2/1963. (IV. 18.) ÉM-PM együttes rendelet

az árvíz és a belvíz által megrongált személyi tulajdonban álló épületek helyreállításáról, illetőleg újjáépítéséről

Az árvíz és a belvíz által megrongált, személyi tulajdonban álló lakó- és gazdasági épületek helyreállításával, illetőleg újjáépítésével kapcsolatban - a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján - a következőket rendeljük:

Általános rendelkezések

1. § (1) A személyi tulajdonban álló, az árvíz és a belvíz következtében megsérült, illetőleg megsemmisült lakó- és gazdasági épületek (a továbbiakban: épületek) helyreállításával, illetőleg újjáépítésével kapcsolatos irányítási, szervezési, hatósági engedélyezési és műszaki ellenőrzési feladatokat a tanácsok végrehajtó bizottságainak építésügyi szakigazgatási szervei (első- és másodfokú építésügyi hatóságok), valamint az elsőfokú építésügyi hatóságok megerősítésére kirendelt szakértők [21/1963. (Ép Ért 11.) ÉM utasítás 1. § (3) bek.] látják el.

(2) Az épületek helyreállításával (újjáépítésével) kapcsolatos építési kölcsönakció lebonyolítása az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) feladata, amelyet az épületkár helye szerint illetékes fiókja útján lát el.

Az építési kölcsön

2. § (1) A Takarékpénztár az épület helyreállítására (újjáépítésére) - ha az épületkár összege a 2000 forintot meghaladja - az épület tulajdonosa vagy bérlője (használója) részére hosszúlejáratú építési kölcsönt (a továbbiakban: kölcsön) nyújthat.

(2) Az (1) bekezdés alapján kölcsön olyan személy részére is nyújtható, aki az építési kölcsönökre vonatkozó általános szabályok [1/1955. (III. 26.) VKGM rendelet és az azt kiegészítő és módosító rendeletek] alapján kölcsön felvételére egyébként nem jogosult.

(3) A kölcsön nyújtásához a területileg illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének javaslata szükséges. A javaslat megtételének alapjául az épületkár felmérése során kiállított "Adatfelvételi lap" [21/1963. (Ép Ért 11.) ÉM utasítás 6. §-a] szolgál.

3. § (1) Kölcsön elsősorban az épület tulajdonosa részére nyújtható. Közös tulajdonban álló épület esetében a kölcsön felvételére egymagában az a tulajdonostárs is jogosult, aki az ingatlannak legalább egytized részében tulajdonosa [13.440/1948. (1949. I. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bek.]

(2) Az épület bérlője (használója) részére akkor lehet kölcsönt nyújtani, ha a tulajdonos az épületet nem kívánja helyreállítani (újjáépíteni). Ilyen esetben az épület helyreállításához (újjáépítéséhez) és a kölcsön biztosításához szükséges jelzálogjog telekkönyvi bejegyzéséhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges.

4. § (1) Az épület tulajdonosa részére a helyreállítási (újjáépítési) munkákra vonatkozó költségvetés teljes összege (a továbbiakban: az építőipari munkák összköltsége) erejéig, kamatmentesen lehet kölcsönt (a továbbiakban: kedvezményes kölcsön) nyújtani.

(2) Lakóépület újjáépítése esetében a tulajdonost a kedvezményes kölcsön csak akkor illeti meg, ha

a) az új épület a megsemmisült épülettel azonos szobaszámú, legfeljebb azonban két szobás, továbbá

b) az épület újjáépítése az 1/1962. (III. 22.) ÉM rendelettel közzétett "Családiház tervgyűjtemény"-ben szereplő vagy az építésügyi hatóság által ajánlott más műszaki terv (a továbbiakban együtt: ajánlott terv) alapján történik.

(3) Ha a megsemmisült épület egy szobás volt és a tulajdonos szociális körülményei azt indokolttá teszik - a területileg illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének javaslatára - legfeljebb két szobás épület építésére is lehet kedvezményes kölcsönt nyújtani.

(4) Ha a megsemmisült épületet lakás céljára használták ugyan, de az állandó lakás céljára nem volt alkalmas és a tulajdonos az építési kölcsönökre vonatkozó általános szabályok szerint kölcsön felvételére nem jogosult személy, részére kedvezményes kölcsön csak az e célra megjelölt ajánlott terv szerinti épület építésére nyújtható,

(5) A (2) bekezdés a) pontjában említett épületnél nagyobb épület építése esetében a többlet épületrészre, illetőleg egyedi terv alkalmazása esetében az egész épületre a tulajdonos csak az általános kölcsönnyújtási feltételek szerint igényelhet kölcsönt. Ha a tulajdonos az építési kölcsönökre vonatkozó általános szabályok szerint kölcsön felvételére nem jogosult személy, a többlet épületrészre, illetőleg egyedi terv alkalmazása esetében az egész épületre az építőipari munkák összköltségének legfeljebb 60%-a erejéig részesülhet kölcsönben. Ilyen esetekben a kölcsön összege után évi 2% kamatot kell fizetni.

(6) Ahol állattartás céljára szolgáló istálló volt és állatállományt (lovat, szarvasmarhát) továbbra is tartanak, kedvezményes kölcsön az istálló helyreállítására, illetőleg legfeljebb két állat elhelyezésére alkalmas új istálló építésére is nyújtható.

5. § (1) Ha az épületet a tulajdonos helyett a bérlő (használó) állítja helyre (építi újjá), kölcsönt a 4, §-ban a tulajdonosra megállapított feltételek szerint igényelhet.

(2) Ha a megsemmisült épület újjáépítésére nem kerül sor és az épület bérlője (használója) a már meglevő vagy a Takarékpénztártól vásárolt telkén kíván épületet építeni, az (1) bekezdésben említett feltételek szerint részesülhet kölcsönben, azzal az eltéréssel, hogy

a) a kölcsön összege után évi 2% kamatot kell fizetni;

b) a Takarékpénztártól vásárolt telken történő építkezés esetében az építőipari munkák összköltségéhez a telek teljes (előleg nélküli) vételárát is hozzá lehet számítani.

6. § (1) A kölcsön törlesztési ideje

a) helyreállítás esetében 15 év,

b) újjáépítés esetében pedig 25 év,

(2) A havi törlesztőrészlet összege helyreállítási kölcsönnél 50 forintnál, újjáépítési kölcsönnél pedig 100 forintnál kevesebb nem lehet.

(3) A kölcsön törlesztésének kezdő időpontja az 1964. évi július hó 1. napja.

(4) Aki a fizetési feltételeknek határidőben nem tesz eleget, a hátralék összege után évi 6% késedelmi kamatot köteles fizetni.

7. § (1) Ha az épülettel kapcsolatban a Takarékpénztárral szemben korábbi kölcsön- vagy vételártartozás áll fenn, ezek törlesztését a Takarékpénztár az 1964. évi június hó 30. napjáig felfüggesztheti.

(2) A korábbi kölcsöntartozás és az e rendelet alapján nyújtott kölcsön törlesztőrészletét együttesen kell megállapítani. A törlesztés időtartamát indokolt esetben - egyedi elbírálás alapján - az 1964. évi július hó 1. napjától számított, legfeljebb 30 évben is meg lehet állapítani.

8. § A kölcsönnel kapcsolatban a 2-7. §-ban nem szabályozott kérdésekben az építési kölcsönökre vonatkozó általános szabályok az irányadók.

A házadókedvezmény, illetőleg házadómentesség

9. § A helyreállított (újjáépített) épületet a házadóról szóló jogszabályokban [49/1962. (XII. 31.) Korm. rendelet, 6/1963. (IV. 5.) PM rendelet] meghatározott házadókedvezmény (házadómentesség) illeti meg.

A helyreállítási (újjáépítési) munkák műszaki tervezése

10. § (1) Az épület helyreállításához szükséges műszaki tervet és ennek keretében költségvetést, illetőleg az épület újjáépítésénél felhasználásra kerülő ajánlott terv és költségvetés helyszínre alkalmazását

a) a kirendelt szakértővel vagy

b) a helyreállítási (újjáépítési) munka elvégzésére kijelölt, tervezési jogosultsággal is rendelkező kivitelezővel

kell elkészíttetni.

(2) Egyedi terv alkalmazása esetében a műszaki terv és a költségvetés elkészítésére az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett tervező jogosult.

(3) Ha műszaki tervet és a költségvetést nem a kirendelt szakértő készítette el, azt a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatósággal (a kirendelt szakértővel) láttamoztatni kell,

(4) A műszaki tervet és a költségvetést az épületkár felmérése során kiállított "Adatfelvételi lap" alapján kell elkészíteni.

11. § (1) A műszaki terv elkészítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) az alapozás síkjától a végleges terepszínt feletti 0,50 m magasságig fagyálló kő-, tégla- vagy betonalapot, illetőleg lábazatot, a felszívódó nedvesség ellen pedig szigetelést kell készíteni;

b) földszintes épület felmenő falazata vályogból vagy vert földből is készíthető;

c) fafödémek készítéséhez új faanyagot felhasználni általában nem szabad. Új födémek építéséhez vagy a meglevő födémek kiegészítéséhez lehetőleg vasbeton gerendákat kell alkalmazni.

(2) A költségvetést - a kivitelezőtől függően -az 1/1963. (I. 29.) ÉM-ÁH rendelet 5-7. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elkészíteni. A költségvetéshez anyagkivonatot kell készíteni, amelyben a helyreállításhoz (újjáépítéshez) a már meglevő építőanyagokon felül szükséges építőanyagokat és azok mennyiségét kell felsorolni.

A helyreállítási (újjáépítési) munkák engedélyezése

12. § (1) Az épület helyreállítását (újjáépítését) a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóság (a kirendelt szakértő) engedélyezi.

(2) Az engedélyt az épület helyreállítására, illetőleg ajánlott terv alapján történő újjáépítésére gyorsított eljárással - a helyszínen - írásban kell megadni.

(3) Az épület helyreállítása vázlatosan kidolgozott olyan műszaki terv (vázrajz) alapján is engedélyezhető, amelyből a helyreállítás műszaki megoldása és az alkalmazandó szerkezetek egyértelműen megállapíthatók.

(4) Ha az épület újjáépítésére egyedi terv alapján kerül sor, az építési engedély megadására az építési engedélyezés általános szabályai [1/1955. (III. 26.) VKGM rendelet 9. §-a] az irányadók. Az építési engedélyt ilyen esetben csak akkor lehet megadni, ha az épület a lakásokra vonatkozó építési előírásoknak (Országos Építésügyi Szabályzat II. kötet 59. §-a) megfelelően épül.

13. § (1) Védőtöltésen belül (hullámtérben) vagy külterületen állt épületnek az eredeti helyen történő újjáépítését nem szabad engedélyezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett épületek újjáépítéséhez az építkezők részére a 2/1962. (IV. 30.) ÉM-PM együttes rendelet 7-11. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásával cseretelket kell adni.

A helyreállítási (újjáépítési) munkák kivitelezése

14. § (1) Az épület helyreállításának (újjáépítésének) kivitelezéséről - a szakszerűség biztosítása mellett - elsősorban magának az építkezőnek kell gondoskodnia.

(2) Ha a tulajdonos az épület helyreállításának (újjáépítésének) kivitelezéséről nem tud gondoskodni, a kivitelezőt a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóság jelöli ki.

(3) A helyreállítási (újjáépítési) munkák kivitelezésére építőipari tevékenységet gyakorló kisipari szövetkezetet, mezőgazdasági termelőszövetkezet építőbrigádját, helybeli kőműves mestert, illetőleg kőműves kisiparost, továbbá tanácsi házi építőipari részleget kell kijelölni. A munkák -végzésére szükség esetén tanácsi építőipari vállalat is kijelölhető.

(4) A helyreállítási (újjáépítési) munkák kivitelezésére az építkezőnek a kijelölt kivitelezővel szerződést kell kötnie. A szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

15. § (1) A helyreállítási (újjáépítési) munkák kivitelezésének műszaki ellenőrzését a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóság (a kirendelt szakértő) látja el, aki e feladatkörében felülvizsgálja az építkezéssel kapcsolatos költségvetést, az építőanyagok beszerzésének megtörténtét és az anyagszámlákat, a kereseti kimutatásokat és a végszámlát, továbbá igazolja a ténylegesen elkészült munkát.

(2) A kereseti kimutatások és a végszámla felülvizsgálata során ellenőrizni kell, hogy a társadalmi munkában végzett teljesítmény ellenértéke, továbbá az építkező által a kivitelező részére adott építőanyagok vagy nyújtott szolgáltatások ellenértéke a költségvetés alapján összeállított számla összegéből levonásra került-e.

A helyreállítási (újjáépítési) munkákhoz szükséges építőanyagok beszerzése

16. § (1) Ha a helyreállítási (újjáépítési) munkákhoz szükséges építőanyagokat nem a kivitelező biztosítja, azokat a belkereskedelmi szerveknél (helyi FÁÉRT és TÜZÉP, valamint földművesszövetkezeti telepeken) lehet beszerezni.

(2) A belkereskedelmi szervek az építőanyagokat kiskereskedelmi forgalmi áron hozzák forgalomba és az elsőfokú építésügyi hatóságok (a kirendelt szakértők) által igazolt költségvetési anvagkivonatok alapján, készpénzfizetés vagy a Takarékpénztár által kiadott hitellevél ellenében adják ki az építkezőknek.

Az épület használatbavételének engedélyezése

17. S.

A helyreállított (újjáépített) épület használatbavételéhez a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóság (a kirendelt szakértő) engedélye szükséges.

A rendelet hatálybalépése

18. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a már megkezdett helyreállítási (újjáépítési) munkák tekintetében is alkalmazni kell.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

Sulyok Béla s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese