6/1963. (IX. 1.) MüM rendelet

a hatnapos munkahéttől eltérő munkaidőbeosztással foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről

Az egyes munkaügyi kérdések rendezéséről szóló 16/1961. (IV. 27.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. § Hatnapos munkahéttől eltérő munkaidőbeosztással foglalkoztatott dolgozó az, aki a heti munkaidőkeretet, illetőleg a havi munkaidőkeretnek egy hétre eső részét hetenként hat munkanapnál rövidebb időszakra osztottan tölti munkában (a továbbiakban: rövidített munkahéttel foglalkoztatott dolgozó).

A munkaidő beosztása

2. § A megszakítás nélkül működő (folyamatos) üzemekben (intézményekben) a rövidített munkahéttel foglalkoztatott dolgozók számára a munkaidőkeretet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT rendelet (a továbbiakban: Mt V) 58. §-ától eltérően a miniszter a szakszervezettel egyetértésben több heti időtartamra terjedően is megállapíthatja. Ez az időszak azonban két hónapnál több nem lehet.

A váltásos szolgálatban foglalkoztatott dolgozók heti pihenőnapja

3. § (1) A váltásos szolgálatban (pl. tizenkét óra munkaidő, huszonnégy óra szabadidő) foglalkoztatott dolgozók heti pihenőnapja (Mt. 47. §) a vasárnap, illetőleg ha a rendes munkaidőbeosztás szerint e napon munkát végeznek, az ezt követő huszonnégy óra szabadidő, kivéve, ha a miniszter a szakszervezettel egyetértésben a Mt. 47. §-ának (3) bekezdése alapján más pihenőnapot jelöl ki.

(2) Ha a dolgozó munkabeosztása folytán több szabadnap követi egymást, akkor is csak az (1) bekezdés szerint meghatározott huszonnégy óra minősül heti pihenőnapnak.

A rendes és tanulmányi szabadság kiadása

4. § (1) A rövidített munkahéttel foglalkoztatott dolgozó évi rendes (Mt 49. §) és tanulmányi (Mt V 211. §) szabadságát a heti munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra átszámítottan kell kiadni. Az átszámítás során a félnapot el nem érő töredéknapot figyelmen kívül kell hagyni, a félnapot elérőt vagy meghaladót pedig egész napként kell számításba venni. A főbb munkaidőbeosztási rendszerekre a kiadandó évi rendes és tanulmányi szabadságnapok számát a mellékelt táblázat tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a Mt V 141. §-ának szabályait nem érintik, tehát az egy szabadságnapra járó átlagkeresetet továbbra is a dolgozóra vonatkozó munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra eső átlagos napi munkaidő alapján kell kiszámitani.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a felsőfokú oktatási intézmények levelező tagozatain továbbtanuló dolgozók részére fizetett távollét címén járó munkaidőkedvezmények [Mt V 211. § (3) bekezdés, 11/1962. (XI. 7.) MüM rendelet] tekintetében is.

A szabadnapon végzett túlmunka díjazása

5. § (1) A rövidített munkahéttel foglalkoztatott dolgozó részére a heti pihenőnapon kívül egybefüggően biztosított huszonnégy órát elérő vagy meghaladó szabadidő a napi pihenőidőt (Mt 46. §) is magában foglaló szabadnapnak minősül.

(2) Ha a dolgozó a szabadnapon munkát végez, annak ellenértékét a munkanapokon végzett túlmunka szabályai [Mt V 123-129. §, 14/1962. (XII. 16.) MüM rendelet] szerint kell kiadni.

A munkaszüneti napon végzett munka díjazása

6. § (1) Ha a rövidített munkahéttel foglalkoztatott dolgozó a rendes munkaidő beosztása szerint a munkaszüneti napon munkát végez, a Mt V 120. §-ában megállapított díjazás az aznapi munkaidőbeosztása szerinti órákra jár, s ezen felül megilleti az e napon végzett munka díjazása.

(2) A havidíjas dolgozó esetében a Mt V 120. §-ában megállapított díjazást a havi munkabér magában foglalja.

(3) Nem jár a Mt V 120. §-ában meghatározott díjazás akkor sem, ha

a) a munkaszüneti nap a dolgozó szabadnapjával esik egybe,

b) munkaszüneti napon végzett munka esetén a dolgozó részére - annak ellenértékeként - szabadidőt kell kiadni. [14/1962. (XII. 16.) MüM rendelet]

(4) Nem jár a munkaszüneti napon végzett munkáért díjazás annak a dolgozónak, aki annak ellenértékeként szabadidőátalányt vagy pótszabadságot kap, illetőleg ellenértékre nem jogosult [14/1962. (XII. 16.) MüM rendelet 8-9 §-a].

Vegyes rendelkezések

7. § (1) Az építésügyi miniszter a szakszervezettel egyetértésben - jogszabállyal - állapítja meg, hogy a 4. § rendelkezéseit a szabadszombatot tartó építőipari vállalatoknál hogyan kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Mekis József s. k.,

munkaügyi miniszterhelyettes

Melléklet a 6 1963. (IX. 1.) MüM rendelethez

Évi rendes és tanulmányi szabadság címén járó napok száma a hatnapos munkahéttől eltérő főbb munkaidőbeosztások esetén

3 és 1/2 napos munkahétnek felel meg a 16 óra szolgálat 32 óra szabadidő rendszer, ha hosszú szabadnapot nem biztosítanak.

4 napos munkahétnek felel meg a megszakítás nélkül működő üzemekben (intézményekben) napi 8 órás műszakokkal heti 36 órás munkaidőnek 5 műszak váltása útján történő biztosítása és

a 12 óra szolgálat 24 óra szabadidő rendszer akkor, ha közbeváltással átlagos heti 48 órás munkaidőt biztosítanak (hat dolgozónként egy váltó szolgálatos dolgozót alkalmaznak beugrónak).

4 és 1/2 napos munkahétnek felel meg a 12 óra szolgálat 24 óra szabadidő rendszer akkor, ha hosszú szabadnapot nem biztosítanak.

5 napos munkahétnek felel meg a megszakítás nélkül működő üzemekben (intézményekben) napi 8 órás műszakokkal heti 42 órás munkaidőnek négy műszak váltása útján történő biztosítása.

5 és 1/2 napos munkahétnek felel meg az egymás után váltakozó öt- és hatnapos munkahét.