8/1962. (X. 22.) ÉM rendelet

az ingatlanközvetítéssel és az építési engedéllyel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 14/1962. (V. 6.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az ingatlanközvetítéssel és az építési engedéllyel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 14/1962. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtásaképpen - a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány felhatalmazása alapján - a következőket rendelem.

1. § A R. 1. §-ának alkalmazása szempontjából ingatlan a Budapest területén fekvő

a) házingatlan és a hozzá tartozó telek;

b) társasházban és lakásépítő-, illetőleg lakásszövetkezeti házban levő öröklakás és szövetkezeti lakás;

c) be nem épített házhely, ideértve - jelenlegi művelési ágára tekintet nélkül - az építési övezetekbe tartozó minden földrészletet.

2. § A R. 1. §-ában foglalt rendelkezés nem terjed ki:

a) azokra az adásvételi és csereszerződésekre, amelyeket 1962. május 6. napja előtt jóváhagyás, forgalmi érték megállapítása vagy illetékkiszabás végett az illetékes állami szervhez benyújtottak,

b) a Budapest területén fekvő ingatlannak másik budapesti ingatlannal történő cseréjére.

3. § A R. 2. §-ában foglalt rendelkezés nem terjed ki:

a) az illetékes építésügyi hatóság előtt 1962. május 6. napján folyamatban volt építési engedélyezési ügyekre;

b) a lakóház (öröklakás, szövetkezeti lakás) felújítására, korszerűsítésére, továbbá új önálló lakást nem eredményező helyreállítására, átalakítására és lakó- vagy kiegészítő helyiségekkel [Országos Építésügyi Szabályzat II. kötet 59. § (2) és (3) bek.] történő bővítésére,

4. § (1) A R. rendelkezései nem alkalmazhatók:

a) azokra, akik népgazdasági érdekből történt áthelyezésük folytán kerültek Budapesten működő állami vállalattal (szervvel), szövetkezettel (szövetkezeti szervvel) vagy társadalmi szervvel munkaviszonyba (szövetkezeti tagsági viszonyba) és e körülményre tekintettel a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke - az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv, illetőleg szövetkezet vagy társadalmi szerv országos központjának vezetője) javaslatára - részükre kivételt engedélyezett;

b) azokra, akik az országba a letelepedés (visszatelepedés) szándékával érkeztek és e körülményre tekintettel a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke részükre kivételt engedélyezett;

c) az 1950. évi 30. törvényerejű rendelet 3. §-ában meghatározott devizakülföldiekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett körülményei fennállását ingatlan adásvétele vagy cseréje esetében a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat előtt építési engedély iránti kérelem esetében pedig az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság előtt okirattal kell igazolni.

5. § (1) A R. 1. §-ának a) és 2. §-ának a) pontjában előírt feltétel fennállását személyi igazolvánnyal vagy a rendőrhatóság által kiállított más okirattal kell igazolni.

(2) A R. alkalmazása szempontjából nem szakítja meg a budapesti helybenlakás folyamatosságát

a) a hivatalos kiküldetés vagy a népgazdasági terv vidéki nagylétesítményein történő munkavégzés miatti időleges jellegű, továbbá a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével kapcsolatos szakemberátcsoportosítás során a visszaköltözés szándékával történt vidékre költözés;

b) a katonai szolgálati kötelezettség teljesítése;

c) a külföldön teljesített szolgálat;

d) a tanulmányoknak vidéken vagy külföldön történt folytatása;

e) a vidéki gyógyintézeti ápolás.

(3) A (2) bekezdésben említett okok miatti vidéki vagy külföldi tartózkodás ideje a budapesti helybenlakás időtartamába beszámít. Az ok fennállását és az időtartamot okirattal kell igazolni.

6. § (1) A R. 1. §-ának b) és 2. §-ának b) pontjában előírt feltétel fennállását a munkáltató (szövetkezet vezetősége) által kiállított okirattal kell igazolni.

(2) A munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) fennállását és folyamatosságát az 53/1953. (XI. 28.) MT rendelet 93. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a 15/1956. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell igazolni. A munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) folyamatosságának igazolása során be kell számítani a szakérettségi tanfolyam folytatásaként az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán töltött tanulmányi időt is,

7. § (1) A budapesti ingatlan adásvételére, illetőleg cseréjére vonatkozó szerződést a megkötésétől számított 10 napon belül be kell nyújtani a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalathoz.

(2) A R.-ben előírt feltételek fennállását az adásvételi vagy csereszerződésnek a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalathoz történő benyújtásakor, illetőleg az építési engedély iránti kérelem benyújtásakor kell igazolni.

(3) Az ötéves budapesti helybenlakás vagy munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) fennállását a szerződés, illetőleg a kérelem benyújtásának napjától visszafelé kell számítani.

8. § (1) Ha a budapesti ingatlan adásvételére vagy cseréjére több személy köt szerződést, vagy ugyanarra az építkezésre - ideértve a társasházépítést is - több személy nyújtja be az építési engedély iránti kérelmet, a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat, illetőleg az elsőfokú építésügyi hatóság a budapesti ingatlan tulajdonjogát megszerző, illetőleg az építkezésben résztvevő valamennyi személy tekintetében köteles vizsgálni, hogy a R.-ben előírt feltételeknek megfelelnek-e.

(2) Ha a budapesti ingatlanra vonatkozó adásvételi vagy csereszerződést házastársak kötik, vagy ugyanarra az építkezésre házastársak kérnek építési engedélyt, a R.-ben előírt feltételek fennállását csak az egyik házastársnak kell igazolnia.

(3) Ha az építésügyi hatóság ugyanarra az építkezésre több személy részére ad építési engedélyt, az engedély megadásáról hozott határozatában név szerint fel kell sorolnia valamennyi építtetőt. Az építési engedélyt a R.-ben előírt feltételeknek meg nem felelő személyek részére átruházni nem szabad.

9. § Ha a R.-ben előírt feltételek fennállásának hiányában

a) a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat a budapesti ingatlan adásvételének vagy cseréjének közvetítését megtagadja, a vállalat intézkedése ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának házkezelési igazgatóságához;

b) az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság az építési engedély megadását megtagadja, e határozata ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye fellebbezésnek.

10. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter