3/1962. (III. 18.) MüM rendelet

a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. törvényerejű rendelet és a 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 5/1959. (V. 8.) MüM rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

A 67/1958. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rny.) kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. § Az 5/1959. (V. 8.) MüM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A rokkantság fennállásának az orvosi bizottság által megállapított időpontjában munkaviszonyban álló igénylő rokkantsági nyugdíjra jogosultsága azzal a nappal áll be, amelyen

"c) a dolgozó igénybejelentést tett, ha munkát nem végez rendszeresen, vagy

d) a dolgozó rokkantsága az orvosi vélemény szerint fennállottnak tekinthető, ha az ezt követő időben munkát már egyáltalán nem végez és táppénzben sem részesül."

2. § A Vr. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A rokkantsága miatt árvaellátásban részesülő személyt nem lehet tartásra szorulónak tekinteni, ha három egymást követő hónapban 500 forintot meghaladó keresete van."

3. § A Vr. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a gyermek a nyugdíj megállapítását követően született vagy került a nyugdíjas eltartásába, a családi pótlékot legkorábban a gyermek születésének, illetőleg a tartás kezdetének hónapját követő hó első napjától lehet folyósítani."

4. § A Vr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A nyugdíjast megillető családi pótlék megállapításával és folyósításával kapcsolatos eljárásnál - amennyiben a 19-20. § eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási szervek dolgozói családi pótlékának megállapításával és folyósításával kapcsolatos eljárásról szóló 111/1961. (6) MüM miniszteri utasítás rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

5. § A Vr-nek a 7/1960. (X. 14.) Mü M rendelet 2. §-ával megállapított 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a termelőszövetkezetek megerősítésére kiadott jogszabályok alapján termelőszövetkezetbe átirányított és az átirányítást közvetlenül megelőzően munkaviszonyban állt szakembereknek (elnök, mezőgazdász, könyvelő, állatorvos, mérnök, technikus) a termelőszövetkezetben 1959. január l.-ét követően tagként eltöltött idejét.

(2) Az (1) bekezdés alapján szolgálati időként azt az időt kell figyelembe venni, amely alatt az átirányított személy szakemberként az átirányítás során kijelölt termelőszövetkezetben működött, vagy további átirányítással került - szakemberként - más termelőszövetkezetbe, függetlenül attól, hogy részesült-e az állam terhére jövedelemkiegészítésben. Azt a körülményt, hogy az érdekelt szakember átirányítással került a termelőszövetkezetbe, a megyei tanács végrehajtó bizottságának erről szóló határozata, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya az általa vezetett nyilvántartás alapján igazolja."

6. § A Vr. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni azt az időt is, amely alatt a dolgozó a betegségi biztosítás alapján keresőképtelenség címén munkabérpótló készpénzszolgáltatásban (táppénz stb.) vagy kórházi ápolásban részesült."

7. § A Vr. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 1943. január 1. napjától az 1947. március 31-ig terjedő időre a bélyeglerovást, illetőleg annak időtartamát feltüntető bejegyzést pótolja a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának a munkáltató megnevezését és a munkaviszony időtartamát feltüntető igazolása. Az így igazolt időket csak olyan évi átlagban lehet figyelembe venni, mint amennyi szolgálati időt a dolgozó átlagosan az 1939. január 1-től az 1942. december 31-ig, valamint az 1947. április 1-től az 1951. december 31-ig terjedő időkben szerzett. Az átlagszámításnál figyelmen kívül kell hagyni azokat az éveket, amelyekben a dolgozó szolgálati időt nem szerzett."

8. § A Vr. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Közszolgálati időnek kell tekinteni a községi bírói minőségben az 1945. január 1. napja után a tanácsok megalakulásáig folyamatosan eltöltött időt is, ha a volt községi bíró a tanácsok megalakulásakor a végrehajtó bizottságnál közszolgálati munkaviszonyba került."

