1964. évi 17. törvényerejű rendelet

a növényvédelemről

A növénytermelést veszélyeztető állati kártevők, betegségek és gyomok elterjedésének és kártételének megakadályozása, leküzdése és ezáltal a terméseredmények növelése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

I. Általános rendelkezések

1. § A növényvédelem feladata a mezőgazdasági növényeket pusztító állati kártevők, betegségek és gyomok (a továbbiakban: kártevők) irtása, azok növénnyel, növényrésszel, növényi termékkel (a továbbiakban: növény) való behurcolásának, illetőleg a határon való kihurcolásának, valamint elterjedésének és kártételének megakadályozása.

2. § Azokat a kártevőket, amelyek az ország területén még nem, vagy annak csak egyes részein fordulnak elő, de elterjedésük esetén jelentékeny kárt tehetnek a növényekben, s ezeknek nemzetközi forgalombahozatalát megakadályozzák, zárlati (karantén) kártevőknek, a növényeket különösen pusztító, nagy tömegben fellépő vagy jelentős népgazdasági kárt okozó kártevőket veszélyes kártevőknek kell tekinteni. A zárlati és a veszélyes kártevők ellen különleges védekezési eljárásokat kell alkalmazni.

3. § (1) A növényvédelem szervezése, irányítása és felügyelete a földművelésügyi miniszter feladata, amelyet az erdőterületek tekintetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével, az egészségvédelmi feltételek biztosítása tekintetében pedig az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben lát el. A földművelésügyi miniszternek ebben a hatáskörében kiadott rendelkezései valamennyi termelőre (4. §) és az érdekelt államigazgatási szervekre kötelezőek.

(2) A földművelésügyi miniszter növényvédelmi feladatkörébe tartozik különösen:

a) a hatásos védekezési módszerek kialakítására és fejlesztésére kutatószervezet, a növényvédelem végrehajtására és a növényvédelemmel kapcsolatban fennálló nemzetközi kötelezettségek teljesítésére szakigazgatási és egyéb vizsgáló, valamint ellenőrző szervezet, továbbá növényvédelmi előrejelző (prognózis-) és hírszolgálat létesítése, s ezek feladatkörének meghatározása;

b) a növényvédelmi szakoktatás és ismeretterjesztés szervezése;

c) a kártevők irtásának és az ellenük való megelőző védekezésnek elrendelése és megszervezése;

d) a kártevők legnagyobb mértékű irtása érdekében az ország egész területén vagy annak meghatározott részén egyidejűleg végrehajtandó általános vegyszeres védekezés elrendelése;

e) az állami és - egyidejűleg két vagy több megye területére - a társadalmi védekezés elrendelése;

f) a kártevők körének - és ezen belül a zárlati és a veszélyes kártevőknek - a meghatározása;

g) a kártevők elszaporodását elősegítő növények körének meghatározása;

h) a védekezési körzetek kijelölése és a védekezési módszerek kidolgozása;

i) a kártevők felismerésének és az általuk okozható gazdasági károknak az ismertetése;

j) a növényvédelemmel kapcsolatos zárlat, továbbá termelési, felhasználási és forgalmi korlátozások elrendelése;

k) a kártevővel fertőzött növények és tárgyak fertőtlenítésének, továbbá a zárlati kártevővel fertőzött növények és tárgyak szükség szerinti megsemmisítésének elrendelése;

l) a növényvédő anyagok, eszközök és gépek előállításának, forgalombahozatalának és felhasználásának engedélyezése;

m) a növényvédelem szervezésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatban a megyei (fővárosi, megyei jogú városi), a járási (járási jogú városi, városi kerületi) és a községi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve növényvédelmi feladatainak meghatározása;

n) a növényvédelmi munkák végrehajtásának általános ellenőrzése.

(3) A növényvédelem helyi megszervezése - az állami szektor kivételével - a tanácsok feladata. E feladatukat szerveik és a társadalmi erők mozgósításával látják el, szükség esetén hatósági intézkedéseket hoznak és közérdekű védekezést rendelhetnek el.

II. A kártevők elleni védekezés

4. § (1) A kártevők elleni védekezés a mező-és erdőgazdasági termelőüzemek, továbbá a termények tárolását végző üzemek, raktárak, valamint az utak, vasutak, csatornák, töltések, fenntartói, illetőleg kezelői, az egyénileg gazdálkodó termelők és általában mindazok kötelessége, akik földterületet használnak, illetőleg kezelnek (a továbbiakban: termelő).

(2) A szakszerű és hatásos növényvédelem végrehajtásához szakmunkaerőt és anyagi eszközöket a termelőüzemekben kell biztosítani.

(3) A védekezés során a termelő köteles ingatlanán, illetőleg telepén a kártevők megjelenését figyelni, ellenük a földművelésügyi miniszter rendeletében, illetőleg a földművelésügyi miniszter rendelkezése alapján kiadott útmutatókban meghatározott agrotechnikai, erőművi (mechanikai), élettani (biológiai), vagy vegyszeres védekezést az ugyanott meghatározott időben elvégezni, a zárlati és a veszélyes kártevők észlelését a földművelésügyi miniszter által rendeletben meghatározott esetekben és módon, a megnevezett szervnek bejelenteni.

5. § (1) Ha a termelő a jogszabályban vagy az annak alapján kiadott hatósági rendelkezésben meghatározott védekezést hatósági figyelmeztetés ellenére sem végzi el határidőre és ezáltal a kártevő elszaporodásának és továbbterjedésének a veszélye fenyeget, a védekezésnek - közérdekű védekezésként - a mulasztó termelő költségére való elvégzését kell elrendelni, s a közérdekű védekezés költségét nemfizetés esetén adók módjára kell behajtani. A közérdekű védekezés fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

(2) Közérdekű védekezésre vagy nagy tömegben fellépő veszélyes kártevők megsemmisítésére a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) elnöke a megyei növényvédő állomások és a mezőgazdasági termelőüzemek növényvédőgépeit - a kezelőszemélyzettel együtt - igénybe veheti.

6. § (1) A zárlati és a veszélyes kártevők ellen - szükség esetén - társadalmi védekezést is kell folytatni, s ehhez az állam a munka közvetlen megszervezésével és szakszerű irányításával segítséget nyújt.

(2) A társadalmi védekezés keretében a termelők közös munkával rendszeres keresőszolgálatban és irtásban kötelesek résztvenni. Társadalmi védekezésre nagyobb veszély esetén - a Munka Törvénykönyve 139-140. §-ában az időleges munkakötelezettségre vonatkozólag foglalt rendelkezések szerint - az érdekelt termelőkön kívül az irányadó egyéb jogszabályok korlátai között a veszélyeztetett terület lakossága, tanulóifjúsága és más rétegei kirendelhetők.

(3) A társadalmi védekezést egyidejűleg két vagy több megye területére a földművelésügyi miniszter, egy megyére vagy ennél kisebb területre a megyei végrehajtó bizottság elnöke rendeli el.

(4) A földművelésügyi miniszter által meghatározott esetekben, egyes zárlati és veszélyes kártevők ellen állami védekezést lehet végrehajtani, amelynek során a szükséges növényvédőszereket és növényvédő gépeket térítés nélkül lehet rendelkezésre bocsátani.

(5) A társadalmi vagy állami védekezés elrendelése nem érinti a termelőnek a 4. § szerinti védekezési kötelezettségét.

III. Zárszolgálat

7. § (1) A zárlati és a veszélyes kártevők elterjedésének megakadályozására zárszolgálati szervezetet kell fenntartani.

(2) A zárszolgálatot

- a zárlati és a veszélyes kártevőknek a művelés alatt álló és egyéb területeken való kiirtása, valamint továbbterjedésének megakadályozása céljából megyénként, illetőleg

- a zárlati kártevők külföldről való behurcolásának megakadályozása érdekében a kijelölt határállomásokon, külföldre történő kihurcolásának megakadályozása végett pedig általában egyéb vizsgáló helyeken kell

megszervezni.

(3) A zárszolgálattal kapcsolatos szakvizsgálatokat kijelölt vizsgálóközegek végzik. A vizsgálóközeg zárszolgálati ügyben hivatalos személyként jár el. A zárlati vagy a veszélyes kártevővel fertőzött vagy annak fertőzésére gyanús bármely területre (gazdaság, telep, raktár) beléphet, ott vizsgálatot tarthat és mintát vehet.

8. § (1) A zárlati kártevővel fertőzött területet, továbbá növényt tartalmazó szállítmányt, valamint növény tárolására használt raktárt a földművelésügyi miniszter által rendeletben meghatározott esetekben zárlat alá kell helyezni.

(2) Zárlat alatt levő területről származó, zárlati kártevővel fertőzött vagy a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényt forgalomba hozni, illetőleg szaporítóanyagként felhasználni tilos.

9. § (1) Külföldről behozott, fertőzésre gyanús szaporítóanyagokat - a zárszolgálat ellenőrzése mellett - legalább egy évre megfigyelő termesztés alá kell helyezni és csak akkor szabad köztermesztés céljára forgalomba hozni, illetőleg felhasználni, ha fertőzésmentességük beigazolódott.

(2) Ha zárlati vagy veszélyes kártevőnek valamely külföldi államból való behurcolása nagyobb mértékben fenyeget, a földművelésügyi miniszter ez érdekelt miniszterrel egyetértésben az ilyen államból származó, a kártevő behurcolására alkalmas növényi eredetű küldemény behozatalát vagy átmenő forgalmát a veszély fennállásának idejére megtilthatja vagy korlátozhatja.

IV. Növényvédőszerek és növényvédőgépek

10. § Növényvédelmi célra vegyszert, növényi anyagot, eszközt és gépet csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad előállítani, forgalomba hozni vagy felhasználni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a csak kivitelre szánt növényvédőszerek előállítására.

11. § A növényvédőszerek tárolásánál, forgalombahozatalánál és felhasználásánál, továbbá a növényvédő eszközök és gépek alkalmazásánál, illetőleg üzemeltetésénél a földművelésügyi miniszter által - az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben - meghatározott közegészségügyi, élelmezés-egészségügyi, munkaegészségügyi és állategészségügyi egészségvédő, illetőleg balesetelhárító rendszabályokat meg kell tartani.

V. Hasznos élő szervezetek védelme

12. § A kártevők elleni biológiai védekezés céljára felhasználható, vadon élő állati és növényi szervezetek, valamint a számos termesztett növény megtermékenyítését végző beporzó rovarok (a továbbiakban: hasznos szervezetek) pusztítása, illetőleg elterjedésének akadályozása tilos

13. § Mérgező növényvédőszerrel vagy más, hasznos szervezetekre veszélyes módon kezelt területen a termelő köteles a földművelésügyi miniszter és az egészségügyi miniszter által meghatározott megelőző intézkedéseket megtenni.

VI. Szabálysértési és büntető rendelkezések

14. §[1]

15. § A növényvédelemmel kapcsolatos zárlati és egyéb korlátozó vagy felügyeleti rendelkezések megszegése vagy kijátszása az 1961. évi V. törvény (Btk.) 199. §-a (3) bekezdésének rendelkezése alá esik.

VII. Hatálybalépés

16. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1956. évi 9. számú törvényerejű rendelet, a 103/1951. (IV. 29.) MT számú, a 171/1951. (IX. 15.) MT számú, a 43/1957. (VII. 23.) Korm. számú, a 16/1958. (II. 18.) Korm. számú, a 27/1960. (V. 24.) Korm. számú, a 37/1960. (VIII. 7.) Korm. számú és az 52/ 1962. (XII. 31.) Korm. számú rendelet, valamint az 1024/1958. (VI. 28.) Korm. számú határozat hatályát veszti.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára