1/1964. (I. 24.) PM rendelet

a házipénztár pénzkezeléséről

1. §

A rendelet hatálya alá tartoznak:

a) az állam által vállalati (nagyvállalati) formában létesített szervek,

b) az állam által nem vállalati formában létesített, önálló elszámolás alapján működő egyéb állami gazdálkodó szervek (trösztök, központok, gazdasági irodák, állami tulajdonban levő kereskedelmi társaságok stb.),

c) a szövetkezetek (mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport, halászszövetkezet, kisipari és háziipari szövetkezet, földművesszövetkezet - ez utóbbiak a 33. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések figyelembevételével - stb.), azok szövetségei és központjai, a szövetkezeti vállalatok, a szövetkezet keretében működő termelői szakcsoportok, mezőgazdasági társulások, továbbá mind az önálló, mind a szövetkezet keretében működő hegyközségek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek önálló közös vállalkozásai és a vízgazdálkodási társulatok, a továbbiakban mindezek együtt: gazdálkodó szervek.

A házipénztári pénzkezelés általános szabályai

2. §

(1) A gazdálkodó szervek a házipénztárban csak a pénzellátásuk céljára a bankszámlájukról, illetve a postahivatalnál rendelkezésükre álló pénzeszközökből- a számlavezető pénzintézet (a továbbiakban: Bank) által szabályozott módon - felvett, továbbá a készpénzbevételként a házipénztárukba bevételezett készpénzösszegeket tarthatják. A főkönyvelő (igazgató-főkönyvelő, gazdasági igazgató; a továbbiakban: főkönyvelő) rendelkezése alapján vagy külön engedélyével idegen pénzek és értékek is elhelyezhetők a házipénztár pénztárszekrényében vagy vaskazettájában, azokat azonban elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. Ha ilyen engedély alapján kivételesen külföldi fizetési eszközöket helyeznek el a házipénztárban, azokat legkésőbb három napon belül a devizahatóságnak vagy az általa megbízott szervnek vételre kell felajánlani. A vételre felajánlási kötelezettség tekintetében az 1950. évi 30. számú tvr. 17. és 18. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Beruházási Banknál bankszámlával rendelkező gazdálkodó szerv házipénztári állománya (ennek tartalmát a Bank állapítja meg) a napi pénztárzárlat után nem haladhatja meg a jogszabályban, vagy a gazdálkodó szerv kérelme alapján a bankszámlát vezető Bank által megállapított összeget: a házipénztári keretet. A gazdálkodó szerveknek a részükre engedélyezett házipénztári kereten belül kell megállapítaniok a bankszámlával nem rendelkező gyáregységeknél, telepeknél, fiókoknál, kirendeltségeknél, üzemegységeknél, körzeteknél stb. levő házipénztárakban (a továbbiakban: házipénztárakban) a napi pénztárzárlat után tartható házipénztári állományt.

(3) A megállapított kereten felüli összeget a Bank által szabályozott módon és határidőben be kell fizetni a gazdálkodó szerv bankszámlájára. Ha a többlet azért keletkezett, mert a gazdálkodó szerv a pénzforgalmi betétkönyvéből felvett ellátmányt nem használta fel, a maradvány összeget a bankszámla helyett a pénzforgalmi betétkönyv javára is visszafizetheti. Ha a termelőszövetkezetek a pénzfelvételi betétkönyvből felvett összeget nem használják fel teljes egészében, a házipénztári keretet meghaladó maradványt a bankszámlájuk javára kötelesek visszafizetni. A gazdálkodó szervhez készpénzben befolyt bevételek tekintetében a jelen rendelet 15. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Azokat az összegeket (tételeket), amelyek a házipénztárban a napi pénztárzárlat után a megállapított keret megtartása szempontjából figyelmen kívül hagyhatók - jogszabály, illetve a Bank rendelkezései határozzák meg.

(5) A gazdálkodó szervek házipénztáruk záróállományát és a készpénzfizetésre közvetlenül felhasznált bevételeiket a Bank által megállapított időpontokban és módon a bankszámlájukat vezető bankfiókkal közölni kötelesek.

A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök

3. §

(1) A gazdálkodó szerv vezetője - a főkönyvelővel egyetértésben - a pénztárosi teendők ellátásával arra alkalmas személyt: pénztárost köteles megbízni. Egyidejűleg a pénztáros helyettesét is ki kell jelölni, hogy a pénztáros akadályoztatása esetén (pl. betegség, szabadság stb. miatt) a pénztári szolgálat ellátásában fennakadás ne legyen. Nem lehet a pénztáros helyettese olyan dolgozó, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. Ebből a szempontból összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a pénzügyi, a könyvelési, a bérelszámolási és anyagbeszerzési osztályoknak azokat a dolgozóit, akik utalványozási vagy ellenőrzési joggal vannak megbízva, vagy beosztásukból kifolyóan a házipénztárral kapcsolatosan közvetlen ügyintézői tevékenységük van. Ugyancsak összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket is, akik a bankszámla feletti rendelkezési joggal vannak megbízva.

(2) A gazdálkodó szerv házipénztárát a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni.

(3) A pénztáros főfeladata a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Megbízható még egyéb értékek (pl. bélyegek, értékjelzéssel ellátott nyomtatványok, megengedett esetekben: a nemesfémkészlet stb.), továbbá a szigorú számadású nyomtatványok (pl. csekk- és utalványfüzetek) kezelésével és megőrzésével is. Ez utóbbi esetben azonban a pénztáros nem bízható meg a szigorú számadású nyomtatványok érvényesítésével.

(4) A főkönyvelő a kisforgalmú pénztár pénztárosát - a felsorolt teendőkön kívül - egyéb feladatok ellátásával is megbízhatja. Nem láthat el azonban a pénztáros a jelen § (1) bekezdésében meghatározott, a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen munkaköröket.

(5) Két vagy több személy egy időpontban közösen ugyanazt a pénztárt még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti.

4. §

(1) A pénztári számfejtő feladata a gazdálkodó szerv illetékes osztálya (csoportja, dolgozója) által kiállított bizonylat alaki felülvizsgálata után a pénztári bevételi vagy kiadási pénztárbizonylat kiállítása. A számfejtőt - aki ezt a feladatát általában egyéb tevékenysége mellett látja el - a számviteli, vagy a pénzügyi osztály dolgozói közül kell kijelölni, hogy a bizonylatok számlakijelölését (kontírozását) is elvégezhesse.

(2) Kisebb gazdálkodó szerveknél a számfejtés feladatát a pénztáros is elláthatja.

5. §

(1) A pénztári ellenőr feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése.

(2) A bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése előzetes. Ennek során az ellenőrnek egyrészt meg kell vizsgálnia az alapbizonylatot abból a szempontból, hogy az a gazdálkodó szerv ügyrendjében előírt kellékeknek megfelel-e (így pl., hogy azt az illetékes osztály - személy - állította-e ki, a szükséges mellékleteket csatolták-e hozzá, ellenőriznie kell az alapbizonylaton végzett számítások helyességét stb.), másrészt vizsgálnia kell, hogy a pénztári bizonylat adatai megegyeznek-e az alapbizonylat adataival.

(3) A pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése utólagos. Ennek során ellenőrizni kell, hogy a pénztárjelentésbe bevezetett tételekre vonatkozóan megvannak-e a pénztári bizonylatok és alapbizonylatok. A pénztári ellenőr az ellenőrzött okmányokat, számadásokat kézjegyével ellátni köteles.

(4) Kisebb gazdálkodó szerveknél (kisebb termelőszövetkezeteknél, termelői szakcsoportoknál stb.) a pénztári ellenőr feladatait - egyéb munkája mellett - a gazdálkodó szerv vezetője, főkönyvelője, vagy ezzel megbízott egyik dolgozója (esetleg a pénztári számfejtő) is elláthatja. Az ellenőr és a pénztáros azonban azonos személy nem lehet.

6. §

(1) Utalványozók azok a személyek, akik a gazdálkodó szervnél a kiadások kifizetését elrendelhetik. Utalványozási joggal a gazdálkodó szerv vezetője ruházhat fel egyes dolgozókat. Meghatározott kiadások (pl. jutalom, újítási díj, állományon kívüli béralap stb.) utalványozásának jogát a gazdálkodó szerv vezetője a saját részére vagy a főkönyvelő részére tarthatja fenn.

(2) Az utalványozó nem lehet sem pénztári ellenőr, sem pénztáros.

A készpénz kezelése a házipénztárban

7. §

(1) A gazdálkodó szerveknek gondoskodniok kell arról, hogy a házipénztárban levő készpénz, valamint az esetleges egyéb ott tartható értékek elhelyezésére és őrzésére kellő biztonságot nyújtó pénztári berendezés álljon rendelkezésre.

(2) A házipénztárat úgy kell elhelyezni, hogy a pénzkezelés biztonsága a lehető legnagyobb fokú legyen.

(3) Ha a házipénztárban csak kisebb összegeket kezelnek és a pénzállomány általában nap közben sem haladja meg az 5000 forintot, nem szükséges a pénztár céljára külön pénztárszekrényt (páncélszekrényt) beszerezni, hanem a készpénzt pénzes-dobozban (vaskazettában) lehet őrizni. A napi pénztárzárlat után azonban a vaskazettát pénztárszekrényben vagy annak hiányában biztonsági zárral felszerelt íróasztalban, vagy szekrényben kell elhelyezni.

(4) A vaskazetta kulcsát a pénztáros, a vaskazetta elhelyezésére szolgáló íróasztal (szekrény) kulcsát az ellenőr őrzi.