9. § A Vr. 61. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a közszolgálati időt, ha az alkalmazott

"d) az 1945. január 1. napja előtt lépett közszolgálatba és állásáról jogvesztés terhe mellett az 1950. március 1. napját megelőzően önként lemondott."

10. § A Vr. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A korpótlék és szabadságidő szempontjából az 1952. január 1. napja előtt beszámított időt a szolgálati idő számításánál abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az a munkaviszony, amelynek fennállásakor a beszámítás történt, a beszámítás időpontjában biztosításra kötelezett munkaviszony volt, vagy ezt követőleg, legkésőbb az 1952. január 1. napján, folyamatosságának megszakadása nélkül, biztosításra kötelezett munkaviszonnyá vált."

11. § A Vr. a következő 98/A. §-sal egészül ki:

"98/A. § Nem számít a szolgálati idő megszakításának a tanácsok megalakulásakor községi bíróként működött, de a végrehajtó bizottságnál közszolgálati munkaviszonyba nem került személynek az 1945. január 1. napja után e minőségben folyamatosan eltöltött ideje, ha a községi bírói tisztségét megelőző munkaviszonya az 1944. január 1. napja után szűnt meg."

12. § A Vr. 102. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az a dolgozó, aki munkaviszonya megszűnését követő három hónapon belül rokkantsági nyugdíj megállapítása iránt nyújtott be igényt, de azt elutasították azért, mert rokkantnak nem volt tekinthető, az elismerési díj fizetésére irányuló szándékát a jogerős elutasító határozat kézbesítésének napját követő három hónapon belül jelentheti be, illetőleg kezdheti meg az elismerési díj fizetését.

(5) Az, akinek rokkantsági nyugdíját megszüntették azért, mert rokkantnak nem volt tekinthető, az elismerési díj fizetésére irányuló szándékát a rokkantsági nyugdíjának megszűnését kimondó jogerős határozat kézbesítésének napját követő három hónapon belül jelentheti be, illetőleg kezdheti meg az elismerési díj fizetését. Ebben az esetben az elismerési díj fizetése iránti szándékot ahhoz a szervhez kell bejelenteni, amely a rokkantsági nyugdíj megszüntetéséről határozott.

(6) Az elismerési díjat a munkaviszony megszűnését, illetőleg a rokkantsági nyugdíj megszüntetését követő hónap első napjától kell fizetni abban az esetben is, ha a dolgozó fizetési szándékát ezt követően, de az előírt határidőn belül, jelentette be."

13. § A Vr. 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a gépkocsivezetők munkabérátlagának számításánál az 1959. január 1. napját követően a ténylegesen teljesített túlórára kapott díjazás pótlék nélkül számított összegét, illetőleg a kapott túlóraátalány összegét figyelembe kell venni. A túlórára járó díjazás, illetőleg a túlóraátalány figyelembe vett összege azonban a havi 300 forintot nem haladhatja meg."

14. § A Vr. 115. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az igénylő a (3) bekezdésben meghatározott időtartamnál rövidebb időn át dolgozott, az erre az időre kapott munkabér figyelembevételével is meg lehet a munkabérátlagot állapítani, feltéve, hogy a figyelembevehető napok száma legalább kilencszáztizenhárom naptári nap,"

15. § A Vr. 117. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A munkabér kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a naptári napokat, amelyeken a dolgozó

"a) igazolt keresőképtelensége miatt nem dolgozott."

16. § A Vr. a következő 125/A. §-sal egészül ki:

"125/A. § Szakmunkás-kedvezményre az Rny. 34. § (3) bekezdésének b) pontja alapján az a dolgozó jogosult, aki a munkabérátlag kiszámításánál irányadó időszak utolsó háromszázhatvanöt naptári napján nem szakmunkásként állott munkaviszonyban."

17. § A Vr. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"137. § (1) A házfelügyelők öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjának, illetőleg baleseti járadékának alapjául szolgáló munkabérátlag kiszámításánál a kapupénz jövedelmet lakásbérleményenként havi 3 forint átalányösszeggel, a felvonó kezeléséből származó jövedelmet a munkáltatóval történő elszámolás szerinti összeggel, a fűtési díjat pedig a szerződés szerinti összeggel kell figyelembe venni. Az így kiszámított munkabérátlag azonban a 2500 forintot nem haladhatja meg.

(2) Ha a házfelügyelő olyan házban végzett fűtést, amelyben a házfelügyelői teendőket nem látta el, az ezért kapott díjazást a munkabérátlag számítása szempontjából az (1) bekezdés szerint csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a fűtés ellátása a házfelügyelőnek azzal a Házkezelési Igazgatósággal kötött szerződésből származó kötelezettsége volt, amelyik Házkezelési Igazgatóságnál mint házfelügyelő munkaviszonyban állt."

18. § A Vr. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azokat a naptári napokat, amelyeken a dolgozó mezőgazdasági (bélyeglerovásos) biztosítottként állott munkaviszonyban, havi 900 forint - illetőleg napi 30 forint - munkabér alapulvételével kell számításba venni. Ha a dolgozó a munkabérátlag számítása szempontjából irányadó időszak több mint a felén át mezőgazdasági biztosítottként állott munkaviszonyban, nyugdíját legalább 900 forint munkabérátlag figyelembevételével kell megállapítani. Ugyancsak legalább havi 900 forint alapján kell megállapítani a baleseti járadékot, illetőleg a baleseti rokkantsági teljes nyugdíjat, ha a dolgozó a baleset időpontjában mezőgazdasági biztosított volt. Ha a munkabérátlagot az Rny. 32. §-a (2) bekezdése alapján kell megállapítani és a dolgozó utoljára mezőgazdasági biztosított volt, a figyelembe vehető munkabérátlag havi 900 forint."

19. § A Vr. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"175. § (1) A Tny. alapján járó nyugellátásokat havonta utólag kell folyósítani.

(2) Az 1962. április 1. napján nyugellátásban részesülő nyugdíjas részére a nyugellátást utólag első ízben az 1962. április hó végén kell folyósítani.

(3) Azon a címen, hogy a nyugdíjas részére az 1962. április 1. napja előtt érvényben volt jogszabályok szerint az 1962. április hóra már nyugellátást folyósítottak, a nyugdíjas terhére térítményt előírni nem lehet.

(4) A nyugdíjas halála esetén a nyugellátásnak az elhalálozás hónapjában egyébként esedékes teljes összegét kell kifizetni, tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjas a hónap melyik napján halt meg."

20. § A Vr. 178. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Kiküldetési költségátalány fizetése esetén az átalány összegét szét kell bontani és a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az utazási- és a szállásköltség címén számított részösszegeket figyelmen kívül kell hagyni."

21. § A Vr. 182. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Keresőfoglalkozást folytatónak kell tekinteni azt a nyugdíjast

"e) aki mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja és egy naptári éven belül - nyugdíjazása naptári évében, az évnek a nyugdíj megállapítását követő tartama alatt - kétszázötven munkaegységnél több munkaegységet teljesít,"

22. § A Vr. 182. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) Ha az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjasnak a (2) bekezdés h) pontjában megjelölt tevékenységéért kapott díjazása 500 forintnál több, de a nyugdíja kétszeres összegét nem éri el, nyugdíjának folyósítását egy naptári hónapra kell szüneteltetni. Ha azonban az egy naptári hónapban kapott díjazása a nyugdíja kétszeres összegét eléri vagy azt meghaladja, a nyugdíj folyósítását annyi naptári hónapra kell szüneteltetni, ahányszor az egy naptári hónapban kapott összes díjazása - a törtrész figyelmen kívül hagyásával - több a nyugdíja összegénél. Ha a nyugdíjas nyugdíjának szüneteltetése alatt a (2) bekezdés h) pontjában megjelölt tevékenységéért újabb díjazásban részesül, a szüneteltetés tartamát annyi naptári hónappal kell meghosszabbítani, ahányszor az egy-egy naptári hónapban kapott összes újabb díjazása a nyugdíj összegét meghaladja.

(8) Az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjnak a (2) bekezdés h) pontjában megjelölt tevékenység miatti korlátozásánál a vállalt munka szerződés szerinti teljesítéséért járó díjazás teljes összegét kell az elszámolás hónapjában számításba venni, tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjas a vállalt munkáért előleget vagy részfizetést kapott. Abban az esetben viszont, ha a (2) bekezdés h) pontjában megjelölt tevékenységért a nyugdíjas részére a szerződésben havi átalányösszeget állapítottak meg, úgy a nyugdíj korlátozása szempontjából a havi átalányösszeget a kifizetés hónapjában kell számításba venni.

(9) A nyugdíjnak a (2) bekezdés h) pontjában megjelölt tevékenység miatti korlátozásánál a vállalt munka szerződés szerinti teljesítéséért járó díjazás összegét kell számításba venni. Ebből az összegből csak a megbízóval elszámolt és igazolt

a) utazási és szállásköltséget, valamint

b) a helyközi telefonköltséget

lehet figyelmen kívül hagyni."

23. § A Vr-nek a 14/1959. (XII. 12.) MüM rendelet 1. §-ával megállapított 183/A. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) A fordítót a (2) bekezdés szerinti mentesség csak abban az esetben illeti meg, ha fordítása műfordításnak minősül és ennek megfelelően a fordításért kapott díjazása a műfordításokra vonatkozó rendelkezések szerint esik általános jövedelemadó alá. A munka műfordítás jellegét a munka kiadója, elbírálója (átvevője) jogosult, illetőleg köteles minősíteni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti mentesség illeti meg

a) a disszertációk és diplomamunkák bírálóit (opponenseket),

b) a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából készített, nyilvánosan meg nem jelenő tudományos dolgozatok szerzőit, szerkesztőit és bírálóit,

c) az aspiránsvezetőket."

24. § A Vr-nek a 14/1959. (XII. 12.) MüM rendelet 1. §-ával megállapított 183/B. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nyugellátásoknak munkaviszony és keresőfoglalkozás címén történő korlátozásáról szóló rendelkezések alkalmazása szempontjából a munkaviszonyból származó munkabért, valamint a 182. § (2) bekezdésének e) pontjában megjelölt tevékenységből származó jövedelmet egybe kell számítani és az öregségi, valamint a rokkantsági nyugdíjat a munkabér és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság alapján szerzett munkaegység forintértéke együttes összegének figyelembevételével a munkaviszonyban álló nyugdíjasokra vonatkozó korlátozó rendelkezések szerint kell folyósítani, illetőleg szüneteltetni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtásánál a korlátozás alapjául szolgáló együttes összeget úgy kell kiszámítani, hogy az egy hónapra kapott munkabérhez hozzá kell adni az előző évi egy munkaegységre eső forintérték annyiszorosát, ahány munkaegységet a dolgozó a tárgyhónapban szerzett."

25. § A Vr. a következő 184/A. §-sal egészül ki:

"184/A. § Ha a rokkantsága miatt árvaellátásban részesülő személy keresete három egymást követő hónapban az 500 forintot meghaladja, az árvaellátás folyósítását a harmadik hónapot követő első esedékesség időpontjától szüneteltetni kell mindaddig, amíg az árva keresete a havi 500 forintot meghaladja."

