határvizeken határvízi halászati, illetőleg horgászati engedély nélkül, vagy nem az engedélyben meghatározott helyen vagy időben halászik. (Tvr. 18. §, Vhr. 32. §);
d) halfogás céljára mérgező- vagy robbanóanyagot, továbbá lőfegyvert vagy a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül szúrószerszámot vagy villamos áramot használ [Tvr. 20. § (1) bek. a) pont];
e) halászat céljából engedély nélkül, illetőleg a vízügyi hatóságok előírásainak megszegésével vízleeresztést végez [Tvr. 20. § (2) bek. a) pont];
f) engedély nélkül olyan hálót használ, amely a meder felénél többet elzár vagy a halak szabad vonulását más módon akadályozza [Tvr. 20. § (2) bek. b) pont];
g) nem halászati célból történő végleges mederelzárás esetében a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg az OHF szakvéleménye ellenére nem létesít a halak szabad vonulását biztosító berendezést [Tvr. 20. § (2) bek. c) pont];
h) halaknak a vízkivételi műbe való bejutását megakadályozó berendezést nem létesít, vagy vízjogi engedély nélkül létesít, illetőleg azt nem a vízjogi engedélyben meghatározott módon tartja fenn [Tvr. 20. § (2) bek. d) pont];
i) kíméleti területeken - a halállomány fennmaradását és fejlődését elősegítő halászati tevékenység kivételével - halászatot folytat [Tvr. 21. § (2) bek., Vhr. 41. § (2) bek.];
j) élő halat, élő ikrát, élő állati vagy növényi haltáplálékot külföldről a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül behoz (Tvr. 23. §);
k) a földművelésügyi miniszter által a fertőző halbetegségek bejelentésével kapcsolatban kiadott rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza (Tvr. 24. §).
(2) A Tvr. 31. §-ának megfelelően szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki
a) területi engedélyét, vagy halász-, illetőleg horgászjegyét másra átruházza [Tvr. 13. § (2) bek.];
b) a tilalom alatt levő és a méreten aluli halat kifogás után haladéktalanul nem bocsátja vissza a vízbe [Tvr. 14. § (3) bek.];
c) továbbtenyésztésre szánt halat állategészségügyi bizonyítvány nélkül szállít vagy forgalomba hoz [Tvr. 15. § (2) bek.];
d) búvárként engedély nélkül halászik [Tvr. 20. § (1) bek. b) pont];
e) horgászként nyeles horgon vagy csalihalfogó hálón kívül más halászeszközt használ [Tvr. 20. § (1) bek. d) pont, Vhr. 36. §].
(3) A Tvr. 31. §-ának megfelelően szabálysértést követ el és 500,- Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki
a) területi engedélyét vagy halász-, illetőleg horgászjegyét halászás közben nem tartja magánál [Tvr. 13. § (1) bek.];
b) halászati tilalmi időben a hal eredetének igazolása nélkül halat szállít vagy forgalomba hoz [Tvr. 15. § (1) bek., Vhr. 29. § (1) bek.];
c) anélkül, hogy a halászatra jogosult lenne, fogásra kész halászeszközzel víz partján vagy vizen tartózkodik (Tvr. 16. §);
d) - mint a parton fekvő föld tulajdonosa (használója) - a halászatra jogosultnak a parton való közlekedését vagy a halászatot zavarja, vagy megakadályozza a kíméleti területek határának táblával való megjelölését (Tvr. 17. §);
e) az ellenőrzésre jogosult személyek felszólítására a halászatra való jogosultságát igazoló okmányát vagy halászzsákmányát nem mutatja fel, illetőleg személyazonosságát nem igazolja [Tvr. 19. § (1) bek.];
f) a haltelepítést nem a megállapított szabályok szerint végzi [Tvr. 20. § (1) bek. c) pont, Vhr. 35. §];
g) a kíméleti terület megjelölésére szolgáló táblát megrongálja, jogosulatlanul áthelyezi vagy eltávolítja [Tvr. 21. § (3) bek.].
A szabálysértési eljárás során szakértőként szükség esetén a megyei halászati felügyelőt kell meghallgatni.
(1) A halászattal kapcsolatban elkövetett bűntett miatt elítélt személytől az állami halász-, illetőleg horgászjegyet vissza kell vonni, ilyen személy részére a büntető ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 évig állami halász- vagy horgászjegyet csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad kiadni.
(2) A szabálysértés miatt megbírságolt személy területi engedélyét és állami halász-, illetőleg horgászjegyét vissza lehet vonni.
A víz szennyezőivel szemben [20. § (3) bek.] az írre vonatkozó jogszabályok büntető rendelkezéseit kell alkalmazni.
A büntető bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság határozatát a megyei halászati felügyelőnek is meg kell küldeni.
Vhr. 52. § (1) A szabálysértési eljárás során hozott határozatban rendelkezni kell a halász-, illetőleg horgászjegynek a megbírságolt személytől való visszavonása vagy a visszavonás mellőzése iránt.
(2) A megyei mezőgazdasági osztály a büntető bíróság és a szabálysértési hatóság határozatát a halász-, illetőleg a horgászjegyekről készített nyilvántartásba bevezeti.
VII. FEJEZET
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
(1) Ez a törvényerejű rendelet az 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 1888. évi XIX. és az 1925. évi XLIII. törvény, továbbá a 6.700/1945. (VIII. 23.) ME, a 2.150 1946. (III. 6.) ME és a 8.580/1948. (VIII. 17.) Korm. rendelet, valamint a 27/1953. (VI. 4.) MT rendelet 3. §-a, az 1/1955. (I. 5.) MT rendelet 2. §-ának 6. és 7. pontja és 4. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
(2) E törvényerejű rendelet nem érinti a vizek tisztaságának biztosítására vonatkozó jogszabályok hatályát.
(3) E törvényerejű rendelet hatálybalépéséig még le nem járt haszonbérleti szerződések az 1962. évi március hó 1. napjával érvényüket vesztik. A korábbi halászatra jogosult esetleges kártalanítási igényét az új halászatra jogosulttal szemben a PTK rendelkezései szerint érvényesítheti.
(4) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról -az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik.
Vhr. 53. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit azonban 1962. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 9500/1926. FM rendelet (R. T. 459. o.), továbbá a 300007/1949. (II. 4.) FM, az 5501-2/1951. (VII. 12.) BM és a 41961. (III. 12.) FM rendelet hatályát veszti.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter
* Az 1961. évi VII. törvény 36. §-ával módosított szöveg.
1. számú melléklet az 1/1962. (I. 24.) FM rendelethez
2. számú melléklet az 1/1962. (I. 24.) FM rendelethez
3. számú melléklet az 1/1962. (I. 24.) FM rendelethez
4. számú melléklet az 1/1962. (I. 24.) FM rendelethez
