Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

3/1962. (XI. 14.) PM-FM együttes rendelet

a termelőszövetkezetek 1963. évi állami kedvezményeiről

A termelőszövetkezeteknek a termelés fejlesztése, a termésátlagok növelése, az állattenyésztés hozamainak és minőségének, az árutermelés színvonalának növelése, valamint a termelési költségek csökkentése érdekében az állam támogatást nyújt. A támogatás 1963. évi rendszeréről szóló 3004/5/1962. (IX. 10.) Korm. számú határozat végrehajtása érdekében az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendeljük:

I.

Általános rendelkezések

1. § Ennek a rendeletnek a hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és a halászati termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelőszövetkezetek), valamint - e rendelet 14. §-ában foglalt eltérésekkel - a termelőszövetkezeti csoportokra és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre (termelői szakcsoport, szakszövetkezet, mezőgazdasági társulás, falusi ifjúsági szövetkezet).

2. § A termelőszövetkezetek szakmai vezetésének további erősítéséről a 19/1962. (XI. 14.) FM rendelet intézkedik.

3. § A termelőszövetkezetek részére végzett mezőgazdasági gépi munkák és gépbérlet díját, valamint ezekkel kapcsolatos kedvezményeket a 18/ 1962. (XI. 14.) FM rendelet szabályozza.

4. § A termelőszövetkezetek egyes mezőgazdasági gépeket és azok alkatrészeit az Országos Árhivatalnak a Mezőgazdasági Értesítő X. évfolyam 13. számában közzétett közleményében foglaltak és a belkereskedelmi miniszternek és az Országos Árhivatal elnökének 9/1962. (Ász. 26.) ÁH - BMszámú együttes utasításában (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő XIII. évfolyam 36. számában is) foglalt rendelkezések szerint szerezhetik be.

II.

Termelési kedvezmények

5. § (1) A termelőszövetkezet kedvezményben részesül, ha az állami és szövetkezeti felvásárló szervek, valamint állami vállalatok és intézmények részére az 1962. év december hó 15. napjától 1963. év december hó 15. napjáig terjedő időben értékesített saját termelésű áruinak 100 szántóegységre számított értéke eléri, vagy meghaladja a termelőszövetkezetre a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) által megállapított értéket (áruértékesítési mutató).

(2) Az áruértékesítési mutató teljesítésébe beleszámít a közös gazdaság termeléséből, továbbá a háztáji gazdaságok termeléséből származó és a termelőszövetkezet útján szerződéssel lekötött és értékesített minden mezőgazdasági termény, termék és állat, valamint a termelőszövetkezet feldolgozóüzemi tevékenységéből származó mezőgazdasági termék és faanyag.

(3) Az áruértékesítés teljesítésébe be kell számítani az értékesített árukért kapott alapárat és felárakat, továbbá az értékesített áruk után természetben kapott ipari termékek (cukor, őrölt paprika, cigaretta, stb.) értékét is - a vonatkozó árszabályozó rendelkezésekben megállapított áron -, az áru ellenértékeként kapott ipari termékek esetleges értékesítése azonban a kedvezmény szempontjából nem tekinthető áruértékesítésnek.

(4) Nem számítható be a termelőszövetkezet áruértékesítésébe a terménykölcsönök törlesztésére átadott termények, valamint a cseretermény ellenében eladott, illetve átadott áruk értéke (pl. a vetőmagért adott szokvány minőségű termény értéke stb.), a természetbeni földadó, a természetbeni cséplőrész, a vásárolt vagy bontásból származó építési anyagok, a segéd- és feldolgozó üzemekben előállított ipari termékek (tégla, mész, terméskő stb.) értékesítéséből, a fuvarozásból származó bevételek, végül az elemi vagy tűzkár esetén kapott kártérítési összeg,

(5) A kedvezmény mértéke az áruértékesítési mutató teljesítése esetén - 100 szántóegységre számítva - 3000 Ft. Az áruértékesítési mutató túlteljesítése esetén a túlteljesítés minden százaléka után 100 szántóegységenként további 100 Ft kedvezmény illeti meg a termelőszövetkezetet, a kedvezmény teljes összege azonban nem haladhatja meg a 100 szántóegységre számítva a 6000 Ft-ot.

(6) A szántóegység megállapításánál a következő kulcsszámokat kell alkalmazni:

Az új telepítésű, még nem termő kultúrák területét (szőlő-, gyümölcsös-, spárga-, komló- stb. telepítés) nem kell a szántóegység kiszámításánál figyelembe venni.

(7) A járásra megállapított áruértékesítési mutatót a járási mezőgazdasági osztály, a járási felvásárlási kirendeltség és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) bevonásával a termelőszövetkezetekre az 1962. évi tényleges áruértékesítési szintet, illetőleg az 1963. évi terv előírásait figyelembe véve differenicáltan állapítja meg. A megállapított áruértékesítési szintet a termelési és pénzügyi terv végleges felülvizsgálatakor kell a termelőszövetkezetekkel írásban közölni.

(8) A kedvezménynek megfelelő összeget elsősorban a termelőszövetkezet esedékes összes közép- és hosszúlejáratú hiteltartozásából kell elengedni. Ha a termelőszövetkezetnek esedékes hiteltartozása nincs vagy van, de az kisebb, mint a kedvezmény összege, akkor a kedvezmény összegét,

Illetőleg annak az esedékes hiteltartozást meghaladó részét a termelőszövetkezet elszámolási számláján kell jóváírni. Az esedékes beruházási hitelekből történő elengedés összege a termelőszövetkezet kötelezően előírt évi beruházási tartalékolási kötelezettségének teljesítésébe beszámít.

6. § (1) A termelőszövetkezet saját gazdaságában történő felhasználásra vásárolt növényvédőszerek, gyomirtószerek árából - a rézgálic kivételével -30%-os kedvezményt kap. A 33/1962. (Mg É 46.) FM-PM együttes utasítás alapján a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek I. csoportjába sorolt termelőszövetkezetet további 20%-os, összesen 50%-os kedvezmény illeti meg.

(2) A termelőszövetkezet által vásárolt növényvédőszer és gyomirtószer ellenértékét a szállító vállalat a megrendelő termelőszövetkezettől kettős számlázással a kedvezménnyel csökkentett (70%, illetőleg a gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek I. csoportjába sorolt termelőszövetkezet esetében 50%) összegben szedheti be. A kedvezmény összegét (30, illetőleg 50%) a Bank a nála vezetett külön állami támogatási számláról, meghatározott időszakonként téríti meg a vállalatnak, a vállalat által adott elszámolás alapján.

7. § A termelőszövetkezet sertésállományának sertéspestis elleni megelőző oltásához szükséges oltóanyagot az állam ingyenesen bocsátja a termelőszövetkezet rendelkezésére.

III.

Beruházási kedvezmények

8. § (1) A termelőszövetkezet a következőkben felsorolt új állóeszközök üzembehelyezésekor - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel a tényleges bekerülési költségektől és a kivitelezés módjától függetlenül - az alábbi hitelelengedésben részesülhet:

(2) A hitelelengedés az építkezéseknél e rendelet 1. számú mellékletében megállapított mutatók figyelembevételével engedélyezhető.

(3) A próba- és üzemi kutak költségeinek megfelelő összegű hitelelengedés engedélyezhető, ha a víz minősége öntözésre nem alkalmas, vagy a szükséges vízmennyiség nem biztosítható.

(4) A Földművelésügyi Minisztérium által megállapított körzetekben és feltételek mellett az 1963. év január hó 1. napja után végzett nagyüzemi szőlő- és gyümölcsös telepítés esetében azok termőrefordulásakor kat. holdanként e rendelet 2. számú melléklete szerinti hitelelengedés adható, ha a telepítést telepítési alapokmány alapján végezték és termőreforduláskor a területen levő tőállomány beállottsága legalább 90%-os.

(5) A rét- és legelőterületek újratelepítéséhez szükséges vetőmag vásárlására engedélyezett hitel 50%-át a Bank a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek I. csoportjába sorolt termelőszövetkezeteknél elengedi, ha az újratelepített rét, vagy legelőterület beállottsága megfelelő.

(6) A Bank az (1) bekezdés szerinti hitelelengedést az állóeszközök üzembehelyezése (műszaki átadás-átvétel), a (3) bekezdés szerinti hitelelengedést a víz öntözésre való alkalmatlanságának, illetőleg a szükséges vízmennyiség hiányának megállapítása, a (4) bekezdés szerinti hitelelengedést a telepítések termőrefordulása, az (5) bekezdés szerinti hitelelengedést pedig a megfelelő beállottságú újratelepítés megtörténte után a termelőszövetkezetnek legkésőbb egy éven belül benyújtott írásbeli kérelmére - a járási mezőgazdasági osztály igazolása alapján - számolja el.

(7) A hitelelengedést úgy kell végrehajtani, hogy a termelőszövetkezetnek a fennálló, nem esedékes hitelállománya az elengedett összeggel csökkenjen. A hitelelengedés elszámolásakor meg kell állapítani, hogy a hitelelengedés összege hány %-a a nem esedékes beruházási hitelállománynak és az évi törlesztési részleteket ennek a %-nak megfelelő összeggel kell csökkenteni. Ha a termelőszövetkezetnek ilyen hitele nincs, vagy a hitelelengedés összege azt meghaladja, a kedvezmény öszszegét, illetve a különbözetet a termelőszövetkezet beruházási betétszámláján kell jóváírni.

(8) A hitelelengedés összege az öntözőtelep- és halastóépítési beruházásoknál nem haladhatja meg a beruházás bekerülési értékét.

(9) E rendelet hatálybalépése előtt megkezdett beruházásokkal kapcsolatos hitelelengedési kedvezményeket a korábbi rendelkezések alapján meghatározott összegben kell elszámolni.

9. § (1) A talajjavítási és mésztrágyázási munkák elvégzéséhez, továbbá a talajvédelmi létesítmények (fásítás, vízmosás-kötés, támfalak építése stb.) megvalósításához szükséges talajjavító és mésztrágya anyagokat, valamint a talajvédelmi anyagokat (facsemete, suháng, kő, cement, rőzse, fa és más építőanyagok) a rendeltetési állomásra leszállítva az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezet rendelkezésére,

(2) A talajjavítási, talajvédelmi és üzemen belüli vízrendezési munkákhoz szükséges vizsgálatok elvégzéséről és a kivitelezési tervek elkészítéséről| a létesítmények helyszíni kitűzéséről, a termelőszövetkezet kérelmére, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) - az illetékes vízügyi és erdészeti szervekkel egyetértésben -díjmentesen gondoskodik. A termelőszövetkezet által kivitelezett talajjavítási, talajvédelmi és üzemen belüli vízrendezési munkák műszaki irányítását fásítási és erdőtelepítési munkák tekintetében az állami erdőgazdaságok, vízügyi létesítmények tekintetében a vízügyi igazgatóságok térítés nélkül végzik. A vízi munkákkal kapcsolatos tervezési és művezetési feladatokat a termelőszövetkezet a vízgazdálkodási társulat útján is elvégeztetheti.

(3) A termelőszövetkezet a járási mezőgazdasági osztály előzetes hozzájárulása alapján az üzemen belüli vízrendezés során kézi és saját gépi munkával elvégzett földmunka minden m3-e után 10,-Ft vissza nem térítendő állami támogatást kap. Az állami támogatás összegét a termelőszövetkezetnek havonként, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell a Banktól kérnie. A termelőszövetkezet által ténylegesen végzett munka mennyiségét a vízügyi igazgatóságnak igazolnia kell. Az állami támogatás összegét a termelőszövetkezet a tagok részére pénzbeni előleg fizetésére is felhasználhatja.

(4) Ha a termelőszövetkezetek vízrendezési, talajvédelmi, vízhasznosítási és vízellátási feladataikat vízgazdálkodási társulat keretében valósítják meg, a termelőszövetkezetnek egyébként ilyen címen járó kedvezményeket az állam a vízgazdálkodási társulat részére is biztosítja. A kedvezmény legfeljebb olyan mértékű lehet, mint amilyen arányú a termelőszövetkezet használatában levő terület a vízgazdálkodási társulat teljes érdekeltségi területéhez viszonyítva. Az érdekelt termelőszövetkezetnek az érdekeltségi hozzájárulást a részére ilyen címen biztosított állami támogatással csökkentett összegben kell kiegyenlítenie.

(5) Az állami erdőgazdaságok a termelőszövetkezet kérelmére a megyei fásítási beruházási keret terhére elvégezhetik a termelőszövetkezetben a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek erdősítését, mezővédő erdősávok telepítését és azok ápolási, tisztítási munkáit. Azt, hogy a terület mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, a járási mezőgazdasági osztály igazolja.

(6) A vízügyi szervek a saját feladataik ellátásán felül rendelkezésre álló gépeket és berendezéseket - térítés ellenében - kötelesek a termelőszövetkezetnek a saját kivitelezésű öntözőtelepek építéséhez, korszerűsítéséhez, a meglevő berendezések karbantartásához, hasznosításához bérbeadni, vagy a termelőszövetkezetben történő üzemeltetésükről gondoskodni. A vízügyi igazgatóságok által végzett gépi munkáért a gépállomási díjtételeket kell felszámolni.

(7) A szőlő- és gyümölcsöstelepítéssel kapcsolatos tervezési munkákat (a terület elő- és utószintezése, kitűzése, költségvetés készítése stb.) és a szakmai felügyelet ellátását (műszaki ellenőrzés) a Szőlő-Gyümölcs Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat (ÜLTETVÉNYTERV) ingyenesen végzi.

(8) A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek - homokbuckák, domboldalak stb. -fokozottabb hasznosításának elősegítése érdekében a telepítések előtt végzett tereprendezési munkák elvégzése esetén az állam viseli a költségek 80%-át, legfeljebb kh-ként 7.000 Ft-ot. [18.1962. (XI. 14.) FM rendelet 7. § (1) bekezdés.] A kedvezmény a termelőszövetkezetet akkor is megilleti, ha a tereprendezési munkát kézi és saját gépi erővel végzi. Az előzetes tereprendezés költségeit a telepítési alapokmányban külön kell megtervezni és a munka elvégzése esetén az állami támogatást a Bank a felmerült költségek arányában folyósítja, melynek összegét a termelőszövetkezet üzemviteli célra használhatja fel.

(9) Az (1), a (3), a (4) és a (8) bekezdésekben foglalt állami támogatás összegét a Bank a nála vezetett állami támogatási számláról téríti.

10. § (1) A termelőszövetkezetet az 1963. év folyamán megellett minden előhasi üsző után - akár vásárolt, akár saját nevelésű - 2.500 Ft kedvezmény illeti meg.

(2) A kedvezmény összegét a Bank a zárszámadáskor a termelőszövetkezet esedékes közép- és hosszúlejáratú hitelállománya törlesztésére fordítja. Ha a termelőszövetkezetnek esedékes közép-és hosszúlejáratú hiteltartozása nincs, a kedvezmény teljes összegét, illetőleg annak az esedékes közép- és hosszúlejáratú hiteltartozást meghaladó részét a Bank a termelőszövetkezet elszámolási számláján írja jóvá. Az esedékes beruházási hitelekből történő elengedés összege a termelőszövetkezet kötelezően előírt évi beruházási tartalékolási kötelezettségének teljesítésébe beszámít.

11. § A termelőszövetkezetnek az áruértékesítés és a beruházások utáni kedvezmény elszámolását a Bank által rendelkezésre bocsátott "Termelőszövetkezeti kedvezmény okirat" kitöltésével és benyújtásával kell kérnie. A beruházási kedvezményeknél a feltételek teljesülését a járási mezőgazdasági osztály igazolja. Valamennyi kedvezmény jogosságát és összegszerűségét a járási pénzügyi osztály állapítja meg. A kedvezmény összegéről és az elszámolás módjáról a Bank a termelőszövetkezetet és a járási mezőgazdasági és pénzügyi osztályt értesíti.

12. § (1) A termelőszövetkezet részére villamostávvezetékek (kis-, vagy nagyfeszültségű csatlakozó vezeték a transzformátor állomásig, az utóbbit is beleértve), valamint a bekötő utak létesítése vissza nem térítendő állami támogatásból történik. A villamos távvezetékek és a bekötő utak létesítésére biztosított vissza nem térítendő állami támogatás keretből a folyósításokat a Bank a jóváhagyott program alapján teljesíti. A bekötőutak kivitelezésére a Bank vissza nem térítendő állami támogatást csak ott biztosíthat, ahol a termelőszövetkezet előzetesen a földmunkát saját erőből elvégezte. A szükséges kő helyszínre szállítása is a termelőszövetkezet feladata, de ehhez - a távolságtól függően - az állam segítséget nyújt. A villamos távvezetékek építésére a 196/1957. (P K 41.) PM-FM utasítás (megjelent a Mg. É. VIII. évfolyam 38. számában is), a bekötőutak építésével kapcsolatban pedig a 72/1959. (Mg É 50.) FM-PM együttes utasítás az irányadó.

(2) A villamos távvezetékek és a bekötőutak létesítésére vonatkozó teljes kivitelezési tervdokumentációt előzetes ellenőrzés végett a Bankhoz be kell nyújtani. A vissza nem térítendő állami támogatást a Bank az általa felülvizsgált költségvetés alapján folyósítja.

IV.

A kedvezmények megvonása

13. § (1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdasági osztályának és pénzügyi osztályának, vagy a Banknak a javaslatára egészben vagy részben megvonhatja az ebben a rendeletben megállapított kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely jogszabály- vagy alapszabály ellenes működést fejt ki. [1959. évi 7. tvr. 72. §-ának (1) bekezdése.]

(2) Ha a termelőszövetkezet az általa megrendelt terv alapján a vízimunkát - a terv elkészítésétől számított két éven belül - a saját hibájából nem valósítja meg, a tervezési költségekkel utólag megterhelhető.

(3) Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a hitelelengedési kedvezmény igénybevételével létrehozott állóeszközeit saját hibájából nem megfelelően hasznosítja, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága a kedvezményt vagy annak egy részét visszamenő hatállyal is megvonhatja.

V.

A termelőszövetkezeti csoportokat, és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket megillető kedvezmények

14. § Azokat a termelőszövetkezeti csoportokat és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket (1. §), amelyek alapszabályuknak, illetőleg működési szabályzatuknak megfelelően működnek a közös gazdálkodás keretében, az előírt feltételek teljesítése esetén a termelőszövetkezetekkel azonos kedvezmény illeti meg.

VI.

Vegyes rendelkezések

15. § Ez a rendelet 1963. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 48/1961. (Mg É 52.) FM-ÉlmM-PM együttes utasítás hatályát veszti.

Nyers Rezső s. k.,

pénzügyminiszter

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 3/1962. (XI. 14.) PM-FM számú együttes rendelethez

2. számú melléklet a 31962. (XI. 14.) PM - FM számú együttes rendelethez

A szőlő, gyümölcsös és spárga telepítésének kedvezménye

Tartalomjegyzék