8. §

(1) Nagyobb összegű - 5000 forinton felüli - készpénzt, napközben és a napi pénztárzárlatot követően egyaránt, pénztárszekrényben kell elhelyezni és megőrizni.

(2) Az egyzáras pénztárszekrény kulcsát a pénztáros, a kétzáras pénztárszekrény egyik kulcsát a pénztáros, a másikat az ellenőr, a háromzáras pénztárszekrény fő- (közép-) és egyik mellék-zárjának kulcsát a pénztáros,a másik mellékzár kulcsát az ellenőr kezeli. A pénztári kulcsok másod- és esetleg harmadpéldányát az eredeti kulcsot kezelők által lezárt (lepecsételt) borítékban a gazdálkodó szerv vezetőjének vagy főkönyvelőjének páncélszekrényében kell tartania.

(3) Ha a pénztáros vagy az ellenőr betegség vagy bármely más ok miatt munkahelyétől távolmarad, köteles a nála levő kulcsot (kulcsokat) lepecsételt (leragasztott és a ragasztáson átírt) borítékban a főkönyvelőhöz eljuttatni. Ilyen esetben a főkönyvelő a pénztár számbavétele és esetleges átadása iránt a 24. §-ban foglaltak szerint intézkedni köteles.

(4) A pénztári kulcsokról a főkönyvelőnek olyan nyilvántartást kell vezetnie (vezettetnie), amelyből megállapítható, hogy a kulcsok mikor, milyen alkalommal (pl. pénztárátadás, vizsgálat, zárjavítás, kulcsátalakítás, másodlat készítés stb.) meddig és kinél voltak. A kulcs átvételét annak kezelője a nyilvántartásban aláírásával igazolja. Az összes kulcsok még különböző időpontban sem kerülhetnek ugyanannak a személynek a kezéhez.

(5) Ha a pénztári kulcs elveszett, eltört vagy a zár elromlott, ezt azonnal jelenteni kell a gazdálkodó szerv főkönyvelőjének, aki az eset körülményeihez képest a szükséges intézkedéseket megteszi.

9. §

(1) Nagyobb forgalmú pénztár részére megfelelő pénztárszerénnyel és jól zárható íróasztallal ellátott pénztárhelyiséget, vagy zárható pénztárfülkét kell biztosítani. Azt, hogy melyik gazdálkodó szervnél kell külön pénztárhelyiséget vagy pénztárfülkét létesíteni, az ügyviteli utasításban, a helyi adottságok szem előtt tartásával a gazdálkodó szerv vezetője határozza meg.

(2) Ha a pénztáros munkahelyét a pénztári órák alatt - akár csak rövid időre is - elhagyja, köteles a pénzt az íróasztalában elzárni és a pénztárfülke fizetőablakát, valamint munkahelyének ajtaját lezárni.

(3) A pénztáros elkülönített munkahelyére (a pénztárhelyiségbe, vagy a pénztárfülkébe) a gazdálkodó szerv vezetője (vagy főkönyvelője) által - állandó vagy eseti jelleggel - felhatalmazott alkalmazottak kivételével más alkalmazottnak belépni tilos.

10. §

(1) A házipénztárban levő készpénz és az egyéb értékek megóvása érdekében a gazdálkodó szerveknek gondoskodniok kell a házipénzcár tűz- és betörés elleni védelméről. (Pl. a pénztárhelyiség ablakait védőráccsal, az ajtókat pedig biztonsági zárral kell ellátni.) Ha a házipénztárban időnként (pl. a bérfizetést megelőzően) nagy összegű készpénzt tartanak, a pénz őrzésére a helyi körülményektől függően éjjeliőröket is igénybe kell venni.

(2) A házipénztár helyiségében (a helyiség bejáratánál, a pénztárfülke ablakánál stb.) az ügyfeleket feliratok, hirdetmények stb. útján tájékoztatni kell a pénztár rendjéről (pénztári órákról, a pénz vagy egyéb érték átvételére jogosított alkalmazottak nevéről és aláírásáról stb.).

A házipénztár pénzellátása

11. §

(1) A pénztárosnak gondoskodnia kell arról, hogy a várható szükséglet kielégítésére mindenkor megfelelő mennyiségű és címletű bankjegy és érme álljon a házipénztárban rendelkezésre.

(2) A pénztárosnak a házipénztár részére szükséges készpénzt a főkönyvelőtől olyan időben kell igényelnie, hogy az összeg a bankszámláról a fizetések esedékességéig felvehető legyen. Ha a gazdálkodó szerv székhelyén nincs bankfiók, figyelembe kell venni a bankszámláról való kiutaláshoz és a postai pénzfelvétel lebonyolításához szükséges időtartamot is.

A készpénzellátmány felvételével kapcsolatosan a készpénzforgalmat szabályozó rendelkezések, a gazdálkodó szerv ügyrendjében foglalt előírások és a főkönyvelő erre vonatkozó intézkedései szerint kell eljárni.

12. §

(1) A helyi körülmények figyelembevételével a főkönyvelőnek kell megállapítania, hogy a pénzfelvételnél és az átvett pénz szállításánál hány személynek és milyen módon kell közreműködnie.

(2) Egy személyt általában legfeljebb 20 000 forint készpénz felvételével és szállításával szabad megbízni. Az ezt meghaladó, de 200 000 forintot el nem érő összegek átvételére és szállítására két személyt, a 200 000 Ft-nál nagyobb összegek átvételére és szállítására pedig három személyt kell a bankfiókhoz küldeni. Két vagy három személy esetében az egyik megbízott lehetőleg a pénztáros, a másik (második) pedig a rendészet tagja vagy - ahol rendészet szervezve nincs - lehetőleg munkásőr legyen. (A munkásőrnek ez a tevékenysége nem tekinthető "munkásőri szolgálat"-nak.) A főkönyvelő a pénz szállítására a gazdálkodó szerv helyi adottságai és körülményei figyelembevételével szigorúbb eljárást is előírhat.

(3) 20 000 forinton felüli összeget - a helyi adottságok figyelembevételével - gépkocsin kell szállítani.

13. §

(1) A készpénz felvételével és szállításával megbízott alkalmazottak felelősek az általuk átvett készpénzért. Feladataikat (a pénz átvételének és szállításának módját stb.) a gazdálkodó szerv ügyrendjében részletesen meg kell határozni és felelősségük körét velük közölni kell.

(2) A pénz átvételével és szállításával megbízott alkalmazottak felelőssége addig tart, amíg a pénzt a házipénztárban át nem vették és el nem helyezték.

(3) 20 000 forinton felüli összegnek a házipénztárban való elhelyezésénél a pénztári ellenőrnek is jelen kell lennie.

A házipénztári bizonylatok

14. §

(1) A házipénztári befizetések céljára bevételi pénztárbizonylatot (Sz. Ny. 13-7. és Sz. Ny. 13-8. számú nyomtatványok), a kiadások céljára pedig kiadási pénztárbizonylatot (Sz. Ny. 13-9. számú nyomtatvány) kell használni.

(2) A bizonylattömbök szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok. Azokat a főkönyvelő vagy a főkönyvelő által megbízott dolgozó őrzi, és azokról megfelelő nyilvántartást vezet. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen: kinél, milyen sorszámú bizonylattömbök vannak használatban.

(3) A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylatokat szabad felhasználásra kiadni. A pénztáros a be- és kifizetések időrendi sorrendjében havi sorszámmal látja el a bizonylatokat. Ez a szám lesz a pénztári tétel sorszáma a pénztárjelentésben.

Pénztári bevételezés

15. §

(1) A bevételi pénztárbizonylatot a megfelelő alapbizonylat alapján a számfejtő állítja ki. A pénztáros készpénzt csak szabályszerűen kiállított bevételi pénztárbizonylat alapján vehet át. Bevételezés előtt meg kell vizsgálnia, hogy a bizonylat alaki szempontból az előírásoknak megfelel-e.

(2) Készpénzbefizetés esetén a bevételi pénztárbizonylatot a befizetőnek tintával vagy tintaceruzával alá kell írnia. Egyidejűleg a befizető részére a befizetés teljesítését igazoló elismervényt kell kiszolgáltatni. Nem személyes befizetés esetén a bizonylaton hivatkozni kell a vonatkozó okiratra (pl. postautalványra), illetve a bevételezést elrendelő ügyiratra stb.

(3) A gazdálkodó szerveknek (központjukhoz, hálózati szerveikhez stb.) a készpénzben befolyó bevételeket a házipénztárukba kell bevételezniök és a Bank által megállapított módon és határidőben a banki pénztárnál vagy postahivatalnál bankszámlájukra be kell fizetniök.

(4) A gazdálkodó szervek készpénzbevételeikből közvetlen kifizetést - a bankszámlára való befizetés, majd az onnan való pénzfelvétel mellőzésével - csak a Bank rendelkezéseiben megállapított esetekben és módon teljesíthetnek.

16. §

(1) A postai kézbesítés útján érkező készpénzösszegek bevételi pénztárbizonylatához a számfejtőnek minden esetben csatolnia kell a postai értesítő szelvényt.

(2) A gazdálkodó szervek a postai kézbesítés útján érkező összegeket a házipénztárba való bevételezés helyett - a Bank vonatkozó előírásai szerint - bankszámlájukra is irányíthatják.

(3) Azok a pénzbeszedők, akik a főkönyvelőtől kapott írásbeli meghatalmazás alapján a pénztáron kívül vehetnek át pénzösszegeket, az általuk beszedett összegeket 24 órán belül kötelesek a házipénztárba, illetve a bankszámlára befizetni.

17. §

(1) A pénztáros csak valódi és forgalomképes pénzeket (bankjegyeket és érméket) fogadhat el a befizetőtől és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet.

(2) Nem fogadható el sérült (beszakadt, rongálódott, megcsonkult, egyes részeiben hiányos stb.) bankjegy.

(3) Nem fogadható el az olyan érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem a forgalomban természetes kopás következtében, hanem más ok miatt (pl. szándékos rongálás miatt) vesztett súlyából vagy sérült meg.

(4) Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisítványnak látszó bankjegyet, illetőleg érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el, a bankjegyet vagy érmét vissza kell tartania és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatnia arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a hamisítványt. A jegyzőkönyvbe fel kell venni a befizető nevét, foglalkozását és lakcímét, valamint személyi igazolványának számát. A jegyzőkönyvet a befizetővel alá kell íratni. Az aláírás esetleges megtagadásának tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az átvett hamis, vagy hamisítványnak látszó pénzről a befizetőnek elismervényt kell adni, amelyen - bankjegy esetén - fel kell tüntetni annak sorozat- és sorszámát.

(5) A hamis pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a hamis pénzzel együtt át kell adni a Banknak. A Bank a lefolytatott vizsgálat eredményéről a gazdálkodó szervet és a befizetőt tájékoztatja.

Pénztári kifizetés

18. §

(1) A kiadási pénztárbizonylatot a megfelelő alapbizonylat alapján a számfejtő állítja ki.

(2) A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, az ellenőr kézjegyével ellátott és utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból összegeket. A pénztárosnak a kifizetés előtt meg kell vizsgálnia, hogy a bizonylat alaki szempontból az előírásoknak megfelel-e.

(3) A pénztáros utalványozási joggal felruházott személy rendelkezése nélkül nem teljesíthet kifizetéseket. A pénztár ügyfelektől, elzárt helyiségében az utalványozásra jogosultak nevét és aláírását ki kell függeszteni.

(4) A pénztáros saját kezdeményezésére, vagy utalvány nélkül, vagy a pénz átvételét csak ideiglenes jelleggel elismerő nyugta (ún. bon) alapján kifizetést nem teljesíthet.

19. §

(1) A pénztárosnak a kifizetéskor meg kell állapítania, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni. Megbízott részére történő rendszeres kifizetéseknél az esetenkénti meghatalmazás helyett visszavonásig érvényes meghatalmazás is adható. Ezekről a meghatalmazásokról a pénztáros külön nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A pénz átvevőjének személyazonosságát szolgálati igazolványával, vagy személyi igazolványával kell igazolnia. A pénz átvételét az átvevőnek (nem személyes megjelenés esetén: a meghatalmazottnak) a kifizetési bizonylaton aláírásával kell elismernie. A bizonylaton - ha az átvevő nem a gazdálkodó szerv dolgozója - az átvevő személyi igazolványának számát is fel kell tüntetni.

Munkabérfizetés

20. §

(1) A pénztáros csak a készpénzben ténylegesen kiadható (nettó) munkabért fizetheti ki a gazdálkodó szerv dolgozói részére, illetve csak ezeket az összegeket adhatja át kifizetés céljából a kifizető helyek (az osztályok, csoportok, üzemrészek stb.) megbízottai részére. A megbízottak kötelesek a pénz átvételét elismerni. Az elismervényt a munkabérek kifizetésének elszámolásáig a pénztáros őrzi. A megbízottak a pénztárostól átvett összegekért anyagilag felelősek.

(2) Ha a dolgozó a bérfizetés napján távol van és munkabérének átvételére másnak meghatalmazást nem adott, a részére járó összeget legkésőbb a bérfizetés napját követő második munkanapon MNB postautalványon el lehet küldeni lakcímére, vagy egyéb bejelentett tartózkodási helyére. Az ilyen tételre vonatkozó rendelkezést a bérelszámolás készíti el és juttatja el a pénzügyi osztályhoz (pénzügyi előadóhoz).

(3) Ha a gyáregység, telep, üzemegység stb. székhelyén nincs számlavezető bankfiók, a fel nem vett bérek belföldi postautalványon is feladhatók a dolgozók részére. Ilyen esetben azonban feladóként a gazdálkodó szerv központjának pénzügyi osztályát (főkönyvelőségét) kell feltüntetni.

(4) Ha a gazdálkodó szerv a dolgozó munkabérét belföldi postautalványon küldi el, a postai feladóvevényt a fizetési jegyzékhez kell csatolni. A bérfizetési jegyzékben a pénz átvételének elismerésére szolgáló helyen fel kell tüntetni, hogy a munkabért postán (MNB postautalványon, vagy belföldi postautalványon) küldték el. Tartós kirendelés (külszolgálat) vagy hasonló ok miatti távollét esetén - ha a dolgozó munkabérének átvételére másnak meghatalmazást nem adott - a munkabért a bankszámláról kell MNB postautalványon kifizetni. Az ilyen tételek elküldéséről a bérelszámolás rendelkezése alapján ugyancsak a pénzügyi osztály (pénzügyi előadó) gondoskodik.

(5) A dolgozó által fel nem vett, illetve árrészére postautalványon el nem küldött munkabéreket a bérfizetés napján vissza kell vételezni a házipénztárba. Ha a kifizetőhelyeken a pénz biztonságos megőrzésének feltételei megvannak, az ügyviteli utasításban a gazdálkodó szerv vezetője előírhatja, hogy a fel nem vett munkabéreket legkésőbb a bérfizetés napját követő második munkanapon kell a házipénztárba visszavételezni.

(6) Az előző bekezdés szerint visszavételezett összegek további kezelésére és felhasználására vonatkozóan a Bank rendelkezései az irányadók.

Pénztári nyilvántartás

21. §

(1) A pénztáros a pénztárban levő pénzeket címletenként elkülönítve köteles kezelni.

(2) Minden 100 db azonos címletű bankjegyből bankjegycsomagot kell készíteni. A bankjegyeket összefogó papírszalagon a pénztáros aláírásával igazolja a bankjegycsomag készítésének keltét, a csomagban levő bankjegyek darabszámát, címletét és összértékét. A pénztárban a bankjegycsomagokon kívül csak 100 darabnál kevesebb azonos címletű bankjegy lehet.

(3) Az érméket a pénztárban címletenként rendezve kell tartani és zsákokba, illetve zacskókba, vagy tekercsekbe kell csomagolni.

22. §

(1) A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetését - a teljesítést megelőzően - felmerülésük sorrendjében pénztárjelentésben kell feljegyeznie.

(2) A pénztárjelentést (B. Sz. Ny. 13-20. r. számú nyomtatvány) a főkönyvelő által hitelesíttetni kell.

(3) A naponta többször ismétlődő, azonos jellegű, kisebb tételeket (pl. közlekedési költségeket) a pénztárjelentésben nem kell feltétlenül tételenként feljegyezni. Az ilyen kisebb összegű kifizetések napközben gyűjthetők és összesítő bizonylat alapján azok végösszegét lehet a pénztárjelentésben egy tételben feljegyezni.

23. §

(1) A pénztáros a pénztári órák befejezésével napi pénztárzárlatot köteles készíteni. Ez alkalommal

a) meg kell állapítania - címletenkénti részletezésben - a pénztárban levő készpénzállományt,

b) a pénztárjelentés alapján meg kell állapítania a bevételek és kiadások napi végösszegét, majd - az előző napi készpénzmaradvány figyelembevételével - a pénztár feljegyzései szerinti egyenleget,

c) a b) pont szerint megállapított egyenleget egyeztetni kell az a) pont szerint megállapított valóságos készpénzállománnyal,

d) az egyeztetés során mutatkozó esetleges eltéréseket még a megállapítás napján fel kell derítenie, illetve, ha ez nem vezetne eredményre, az eltérést rendeznie kell. Az eltérés rendezéséről az ellenőr által is aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv szerinti többletet a pénztárba be kell vételezni, a hiányt pedig a pénztáros befizetési kötelezettségeként elő kell írni,

e) a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokon az elszámolás tényét feltűnő jellel (bélyegzővel, lyukasztással stb.) meg kell jelölnie.

(2) A pénztárjelentést és a készpénzállomány meglétét az ellenőrnek az 5. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a főkönyvelő által meghatározott időközönként (de hetenként legalább két ízben) ellenőriznie kell.

24. §

(1) Ha a pénztárost bármely okból helyettesíteni kell, vagy ha a pénztáros beosztásából végleg távozik, pénztárzárlatot kell készítem. A pénztárzárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni. A pénztárzárlat után a helyettesítendő, illetőleg távozó személy által kezelt pénzt, értéket, továbbá bizonylatokat és nyilvántartásokat a helyettesnek, illetve az utódnak át kell adni, aki az átvétel alkalmával az elszámolások helyességéről meggyőződni köteles.

(2) A pénztárzárlatnál, valamint az átadásnál az átvevőnek, az átadónak és az ellenőrnek jelen kell lennie. Ha az átadásnál az átadó betegség vagy egyéb ok miatt jelen lenni nem tud, az átadó helyett a főkönyvelőnek (vagy megbízottjának) kell jelen lennie.

(3) A pénztárzárlatról, valamint az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet és a pénztári nyilvántartásokat az átadónak, az átvevőnek és az ellenőrnek alá kell írnia.

Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása

25. §

(1) Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni:

beszerzésre, felvásárlásra,

kiküldetési költségekre,

jóléti elszámolásra,

kiskiadásokra (reprezentációs költségek, bélyeg stb.).

(2) Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez indokoltan szükséges mértéket.

26. §

(1) Elszámolásra pénzt csak az arra feljogosított személyek utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje is fel van tüntetve. Az elszámolás véghatáridejét a gazdálkodó szerv ügyrendjében kell meghatározni, az azonban semmiképpen sem haladhatja meg a 30 napot, kiküldetésekkel kapcsolatban pedig azt a napot követő 3-ik munkanapot (külföldi kiküldetéseknél: a 8-ik munkanapot), melyen a kiküldöttnek munkahelyén jelentkeznie kell. Határidő előtt is el kell számolni, ha az elszámolás lehetővé vált (pl. beszerzésre adott összeg esetében a beszerzés megtörtént). Ilyen esetben legkésőbb az elszámolás lehetővé válását követő munkanapon kell a felvett összeggel elszámolni.

(2) Ha a kitűzött véghatáridő előtt mód van részleges elszámolásra (például beszerzésekre adott összeg esetében a beszerzések egy része megtörtént anélkül, hogy a többi része lehetetlenné vált volna), azt végre kell hajtani. A fennmaradó összeg elszámolásának véghatárideje ilyen esetben változatlan marad. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elszámolásra kiadott összeg a célnak megfelelően nem használható fel, a felvett összeget ugyancsak haladék nélkül vissza kell fizetni.

(3) Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására kikötött véghatáridő még nem érkezett el.

(4) Ha az elszámolásra kötelezett személynek az elszámolás eredményeként bizonyos összeget vissza kell fizetnie, ezt az összeget készpénzben még akkor is köteles visszafizetni, ha azonnal újabb összeget vesz fel elszámolásra. A befizetendő és felveendő összeget nem lehet egymással szemben beszámítani. Újabb összeget elszámolásra kiutalni csak akkor lehet, ha az elszámolásra kiadott összegeket nyilvántartó személy [27. § (1) bek.] igazolja, hogy a pénz felvevőjének elszámolatlan tétele nincs.

27. §

(1) A gazdálkodó szerv köteles az elszámolásra kiadott összegekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás vezetésével a pénztárost vagy pénzügyi osztály egyik dolgozóját kell megbízni.

(2) A nyilvántartásban elszámolási tételenként legalább a következő adatokat kell feltüntetni:

- a pénzt felvevő dolgozó neve,

- a pénz felvételének időpontja,

- a kiadási tételszám,

- a felvétel jogcíme,

- az elszámolásra felvett összeg,

- az elszámolás határideje,

- az elszámolás időpontja,

- a ténylegesen felhasznált összeg,

- a felhasználás jogcíme,

- a visszafizetett összeg,

- a bevételezési tételszám.

(3) Ha az elszámolásra kötelezett a kitűzött véghatáridőig nem számol el, a nyilvántartás vezetője köteles erről a vállalat pénzügyi vezetőjét, ha pedig az elszámolásra kötelezett a pénzügyi vezető vagy a főkönyvelő a vállalat vezetőjét haladék nélkül értesíteni.

(4) Azoknak a dolgozóknak a részére, akik rendszeresen vesznek fel elszámolásra összegeket, vagy esetenként nagyobb összeget vesznek fel, a könyvelésben egyéni elszámolási számlát kell vezetni.

28. §

Ha az egyes telepek, üzemegységek stb. vezetői kisebb kiadások teljesítésére rendszeresen ellátmányt kapnak, az ellátmány kezelésének és elszámolásának módját a jelen rendelet és a Bank rendelkezései alapján a helyi adottságok figyelembevételével az illetékes irányító szervek határozzák meg.

A szigorú számadású nyomtatványok kezelése és felhasználásuk nyilvántartása

29. §

(1) A gazdálkodó szerveknek - a jelen rendelet szempontjából - az alábbiakban felsorolt, sorszámozással ellátott nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelniök:

a) a bankszámla terhére kibocsátható

készpénzcsekk,

átutalási csekk,

elszámolási utalvány,

felvásárlási készpénzutalvány,

felvásárlási elszámolási utalvány,

űrlapokat tartalmazó füzetek,

b) a vállalati házipénztári pénzkezeléssel kapcsolatban

bevételi és kiadási pénztárbizonylat,

pénztárjelentés,

nyugta (ideértve a beszedendő összeget előnyomva feltüntetett nyugtát is),

űrlapokat tartalmazó füzetek,

c) továbbá mindazok az értékjegyek, amelyekért a felhasználás során ellenértéket fizetnek.

(2) A felsorolt nyomtatványokból beszerzett, illetve a gazdálkodó szerv rendelkezésére álló készleteket (ellátmányokat) jegyzék kíséretében kell a főkönyvelő, illetve az általa a nyomtatványok megőrzésével megbízott dolgozó részére állományba vétel, illetve kezelés és megőrzés végett átadni.

(3) Az átadási jegyzékben a csekkfüzeteket, utalványfüzeteket stb. nyomtatványfajtánként elkülönítve, ezen belül füzetenként emelkedő számsorrendben kell felsorolni. Ez a jegyzék egyúttal a dolgozó nyilvántartása az állományba vett nyomtatványokról.

(4) Az átvétel alkalmával a megőrzéssel megbízott dolgozónak meg kell vizsgálnia, hogy az egyes füzetekben az űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapokon a sorszámok és esetleges egyéb jelzések (pl. a vállalat számlavezető bankfiókjának jelzőszáma) helyesek-e.

(5) A felülvizsgált és helyesnek talált szigorú számadású nyomtatványokat lehetőleg páncélszekrényben (páncélkazettában) kell megőrizni.

(6) Ha a megőrzéssel megbízott dolgozó a kezelésében levő nyomtatványkészletből egyes füzeteket az annak felhasználásával megbízott személy részére kiad, a kiadás tényét a nyilvántartás vonatkozó tételénél (a megfelelő sorban) a kiadás keltének feltüntetésével keresztül kell vezetnie, és az átvételt ugyanott a megbízott személy aláírásával el kell ismertetnie.

30. §

(1) A szigorú számadású nyomtatványok felhasználásával megbízott személynek az átvett füzetben levő űrlapokról bekötött könyvben ("Csekkaláíró könyv") nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A nyilvántartásba a következő adatokat kell bejegyezni: az űrlapot mikor, kinek a rendelkezésére, milyen tétel (tartozás) kiegyenlítésére, milyen módon teljesített és milyen összegű fizetésre használták fel. A nyilvántartásban szerepelnie kell az első és a második aláíró aláírásának, valamint a kiállított és aláírt csekk, utalvány stb. átvevője aláírásának. A nyilvántartásba be kell jegyezni végül a bankszámla terhelésének keltét és a bejegyzés helyességét a vonatkozó tételnél a könyvelőnek aláírásával kell igazolnia. A nyilvántartásban az egyes űrlapokat - emelkedő sorszámuk szerint - külön-külön sorban kell felsorolni.

31. §

(1) A bankszámla terhére kibocsátott csekk, illetve utalvány aláírói kötelesek meggyőződni arról, hogy az a gazdálkodó szerv fennálló kötelezettségének - rendezésére szolgál-e.

(2) A banki könyvelési adatoknak a nyilvántartásba való bejegyzése alkalmával a nyilvántartás vezetőjének ellenőriznie kell, hogy a nyilvántartás szerint már kiállított és aláírt minden egyes csekkről, illetve utalványról megérkezett-e - a banki számlakivonat kíséretében - a vonatkozó "Terhelési értesítés".

32. §

(1) A kiállítás közben vagy más módon elrontott, bepiszkolódott, illetve elszakadt csekk- és utalványűrlapot nem szabad a számlavezető bankfiókhoz megküldeni, illetve forgalomba hozni. Az ilyen űrlapot két vastag vonással keresztben át kell húzni és "Rontott" szóval át kell írni.

(2) A "Rontott" jelzést az űrlap tőszelvényén és a nyilvántartásban a megfelelő sorban is fel kell tüntetni.

(3) A "Rontott" jelzésű űrlapokat - a főkönyvelő külön intézkedése alapján - időnként meg kell semmisíteni. A megsemmisítést a vonatkozó csekk, illetve utalványfüzetben visszamaradó tő-szelvények selejtezésével együtt kell végrehajtani,

(4) A gazdálkodó szerv bankszámlájának (gyáregységi, telepi számlájának stb.) megszüntetése esetén a felhasználatlanul maradt csekk-, illetve utalványfüzeteket (űrlapokat) a bankszámlát vezető bankfiókhoz vissza kell juttatni.

Egyéb rendelkezések

33. §

(1) Aki e rendelet rendelkezéseit megszegi, vagy aki a rendelkezések megtartásáról nem gondoskodik, fegyelmi felelősséggel tartozik.

(2) Az állami belkereskedelmi vállalatok és szövetkezetek (fmsz-ek) bolti és vendéglátóipari egységeiben, továbbá a gyógyszertárakban levő pénztárak pénzkezelését a szakminiszter, illetve a SZÖVOSZ elnöke a pénzügyminiszterrel együttesen kiadott jogszabályban szabályozzák.

(3) A mezőgazdasági termények és termékek felvásárlásával foglalkozó vállalatoknál és szövetkezeteknél (fmsz-eknél) a felvásárlásra kiadott ellátmányok kezelésének és elszámolásának módját a pénzforgalomról, a bankhitelről és a bankellenőrzésről szóló 6/1961. (III. 7.) Korm. számú, a 12/1963. (VII. 10.) PM számú és a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével az élelmezésügyi miniszter, illetve a SZÖVOSZ elnöke a pénzügyminiszterrel együttesen kiadott jogszabályban szabályozzák.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki az állami költségvetési szervekre és a költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi szervekre, továbbá a pénzintézetekre.

(5) Ez a rendelet nem érinti a 12/1963. (VII. 10.) PM számú rendelet rendelkezéseit.

(6) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 369-1/1953. (PK 28.) PM számú utasítás hatályát veszti.

Dr. Timár Mátyás s. k.,

pénzügyminiszter