26. § A Vr. 205. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a nyugdíjas a Tny. hatálybalépése után a hatvanadik (nő az ötvenötödik) életévének betöltésekor munkaviszonyban áll vagy keresőfoglalkozást folytat, nyugellátását e munkaviszonyának illetőleg keresőfoglalkozásának megszűnése után kell kérelmére a megszűnést követő - legkorábban a kérelem benyújtásának napját magában foglaló - hónap első napjától kezdődően nyugdíjpótlékkal kiegészíteni, illetőleg az Rny. 116. §-a szerint felemelt összegben folyósítani. E rendelkezés alkalmazása szempontjából azt a nyugdíjast, aki mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, abban az esetben sem lehet keresőfoglalkozást folytató személynek tekinteni, ha a naptári évnek a hatvanadik (nőknél az ötvenötödik) életév betöltését, illetőleg a megrokkanást megelőző tartama alatt a nyugdíjas kétszázötven munkaegységnél több munkaegységet teljesített."

27. § A Vr. 205. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából azt a nyugdíjast, aki a hatvanadik (nő az ötvenötödik) életévének betöltésekor, illetőleg megrokkanásakor mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja volt, abban az esetben kell keresőfoglalkozást folytató személynek tekinteni, ha a naptári év hátralevő tartama alatt kétszázötven munkaegységnél több munkaegységet teljesített."

28. § A Vr. 207. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a nyugdíjas mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, ebből származó havi jövedelemként az előző évi egy munkaegységre eső forintérték annyiszorosát kell a korlátozás szempontjából figyelembe venni, ahány munkaegységet a tárgyhónapban szerzett."

29. § A Vr. 231. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettségen alapuló követelés a nyugellátás megállapításától számított öt év alatt, a (2) bekezdésben megjelölt szervekkel szemben fennálló követelés a nyugellátás mindenkori esedékességétől számított öt év alatt évül el."

30. § A Vr. 265. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az állandó özvegyi nyugdíjra jogosult elvált nőnek (különélő feleségnek) a tartásdíj összegében megállapított és havi 250 forintot - az Rny 122, §-a (3) bekezdésében említett özvegyi járadék esetében a havi 150 forintot - meg nem haladó összegben folyósított özvegyi nyugdíját az 1962. április 1. napjától havi 250 forintra - az Rny. 122. § (3) bekezdésében említett özvegyi járadék esetében havi 150 forintra - fel kell emelni, ha kívüle özvegyi nyugdíjra jogosult más személy nincs."

31. § A Vr-nek a 4/1960. (V. 24.) Mü M rendelet 1. §-ával megállapított 268/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"268/E. § A társadalmi munkát végző személyek nyilvántartásával, valamint az őket üzemi baleset (foglalkozási betegség) esetén megillető szolgáltatások igénylésével, továbbá a baleseti járulék fizetésével kapcsolatos eljárás tekintetében az SZTK-nak a társadalmi munkát végeztető szervvel kötött megállapodása az irányadó."

32. § A Vr. 280. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett nyugdíjas munkaviszonyba is lép - a termelőszövetkezettel együttesen - bejelenteni köteles a munkaviszonyának fennállása alatt naptári hónaponként szerzett munkaegységeinek számát, valamint azt is, hogy az előző évben mennyi volt az egy munkaegységének forintértéke."

33. § A Vr. a következő 285/A. §-sal egészül ki:

"285/A. § (1) A rokkantsága miatt árvaellátásban részesülő személy köteles bejelentést tenni, ha keresete három egymást követő hónapban az 500 forintot meghaladta.

(2) A bejelentésnek a 273. § (4) bekezdésében megjelölt adatokon felül tartalmaznia kell:

a) a keresethez jutás időpontját,

b) a kereset összegét.

(3) A bejelentést a harmadik hónapban kapott 500 forintot meghaladó kereset felvételét követő nyolc napon belül kell megtenni."

34. § E rendelet 1962. április 1. napján lép hatályba, 18. §-ának a rendelkezéseit azonban az 1961. december 31. napját követően előterjesztett nyugdíjigények tekintetében visszamenőleg - legfeljebb az 1962. január 1. napjától - is alkalmazni kell.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter