1/1963. (II. 20.) ÉlmM rendelet

a kozmetikai készítmények előállításáról és forgalombahozataláról szóló 8/1959. (II. 12.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott 1/1959. (II. 22.) ÉlmM rendelet kiegészítéséről

A kozmetikai készítmények előállításáról és forgalombahozataláról szóló 8/1959. (II. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § (1) Fog- és szájápolószerek (szájvíz, szájvíztabletta, fogpor, fogkrém) festésére (színezésére) csak a 3/1962. (IV. 18.) EüM rendelet mellékletének A és B táblázatában feltüntetett és élelmiszerek festésére (színezésére) szolgáló anyagokat és azok keverékeit szabad felhasználni.

(2) Egyéb kozmetikai készítmények festésére (színezésére) - hajfestő (hajszínező) szerek kivételével - csak

a) a 3/1962. (IV. 18.) EüM rendelet mellékletének A, B és C táblázatában feltüntetett, az élelmiszerek festésére (színezésére) szolgáló anyagokat és azok keverékeit, továbbá

b) ennek a rendeletnek a mellékletében felsorolt anyagokat és ezek keverékeit

szabad felhasználni.

2. § (1) A mellékletben felsorolt anyagokat és azok keverékeit a következők figyelembevételével szabad felhasználni:

a) a "K" jelű festékek (színezékek) bármely kozmetikai készítmény festésére (színezésére) felhasználhatók;

b) az "Ext" jelű festékek (színezékek) csak olyan kozmetikai készítmények festésére (színezésére) használhatók fel, amelyeket rendeltetésszerűen csupán az ún. normál bőrfelületen alkalmaznak; nem szabad ezeket tehát felhasználni ajkon, szempillákon, szemöldökön és a szemhéjak bőrfelületén alkalmazásra kerülő készítményekhez;

c) a melléklet szerint csak szabad savként felhasználható festékeknek (színezékeknek) kálium-, nátrium-, illetve ammóniumsóit is fel szabad használni, kivéve, ha a "megjegyzés" rovatban ettől eltérő utasítás van;

d) a bázikus festékeknél (színezékéknél) a festék- (színezék-) bázison kívül annak kloridjai, szulfátjai, acetátjai, tartarátjai is felhasználhatók;

e) a mellékletben felsorolt valamennyi festék (színezék) alumínium, calcium, magnézium, stroncium, mangán és bárium lakkjai is felhasználhatók.

(2) Ajkon vagy szemkörnyéken (szempillákon, szemöldökön és szemhéjak bőrfelületén) alkalmazásra kerülő kozmetikai készítményekben felhasznált festékeknek (színezékeknek), valamint kísérő, vagy hígító anyagainak ugyanolyan tisztasági követelményeknek kell megfelelniük, mint a 3/1962. (IV. 18.) EüM rendelet szerint az élelmiszerek festésére (színezésére) felhasználható festékeknek (színezékeknek).

(3) Normál bőrfelületén (tehát az ajak, szempilla, szemöldök és szemhéjak kivételével) alkalmazásra kerülő kozmetikai készítményekben felhasznált festékek és színezékek, valamint keverékeik - kisérő vagy hígító anyagaikkal (konyhasó, nátriumsó, nátriumszulfát stb.) együtt - - legfeljebb

10 mg/kg arzént (0.001%)

50 mg/kg ólmot (0.005%)

200 mg/kg egyéb nehéz fémet (0.02%)

együttesen

tartalmazhatnak a tiszta színezékre számítva; lakkok, komplex vegyületek, vagy szervetlen pigmentek esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a színezék alapját képező nehézfémekre,

- nem tartalmazhatnak kimutatható mennyiségben: oldható nikkel- és báriumvegyületeket, kromátokat, higany, antimon, cadmium, szelén szennyezéseket, továbbá rádióaktív izotópokat;

- nem tartalmazhatnak kimutatható mennyiségben bétanaftilamint és benzidint, vagy egyéb szabad aromás aminokból 0,01% mennyiségnél többet, valamint policiklikus szénhidrogéneket, továbbá egyéb egészségre ártalmas szennyezéseket (pl. oxálsav),

- a vízben oldható festékek (színezékek) éterben oldható része nem haladhatja meg a 0,3%-ot.

3. § (1) Kozmetikai készítmények festésére (színezésére) szolgáló belföldi vagy külföldi eredetű festéket (színezéket) csak zárt csomagolásban szabad forgalomba hozni.

(2) A festék (színezék) burkolatán fel kell tüntetni

a) kereskedelmi elnevezéseinek valamelyikét;

b) kémiai összetételét, vagy a II. kiadású (1956-58. évi) Colour Indexben feltüntetett számát, keverékfesték (keverékszínezék) esetében az összetevőket;

c) az előállító nevét és telephelyét;

d) természetes színezék (festék) esetében eredetét;

e) a felhasználás célját és körét, ha a festék (színezék) csak különleges célra (pl. csak körömlakk céljára) használható fel.

4. § (1) A mellékletben fel nem sorolt festékeket (színezékeket) csak az élelmezésügyi miniszter által az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - kivételesen indokolt esetben - adott engedély alapján szabad felhasználni.

(2) Az engedély iránti kérelmet az Élelmezésügyi Minisztériumhoz címezve az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (Budapest, IX., Gyáli út 3/a.) kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni a felhasználni kívánt festékek (színezék) kémiai összetételét, vagy megfelelően igazolni kell a felhasználni kívánt festéknek (színezéknek) a II. kiadású (1956-58. évi) Colour Index, illetve a Schultz Index (1931. évi) számát.

5. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti az 1/1959. (II. 22.) ÉlmM rendelet melléklete, valamint e rendeletnek a 14 1961. (XII. 31.) ÉlmM rendelettel módosított 2. §-a.

(2) Az 1/1959. (II. 22.) ÉlmM rendelet mellékletében felsorolt, valamint az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által engedélyezett azokat a festékeket (színezékeket), amelyeket ennek a rendeletnek a melléklete nem tartalmaz, 1963. június 30. napjáig szabad kozmetikai készítmények előállításához felhasználni; ezeket a készítményeket 1964. december 31. napjáig szabad forgalombahozni.

Kovács Imre s. k.,

élelmezésügyi miniszter