1963. évi 16. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről

Veszélyhelyzeti normák

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Moszkvában 1963. június 6. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20. napján kötött egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

"EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti együttműködésről a szociális ellátás területén

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége

azon óhajtól vezetve, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatok szellemében tovább mélyítsék és szélesítsék az együttműködést a szociális ellátások terén, elhatározták, hogy Egyezményt kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikként kinevezték

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Kisházi Ödönt,

a Magyar Népköztársaság munkaügyi miniszterét,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége

V. Usztyinovot,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Magyarországon

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat kicserélték és az alábbiakban állapodtak meg:

I. Az együttműködés alapelvei

1. cikk

A Szerződő Felek együttműködnek a szociális ellátásnak és a társadalombiztosításnak valamennyi kérdésében. Ezért mindkét Szerződő Fél illetékes szervei:

a) közlik egymással a szociális ellátási és a társadalombiztosítási jogszabályaikat;

b) kölcsönösen rendelkezésre bocsátják a szociális ellátás és a társadalombiztosítási kérdések vizsgálatára alkalmas adatokat, szakirodalmat és időszaki kiadványokat;

c) kölcsönösen rendelkezésre bocsátják a szociális ellátásra vonatkozó kutatómunkák eredményeit;

d) elősegítik a szociális ellátási és társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozó szakemberek tapasztalatcseréjét és kölcsönös látogatásait;

e) elősegítik a Szerződő Felek állampolgárainak a szociális ellátás és társadalombiztosítási szolgáltatások jogosultságának megállapításához szükséges okmányok beszerzését;

f) a jelen Egyezmény rendelkezései szerint biztosítják az állampolgárok szociális ellátásból és társadalombiztosításból eredő igényeinek kielégítését,

2. cikk

Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél területén tartózkodnak, - ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik -, a munkajogi rendelkezések, a szociális ellátás és a társadalombiztosítási szolgáltatások tekintetében a saját állampolgáraival teljesen azonos elbánásban részesülnek.

II. Szociális ellátás és társadalombiztosítás

1. Fejezet

Általános rendelkezések

3. cikk

Jelen Egyezmény kiterjed minden olyan természetben és pénzben járó szolgáltatásra, amelyet a Szerződő Felek törvényhozása az állampolgárok részére öregség, rokkantság, az eltartó elvesztése, valamint betegség, terhesség, szülés és egyéb esemény bekövetkezésekor biztosít, vagy a jövőben biztosítani fog.

4. cikk

(1) A jelen Egyezményben előírt minden természetben és pénzben járó szolgáltatást annak a Szerződő Félnek illetékes szerve nyújtja saját jogszabályai szerint, amelynek területén az igényjogosult személynek állandó lakóhelye van.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően

a) a diplomáciai, konzuli és kereskedelmi képviseletek dolgozóinak, valamint az egyik állam egyéb intézményei dolgozóinak, akiket a másik állam területére küldtek ki, a szociális ellátás szolgáltatásait a küldő állam illetékes szervei a reájuk érvényes jogszabályok szerint nyújtják, ha a kiküldött dolgozók a küldő államnak az állampolgárai. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az említett intézmények dolgozói által foglalkoztatott alkalmazottak részére nyújtandó szolgáltatásoknál is, ha a küldő állam állampolgárai;

b) az egyik állam vállalatának dolgozói részére, akiket munka végzésére a másik állam területére küldtek ki, a szociális ellátás szolgáltatásait annak az államnak illetékes szervei nyújtják a reájuk érvényes jogszabályok szerint, amelynek területén a szóban forgó vállalat székhelye van.

(3) A jelen cikk (2) bekezdésében említett állampolgárok részére a gyógyellátást a jelen Egyezmény 8. cikkében foglaltak szerint kell nyújtani.

5. cikk

(1) A nyugellátásra és egyéb szolgáltatásokra való igényjogosultság elbírálásánál és azok összes gének megállapításánál be kell számítani mindkét Szerződő Fél területén szerzett szolgálati (biztosítási), valamint az annak tekintendő minden időt.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél illetékes szervére érvényes jogszabályok szerint egészségre ártalmas munkakörben, illetőleg nehéz körülmények között végzett munkában eltöltött idő a nyugellátás és egyéb szolgáltatás esetén az igénylő részére kedvezményt biztosít, a másik Szerződő Fél területén ilyen munkakörben eltöltött időt is kedvezményre jogosító időként kell számításba venni.

(3) A harmadik állam területén szerzett szolgálati (biztosítási) és annak tekintendő idők beszámításának kérdésében mindkét Szerződő Fél saját jogszabályai szerint jár el.

6. cikk

Azokban az esetekben, amikor az egyik Szerződő Fél jogszabályai a jogok szerzését, érvényét és feléledését, vagy a szolgáltatások összegét a saját területükön való tartózkodástól teszik függővé, a másik Szerződő Fél területén tartózkodást saját területén való tartózkodásnak kell tekinteni

2. Fejezet

Ideiglenes munkaképtelenség és egyéb esetben járó szolgáltatások

7. cikk

(1) Az ideiglenes munkaképtelenség esetén járó táppénzt, a terhességi-, gyermekágyi-, szülési-és egyéb segélyt, valamint a családi pótlékot a reá nézve érvényes jogszabályok szerint és saját terhére annak a Szerződő Félnek illetékes szerve állapítja meg és folyósítja, amelynek területén a jogosultnak állandó lakóhelye van.

(2) Ha az említett szolgáltatásban részesülő személy a másik Szerződő Fél területére költözik át, a szolgáltatás folyósítását az átköltözés napjától kezdődően be kell szüntetni. Annak a Szerződő Félnek illetékes szerve, amelynek területére a jogosult átköltözött, a nála érvényes jogszabályok szerint a szolgáltatást, a beszüntetés napjától kezdődően megállapítja és folyósítja.

8. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak, ha a másik Szerződő Fél területén tartózkodnak, az utóbbi Szerződő Fél saját állampolgárai részére meghatározott azonos feltételekkel nyújtja a gyógyellátást.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak a másik állam egészségügyi intézményeibe kezelésre történő beutalásának feltételeit külön egyezmények szabályozzák,

3. Fejezet

A nyugellátások megállapítása és folyósítása

9. cikk

(1) A rokkantsági (beleértve az üzemi baleset és foglalkozási betegség alapján járó nyugellátásokat is), öregségi, valamint hozzátartozói nyugellátást annak a Szerződő Félnek az illetékes szerve állapítja meg és folyósítja saját államának jogszabályai szerint és saját terhére, amelynek területén a jogosultnak a kérelem benyújtásakor állandó lakóhelye van.

(2) Ha a nyugellátásban részesülő személy a másik Szerződő Fél területére költözik át, a nyugellátás folyósítását az áttelepülés hónapjának végével be kell szüntetni. A nyugellátást a fogadó Szerződő Fél illetékes szerve legkorábban az átköltözést követő hónap első napjától a saját államának jogszabályai szerint állapítja meg és saját terhére folyósítja. A nyugellátásra való jogosultságot fennállónak kell tekinteni, amennyiben a fogadó Szerződő Fél jogszabályai azonos nemű nyugellátást biztosítanak. Korhatár betöltéséhez kötött nyugellátást attól az időponttól folyósítják, amikor a jogosult a fogadó Szerződő Fél jogszabályai szerint a nyugellátásra jogosító korhatárt betöltötte.

(3) Azoknak az állampolgároknak a részére, akik az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére költöztek, azonban az átköltözés után nem dolgoztak tovább, a nyugellátás összegét a megfelelő képzettséggel rendelkező és a nyugellátás megállapítása időpontjában a fogadó állam hasonló tevékenységet folytató dolgozója szakmai átlagkeresete alapján kell kiszámítani.

(4) Azoknak a személyeknek a részére, akik az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére költöztek és tovább dolgoztak, a nyugellátás összegét a fogadó Szerződő Fél jogszabályai szerint kell megállapítani,

4. Fejezet

A szociális ellátás más formái

10. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak, ha állandó lakóhelyük a másik Szerződő Fél területén van, a szociális gondozást és segélyezést (szociális otthonban való elhelyezés, stb.) a másik Szerződő Fél illetékes szervei azonos mértékben és feltételekkel nyújtják, mint saját állampolgáraiknak.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott szociális gondozás költségeinek megtérítését a Szerződő Felek egymástól nem követelik.

III. Vegyes rendelkezések

11. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél illetékes szervei és Intézményei, az állampolgárok szociális ellátásának érdekében, a másik Szerződő Fél szerveinek és intézményeinek olyan mértékben nyújtanak jogi támogatást, mintha a saját szociális ellátásra vonatkozó jogszabályaikat a saját államukban hajtanák végre.

(2) A kérelmeket és egyéb beadványokat bármelyik Szerződő Fél illetékes szervénél elő lehet terjeszteni. Az egyik Szerződő Fél illetékes szervénél a törvényes határidőben benyújtott kérelmeket és egyéb beadványokat a másik Szerződő Fél illetékes szervénél is határidőben benyújtottaknak kell tekinteni.

(3) Ha a jelen Egyezményen alapuló jogok megállapításához adatok (orvosi zárójelentés, életbenléti igazolás, stb.) beszerzése szükséges, az egyik Szerződő Fél illetékes szervének megkeresésére, a másik Szerződő Fél illetékes szerve az adatok beszerzésére a szükséges intézkedéseket megteszi és annak eredményét a megkereső illetékes szervvel közli.

(4) A jelen cikk rendelkezései szerint végzett tevékenységekért, illetőleg szolgáltatásokért a Szerződő Felek egymással szemben költségtérítési igényt nem támasztanak.

12. cikk

Az egyik Szerződő Fél diplomáciai és konzuli szervei jogosultak saját állampolgáraikat külön meghatalmazás nélkül képviselni és nevükben a jelen Egyezményből eredő és annak végrehajtását célzó minden ügyben a másik Szerződő Fél szociális ellátási és egyéb szerveinél eljárni, feltéve, hogy az érdekelt személy más meghatalmazottat nem bízott meg.

13. cikk

A jelen Egyezmény végrehajtása során esetleg felmerülő vitákat a Szerződő Felek központi szervei (15. cikk.) oldják meg. A központi szervek által meg nem oldott kérdéseket diplomáciai úton döntik el.

14. cikk

A beadványokat és a Szerződő Felek illetékes szervei által kiadott hivatalos iratokat diplomáciai, vagy konzuli szervekkel hitelesíttetni nem kell.

15. cikk

A Szerződő Felek a jelen Egyezmény hatálybalépését követően haladéktalanul tájékoztatják egymást, hogy a szociális ellátás szervei mely központi szervek útján érintkeznek egymással a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében. A Felek haladéktalanul értesítik egymást mindazon váltózásokról, amelyek a jövőben e tekintetben bekövetkeznek.

16. cikk

Mindkét Szerződő Fél jelen Egyezményt a saját országuk szakszervezeteivel való szoros együttműködésben hajtja végre.

IV. Záró rendelkezések

17. cikk

(1) A jelen Egyezmény 9. cikkének hatálya kiterjed azokra az esetekre is, amikor a nyugellátásra vonatkozó igény az Egyezmény hatálybalépése előtt nyílott meg. Ebben az esetben a nyugdíjakat annak a Szerződő Félnek illetékes szerve állapítja meg és folyósítja saját terhére és a reá nézve érvényes jogszabályok szerinti feltételekkel, amelynek területén az állampolgárnak állandó lakóhelye van.

(2) A jelen Egyezmény alkalmazásánál az Egyezmény hatálybalépését megelőzően szerzett szolgálati (biztosítási) vagy ennek tekintendő időket is figyelembe kell venni.

18. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél illetékes szerve által az Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított és a másik állam területére folyósított nyugellátásokra vonatkozó igények fennmaradnak és e nyugellátásokat annak a Szerződő Félnek illetékes szervei folyósítják saját terhükre, amelynek területén a nyugdíjasnak állandó lakóhelye van.

(2) Az Egyezmény hatálybalépését követő egy hónapon belül mindkét Szerződő Fél átadja egymásnak azoknak a nyugdíjasoknak a jegyzékét, akiknek a részére az illetékes szervek az Egyezmény hatálybalépése előtt nyugellátást megállapítottak és a másik állam területére folyósítottak, A jegyzékben szereplő személyek nyugellátásának átutalását a jegyzék kicserélését követő harmadik naptári hónap utolsó napjával a nyugellátást addig folyósító szerv beszünteti. A jegyzék kicserélését követő negyedik naptári hónaptól a nyugellátást saját terhére annak a Szerződő Félnek illetékes szerve folyósítja, amelynek területén az állampolgárnak állandó lakóhelye van. A nyugellátásokat annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint kell megállapítani és folyósítani, amelynek területén a jogosult személynek állandó lakóhelye van, de nem kisebb összegben, mint amely addig átutalásra került.

19. cikk

(1) Jelen Egyezmény rendelkezései nem terjednek ki a személyi nyugdíjakra, amelyeket a Szerződő Felek a saját jogszabályaik alapján állapítottak meg. Ezeket a nyugellátásokat változatlanul tovább folyósítja az a Szerződő Fél, amelyik azt megállapította.

(2) Jelen Egyezmény 9. cikk (2) bekezdésétől eltérően a háborús rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nyugellátását az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére történő átköltözés esetén annak a Szerződő Félnek illetékes szerve folyósítja változatlan összegben és saját terhére, amelynek területére áttelepültek.

20. cikk

(1) A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okmányokat a lehető legrövidebb időn belül Moszkvában kell kicserélni. Az Egyezmény a megerősítő okmányok kicserélését követő hónap első napjával lép hatályba.

(2) Az Egyezmény hatálybalépése napjától öt évig marad érvényben és érvénye mindannyiszor öt évvel meghosszabbodik, amíg azt a Szerződő Felek bármelyike a lejárat előtt legalább egy évvel nem mondja fel.

(3) Jelen Egyezmény hatályának megszűnése esetén az Egyezmény alapján szerzett jogok továbbra is érvényben maradnak.

21 cikk

A jelen Egyezmény Budapesten az 1962. évi december hó 20. napján két példányban, mindegyik magyar és orosz nyelven készült. Mindkét nyelvű szöveg azonos érvényű.

Ennek hiteléül a kinevezett Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghatalmazásából

Kisházi Ödön s. k.,

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége meghatalmazásából

V. Usztyinov s. k.,"

3. §[2] A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1963. július 1. napjával kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, az egészségbiztosításért felelős miniszter, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Kisházi Ödön s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára