1/1963. (VII. 5.) BM rendelet

a tűzrendészetről

A tűzoltóságról és a tűzrendészetről szóló 30/1956. (IX. 8.) MT rendelet 29. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

ELSŐ RÉSZ

TÜZRENDÉSZETI SZERVEZET ÉS ELJÁRÁS

I. fejezet

Az anyagok és a létesítmények tűzrendészeti osztályozása

Általános rendelkezések

1. § (1) A megelőző tűzrendészeti rendelkezések a létesítmények kialakítására (létesítésére), valamint a létesítmények és az anyagok használatára vonatkozó tűzrendészeti szabályokat állapítják meg.

(2) A létesítés megelőző tűzrendészeti szabályai (a továbbiakban: a létesítés szabályai) a létesítmény elhelyezésével, építésével, üzembehelyezésével, valamint a gépfelállítással kapcsolatos tűzrendészeti követelményeket foglalják magukban. (MÁSODIK RÉSZ).

(3) A használat megelőző tűzrendészeti szabályai (a továbbiakban: használat szabályai) az ipari, mezőgazdasági, közlekedési, lakóházi és egyéb létesítmény (a továbbiakban: létesítmény) használatára vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat állapítják meg. (HARMADIK RÉSZ).

(4) A megelőző tűzrendészeti rendelkezések által nem szabályozott vagy részletesen nem rendezett eseteket a tűzrendészeti hatóság határozatba foglalt használati előírásokkal szabályozza.

(5) E rendelet alkalmazása szempontjából létesítményen valamennyi - minden oldalról nyitott vagy zárt, illetőleg részben zárt - magas- és mélyépítési műtárgyat, szerkezetet és nyíltszínű tárolót kell érteni. Létesítménycsoport az adott területen elhelyezett létesítmények összessége.

2. § (1) A létesítés szabályait a tervezők, a beruházók és a kivitelezők, valamint az engedélyező hatóságok kötelesek érvényrejuttatni.

(2) Új létesítménynél, valamint a meglévő létesítmény átalakításakor, vagy átépítésekor e rendelet rendelkezéseit, továbbá a Magyar Szabvány (MSZ) és szakmai szabvány előírásait érvényre kell juttatni.

(3) A megelőző tűzrendészeti rendelkezéseket, továbbá a tűzrendészetet érintő szabványokat az állampolgárok, a létesítmény vezetője, fenntartója, használója, kezelője vagy tulajdonosa, a tűzrendészeti hatóság külön felhívása vagy intézkedése nélkül kötelesek végrehajtani, folyamatosan megtartani, illetőleg a végrehajtást ellenőrizni.

(4) A használati előírások megállapításánál az életbiztonság, a népgazdaság érdeke, valamint a társadalmi és személyi tulajdon védelme az irányadó.

(5) A használati előírásokat e rendelet, valamint a szabványok megelőző tűzrendészeti rendelkezéseinek megfelelően - az 5-9. §-ban meghatározott tűzveszélyességi osztályba sorolás alapján -a helyi viszonyok figyelembevételével kell megállapítani.

(6) A megelőző tűzrendészeti rendelkezések megállapítása céljából a gyártást engedélyező hatóság (szerv) az újonnan bevezetésre kerülő építési anyag, épületszerkezet, továbbá a tűzveszélyes készülék, gép vagy berendezés tűzrendészeti értékeléséhez szükséges vizsgálati adatokat az engedélyezés előtt köteles a tűzrendészeti hatóság rendelkezésére bocsátani, alkalmazásához szakvéleményt kérni (25. §) és a szakvéleményben adott tűzrendészeti követelményeket az engedélyben érvényesíteni.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott vizsgálati adatokat az engedélyezést kérő nem bocsátja a tűzrendészeti hatóság rendelkezésére, a tűzrendészeti hatóság jogosult annak terhére és költségére a szükséges vizsgálatot elvégeztetni.

Az anyagok éghetősége

3. § A megelőző tűzrendészeti rendelkezések alkalmazása szempontjából:

a) éghető az az anyag, amely tűz, vagy hő hatására lángralobban, vagy izzik és a tűz, illetőleg a hőforrás eltávolítása után tovább ég, vagy tovább izzik,

b) nehezen éghető az az anyag, amely tűz, vagy hő hatására lángralobban, izzik, vagy szenesedik, de a tűz, illetőleg a hőforrás eltávolítása után az égés, izzás vagy szenesedés megszűnik,

c) nem éghető az az anyag, amely tűz, vagy hő hatására nem lobban lángra" nem izzik és nem szenesedik.

Tűzveszélyességi osztályok

4. § A megelőző tűzrendészeti rendelkezések megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagok és létesítmény helyiségei és terei (a továbbiakban: helyiség), illetőleg a tevékenységek a következő öt (A-E) tűzveszélyességi osztályba tartoznak:

a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (A),

b) tűz- és robbanásveszélyes (B),

c) tűzveszélyes (C),

d) mérsékelten tűzveszélyes (D),

e) nem tűzveszélyes (E).

5. § (1) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (A) az az anyag, amelynek:

a) heves égése, robbanása víz, levegő, vegyi reakció, mechanikai hatás, illetőleg indító (ini-ciáló) gyújtás hatására bekövetkezhet,

b) zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20 C,

c) alsó robbanási határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%.

(2) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (A) az a helyiség, melyben az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonságú anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak, hoznak forgalomba, vagy használnak (a továbbiakban: használnak) és a tevékenység közben ezek az anyagok olyan mennyiségben fordulnak elő, hogy belőlük robbanásveszélyes elegy keletkezhet.

6. § (1) Tűz- és robbanásveszélyes (B) az az anyag, amelynek:

a) pora a levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet,

b) zárttéri lobbanáspontja 20 C-nál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50 C,

c) alsó robbanási határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb.

(2) Tűz- és robbanásveszélyes (B) az a helyiség, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonságú anyagot használnak és a tevékenység közben olyan mennyiségű por fordul elő, hogy robbanásveszélyes keverék, illetőleg a gázból, vagy folyadékból robbanásveszélyes elegy keletkezhet.

7. § (1) Tűzveszélyes (C)

a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 C,

b) az a folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 50 C -nál nagyobb és 300 C-nál kisebb.

(2) Tűzveszélyes (C) az a helyiség, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonságú anyagot használnak, vagy a tevékenység sugárzó hő - folyamatos szikra -, vagy lángképződéssel jár.

(3) Tűzveszélyes (C) tűzveszélyességi osztályba tartozik az 500 főnél nagyobb befogadóképességű filmszínház, előadó- és hangversenyterem, színház, cirkusz stb. (a továbbiakban: kulturális létesítmény).

8. § (1) Mérsékelten tűzveszélyes (D) az a szilárd anyag és folyadék, amelynek gyulladási hőmérséklete, illetőleg nyílttéri lobbanáspontja 300 C, vagy annál nagyobb.

(2) Mérsékelten tűzveszélyes (D) az a helyiség, meiyben az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonságú anyagot használnak, vagy bármilyen anyagot 300 C feletti hőmérsékleten olvasztott, vagy izzó állapotban dolgoznak fel, illetőleg folyadék-, vagy gáztüzelésű berendezést használnak.

(3) Mérsékelten tűzveszélyes (D) tűzveszélyességi osztályba tartozik az 500 főnél kisebb befogadóképességű kulturális létesítmény.

9. § (1) Nem tűzveszélyes (E) a nem éghető anyag.

(2) Nem tűzveszélyes (E) az a helyiség, amelyben a nem éghető anyag hideg megmunkálása, felhasználása, tárolása, vagy forgalomba hozatala történik.

10. § (1) A megelőző tűzrendészeti rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából a tűzrendészeti hatóság felszólítására a feldolgozó, használó, tároló vagy forgalombahozó az előállító vállalat vagy az illetékes kutatóintézet tanúsítványával köteles igazolni:

a) gáznemű anyag esetében az alsó és felső robbanási határértéket,

b) folyékony anyag esetében zárt vagy nyílttéri lobbanáspontját,

c) szilárd anyag esetében gyulladási hőmérsékletét.

(2) Az anyag tűzveszélyességére vonatkozó adatok igazolását országosan használt anyag esetében a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnokság, helyileg használt anyag esetében a másodfokú tűzrendészeti hatóság akkor is kérheti, ha:

a) az anyag önmagában nem tűzveszélyes, de más anyaggal kémiai vagy fizikai hatás következtében azzá válhat,

b) tűzveszélyes anyag alapanyagáról van szó, amelyet a tűzrendészeti hatóság értékelés, összehasonlítás, hatósági ellenőrzés végett, vagy egyéb célból kíván vizsgálni.

(3) Az érdekelt a (2) bekezdésben meghatározott esetben a szükséges anyagmennyiséget díjtalanul köteles kiszolgáltatni.

11. § (1) A megelőző tűzrendészeti rendelkezések alkalmazása szempontjából a helyiség tűzveszélyességi osztályát - az 5-9. §-ban meghatározottak alapján - kell megállapítani. A tűzveszélyességi osztály meghatározásánál az előállítás, feldolgozás, tárolás, a forgalombahozás és a használat tűzveszélyességének jellemzőit kell figyelembevenni.

(2) Az elhelyezési távolság és az oltóvíz mennyiség megállapítása, valamint a tűzrendészeti ellenőrzés szempontjából a létesítmény, illetőleg a létesítménycsoport tűzveszélyességi osztályának meghatározásánál először az (1) bekezdés alapján a helyiség tűzveszélyességi osztályát kell megállapítani.

(3) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben az elhelyezett és a különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek szintenkénti alapterülete a létesítmény össz alapterületének 40%-át eléri, vagy azt meghaladja.

(4) A létesítménycsoport abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a (3) bekezdés szerint minősített létesítmények földszinti alapterülete a létesítménycsoport összes földszinti alapterületének legalább 40%-a.

(5) Ha a létesítmény (létesítménycsoport) besorolásánál két különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség (létesítmény) alapterülete külön-külön eléri vagy meghaladja a 40%-ot, a veszélyesebb osztályt kell alapul venni.

(6) Ha a létesítmény (létesítménycsoport) besorolásánál a három különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek (létesítmények) alapterülete egyenként nem éri el a 40%-ot, a két veszélyesebb osztály közül az a tűzveszélyességi osztály lesz a meghatározó, melyhez tartozó helyiség (létesítmény) területe nagyobb. Azonos terület esetében a veszélyesebb osztályt kell alapul venni.

(7) A (3)-(6) bekezdésben meg nem határozott esetekre a tűzrendészeti hatóság állásfoglalása az irányadó.

Tűzállósági fokozat

12. § (1) A létesítmények a felhasznált építési anyag és épület szerkezet alapján a következő öt tűzállósági fokozatba (I-V) tartoznak:

a) fokozottan tűzálló (I),

b) közepesen tűzálló (II),

c) mérsékelten tűzálló (III),

d) lángálló (IV),

e) nem lángálló (V).

(2) Az építési anyag, épületszerkezet és az épület tűzállósági fokozatát, valamint a felhasználásukra vonatkozó feltételeket szabvány határozza meg,

II. fejezet

A tűzrendészeti szervek hatásköre és illetékessége

Hatáskör

13. § (1) A tűzrendészeti hatósági jogkört a Belügyminisztérium tűzrendészeti szervei gyakorolják.

(2) A tűzrendészeti szerv hatósági jogkört gyakorol a (3) bekezdésben foglaltak kivételével valamennyi hatáskörébe utalt tűzrendészeti ügyben.

(3) A létesítmény helyének kijelölése, elhelyezése, építése, továbbá az üzembehelyezési, használatbavételi és egyéb olyan engedélyezési ügyben, amelyben az engedélyezés, illetőleg a jóváhagyás más hatóság vagy szerv feladata, a tűzrendészeti hatóság szakértői tevékenységet végez.

14. § (1) A tűzrendészeti hatóság:

a) minden tűzrendészeti ügyben jogosult eljárni a Honvédelmi Minisztérium létesítményei, valamint a bányaüzemek földalatti része tűzrendészeti ügyeinek kivételével,

b) a létesítményre vonatkozó tűzrendészeti rendelkezéseket szükség szerint hatósági intézkedéssel megállapítja (19, 20. §),

c) a megelőző tűzrendészeti rendelkezések és használati előírások megállapításához szakértőt vehet igénybe (18 §),

d) a nyilvántartásba vett létesítmény tűzrendészeti helyzetét ellenőrzi (24. §),

e) tűzveszély esetén annak megszüntetése iránt intézkedik (23. §),

f) megállapítja a tűzrendészeti szervezet működésének alapelveit,

g) elősegíti, hogy az állampolgárok megismerjék a tűzrendészeti szabályokat,

h) tűzvizsgálatot tart, a tűzesetért felelős személy ellen indokolt esetben szabálysértési eljárást indít, illetőleg fegyelmi vagy büntető eljárást kezdeményez (34. §),

i) kérelem alapján a tűzesettel kapcsolatban tűzrendészeti hatósági bizonyítványt ad ki vagy annak kiadását megtagadja (35. §).

(2) Fellebbezési ügyben a másodfokú tűzrendészeti hatóság jár el.

(3) A 30 1956. (IX. 8.) MT rendelet 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi szervre az eljárási szabályok azonosak e rendeletben meghatározott tűzrendészeti eljárás szabályaival.

Illetékesség

15. § (1) A tűzrendészeti szerv a hatósági jogkörét a következő illetékességi szabályok szerint gyakorolja:

a) elsőfokon:

- a járási tűzrendészeti alosztályparancsnokság (járási tűzrendészeti kirendeltség) a járás területén, kivéve azokat a városokat és üzemeket, amelyekben városi, illetőleg üzemi tűzrendészeti alosztályparancsnokság (városi tűzrendészeti kirendeltség) működik,

- a városi, illetőleg a városi (fővárosi) kerületi tűzrendészeti alosztályparancsnokság, továbbá a városi tűzrendészeti kirendeltség a város, illetőleg a városi (fővárosi) kerület területén, kivéve azokat az üzemeket, amelyekben üzemi tűzrendészeti alosztályparancsnokság működik,

- az üzemi tűzrendészeti alosztályparancsnokság az üzem területén,

b) másodfokon:

- a megyei (budapesti) tűzrendészeti osztályparancsnokság a megye (Budapest) területén.

(2) Tűzrendészeti ügyekben a főfelügyeleti és szakfelügyeleti jogkört a belügyminiszter a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága útján gyakorolja.

16. § (1) A központi telephely szerinti elsőfokú tűzrendészeti hatóság illetékes az olyan szerv, vállalat, üzem, intézmény stb. (a továbbiakban: szerv) tűzrendészeti helyzetének szabályozására, amely több tűzrendészeti hatóság illetékességi területén nem állandó jellegű tevékenységet fejt ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az érdekelt szerv köteles a tevékenység megkezdése előtt a központi telephely szerint illetékes tűzrendészeti hatóság határozatát a tevékenység helye szerint illetékes elsőfokú tűzrendészeti hatóságnak bemutatni. Ez a határozat további előírásokkal egészíthető ki.

III. fejezet

Hatósági intézkedések

Tűzrendészeti szemle

17. § (1) A létesítmény vezetője a létesítményben folytatott tevékenység megkezdése előtt legalább nyolc nappal köteles a tervbevett tevékenységet az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnak bejelenteni. E kötelezettség arra az esetre is kiterjed, ha a létesítmény tűzrendészeti helyzetére kiható változás (pl. üzemrész áthelyezés, raktározási mód megváltoztatása stb.) áll be.

(2) A tűzrendészeti hatóság a bejelentés alapján vagy saját kezdeményezéséből tűzrendészeti szemlét (a továbbiakban: szemle) tarthat. A szemle célja a létesítmény tűzrendészeti helyzetének szabályozása.

(3) A tűzrendészeti hatóság a szemle megtartásáról legalább negyvennyolc órával előbb értesíti az érdekelteket.

(4) A szemlén az esetenként igénybevett szakértőn kívül a létesítmény vezetője, vagy intézkedésre jogosult megbízottja és a létesítmény tűzrendészeti előadója, megbízottja (a továbbiakban: tűzrendészeti megbízott) köteles résztvenni.

(5) A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a résztvevőknek alá kell írniuk.

Szakértő igénybevétele

18. § (1) A tűzrendészeti hatóság a használati előírások megállapításához szakértőt vehet igénybe, ha egyes körülmények tisztázása különleges szakértelmet igényel.

(2) Szakértő az érdekelt létesítmény dolgozója is lehet. A tűzrendészeti hatóság felhívása alapján a létesítmény vezetője köteles a szakértő kijelölése iránt intézkedni.

(3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis szakvéleményadás következményeire. A szakértő a szakvéleményt büntetőjogi felelősség terhe mellett írásbeli nyilatkozatban, vagy a szemlejegyzőkönyvben köteles megadni, a tűzrendészeti hatóság felhívására pedig külön írásbeli szakvéleményt köteles előterjeszteni.

(4) A szakértői díj a szervet, illetőleg az ügyfelet terheli.

(5) A szakértő igénybevételével kapcsolatos egyéb rendelkezésekre az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben foglaltak az irányadók.

Szemlejegyzőkönyv

19. § Ha a szemle során megállapítást nyer, hogy e rendelet megelőző tűzrendészeti rendelkezései és a szabványok a megszemlélt létesítmény tűzrendészeti helyzetét megfelelően szabályozzák, a tűzrendészeti hatóság nem ad ki határozatot, hanem a szükséghez képest a szemlejegyzőkönyvben megállapítja a megelőző tűzrendészeti rendelkezések végrehajtásának hiányosságait, és a fennálló szabálytalanság felszámolására határidőt tűz ki.

Tűzrendészeti határozat

20. § (1) A tűzrendészeti hatóság határozatban állapítja meg azokat a létesítményre vonatkozó használati előírásokat, amelyeket a helyi viszonyoknak megfelelően a megelőző tűzrendészeti rendelkezések és a szabványok nem, vagy részletesen nem szabályoznak.

(2) A tűzrendészeti hatóság a határozatot a szemle befejezésétől számított tizenöt napon belül meghozza és közli az érdekeltekkel.

A határozat kiegészítése

21. § A tűzrendészeti hatóság hivatalból vagy az érdekelt kérelmére kiegészítheti a határozatot, ha további használati előírás megállapítása válik szükségessé.

A megelőző tűzrendészeti rendelkezések és használati előírások végrehajtása

22. § (1) A létesítmény vezetője köteles az egyes üzemrészekre (helyiségekre) vonatkozó tűzrendészeti utasítást a 29. § (2) bekezdésében foglaltak szerint írásba foglalva elkészíteni és azt az érdekeiteknek kiadni.

(2) Hatósági intézkedés (szemle, határozat) esetén a létesítmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt intézkedést tizenöt napon belül köteles megtenni.

(3) A tűzrendészeti hatóság határozatában kit mondott - a szemlejegyzőkönyvben megállapított hiányosság felszámolására irányuló - intézkedést a kötelezett haladéktalanul köteles végrehajtani feltéve, hogy ez külön pénzügyi fedezet igénylését nem teszi szükségessé. Ellenkező esetben, vagy ha azt az ügy körülményei egyéb okból indokolttá teszik, az intézkedés végrehajtásának határidejét a tűzrendészeti hatóság állapítja meg.

(4) A létesítmény vezetője köteles a pénzügyi (költségvetési, felújítási) tervébe a tűzrendészeti követelmények megvalósításához szükséges összeget - a tűzrendészeti hatóság által megállapított fontossági sorrendnek megfelelően - előirányozni és annak rendeltetésszerű felhasználásáról gondoskodni.

Eljárás közvetlen tűzveszély esetén

23. § (1) Közvetlen tűzveszély esetén a tűzrendészeti hatóság minden olyan intézkedést megtehet, amely a közvetlen tűzveszély elhárítását szolgálja,

(2) A közvetlen tűzveszély, illetőleg az ezt előidéző szabálytalanság megszüntetéséig a tűzrendészeti hatóság megtilthat minden olyan tevékenységet, amely közvetlenül tüzet okozhat.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedés a termelést közvetlenül befolyásolja, a tűzrendészeti hatóság a 30/1956. (IX. 8.) MT rendelet 14. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a termelés, illetőleg a működés szüneteltetése iránt intézkedhet.

(4) A tűzrendészeti hatóság - ha indokolt -a létesítmény kitelepítése vagy az üzem működési engedélyének visszavonása iránt megkeresi az engedélyt kiadó szervet.

(5) A tűzrendészeti hatóság a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseit - a (3) bekezdésben említett esetek kivételével - jegyzőkönyvben állapítja meg. A jegyzőkönyvben kell meghatározni azokat az előírásokat is, amelyek a közvetlen tűzveszély azonnali megszüntetésére vonatkoznak.

(6) A tűzrendészeti hatóságnak a közvetlen tűzveszély esetén tett intézkedése elleni fellebbezésnek az 1957. évi IV. törvény 46. §-a alapján nincs halasztó hatálya.

Tűzrendészeti ellenőrzés

24. § (1) Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság köteles nyilvántartásba venni azokat a létesítményeket, amelyeknek tűzrendészeti helyzetét hatósági intézkedéssel szabályozta. A nyilvántartásba vételről a létesítmény közvetlen felügyeleti szervét Írásban tájékoztatni kell.

(2) A tűzrendészeti hatóság köteles a nyilvántartott létesítmény tűzrendészeti helyzetét figyelemmel kísérni és:

a) a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes létesítményeket, valamint a tűz- és robbanásveszélyes létesítményeket (A és B) legalább negyedévenként,

b) a tűzveszélyes létesítményeket (C) legalább félévenként,

c) a mérsékelten tűzveszélyes, valamint a nem tűzveszélyes létesítményeket (D és E) legalább évenként ellenőrizni.

(3) A tűzrendészeti hatóság az ellenőrzés során észlelt hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) A tűzrendészeti hatóság által nyilvántartásba nem vett létesítmények tűzrendészeti ellenőrzésének megszervezéséről és a létesítmények folyamatos ellenőrzéséről a létesítmény felügyeleti szerve köteles gondoskodni.

A tűzrendészeti hatóság szakértői tevékenysége

25. § (1) A tűzrendészeti hatóság a 13. § (3) bekezdésében meghatározott ügyekben a következők szerint látja el a szakértői tevékenységét:

a) a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága jár el:

- a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által jóváhagyott, valamint az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM együttes rendelet 30. §-a (3) bekezdésének j) pontjában meghatározott értékhatár (Budapesten 50 millió forint, vidéken 20 millió forint) feletti beruházási programok,

- típustervek,

- újonnan bevezetésre kerülő építési anyagok, épületszerkezetek, továbbá tűzveszélyes készülékek, gépek és berendezések,

- a tűzrendészetet érintő szabványalkotás és szabványmódosítás,

- a beépített tűzvédelmi berendezések tervezési ügyeiben,

b) a megyei (budapesti) tűzrendészeti osztályparancsnokság jár el:

- az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM együttes rendelet 30. §-a (3) bekezdésének j) pontjában meghatározott értékhatár (Budapesten 50 millió forint, vidéken 20 millió forint) alatti beruházási programok,

- egyedileg alkalmazásra kerülő tűzveszélyes gépek, készülékek és berendezések,

- az esetenkénti (egyedi) szabványelőírástól való eltérés véleményezése,

- a tűzrendészeti hatóság szakértői tevékenységével kapcsolatos jogorvoslatok

ügyeiben,

c) a járási, városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi, üzemi tűzrendészeti alosztályparancsnokság, tűzrendészeti kirendeltség jár el az a) és b) pontban fel nem sorolt ügyekben.

(2) Nem kell tűzrendészeti szakvéleményt kérni a lakóházi típustervek szerint épülő és a legfeljebb kétszintes (földszint és egy emelet) egyedi tervezésű lakóházak építési és használatbavételi engedélyezéséhez.

26. § (1) A helyszíni szemlére kötelezett szerv (személy) a tűzrendészeti hatóságot a helykijelölési, elhelyezési, építési, valamint egyéb helyszíni szemlére (tárgyalásra) köteles meghívni.

(2) Az üzembehelyezési és használatbavételi eljárásra a tűzrendészeti hatóságot csak abban az esetben kell meghívni, ha az az erre vonatkozó igényét a szakvéleményben bejelentette.

27. § (1) A tűzrendészeti hatóság a szakvéleményét az eljárás során készült jegyzőkönyvben adja meg, vagy a szakvéleményét nyolc napon belül írásban megküldi az engedélyező hatóságnak. Helykijelölési eljárás alkalmával a tűzrendészeti hatóság képviselője a helyszínen köteles megadni a szakvéleményét.

(2) Az engedélyező hatóság az engedélyek kiadásánál köteles figyelembe venni a tűzrendészeti hatóság szakvéleményében foglalt előírásokat és az engedély (határozat) egy példányát köteles megküldeni a tűzrendészeti hatóságnak. Ha az engedély nem tartalmazza a szakvéleményben megadott előírásokat, ellene a tűzrendészeti hatóság tizenöt napon belül fellebbezhet.

(3) A tűzrendészeti hatóság szakvéleményét a felettes tűzrendészeti hatóság a fellebbezési eljárás során helybenhagyhatja, megváltoztathatja, illetőleg a tűzrendészeti hatóságot új szakvélemény adására utasíthatja.

IV. fejezet

Az állami szervek és létesítmények vezetőinek tűzrendészeti feladatai

A minisztériumok, az országos hatáskörű szervek

28. § (1) A minisztériumok (az országos hatáskörű szervek), valamint az irányításuk alá tartozó szervek tűzrendészeti szervezetét és feladatait a miniszterek (az országos hatáskörű szervek vezetői) a - Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága vezetőjével egyetértésben kiadott - Tűzrendészeti Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) állapítják meg.

(2) A minisztérium, az országos hatáskörű szerv és a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága a megelőző tűzrendészeti rendelkezések és a használati előírások megvalósítása érdekében:

a) megszervezi a felügyelete alá tartozó létesítményben a tűzrendészeti szervezetet, (tűzrendészeti előadó, -megbízott, létesítmény tűzrendészeti bizottsága, - tűzoltósága) és meghatározza a Szabályzat figyelembevételével annak feladatát,

b) a tűzrendészeti szervezet útján irányítja és ellenőrzi a megelőző tűzrendészeti rendelkezések és használati előírások végrehajtását.

(3) A minisztérium (országos hatáskörű szerv) és a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik a felügyelete alá tartozó létesítmény tűzrendészetének fejlesztéséről és a tűz elleni védekezés társadalmasításáról. Ennek érdekében:

a) meghatározza a tűzrendészeti hatóság által nyilvántartásba nem vett létesítmény használatával kapcsolatos megelőző tűzrendészeti követelményeket és a létesítmények ellenőrzési alapelveit,

b) irányítja és figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó létesítményben a tűzrendészeti megbízott, a tűzrendészeti bizottság és a létesítmény önkéntes tűzoltóságának szervezését és működését,

c) intézkedik a tűzrendészeti szabálytalanság megszüntetése iránt,

d) szervezi és irányítja a dolgozók tűzrendészeti oktatását,

e) intézkedik arról, hogy a létesítmény vezetője beszámoljon felügyeleti szervének a tűzrendészeti helyzetről és a tűzrendészeti feladatok végrehajtásáról.

(4) A felügyeleti szervek függetlenített tűzrendészeti előadóinak kinevezésére, megbízására a 30/1956. (IX. 8.) MT rendelet 20. §-ában foglaltak az irányadók.

(5) A felügyeleti szerv megszervezi a felügyelete alá tartozó tervezőintézetek részére a létesítmények tervezésével kapcsolatos tűzrendészeti tanácsadást.

(6) A felügyeleti szervek, továbbá a létesítmények vezetőinek részletes tűzrendészeti feladatait a Szabályzat tartalmazza.

(7) A minisztérium (országos hatáskörű szerv) tűzrendészeti tevékenységéhez a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága adja meg a szükséges szakmai segítséget.

A létesítmény vezetőjének tűzrendészeti feladatai

29. § (1) A létesítmény vezetője felelős a létesítményre vonatkozó tűzrendészeti rendelkezések végrehajtásáért. Ennek alapján köteles:

a) a termelés, az üzemeltetés, vagy a létesítmény használatának megkezdését legalább nyolc nappal előbb, a tűzrendészeti helyzetre kiható változást pedig azonnal bejelenteni a tűzrendészeti hatóságnak,

b) a szemlén, és az ellenőrzésen résztvenni, akadályoztatása esetén intézkedésre jogosult megbízottjával magát képviseltetni,

c) a megelőző tűzrendészeti rendelkezéseket és használati előírásokat a termelés, illetőleg a használat során végrehajtani, a végrehajtást ellenőrizni,

d) a tűzrendészeti hatóság felhívására szakértő kijelölése iránt intézkedni,

e) a ránézve irányadó Szabályzatnak megfelelően megszervezni a tűzrendészet szervezetét és biztosítani működésének feltételeit.

(2) A létesítmény vezetője köteles a használati szabályok, és használati előírások alapján az üzemrészekre vonatkozó tűzrendészeti utasítást elkészíteni. A nyilvántartásba nem vett létesítmények esetén az utasítást a felügyeleti szerv által kiadott irányelvek kézhezvételétől, nyilvántartásba vett létesítmények esetén pedig a hatósági intézkedés befejezésétől számított tizenöt napon belül írásban foglalva az érdekelteknek kiadni. A tűzrendészeti utasításnak tartalmaznia kell:

a) a megfelelő használati szabályokat,

b) a tűzrendészeti hatóság határozatában megállapított előírásokat,

c) a dolgozóknak a tűz megelőzésével és eloltásával kapcsolatos teendőit.

(3) A létesítmény vezetője köteles továbbá:

a) a tűzrendészeti bizottságot (30. §) és a tűzrendészeti megbízottat a tűzrendészetet érintő ügyben meghallgatni és az intézkedésbe bevonni,

b) a tűzrendészet szervezete útján a hiányosságok megszüntetése iránt intézkedni, a hatáskörét meghaladó esetben felügyeleti szervének jelentést tenni és a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatot előterjeszteni,

c) megszervezni a dolgozók tűzrendészeti oktatását.

Tűzrendészeti bizottság

30. § (1) A létesítmény tűzrendészeti bizottsága (a továbbiakban: tűzrendészeti bizottság) a létesítmény vezetőjének tűzrendészeti szerve. Feladata a megelőző tűzrendészeti rendelkezések és használati előírások, valamint a szabványok tűzrendészeti előírásainak végrehajtása.

(2) A tűzrendészeti bizottság létszámát - a létesítmény nagyságától és tűzveszélyességétől, valamint a dolgozók létszámától függően - a Szabályzatban foglalt irányelvek szerint kell megállapítani.

(3) A tűzrendészeti bizottság vezetőjét és tagjait a létesítmény vezetője jelöli ki a feladat ellátására alkalmas személyek közül.

(4) A tűzrendészeti bizottság:

a) részt vesz, illetőleg képviselteti magát a tűzrendészeti hatóság által tartott szemlén és ellenőrzésen,

b) javaslatot tesz a létesítmény vezetőjének a tűzrendészeti utasításban meghatározandó rendelkezésekre,

c) érvényt szerez a tűzrendészeti utasításban foglaltaknak,

d) ellenőrzi a létesítmény tűzrendészeti helyzetét, intézkedik a hiányosságok megszüntetése iránt, a tűzrendészeti helyzetre kiható változást írásban jelenti a létesítmény vezetőjének,

e) legalább negyedévenként - szükség esetén gyakrabban is - ellenőrzi a tűzrendészeti utasítás végrehajtását, az ellenőrzés tapasztalatairól írásban jelentést tesz a létesítmény vezetőjének,

f) elősegíti, hogy a dolgozók megismerjék a tűzrendészeti szabályokat, és előírásokat.

A létesítmény tűzoltósága

31. § (1) A létesítményben műszakonként - a Szabályzatban foglalt irányelveknek megfelelő létszámú - önkéntes tűzoltóságot (a továbbiakban: létesítményi tűzoltóság) kell szervezni.

(2) A létesítményi tűzoltóság szervezésére és működésére vonatkozó alapelveket a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága határozza meg, a végrehajtással kapcsolatos elveket az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által kiadott Szabályzat tartalmazza.

(3) A létesítményi tűzoltóság személyi és dologi szükségleteit a fenntartó szerv költségvetésében kell előirányozni. E tűzoltóság tágjait a szolgálathoz szükséges ruházattal és felszereléssel kell ellátni. Biztosítani kell a gyors riasztásuk feltételeit.

A tanács végrehajtó bizottságának tűzrendészeti bizottsága

32. § (1) A megelőző tűzrendészeti feladatok megoldására a 30/1956. (IX. 8.) MT rendelet 19. § (2) bekezdése alapján a tanács végrehajtó bizottsága mellett tűzrendészeti bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell szervezni. A bizottság tűzrendészeti ügyekben a tanács végrehajtó bizottságának véleményező és javaslattevő szerve.

(2) A bizottság figyelemmel kíséri és ellenőrzi:

a) a tanács végrehajtó bizottsága irányítása és felügyelete alá tartozó szervek (vállalatok, intézetek, intézmények stb.), létesítmények,

b) a lakóházak,

c) az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek

tűzrendészeti helyzetét.

(3) A bizottság megszervezi a mezőgazdasági termények tűz elleni védelmét.

(4) A bizottság:

a) segíti a községi és létesítményi tűzoltóság szervezését, működését,

b) kezdeményezi a tűzrendészetre vonatkozó tanácsi rendeletek kiadását,

c) gondoskodik a lakosság megelőző tűzrendészeti felvilágosításáról és oktatásáról,

d) segíti a társadalmi szervezeteket, valamint az államigazgatási szerveket a tűzrendészeti feladatok végrehajtásában.

(5) A bizottság létszáma a megyei, fővárosi, megyei jogú városi, illetőleg a járási, városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága mellett 5-7, a községi tanács végrehajtó bizottsága mellett 3-5 fő. A bizottság tagja a végrehajtó bizottság igazgatási osztályának (szervének) vezetője, illetőleg az általa kijelölt dolgozó, a tűzrendészeti hatóság vezetője, vagy községekben a községi tűzoltó parancsnok.. A bizottság létszámát szükség szerint, valamint az aratáscséplés és betakarítás idején a gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek szakembereinek bevonásával ki kell egészíteni.

(6) A bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként - a nyári időszakban (június-augusztusban) havonta tartja. A bizottság beszámol munkájáról a tanács végrehajtó bizottságának és javaslatot terjeszt a tűzrendészeti követelmények érvényre juttatása érdekében.

Tűzrendészeti felvilágosítás

33. § (1) Az érdekelt szerv (minisztérium, országos hatáskörű szerv, tanács végrehajtó bizottsága, létesítmény vezetője stb.) köteles gondoskodni a dolgozók, illetőleg a lakosság tűzrendészeti felvilágosításáról. A tűz elleni védekezés tudatosításához szükséges feltételeket a szervnek, illetőleg a felügyeleti szervnek kell biztosítania.

(2) A tűzesetek okaival és a tűzmegelőzés módszereivel az általános iskola alsó tagozatán szülői értekezleten, az általános iskola felső tagozatán, a középfokú oktatási intézmények első osztályában osztályfőnöki órán - évenként legalább egy esetben - foglalkozni kell. A szakmunkástanuló intézetekben, iskolákban, tanfolyamokon és felső oktatási intézményekben oktatni kell a megelőző tűzrendészeti rendelkezéseket.

(3) A felügyeleti szerv által készített rendeletekbe, utasításokba, valamint a szakközleményekbe és az oktatási anyagokba a megfelelő tűzrendészeti szabályokat be kell dolgozni.

(4) A tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szerve a lakosság tűzrendészeti felvilágosítása érdekében foglalkozni köteles:

a) középületekre és lakóházakra vonatkozó tűzrendészeti szabályokkal (fűtés, nyíltláng használatának tűzveszélye, a tűzveszélyes folyadékok használata stb.),

b) a gyermekek felügyeletével és az olyan tűzesetek megelőzésével, melyeket gyermekek okozhatnak,

c) a mezőgazdasági termények aratására, betakarítására és cséplésére, valamint az erdők tűzvédelmére vonatkozó tűzrendészeti szabályokkal (a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő módon, minden év június hó 1-től a betakarításig több alkalommal).

(5) A létesítményben - a lakóépületek kivételével - a dolgozókat felvételkor munkába lépés előtt, utána szükség szerint, de legalább évenként egy alkalommal ki kell oktatni:

a) a munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére,

b) a megelőző tűzrendészeti rendelkezésekre és a használati előírásokra,

c) a tűzjelzés lehetőségére és módjára,

d) a tűz esetén követendő magatartásra,

e) az elhelyezett tűzoltó eszközök, készülékek és felszerelések használatára,

f) a tűzrendészeti szabályok megszegésének következményeire.

(6) Az oktatás megtörténtét a dolgozók aláírásukkal kötelesek elismerni. Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni.

V. fejezet

Hatósági intézkedések a tűz eloltása után

Tűzvizsgálat

34. § (1) Minden tüzet azonnal be kell jelenteni a területileg illetékes tűzrendészeti hatóságnál.

(2) Abban a községben és városban, ahol tűzrendészeti hatóság nincs, a bejelentést a tanács végrehajtó bizottságánál kell megtenni.

(3) A tanács végrehajtó bizottsága köteles a tudomására jutott, illetőleg hozzá jelentett tüzet késedelem nélkül az illetékes tűzrendészeti hatóságnál bejelenteni.

(4) A tűzvizsgálatot a tűzrendészeti hatóság végzi. A tűzvizsgálat célja a tűz keletkezési okának megállapítása. A tűzrendészeti hatóság a tűzkeletkezési ok megállapításához szakértőt vehet igénybe.

(5) Nyílt vasúti vonalon, vagy úton levő hajón az illetékes szervek is folytathatnak tűzvizsgálatot, ha a közlekedés zavartalanságának biztosítása ezt indokolttá teszi. A vizsgálat eredményéről a tűzrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

Hatósági bizonyítvány

35. § (1) A tűzrendészeti hatóság az érdekelt fél kérelmére - a tűzvizsgálat eredményétől, valamint a nyomozó hatóság előzetes véleményétől függően - hatósági bizonyítványt ad ki, ha a kérelmezőt a tűz keletkezésével kapcsolatban sem szándékosság, sem súlyos gondatlanság nem terheli. Ellenkező esetben a tűzrendészeti hatóság a kérelmet elutasítja.

(2) A kérelmet el kell utasítani, ha az érdekelt a 34. § (1) illetőleg (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem, vagy csak késedelmesen tett eleget, és emiatt a tűzvizsgálattól eredmény már nem várható.

(3) A hatósági bizonyítvány kiadása felől a tűzrendészeti hatóság határozatban dönt. A határozat ellen tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(4) Jogi személyek részére a hatósági bizonyítvány helyett "Tűzvizsgálati jegyzőkönyv kivo-nat"-ot kell kiadni.

VI. fejezet

Jogorvoslat

Fellebbezés

36. § (1) Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság intézkedése ellen fellebbezhet az, akinek érdekét az intézkedés sérti. A fellebbezést - a 35. §-ban foglalt kivétellel - az intézkedés közlésétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

(2) Nincs halasztó hatálya az olyan fellebbezésnek, amely a közvetlen tűzveszély (23. §) esetén hozott intézkedés ellen irányul.

(3) A határidőn túl előterjesztett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kérelemből a késedelem oka kitűnik, azt az igazolási kérelemre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

(4) A másodfokon hozott határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye.

A fellebbezés elintézése

37. § (1) Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság köteles a fellebbezést az ügyre vonatkozó összes iratokkal - a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül - a másodfokú tűzrendészeti hatósághoz felterjeszteni, ha a fellebbezésben foglaltakkal nem ért egyet.

(2) Ha az elsőfokú tűzrendészeti hatóság a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért, a megtámadott határozatot a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavíthatja, kiegészítheti, visszavonhatja, vagy módosíthatja. Ezt az intézkedését a fellebbezés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles megtenni.

38. § (1) A másodfokú tűzrendészeti hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, illetőleg az elsőfokú tűzrendészeti hatóságot új határozat hozatalára utasíthatja.

(2) A másodfokú tűzrendészeti hatóság kiegészítő eljárás iránt intézkedik, ha az érdemi döntéshez nem áll rendelkezésre elegendő adat, vagy a tényállás további tisztázását tartja szükségesnek.

(3) A másodfokú tűzrendészeti hatóság a fellebbezés tárgyában - a fellebbezett ügy hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül - köteles dönteni.

(4) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot - az elsőfokú tűzrendészeti hatóság útján - írásban közölni kell mindazokkal, akik az elsőfokú határozatról értesítést kaptak.

MÁSODIK RÉSZ

A LÉTESÍTÉS MEGELŐZŐ TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI

I. fejezet

A létesítés általános szabályai

Tervezés

39. § (1) A tervező köteles a műleírásba (a tervbe) foglalni a létesítményre vonatkozó megelőző tűzrendészeti rendelkezéseknek megfelelő megoldását.

(2) Az építészeti műleírásban, illetőleg tervben a következőket kell feltüntetni:

a) a létesítmény rendeltetését,

b) a helyiségben (létesítményben, létesítménycsoportban) tervbe vett tevékenység tűzveszélyességét, az 5-9. §-ban foglaltak figyelembevételével,

c) az építési anyag és épületszerkezet tűzállósági fokozatát,

d) a létesítmények közötti távolságot,

e) ipari létesítménycsoport esetén az alapterület százalékban kifejezett beépítettségi fokát.

(3) A gépészeti műleírásban a következőket kell feltüntetni:

a) a villamosberendezések szerelési módját,

b) a villámvédelem és a sztatikai villamosság elleni védelem módját,

c) a fűtőberendezés rendszerét,

d) a gázberendezés rendszerét,

e) a szellőztetés módját,

f) a csatornázás rendszerét,

g) a tűzoltó berendezéseket,

h) a tűzjelzés módját.

(4) A technológiai leírásban fel kell tüntetni az egyes helyiségekben (gépekben, készülékekben) végzett üzemeltetés, tárolás, vagy egyéb tevékenység (a továbbiakban: tevékenység) tűzveszélyességét és a védőberendezéseket, illetőleg intézkedéseket.

A létesítmények tűzállósági követelményei

40. § (1) Az A) tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység számára I. illetőleg II. tűzállósági fokozatba tartozó létesítményt kell építeni.

(2) A B) és C) tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység számára - a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó mezőgazdasági létesítmények kivételével - legalább III. tűzállósági fokozatba tartozó létesítményt kell építeni.

(3) A D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység számára bármely tűzállósági fokozatba tartozó létesítmény építhető.

Az elhelyezés általános szabályai

41. § (1) A létesítmények helyét úgy kell kijelölni, hogy az egyes létesítményekben keletkezett tűz ne veszélyeztessen más létesítményeket.

(2) A létesítményt úgy kell elhelyezni, hogy tűz vagy egyéb káreset alkalmával a veszélybe került személyek eltávozása, valamint a tűzoltó egységek kivonulása és működése ne ütközzék akadályba.

(3) Lakóterületen, illetőleg lakóépületben csak olyan A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményt, illetőleg helyiséget szabad elhelyezni, amely az ott lakók ellátásához szükséges.

(4) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget - a gépjárműszín kivételével - alagsorban vagy pincében nem szabad létesíteni.

(5) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény felett nagyfeszültségű villamos légvezeték nem vezethető.

(6) A C)-E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény felett nem haladhat át 10 Kilovoltnál (KV) nagyobb feszültségű villamos légvezeték. A 10 KV-nál kisebb feszültségű villamosvezeték és a létesítmény között a szabványban meghatározott távolságot kell megtartani.

(7) Ha az (5) és (6) bekezdés szerint a létesítmény felett nagyfeszültségű villamoshálózat nem vezethető keresztül, a létesítmény határvonala és a nagyfeszültségű hálózat nyomvonala között legalább a vezeték tartóoszlop másfélszeres magasságának megfelelő távolságot kell megtartani.

(8) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény fűtésére szolgáló kazánt, továbbá a 0,5 atmoszféránál nagyobb nyomású kazánt csak fokozottan tűzálló kivitelben, könnyű tetőszerkezettel készült külön létesítményben (kazánházban) szabad elhelyezni. E rendelkezés nem vonatkozik a C)-E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben elhelyezésre kerülő engedélymentes középnyomású kazánra.

42. § (1) Az egyes létesítmények között a 44., 45., 47. és 48. §-ban meghatározott távolságot kell megtartani.

(2) A létesítménycsoporton belül a távolság meghatározásánál a szomszédos létesítmények külső falai között a legrövidebb távolságot kell alapul venni. Ha a létesítményen 2 m-nél hosszabb és 1 m-nél szélesebb kiugrás van, a távolságot a kiugrás szélességével meg kell növelni.

(3) Padlástérben csak kisegítő helyiség (mosókonyha, ruhaszárító stb.) létesíthető. A kisegítő helyiség határoló szerkezete csak nem éghető anyagból készülhet.

Ipari létesítmény elhelyezési szabályai

43. § (1) Új ipari létesítményben a beépítés, illetőleg a tevékenység céljára az alapterület legfeljebb 45%-át, meglevő létesítmény bővítésekor az alapterület legfeljebb 60%-át szabad felhasználni.

(2) A létesítménycsoportok között - ha egyéb rendelkezés nagyobb távolságot nem ír elő - a következő távolságokat kell megtartani:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott távolságot a létesítménycsoportokban egymáshoz legközelebb elhelyezett létesítmények között kell mérni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben előírt szabályok betartásával elhelyezett két létesítménycsoport közötti szabad terület D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény elhelyezésére felhasználható.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott kisebb alapterületű létesítménycsoportokat a tűzveszélyességi osztálytól függetlenül a 44. §-ban meghatározott távolságra kell elhelyezni egymástól.

44. § (1) A létesítménycsoporton belül a létesítmények között - a (2) bekezdés figyelembevételével - legalább a következő távolságot kell megtartani:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott távolságokat A) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében 6 m-rel, B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében 4 m-rel növelni kell. 10 m-nél magasabb létesítmények közötti távolság nem lehet kisebb:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében 16 m-nél,

b)

C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében 14 m-nél,

c)

D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében 12 m-nél.

(3) Ha a technológiai követelmények miatt a létesítmények egymás mellé való telepítése feltétlenül indokolt és azt más jogszabály nem tiltja, a létesítmények a következők szerint egymás mellé is elhelyezhetők:

a)

A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetén fokozottan,

b)

D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetén legalább közepesen tűzálló elválasztással.

(4) A létesítmény és a szabadban tárolt anyag között a következő távolságot kell megtartani:

(5) A (3) bekezdésben meghatározott távolságot az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében 50%-kal, a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény, valamint köz- és lakóépület esetében 25%-kal növelni kell.

(6) A tűzveszélyes folyadékok tárolására szolgáló tartályok egymás közötti és ezeknek egyéb létesítményektől való távolságát szabvány határozza meg.

(7) Ballonos tárolótelepet közúttól 20 m, iparvágánytól 30 m, főforgalmi vágánytól 60 m távolságra kell elhelyezni. A távolságot az útnak, illetőleg a vasúti vágánynak a tároló felé eső szélétől kell számítani.

(8) A tárolótelep kerítése csak nem éghető anyagból készülhet. A kerítés magassága legalább 2,5 m legyen. Nem hézagmentes kerítés esetén 30 cm magas lábazatot kell építeni úgy, hogy az a tárolótelepet megszakítás nélkül körülzárja. A lábazatot megszakítás nélküli földsánc vagy árok is helyettesítheti.

45. § (1) 1000 m3 és ennél nagyobb befogadóképességű, éghető gáz tárolására szolgáló telepet és különálló tartályt:

a) köz- és lakóépülettől legalább 200 m,

b) nyílt tüzelőberendezéstől, ipari kéménytől legalább 100 m,

c) közúttól, vasúttól, létesítménytől legalább 40 m,

távolságra kell elhelyezni.

(2) 1000 m3-nél kisebb befogadóképességű, éghető gáz tárolására szolgáló telep és különálló tartály esetében:

a) 250-1000 m3 befogadóképesség esetében 25%-kal,

b) 250 m3-nél kisebb befogadóképesség esetében 50%-kal csökkenteni lehet az (1) bekezdésben meghatározott távolságot.

(3) Éghető gáz tárolására szolgáló tartályok elhelyezésénél a következő előírásokat kell megtartani:

a) 5000 vízoszlop (a továbbiakban: vo) mm-nél kisebb nyomású, állóhengeres és gömbtartályok esetében, az együttes befogadóképesség egy tartálycsoportban legfeljebb 300 000 m3 lehet. A tartályok között a legnagyobb tartály átmérőjének megfelelő távolságot, a tartály-csoportok között a nagyobb befogadóképességű csoportba tartozó összes tartály átmérőjének féltávolságát kell megtartani.

b) 5000 vo. mm-nél nagyobb nyomású állóhengeres és gömbtartályok esetében az együttes befogadóképesség egy tartálycsoportban legfeljebb 200 000 m3 lehet. A tartályok között a legnagyobb tartály átmérőjének másfélszeres távolságát, a tartálycsoportok között a nagyobb befogadóképességű csoportba tartozó összes tartály átmérőjének féltávolságát kell megtartani.

c) Fekvőhengeres tartályok esetében az együttes befogadóképesség egy tartálycsoportban legfeljebb 100 000 m3 lehet. A tartályok között a legnagyobb tartály átmérőjének kétharmad távolságát, de legalább 3 m távolságot, a tartálycsoportok között a leghosszabb tartály teljes hosszúsága felének megfelelő távolságot kell megtartani.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben előírt távolság meghatározása céljából - a befogadóképesség megállapításához - a gáz térfogatát:

a) cseppfolyósított gáz (pl. propán-bután stb.) esetében a gáz légnemű halmazállapotában elfoglalt,

b) sűrített gáz esetében a túlnyomásnak megfelelő térfogatra kell átszámítani.

(5) Különböző térfogatú és átmérőjű különálló gáztartályok között mindig a nagyobb tartály átmérőjére vonatkozó távolság az irányadó.

Mezőgazdasági létesítmény elhelyezési szabályai

46. § (1) Majort és szérűt csak külterületen szabad elhelyezni úgy, hogy az a belterület határától és vasúti főforgalmi vágánytól legalább 100 m, vasútállomástól legalább 200 m távolságra legyen.

(2) Major és szérű elhelyezésénél a következő távolságokat kell megtartani:

a) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménytől legalább 300 m;

b) a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménytől és tűlevelű erdőtől legalább 100 m;

c) a D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménytől, továbbá lomb erdőtől legalább 60 m;

d) közúttól legalább 50 m, nagyfeszültségű légvezetéktől legalább 25 m.

(3) Majort és szérűt lehetőleg a szükséges oltóvíz mennyiséggel rendelkező felszíni víztől 500 m távolságon belül kell elhelyezni.

(4) A mezőgazdasági létesítmények között a következő távolságokat kell megtartani:

(5) A (4) bekezdésben meghatározott távolságokat A) tűzveszélyességi osztályba tartozó szomszédos létesítmény esetén 6 m-rel, B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében 4 m-rel meg kell növelni.

Köz- és lakóépület elhelyezési szabályai

47. § (1) Irodaház, tanintézet, egészségügyi és szociális intézmény épülete (a továbbiakban: középület), valamint lakóépület az ipari létesítménytől csak a következő távolságra lehet:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménytől legalább 300 m,

b) a c) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménytől legalább 150 m,

c) a D) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménytől legalább 100 m,

d) az E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménytől legalább 20 m.

(2) Középület és lakóépület közötti, valamint ezek egymás közötti távolsága a következő:

(3) Ha két egymás mellé elhelyezett épület között legalább közepesen tűzálló tűzfal létesül, nem kötelező a (2) bekezdésben meghatározott távolság megtartása.

(4) A középmagas- és magasházzal (épülettel), valamint kulturális létesítménnyel kapcsolatos tűzrendészeti követelményeket a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága által kiadott szakmai szabvány tartalmazza,

II. fejezet

Az építés tűzrendészeti szabályai

Tűzállósági fokozat, tűzálló elválasztás

48. § (1) Az épületszerkezetet a létesítményre nézve megállapított, a szabványban előírt tűzállósági fokozatnak megfelelően kell építeni.

(2) A létesítményt a tűzállósági fokozatának és az ott végzett tevékenység tűzveszélyességének figyelembevételével tűzfallal, illetőleg tűz-gátló fallal határolt részekre (tűzszakasz) kell osztani.

(3) A C) és D) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben tűzfal, illetőleg tűzgátló fal helyett a tűzrendészeti hatóság szakvéleménye alapján vízfüggöny berendezés is létesíthető.

(4) A tűzfalon, illetőleg tűzgátló falon átvezető berendezést, közlőművet, csővezetéket, szállító szalagot stb. nem éghető anyagból kell készíteni. Ezek elzárhatóságát, vagy a nyílás védelmét biztosítani kell.

(5) A tűzfalon, és a tűzgátló falon átvezető légtechnikai és légtechnikai szállító csővezetékben, illetőleg a tűzfalon vagy tűzgátló falon levő nyílás védelmére nem éghető anyagból készült - lehetőleg önműködő - elzáró berendezést kell felszerelni.

49. § (1) Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben a tűzszakaszok elhatárolására tűzfalat kell építeni.

(2) A tűzfal és tűzgátló fal:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében fokozottan tűzálló,

b) a c) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében legalább közepesen tűzálló,

c) a D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetében legalább mérsékelten tűzálló

legyen.

(3) A tűzfal legalább mérsékelten tűzálló, általában közvetlenül alapozott szerkezet legyen, amely egyéb szerkezettől független.

(4) Monolit vasbetonvázas létesítményben a tűzfal vasbetonvázra is építhető.

(5) Éghető anyagú tetőszerkezet esetében a tűzfal legalább 30 cm-rel a tető síkja fölé érjen.

(6) Tűzfalat tömören kell falazni, és mindkét felületét vakolni kell.

(7) A tűzgátló fal legalább mérsékelten tűzálló - közvetlenül alapozott vagy legalább közepesen tűzálló födémre épített - szerkezet legyen,

50. § (1) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség minden más helyiséggel fokozottan tűzálló szerkezetű tűzgátló előtéren keresztül kapcsolható össze. Azonos tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek között nem kell tűzgátló előteret építeni.

(2) A tűzgátló előteret közvetlenül a szabadba kell szellőztetni és önműködően csukódó nyílászáróval kell ellátni.

(3) A C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget a D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtől legalább közepesen tűzállóan kell elválasztani.

(4) A tűzfal, tűzgátló fal és tűzgátló előtér nyílászáró szerkezete azonos tűzállósági fokozatú legyen a tűzfallal, tűzgátló fallal és tűzgátló előtérrel. A nyílászáró szerkezet felülete nem haladhatja meg a falfelület 25%-át.

Fal és tartószerkezet

51. § (1) Teherhordó falba éghető kitöltő anyagot vagy éghető anyagú betétet nem szabad beépíteni.

(2) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség legalább egyik határoló falát az esetleges robbanás hatásának levezetése céljából, ha könnyű tetőszerkezet nem építhető, könnyű szerkezettel kell építeni. A robbanás hatásának levezetését szolgáló falat a létesítménynek veszélytelen terület felé néző oldalán kell építeni. A helyiség többi határoló falát robbanásnak ellenálló szilárdságú kivitelben kell megépíteni.

(3) A könnyűszerkezetű határoló falat épületszerkezetbe bekötni, vagy födém alátámasztásra igénybevenni nem szabad. A könnyűszerkezetű határoló falban a helyiség minden 100 légköbmétere után legalább 5 m2 ablakfelületet kell létesíteni. Az ablak üvege 3 mm-nél vastagabb, az ablakosztás 40x40 cm-nél kisebb nem lehet.

Födém, padozat

52. § (1) Födém, a karszerkezet (erkély, függőfolyosó stb.), valamint a támasztó és leterhelő szerkezet tűzállósága feleljen meg az épület tűzállósági követelményeinek.

(2) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény legfelső, könnyű födémének önsúlya - a 60 cm-nél nagyobb tengelytávolságú gerendák súlyának figyelmen kívül hagyásával -120 kg/m2-nél több nem lehet. A födémmezőket úgy kell kialakítani, hogy a felfekvés helyén ne vegyenek fel nyomatékot.

(3) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség padlóburkolata és lábazata nem éghető, folyadékot át nem eresztő és mechanikai behatásra szikrát nem okozó anyagból, hézagmentesen készüljön. Az olaj feldolgozó helyiség padozatát nem éghető, folyadékot át nem eresztő burkolással és lábazattal kell ellátni.

(4) Éghető anyagból készült tetőszerkezet padlásterében - az álmennyezetek kivételével - ha a födémszerkezet is éghető anyagú, a födémet legalább 8 cm vastag feltöltéssel és legalább 4 cm vastag nem éghető anyagú burkolattal kell készíteni.

Tető

53. § (1) A tetőszerkezettel és tetőhéjazattal szemben támasztott tűzállósági követelményeket szabvány határozza meg.

(2) Lapostetejű létesítménynél nem éghető aljazaton éghető szigetelő anyag alkalmazható, ha azt legfeljebb 1000 m2-ként 50 cm széles, nem éghető anyagból készült szerkezettel megosztják.

(3) Padlástér utólagos beépítésére a 42. § (3) bekezdésében meghatározottak az irányadók.

(4) A padlástér külső és belső megközelítését, valamint természetes világítását biztosítani kell.

A létesítmény közlekedési útjai

54. § (1) A létesítmény megközelítési céljából - a mezőgazdasági létesítmények kivételével - olyan utat kell építeni, amely a tűzoltósági gépjárművek közlekedésére az időjárástól függetlenül alkalmas.

(2) A 0,5 km2-nél nagyobb területű létesítménycsoport esetében legalább kettő, a tűzoltósági gépjárművek közlekedésére alkalmas bejáratról kell gondoskodni.

Kijárat, vészkijárat, folyosó

55. § (1) A helyiségben és létesítményben az 56., 57., 69. és 71. §-okban meghatározott számú és méretű kijáratról, illetőleg vészkijáratról kell gondoskodni.

(2) A kijárat akkor tekinthető vészkijáratnak, ha azon közvetlenül, vagy előcsarnokon, átjárón, folyosón keresztül a szabadba, vagy a szabadba vezető lépcsőházba lehet jutni.

(3) Vészkijárat céljára - a 69. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben - vészlétra is építhető.

56. § (1) A helyiség vészkijáratát úgy kell elhelyezni, hogy:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legfeljebb 15 m-en,

b) áruházban, üzletben legfeljebb 25 m-en,

c) a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, valamint köz- és lakóépületben legfeljebb 30 m-en,

d) a D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legfeljebb 50 m-en

belül a helyiség bármely részéből elérhető legyen.

(2) A helyiségben a kijárati út szélessége legalább 1 m legyen.

(3) Áruházban és üzletben a főközlekedési útvonal, ha erre mellékútvonalak vezetnek, legalább 3 széles legyen.

(4) A vészkijárati ajtót általában a kijárati ajtóval ellentétes oldalon kell elhelyezni.

(5) A vészkijárati ajtók nyílásában küszöb nem létesíthető. Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség ajtaja a kijárat irányának megfelelően kifelé nyíljon.

(6) Ha egy vagy több kijárati ajtó zárt udvarra nyílik, az udvarról legalább 1,40 m széles kijárati kapuról kell gondoskodni.

(7) Tolóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható.

(8) Kulturális létesítményben és áruházban kijárat céljára toló, vagy körforgó ajtót beépíteni nem szabad.

(9) Szállodában, szálloda jellegű épületben, egészségügyi intézményben és irodaházban kijárat céljára toló vagy körforgó ajtó is megengedett, ha az 57. § (1) bekezdésében meghatározott lengő, vagy kifelé nyíló ajtó is létesül.

(10) Áruházban a lépcsőház és a kijárat más létesítmény lépcsőházától, előterétől és kijáratától független legyen.

(11) A 300 m2 területet meghaladó áruház, üzlethelyiség raktárául szolgáló pincében, továbbá a pincében elhelyezett üzlethelyiségben a földszintre vezető feljárón kívül legalább még egy, közvetlenül a szabadba nyíló kijáratról kell gondoskodni.

57. § (1) A helyiség részére 50 személyig legalább egy 85 cm széles egyszárnyú; 50-től 80 személyig legalább egy 1,40 m széles kétszárnyú, vagy kettő darab 85 cm széles egyszárnyú; 80 személyen felül minden további 80 személyre legalább egy darab 1,40 m széles kétszárnyú ajtót kell elhelyezni.

(2) A vészkijárati, valamint a vészkijárathoz vezető útvonalon beépített ajtó mérete - ha egyéb előírás másként nem rendelkezik - egyszárnyú ajtó esetén legalább 85 cm széles, kétszárnyú ajtó esetén legalább 1,40 m széles legyen.

(3) A kijárati, illetőleg vészkijárati ajtók magassága legalább 1,90 m legyen.

(4) A vészkijárat céljára szolgáló ablak nyílószárnya legalább 70 cm széles és 1,80 m magas, mellvédmagassága legfeljebb 50 cm legyen.

Lépcső, lépcsőház

58. § (1) A létesítmény lépcsőházát az épületrésztől legalább közepesen tűzállóan kell elválasztani. A lakás lépcsőházba nyíló ajtaja legalább mérsékelten tűzálló legyen.

(2) A lépcsőházhoz csatlakozó folyosóhidat, függőfolyosót legalább közepesen tűzálló szerkezettel kell építeni.

(3) Íves kiképzésű lépcsőház nem létesíthető kulturális, vagy rendszeres teherszállításra szolgáló létesítményben. Ha az 56. § (1) bekezdésében meghatározott távolságon belül több lépcsőház létesül, az egyik lépcsőház íves alaprajzú lehet.

(4) A lépcsőházat úgy kell kialakítani, hogy attól a legtávolabbi helyiség kijárati ajtaja minden szinten legfeljebb az 56. § (1) bekezdésében meghatározott távolságra legyen.

(5) A lépcsőház kialakításánál a következőket kell megtartani:

a) ajtó közvetlenül lépcsőfokra nem nyílhat,

b) a lépcsőháznak általában természetes világítása legyen,

c) a helyiség megvilágítására szolgáló lépcsőházi nyílás hegesztett üvegtéglából, nem nyitható szerkezettel, legalább közepesen tűzálló kivitelben készülhet,

d) a lépcsőház legfelső ablakai nyithatóak legyenek,

e) helyiségből szellőzőnyílás nem nyílhat a lépcsőházba.

(6) A padlástéri tűzszakasz lépcsőházon keresztül megközelíthető legyen. Több padlástéri tűzszakasz esetén minden megkezdett két padlástéri tűzszakasz megközelítése céljából legalább egy lépcsőházat a padlástérbe kell vezetni. A padlástérben a tűzszakaszokba való átjárást biztosítani kell.

59. § (1) Lépcsőt, valamint tartószerkezetét a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak nem éghető anyagból szabad építeni. A lépcső tűzállósági fokozata feleljen meg a létesítmény tűzállósági követelményeinek.

(2) Az egyszintű létesítmény padlására, vagy belső megosztott szintjére vezető lépcső éghető anyagból is készülhet.

(3) A lépcsőkar szélessége legalább a következő legyen:

a) egészségügyi intézmény esetén 1,35 m,

b) kettőnél több szintű lakóépület hatnál több lakás céljára szolgáló lépcsője esetén 1,30 m,

c) ipari létesítmény lépcsője esetén 1,15 m,

d) kettőnél több szintű lakóépület legfeljebb hat lakás céljára szolgáló lépcsője esetén 1,10 m,

e) kétszintű lakóépület lépcsője, illetőleg közös használatú pincébe vagy padlásra vezető lépcső esetén 1,05 m,

f) egyszintű épület pincéjébe és padlására vezető lépcső, valamint ipari létesítmény pince, karzat, és padlás lépcsője esetén 80 cm,

g) ipari létesítményben munkagéphez és berendezéshez vezető lépcső esetén 60 cm,

h) egyéb lépcső esetén 1,10 m.

(4) A lépcsőkar szélessége felvonó vagy mozgólépcső létesítése esetén sem csökkenthető.

(5) Lépcsőházban a szintek közötti pihenő nem lehet keskenyebb a lépcsőkar szélességénél. Egykarú lépcső esetén a szintek közötti pihenő szélessége legalább 80 cm legyen. A szinteken levő pihenő szélessége legalább 1,30 m legyen.

(6) A nyitott folyosó legalább 1,10 m, a zárt folyosó legalább 1,30 m széles legyen. Ha a folyosó egyik oldalán a helyiségek ajtói a folyosóra nyílnak, a folyosó szélessége legalább 1,80 m, ha a folyosó mindkét oldalán ajtó nyílik a folyosóra, annak szélessége legalább 2,20 m legyen.

Vészlétra

60. § (1) Vészlétrát csak nem éghető anyagból szabad készíteni. A vészlétra legalább 40 cm széles legyen. Fokmagassága nem haladhatja meg a 30 cm-t.

(2) A vészlétrát az ablaksorok között függőlegesen úgy kell elhelyezni, hogy az ablaktól legalább 50 cm, villamosvezetéktől, valamint villámhárító levezetőtől legalább 1 m távolságra legyen. A vészlétrához vezető kijárati ajtó vagy ablak előtt nem éghető anyagból készült korláttal ellátott legalább 70 cm széles a vészlétrához csatlakozó kilépőt kell építeni.

(3) A vészlétrát a földszintről a párkány vagy a tető alsó szélét 80 cm-rel meghaladó magasságig kell építeni. Az alsó 2,5 m-es szakasz felhúzható és leereszthető kivitelben is készíthető.

Felvonóakna

61. § (1) A lépcsőházon kívül létesített felvonóaknát és felvonógépházat az épületrésztől legalább közepesen tűzállóan kell elválasztani.

(2) A felvonóakna ajtaja köz- és lakóépületben legalább mérsékelten tűzálló, ipari létesítményben legalább közepesen tűzálló legyen.

(3) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, illetőleg helyiségben a felvonóakna csak közvetlenül a szabadba vagy olyan előtérbe, folyosóra nyílhat, ahol nincs tűz-, vagy robbanásveszély.

Pince, padlás

62. § (1) A pincét - a mezőgazdasági termelés célját szolgáló pince kivételével - legfeljebb 30 m-ként tűzszakaszokra kell osztani, melyeknek alapterülete a 900 m2-t nem haladhatja meg.

(2) A közös használatú pincét legalább 1,20 m széles folyosóval kell ellátni. A pincerekesz falait és ajtóit csak nem éghető anyagból szabad építeni.

(3) Az üzlet, műhely vagy raktár céljára szolgáló pincehelyiségben közvetlenül a szabadba vezető kijáratot kell létesíteni. Az ilyen pincehelyiség bejáratát a lakóház vagy üzem lépcsőházától, továbbá a pince egyéb célra szolgáló helyiségétől legalább közepesen tűzállóan kell elválasztani.

(4) A 600 m2-nél nagyobb alapterületű padlást tűzszakaszokra kell osztani. A padlás sodronyhálóval rekeszekre osztható.

(5) A padlástér bejárati ajtaja legalább mérsékelten tűzálló legyen.

Kémény

63. § (1) A kémény belső keresztmetszetének egyik mérete sem lehet kisebb 14 cm-nél. A méretek aránya legfeljebb 1:1,5 lehet.

(2) A kémény (füstcsatorna) keresztmetszetét - gyárkémény kivételével - felfelé nem szabad szűkíteni.

(3) A kémény füstjáratába - amelynek keresztmetszete 14x14 cm-nél kisebb nem lehet - legfeljebb kettő tüzelőberendezés köthető be.

(4) A kémény magasságát a kéményekre vonatkozó műszaki előírások szerint kell megállapítani.

(5) A kéményt a tetőgerincnél vagy a kémény tengelyétől mért, 3 m-es körzeten belül levő szomszédos létesítménynél 80 cm-rel magasabbra kell építeni. Lapostetejű létesítmény kéményét a tetősík felett legalább 1,20 m magasan kell építeni.

(6) Szikrafogóval kell ellátni azt a kéményt, melyből a kijutó szikra, pernye a környezetet veszélyeztetheti.

(7) A kéményt függőlegesen kell vezetni. Ha a függőleges iránytól el kell térni, az eltérés (elhúzás) a függőlegeshez viszonyítva legfeljebb 30 fokos lehet. Nem szabad az elhúzásnál az átmenetet lépcsőzetesen kiképezni, vagy a keresztmetszetet csökkenteni.

(8) Gyűjtő (termofor) kémény csak az építési hatóság által engedélyezett rendszernek és a szabvány előírásainak megfelelően építhető.

64. § (1) A kéményt (füstcsatornát) nem éghető, tömör, szilárd anyagból kell készíteni. Kémény (füstcsatorna) kavicsbetonból nem készülhet.

(2) A téglából falazott kémény tűzállósága feleljen meg a szabványban meghatározott követelményeknek.

(3) Az egyéb anyagból készült kémény falvastagsága a (2) bekezdésben meghatározott tűzállósági követelményt elégítse ki.

(4) Falazott kémény esetén minden emeletsor részére külön füstjáratot kell létesíteni.

(5) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, illetőleg annak falába nem szabad kéményt építeni.

(6) Éghető épületszerkezetet kéménybe beépíteni nem szabad. A kéményhez éghető épületszerkezet nem csatlakozhat. Acéllemezből készült kémény (füstcsatorna) esetén olyan kiváltást kell alkalmazni, hogy az éghető épületszerkezet és a kémény (füstcsatorna) között legalább 50 cm távolság legyen.

(7) A kéményt cementhabarccsal kell falazni. A füstjárat felületét legalább 400-as cementhabarcscsal simára kell vakolni.

(8) A kéményfelületet a tetőtérben hézagmentesen kell vakolni, illetőleg dörzsölni, a tető felett pedig cementhabarccsal kell hézagolni.

(9) A központi fűtőberendezés kéményét nagyszilárdságú falazó téglával hézagmentesen, tömören kell falazni. A kémény belső felületét legalább 500-as cementhabarccsal simára kell dörzsölni, a külső felületeket épületen belül vakolni, épületen kívül hézagolni kell.

(10) Azonos épületszinten levő kémény bekötések között legalább 25 cm függőleges távolság legyen.

(11) A telekhatárra eső központi fűtőberendezés kéményét a szomszédos faltól legalább 10 cm légrés meghagyásával kell építeni.

65. § (1) A kémény alsó végénél a kéményfalba, hozzáférhető helyen a szabvány előírásának megfelelő, jól záródó, kettős koromzsák ajtót kell beépíteni.

(2) Nem éghető anyagú vagy legfeljebb kétszintű, éghető anyagból készült tetőszerkezetű létesítmény padlásterébe kéménytisztító ajtónyílást lehet elhelyezni.

(3) A padlástéri tisztítónyílást a szabványnak megfelelő kettős tisztítóajtóval kell ellátni.

(4) Abban a létesítményben, ahol padlástéri kéménytisztító nyílás nem létesíthető, a tetőn kívül kéményseprő járdát kell építeni.

(5) A központi fűtőberendezés kéményének alsó végén, könnyen hozzáférhető helyen tisztítónyílást kell építeni. A nyílás szélessége a kémény belső méretével azonos, magassága a szélesség 1,5-sze-rese legyen. A tisztítónyílás mérete azonban 60 cm X 60 cm-nél nem lehet nagyobb. A nyílást nem éghető anyagból készült kettős ajtóval kell ellátni. A kéménytisztító ajtónak fordító zára legyen.

(6) A központi fűtőberendezés kéményén padlástéri tisztítónyílást készíteni és a kéménybe másfajta tüzelőberendezést, vagy szellőzőt bekötni nem szabad.

Füstcsatorna

66. § (1) A kémény és tüzelőberendezés között, ha füstcsatorna építése szükséges, úgy annak alaprajzi vetülete legfeljebb 2 m lehet. A füstcsatorna emelkedése a kémény felé legalább 10%-os legyen. E rendelkezés nem vonatkozik a mezőgazdaságban alkalmazott füstgázokat hasznosító füstcsatornákra.

(2) A füstcsatornán könnyen hozzáférhető helyen tisztító nyílást kell létesíteni. A tisztító nyílást csak abban a helyiségben szabad elhelyezni, melyhez a tüzelőberendezés tartozik. A tisztító nyílást a szabvány előírásainak megfelelő, kettős tisztító ajtóval kell ellátni.

(3) Egy füstcsatornába csak egy tüzelőberendezés köthető be.

(4) Füstcsatorna béléscső céljára azbesztcement (eternit) cső csak gáztüzelésű berendezés esetén alkalmazható.

(5) A lemez füstcső torkolatánál legalább 0,75 mm vastag, acéllemezből készült falhüvelyt kell elhelyezni.

(6) A cserépkályha és a kémény (füstcsatorna) közötti bekötés legfeljebb 50 cm hosszú legyen.

(7) A központi fűtőberendezés füstcsatornáját 50 cm X 40 cm keresztmetszetig legalább 2 m-ként, ennél nagyobb keresztmetszeten felül 5 m-ként jól záródó kettős fedelű, tisztítóajtóval kell ellátni.

(8) Ipari kazán kéményénél megfelelő tisztító aknát kell építeni.

Gáztüzelésű berendezés kéménye

67. § (1) 5,5 m3/óránál [3600 kilogramkalória (Kcal.) fűtőértékű gázra számítva] kisebb fogyasztású gáztüzelésű berendezés olyan kéménybe is beköthető, melybe ugyanazon szinten, ugyanazon bérleményhez tartozó más tüzelőberendezés torkol. Ebben az esetben a gáztüzelésű berendezést az egyéb bekötés felett legalább 25 cm-rel magasabban kell bekötni.

(2) Ha az új bekötés a meglevő tüzelőberendezés működését hátrányosan befolyásolja, kényszermozgással nyíló, illetőleg záródó, lehetőleg gyújtóláng biztosítóval ellátott fojtótárcsát kell alkalmazni.

(3) Az 5,5 m3/óra és ennél nagyobb fogyasztású gáztüzelésű berendezések számára - megfelelően méretezett - külön kéményt kell építeni. A kéménybekötések között legalább 15 cm függőleges távolságot kell megtartani.

Ipari létesítmény építése

68. § (1) Ipari létesítmény tűzszakaszának legnagyobb alapterületét, továbbá szintjeinek megengedett legnagyobb számát a következő táblázat tartalmazza:

(2) Raktárépület tűzszakaszának legnagyobb alapterületét, továbbá szintjeinek megengedett legnagyobb számát a következő táblázat tartalmazza:

(3) Robbantóanyag előállítására, feldolgozására és tárolására szolgáló létesítmény csak egyszintes nem éghető anyagú, könnyű tetőszerkezetű lehet.

69. § (1) A létesítmény A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségének legalább két kijárata (vészkijárata) legyen.

(2) Amennyiben a kijárati út hossza nem haladja meg az 56. § (1) bekezdésében előírt távolságokat, egyszintű épületben egy kijárat is elegendő, ha:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t,

b) a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség alapterülete nem haladja meg a 200 m2-t.

(3) Vészkijárat céljára vészlétra építhető:

a) abban a legfeljebb kétszintű A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, ahol a felső szinten egyidőben legfeljebb 10 személy tartózkodik,

b) abban a legfeljebb kétszintű C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, ahol a felső szinten egyidőben legfeljebb 30 személy tartózkodik.

70. § (1) Az üzemi folyosó födéme, illetőleg a födémre függesztett szerelvény legalsó pontja és a padlószint között legalább 2 m távolság legyen.

(2) Az anyagszállításra szolgáló folyosó szélességét úgy kell megállapítani, hogy az anyagmozgatásra igénybevett szélességhez további 1,10 m-t hozzá kell számítani.

(3) Az üzemi csővezeték kezelésére szolgáló folyosó (aluljáró, alagút) szabad járószélessége legalább 1 m legyen.

(4) Az ipari létesítményeket összekötő folyosó (alul- és felüljáró) csak nem éghető anyagból épülhet.

Mezőgazdasági létesítmény építése

71. § (1) A mezőgazdaság ipari jellegű létesítményének építésére a 68-70. §-ban meghatározott követelmények az irányadók.

(2) A mezőgazdasági létesítmény tűzszakasza -a szálastakarmányok elhelyezésére szolgáló létesítmények kivételével - nem haladhatja meg a következő előírásokat:

(3) Az állatok elhelyezésére szolgáló I-III. tűzállósági fokozatba tartozó létesítmény egy tömbben építhető, ha a helyiségeket tűzfallal, vagy tűzgátló fallal választják el egymástól. A létesítménytömb alapterülete I-II. tűzállósági fokozat esetén nincs korlátozva, III. tűzállósági fokozat esetén legfeljebb 3000 m2 lehet. Az állatok elhelyezésére szolgáló IV-V. tűzállósági fokozatú helyiség alapterülete legfeljebb 1000 m2 lehet és csak különállóan építhető.

(4) Az egy tűzszakaszban elhelyezhető állatok számát a következő táblázat tartalmazza:

(5) Állatok elhelyezésére szolgáló helyiség ajtaja csak kifelé nyílhat. Az ajtó előtt küszöb vagy lépcső nem lehet. Toló- vagy billenőajtót nem szabad beépíteni. Az ajtót könnyen nyitható retesszel kell ellátni.

(6) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiség kijáratainak számát a következők szerint kell meghatározni:

(7) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségben a (6) bekezdés szerint meghatározott számú, de legalább két kijáratot kell létesíteni. Kivétel az a helyiség, amelyben tíznél kevesebb szarvasmarhát vagy lovat helyeznek el. A kifutónak legalább fele annyi kijárata legyen, mint az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségnek.

(8) A szarvasmarha- és lóistálló ajtaja legalább 1,60 m széles és 2 m magas; a sertésól és juhistálló ajtaja legalább 1,60 m széles és 1,20 m magas legyen.

(9) Szarvasmarha- és lóistállóban az utakat szegélyező szerkezeti elemek, oszlopok közötti szélesség legalább 2 m legyen.

(10) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségben kéménytisztító és koromzsákajtó nem építhető.

72. § (1) A szálastakarmány tárolására szolgáló létesítmény legnagyobb tűzszakaszára a következő rendelkezés az irányadó:

(2) Az istálló padlástere szálastakarmány tárolására kialakítható, ha az épület legalább közepesen tűzálló, vagy a mérsékelten tűzálló épület padlásterében a tűzfalak közötti alapterület nem haladja meg a 450 m2-t. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiség és a padlástér közötti födémben nyílás nem lehet.

(3) Szálastakarmány tárolására szolgáló padlástérben kémény nem építhető.

Áruház és üzlethelyiség

73. § (1) Áruház céljára I-II. tűzállósági fokozatba tartozó létesítményt kell építeni és azt legfeljebb 2 500 m2-ként tűzfalakkal tűzszakaszokra kell osztani.

(2) Áruházban legfeljebb az alsó két szintnek lehet közös légtere.

(3) A IV-V. tűzállósági fokozatba tartozó üzlethelyiség csak különállóan építhető és alapterülete legfeljebb 50 m2 lehet.

(4) Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok tárolására szolgáló raktárt az áruház (üzlet) helyiségétől legalább közepesen tűzállóan el kell választani. A C) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag raktározására szolgáló pince közvetlenül nem nyílhat az áruház, vagy üzlet helyiségébe. Az áruház, (üzlet) helyisége és a pince között legalább közepesen tűzállóan elválasztott előteret kell építeni.

(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű áruházban, vagy üzletben az áru szállítására külön bejáratról kell gondoskodni.

(6) Az áruház, üzlet ajtajának belső oldalán legalább az ajtószélesség kétszeresének megfelelő szélességű és mélységű szabad területet kell hagyni.

A köz- és lakóépületek építési szabályai

74. § (1) A köz- vagy lakóépület számára I-III. tűzállósági fokozatú létesítményt kell építeni.

(2) A legfeljebb kilenc szintű, I-II. tűzállósági fokozatú köz- és lakóépületet legalább 100 m-ként, illetőleg legfeljebb 1500 m2 alapterületenként tűzfalakkal tűzszakaszokra kell osztani. A III. tűzállósági fokozatú köz- vagy lakóépület legfeljebb ötszintű lehet és azt legalább 80 m-ként, illetőleg legfeljebb 900 m2 alapterületenként tűzfalakkal tűzszakaszokra kell osztani.

(3) A középmagas és magasépületek építésével kapcsolatos tűzrendészeti követelményeket a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága által kiadott szakmai szabvány tartalmazza.

(4) A legfeljebb kétszintű szabadon álló alábbi létesítmény szabvány szerinti, égést késleltető anyaggal kezelt faszerkezettel is építhető, ha a létesítmény a telekhatár vonalától legalább 3 m-re, más létesítménytől legalább 10 m-re van és alapterülete:

a) hétvégi ház esetében legfeljebb 75 m2

b) gazdasági létesítmény, melléképület esetében legfeljebb 150 m2,

c) sportlétesítmény esetében legfeljebb 300 m2,

d) személygépjármű szín esetében legfeljebb 25 m2.

(5) Három szintnél magasabb, szállodajellegű épületben a főlépcsőn kívül legalább egy, közvetlenül a szabadba vezető lépcsőházat kell építeni.

III. fejezet

A gépek és berendezések tűzrendészeti szabályai

Erő- és munkagépek

75. § (1) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben csak a szabvány előírásainak megfelelő robbanásbiztos erő-, illetőleg munkagépet szabad elhelyezni.

(2) A C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben robbanómotoros erőgép nem alkalmazható.; A robbanómotort a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtől legalább közepesen tűzállóan elválasztott helyiségben kell elhelyezni. Az égésterméket elvezető szigetelt csővezeték vízzel telt aknában, vagy a párkány felett legalább 80 cm-rel magasabban végződjék. A csővezeték külső burkolata nem melegedhet 50 C fölé.

(3) A D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó' helyiségben bármilyen erőgép alkalmazható.

(4) Kazánra, acetilénfejlesztő készülékre a biztonsági szabályzatban, nyomástartó edényre, gázpalackra a szabványban meghatározott előírások az irányadók.

(5) Megfelelő védőberendezéssel meg kell akadályozni, hogy a munkagépbe szikrát okozó anyag kerüljön, ha az tüzet vagy robbanást idézhet elő.

(6) A tűz- vagy robbanásveszélyes vegyipari berendezéseket gázzáróan kell készíteni. Azt a munkagépet és vegyipari berendezést, amelynél a tevékenység közben tüzet vagy robbanást okozó túlnyomás, vagy hőmérséklet keletkezhet, olyan műszerrel kell felszerelni, amely a veszélyes nyomást és hőmérsékletet jelzi.

Világító berendezés

76. § (1) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó, valamint kulturális helyiségben csak villamosvilágítás lehet.

(2) A C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben viharlámpa, vagy gázlámpa világítás is megengedett. A D) és EJ tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben bármilyen világítás lehet.

(3) Kulturális helyiségben, áruházban és üzletben minden esetben, egyéb helyen a tűzrendészeti hatóság szakvéleménye alapján az üzemi világításon kívül a szabvány előírásainak megfelelő kijáratmutató- és vészvilágításról kell gondoskodni.

Villamosberendezés

77. § (1) A villamosberendezés tervezésekor és szerelésekor a szabvány előírásait, valamint az egyes tűzveszélyességi osztályokra megállapított rendelkezéseket figyelembe kell venni.

(2) A létesítményben a villamosberendezések központilag és szakaszosan feszültségmentesíthe-tők legyenek.

(3) A központi és szakaszos feszültségmentesítő kapcsolót (kapcsolókat) általában a központi kapcsolótérben, a helyiséget felszültségmentesítő kapcsolót a helyiség bejárata közelében kell elhelyezni.

(4) A létesítmény térvilágítási hálózatának feszültségmentesítésére szolgáló kapcsolót olyan helyen kell felszerelni, ahol állandóan tartózkodnak.

(5) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség feszültségmentesítő kapcsolóját a helyiségen kívül, a helyiségben keletkezett tűz vagy robbanás hatásától védetten kell elhelyezni.

(6) Az üzemi áramkörtől független külön áramkört kell létesíteni az állandó felügyelet nélkül, folyamatosan üzemeltetett gép vagy berendezés számára. A gép vagy berendezés kapcsolóberendezése egyben feszültségmentesítse a külön áramkört. Nem kell külön áramkört létesíteni abban az esetben, ha a külön áramkör terhelése az üzemi áramkör terhelésével megegyezik vagy azt megközelíti.

(7) Lakóépületben a fogyasztásmérőt a lakásokon kívül kell felszerelni. A fogyasztásmérő védelmére önműködő megszakítót kell alkalmazni. A lépcsőházi világítást külön vezetékre kell kapcsolni, amely a ház világításának fogyasztásmérője mellett legyen lekapcsolható.

Villám- és sztatikai villamosság elleni védelem

78. § (1) A létesítmény villámvédelmét a szabvány előírásai szerint kell tervezni és megvalósítani.

(2) Az olyan helyiségben, vagy berendezésben, ahol a sztatikai villamosság tüzet vagy robbanást okozhat, hatékony védelemről kell gondoskodni.

Tüzelő- és fűtőberendezés

79. § (1) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben csak olyan fűtési rendszer alkalmazható, amely nem okozhat tüzet vagy robbanást.

(2) A C)-E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben bármilyen rendszerű fűtés alkalmazható. Abban a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, ahol 50 C-nál nagyobb lobbanáspontú tűzveszélyes folyadékot használnak, csak az (1) bekezdésben meghatározott fűtési rendszer alkalmazható.

(3) A tüzelő- és fűtőberendezés füstgázainak elvezetésére kéményt kell építeni.

80. § (1) Fűtőolaj tüzelésű berendezést a szabvány előírásai szerint kell készíteni.

(2) Benzintüzelésű ipari berendezést a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnokság által kiadott szakmai szabvány előírásai szerint kell készíteni.

(3) Folyadék és gáztüzelésű berendezést úgy kell létesíteni, hogy üzemzavar esetén a tüzelőanyag adagolása önműködően megszűnjön.

(4) Az ipari és háztartási gázberendezések tervezésére és kivitelezésére az Építésügyi Minisztérium műszaki előírásai az irányadók.

81. § (1) Folyékony és gáznemű tüzelőanyagot a szabvány és e rendelet előírásainak megfelelően kell tárolni.

(2) Az éghető gáz tárolására szolgáló tartályt olyan biztonsági berendezéssel kell ellátni, amely megakadályozza a robbanásveszélyes gáz-levegő elegy képződését, amikor a tartályban nincs túlnyomás.

(3) Fűtőolaj előmelegítésére közvetett fűtésű berendezést kell létesíteni.

82. § (1) Ha a helyiség padozata éghető anyagból készült, a cserépkályha alá legalább a közepesen tűzálló válaszfal követelményeinek megfelelő szigetelést kell építeni.

(2) Éghető anyagú beépített bútor és a tűzhely közé hőszigetelőt kell elhelyezni, ha közöttük legalább 50 cm távolság nem tartható be.

Szellőző- és elszívó berendezés

83. § (1) Abban a helyiségben, melyben tűz- és robbanásveszélyes gáz, gőz, vagy por keletkezhet, természetes vagy mesterséges szellőzés, illetőleg elszívás útján hatékony légcseréről kell gondoskodni.

(2) A helyiségben a természetes szellőzés céljára kellően méretezett és elhelyezett nyílásokat kell létesíteni. A nyílásokat a szabványnak megfelelő huzalszövettel kell ellátni.

(3) Az elszívóberendezés és szerelvényei olyan kivitelűek legyenek, hogy működésük ne okozzon szikraképződést. A szerelvényeket könnyen hozzáférhető helyen kell felszerelni.

(4) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben az elszívott levegő visszavezetése tilos.

(5) Az elszívóberendezés csatorna-rendszerét épületszintenként elkülönítve és helyiségenként elzárhatóan kell megépíteni.

(6) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség elszívóberendezésének csatornája csak nem éghető anyagból készülhet. C)-E) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint kisebb jelentőségű berendezés (vegyifülke, festékszórófülke, stb.) elszívóberendezés csatornája "önkioltó" PVC-poliészterből is készülhet. A csatornát úgy kell kialakítani, hogy abban az elszívott anyag leülepedése, kondenzálódása ne következhessen be.

(7) Az elszívócsatorna keresztmetszetét az elszívás irányában nem szabad szűkíteni.

(8) Az elszívócsatorna szabadba torkoló nyílását a szabványnak megfelelő huzalszövettel kell ellátni.

(9) Az elszívóberendezés ülepítőjét, vagy porkamráját egyéb helyiségtől legalább közepesen tűzállóan kell elválasztani.

Csatornázás

84. § (1) Közcsatorna hálózatba nem szabad olyan szennyvizet vezetni, amely tűz- vagy robbanásveszélyes gázt, illetőleg folyadékot tartalmaz.

(2) Abban a létesítményben, ahol a szennyvíz tűz- vagy robbanásveszélyes gázt, vagy folyadékot tartalmaz, a szennyvíz tisztítására derítő vagy közömbösítő aknát (medencét) kell létesíteni és csak a megtisztított szennyvizet szabad a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni.

(3) A tűz- vagy robbanásveszélyes gázt vagy folyadékot tartalmazó szennyvíz csatornahálózatát úgy kell megépíteni, hogy a szennyvíz a csatornaszelvényt mindig teljesen kitöltse.

IV. fejezet

Tűzvédelmi berendezés

Tűzjelzés

85. § (1) A létesítményen belüli tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell.

(2) A tűzoltóság értesítése céljából - a tűzrendészeti hatóság rendelkezése alapján - a létesítményben távbeszélőről, átváltós tűzjelző távbeszélőről, vagy közvetlen tűzjelző távbeszélőről kell gondoskodni.

(3) Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben a tűzrendészeti hatóság előírásai alapján szabványos gyengeáramú tűzjelző berendezést kell létesíteni.

Tűzoltáshoz szükséges vízellátás

86. § (1) A létesítménynek, valamint a lakótelepülésnek rendelkeznie kell a 87. és 88. §-ban meghatározott olyan vízforrással és tartalék vízkészlettel, amely legalább három órán keresztül biztosítja a tűz oltásához szükséges vízmennyiséget.

(2) Ha a mezőgazdasági létesítményben a (3) bekezdés b) pontjának megfelelően gondoskodnak a vízmennyiségről, a három órai időtartam egy órára csökkenthető.

(3) A létesítmény oltóvíz szükséglete:

a) vízvezetéki hálózattal (ivó-, ipari-, külön tűzoltó vízvezetéki hálózat),

b) víztároló (medence, tartály) létesítésével,

c) felszíni vizek (folyó, patak, tó stb), valamint felszín alatti vizek, kutak felhasználásával

biztosítható.

(4) Külön tűzoltó vízhálózatot abban az esetben kell létesíteni, ha azt gazdasági vagy műszaki okból nem lehet összevonni az ivó- vagy ipari vízhálózattal.

(5) Ha a létesítmény, vagy a lakótelepülés oltóvízszükségletét vízvezetéki hálózat biztosítja, úgy tartalék vízkészletről is kell gondoskodni.

(6) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy a keletkezett tűz, vagy hő ne akadályozza a vizszerzést. A vízszerzési helyet a szabvány előírásai szerint meg kell jelölni.

(7) Az oltóvíz mennyiséget - a mezőgazdasági létesítmények kivételével - az egyéb vízszükséglettől függetlenül kell biztosítani.

Az oltóvíz mennyiség megállapítása

87. § (1) A létesítményben a tűz oltásához szükséges vízmennyiség a következő:

(2) Az oltóvíz szükséglet megállapításánál az 1 km2-nél kisebb területű létesítményben egyidejűleg 1, az 1 km2-nél nagyobb létesítményben egyidejűleg 2 tűzesetet kell alapul venni.

(3) Ha a létesítménynek és a lakótelepülésnek közös vízvezetéki hálózata van, azt úgy kell méretezni, hogy a létesítménynek az (1) bekezdésben, a lakótelepülésnek a 88. § (1) bekezdésében előírt vízszükségletét egyidejűleg biztosítsa.

(4) A létesítmény tartalék oltóvíz szükséglete a következő:

(5) A tűzrendészeti hatóság állapítja meg annak a létesítménynek vízszükségletét, amelyben az (1) bekezdés szerint meghatározott vízmennyiség előreláthatólag nem elegendő a tűz oltásához.

88. § (1) A lakótelepülés oltóvíz szükséglete vízvezetéki hálózat létesítése esetén a következő:

(2) Lakótelepülésnél tartalék oltóvíz biztosítására minden megkezdett 20 000 m2 után egy 50 m3-es víztárolót kell létesíteni. A terület kiszámításánál csak a beépített földszinti alapterületet kell számításba venni.

Vízvezetéki hálózat

89. § (1) A létesítmény és a lakótelepülés vízvezeték hálózata lehetőleg körvezetékű legyen. Sugaras rendszerű vízvezetéki hálózat csak a lakótelepülés, vagy a létesítménycsoport egyedülálló létesítményéhez építhető.

(2) A csővezeték belső átmérőjét az oltóvíz szükséglet alapján kell méretezni. A csővezeték belső átmérője, ha arra külső tűzcsapot szerelnek, 100 mm-nél kisebb nem lehet.

(3) A létesítmény és a lakótelepülés vízvezetéki hálózata lehetőleg két tápvonallal rendelkezzen úgy, hogy mindegyik tápvonal a teljes vízszükséglet szállítására alkalmas legyen.

90. § (1) A vízvezetéki hálózatra a szabvány előírásainak megfelelő földalatti, illetőleg földfeletti, valamint falitűzcsapot kell beépíteni. Földfeletti tűzcsapot a tűzrendészeti hatóság előírása esetén kell létesíteni. A létesítményben a tűzcsapot a szabvány előírásainak megfelelő szerelvénnyel kell ellátni.

(2) Lakótelepülésen a tűzcsapokat zártsorú beépítés esetében egymástól legfeljebb 100 m-re, szabadonálló beépítés esetében legfeljebb 300 m-re kell elhelyezni. A tűzcsapot az utcát határoló faltól legalább 5 m-re, lehetőleg az utca kereszteződésnél kell elhelyezni.

(3) A létesítményben a közlekedési út mentén a külső tűzcsapokat lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a védendő épülethez tartozó tűzcsap 50 m-nél nagyobb távolságra ne legyen.

(4) A létesítményben a külső tűzcsapok egymás közötti legnagyobb távolsága a következő:

(5) A létesítmény vízvezetéki hálózatában a legkedvezőtlenebb vízvételi helyen levő külső tűzcsapnál szabad kifolyás esetén:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 20 vízoszlop (vo.) m,

b) A C)-E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 15 vo. m,

c) mezőgazdasági létesítményben legalább 10 vo. m nyomásnak kell lenni.

(6) A legmagasabban levő falitűzcsap nyomása A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 20 vo. m, a C)-E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben pedig legalább 15 vo. m legyen.

91. § (1) Falitűzcsapot kell létesíteni:

a) ipari létesítményben, a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével,

b) magasépületben a 13. szint feletti szinteken,

c) többszintű szállodában, szálloda jellegű létesítményben, és egészségügyi intézményben,

d) négyszintű, vagy ennél magasabb középületben és irodaépületben,

e) pályaudvaron, vasútállomáson, A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó raktárépületben, áruházban, ha a létesítmény 5 000 m3, vagy ennél nagyobb térfogatú, a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével,

f) a 16 tantermesnél nagyobb tanintézetben,

g) 500 fő, vagy ennél nagyobb befogadóképességű kulturális létesítményben a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága által kiadott szakmai szabvány szerint.

(2) Falitűzcsapot nem kell létesíteni:

a) olyan létesítményben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást, vagy jelentős anyagi kárt okozhat, vagy a tűz terjedését segítheti elő, illetőleg a víz nem alkalmas a létesítményben levő anyag oltására,

b) a legfeljebb 4 000 m3 térfogatú D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben,

c) mezőgazdasági létesítményben,

d) olyan létesítményben, ahol a tűzoltáshoz szükséges vizet medencében, vagy tartályban tárolják.

(3) A falitűzcsapot általában a védeni kívánt helyiségen kívül, a bejárati ajtó közelében - a padozat szintjétől számított 1,5 m magasságban -kell elhelyezni úgy, hogy a védeni kívánt belső terület minden pontja legfeljebb kettő, egyenként 20 m hosszú tűzoltó nyomótömlővel elérhető legyen.

(4) A falitűzcsap percenként legalább 150 liter vízhozamú legyen.

92. § (1) Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó, hat szintnél magasabb ipari létesítményben, a talajszinttől legfelebb 1 m magasságban kezdődő, legalább 100 mm belső átmérőjű, száraz felszálló vezetéket kell létesíteni.

(2) A felszálló vezeték alsó végződésénél kettő 75 mm-es nyomócsonk kapoccsal, emeletszintenként és a padlástérben egy-egy 75 mm-es nyomócsonkkapoccsal és elzáró szeleppel ellátott leágazást kell létesíteni.

(3) A létesítményben annyi felszálló vezetéket kell létesíteni, hogy a vezetéktől legtávolabb levő helyiség és a vezeték közötti távolság 60 m-nél nagyobb ne legyen.

(4) A felszálló vezeték alsó végződését és a szinteken levő leágazásokat könnyen megközelíthető helyen kell elhelyezni.

93. § (1) Magastartály, vagy nyomásfokozó szivattyúegység, illetőleg hidrofor berendezés szükséges abban a létesítményben, ahol a vízvezetéki hálózat nem biztosítja a tűzcsapok előírt nyomását és teljesítményét.

(2) Ha az oltóvizet magastartályban tárolják, gondoskodni kell arról, hogy az oltóvíz átmenetileg se legyen felhasználható más célra.

(3) Az önálló vízművel vagy hidrofor berendezéssel rendelkező létesítményben a szivattyúegység villamoshajtásán kívül tartalékhajtásról is gondoskodni kell. A szivattyúegység tartalékhajtása olyan legyen, amely a villamoshajtás üzemzavarától számított 3 percen belül biztosítja a szivattyúegység működését.

(4) Lakóépületben, mezőgazdasági, valamint D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben - a tűzrendészeti hatóság egyetértése esetében - a (3) bekezdésben meghatározott tartalékhajtásra nincs szükség.

Víztároló medence és kút

94. § (1) A létesítményben víztároló medencét kell építeni, ha az előírt mennyiségű oltóvíz más módon nem biztosítható, vagy ha a víztároló medence az előírt tartalék vízszükséglet tárolására szolgál.

(2) A víztároló medence befogadó képessége 50 m3-nél kisebb és 500 m3-nél nagyobb nem lehet.

(3) Oltóvíz az egyéb célra szükséges vízzel csak úgy tárolható együtt, hogy az oltóvíz még átmenetileg se legyen más célra igénybevehető.

(4) Az előírt oltóvíz mennyiségbe az egyéb célra szolgáló vízmennyiség beszámítható, ha ez utóbbi tűzoltás céljára bármikor igénybevehető és felhasználása nem okoz fennakadást a létesítményben folytatott tevékenységben.

(5) A víztároló medence és a védeni kívánt létesítmény legtávolabbi pontja közötti távolság nem haladhatja meg a 300 m-t.

95. § (1) A víztároló medencébe minden megkezdett 100 m3 térfogat után 1 szívócsővezetéket kell beépíteni. A szívócsővezeték belső átmérője legalább 100 mm legyen, alsó végződését szűrővel és lábszeleppel, szabad végződését 110 mm-es szívócsonk kapoccsal kell ellátni.

(2) Ha a víztároló medence gépjárművel nehezen közelíthető meg, az (1) bekezdésben előírt szívócsővezetéket megfelelő helyen épített - a medencéhez csatlakozó - szívóaknában kell elhelyezni. A szívóakna és a medence összekötő vezetéke percenként legalább 2 500 liter víz átfolyására legyen alkalmas.

96. § (1) A víztároló medence a külső talajszinttől számítva 5 méternél mélyebb nem lehet.

(2) Ha az oltóvíz szükséglet több mint 1500 liter percenként (l/p), a víztároló medence teljes feltöltésének ideje nem lehet több:

a) lakótelepülésen A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legfeljebb 24 óra,

b)

D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legfeljebb 36 óra.

(3) Ha az oltóvíz szükséglet 1500 l/p, vagy ennél kevesebb, akkor a víztároló medence teljes feltöltésének ideje:

a)

C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legfeljebb 36 óra,

b)

D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legfeljebb 48 óra.

97. § (1) Az előírt oltóvíz mennyiségébe a kútnak azt a vízkészletét is be lehet számítani, amelyet a tűzoltóság igénybevehet.

(2) A kút nem lehet 200 méternél távolabb a védeni kívánt létesítménytől,

Tűzoltás céljára igénybevehető felszíni víz

98. § (1) A tűzoltás céljára igénybevehető felszíni víz (folyó, patak, tó stb.) vízvételezési helye legfeljebb 500 m távolságra lehet a védendő létesítménytől.

(2) A víz vételezési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az oltóvíz a vízállástól függetlenül kiemelhető legyen, és a magas vízállás ne rongálja meg a vízvételezési hely építményeit.

(3) A vízvételezési hely tűzoltósági gépjárművekkel az év minden szakában megközelíthető legyen.

Tűzoltóberendezés

99. § (1) Tűzveszélyes folyadékot tároló tartály (védőgödör) tüzének oltása céljából, a szabvány előírásainak megfelelő habbaloltó vagy egyéb, a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága által engedélyezett tűzoltóberendezést kell létesíteni a következők szerint:

a) 1001-3150 m3 névleges tartálytérfogat, illetőleg 96-255 m2 tartálytűzfelület esetén egyszerűsített félstabil berendezést,

b) 3150-10 000 m3 névleges tartálytérfogat, illetőleg 255-780 m2 tartálytűzfelület esetén fél-stabil berendezést,

c) 10 000 m3 névleges tartálytérfogatnál, illetőleg 780 m2-nél nagyobb tartálytűzfelület esetén stabil berendezést.

(2) 96 m2-nél kisebb tartálytűzfelület, illetőleg 1000 m3 és annál kisebb névleges térfogatú tartály esetén nem kell tűzoltóberendezést létesíteni.

(3) Az üzemi (szedő) tartályokat a szabvány előírásainak megfelelően kell ellátni tűzoltóberendezéssel.

(4) A 200 m3 és annál nagyobb névleges űrtartalmú, illetőleg 50 m2 és annál nagyobb tűzfelü-letű tartály esetén a szigetelt tartályok kivételével, a tűzoltóberendezés létesítésétől függetlenül palást és tetőhűtő berendezést kell létesíteni.

(5) A 40 megavoltamper (MVA) vagy ennél nagyobb teljesítményű transzformátor védelmére a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága által engedélyezett tűzoltóberendezést kell létesíteni.

(6) Beépített tűzoltóberendezés szükséges abban az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben (helyiségben), ahol ezt a szabvány, illetőleg a tűzrendészeti hatóság előírja.

(7) Ha a szénsavval vagy gőzzel oltó berendezést olyan helyiségbe építik be, ahol emberek is tartózkodhatnak, olyan riasztó berendezést kell létesíteni, amely a tűzoltóberendezés működésbe lépése előtt figyelmeztető jelzést ad.

HARMADIK RÉSZ

A HASZNÁLAT MEGELŐZŐ TŰZRENDÉSZETI SZABÁLYAI

I. fejezet

A használat általános szabályai

Általános követelmények

100. § (1) A létesítményt csak használati (üzemeltetési) engedéllyel, az engedélyben megállapított rendeltetésének megfelelően a megelőző tűzrendészeti rendelkezések szerint szabad használni.

(2) Az A) tűzveszélyességi osztályba tartozó üzemeltetést, tárolást, vagy egyéb tevékenységet (továbbiakban: tevékenység) csak I-II. tűzállóságú fokozatba; a B) és C) tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet legalább III. tűzállóságú fokozatba; a D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet bármilyen tűzállóságú fokozatba tartozó létesítményben (helyiségben) szabad folytatni.

(3) A létesítményben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagot szabad tartani. A létesítmény üzemi helyiségeiben az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagból csak a zavartalan termeléshez szükséges mennyiséget szabad tartani.

(4) A tevékenység során keletkezett hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként a munka befejezése után el kell távolítani. A növényi olajjal, zsírral szennyezett éghető anyagot (hulladékot) jól záródó fedővel ellátott, nem éghető edényben kell gyűjteni. Az így összegyűjtött anyagot meg kell semmisíteni, vagy erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

(5) A helyiséget, gépet és berendezést állandóan tisztán kell tartani.

(6) Tűzveszélyes folyadékot szállító csőrendszernél és tároló edénynél, továbbá gépnél és berendezésnél a folyadék csepegését, elfolyását meg kell akadályozni.

(7) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban, vagy jól szellőző helyiségben szabad használni.

(8) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben a dolgozó nem viselhet olyan lábbelit, nem használhat olyan szerszámot, amely szikrát okozhat.

(9) A létesítményekben lehetőleg fémből készült öltözőszekrényt kell használni. Olajos, zsíros munkaruha - a ruhatár rendszerű öltöző kivételével - csak fém öltözőszekrényben helyezhető el. Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények munkahelyein öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni.

(10) A létesítményben a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a munkahelyeket. Az ellenőrzéssel megbízott személy köteles megszüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tüzet okozhat.

(11) Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény (létesítménycsoport) bejáratainál a tűzveszélyre és a szükséges magatartásra figyelmeztető táblát kell kifüggeszteni.

Közlekedési út

101. § (1) A létesítményben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani.

(2) A létesítmény belső közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén az ott tartózkodó személyek akadálytalanul a szabadba mehessenek.

(3) A kapubejáratot, kapualjat, folyosót, lépcsőt, lépcsőházat, belső közlekedési utat, kijáratot, vészkijáratot és vészlétrát teljes szélességben állandóan szabadon kell tartani.

(4) A villamosberendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a nyomásfokozó szivattyút, a tűzjelzőt és a füstelvezető kezelőszerkezetét állandóan könnyen hozzáférhető és használható állapotban kell tartani.

(5) A 40 m-nél szélesebb üzemi helyiségben egyenes vonalban végighaladó 3 m széles főközlekedési utat, valamint 30 m-ként erre keresztirányban végighaladó 2 m széles közlekedési utat kell biztosítani. A 80 m-nél szélesebb helyiségben 40 m-enként kell egy-egy főközlekedési utat biztosítani.

(6) A 40 m-nél nem szélesebb üzemi helyiségben hosszirányban 2,5 m széles főközlekedési, valamint 30 m-ként 2 m széles keresztirányú közlekedési utat kell biztosítani.

(7) A 15 m-nél nem szélesebb üzemi helyiségben a kijáratokhoz vezető közlekedési út legkisebb szélessége 1,40 m, a 10 m-nél nem szélesebb helyiségben pedig legalább 1 m széles legyen.

(8) A létesítmény üzemi és raktárhelyiségében a közlekedési út széleit 10 cm széles festéssel meg kell jelölni.

Kijárat, vészkijárat

102. § (1) A helyiségek közötti ajtót és egyéb nyílászáró szerkezetet csukva kell tartani.

(2) Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség ajtaját önműködő csukószerkezettel kell ellátni, vagy a nyitvatartás ideje alatt a felügyeletéről kell gondoskodni.

(3) Üzemeltetés alatt a helyiség kijáratát és vészkijáratát kulccsal vagy retesszel nem szabad lezárni.

(4) Az üzemszünet alatt a lezárt helyiség kulcsát olyan helyen kell tartani, hogy tűz esetén ahhoz a tűzoltást végzők könnyen hozzáférhessenek.

(5) Az A)-E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben a vészkijáratot, az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben a kijáratot, utat, folyosót és lépcsőt a szabványnak megfelelő irányjelző felirattal kell ellátni. Ezeket a helyeket szürkülettől a munka befejezéséig meg kell világítani.

(6) A vészlétrát és a vészkijárati kilépőt állandóan jó karban kell tartani. Teherbírásukat szakemberrel legalább évenként ellenőriztetni kell. Az ellenőrzést a tűzrendészeti hatóság felhívására, a szakember által kiállított igazolással kell igazolni.

Raktározás, tárolás

103. § (1) A létesítményben tárolható nyersanyag, félkész- és készáru, illetőleg hulladék tárolási módját - ha ezt jogszabály vagy szabvány nem szabályozza - szükség esetén a tűzrendészeti hatóság határozza meg.

(2) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó és különböző halmazállapotú anyagok együtt, vagy más tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal nem tárolhatók, feltéve, hogy jogszabály vagy szabvány másként nem rendelkezik. A C)-E) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenként csoportosítva együtt is tárolhatók, kivéve azokat az anyagokat, amelyeknek egymásra való vegyi hatása tüzet, vagy robbanást idézhet elő.

(3) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad. Az ilyen anyag hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, és a veszélyes hőfokra való felmelegedését meg kell előzni.

(4) Átmenő áruforgalom céljára szolgáló helyiségben az anyagot legfeljebb 5 m széles szakaszokban lehet raktározni. Éghető anyag 5 m-es szakaszai között 1 m széles utat kell szabadon hagyni.

(5) Szabadban történő tárolás esetén a 43. § (3) bekezdésében meghatározott anyagok tárolási egységei között 2 m, a sorok között 4 m, kerítéstől 1 m, göngyöleg tárolása esetén minden irányban 20 m távolságot kell betartani.

(6) Éghető anyagból készült födém, illetőleg tetőszerkezet esetén, ha a tárolt anyag is éghető, az anyag és a födém (tetőszerkezet) között legalább 80 cm légteret kell biztosítani. Beépített tűzvédelmi berendezés esetén a szórófej és a tárolt anyag között legalább 1 m távolságot kell megtartani.

(7) Állványos raktározás esetén - a raktározási magasságtól függetlenül - a főközlekedési út legalább 1,20 m, a közlekedési út pedig legalább 80 cm legyen.

(8) Éghető anyag raktárban legfeljebb 10 m magasságig tárolható. A főközlekedési út szélessége 5 m tárolási magasságig 2 m, ezen felül 3 m legyen. A főközlekedési utat legalább 21 m-enként keresztirányú, 1 m szélességű közlekedési út keresztezze.

(9) A tűzoltóberendezéssel ellátott tárolótartályban a habedény beömlő nyílásának alsó éle és a tűzveszélyes folyadék szintje között legalább 30 cm távolságot kell megtartani. Tűzoltó berendezéssel el nem látott tárolótartályban ezt a távolságot a tartály palástjának felső élétől kell számítani.

(10) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, illetőleg szabvány szerinti I. és II. veszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot csak szabványos vagy a tűzrendészeti hatóság által engedélyezett csomagolásban, edényzetben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. amelynek csomagolóanyagát vagy edényzetét

"Tűz- és robbanásveszélyes",

"Tűzveszélyes"

felirattal látják el.

Tűzveszélyes folyadék, sav, lúg ballonos tárolására szolgáló telepek

104. § (1) Az olyan ballont, amely tűzveszélyes folyadékot, savat, lúgot tartalmaz, csak erre a célra kijelölt helyen szabad tárolni.

(2) Nyílt tárolótelepen egy balloncsoportban:

a) I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékból négy sorban legfeljebb 60 ballon,

b) III-IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékból, savból és lúgból 6 sorban legfeljebb 90 ballon

tárolható. Vegyes tárolás esetén az a) pontot kell alkalmazni.

(3) Balloncsoportok között legalább 1,50 m és minden tíz balloncsoport után 10 m távolságot kell szabadon tartani.

(4) A tárolótelepen tűzveszélyes folyadék a szabványelőírás szerint hordóban is tárolható. Egy csoportban hordót és ballont nem szabad együtt tárolni. A tárolótelepen ballonokon és hordókon felül egyéb anyag nem tárolható.

(5) A ballonokat tilos egymásra helyezni (nyergelni).

(6) A ballont a nap hőhatása ellen védetten és bedugaszolva kell tárolni.

(7) A ballont sérülés és eldőlés ellen fémfonatos, vagy lángmentesített vesszőfonatos védőkosárba kell helyezni. A ballon és védőkosár között alul és oldalt nem éghető vagy lángmentesített göngyöleget kell helyezni.

(8) A balloncsoportot táblával kell ellátni, amely tartalmazza a tárolt anyag elnevezését és lobbanáspontját.

(9) Tűzveszélyes folyadék, valamint nem éghető folyadék (sav, lúg stb.) együttes tárolása esetén a balloncsoportot úgy kell elhelyezni, hogy a tűzveszélyes folyadékot tartalmazó balloncsoport mellé nem éghető folyadékot tartalmazó balloncsoport kerüljön.

(10) Zárt kamrában tűzveszélyes folyadékot tartalmazó ballon a szabvány előírásai szerint tárolható.

(11) Zárt helyiségben legfeljebb 90 db savat tartalmazó ballon tárolható, ha a helyiség:

a) közepesen tűzállóan van építve, illetőleg elválasztva,

b) padozata saválló,

c) nincs benne csatorna lefolyó, kéménynyílás vagy kéménytisztító ajtó,

d) padlószintje felett 10 cm magasságban és az ezzel ellentétes oldalon közvetlen a födém alatt 30 X 30 cm-es szabadba nyíló, lyukasztott lemezzel zárt szellőzőnyílás van,

e) bejárati küszöbje 10 cm-rel magasabb a padozat szintjénél.

(12) A savtároló helyiségben hossz- és keresztirányban legalább 1 m széles közlekedési utat kell szabadon tartani.

105. § (1) Lefejtés, áttöltés a balloncsoporttól legalább 5 m távolságban, billenő állványon végezhető. Tűzveszélyes folyadékot, savat és lúgot csak zárható edénybe szabad lefejteni.

(2) Balloncsoportonként egy-egy kármentő edényt kell elhelyezni, melybe a sérült (törött) ballon elhelyezhető. Az edény esetenkénti kiürítéséről gondoskodni kell.

(3) A kiömlött folyadékot el kell távolítani.

(4) Hibás, sérült ballont nem szabad használni.

(5) A teljesen kiürített ballonokat, hordókat az egyes csoportoktól elkülönítve kell tárolni.

(6) A tároló területét gyomtalanítani kell.

Szállítás, vontatás

106. § (1) Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot a szabvány előírásainak megfelelően, valamint a szállító (fuvarozó) vállalat szabályzata szerint kell szállítani.

(2) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben széntüzelésű gőzmozdony, izzófejes traktor, valamint villamos vontató (targonca) nem használható. A szállítás céljára igénybe vett robbanómotoros vontatót, vagy olajtüzelésű gőzmozdonyt hatékony szikrafogóval kell ellátni.

(3) A C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben vontatásra széntüzelésű gőzmozdony kivételével bármilyen erőgép használható, ha az a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő szikrafogóval van ellátva.

(4) Széntüzelésű gőzmozdony az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményt 30 m-re, az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nyílt tárolási helyét 40 m-re közelítheti meg. A mozdony tolatási határát feltűnő módon jelezni kell.

(5) Tűzveszélyes folyadékot csak a szabvány szerinti tartályban és edényben szabad szállítani.

(6) Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön dohányozni, nyílt lángot használni tilos.

Tüzelő- és fűtőberendezés

107. § (1) Csak a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő és állandóan jó karban tartott tüzelőberendezést szabad használni. A tüzelőberendezést felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

(2) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, továbbá minden olyan helyiségben, ahol a nyílt láng vagy sugárzó hő veszéllyel jár, lánggal vagy izzással üzemeltetett tüzelőberendezést használni nem szabad.

(3) A füstelvezetésre csak hézagmentesen összeillesztett acéllemez füstcsövet szabad használni. A füstcsövet legalább 1,5 m-enként fémbilincscsel a falhoz, vagy a födémhez kell rögzíteni.

(4) Az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet tilos átvezetni.

(5) Füstcsövet csak kéménybe szabad vezetni.

(6) Tűzveszélyes folyadékkal (benzin, petróleum stb.) nem szabad begyújtani vagy tüzet éleszteni.

(7) Folyékony tüzelőanyagú berendezést üzemközben tüzelőanyaggal nem szabad feltölteni.

(8) Gáztüzelésű berendezést a gázszolgáltató vállalat előírásai szerint szabad üzemeltetni.

108. § (1) Tüzelőberendezés közelében 1 m, füstcső és hődob közelében 50 cm távolságon belül éghető anyagot nem szabad elhelyezni. Ez a távolság hőszigetelő alkalmazása esetén a felére csökkenthető.

(2) Magasnyomású központi fűtőberendezés vezetéke és fűtőtestek körzetében éghető anyagot 30 cm-en belül nem szabad elhelyezni. Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől legalább 1 m távolságra szabad elhelyezni. A fűtőtestet olyan védőburkolattal kell ellátni, hogy azon ne lehessen anyagot elhelyezni.

(3) Villamos főzőlapot használat közben, bekapcsolt villanyvasalót használaton kívül hőszigetelő alátéten és éghető anyagtól legalább 30 cm távolságra kell elhelyezni. Hősugárzóknál a sugárzás irányában 1 m, egyéb irányban 80 cm távolságot kell tartani.

109. § (1) Éghető padozatú helyiségben a tüzelőberendezés ajtaja elé parázsfelfogót kell elhelyezni. Abban a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, ahol éghető hulladék keletkezhet, a vaskályha alá, annak kerületét 30 cm-rel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni.

(2) A munka befejezésekor a vaskályhában a tüzet el kell oltani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni, és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni.

(3) Létesítmény üzemi helyiségében a 108. § (3) bekezdésében meghatározott villamos készüléket csak a kijelölt helyen szabad használni. A villamos készüléket ellenőrző lámpával kell ellátni, vagy a munka befejezése után eltávozáskor az e célra kijelölt tároló helyen kell leadni.

(4) Kulturális létesítményben a vaskályhát nem éghető anyagból készült védőkorláttal kell ellátni.

110. § (1) Szárítókályhát (kokszkosarat) éghető anyagtól legalább 2 m távolságra szabad felállítani. A kályhában csak koksszal szabad tüzelni.

(2) Éghető padozatú helyiségben szárítókályhát 10 cm vastag kavics-, salakrétegen kell elhelyezni úgy, hogy a réteg a kályha kerületét legalább 50 cm-rel meghaladja.

Kémény

111. § (1) Csak olyan kéményt szabad használni, amely a 63-65. §-ban foglaltaknak megfelel.

(2) A kéményfalba épített éghető épületszerkezetet ki kell váltani.

(3) Kéménytoldó csak nem éghető anyagból készülhet. Azt hézagmentesen kell a kéménybe bekötni.

(4) A lakóház kéményébe ipari tüzelőberendezés vagy robbanómotor égéstermékét nem szabad bevezetni.

(5) A tűzrendészeti követelményeknek megfelelő szikrafogóval kell ellátni az olyan tüzelőbe rendezés kéményét, melynek szikraszórása a környezetet veszélyeztetheti.

(6) A tüzelőberendezés kéményét szükség szerint, de legalább havonként ki kell tisztítani, évenként pedig ki kell égetni.

(7) A kémény nem használt füstcsőtorkolatát jól záródó fémdugóval kell elzárni, vagy be kell falazni.

(8) A kéményt üzembehelyezés előtt, valamint a használat során legalább öt évenként füstnyomás próba alá kell venni. A füstnyomás próba eredményét tanúsítvánnyal kell bizonyítani.

(9) A koromzsák és padlástéri tisztítóajtót állandóan könnyen hozzáférhető és csukott állapotban kell tartani. Éghető anyagot a kéménytől padlástérben legalább 1 m, a koromzsák ajtótól legalább 50 cm távolságra szabad elhelyezni.

(10) Kéménytisztítást, kiégetést, füstnyomás próbát csak kéményseprő végezhet.

(11) A kéményseprő köteles megvizsgálni munkája során, hogy megtartották-e a tüzelő- és fűtőberendezésekre, valamint a kéményre vonatkozó tűzrendészeti rendelkezéseket. A kéményseprő köteles írásban felhívni az érdekeltet a szabálytalanság megszüntetésére.

Tüzelőanyag tárolás

112. § (1) Tüzelőberendezés mellett legfeljebb egy napi szükségletnek megfelelő mennyiségű tüzelőanyag tartható. Lakásban, üzlethelyiségben legfeljebb 1 q szén, vagy 1 q tűzifa tartható.

(2) Hulladékkal üzemeltetett kazánházban csak a folyamatos tüzeléshez szükséges mennyiségű hulladék tárolható.

(3) Folyékony tüzelőanyag tárolására a szabvány előírásait értelemszerűen kell alkalmazni. A gáz fűtési célra szolgáló tárolását külön rendelet szabályozza.

(4) Égésterméket, salakot, hamut csak teljesen lehűtött állapotban a kijelölt salaktárolóba, vagy erre a célra szolgáló fémedénybe szabad kiönteni.

Dohányzás

113. § (1) Tilos a dohányzás az A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, továbbá minden olyan helyen, ahol a dohányzás tűzveszélyt okozhat. Ezeken a helyeken a szabvány előírásának megfelelő tilalmi táblát kell elhelyezni.

(2) Égő dohányneműt és gyufát tilos olyan helyen eldobni, ahol az tüzet okozhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben ki kell jelölni olyan helyiséget, illetőleg helyeket kell kijelölni, ahol a dohányzás veszélyeztetés nélkül megengedhető. A kijelölt helyiséget (helyet) "Dohányzó" feliratú táblával kell ellátni, és ezt a helyiséget (helyet) égő dohányneművel elhagyni tilos.

(4) A dohányzó helyen megfelelő számú hamutartót, vagy vízzel telt edényt kell elhelyezni.

(5) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség és a dohányzó helyiség közötti falban nyílás, vagy nyílászáró szerkezet nem lehet.

(6) Az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménybe tilos gyújtóeszközt bevinni. E létesítmény dohányzó helyiségében csak rögzített gyújtóeszköz használható.

Nyílt láng használata

114. § (1) Nyílt láng használatával járó munkát tilos végezni:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, továbbá ott,

b) ahol éghető gáz, vagy tűzveszélyes folyadék gőze olyan mennyiségben fordulhat elő, hogy abból robbanásveszélyes elegy keletkezhet, valamint

c) olyan helyen, ahol a nyílt láng használatával járó munka tűzveszélyt okozhat.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt helyeken a szabvány előírásának megfelelő tilalmi táblát kell elhelyezni.

(3) Nyílt láng használatával járó állandó jellegű munka csak a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő, erre a célra kijelölt helyen végezhető. Egyéb helyen csak előzetes írásbeli engedély alapján szabad ilyen munkát végezni. Az engedélyt a létesítmény vezetője, illetőleg az általa kijelölt személy adja meg.

(4) Nyílt lánggal járó munkát csak megfelelő képesítéssel rendelkező, a tűzrendészeti szabályokra kioktatott személy és csak kifogástalan állapotban levő berendezéssel, illetőleg munkaeszközzel végezhet.

(5) Olyan helyen, ahol a nyílt láng használata tűz- vagy robbanásveszélyt okozhat, az engedélyt csak abban az esetben szabad kiadni, ha a munkahely veszélyeztetett környezetéből az éghető anyagot eltávolították, illetőleg a meggyulladástól védték, a munka megkezdése előtt a tűz- vagy robbanásveszélyt megszüntették.

(6) Tűzveszélyes környezetben végzett, nyílt lánggal járó munkához a munkát engedélyező a létesítményi tűzoltóság tagjaiból vagy az üzem kioktatott dolgozóiból felügyeletet köteles biztosítani.

(7) A munkahelyen megfelelő tűzoltó felszerelést kell készenlétben tartani.

(8) A munka befejezése után a munkát végző a helyszínt és annak környezetét köteles átvizsgálni, és a munka befejezését jelenteni az engedélyt adónak.

Tűzgyújtás szabadban

115. § (1) Szabadban tüzelőberendezést használni és tüzet gyújtani csak szélcsendes időben és olyan helyen szabad, ahol az a környezetet nem veszélyezteti.

(2) A tüzelőberendezés elhelyezésénél, valamint a tűzgyújtásnál nem éghető tetőhéjazatú épülettől legalább 8 m, éghető tetőhéjazatú épülettől, istállótól, éghető anyagtól 15 m távolságot kell megtartani.

(3) A szabadban használt tüzelőberendezést és tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, s ha arra szükség nincs, azonnal el kell oltani.

(4) Szabadban elhelyezett kemence előterében a tüzes pernye felfogására aknát kell létesíteni. A pernyét csak lehűlés után szabad kiszedni az aknából.

(5) Szabadban húsfüstölést éghető tetőhéjazatú épülettől, éghető anyagtól legalább 8 m távolságra szabad végezni,

Villamosberendezés

116. § (1) A villamosberendezést csak rendeltetésének és méretezésének megfelelően szabad használni.

(2) Olyan villamosberendezés, amely használata közben önmagára vagy a környezetére nézve veszélyes felmelegedést okozhat, A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben nem üzemeltethető.

Egyéb tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a villamosberendezéseket a veszélyes felmelegedés elleni védelem céljából felügyelet mellett és szakaszosan szabad üzemben tartanii

(3) Villamosberendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy a berendezés üzemszerű, vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése, vagy villamosív ne okozzon tüzet.

(4) A csoportosan elhelyezett működtető berendezéseket, biztosítékokat a hozzájuk tartozó berendezéseknek, üzemrészeknek megfelelően meg kell jelölni.

(5) Erőátviteli működtető berendezések ki- és bekapcsolt állását jelezni kell.

(6) A létesítmény üzemi és raktárhelyiségét az ott végzett tevékenység befejezése után az erre kijelölt személynek feszültségmentesítenie kell. A feszültségmentesítő kapcsoló ki- és bekapcsolt állását felirattal jelezni kell.

(7) A villamosberendezést rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolja, vagy amelytől önmaga meggyulladhat.

(8) A használaton kívül helyezett villamosberendezést feszültségmentesíteni kell, vagy ha fenntartására nincs szükség, le kell szerelni.

(9) Villamosberendezést, ha egyéb jogszabály, vagy szabvány ettől eltérően nem rendelkezik:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 2,

b) a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 3,

c) a D) és E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben legalább 5

évenként erősáramú villamosmérnökkel, illetőleg technikussal, vagy az Országos Villamosenergia Felügyelet által kiadott tájékoztató anyagából vizsgát tett szakképzett személlyel felül kell vizsgáltatni. A vizsgálat eredményét írásban kell igazolni. A megállapított hiányosság megszüntetéséről a létesítmény vezetője köteles gondoskodni.

(10) Villamosberendezés javítását csak szakképzett személy végezheti.

Világító berendezés és világító eszköz

117. § (1) A világító berendezést és eszközt úgy kell elhelyezni, illetve használni, hogy az tüzet ne okozhasson. Éghető díszítő anyagot nem szabad elhelyezni a világító berendezésen (eszközön).

(2) A világító berendezést és eszközt rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződéstől, amely meggyulladhat.

(3) A biztonsági, szükség- és vészvilágítást üzemképes állapotban kell tartani. A vészvilágítást a besötétedés után a munka befejezéséig, illetőleg virradatig használni kell.

(4) Petróleumlámpát csak petróleummal szabad feltölteni.

Égő lámpát nem szabad feltölteni.

Erőgép és munkagép

118. § (1) Tűzveszélyes környezetben működtetett robbanómotort és erőgépet, amelynek működése közben szikra keletkezhet, a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő szikrafogóval, illetőleg védőberendezéssel kell ellátni. Az égésterméket elvezető cső és olyan gép 2 m-es körzetében, melynek működése szikraképződéssel jár, éghető anyagot nem szabad elhelyezni.

(2) A forgó gépi alkatrészt, és tengelyt - ha melegedése tűzveszélyt jelent - rendszeresen meg kell tisztítani és karban kell tartani,

Szellőző- és elszívóberendezés

119. § (1) Abban a helyiségben, ahol tűz- és robbanásveszélyes gáz, gőz vagy por keletkezhet, csak hatékony szellőzés, illetőleg elszívás esetén szabad tevékenységet folytatni. Elégtelen szellőzés esetén meg kell szüntetni a tevékenységet.

(2) A szellőző- és elszívóberendezést, továbbá a csővezetéket rendszeresen tisztítani kell.

(3) Az ülepítőkamrából (tartályból) a hulladékot rendszeresen el kell távolítani.

Tűzjelző és tűzoltó berendezés

120. § (1) A tűzjelző berendezést és a tűzoltó berendezést üzemképes állapotban kell tartani. A berendezés ellenőrzéséről és karbantartásáról a szabvány előírásának megfelelően kell gondoskodni.

(2) A tűzjelző berendezés központjában megfelelően kioktatott személynek kell állandóan tartózkodnia. A tűzjelző helyekről nyilvántartást kell készíteni és azt a központban ki kell függeszteni.

(3) A távbeszélő készülékek mellé - a magánhasználatú távbeszélő készülék kivételével - a legközelebbi tűzoltóság hívószámát ki kell függeszteni.

Tűzoltó eszközök, készülékek, felszerelések

121. § (1) A létesítményben, helyiségben megfelelő számú és az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó eszközt, készüléket és felszerelést kell elhelyezni.

(2) A létesítményben a szabvány előírásainak megfelelő, az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

(3) Egy-egy tűzoltó készülékről kell gondoskodni:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben helyiségenként, illetve minden 50 m2 alapterület után,

b) a C) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben helyiségenként, illetve minden 200 m2 alapterület után,

c) a D) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben minden 800 m2 alapterület után,

d) az E) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben szükség szerint.

(4) A tűzoltó készülékek azonos oltóhatású tűzoltó eszközzel helyettesíthetők.

(5) A tűzveszélyes folyadék, illetőleg sav és lúg szétfolyásának elhatárolására és oltására a tárolás, illetőleg a felhasználás helyén szükség szerint, de legalább hordó, illetve ballon csoportonként 1/2 m3 homokot és két lapátot kell elhelyezni. A homokot száraz állapotban, könnyen hozzáférhető helyen kell tartani.

(6) Tűzoltó eszközt, készüléket és felszerelést a kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni. Ezeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

(7) A tűzoltó készülék ellenőrzését, karbantartását, javítását a szabvány előírásának megfelelően kell végezni.

(8) A tűzoltó felszerelést negyedévenként kell ellenőrizni. A nyomótömlőt kétévenként nyomáspróba alá kell venni.

Vízszerzés

122. § (1) A vízszerzési helyet a szabványnak megfelelően kell jelölni. A víztárolót vízzel feltöltve kell tartani, annak kiürítését és meghibásodását be kell jelenteni a tűzoltóságnak.

(2) A fagy által veszélyeztetett oltóvíz vezetéket ki kell üríteni, ha más intézkedés nem alkalmas a fagyveszély elhárítására. Csak a vezeték veszélyeztetett részét szabad vízteleníteni. A víztelenítést azokon a tűzcsapokon jelezni kell, melyek a víztelenítés miatt nem használhatók. A víztelenített vezetéket a fagyveszély elmúltával haladéktalanul üzembe kell helyezni.

(3) A fagy által veszélyeztetett, de fagyáspont csökkentő anyaggal nem kezelt vagy más módon nem védett víztárolót és víztároló edényt ki kell üríteni.

II. fejezet

Kalászos mezőgazdasági termény, rostnövény és erdő tűzrendészete

Lábon álló kalászos termény

123. § (1) Vasútvonal mellett lehetőleg 40 méteres szélességben kalászos terményt ne vessenek.

(2) Az állami-, kísérleti- és tangazdaság igazgatója, valamint a termelőszövetkezet elnöke (továbbiakban: a gazdaság vezetője) az aratás, betakarítás és cséplés idején köteles gondoskodni a vasút mellett érésben levő, learatott és összehordott kalászos termény, illetőleg szérű őrzéséről.

(3) Az őrzéssel megbízott személyt ki kell oktatni feladatainak ellátására, és el kell látni tűzoltó eszközökkel.

(4) Az őrzéssel megbízott személy köteles a megelőző tűzrendészeti szabályokat végrehajtani, a keletkezett tüzet azonnal jelezni, a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel a tűz oltását megkezdeni.

(5) A gazdaság vezetője köteles olyan fogatról, vagy járműről gondoskodni, amely tűz esetén bármely időben - a napi munkája közben is - rövid idő alatt igénybe vehető a tűzoltó felszerelés vontatására.

(6) A gazdaság vezetője köteles gondoskodni, hogy a kijelölt fogat, vagy jármű vezetője ismerje feladatát, a gazdaság területén lakók, vagy ott dolgozók pedig tűz esetén riaszthatók és rövid időn belül igénybe vehetők legyenek.

Aratás

124. § (1) A kalászos termény aratását a vasútvonalhoz közelebb eső részen kell megkezdeni.

(2) Vasútvonaltól keresztet, boglyát legalább 60 m, asztagot legalább 100 m távolságra kell elhelyezni. Ha ez nem tartható be, a kalászos terményt az aratással egyidejűleg el kell szállítani.

(3) Vasútállomás körzetében a learatott és összegyűjtött kalászos terményt csak az állomás ki- és bejárati váltójától legalább 200 m távolságban szabad asztagba rakni.

(4) A vasútvonal és az összehordott kalászos termény között a terménytől 8-10 m távolságra az aratással egyidejűleg legalább négy barázda szélességű, az egész tarlón végighúzódó védőszántást kell végezni.

Szérű

125. § (1) A gazdaság vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a szérű a tűzrendészeti követelményeknek megfeleljen.

(2) A szérűn kazalozási terv szerint úgy kell elhelyezni az asztagokat, illetőleg kazlakat, hogy a második sorban levő asztag (kazal) az előző sorban levő két asztag (kazal) közé kerüljön.

(3) Az asztagokat párosával is el lehet helyezni egymás mellett úgy, hogy legalább 4 m távolság legyen közöttük.

(4) Az asztagok (asztag párok), kazlak és a sorok között legalább 20 m távolság legyen.

(5) Az asztag legfeljebb 10 m hosszú, 10 m széles és 8 m magas, a kazal legfeljebb 30 m hosszú, 10 m széles és 8 m magas lehet.

(6) A szérűn csak kalászos terményt, szalmát vagy szálastakarmányt szabad elhelyezni.

(7) A szérű területét a gaztól meg kell tisztítani. Az asztagok (kazlak) közötti területet tisztán kell tartani.

(8) A szérű őrzésével megbízott személy a kazalozási terv szerint köteles irányítani a rakodást.

(9) A szérűn gyermek és illetéktelen személy nem tartózkodhat.

(10) A szérű területén dohányozni, tüzet rakni tilos. A bejáratnál, valamint a szérű területén több helyen erre a tilalomra figyelmeztető, jól látható táblát kell elhelyezni.

Dohányozni csak a szérű szélétől legalább 30 m, tüzet rakni legalább 100 m távolságra szabad.

(11) A szérűn minden tíz asztagig, illetőleg kazalig egy legalább 10 m hosszú létrát és asztagpáronként, illetőleg minden két kazal után a be-hordástól a cséplés befejezéséig egy 200 literes vízzel telt hordót, két vödört kell elhelyezni.

Erőgép

126. § (1) Aratás, behordás és cséplés alatt minden erőgépet megfelelő hatékony szikrafogóval kell ellátni. Az izzófejes erőgépekhez csak a szabványnak megfelelő szikrafogó használható.

(2) Aratási, behordási, cséplési, valamint szalma összehúzási munkában csak az a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő erőgép vehet részt, amelynek tűzrendészeti felülvizsgálata megtörtént.

(3) A gazdaság, illetőleg a gépállomás vezetője köteles megszervezni és végrehajtani az erőgép vizsgálatát. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben - az erőgép típusának és számának megjelölésével - rögzíteni kell.

(4) A gazdaság, illetőleg a gépállomás vezetője az erőgép tűzrendészeti felülvizsgálatával egyidejűleg köteles gondoskodni az erőgép kezelőjének tűzrendészeti oktatásáról.

(5) Izzófejes erőgépet előmelegíteni, illetőleg az előmelegítésre használt benzinlámpát feltölteni csak a szabadban, éghető anyagtól legalább 15 m távolságra szabad.

(6) Az üzem- és kenőanyagot erőgéptől, asztagtól, kazaltól legalább 20 m távolságra - a nap sugárzó hőjétől védve - kell elhelyezni. Az erőgép közelében üzem- és kenőanyagot csak az üzemanyag feltöltése alatt szabad tartani. Feltöltés alatt le kell állítani az erőgép motorját.

(7) Az erőgép kezelője naponta ellenőrizni köteles az erőgép üzemanyagtartályának és üzemanyag vezetékének tömítettségét, a villamosberendezés kifogástalan állapotát.

(8) Cséplőgép villanymotorját, az indítókapcsolót, biztosítót, a szabvány előírásának megfelelő védőköpenyben kell elhelyezni. A szerelést a szabvány előírásának megfelelően kell végezni. A villamoskábelt állványon legalább 2,50 m magasságban, vagy a föld alatt legalább 20 cm mélységben süllyesztve kell vezetni.

Cséplés

127. § (1) A cséplés helyén a cséplés időtartama alatt a csépeltető tárolóedényben 600 liter vízről, 2 db vederről, 1 db csáklyáról, 1 db lapátról köteles gondoskodni. Villamosmotorral történő cséplés esetén a motor üzembentartója a villamostüzek oltására alkalmas tűzoltókészülékről köteles gondoskodni.

(2) Az erőgép üzembentartója a cséplésben részt vevő erőgépet tűzrendészeti ellenőrző füzettel köteles ellátni. A füzet tartalmazza:

a) az erőgépkezelő személyi adatait,

b) a csépléssel kapcsolatos tűzrendészeti szabályok kivonatát,

c) a 126. § (3) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv másolatát,

d) a cséplési munkában részt vevők tűzrendészeti oktatását igazoló aláírásokat.

(3) Az erőgépet csak a megbízott erőgépkezelő kezelheti. Az erőgépkezelő a gép üzemeltetése közben helyét nem hagyhatja el és az erőgép karbantartásán és üzemeltetésén kívül nem végezhet egyéb munkát.

(4) Az erőgépkezelő csak akkor kezdheti meg és folytathatja a cséplést, ha a megelőző tűzrendészeti szabályok végrehajtása megtörtént.

(5) Az erőgép kezelője felelős a cséplés megelőző tűzrendészeti szabályainak megtartásáért, ennek ellenőrzéséért, az ott foglalkoztatott személyek tűzrendészeti oktatásáért. A cséplési munkálatokban részt vevőket ki kell oktatni a megelőző tűzrendészeti szabályok megtartására és a tűzoltási feladatokra. Állandó jellegű munkacsapat részére az oktatást hetenként, nem állandó munkacsapat részére a munka megkezdése előtt kell megtartani.

(6) Az erőgépkezelő köteles szükség szerint, de legalább naponta egyszer kitisztítani a lerakódott koromréteget a kipufogó vezetékből és a szikrafogóból, továbbá köteles azonnal intézkedni a hibás szikrafogó vagy kipufogócső kijavítása, illetőleg kicserélése iránt.

(7) Cséplés alatt az erőgép 5 m-es körzetéből minden éghető anyagot el kell távolítani.

(8) Az erőgép - a villamosmotor kivételével -legalább 8 m távolságra legyen az asztag (kazal) szélétől.

(9) A vontatásra alkalmas erőgépet lánccal, vagy sodronykötéllel a cséplőgéphez kell kapcsolni úgy, hogy tűz esetén a cséplőgép azonnal kivontatható legyen a veszélyeztetett területről. A vontatás irányában kivontatást akadályozó tárgyat, vagy anyagot nem szabad elhelyezni. Ha az erőgép vontatásra nem alkalmas, az azonnali kivontatásról egyéb módon kell gondoskodni. A biztonságos vontatás érdekében a cséplőgép forgózsámolyát rögzíteni kell.

(10) A cséplőgépet, erőgépet, valamint egyéb munkagépet munkaszüneti napon, az izzófejes erőgépet a napi munka befejezésekor legalább 15 m távolságra kell elhelyezni az asztagtól, kazaltól.

(11) A kicsépelt terményt az asztagtól (kazaltól) legalább 10 m távolságra kell elhelyezni, és annak folyamatos elszállításáról gondoskodni kell.

(12) Ha a cséplés ráhordással történik, legfeljebb egy tartalék asztagot lehet rakni.

Arató-cséplő gép

128. § (1) Az arató-cséplő gépre két tűzoltókészüléket, egy ásó-lapátot kell elhelyezni úgy, hogy azok tűz esetén könnyen hozzáférhetőek legyenek. Az arató-cséplő gépet földelő lánccal kell ellátni.

(2) Karbantartási és tisztítási munkát, illetőleg olyan javítást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással nem jár, a motor leállítása esetén gabonatáblán is el lehet végezni. Üzemanyag feltöltése azonban a gabonatáblán nem végezhető.

Szalmaösszehúzás, kazalozás

129. § (1) Az erőgép az összehúzott szalmát (kazlat) 8 m-en belül nem közelítheti meg. Az erőgépet a rárakódott szalmahulladéktól rendszeresen meg kell tisztítani.

(2) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t.

(3) Az elevátort meghajtó erőgépet a kazal szélétől legalább 8 m-re kell elhelyezni. A kazal és az összehúzott szalma között - az erőgép és az elevátor esetleges kivontatása céljából - megfelelő utat kell szabadon hagyni.

(4) A szalmaösszehúzásra és kazalozásra a 125-127. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

130. § (1) Szálastakarmányt csak kellően szárított állapotban szabad összerakni és tárolni. Szálastakarmány önmelegedése esetén intézkedni kell az öngyulladás megelőzése iránt.

(2) Város (község) beépített területén szálastakarmányt és szalmakazlat:

a) nem éghető tetőhéjazatú épülettől legalább 8 m,

b) éghető tetőhéjazatú épülettől, kazaltól, közúttól legalább 15 m távolságra kell elhelyezni.

(3) Szálastakarmány vagy szalma lakóépülethez csatlakozó csűrben vagy pajtában csak akkor helyezhető el, ha az legalább közepesen tűzálló fallal van elválasztva a lakóépülettől, és használatban levő kémény nem vezet a padlásán keresztül.

(4) A város (község) beépített területén elhelyezett kazal legfeljebb 10 m hosszú, 6 m széles és 6 m magas lehet.

Rostnövény

131. § (1) Rostnövényt:

a) az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítménytől legalább 300 m,

b) vasúttól nedves rostnövényt legalább 60 m, száraz rostnövényt legalább 100 m,

c) egyéb létesítménytől legalább 60 m,

d) telepen belüli létesítménytől, melyben tüzelést nem folytatnak, továbbá közúttól legalább 20 m

távolságra kazalozási terv szerint szabad tárolni.

(2) A rostnövénykazlak elhelyezésére és méretére vonatkozóan a 125. §-ban meghatározott rendelkezések az irányadók.

(3) A kazlak közötti területet szabadon és tisztán kell tartani. Kazlaktól - a kazlak közötti terület kivételével - rostnövényt kisátorozni csak 10 m távolságon túl szabad.

(4) Az áztatást megelőző osztályozáskor egyidőben és lehetőleg egy sorban legfeljebb négy kazal bontható meg.

(5) A tárolón tűzoltási célra bővizű kutat, illetve víztároló medencét kell létesíteni. Ezek számát úgy kell meghatározni, hogy minden 10 kazal után a tárolón olyan vízszerzési helyet kell létesíteni, mely egy órán keresztül 800 l/p mennyiségű vizet szolgáltat. A vízszerzési hely legfeljebb 150 m távolságra lehet a legszélső kazaltól.

(6) A tároló területén nyílt lángot használni vagy dohányozni tilos. A bejáratnál, valamint a tároló több helyén a szabványnak megfelelő tilalmi táblát kell elhelyezni.

(7) Sínpályához, vagy ahhoz nem kötött robbanómotoros vontatóval a kazlat a tengelyközépponttól a kazal legkiállóbb széléig számított két méter távolságra szabad megközelíteni.

(8) A tárolón tűzoltás céljára minden 25 kazalig öt ásót, öt db villát, két db tűzihorgot, két db 16 m2 nagyságú takaróponyvát, egy db 10 m-nél hosszabb létrát kell a kazalcsoport közelében elhelyezni. Ezenkívül négy kazalonként 200 liter vízzel telt edényről, négy db vödörről is gondoskodni kell.

Erdők tűzrendészete

132. § (1) Az erdőn keresztül vezető közút és vasút mindkét oldalán - az előbbinél az út szélességének megfelelő, de legfeljebb 5 m, az utóbbinál legalább 10 m - távolságot kell megtartani.

(2) Vasút mentén az erdőben - ha az erdő a vasúttól

a) 10 m-re kezdődik három,

b) 20 m-re kezdődik kettő,

c) 20 m-nél nagyobb távolságra kezdődik egy, az erdő szélétől számított 10 m-ként a vasúttal

párhuzamosan - 1 m szélességű tűzvédő ösvényt kell létesíteni.

(3) Az erdő kezelője, használója (a továbbiakban: kezelője) köteles a tűzvédő ösvényen a száraz almot és az éghető ágrészeket a föld színétől két méter magasságig eltávolítani.

(4) Erdőben, fásításban és a hozzájuk tartozó területen a kijelölt hely kivételével nem szabad nyílt tüzet rakni, égő dohányneműt vagy gyufát eldobni. Nyílt tüzet rakni csak az erdő kezelője engedélyével e célra kijelölt helyen szabad. Engedély nélkül tüzet gyújtani csak erdőtől 100 m-en túl szabad.

(5) Az engedélyezett helyen rakott tüzet távozás előtt teljesen el kell oltani. Szeles időben még az engedélyezett helyen sem szabad tüzet rakni.

(6) Aki erdőben, vagy annak közelében tüzet talál, köteles azt azonnal eloltani. Ha a tüzet nem tudja eloltani, azt az 1961. évi VII. törvény 27. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján haladéktalanul jelenteni tartozik a legközelebbi hatóságnak (tanács, tűzoltóság, rendőrség, erdő kezelője).

(7) Az erdőbe vezető utak bejáratánál, valamint a tüzelésre kijelölt helyen, jól láthatóan, a tüzelés és dohányzás szabályaira figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(8) Faszén és mészégető kemencét 15 m távolságban legalább 1 m széles, 30 cm mély felásott és gaztalanított sávval kell körülvenni és ott két db 200 l-es vízzel telt edényt és két-két vödröt kell elhelyezni. A tüzelés idején nem szabad felügyelet nélkül hagyni a munkahelyet.

(9) Az erdő területén üzemeltetett erőgépet hatékony szikrafogóval kell ellátni.

133. § (1) A tavaszi, valamint az őszi időszakban az erdő veszélyeztetett vagy gyakran látogatott területén az erdő kezelője kioktatott őröket köteles felállítani.

(2) Az erdőbe kiránduló, vagy ott táborozó csoport vezetője köteles kioktatni a kirándulókat (táborozókat) az erdőre vonatkozó tűzrendészeti szabályokra és tűz esetén tanúsítandó magatartásra. A tűzrendészeti szabályok megtartásáért a kirándulás vezetője, illetőleg a tábor parancsnoka a felelős.

(3) Erdei ünnepség (rendezvény) alkalmával a rendezvényt tartó szerv köteles gondoskodni a szükséges tűzoltó felügyeletről, valamint tűzoltó eszközökről. E rendelkezés megtartását az erdő kezelője ellenőrizni köteles.

(4) Tűzjelzés céljából az erdészlakást, vadászlakot, állandójellegű turistaházat - a lehetőség szerint - távbeszélő állomással kell felszerelni. Az erdő kezelője köteles gondoskodni olyan riasztóberendezésről, amely lehetővé teszi az erdőben dolgozók riasztását.

(5) A községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága a Munka Törvénykönyv 139. és 140. §-a alapján szükség esetén elrendelheti, hogy a lakosság vegyen részt az erdőtűz oltásában. A kötelezett személy a tűz oltásához szükséges eszközzel (csákány, kapa, fejsze, lapát stb.) felszerelve köteles a tűzoltásban részt venni és ott a tűzoltás vezetőjének rendelkezéseit ellenszolgáltatás nélkül végrehajtani.

(6) Az erdő kezelője a veszélyeztetett helyeken szerszámtároló helyet köteles létesíteni, ahol legalább 30 fő részére elegendő ásót, lapátot, kapát, fejszét és más szükséges szerszámot kell elhelyezni,

III. fejezet

A lakóházak és egyéb létesítmények tűzrendészete

Lakóház és gazdasági épület

134. § (1) A lakás bérlője és tulajdonosa felelős azért, hogy az ott lakók megtartsák a lakóházakra vonatkozó megelőző tűzrendészeti szabályokat.

(2) A ház felügyelője, kezelője, illetőleg tulajdonosa köteles megelőzni és megakadályozni minden tűzrendészeti szabálytalanságot.

(3) A lakásban nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely tüzet vagy robbanást okozhat.

(4) A villamos berendezésre, valamint annak használatára a 116. § (1)-(3), (7), (8) és (10) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5) Tűzgyújtó eszközt, tűzveszélyes folyadékot nem szabad olyan helyen tartani, ahol gyermek hozzáférhet.

(6) Lakóház kapualjában és udvarában gépkocsit, motorkerékpárt csak a 144. §-ban meghatározott előírások szerint szabad tárolni.

(7) Éghető tetőhéjazatú lakóépület udvarán 200 liter vizet és a tető magasságát elérő létrát kell tartani.

135. § (1) Lakóház pincéjében és padlásán, továbbá istállóban, csűrben és pajtában nyíltlángú világítást (pl. gyertyát, mécsest, petróleumlámpát stb.) nem szabad használni.

(2) Világítóberendezést és -eszközt úgy kell elhelyezni, illetőleg használni, hogy az tüzet ne okozhasson. Éghető díszítő anyagot nem szabad elhelyezni a világítóberendezésen és -eszközön.

(3) Világítóberendezést és -eszközt rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződéstől, amely meggyulladhat.

(4) A petróleumlámpa csak petróleummal tölthető fel. Égő lámpát nem szabad feltölteni,

136. § (1) Csak olyan tüzelőberendezést szabad használni, amely a 107-109. §-ban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2) Tüzelőberendezést nem szabad felügyelet nélkül használni.

(3) A tüzelőberendezésen és annak 1 m-es körzetében nem szabad éghető anyagot elhelyezni. Ez a távolság megfelelő hőszigetelő alkalmazása esetén a felére csökkenthető.

(4) Villamosmelegítőt (főzőt, vasalót) csak hőszigetelő alátéten, éghető anyagtól legalább 30 cm távolságra szabad elhelyezni.

(5) Tűzveszélyes folyadékkal, vagy egyéb hevesen égő anyaggal tüzet éleszteni nem szabad.

(6) Folyékony tüzelőanyagú berendezést égő, vagy meleg állapotban, illetőleg nyílt láng közelében feltölteni nem szabad.

(7) Kémény koromzsák ajtaját szabadon kell tartani. A kémény rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.

(8) A nem használt füstcső kéménytorkolatát éghető anyaggal betömni, illetve befedni nem szabad.

(9) Salakot, hamut csak teljesen lehűtött állapotban salaktárolóban, vagy erre a célra szolgáló fémedénybe kell kiönteni.

137. § (1) Tűzveszélyes folyadékot csak a szabványnak megfelelő edényzetben, kellően szellőztetett helyiségben szabad tárolni, ahol nyílt lángot nem használnak, és nem tüzelnek. A tárolható mennyiség a következő:

a) az I. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékból 1 liter,

b) a II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékból 20 liter,

c) a III. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékból 40 liter.

(2) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot alkalomszerűen csak szabadban, vagy olyan helyiségben szabad használni, ahol a helyiség tökéletes szellőztetése biztosítva van. Abban a helyiségben, ahol tűzveszélyes folyadék gőze jelen lehet, nem szabad nyílt lángot és villamos hőfejlesztő készüléket használni, dohányozni vagy tüzelést folytatni.

138. § (1) Padlástérben csak nem éghető vagy nehezen éghető tárgyat szabad elhelyezni, legfeljebb olyan mennyiségben, hogy az szükség esetén minden oldalról megközelíthető és könnyen eltávolítható legyen. A tárolási magasság az 1,60 m-t nem haladhatja meg.

(2) Szálastakarmány, szalma és egyéb mezőgazdasági melléktermék (napraforgó-, kukoricaszár stb.) lakóépület padlásterében nem tartható.

(3) A padlástérben nem szabad nyílt lángot használni, vagy dohányozni.

139. § (1) Pincében az A) és B) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot nem szabad tárolni.

(2) Lakóépület központi fűtőberendezésének kazánhelyiségében legfeljebb az egynapi szükségletnek megfelelő mennyiségű tüzelőanyag tartható.

(3) A pince közvetlenül utcára nyíló szellőző nyílását és ablakát legfeljebb 8 mm lyukbőségű huzalhálóval kell ellátni. A szellőzőnyílás ablaka alatt éghető anyagot nem szabad elhelyezni.

(4) A pincében a közlekedési utat szabadon kell tartani.

Kulturális létesítmény és helyiség

140. § (1) Előadást és egyéb rendezvényt csak erre a célra alkalmas, a tűzrendészeti követelményeknek megfelelő létesítményben (helyiségben) szabad tartani.

(2) Kulturális létesítményben (helyiségben) a szabvány előírásait kell megtartani.

(3) Előadás vagy más rendezvény engedélyének kiadásakor a tűzrendészeti hatóság, illetőleg községben - a járási székhelyek kivételével - az önkéntes tűzoltóparancsnok szakvéleményét figyelembe kell venni.

(4) Táncmulatságot csak olyan I-III. tűzállósági fokozatú helyiségben szabad tartani, amelynek legalább két kijárata (vészkijárata) van. A helyiség befogadóképességének megállapítása céljából 2 m2-ként legfeljebb 3 főt lehet számításba venni. Ha a helyiségben asztalokat és székeket is helyeznek el, gondoskodni kell arról, hogy közöttük a kijárat (vészkijárat) irányában legalább 1 m széles út szabadon maradjon. Éghető díszítőanyagot nem szabad felerősíteni a világító-, tüzelő- és fűtőberendezésekre, illetőleg ezek tartozékaira.

141. § (1) A tűzrendészeti szerv, illetőleg a létesítményi és községi önkéntes tűzoltóság ügyeleti szolgálatot tart abban a kulturális létesítményben (helyiségben), ahol ezt a tűzrendészeti hatóság elrendeli. A szolgálat ellátása a tűzrendészeti hatóság rendelkezései szerint történik.

(2) A létesítményi és községi önkéntes tűzoltók ügyeleti díját a rendező szerv folyósítja. A díjazás mértékét külön rendelkezések szabályozzák.

(3) Abban a kulturális létesítményben (helyiségben), ahol a tűzoltóság rendszeres ügyeleti szolgálatot lát el, két fő részére ügyeleti helyet kell fenntartani. A helyet "Tűzoltó ügyelet" felirattal kell ellátni.

Film

142. § (1) A fényképészeti film kivételével csak biztonsági filmet szabad előállítani, forgalomba hozni és bemutatni. A biztonsági film kötelező használata alól a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága felmentést adhat.

(2) Biztonsági filmnek az olyan film tekinthető, amelynek alapanyaga 350 C-on tartva 10 percig nem gyullad meg és vízszintes égési sebessége másodpercenként 15 cm-nél nem több.

(3) A biztonsági film szélét jelöléssel kell ellátni. A film dobozán jelölni kell, hogy az biztonsági filmet tartalmaz.

(4) A tűzveszélyes (nitro) filmre készült 35 mm-es és ennél szélesebb mozifilm dobozát és kísérő okiratát jól láthatóan piros mezőben fekete "Tűzveszélyes film" felirattal kell megjelölni.

(5) A tűzveszélyes filmet a biztonsági filmtől elkülönítve kell tárolni.

(6) Tűzveszélyes film csak házi, illetve ellenőrző vetítő helyiségben vetíthető.

(7) A tűzveszélyes film feldolgozása és tárolása során a szabványban, illetőleg külön jogszabályban meghatározott követelményeket kell megtartani.

Gépjárműszín

143. § (1) E § azokra a gépjárműszínekre vonatkozik, amely legalább 3 gépjármű elhelyezésére alkalmas.

(2) A gépjárműszínben a gépjárművet úgy kell elhelyezni, hogy az tűz esetén könnyen és gyorsan eltávolítható, illetve biztonságba helyezhető legyen.

(3) A gépjárműszínben a gépjárművek, illetőleg a gépjármű és a fal között olyan széles közlekedési utat kell szabadon hagyni, hogy a gépjármű ajtaját teljes szélességben ki lehessen nyitni. Egymás mögött álló gépjárművek között 80 cm távolságot kell megtartani. Üzemképtelen gépjárművet úgy kell elhelyezni, hogy az a többi gépjármű mozgatását ne akadályozza. A gépjárműszínben nem szabad elhelyezni olyan gépjárművet, amelyből üzemanyag csepeg.

(4) A gépjárműszinben elhelyezett gépjármű villamosberendezését feszültségmentesíteni kell. A gépjármű ajtóit nem szabad lezárni.

(5) Előmelegités céljából olyan melegítőt szabad használni, amely nem okozhat tüzet vagy robbanást.

(6) Gépjárműszínben még ideiglenesen sem szabad elhelyezni A)-C) tűzveszélyességi osztályba tartozó anyaggal megrakott vagy tűzveszélyes folyadékot szállító gépjárművet.

(7) Gépjárműszínben nem szabad nyílt lángot használni, dohányozni, továbbá tűzveszélyes folyadékban mosni, vagy tűzveszélyes folyadékot tárolni, lefejteni, illetőleg feltölteni. A dohányzás és a nyílt láng használatának tilalmát a szabvány előírásainak megfelelő táblával kell jelölni.

(8) Gépjárműszínben akkumulátortöltő berendelést nem szabad elhelyezni.

(9) A szennyvizet benzin- és zsíradékfelfogó berendezésen keresztül kell a csatornába vezetni.

Gépjármű tárolása

144. § (1) Középület udvarában a szerv vezetőjének engedélyével, lakóház kapualjában és udvarában a bérlő, illetőleg a tulajdonos (állami kezelésben levő lakóház esetén az illetékes házkezelőség) engedélyével szabad tárolni gépjárművet.

(2) Gépjárművet középület kapualjában még ideiglenesen sem szabad tárolni.

(3) Kapualjra nyiló ajtó előtt gépjárművet nem szabad tárolni.

(4) Gépjárművet a lakóház kapualjában csak úgy szabad tárolni, hogy a gépjármű egyik oldalán legalább 2 m széles út maradjon a közlekedésre.

(5) Udvarban az ajtótól, ablaktól legalább 2 m távolságra kell a gépjárművet elhelyezni.

(6) Több gépjármű tárolása esetén azok között legalább 1 m távolságot kell megtartani.

(7) Kapualjban vagy udvarban a gépjárművön nyilt láng használatával járó munkát, üzemanyag lefejtését, illetőleg feltöltését nem szabad végezni.

(8) Az üzem- és kenőanyag csöpögését és elfolyását meg kell szüntetni. A kifolyt anyagot el kell takarítani.

(9) Lakóház udvarán, lakásban és mellékhelyiségben még átmenetileg sem szabad üzemanyagot tartani.

Gépjármű

145. § (1) A gépjárműre vonatkozó tűzrendészeti szabályok megtartásáért a gépjármű vezetője felelős. A tűzoltó eszközökről és készülékekről a gépjármű üzembentartója köteles gondoskodni.

(2) A tűzveszélyes folyadékot szállító tartályos gépjárművet az üzembentartó évenként egyszer köteles bemutatni a tűzrendészeti hatóságnak felülvizsgálat céljából.

Vásár, kiállítás

146. § (1) Vásár, kiállítás (a továbbiakban: vásár) rendezésére olyan területet, illetőleg helyiséget kell igénybe venni, amely a tűzrendészeti követelményeknek megfelel.

(2) A vásár területén a tűzrendészeti hatóság által jóváhagyott elrendezési terv szerint biztosítani kell a szabad mozgást és közlekedést.

(3) Az ideiglenes vásári létesítmény legfeljebb 50 m hosszú lehet. A létesítmények között legalább 3 m, a létesítmény sorok között legalább 8 m távolságot kell megtartani.

(4) Nád- és szalmatetős létesítményt legalább 10 m távolságra kell elhelyezni a többi létesítménytől.

(5) A létesítménynek annyi kijárata legyen, hogy az a létesítmény bármely részéből legfeljebb 15 m távolságon belül elérhető legyen.

(6) Nem lángmentesített éghető anyagból készült, ideiglenes vásári épület mennyezetét és tetőszerkezetét belülről, a falat pedig kívülről habarcsréteggel kell bevonni vagy be kell meszelni.

(7) Az éghető díszítő anyagot a szabványnak megfelelően lángmentesíteni kell.

(8) Tűzveszélyes folyadék és gáz tárolására, használatára, továbbá nyílt láng használatára, engedélyt kell kérni a tűzrendészeti hatóságtól.

(9) Göngyöleget, hulladékot nem szabad a kiállító helyiségben tartani.

(10) A kiállító és bemutató helyiségben csak a kijelölt helyen szabad dohányozni.

(11) A vásári létesítményben a tűzrendészeti hatóság által megállapított helyen tűzoltó eszközt, illetőleg tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

Záró rendelkezés

147. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a tűzrendészetről szóló 4/1957. (XI. 19.) BM rendelet, valamint a biztonsági filmek kötelező használatáról szóló 4/1959. (VIII. 12.) BM rendelet hatályát veszti.

Pap János s. k.,

belügyminiszter