1961. évi 15. törvényerejű rendelet

a halászatról

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § (1) Halászat a halnak és más víziállatoknak (a továbbiakban: hal) megengedett eszközökkel és módon történő fogása (ideértve a horgászást is), továbbá tenyésztése, az ikra szedése, az ezeket a célokat szolgáló, valamint a hal és az ikra védelmét szolgáló gazdasági tevékenység.

(2) A halászat felett a főfelügyeletet a földművelésügyi miniszter gyakorolja.

2. § (1) A halászat joga - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - valamennyi vízen az államot illeti.

(2) A halászati és mezőgazdasági termelőszövetkezet, valamint termelőszövetkezet, valamint termelőszövetkezeti csoport (a továbbiakban: termelőszövetkezet) használatában álló mesterséges halastavakon, valamint a termelőszövetkezet vagy a termelői szakcsoport rizsföldjén a halászat joga a termelőszövetkezetet, illetőleg a termelői szakcsoportot illeti meg.

(3) A halászat joga - amennyiben ezt a halászat érdekei megkívánják és vízügyi, valamint egyéb népgazdasági érdeket nem sért - kiterjed a víz feletti és víz alatti növényzet kitermelésére, irtására és telepítésére is.

(4) A víz feletti és víz alatti növényzet kitermelésére, irtására és telepítésére egyébként jogosult e jogának, továbbá a folyóvíz és természetes tó partján fekvő föld tulajdonosa (használója) az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk) 107. §-ában biztosított jogának gyakorlása során köteles a halászat érdekeit figyelembe venni.

3. § (1) Az állam halászati jogának hasznosításáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

(2) Az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alatt álló gazdálkodó szerv kezelésében levő erdőterület vizei tekintetében az állami halászati jog hasznosításáról az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője gondoskodik.

4. § (1) A folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak az állam tulajdonában vannak [Ptk. 128. § (1) bekezdés].

(2) A halászatra jogosult által kifogott hal tulajdonjogát a halászatra jogosult szerzi meg; a nem jogosult által kifogott hal a halászatra jogosult tulajdonába kerül. [Ptk. 128. § (3) bekezdés.]

II. FEJEZET

A halászati jog hasznosítása

5. § (1) Az állam halászati jogának hasznosítása történhet:

a) állami vállalatok és halászati tudományos intézmények útján, saját kezelésben;

b) mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére határidő nélküli átengedés útján, halászati termelőszövetkezetek részére meghatározott időre való átengedés útján;

c) a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) részére meghatározott időre való átengedés útján.

(2)[1] A halászati jog gyakorlását a jogosult csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával ruházhatja át.

6. §[2] A halászati jog gyakorlása korlátozható, illetőleg az erre vonatkozó engedély visszavonható népgazdasági érdekből, továbbá, ha a halászatra jogosult a halászati jogot önhibájából huzamosan nem gyakorolja, annak gyakorlását más részére az Országos Halászati Felügyelőség hozzájárulása nélkül átengedi, vagy a halászati jog gyakorlásával járó kötelezettségeket egyébként megsérti és figyelmeztetése eredménytelen maradt. FFF

III. FEJEZET

A halászat gyakorlása

7. § A halászatot valamennyi vízen az okszerű halgazdálkodás követelményei szerint és a vízügyi jogszabályok megtartásával kell folytatni.

8. § Olyan vízen, amelyre az állam halászati joga kiterjed - a 9. §-ban szabályozott esetek kivételével -, csak az halászhat, aki arra a vízre területi engedélyt kapott és névre szóló állami halász- vagy horgászjegyet váltott.

9. § (1) Állami vállalatok és halászati tudományos intézmények kezelésében levő mesterséges halastavakon, víztárolókon és rizsföldeken a területi engedélyt és az állami halászjegyet a kezelő szerv által kiállított munkáltatói igazolvány pótolja.

(2) Halászati tudományos munkával kapcsolatos halászathoz a földművelésügyi miniszter engedélye szükséges.

(3) Külföldi állampolgárokra vonatkozóan a horgászás feltételeit a földművelésügyi miniszter az általános rendelkezésektől eltérően is szabályozhatja.

10. § Területi engedély kiadására az 5. § (1) bekezdésében felsorolt szervek jogosultak.

11. §[3]

12. § Az állami halász- és horgászjegy illetékköteles. Az illeték mértékét a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg.

13. § (1) A területi engedélyt, továbbá az állami halász- vagy horgászjegyet a jogosult halászás közben köteles magánál tartani.

(2) A területi engedélyt és az állami halász- vagy horgászjegyet másra átruházni tilos.

14. § (1) A földművelésügyi miniszter azokon a vizeken, amelyekre az állam halászati joga kiterjed, korlátozhatja vagy eltilthatja a halászatot, szabályozhatja a halfogó eszközök hálószembőségét, eltilthatja az éjjeli halfogást, meghatározhatja az egy horgász által kifogható halmennyiséget, végül valamennyi vízre vonatkozóan szabályozhatja a haltenyésztést, korlátozhatja vagy eltilthatja a halászatra káros fogóeszközök és fogási módok alkalmazását.

(2) A földművelésügyi miniszter valamennyi vízre vonatkozóan általános vagy egyes halfajokra kiterjedő halászati tilalmi időket állapíthat meg és meghatározhatja a kifogható halak legkisebb méretét. A tilalom az egyes országrészekre vagy vizekre eltérő is lehet.

(3) A tilalom alatt levő és a méreten aluli kifogott halat - akár élő, akár élettelen állapotban van - haladéktalanul vissza kell bocsátani a vízbe. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a földművelésügyi miniszter, illetőleg a megyei mezőgazdasági osztály engedélyével kifogott méreten aluli halra.

15. § (1) Halászati tilalom ideje alatt halat szállítani, vagy forgalomba hozni csak a hal eredetének igazolása mellett szabad.

(2) Továbbtenyésztésre szánt halat egész évben csak a hal egészséges állapotát igazoló állategészségügyi bizonyítvány birtokában szabad szállítani vagy forgalomba hozni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján szükséges igazolások kiadására jogosult mezőgazdasági szakigazgatási szerveket a földművelésügyi miniszter jelöli ki.

16. § Fogásra kész halászeszközzel víz partján vagy vízen tartózkodni csak annak szabad, aki halászatra jogosult.

17. § A parton fekvő föld tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a halászatra jogosult a parton közlekedjék és halászati tevékenységet folytasson; köteles tűrni továbbá, hogy a halászatra jogosult azokat a vizeket, illetőleg vízszakaszokat, amelyekre halászati jogosultsága kiterjed, valamint a kíméleti területek (21. §) határát táblával megjelölje. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az állami érdekből lezárt területekre.

18. § A földművelésügyi miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - a halászatnak az országhatárt alkotó vizeken való gyakorlását e törvényerejű rendelettől eltérően is szabályozhatja.

IV. FEJEZET

A halászat védelme

19. §[4]

20. § (1) Valamennyi vízen.

a) tilos halfogás céljára mérgező- vagy robbanóanyagot, továbbá lőfegyvert és a földművelésügyi miniszter engedélye nélkül szúrószerszámot vagy villamosáramot használni;

b) búvárként halászni csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad;

c) haltelepítést végezni csak a földművelésügyi miniszter által megállapított szabályok szerint szabad;

d) horgászni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak nyeles horoggal szabad.

(2) A mesterséges halastavak és a rizsföldek kivételével, valamennyi vízen

a) halászat céljából vízleeresztést végezni a megyei mezőgazdasági osztály engedélyével és a vízügyi hatóság előírásainak megtartásával szabad;

b) olyan hálót, amely a meder felénél többet elzárt vagy a halak szabad vonulását más módon akadályozza, csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad alkalmazni;

c) nem halászati célból történő végleges elzárás esetében - ha ezt a halászat érdeke megkívánja - a halak szabad vonulását biztosító berendezést kell létesíteni;

d) a vízhasználatra jogosult - ha azt a halászat érdeke megkívánja - köteles a halaknak a vízkivételi műbe való bejutását megakadályozó berendezést a vízjogi engedélyben meghatározott módon létesíteni és fenntartani.

(3) Tilos a víznek a vízben élő állatokra vagy növényekre káros és ezek életfeltételeit rontó anyagokkal való szennyezése; kendert és lent áztatni csak az erre a célra kijelölt helyeken szabad.

21. § (1) A halak ívására és a halívadék fejlődésére különösen alkalmas vízterületet kíméleti területté lehet nyilvánítani. A kíméleti területté nyilvánítás a megyei mezőgazdasági osztály, hatáskörébe tartozik.

(2) A kíméleti területeken - a halállomány fennmaradását és fejlődését elősegítő halászati tevékenység kivételével - minden halászat tilos.

(3) A kíméleti területeket a halászatra jogosult köteles táblával megjelölni. A tábla megrongálása, jogosulatlan áthelyezése vagy eltávolítása tilos.

22. § A halászatra jogosult a mesterséges halastavaknál és haltenyésztő telepeken elpusztíthatja a halakra kártékony állatok közül a vidrát, a pézsmapockot, a szárcsát, a téli búvármadarat és a szürkegémet abban az esetben is, ha vadászatra nem jogosult. Ez a rendelkezés nem érinti a vadászatra jogosultnak az elpusztított állatokra vonatkozó tulajdonjogát.

23. § Élőhal, élőikra, élő állati vagy növényi haltáplálék külföldről történő behozatalához a földművelésügyi miniszter engedélye is szükséges.

24. § A fertőző halbetegségek bejelentési kötelezettség alá tartoznak.

25. §[5] A halászat zavartalanságának biztosítása érdekében a vadászatnak a vizeken való gyakorlását a földművelésügyi miniszter szabályozza.

V. FEJEZET

Szervezeti rendelkezések

26. §[6]

27. § A halászat tervszerű fejlesztésének előmozdítása céljából - ha jogszabály kivételt nem tesz - a halászati termelőszövetkezet, a halászattal foglalkozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a horgászok halászatfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni.

28. § (1) A halászatfejlesztési hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének módját a földművelésügyi miniszter határozza meg.

(2) A halászatfejlesztési hozzájárulás címén befizetett összegekből Halászati Alapot kell létesíteni; az Alap bevételeinek felhasználásáról a földművelésügyi miniszter rendelkezik.

29. §[7]

30. §[8]

VI. FEJEZET

Szabálysértési és egyéb rendelkezések

31. § Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és - a jogsértés súlyától függően - 500, 1.000, illetőleg 3.000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal kell súlytani azt, aki megszegi, vagy kijátssza,

a) a törvényerejű rendeletnek a földművelésügyi miniszter végrehajtási rendeletében felsorolt rendelkezéseit,

b) a földművelésügyi miniszter által rendelettel megállapított, a halászati jog gyakorlásával kapcsolatos korlátozó és tiltó rendelkezéseket, a fertőző halbetegségek bejelentésére, az országhatárt alkotó vizeken a halászásra, valamint a vadászatnak vizeken való gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket.

32. § A szabálysértési eljárás során szakértőként szükség esetén a megyei halászati felügyelőt kell meghallgatni a halászatról.

33. § (1) A halászattal kapcsolatban elkövetett bűntett miatt elítélt személytől az állami halász-, illetőleg horgászjegyet vissza kell vonni, ilyen személy részére a büntető ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 évig állami halász- és horgászjegyet csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad kiadni.

(2) A szabálysértés miatt megbírságolt személy területi engedélyét az állami halász-, illetőleg horgászjegyét vissza lehet vonni.

34. § A víz szennyezőivel szemben [20. § (3) bekezdés] az erre vonatkozó jogszabályok büntető rendelkezéseit kell alkalmazni.

35. § A büntető bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság határozatát a megyei halászati felügyelőnek is meg kell küldeni.

VII. FEJEZET

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

36. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 1888. évi XIX. és az 1925. évi XLIII. törvény, továbbá a 6700/1945. (VIII. 23.) ME rendelet, a 2150/1946. (III. 6.) ME rendelet és a 8580/1948. (VIII. 17.) Korm. rendelet, valamint a 27/1953. (VI. 4.) MT rendelet 3. §-a, az 1/1955. (I. 5.) MT rendelet 2. §-ának 6. és 7. pontja, és 4. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet nem érinti a vizek tisztaságának biztosítására vonatkozó jogszabályok hatályát.

(3) E törvényerejű rendelet hatálybalépéséig még le nem járt haszonbérleti szerződések az 1962. évi március hó 1. napjával érvényüket vesztik. A korábbi halászatra jogosult esetleges kártalanítási igényét az új halászatra jogosulttal szemben a Ptk. rendelkezései szerint érvényesítheti.

(4) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Nagy Dániel s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára