2/1962. (IV. 30.) ÉM-PM együttes rendelet

az építési telkekkel való gazdálkodás egyes kérdéseiről

A városok és a községek tervszerű fejlesztése, valamint a távlati lakásfejlesztési terv megvalósításának elősegítése érdekében fokozott gondot kell fordítani az építési telkekkel való gazdálkodásra. Ennek érdekében - a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján - a következőket rendeljük.

Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazása szempontjából építési telek (a továbbiakban: telek) - a közterületek, a rendeltetésüknél fogva ilyen célra szolgáló területek, a vízügyi és a közlekedési létesítmények által elfoglalt területek, továbbá az erdők és a mezőgazdasági rendeltetésű földek kivételével - a városok és a községek belterületén, valamint a külterületi települések beépítésre szánt területén levő minden földrészlet.

2. § Telkeket alakítani és beépíteni csak az 5/1961, (III. 19.) ÉM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat és e rendelet rendelkezései szerint, valamint a város- (község-) rendezési tervekben, ilyenek hiányában pedig az 1955. évi 36. törvényerejű rendelet alapján készített községrendezési irányelvekben (a továbbiakban együttesen: rendezési terv) meghatározott sorrendben és módon szabad.

Építési tilalom

3. § (1) A város (község) területe rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a rendezési terv jóváhagyására jogosult államigazgatási szerv, illetőleg a területfelhasználás engedélyezésére jogosult építésügyi hatóság egyes telektömbökre, telekcsoportokra vagy telkekre (a továbbiakban: területek) építési tilalmat rendelhet el.

(2) Építési tilalmat kell elrendelni:

a) olyan területekre, amelyeknek rendeltetése, építési övezeti beosztása vagy beépítési módja a rendezési terv szerint megváltozik, illetőleg amelyek rendeltetésének pontos meghatározásához vagy rendeltetésszerű felhasználásához előzetesen további részletes rendezési tervműveletek elvégzése szükséges;

b) olyan területekre, amelyeken - rendezési terv hiányában - valamely építkezés a tervezett későbbi rendezés végrehajtását megdrágítaná vagy másként megnehezítené, illetőleg amelyeken a terület rendeltetésének meg nem felelő beépítés keletkeznék;

c) a rendelet hatálybalépését követően külterületté nyilvánított területekre;

d) a rendezési tervben vagy területfelhasználási hozzájárulásban (engedélyben) meghatározott népgazdasági célok (létesítmények) megvalósításához szükséges területekre, a rendeltetésnek megfelelő célra való felhasználásig;

e) ásványi nyersanyagkészletet tartalmazó területekre, illetőleg bányatelek határai közt fekvő telkekre, ha azt az illetékes miniszter és a központi földtani hatóság javasolja, illetőleg a bányatelek jogosítottja kéri;

f) a családi házas beépítésre vagy üdülés céljára kijelölt területeken a beépítés tervszerű sorrendjének biztosítása érdekében, végül

g) minden olyan esetben, amikor azt az Országos Építésügyi Szabályzat vagy egyéb jogszabály, illetőleg nemzetközi szerződés előírja.

(3) Az építési tilalmat a rendezési terv jóváhagyásáról, illetőleg a területfelhasználási hozzájárulás (engedély) megadásáról szóló határozatban vagy pedig külön határozatban kell elrendelni.

(4) Az építési tilalmat elrendelő határozatban a tilalommal terhelt területet - a telekkönyvi és kataszteri helyrajzi számok, valamint a telekkönyvi betétszámok feltüntetésével - pontosan meg kell határozni, s részletesen meg kell jelölni a tilalom időtartamát és mértékét is.

(5) Az építési tilalmat elrendelő határozatot a tilalommal terhelt telkek tulajdonosaival (kezelőivel, használóival) kézbesítés útján közölni kell vagy a helyben szokásos módon - indokolt esetben kivonatosan - közhírré kell tenni. Az elrendelt építési tilalmat - a jogerős határozat és az elsőfokú építésügyi hatóság megkeresése alapján - a telekkönyvbe be kell jegyezni, a bejegyzés elmaradása azonban a tilalomhoz fűződő joghatást nem érinti.

(6) A területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóság az elrendelt építési tilalmakról nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást bárki megtekintheti és arról felvilágosítást vagy kivonatot kérhet. A nyilvántartás részletes szabályait külön rendelkezés állapítja meg.

4. § (1) Az építési tilalom határidő nélkül, visszavonásig vagy a tilalmat elrendelő határozatban megjelölt ideig érvényes, azonban a feltétlenül szükséges időtartamra és mértékre kell korlátozni.

(2) Az építési tilalom teljes tilalom vagy építési korlátozás lehet.

(3) Építési tilalommal terhelt területen telekalakítást engedélyezni és végezni csak a terület rendeltetésszerű felhasználása érdekében szabad,

(4) Teljes építési tilalommal terhelt területen építési engedélyhez kötött új építményre építési engedélyt adni - a (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével - nem szabad. Ilyen területen csak az élet- vagy közbiztonság, illetőleg az egészség védelme érdekében halaszthatatlan építési munkákat szabad engedélyezni és végezni.

(5) Építési korlátozással terhelt területen - az elsőfokú építésügyi hatóság külön engedélye alapján - csak a korlátozást elrendelő határozatban megjelölt építési munkákat szabad végezni.

(6) Az építési tilalom nem vonatkozik a terület rendeltetésszerű felhasználásának előkészítését szolgáló beruházásokra (vízrendezés, tereprendezés, út- és közműépítés stb.), továbbá az olyan épületekre, amelyek a rendezési terv szerint továbbra is fennmaradhatnak.

(7) A határidő nélküli és teljes építési tilalommal terhelt területen levő, a földreform során vagy azt követően juttatott házhelyek tekintetében fennálló beépítési kötelezettség az építési tilalmat jogerősen elrendelő határozat kiadását követően megszűnik.

5. § (1) Meg kell szüntetni az építési tilalmat, és a vonatkozó telekkönyvi bejegyzést törölni kell, ha azok az okok, amelyek a tilalom elrendelését szükségessé tették, már nem állanak fenn.

(2) Az építési tilalom megszüntetéséről a tilalmat elrendelő hatóság határoz. A határozat közlésére és a tilalomra vonatkozó telekkönyvi bejegyzés törlésére a 3. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

6. § (1) A rendezési tervben meg kell állapítani a rendezés alá vont területek rendeltetésszerű felhasználásának időrendi ütemezését, s a területeket ennek megfelelően három csoportba kell sorolni.

(2) Az első csoportba sorolt, időrendben először felhasználásra kerülő olyan telkekre, amelyeknek rendeltetése, építési övezeti beosztása, vagy beépítési módja megváltozik, valamint a rendezési terv szerint egyelőre be nem építhető területekre - a terület rendeltetésszerű felhasználásáig -teljes építési tilalmat kell elrendelni.

(3) A második csoportba sorolt, időrendben másodszor felhasználásra kerülő és még be nem épített vagy nem lakás céljára szolgáló épülettel beépített telkeken - a terület rendeltetésszerű felhasználása előtt - csak ideiglenes jellegű épület építésére lehet engedélyt adni, feltéve, hogy az épület későbbi elbontásával járó értékcsökkenés és költség nem haladja meg az építési költségek 30%-át. Ha a telken már lakás céljára szolgáló épület áll, az épület korszerűsítéséhez szükséges toldalék építésére a tilalom fennállása alatt csak egy alkalommal lehet engedélyt adni. A toldalékkal az épületben levő lakások számát növelni nem lehet.

(4) A harmadik csoportba sorolt telken csak akkor, és legfeljebb 75 m2 alapterületű földszintes épület építésére lehet engedélyt adni, ha a környező terület túlnyomó részét már hasonló módon beépítették.

(5) Olyan közlekedési létesítmények esetében, amelyeknek pontos nyomvonala és területszükséglete az építési tilalom elrendelésének időpontjában még nem ismert, az elrendeléstől számított legrövidebb idő alatt, legkésőbb azonban két éven belül gondoskodni kell a szükséges terület pontos határainak megállapításáról és a felesleges építési tilalom megszüntetéséről; eddig az időpontig teljes építési tilalmat kell elrendelni.

(6) Az elsőfokú építésügyi hatóság a (3) bekezdés alapján adott építési engedélyben közérdekből kikötheti az épület későbbi átalakításának, illetőleg lebontásának kötelezettségét. Ilyen esetben az átalakításért, illetőleg lebontásért költség vagy kár megtérítése nem jár.

Cseretelkek kialakítása és felhasználása

7. § (1) Ha a tulajdonos a telkét terhelő építési tilalom miatt nem tudja megvalósítani lakóházépítési szándékát, részére - kérelmére - a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága - kisajátítási eljárás nélkül - köteles cseretelket adni, ha

a) a telken - az építési tilalom elrendelése előtt érvényben volt építésügyi szabályok, illetőleg építési övezeti beosztás vagy a területen kialakult beépítési mód szerint - családi lakóház volt építhető,

b) a tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona kötelezettséget vállal arra, hogy a cseretelken a birtokbaadástól számított hat hónapon belül megkezdi és két éven belül befejezi az építésügyi szabályoknak megfelelő lakóházának felépítését,

c) a tulajdonos az építési kötelezettség vállalásával egyidejűleg írásban hozzájárul ahhoz, hogy a telekkönyvbe a cserébe kapott telekre vonatkozóan az építési kötelezettség teljesítéséig elidegenítési tilalmat jegyezzenek be,

d) a tulajdonos az építési tilalommal terhelt teleknek már a tilalom elrendelésekor is tulajdonosa volt vagy a telket ilyen személytől örökölte, végül

e) a tulajdonosnak abban a városban (községben), ahol az építési tilalommal terhelt telke van, az építésügyi szabályoknak megfelelően beépíthető másik telke nincs, illetőleg nem tulajdonosa (tulajdonostársa) olyan családi háznak (szövetkezeti vagy öröklakásnak), amelyben benne lakik, s ezt a körülményt hitelt érdemlő módon igazolja.

(2) A tulajdonos az (1) bekezdés alapján akkor is kérhet cseretelket, ha a telkét terhelő építési tilalmat e rendelet hatálybalépését megelőzően rendelték el.

(3) Az építési tilalommal terhelt telek helyett egy tulajdonos részére csak egy cseretelek adható. Ha a telek több személy közös tulajdonában áll, s az építésügyi szabályok szerint eredetileg több részre volt osztható, a tulajdonostársak részére összesen legfeljebb annyi cseretelket lehet adni, ahány személy a telek tulajdonosa; ha azonban több tulajdonos van, mint ahány részre volt osztható a telek, legfeljebb annyi cseretelket lehet adni, mint ahány telek a szabályszerű felosztás útján keletkezett volna. A tulajdonostársak részére - kérelmükre - családi ház építésére alkalmas több telek helyett társasház építésére alkalmas egy telek is adható.

(4) Ha megfelelő számú cseretelek áll rendelkezésre, az elsőfokú építésügyi hatóság a rendezési tervben második, illetőleg harmadik csoportba sorolt, építési korlátozással terhelt beépítetlen telkek tekintetében is megtagadhatja az építési engedély kiadását. Ilyen esetben azonban - az (1) bekezdés a)-e) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén - cseretelket kell adni.

8. § (1) A városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága csere céljára köteles kellő mennyiségű, az építésügyi szabályoknak megfelelően beépíthető telekről gondoskodni.

(2) Csere céljára

a) az állami tulajdonban álló tartalék házhelyeket,

b) a város (község) belterületén, illetőleg a külterületi település beépítésre szánt területén levő állami tartalékingatlanokból csere céljára kialakított házhelyeket,

c) a földreform során, illetőleg az 1/1954. (II. 28.) VKGM vagy az 1/1955. (III. 26.) VKGM rendelet alapján juttatott, de még be nem épített és ezért állami tulajdonba visszavett házhelyeket,

d) házhelyértékesítés céljából kialakított, de az Országos Takarékpénztárnak értékesítés végett még át nem adott, illetőleg átadott, de még nem értékesített és csere céljára visszavett házhelyeket

kell felhasználni.

(3) A csere céljára alkalmas telkek megszerzésével, illetőleg műszaki kialakításával kapcsolatos költségeket - a 182/1958. (P K. 31.) PM utasítás rendelkezései szerint - az érdekelt városi (községi) tanács községfejlesztési alapjának költségvetéséből kell fedezni. A kifizetett összegeket - az állami költségvetésből, illetőleg a népgazdasági tervben szereplő beruházások esetében a beruházó szerv beruházási előirányzatából - a községfejlesztési alap javára vissza kell téríteni. Nincs helye a kifizetett összegek visszatérítésének, ha a telekcsere a községfejlesztési alapból végzett beruházással kapcsolatban elrendelt építési tilalom miatt vált szükségessé.

9. § (1) Az építési tilalommal terhelt telek és a cseretelek értéke közötti különbözetet a kisajátítással kapcsolatos kártalanításra vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon kell megállapítani és kiegyenlíteni.

(2) Ha a cseretelek értéke nagyobb, mint az építési tilalommal terhelt teleké, az értékkülönbözetet a 8. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett házhelyek felhasználása esetében a községfejlesztési alap, a 8. § (2) bekezdésének b) és d) pontjában említett házhelyek felhasználása esetében pedig az állami költségvetés javára kell befizetni.

(3) A városokban és a községekben - Budapest kivételével - a cseretelket egyenértékűnek kell tekinteni, ha területe csak 20%-kal tér el az építési tilalommal terhelt telek méretétől, út- és közműellátása azonos jellegű, a központtól való távolsága pedig - a település nagyságától függően - 400-800 méterrel nem kisebb vagy nagyobb. Budapesten a cseretelek egyenértékének ismérveit tanácsi rendelet állapítja meg.

10. § (1) A városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága cseretelek adására vonatkozó határozatának tartalmaznia kell:

a) a cserével érintett telkek telekkönyvi betét-és helyrajzi számát, valamint tulajdonosainak nevét és lakcímét;

b) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az építési tilalommal terhelt telek tulajdonjogát - e rendelet alapján - a Magyar Állam, a cseretelek tulajdonjogát pedig - beépítési kötelezettséggel és elidegenítési tilalommal terhelten - az építési tilalommal terhelt telek tulajdonosa (tulajdonostársai) szerzi (szerzik) meg;

c) a tulajdonostársaknak a 7. § (3) bekezdése alapján adott több cseretelek esetében, hogy melyik telek kié lesz, ha pedig nem mindegyik tulajdonostárs kap külön telket, azt, hogy az egyes tulajdonostársak milyen arányban szereznek tulajdonjogot;

d) a cserével érintett telkek értéke közötti különbözet mértékét és kiegyenlítésének módját, végül

e) a cseretelekre vonatkozó beépítési kötelezettséget, valamint e kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a tulajdonossal (tulajdonostársakkal) szemben alkalmazható jogkövetkezmények ismertetését.

(2) A cseretelek adására vonatkozó határozatot meg kell küldeni az építési tilalommal terhelt telek tulajdonosa (tulajdonostársai) és az elsőfokú építésügyi hatóság, továbbá - az esetleges értékkülönbözet kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség nyilvántartásba vétele végett - a cseretelek fekvése szerint illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya (adóügyi csoportja) részére.

(3) Ha a cseretelek adására vonatkozó határozat jogerőssé válik, az elsőfokú építésügyi hatóság - községben a községi tanács végrehajtó bizottsága - a telekkönyvről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően megkeresi a cserével érintett telkek fekvése szerint illetékes bíróságot (bíróságokat) a tulajdonjogban bekövetkezett változások és a cseretelket (cseretelkeket) terhelő elidegenítési tilalom bejegyzése, továbbá a cserével érintett telkeken fennálló bejegyzések kölcsönös átvitele végett.

(4) Az elsőfokú építésügyi hatóság - községben a községi tanács végrehajtó bizottsága - a cseretelekre vonatkozó beépítési kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt - a tulajdonos indokolt kérelmére - egy évvel meghosszabbíthatja, illetőleg a csereteleknek a beépítési kötelezettség teljesítése előtt történő elidegenítését is megengedheti. Ilyen esetben a beépítési kötelezettség - az eredetileg megállapított határidőben - az új tulajdonost terheli. A cseretelek elidegenítésére adott engedély alapján az elidegenítési tilalomra vonatkozó telekkönyvi bejegyzést törölni nem lehet.

(5) A beépítési kötelezettség teljesítése után az elidegenítési tilalom megszűnik; a vonatkozó telekkönyvi bejegyzést az elsőfokú építésügyi hatóság - községben a községi tanács végrehajtó bizottsága - megkeresése alapján törölni kell.

(6) A cseretelek adására vonatkozó eljárás díj-és illetékmentes. A telekcsere mentes a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól.

11. § (1) A cseretelek adására vonatkozó határozatot vissza kell vonni, ha a tulajdonos az előírt és esetleg meghosszabbított határidőre nem, vagy csak részben teljesíti beépítési kötelezettségét, illetőleg a határidő meghosszabbítása iránt előterjesztett kérelmét jogerősen elutasították.

(2) Ha a határozatot a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága visszavonja, a cseretelket a Magyar Állam tulajdonába vissza kell venni, a tulajdonos eredeti telkét pedig vissza kell adni. Ha a tulajdonos eredeti telkét időközben már felhasználták, a tulajdonost e telekért - a kisajátítással kapcsolatos kártalanításra vonatkozó jogszabályok szerint - kártalanítani kell. A tulajdonos eredeti telke és a cseretelek értéke közötti különbözet már kiegyenlített összegét vissza kell téríteni.

(3) A cseretelken létesített építményeket a tulajdonos kártalanítási igény nélkül köteles elbontani és a bontásból kikerült anyagot a telekről elszállítani. Ha az építményekre az állam igényt tart, azok értékét - a kisajátítással kapcsolatos kártalanításra vonatkozó jogszabályok szerint -meg kell téríteni.

(4) A cseretelek visszavételére vonatkozó határozat közlésére, illetőleg a tulajdonjogban bekövetkezett változások telekkönyvi bejegyeztetésére a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

12. § A 7.-11. §-ban foglalt rendelkezéseket az üdülés céljára kijelölt területek tervszerű beépítésének biztosítása érdekében építési tilalommal terhelt olyan telek tekintetében is alkalmazni kell, amelyen az építési tilalom elrendelése előtt üdülő (nyaraló, hétvégi ház) volt építhető,

A közületi szervek által használt telkek felhasználása

13. § (1) Az állami szervek, a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek (a továbbiakban: közületi szervek) az elsőfokú építésügyi hatóság részére kötelesek igazolni, hogy a kisajátítás útján vagy egyéb jogcímen megszerzett, a kezelésükben levő be nem épített telkekre szükségük van-e.

(2) Az érdekelt közületi szervek - a rendelet mellékletében szereplő városokban és községekben a rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon, az egyéb városokban és községekben pedig az elsőfokú építésügyi hatóság felhívásától számított 30 napon belül - kötelesek az elsőfokú építésügyi hatósághoz bejelenteni a kezelésükben levő be nem épített telkek

a) helyét (település, kerület, utca, házszám) és méretét;

b) telekkönyvi betét- és helyrajzi számát;

c) használójának megnevezését, címét, továbbá a használat arányát és módját, valamint a használat jogosságát megállapító hatóság megnevezését és a határozat számát, végül

d) tervezett rendeltetését.

A bejelentéshez csatolni kell a telekre vonatkozó méretarányos, a tervezett építményeket feltüntető helyszínrajzot, valamint a telek használatának szükségességét igazoló okiratokat (pl. érvényes területfelhasználási hozzájárulás vagy engedély, beruházási engedélyokmány vagy engedélylap, távlati fejlesztési terv kivonata, felügyeleti szerv igazolása). Az elsőfokú építésügyi hatóság a telekigény indokoltságának elbírálásához egyéb okiratok (pl. helykijelölési dokumentáció, beruházási program, gazdasági és technológiai számítások) bemutatását is megkövetelheti.

(3) Az elsőfokú építésügyi hatóság a közületi szervek bejelentései és - szükség esetén - az általa végzett helyszíni szemlék eredményei alapján nyilvántartásba veszi azokat a telkeket, amelyeket a közületi szerv nem vagy nem a rendeltetésnek megfelelően használ. A telek nyilvántartásbavételéről az érdekelt közületi szervet és a felügyeleti szervét értesíteni kell. A nyilvántartásbavételről hozott határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint fellebbezésnek van helye.

(4) Budapesten a közületi szervek kezelésében levő be nem épített telkek nyilvántartásbavételének módját tanácsi rendelet állapítja meg.

(5) Ha a nyilvántartásba vett telekre valamely közérdekű cél vagy közületi szerv területfelhasználási igényének kielégítése érdekében szükség van, - az elsőfokú építésügyi hatóság, illetőleg az érdekelt közületi szerv kezdeményezésére - a közületi elhelyező hatóság a telket a használó közületi szervtől igénybe veszi. Az igénybevételi és az ezzel kapcsolatos kártalanítási eljárás során a 47/1960. (X. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az igénybe vett telek kezelő szervét a 7/1961. (VIII. 27.) ÉM rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell kijelölni.

(7) Az elsőfokú építésügyi hatóság által nyilvántartásba vett be nem épített telken beruházást végezni csak akkor szabad, ha azt a telekre érvényes területfelhasználási hozzájárulás, illetőleg engedély megengedi.

14. § Az elsőfokú építésügyi hatóság a hatáskörébe tartozó területfelhasználási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárások során köteles vizsgálni a közületi szerv által felhasználni kívánt telek nagyságának indokoltságát is. Az indokoltság kérdését a 13. § (2) bekezdésében említett okiratok adatai alapján kell eldönteni.

A telekalakítás és közművesítés költségeinek viselése

15. § (1) A tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata, hogy a mindenkori pénzügyi szabályok és az erre vonatkozó előirányzatok keretei között folyamatosan gondoskodjanak a lakásépítésekhez szükséges rendezési, illetőleg házhelyrendezési tervek kidolgoztatásáról, továbbá az építésügyi szabályoknak megfelelően beépíthető - csere-telek céljára is felhasználható - kellő mennyiségű házhely és a közintézmények elhelyezéséhez szükséges telek kialakításáról, valamint az új lakóterületeknek járulékos és kapcsolódó létesítményekkel (utak, közművek, közintézmények stb.) való ellátásáról. A magánerőből folyó lakásépítésekhez szükséges házhelyek kialakításáról az Építésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium által megyei (fővárosi, megyei jogú városi) területi bontásban évenként megállapított irányszámok és a ténylegesen felmerülő helyi igények figyelembevételével kell gondoskodni.

(2) A tanácsi beruházásban folyó állami és lakásszövetkezeti lakásépítésekhez szükséges telkek kialakításának és közművesítésének költségeit a tanácsok beruházási tervében, a magánerőből folyó lakásépítésekkel kapcsolatos ilyen költségeket pedig az érdekelt városi (községi) tanács községfejlesztési alapjának költségvetésében kell előirányozni.

(3) A nem tanácsi beruházásban folyó állami lakásépítések céljára, továbbá a közületi szervek által egyéb célra végzett telekalakítás és közművesítés költségei az érdekelt közületi szervet terhelik.

(4) Ha a telekalakítást a tulajdonos végzi, a telek kialakításának és közművesítésének költségei, továbbá az út céljára szükséges terület átengedésének kötelezettsége - az építésügyi jogszabályok keretei között - a tulajdonost terhelik.

(5) Az elsőfokú építésügyi hatóság a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárás során azt is köteles vizsgálni, hogy a szükséges járulékos és kapcsolódó létesítmények költségeinek fedezetéről történt-e gondoskodás. A szükséges pénzügyi fedezet hiányában az építésügyi hatóság a telekalakítási, illetőleg az építési engedély kiadását megtagadhatja. Közületi szerv építkezése esetén erről a határozatról - a kérelmezőn felül - a beruházót irányító hatóságot is értesíteni kell.

A rendelet hatálybalépése

16. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a jogerős határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Trautmann Rezső s. k.,

építésügyi miniszter

Nyers Rezső s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 2/1962. (IV. 30.) ÉM-PM számú együttes rendelethez

[A rendelet 13. §-ának (2) bekezdéséhez]

Megyei jogú városok

Debrecen

Miskolc

Pécs

Szeged

Járási jogú városok

Ajka

Baja

Békéscsaba

Cegléd

Eger

Esztergom

Gyöngyös

Győr

Hatvan

Hódmezővásárhely

Jászberény

Kaposvár

Kecskemét

Komárom

Komló

Mohács

Mosonmagyaróvár

Nagykanizsa

Nyíregyháza

Oroszlány

Ózd

Pápa

Salgótarján

Sátoraljaújhely

Sopron

Szentendre

Székesfehérvár

Szolnok

Szombathely

Tatabánya

Törökszentmiklós

Vác

Várpalota

Veszprém

Zalaegerszeg

Községek

Dombóvár

Dorog

Gödöllő

Lábatlan

Lőrinci

Nagybátony

Nyergesújfalu

Paks

Pécsvárad

Püspökladány

Sajószentpéter

Szerencs

Szőny

Zirc