12/1963. (VII. 10.) PM rendelet

a pénzforgalomról, a bankhitelről és a bankellenőrzésről szóló 6/1961. (III. 7.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A 6/1961. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-ának (6) bekezdésében és 17. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 15 1962. (V. 6.) Korm. rendelet 50. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az 53., 54., 68. és 69. §-ok tekintetében az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

[A vastag betűvel szedett szöveg a kormányrendelet (a továbbiakban: R.), a vékonybetűs szöveg pedig a végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit tartalmazza.]

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Vhr. 1. § Az R. és a Vhr. szempontjából gazdálkodó szervnek kell tekinteni

a) az állam által vállalat (nagyvállalat) formájában létesített minden szervet (a továbbiakban: vállalat),

b) az állam által nem vállalati formában létesített egyéb gazdálkodó szervet, ha az önálló elszámolás alapján működik, így különösen a trösztöket, a központokat, a gazdasági irodákat, az állami tulajdonban álló kereskedelmi társaságokat stb. (a továbbiakban: egyéb állami gazdálkodó szerv),

c) az állami költségvetési szerveket (a továbbiakban: költségvetési szerv),

d) a szövetkezeteket (mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport, szakszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, kisipari és háziipari szövetkezet, földművesszövetkezet, takarékszövetkezet stb.), azok szövetségeit és központjait, a szövetkezeti vállalatokat, a földművesszövetkezet keretében működő termelői szakcsoportokat, mezőgazdasági társulásokat, falusi ifjúsági szövetkezeteket, továbbá mind az önálló, mind a földművesszövetkezet keretében működő hegyközségeket, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek önálló közös vállalkozásait és a vízgazdálkodási társulatokat (a továbbiakban: szövetkezet),

e) a társadalmi szervezeteket és azok vállalatait (a továbbiakban: társadalmi szervezet).

Vhr. 2. § (1) Az R.-nek és a Vhr.-nek a szerződések tartalmára vonatkozó szabályait - ha azokat a felek a szerződésbe nem veszik fel - szerződési kikötéseknek kell tekinteni.

(2) Az R.-nek és a Vhr.-nek azoktól a rendelkezéseitől, amelyek nem a szerződések tartalmára vonatkoznak, csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt az R. vagy a Vhr. megengedi.

I. Pénzforgalom

R. 1. §

(1) Állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, szövetkezet és más szocialista gazdálkodó szerv (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) - ha jogszabály kivételt nem tesz - köteles pénzforgalmát bankszámlán lebonyolítani és ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni.

(2) A bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. [Ptk. 535. § (1) bekezdés.]

R. 2. §

(1) A gazdálkodó szerv pénzeszközeit - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - a szerződés alapján részére nyitott bankszámlán köteles tartani.

(2) A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja. [Ptk. 535. § (2) bekezdés.]

(3) Gazdálkodó szervnek a bankszámláján fennálló követelése után kamat a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben jár.

(4) A számlakövetelés kimerülése a számlaszerződést nem szünteti meg. [Ptk. 535. § (3) bekezdés.]

R. 3. §

A bankszámlával rendelkező gazdálkodó szerv fizetéseit bankszámlák között történő elszámolás útján, külön szabályozott esetekben pedig - az azokra meghatározott módon és értékhatárok között - készpénzben teljesíti.

R. 4. §

(1) Bankszámlaszerződést állampolgárok is köthetnek.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében nem említett szervek, továbbá azok a kisiparosok, akik állami vállalatok, állami szervek és szövetkezetek részére rendszeresen szállítanak árut, illetve rendszeresen teljesítenek szolgáltatást, jogszabály által meghatározott esetekben kötelesek a kijelölt pénzintézettel bankszámlaszerződést kötni.

II. FEJEZET

A PÉNZFORGALOMRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A bankszámla

Bankszámlaszerződés

Vhr. 3. § (1) Bankszámlaszerződést - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak egy pénzintézettel lehet kötni, éspedig

a) a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: Bank) kötnek szerződést a vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek - a b) pontban foglalt kivétellel -, a költségvetési szervek és a szövetkezetek - a c) pontban foglalt kivétellel -, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt társadalmi szervezetek,

b) a Magyar Beruházási Bankkal (a továbbiakban: Beruházási Bank) kötnek szerződést az építőipari vállalatok (ideértve a magas- és mélyépítőipari, a szak- és szerelőipari, valamint az építőipar körébe vont készletező vállalatokat), a tervező, ingatlankezelő és beruházási vállalatok és ilyen jellegű egyéb állami gazdálkodó szervek,

c) az Országos Takarékpénztárral (a továbbiakban: Takarékpénztár) kötnek szerződést a tanácsok a községfejlesztési alap tekintetében, a takarékszövetkezetek, a lakásszövetkezetek, a vízgazdálkodási társulatok, ha ez utóbbiak érdekeltségi területének több mint a fele állampolgár használatában van, az a) pont szerint kijelöltek kivételével a társadalmi szervezetek, a gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személyek; az állampolgárok és azok polgári jogi társaságai (a továbbiakban: állampolgár).

(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt rendelkezés alól külön intézkedéssel kivételt tehet.

(3) A bankszámlaszerződés akkor is létrejön, ha a pénzintézet a féllel egyetértésben a bankszámlát megnyitja és erről a felet írásban értesíti.

(4) A pénzintézet bankszámlát csak a jogszabályban előírt feltételek szerint (pl. nyilvántartásbavétellel) létrejött gazdálkodó szerv részére nyithat.

(5) Költségvetési szerv és költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi szervezet részére a pénzintézet bankszámlát csak a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint nyithat.

Vhr. 4. § A bankszámláról való rendelkezés részletes szabályait a pénzintézet állapítja meg.

Vhr. 5. § A bankszámlaszerződést kötő gazdálkodó szerv köteles a számlavezető pénzintézetnek a bankszámláról való rendelkezéssel és általában a pénzforgalommal kapcsolatos rendelkezéseit megtartani.

Betétkamat és bankköltség

Vhr. 6. § (1) Ha a pénzügyminiszter engedélye alapján a gazdálkodó szervnek a bankszámláján fennálló követelése után kamat jár, a kamat évi öt százaléknál magasabb mértékben csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával köthető ki.

(2) A pénzintézet a számlatulajdonos bankszámlájának vezetéséért és pénzforgalmának lebonyolításáért bankköltséget számíthat. A bankköltség mértéke csak a pénzügyminiszter által megengedett esetben haladhatja meg a bankműveletben szereplő összeg egy ezrelékét; ezen felül a pénzintézet csak a bankművelet során szükségképpen felmerült külön költséget számíthatja fel. A bankköltséget a pénzintézet jogosult a számlatulajdonos bankszámlája terhére - annak rendelkezése nélkül is - beszedni.

Házipénztár

Vhr. 7. § (1) A pénzintézet engedélyezheti, hogy a gazdálkodó szerv a készpénzfizetések (25. §) teljesítéséhez szükséges pénzeszközöket házipénztárában vagy a postán (31-33. §) tarthassa.

(2) A házipénztárban készpénzfizetés céljára a bankszámláról készpénzben felvett és a házipénztárba a 27. § (2) bekezdésében szabályozott módon befolyó összegeknek megfelelő készpénzt lehet tartani.

Vhr. 8. § (1) A gazdálkodó szerv köteles a házipénztárába befolyó bevételeit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a pénzintézet által megállapított határidőben bankszámlájára befizetni.

(2) A pénzintézet indokolt esetben engedélyt adhat a gazdálkodó szervnek arra, hogy a házipénztárába befolyó bevételeket a pénzintézet által megjelölt célú készpénzfizetésekre felhasználhassa. Ez a rendelkezés a költségvetési szervekre és a költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi szervezetekre nem vonatkozik.

(2) A 14. § rendelkezéseit az azonnali beszedési megbízásra is alkalmazni kell.

Vhr. 17. § A beszedési megbízással kiegyenlített követelés visszakövetelése ugyancsak beszedési megbízással történik, ha azt jogszabály vagy a Bank rendelkezése ki nem zárja. Ilyen beszedési megbízást csak a 15. § (2) bekezdésében meghatározott jogcímen lehet benyújtani; a 14-16. § rendelkezéseit erre a beszedési megbízásra és az annak teljesítése ellen emelt kifogásra is alkalmazni kell.

Vhr. 18. § (1) A Bank által a fuvardíj beszedési megbízási rendszerbe bevont fuvarozó és fuvaroztató gazdálkodó szerveknek a belföldi árufuvarozásért és szállítmányozásért járó fuvardíjat és fuvarozási mellékköltségeket fuvardíj beszedési megbízással (fuvarinkasszóval) kell elszámolniuk.

(2) A fuvardíj beszedési megbízás teljesítése ellen kifogásnak nincs helye (azonnali beszedési megbízás). A Bank állapítja meg, hogy fuvardíj beszedési megbízás alapján kifizetett összeget milyen esetben lehet beszedési megbízás útján visszakövetelni.

(3) A fuvardíj beszedési megbízással érvényesített követelés fennállását, összegszerű helyességét és esedékességét a Bank által meghatározott okmányokkal kell igazolni.

(4) A pénzintézet a fuvardíj beszedési megbízás összegét a fuvaroztató bankszámlájának megterhelése előtt jóváírhatja a fuvarozó bankszámláján.

(5) A Bank az (1) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések alól kivételt állapíthat meg és a fuvardíj beszedési megbízással érvényesíthető követelések körét korlátozhatja vagy fuvarozással kapcsolatos egyéb követelésekre is kiterjesztheti.

Tervszerinti fizetés

Vhr. 19. § (1) A tervszerinti fizetési rendszerben a szállító, eladó vagy szolgáltatást teljesítő gazdálkodó szerv (a továbbiakban: eladó) a vevővel vagy szolgáltatást igénybevevővel (a továbbiakban: vevő) kötött megállapodás alapján azzal bizza meg a pénzintézetet, hogy a rendszeresen ismétlődő áruszállítások vagy szolgáltatások (a továbbiakban: szállítás) előre felbecsült ellenértékét a szállítások tervezett ütemének megfelelő részösszegekben számolja el a bankszámlák között.

(2) Tervszerinti fizetésnek van helye, ha

a) mind az eladó, mind a vevő a beszedési megbízási rendszerbe tartozó gazdálkodó szerv,

b) a teljesítendő fizetés azonos vagy hasonló fajtájú szállítások ellenértéke,

c) azonos vagy hasonló mennyiségű szállítások három napot meg nem haladó időközökben ismétlődnek és

d) az eladó és a vevő a tervezett szállítások értékének és ütemének megfelelő fizetésre, valamint a teljesített fizetések és a szállítások ellenértéke között fennálló különbözet elszámolására külön megállapodást kötött; a megállapodás az eladó bankszámláját vezető pénzintézet jóváhagyásával válik érvényessé,

(3) A pénzintézet az eladó és a vevő együttes kérelmére abban az esetben is engedélyezheti a tervszerinti fizetést, ha a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt valamennyi feltétel nem áll fenn.

Elszámolási utalvány

Vhr. 20. § (1) Elszámolási utalvánnyal az azt kibocsátó gazdálkodó szerv (a továbbiakban: kötelezett) megbízza a pénzintézetet, hogy az utalvány összegét bankszámlája terhére az utalványon megnevezett eladó vagy szolgáltató gazdálkodó szerv (a továbbiakban: jogosult) bankszámláján írja jóvá.

(2) A kötelezettnek az elszámolási utalványt át kell adnia az áru vagy a szolgáltatás és az arról kiállított számla ellenében a jogosultnak.

(3) A kötelezett megjelölheti az elszámolási utalványon azt a legnagyobb összeget, amelynek erejéig az elszámolási utalvány elfogadható.

(4) Az elszámolási utalvány nem ruházható át és ellenében készpénzt kifizetni nem szabad. A jogosultnak az elszámolási utalványt az elszámolás végrehajtása végett a bankszámláját vezető pénzintézethez kell benyújtania.

(5) A jogosult csak a pénzintézet előírásainak megfelelően kiállított elszámolási utalványt fogadhat el a kötelezettől vagy annak igazolt meghatalmazottjától. Külön meghatalmazás nélkül is igazolt meghatalmazottnak kell tekinteni a kötelezett munkavállalóját, illetve - szövetkezet esetében - tagját is. Az utalványon a jogosultnak az átadó személy nevét és személyi igazolványának a számát fel kell tüntetnie. Hiányosan vagy szabálytalanul kiállított elszámolási utalvány beváltását a pénzintézet megtagadja.

(6) A pénzintézet a szabálytalan vagy szabálytalanul felhasznált utalvány beváltásáért nem felelős. Elszámolási utalvány (utalványűrlap) megsemmisítése iránt nem lehet eljárást indítani; beváltása a pénzintézetnél nem tiltható le.

(7) Az elszámolási utalványtömböket és utalványokat a Bank által megállapított szabályok szerint kell igényelni és kezelni.

Vhr. 21. § (1) A felvásárlási elszámolási utalvány a felvásárlásra feljogosított gazdálkodó szerv által más gazdálkodó szervtől felvásárolt mezőgazdasági termények, termékek, állatok és állati termékek vételárának és a vételár járulékainak kiegyenlítésére szolgál és abban az esetben alkalmazható, ha a vételár és járulékai az átvételkor nyomban kiegyenlíthetők.

(2) A 20. § rendelkezéseit a felvásárlási elszámolási utalványra a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az eladó által kiállított számlát a felvásárló által kiállított vételi jegy helyettesítheti;

b) a felvásárlási elszámolási utalványon az utalvány átadójának nevét és személyi igazolványának a számát nem kell feljegyezni;

c) a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni.

Vhr. 9. § A Banknál és a Beruházási Banknál bankszámlával rendelkező gazdálkodó szerv házipénztári állománya a napi pénztárzárlat után nem haladhatja meg a pénzintézet által a gazdálkodó szerv kérelme alapján megállapított összeget.

A fizetések általános szabályai

Vhr. 10. § Bankszámlára készpénzbefizetést a bankszámlát vezető pénzintézet pénztáránál, továbbá - befizetési lappal, átutalási postautalvánnyal, belföldi postautalvánnyal, valamint után-vételi, pénzbeszedési vagy távirati utalvánnyal -bármely postahivatalnál lehet teljesíteni.

Vhr. 11. § (1) A gazdálkodó szerv bankszámlájára vagy bankszámlájáról történő fizetésnél a pénzintézetnek vagy a postának adott megbízás alkalmával meg kell jelölni a fizetés jogcímét. A pénzintézet ez alól a szabály alól kivételt tehet.

(2) A gazdálkodó szervnek az egyes fizetéseket nem szabad megosztania abból a célból, hogy kisebb összegű fizetés más módon (pl. elszámolás helyett készpénzben) legyen teljesíthető.

Vhr. 12. § (1) Ha a gazdálkodó szerv a fizetést bankszámlák közötti elszámolás útján teljesíti, a fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját - a pénzintézet által közzétett szabályoknak megfelelően - megterheli.

(2) A bankszámlára készpénzzel teljesített fizetést a gazdálkodó szervek egymásközti fizetései esetében akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a készpénzt a pénzintézet pénztáránál vagy a postán befizetik.

A bankszámlák közötti elszámolás módjai

Vhr. 13. § A gazdálkodó szervek követeléseinek, illetve tartozásainak a bankszámlák közötti elszámolása

a) beszedési (inkasszó-) megbízás (ideértve a fuvardíjbeszedési megbízást is),

b) tervszerinti fizetés,

c) elszámolási utalvány (ideértve a felvásárlási elszámolási utalványt is) vagy

d) átutalás útján történik.

Beszedési megbízás

Vhr. 14. § (1) A beszedési (inkasszó-) megbízással a pénzkövetelésre jogosult (a továbbiakban-, jogosult) megbízza a pénzintézetet, hogy pénzkövetelését a kötelezettként megjelölt szerv (a továbbiakban: kötelezett) terhére bankszámlák között történő elszámolás útján egyenlítse ki.

(2) A gazdálkodó szervek a beszedési megbízási rendszerbe tartoznak, ha bankszámlájuk van. A Bank a gazdálkodó szervek részvételét a beszedési megbízási rendszerben korlátozhatja és gazdálkodó szervnek nem minősülő bankszámlatulajdonos jogi személyeket is bevonhat a beszedési megbízási rendszerbe.

(3) Beszedési megbízással - amennyiben a Bank kivételt nem tesz - termék- (áru-) szállításból (áruértékesítésből) vagy szolgáltatásból eredő pénzkövetelések érvényesíthetők. Beszedési megbízással érvényesíthetők azok az egyéb pénzkövetelések is, amelyek ily módon való érvényesítését jogszabály lehetővé teszi.

(4) A beszedési megbízással érvényesített követelés fennállását, összegszerű helyességét és esedékességét a Bank által meghatározott okmányokkal kell igazolni.

Vhr. 15. § (1) A kötelezett a beszedési megbízás teljesítése ellen a pénzintézet által megállapított határidőn belül - a (2) bekezdés szerint - kifogással élhet, kivéve, ha azt jogszabály, a Bank rendelkezése vagy a felek szerződése kizárja.

(2) A kötelezett kifogással élhet, amennyiben

a) a számlázott terméket (árut) vagy szolgáltatást nem rendelte meg vagy későbbi időpontra rendelte meg, feltéve, hogy a terméket (árut) a jogosult rendelkezésére bocsátotta, visszaküldte, vagy át sem vette, illetve csak felelős őrzésre vette át,

b) a számlázott termék (áru) vagy szolgáltatás átvételét jogszabály vagy szerződés alapján más ok miatt volt joga megtagadni,

c) a számlázott termék (áru) vagy szolgáltatás ellenértékét már kiegyenlítette, vagy a jogosulttal szemben a pénzintézet engedélye alapján beszámítható ellenkövetelése van,

d) a jogosult a maga részéről a szerződést nem teljesítette,

e) helytelen számlázás történt,

f) a beszedési megbízás nem felel meg a Bank rendelkezéseinek,

g) a fizetés megtagadását jogszabály vagy a szer, ződés lehetővé teszi,

h) a Bank a kifogás emelését egyéb okból lehetővé teszi.

(3) A pénzintézet a beszedési megbízást - ha a teljesítésnek egyéb akadálya nincs - a nem kifogásolt összeg erejéig teljesíti.

(4) A kifogás folytán felmerült vita elintézésének módját külön jogszabály szabályozza.

Vhr. 16. § (1) Ha jogszabály, a Bank rendelkezése vagy a felek szerződése kizárja azt, hogy a kötelezett kifogást emeljen a beszedési megbízás teljesítése ellen, a követelést azonnali beszedési megbízással kell érvényesíteni. (Pl. azonnali beszedési megbízással kell érvényesíteni a kötelezett által összegszerűen elismert kötbér-, kamat- és kárigényt; az adót, a nyereségnek az államot illető részét, az értékcsökkenés leírt összegét és a társadalombiztosítási tartozást, ha ezeket a gazdálkodó szerv határidőben nem utalta át; az illeték- és vámköveteléseket; azokat a követeléseket, amelyek tekintetében a kötelezett a kifogásolási jogról lemondott.)

Átutalás

Vhr. 22. § (1) Az átutalással a bankszámlatulajdonos megbízza a pénzintézetet azzal, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget számoljon el a megbízásban megjelölt bankszámla javára.

(2) A bankszámlatulajdonos a pénztartozást átutalással egyenlítheti ki, ha jogszabály vagy a számlavezető pénzintézet rendelkezése az elszámolás más módját nem teszi kötelezővé.

(3) Az átutalónak a pénzintézet által meghatározott esetekben az átutalási megbízáshoz átutalási csekket kell csatolnia.

Közös szabályok

Vhr. 23. § Az egyes elszámolási módok igénybevételének szabályait - ha jogszabály erről nem rendelkezik - a Bank állapítja meg.

Vhr. 24. § A pénzintézet az esedékes követelésnek bankszámlák közti elszámolás útján történő érvényesítésére, illetve a lejárt tartozás ily módon való megfizetésére a gazdálkodó szervre kötelező határidőket írhat elő. A határidő megtartásának ellenőrzése érdekében a termék- (áru-) szállítás vagy szolgáltatás teljesítésének napját az átvevő (ideértve a fuvarozót vagy szállítmányozót is) köteles a teljesítést igazoló okmányon (átvételi elismervényen, fuvarlevélen stb.), illetve - a pénzintézet által meghatározott esetekben - a pénzintézetnek adott megbízáson (elszámolási utalványon, átutalási megbízáson stb.) feltüntetni.

A készpénzfizetés és annak módjai

Vhr. 25. § (1) A gazdálkodó szerv készpénzben fizetheti ki

a) a munkabéreket, illetve a szövetkezeti tagságon alapuló munkadíjakat,

b) a munkabéralapot nem terhelő munkabér- és személyi jellegű járandóságokat,

c) azoknak a mezőgazdasági terményeknek, termékeknek, állatoknak és állati termékeknek az ellenértékét, amelyet jogszabály szerint a felvásárló szervnek készpénzben kell kifizetnie,

d) a más gazdálkodó szervvel szemben fennálló tartozását ezer forint értékhatárig,

e) a kisiparos által szállított áru és végzett munka ellenértékét, állampolgároktól és gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személyektől történt árubeszerzés és ingatlanvásárlás ellenértékét, valamint az ezeket megillető bérleti díjakat a külön jogszabályban meghatározott esetekben és értékhatárig,

f) állampolgároknak az e) pontban felsoroltakon kívül egyéb jogcímen fennálló követeléseit - ha külön jogszabály nem tiltja - kétezer forint értékhatárig.

(2) Kétezer forintot meghaladó összegű tartozásaikat a gazdálkodó szervek az állampolgárok részére - az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsoroltak kivételével - csak a Takarékpénztár útján egyenlíthetik ki, ha azok lakóhelyén a Takarékpénztárnak fiókja működik. A Bank indokolt esetben engedélyezheti kétezer forintot meghaladó összegnek állampolgárok részére készpénzben történő kifizetését.

Vhr. 26. § A gazdálkodó szervek a 25. § szerint megengedett készpénzfizetéseket a pénzintézet előírásainak megfelelően a házipénztárukból vagy bankszámlájukról (kiutalással) teljesíthetik.

Készpénzfizetés a bankszámláról; készpénzellátás

Vhr. 27. § (1) A gazdálkodó szerv készpénzfizetést a bankszámláról készpénzcsekkel és MNB-postautalvánnyal teljesíthet.

(2) A gazdálkodó szerv készpénzzel való ellátására szolgálnak:

a) a készpénzcsekk,

b) az MNB-postautalvány,

c) a felvásárlási készpénzutalvány,

d) a postapénz,

e) a pénzforgalmi betétkönyv,

f) a pénzfelvételi betétkönyv,

g) a házipénztárba befolyt összegek [8. § (2) bekezdés].

Készpénzcsekk

Vhr. 28. § (1) A bankszámláról a pénzintézet előírásainak megfelelően kiállított készpénzcsekkel, vagy a Bank által külön szabályozott esetekben elismervény (a továbbiakban: készpénzcsekk) felhasználásával lehet pénzt felvenni, illetve fizetni.

(2) A Bank és a Beruházási Bank készpénzcsekkellenértékét csak a gazdálkodó szerv dolgozójának (szövetkezet tagjának is) fizetheti ki.

MNB-postautalvány

Vhr. 29. § (1) Az MNB-postautalvánnyal a bankszámlatulajdonos megbízza a pénzintézetet azzal, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget a posta útján fizessen ki a címzettnek.

(2) A gazdálkodó szerv a posta útján teljesítendő kifizetéseit, illetve ellátmánykiutalását MNB-postautalvánnyal köteles lebonyolítani, belföldi postautalvánnyal és pénzeslevéllel fizetést (ellátmánykiutalást) nem teljesíthet. E szabály alól a pénzintézet indokolt esetben kivételt engedélyezhet.

Felvásárlási készpénzutalvány

Vhr. 30. § (1) A felvásárló szerv a felvásárlási készpénzutalvánnyal felhívja a postahivatalt, hogy az utalvány összegét bankszámlája terhére fizesse ki az erre meghatalmazott dolgozójának. Felvásárlási készpénzutalványt csak a gazdálkodó szervnek erre meghatalmazott dolgozói állíthatnak ki.

(2) Felvásárlási készpénzutalvánnyal olyan mezőgazdasági termény, termék, állat és állati termék ellenértékének kiegyenlítése céljára lehet pénzt felvenni, amelyet a jogszabályok szerint az átvételkor kell készpénzben kifizetni. A Bank indokolt esetben egyéb termékek ellenértéke kiegyenlítésének céljára is engedélyezheti felvásárlási készpénzutalvány igénybevételét.

(3) A 20. § (6) bekezdésének rendelkezései a felvásárlási készpénzutalványra is vonatkoznak.

Postapénz

Vhr. 31. § (1) Ha a gazdálkodó szerv vagy annak telepe, kirendeltsége, fiókja stb. telephelyén nincs a számláját vezető pénzintézetnek fiókja, a bankszámlatulajdonos készpénzszükségletének biztosítására - a pénzintézet engedélyével - a kijelölt postahivatalhoz bankszámlájáról postapénzellátmányt utalhat ki, amelyet a címzett részletekben is felvehet. Indokolt esetben a számlavezető pénzintézet fiókjával azonos helységben működő postahivatalhoz is lehet postapénzellátmány kiutalását engedélyezni.

(2) A postapénzellátmányból felvett, de fel nem használt maradványösszegnek az engedélyezett házipénztári keretet (9. §) meghaladó részét a házipénztárból a gazdálkodó szerv nem fizetheti vissza a postára, hanem azt a bankszámlájára kell visszafizetnie.

(3) A fel nem használt postapénzt a postahivatal

- a bankszámlatulajdonos rendelkezése nélkül is

- köteles tizennégy nap elteltével a bankszámlára visszautalni.

Pénzforgalmi betétkönyv

Vhr. 32. § (1) Ha a gazdálkodó szerv vagy annak telepe, kirendeltsége, fiókja stb. telephelyén nincs a számláját vezető pénzintézetnek fiókja, a bankszámlatulajdonos a Bank engedélyével készpénzellátmányt utalhat ki a helybeli postahivatalnál nyitott pénzforgalmi betétkönyvre (ún. csekkbetétkönyvre). Indokolt esetben a számlavezető pénzintézet fiókjával azonos helységben is lehet pénzforgalmi betétkönyv nyitását engedélyezni.

(2) A pénzforgalmi betétkönyvből felvett, de fel nem használt maradványösszeget a betétkönyvbe vissza lehet fizetni.

(3) A pénzforgalmi betétkönyvben nyilvántartott követelés után kamat nem jár.

Pénzfelvételi betétkönyv

Vhr. 33. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére nyitott pénzfelvételi betétkönyvekre a pénzforgalmi betétkönyvre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzfelvételi betétkönyvre készpénzfizetésnek helye nincs.

(2) A Bank indokolt esetben más gazdálkodó szerv részére is nyithat pénzfelvételi betétkönyvet.

Készpénzfelhasználás

Vhr. 34. § A gazdálkodó szerv köteles a pénzintézetnek adott megbízáson a bankszámlájáról a 28-33. §-ban foglaltak szerint felvett vagy kiutalt összeg rendeltetését feltüntetni és ezeket az összegeket csak a megbízáson közölt célra használhatja fel. A pénzintézet ez alól a szabály alól kivételt tehet és az összeg rendeltetésének utólagos közlését is engedélyezheti. A házipénztárba befolyó bevételek közvetlen felhasználására feljogosított gazdálkodó szerv köteles a felhasználás jogcímét utólag közölni a pénzintézettel.

A fizetések különös szabályai

Fizetés a munkabéralap terhére

Vhr. 35. § Munkabért csak a munkabéralap terhére szabad kifizetni, illetve a munkabéralap terhére mást mint munkabért kifizetni nem szabad.

Pénzfizetésre szóló határozatok végrehajtása

Vhr. 36. § (1) A gazdálkodó szerveknek egymással szemben fennálló pénzköveteléseire vonatkozó végrehajtható bírósági, döntőbizottsági vagy államigazgatási határozatok (a továbbiakban: határozat) végrehajtása azonnali beszedési megbízás útján történik. Ha a határozat végrehajtás foganatosítására nem alkalmas, illetve a megbízás teljesítéséhez szükséges adatok vagy okiratok hiányoznak, a pénzintézet a megbízást hiánypótlásra visszaadja, illetve - ha a hiány nem pótolható vagy azt a megszabott határidő alatt nem pótolták - a megbízás teljesítését megtagadja. A hiányok határidőben történt pótlása esetén a megbízást úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is helyesen nyújtották volna be.

(2) Ha mindkét fél a beszedési megbízási rendszerbe tartozik, a végrehajtás akkor is az (1) bekezdés szerint történik, ha valamelyik fél nem minősül gazdálkodó szervnek.

(3) Az (1) bekezdésben említett államigazgatási határozatot azonnali beszedési megbízással a pénzintézet csak akkor hajtja végre, ha a határozat végrehajtását az ügyben elsőfokon eljárt vagy más erre jogosult államigazgatási szerv elrendelte. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az államigazgatási határozatot jogszabály alapján a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell végrehajtani.

(4) Az ugyanazon középfokú irányító szerv alá tartozó gazdálkodó szervek között felmerülő és jogszabály szerint a középfokú irányító szerv vezetőjének elbírálása alá tartozó vitás ügyekben hozott, pénzfizetésben marasztaló döntés végrehajtásánál az államigazgatási határozatok végrehajtására vonatkozó szabályok az irányadók.

Vhr. 37. § (1) A határozat végrehajtásaként teljesített azonnali beszedési megbízás összegét beszedési megbízással nem szabad visszakövetelni.

(2) A pénzintézet hivatalból vagy valamelyik fél panaszára felülvizsgálhatja a végrehajtás foganatosítását, ha kétség merül fel, hogy az nem a határozat rendelkezései szerint történt, vagy ha a végrehajtott követelés elévülését a (4) bekezdés rendelkezése vagy más jogszabály szerint hivatalból figyelembe kellett volna venni. A felülvizsgálat eredményétől függően a pénzintézet hivatalból intézkedik, hogy a határozat helytelen végrehajtásából eredő téves bejegyzéseket a bankszámlákról töröljék. Ha a panasznak a pénzintézet nem ad helyt, a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a jogszabályokban foglalt rendelkezések, ezek hiányában pedig a (3) bekezdés rendelkezései az irányadók.

(3) Ha valamelyik fél vitatja, hogy a pénzintézet a végrehajtást a határozatnak megfelelően foganatosította, vagy elévülés címén tiltakozik a végrehajtás foganatosítása miatt, a pénzintézet a felek közt egyeztetést hajthat végre, s annak eredményeképpen korábbi intézkedését - a pénzintézeten belüli minden további jogorvoslat kizárásával - fenntarthatja vagy megváltoztathatja.

(4) Döntőbizottsági vagy államigazgatási határozaton alapuló követelésnek a határozathozatal után bekövetkezett elévülését a végrehajtást foganatosító pénzintézet hivatalból veszi figyelembe.

A pénzügyi fedezet biztosítása

Vhr. 38. § (1) Ha külön jogszabály megengedi és a gazdálkodó szervek szerződése lehetővé teszi, hogy a szállító (szolgáltató) a szállítást (szolgáltatást) megtagadja azért, mert kétséges, hogy a vevő bankszámláján az ellenérték fedezete a szállításkor (szolgáltatáskor) rendelkezésre áll-e, a szállító a vevőtől előzetes fedezetbiztosítást kérhet.

(2) A pénzintézet a vevő kérelmére igazolja a fedezetbiztosítás megtörténtét és a fedezetül szolgáló összeget ezt követően elkülönített (zárolt) számlán kezeli. A fedezetigazoláson fel kell tüntetni annak a pénzintézet által megállapított érvényességi idejét.

(3) Előzetes fedezetbiztosítás mellett a fizetést bankszámlák közti elszámolás útján kell lebonyolítani az elszámolási módok igénybevételére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

Kielégítési sorrend

Vhr. 39. § (1) A pénzintézet a gazdálkodó szerv bankszámlájának megterhelésére vonatkozó rendelkezéseket (megbízásokat) a bankszámlán rendelkezésre álló pénzügyi fedezet erejéig teljesíti.

(2) Amennyiben a bankszámlán levő fedezet valamennyi rendelkezés teljesítését nem teszi lehetővé, a pénzintézet a nem teljesíthető rendelkezéseket az érkezés sorrendjében veszi a későbbi teljesítés céljából nyilvántartásba. Az ugyanazon a napon érkezett rendelkezések sorrendjére a pénzintézet nyilvántartása az irányadó.

(3) A rendelkezések közül a (2) bekezdésben meghatározott sorrendet megelőzően kell teljesíteni a bankszámlán történt bejegyzés helyesbítésére, a gazdálkodó szerv gazdálkodási köréhez nem tartozó vagyonkezelésből eredő követelésekre (pl. munkavállalók étkeztetési költségei, munkavállalók által befizetett üdültetési díjak, a munkavállalóktól engedmény vagy letiltás alapján történő levonások, illetve a levonás elmulasztásából származó követelések, az igazgatói alapot terhelő tartozások, szállásdíjak), végül a végrehajtható bírósági, döntőbizottsági és államigazgatási határozaton alapuló fizetésekre vonatkozó rendelkezéseket. Egyidejűleg érkezett több, végrehajtható bírósági határozaton alapuló rendelkezést a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Vht.) IX. fejezetében meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

(4) Ha jogszabály elkülönített vagy zárolt számla nyitását lehetővé teszi, a gazdálkodó szerv bankszámlájának megterhelésére vonatkozó rendelkezések teljesítése szempontjából nem tekinthető bankszámlán levő fedezetnek az az elkülönített vagy zárolt számlán levő pénzösszeg, amelynek forrása meghatározott célra engedélyezett bankkölcsön, vagy amelyet a rendelkezés érkezése előtt meghatározott fizetések céljára kötöttek le.

(5) E § alkalmazásában érkezésen a megbízásnak a terhelendő bankszámlát vezető pénzintézeti fiókhoz érkezését kell érteni.

Vhr. 40. § (1) A Bank törvényes zálogjogára és törvényes elsőbbségi kielégítési jogára az 1956. évi 8. törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdése, a Takarékpénztár törvényes elsőbbségi kielégítési jogára pedig az 1850/1949. (III. 1.) Korm. rendelet 7. §-a az irányadó.

(2) A jogutód nélkül megszűnő (felszámoló) gazdálkodó szerv tartozásainak kiegyenlítése az erre vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott sorrend szerint történik.

Megbízás alapján kezelt pénzeszközök

Vhr. 41. § A gazdálkodó szervre vonatkozó pénzforgalmi szabályokat kell alkalmazni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a gazdálkodó szerv által jogszabály vagy szerződés alapján megbízásból kezelt pénzeszközökkel kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására is.

Folyószámlaszerződés; pénzkövetelések beszámítása

Vhr. 42. § (1) A gazdálkodó szervek egymással folyószámlaszerződést (Ptk. 532-534. §) csak a bankszámlát vezető pénzintézet engedélyével köthetnek.

(2) Gazdálkodó szervek között beszámításnak csak a beszámítást kérő gazdálkodó szerv számláját vezető pénzintézet engedélyével van helye.

(3) Nincs szükség az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyre, ha jogszabály előírja, hogy a kölcsönös követeléseket beszámítás útján kell rendezni.

Az állampolgárokra, egyes társadalmi szervezetekre és a gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések

Vhr. 43. § (1) Gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személlyel kötött bankszámlaszerződésben ki kell kötni, hogy a számlatulajdonos pénzeszközeit - a készpénzben teljesíthető fizetések célját szolgáló pénzeszközök kivételével - bankszámlán köteles tartani. E rendelkezés alól a Takarékpénztár indokolt esetben kivételt tehet.

(2) Ha a 3. § (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó társadalmi szervezet, illetve a bankszámlaszerződés kötésére kötelezett, gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személy olyan helységben működik, ahol a Takarékpénztárnak nincs fiókja, a Takarékpénztár engedélyével a szervezet, illetve gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személy pénzeszközeit fenntartásos takarékbetétkönyvben helyezheti el. Ilyen engedély a Takarékpénztár fiókjával azonos helységben működő, gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személy részére is adható, ha pénzforgalma jelentéktelen.

(3) Állampolgár és gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személy fizetéseit a bankszámlájáról átutalással vagy csekkel teljesítheti.

II. Hitelezés

R. 5. §

(1) Gazdálkodó szerv kölcsönt csak pénzintézettől vehet igénybe és pénz- vagy egyéb kölcsönt nem nyújthat.

(2) Bankkölcsönt (bankhitelt) a pénzintézet kölcsönszerződés (hitelmegállapodás) alapján folyósít.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól jogszabály - az esetek egyes csoportjaira a pénzügyminiszter - kivételt tehet.

R. 6. §

Kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (Ptk. 522. §)

R. 7. §

(1) Bankkölcsönt pénzintézet - a 13. §-ban foglaltak kivételével - csak a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelő gazdasági tevékenység előmozdítására, vagy ilyen szükséglet kielégítésére, a kölcsönvevő saját anyagi erejének kiegészítéseként adhat.

(2) A kölcsönszerződésben a kölcsön összegét és lejáratát úgy kell meghatározni, hogy az a kölcsön céljának mielőbbi megvalósítását és az eszközök gazdaságos felhasználását előmozdítsa.

(3) A bankkölcsönt csak a szerződésben meghatározott célra szabad felhasználni.

(4) A pénzintézet korlátozhatja vagy megtagadhatja a bankkölcsön nyújtását az olyan gazdálkodó szerv részére, amelynek pénzgazdálkodása és számvitele - az ezekre vonatkozó rendelkezések megszegése folytán - a bankszerű ellenőrzésre alkalmatlan.

R. 8. §

(1) Bankkölcsön csak megfelelő fedezet ellenében adható.

(2) Bankkölcsön fedezetéül szolgálhat:

a) anyag, befejezetlen vagy félkésztermék, késztermék, állatállomány, áru;

b) külön szabályozott esetekben jövőbeli vagy még el nem választott termény (termés), vagy még kitermelésre váró készlet, legfeljebb a teljesített ráfordítás mértékéig;

c) termékszállításból vagy szolgáltatásból keletkezett és érvényesítés alatt álló, továbbá termelési vagy terményértékesítési szerződésből eredő, külön szabályozott esetekben pedig egyéb címen keletkezett követelés;

d) állami tulajdonban nem levő ingatlan vagy egyéb állóeszköz;

e) állami tulajdonban levő állóeszköz abban az esetben, ha azt egészben vagy részben az erre a célra folyósított kölcsönből szerezték be vagy létesítették;

f) kezesség.

(3) Vagyontárgynak fedezetül lekötése esetén a pénzintézet a fedezetül lekötött vagyontárgyra a hitel folyósításával a zálogtárgy átadása nélkül is zálogjogot és kielégítési elsőbbséget szerez. (Ptk. 262. §) Ha a zálogtárgy a pénzintézet birtokába jut, kölcsönnyújtásból eredő követelését bírósági eljárás nélkül elégítheti ki a zálogtárgyból.

(4) A bankkölcsön fedezetéül lekötött vagyontárgyat - ha az nincs állami tulajdonban - az adósnak a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben kár esetére biztosítania kell.

(5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a Magyar Nemzeti Banknak az 1956. évi 8. törvényerejű rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében biztosított törvényes zálogjogát és kielégítési elsőbbségét, sem az Országos Takarékpénztárnak az 1850/1949. (III. 1.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kielégítési elsőbbségét.

(6) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban kivétel engedélyezésére és a bankhitelt biztosító zálogjog részletes szabályainak megállapítására.

R. 9. §

A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak [11. § (1) bekezdés] van helye. [Ptk. 523. § (1) bekezdés.]

R. 10. §

(1) A bankkölcsönt céljának eléréséhez szükséges, a kölcsönszerződésben megállapított idő elteltével (hitellejárat), a szerződésben meghatározott módon vissza kell fizetni.

(2) Ha az igénybe vett kölcsön pénzügyi vagy gazdasági indokoltsága megszűnik, a gazdálkodó szerv köteles ezt a pénzintézetnek haladéktalanul bejelenteni.

R. 11. §

(1) A pénzintézet a kölcsönt azonnali hatállyal a kölcsönszerződésben kikötött esetekben mondhatja fel. Külön kikötés nélkül is azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha

a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;

b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;

c) a gazdálkodó szerv a kölcsönt tervétől eltérő célra vette igénybe, vagy a cél, amelyre a kölcsönt igénybe vette, kölcsön nélkül is megvalósítható;

d) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészítette ki;

e) az adós vagyoni helyzetének romlása, vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;

f) az adós más súlyos szerződésszegést követett el.

(2) Ha az adós a kölcsönösszeget neki felróható módon a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja, a szerződés megszegéséből eredő jogkövetkezmények e felhasználás időpontjától kezdődően állanak be. (Ptk. 526. §)

R. 12. §

(1) A bankkölcsönért az adósnak kamatot kell fizetnie. A kamatot negyedévenként utólag, illetőleg akkor kell megfizetni, amikor a kölcsön visszafizetése esedékessé válik. [Ptk. 527. § (1) bekezdés.]

(2) A kölcsönszerződésben a szerződő felek a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben kiköthetik, hogy az adós a bankkölcsön után járó kamatot az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a szerződésben meghatározott időpontban vagy időszakonként - de legfeljebb fél évre - előre köteles fizetni.

(3) A kölcsönszerződésben kiköthető kamat és késedelmi kamat legmagasabb mértékét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(4) Az egyes bankkölcsönök után járó kamatoknak, késedelmi kamatoknak, a (3) bekezdés szerint megállapított felső határt meg nem haladó mértékét - a kölcsön alapjául szolgáló gazdasági cél jellegének és egyéb körülményeknek a figyelembevételével - a pénzintézet állapítja meg.

R. 13. §

Az állampolgárok, továbbá az 1. § (1) bekezdésében nem említett szervek az 5-12. §-ban meghatározott feltételek szerint részesülhetnek bankkölcsönben azzal az eltéréssel, hogy részükre a pénzintézet csak a Kormány vagy a Kormány felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter által meghatározott célokra adhat bankkölcsönt. A személyi kölcsön feltételeit a pénzügyminiszter határozza meg.

III. FEJEZET

A HITELEZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

Hitelnyújtási hatáskörök

Vhr. 44. § (1) Vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv és szövetkezet részére - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Bank nyújt hitelt.

(2) A Beruházási Bank nyújt hitelt a 3. § (1) bekezdése b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervek részére. A külön jogszabályban megengedett esetekben vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek beruházásai, felújításai és átszervezése céljára a Beruházási Bank nyújt hitelt.

(3) Takarékszövetkezetek és lakásszövetkezetek részére - a külön jogszabályban megengedett esetekben - a Takarékpénztár nyújt hitelt.

(4) Költségvetési szerv és költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi szervezet nem kaphat bankhitelt, kivéve a tanácsokat, amelyek részére a Takarékpénztár nyújt hitelt a községfejlesztési alapokra vonatkozó jogszabályok alapján.

(5) Nem költségvetési rend szerint gazdálkodó társadalmi szervezet részére a számláját vezető pénzintézet nyújthat - kivételesen - hitelt.

(6) Állampolgárok és gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személyek részére a Takarékpénztár nyújthat hitelt. Jogszabályban megengedett esetekben tagjai részére takarékszövetkezet is nyújthat hitelt.

Tiltott hitelezés

Vhr. 45. § (1) Az R. 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegése vagy kijátszása útján megvalósult közvetett kölcsönigénybevételnek, illetve kölcsönnyújtásnak kell tekinteni

a) a bármely címen (vételár, munkabér stb.) fennálló, de még nem esedékes pénztartozás kiegyenlítését, illetve az esedékes ilyen követelés érvényesítésének elmulasztását, ideértve a követelés érvényesítésére (a számlázásra, a beszedési megbízás benyújtására) megállapított határidő elmulasztását is,

b) az alaptalan követelés érvényesítését,

c) az esedékes tartozás kiegyenlítésének alaptalan kifogással vagy más módon történő késleltetését,

d) az esedékes fizetés elmulasztását vagy késleltetését.

(2) Nem esnek az R. 5. § (1) bekezdésében foglalt tilalom alá és nem tekinthetők közvetett kölcsönnyújtásnak, illetve kölcsönigénybevételnek azok a kölcsönök, részletfizetések, fizetési halasztások, I áruhitelek, előlegek és más hitelezések, amelyeket jogszabály vagy az R. 5. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter által kiadott egyéb rendelkezés lehetővé tesz, így különösen

a) a külkereskedelmi szervek külföldiektől kapott és külföldieknek adott áruhitelei,

b) a szövetkezeti közös alapokból kölcsön nyújtása a Bank útján,

c) a szövetkezeti tagok által a szövetkezet részére nyújtott kölcsönök,

d) az Állami Biztosító által állampolgároknak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsönök,

e) a biztosítási díjak esedékességének az Állami Biztosító által a biztosítási időszak kezdeténél későbbi időpontban való megállapítása, az esedékes biztosítási díj megfizetésére halasztás engedélyezése, illetve a díj behajtásának mellőzése,

f) a Bizományi Áruház Vállalat által állampolgároknak nyújtott kölcsönök és előlegek,

g) a szerződéses termeltetési előlegek,

h) a szövetkezeti munkaegység-előlegek,

i) a munkavállalói illetményelőlegek.

A kölcsönszerződés

Vhr. 46. § (1) A pénzintézet kölcsönszerződést csak olyan gazdálkodó szervvel köthet, amelynek bankszámlaszerződése van.

(2) Tartós hitelviszony esetén a pénzintézettel keretszerződést kell kötni, amely tartalmazza az e hitelviszonyra vonatkozó általános hitelnyújtási feltételeket. Az egyes hitelnyújtások alkalmával kötött megállapodásnak csak a keretszerződésben nem szabályozott vagy attól eltérő kikötéseket kell tartalmaznia.

(3) Ha a hitelezési feltételeket pénzintézeti üzletszabályzat állapítja meg, a kölcsönszerződés oly módon is létrejön, hogy a pénzintézet a kölcsön összegét az üzletszabályzatra utalással az adós rendelkezésére bocsátja és az adós azt elfogadja.

A hitelterv

Vhr. 47. § (1) A hitelszükségletet, illetve a hitelezés alapjául szolgáló eszközök állományának alakulását meg kell tervezni. Ebből a célból a gazdálkodó szervnek a pénzintézet által meghatározott formában és időpontban a gazdálkodás és a pénzgazdálkodás lényeges adatait is tartalmazó éves, féléves, illetőleg negyedéves hitel- és pénzellátási tervet (gazdálkodási tervet, hiteltervet, készlettervet, a továbbiakban: hitelterv) kell készítenie és a pénzintézethez benyújtania.

(2) A pénzintézet az időszaki hiteltervek alapján engedélyezett hiteleket az adott időszak tényleges szükségleteinek figyelembevételével bocsátja rendelkezésre. Amennyiben a ténylegesen indokolt hitelszükséglet meghaladja a hitelterv keretét, az indokolt igényt a pénzintézet az országos hiteltervben a részére megállapított kereten belül elégítheti ki.

A hitel gazdasági célja

Vhr. 48. § (1) A gazdálkodó szerv bankhitelt (bankkölcsönt) csak a tevékenységi köréhez tartozó, a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelő gazdasági tevékenység előmozdítására, illetve az ezekkel összefüggő szükségletek kielégítésére igényelhet.

(2) A hitellel a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelő feladatok leggazdaságosabb és legtakarékosabb teljesítését, indokolt és az irányító szerv által engedélyezett esetben azok túlteljesítését kell elősegíteni. Ennek során figyelembe kell venni.' hogy a gazdálkodó szerv saját eszközeit is csak tervszerű gazdasági tevékenysége előmozdítására használhatja.

Vhr. 49. § (1) A kölcsön gazdasági célját, valamint azokat az eszközöket, amelyek a cél megvalósításához szükségesek, a hiteligénylésben kell megjelölni és indokolni.

(2) Amennyiben a hitel gazdasági célja a gazdálkodás tervszerű menetének helyreállításával kapcsolatos (pl. a feleslegessé vált eszközök hasznosítása), a pénzintézet a hitelnyújtást megfelelő intézkedési terv készítéséhez kötheti. Ha a gazdálkodó szerv az elfogadott intézkedési tervet saját hibájából nem teljesíti, ezt külön kikötés nélkül is a kölcsönszerződés súlyos megszegésének kell tekinteni.

A hitelfedezet

Vhr. 50. § (1) A gazdálkodó szerv a hiteligénylésben fedezet céljára megjelölt eszközöket köteles a hitel fedezetéül lekötni. A hitelfedezetül szolgáló eszközöket a pénzintézet által meghatározott módon (eszközcsoportonként, fajtánként, mennyiségileg, esetleg egyedenként stb.) forintértékben kell megjelölni.

(2) Nem fogadható el hitelfedezetül olyan eszköz, amelynek forrása állami beruházási alap, forgóalap vagy egyéb hasonló állami alap, a gazdálkodó szervet terhelő, az állami költségvetést vagy a társadalombiztosítást illető még nem teljesített kötelezettség (pl. be nem fizetett nyereség vagy forgalmi adó), vagy pedig - újabb hitel folyósításánál - vissza nem térített bankhitel.

Vhr. 51. § A pénzintézet a további hitelezést mindaddig megtagadhatja, amíg a gazdálkodó Bzerv pénzgazdálkodását és számvitelét a bankszerű ellenőrzésre (R. 14. §) alkalmassá nem teszi, illetve amíg a pénzintézet - szükség esetén az irányító szerv intézkedése alapján - biztosítva nem látja a pénzgazdálkodás és a számvitel hibáinak kijavítását. A kölcsönszerződésben ki kell kötni, hogy a pénzintézet a kölcsönt azonnali hatállyal felmondhatja abban az esetben, ha a gazdálkodó szerv pénzgazdálkodása vagy számvitele a hitelezés tartama alatt a bankszerű ellenőrzésre alkalmatlanná válik és a gazdálkodó szerv pénzgazdálkodását és számvitelét a pénzintézet által megjelölt határidőben nem teszi alkalmassá bankszerű ellenőrzésre.

Vhr. 52. § A szövetkezet és a társadalmi szervezet a fedezetül lekötött vagyontárgyat a pénzintézet kívánsága szerint kár esetére biztosítani köteles, ha jogszabály a biztosítási szerződés megkötését nem zárja ki.

A bankhitelt biztosító zálogjog

Vhr. 53. § (1) Ha az adós bankkölcsöntartozását az esedékességkor nem egyenlíti ki és a pénzintézet a fedezetül lekötött zálogtárgyból való kielégítési jogával kíván élni, a pénzintézet írásbeli felhívására az adós köteles a bankhitel biztosítására szolgáló zálogjoggal terhelt, még az adós birtokában lévő zálogtárgyat nyolc nap alatt a pénzintézetnek átadni. Ha a felhívás sikerre nem vezet, a zálogtárgynak az abból való kielégítés céljából történő átadását - a zálogul lekötést igazoló okirat végrehajtási záradékkal való ellátásával - a közjegyző rendeli el. [Vht. 14. § h) pont.]

(2) Ha a pénzintézet nem él az R. 8. § (3) bekezdésében biztosított jogával, a zálogtárgyból bírósági végrehajtás útján elégítheti ki magát.

(3) A zálogtárgy bírósági végrehajtás útján, vagy az 54. § alapján történő értékesítésének nem akadálya az, hogy a bankhitelt biztosító zálogjoggal terhelt vagyontárgy egyébként mentes a végrehajtás alól, vagy hogy - gazdasági tevékenység előmozdítására vagy ilyen szükséglet kielégítésére szolgáló bankkölcsön esetében - a zálogtárgy tulajdona, illetve az azzal való rendelkezés joga nem a bankkölcsön adósát illeti meg.

Vhr. 54. § (1) Ha a bankhitelt biztosító zálogjoggal terhelt, a pénzintézet birtokába jutott ingóságokat nem bírósági végrehajtás (árverés) útján értékesítik, a lefoglalt ingóságok értékesítésére a Vht. 86-90. §-aiban és az 54/1955. (VIII. 27.) MT rendelet (Vhté.) 19. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók a következő eltérésekkel:

a) a végrehajtóra bízott feladatkört a pénzintézet látja el,

b) az értékesített ingóság vételárát a pénzintézet számlájára kell átutalni,

c) a Vht. 89. §-ának (2) bekezdése szerint az igazságügyminisztert megillető jogot a pénzügyminiszter gyakorolja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint megkísérelt értékesítés sikertelen marad, a pénzintézet az ingóságot szabadkézből eladhatja.

(3) A bankhitelt biztosító zálogjoggal terhelt és a pénzintézet birtokába jutott azt az ingóságot, amely anyaggazdálkodás alá tartozik, a pénzintézet az (1) bekezdésben szabályozott eljárást megelőzően köteles az anyaggazdálkodási szervnek átvételre felajánlani. Ha az ingóságot az anyaggazdálkodási szerv, illetve az általa az átvételre megjelölt szerv a felajánlástól számított tizenöt nap alatt nem veszi át, az ilyen zálogtárgyat is az (1)-(2) bekezdések rendelkezései szerint lehet értékesíteni.

A hitel visszafizetése

Vhr. 55. § (1) Az esedékes bankkölcsönkövetelést és kamatot a bankszámlakövetelésből az adós rendelkezése nélkül is ki lehet elégíteni, illetve az esedékes kamatot az adós számlája terhére el lehet számolni. A kielégítés - ha a pénzintézet külön kielégítési jogával nem él - a 39. §-ban megállapított sorrend szerint történik.

(2) Amennyiben a hitelcél a lejárat időpontjáig nem valósul meg, a pénzintézet - a gazdálkodó szerv indokolt kérelme alapján - a hitel visszafizetésére új időpontot állapíthat meg (hitelprolongáció).

Vhr. 56. § A gazdálkodó szerv az R. 10. §-ának (2) bekezdése alapján különösen azt köteles -az összegszerűség megjelölésével - a pénzintézetnek bejelenteni, hogy

a) a gazdasági cél kevesebb eszközzel is megvalósítható,

b) több pénzügyi forrás áll tartósan rendelkezésére, mint amennyit a hitel engedélyezése során figyelembe vettek,

c) a hitelcél előbb valósul meg és ennek következtében a hitelcélra lekötött eszközök előbb felszabadulnak,

d) a hitelcél már nem valósulhat meg vagy csupán részben valósulhat meg és ennek következtében a hitel az eredeti célra már nyilvánvalóan nem használható fel.

A gazdálkodó szervek forgóeszközhitelei

A hitelnyújtás feltételei

Vhr. 57. § A forgóeszközhitelek időtartama csak meghatározott körben vagy kivételesen indokolt esetben lehet egy évnél hosszabb. Ilyen esetben a hitel gazdasági indokoltságát legkésőbb a hitelnyújtástól számított egy év múlva újból meg kell vizsgálni.

Vhr. 58. § (1) A pénzintézet forgóeszközhitelt -az általa megállapított hitelcsoportok és hitelfajták (hiteltípusok) keretében - a következő gazdasági célokra adhat:

a) a tervszerű, állandó gazdasági tevékenység ellátásához tartósan szükséges készletek termelésére, beszerzésére, tárolására,

b) a tervszerű gazdasági tevékenység ellátásához átmenetileg (pl. idényszerűen) szükséges, illetve a tervszerű gazdálkodást előmozdító vagy annak helyreállításához szükséges, valamint olyan, általában normán felüli készletek termelésére, beszerzésére, tárolására, amelyeket a tervszerű gazdálkodás helyreállítása érdekében meghatározott idő alatt hasznosítani kell,

c) idényszerű vagy valamely ok miatt a felmerülés időszakát követően később megtérülő költségekre (ráfordításokra),

d) termék- (áru-) szállítás vagy szolgáltatás elszámolás alatt lévő ellenértékére, vagy más címen keletkezett követelésekre.

(2) A pénzintézet kölcsönt azzal a feltétellel is engedélyezhet, hogy a gazdálkodó szerv kölcsöntartozását csak a fedezetül lekötött eszközöknek a termelésben való felhasználása esetén, azok értékesítése - illetve a követelés érvényesítése - útján befolyt pénzeszközökből, vagy az értékesíthetetlen fedezet kiselejtezése (követelés leírása) esetén fizetheti vissza.

Vhr. 59. § (1) A gazdálkodó szervnek a forgóeszközök finanszírozására szolgáló saját pénzügyi forrást, valamint a rendelkezésére álló egyéb tartós pénzügyi forrásokat elsősorban az 58. § (1) bekezdése a) pontjában megjelölt készletekre nyújtott hiteleknél kell számításba venni oly módon, hogy a hitel a gazdálkodó szerv részére a forgóeszközök finanszírozása céljára állandóan rendelkezésre álló tartós pénzügyi források kiegészítésére szolgáljon. A különösen jelentős összegű és nagymértékben változó állományú tartós pénzügyi forrásokat (pl. forgalmi adó céljára befolyt összeg) a pénzintézet elkülönítve kezelheti.

(2) A gazdálkodó szerv az (1) bekezdés szerint figyelembe vett mértéken felül mutatkozó tartós pénzügyi forrásait felhasználhatja hiteltartozásának átmeneti csökkentésére, a pénzintézet külön engedélye vagy rendelkezése nélkül azonban csak az 58. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt készletekre fennálló hitel törlesztésére.

A hitelfedezet

Vhr. 60 § (1) Jövőbeli vagy még el nem választott termény (termés) vagy még termelésre váró készlet a termelés során, illetve a termelés előkészítése érdekében ráfordított, de a számviteli szabályok szerint még el nem számolt költségek mértékéig fogadható el hitelfedezetül, és csak abban az esetben, ha a költségek megtérülése későbbi időszakban biztosítottnak tekinthető.

(2) Termék- (áru-) szállítás vagy szolgáltatás ellenértékeként keletkezett, már számlázott, illetve elszámolás alatt lévő követelést akkor lehet elfogadni hitelfedezetül, ha annak érvényesítése érdekében az előírásoknak megfelelő intézkedéseket tettek. A termelési vagy terményértékesítési szerződésből eredő követelések a hitelezés alapjául elfogadott termelési és terményértékesítési szerződés feltételeinek megfelelően szolgálhatnak hitelfedezetül. Egyéb követelések a jogalap igazolása és az érvényesítés (kiutalás) érdekében az előírásoknak megfelelően tett intézkedés igazolása alapján fogadhatók el hitelfedezetül.

(3) Kizárható a hitelfedezet köréből a szabályszerűen kifogásolt követelés, valamint az elszámolásra előírt határidő eltelte után is kiegyenlítetlen követelés.

Vhr. 61. § (1) A beszerzett (vásárolt) készletek a tényleges beszerzési ár - legfeljebb azonban a hatóságilag megállapított legmagasabb ár - mértékéig fogadhatók el hitelfedezetül. A fedezeti érték (hitelezési ár) megállapításának alapjául szolgáló beszerzési ár növelhető azokkal a fuvarozási és egyéb költségekkel, amelyek a gazdálkodó szervre nézve érvényes rendelkezések szerint a beszerzett készlet értékének növelésére elszámolhatók.

(2) A befejezetlen termelésben lekötött eszközök, valamint a saját termelésű félkész- és késztermékek az igazolt tényleges önköltségi áron, de - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb a tervezett önköltség mértékéig fogadhatók el hitelfedezetül.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt eszközök akkor fogadhatók el a tervezett önköltséget meghaladó tényleges költségek mértékéig hitelfedezetül, ha a gazdálkodó szerv kötelezettséget vállal arra, hogy a többletköltségek megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket végrehajtja, és egyben az önköltségre vonatkozóan számára előírt éves feladatot teljesíti. Ilyen esetben a (2) bekezdésben megjelölt eszközök legfeljebb a gazdálkodó szervet megillető nettó árbevétel mértékéig fogadhatók el hitelfedezetül, oly módon azonban, hogy ahhoz hozzá kell számítani az eredményjavító árkiegészítést, illetve abból le kell vonni az eredményt csökkentő árkiegyenlítési forgalmi adót.

(4) Vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek hitelellátásánál a 62. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, ha a tényleges önköltség meghaladja a (3) bekezdés rendelkezései szerint módosított árbevételt.

(5) A hitelfedezetül szolgáló beszerzett vagy saját termelésű készletek értékének állagromlás vagy más ok miatt bekövetkezett csökkenése esetén az (1)-(3) bekezdések szerint megállapított fedezeti értéket a hasznosítás lehetőségének megfelelően csökkenteni kell.

(6) A pénzintézet a hitelfedezet értékének megállapítása során figyelmen kívül hagyhatja a vállalatot megillető követelésnek azt a részét, amelynek megfelelő pénzeszköz felhasználása az újratermeléshez nem indokolt (pl. az értékesítési árban foglalt forgalmi adó, nyereség stb.).

Átmeneti veszteségek és hasonló elbírálás alá eső eszközszükségletek finanszírozása

Vhr. 62. § (1) A pénzintézet vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek részére a gazdálkodás során meg nem térülő forgóeszközök átmeneti pótlására - a pénzügyminiszter által meghatározott keretben és az állami költségvetésből erre a célra rendelkezésre bocsátott forrás terhére - hitelt nyújthat abban az esetben, ha fennállnak annak feltételei, hogy a forgóeszközök eredményes gazdálkodás útján, meghatározott intézkedések segítségével, megállapított időtartamon belül pótolhatók, és a hitel a gazdálkodás többleteredményéből visszafizethető.

(2) A pénzintézetnek az (1) bekezdésben említett hitel feltételeként ki kell kötnie, hogy a vállalat (egyéb állami gazdálkodó szerv), illetve szükség esetén annak irányító szerve megjelölje azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a forgóeszközök pótlását. Egyébként erre az esetre is a 49. § (2) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(3) A gazdálkodási év folyamán felmerülő veszteség átmeneti pótlására a pénzügyi rendezés kötelező időpontjáig, az évi mérlegben megállapított (jóváhagyott) veszteség miatt pedig az elmaradt eredmény pótlására meghatározott időtartamra lehet - vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek részére - hitelt nyújtani.

A gazdálkodó szervek állóeszköz hitelei

Vhr. 63. § A beruházási és felújítási kölcsönökkel kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. A hitelezésnek a 44-56. §-ban foglalt általános szabályait ezekben a külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A gazdálkodó szervek egyéb hitelei

Vhr. 64. § A gazdálkodó szervek az év folyamán később rendelkezésükre álló saját alapjuk (pl. műszaki fejlesztési alap, meghatározott esetekben szövetkezeti beruházási alap) megelőlegezésére hitelt igényelhetnek. Ilyen hitelt az alap tervezett évi mértékéig lehet nyújtani, a hitelt az év végéig vissza kell fizetni.

Vhr. 65. § Az alapítási és átszervezési költségek céljára nyújtott hitelekre, valamint a felújítási hányad megelőlegezésére szolgáló hitelekre a 44-62. és a 64. §-ban foglalt rendelkezéseket a külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Eltérő rendelkezések az állampolgárok kölcsöneire

Vhr. 66. § (1) A Vhr. nem érinti az építési kölcsönökre, az ingatlan-értékesítésből származó vételárkövetelésekre és az áruvásárlási kölcsönökre vonatkozó jogszabályok hatályát.

(2) Az állampolgároknak az (1) bekezdésben nem említett kölcsöneinél a fedezetet - a hitelfajta természetének megfelelően - a kölcsönszerződésben úgy kell megállapítani, hogy az a kölcsön visszafizetésére biztosítékot nyújtson; indokolt esetben meg kell határozni a kölcsön felhasználása igazolásának módját is.

Vhr. 67. § (1) A bankkölcsön fedezetéül lekötött vagyontárgyak közül az adósnak a pénzintézet kívánsága szerint kár esetére biztosítania kell

a) az épületet, illetve a személyi tulajdonban álló lakást (szövetkezeti vagy öröklakást),

b) az anyag- és árukészletet,

c) a gépjárművet,

d) a műhelyt (boltot) a gépi felszereléssel együtt,

e) a marhalevél záradékolásával elzálogosított állatot.

(2) Az adóst a biztosítási kötelezettség abban az esetben is terheli, ha még a kötelező tűzbiztosítás hatálya alatt kötött kölcsönszerződés erre nézve kikötést nem tartalmazott.

Vhr. 68. § (1) Az adós a pénzintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása erejéig munkabérének (egyéb járandóságának) legfeljebb harminchárom százalékát a pénzintézetre engedményezheti.

(2) A munkáltató az engedményezés alapján a pénzintézet követelését a Vht. 139. §-ának k) pontja szerint köteles a munkabérből levonni és a pénzintézetnek átutalni.

Vhr. 69. § (1) A pénzintézet a lejárt kölcsönkövetelése erejéig - ha az adóst előzetesen nyolc napos határidő kitűzésével tartozása megfizetésére felszólította - bírósági végrehajtási eljárás mellőzésével közvetlenül letiltást bocsáthat ki az adósa munkáltatójához [Vht. 140. § (4) bekezdés]. Ilyen letiltásnak engedményezés (68. §) hiányában is helye van.

(2) A munkáltató a letiltásnak a Vht. VI. Fejezetében foglaltak szerint köteles eleget tenni.

(3) Ha az adós a pénzintézet követelésének fennállását vagy összegét vitatja, a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt a Vht. 42. §-a szerint a pénzintézet ellen pert indíthat.

III. Bankellenőrzés

R. 14. §

(1) A pénzintézetek a rájuk bízott feladatok megfelelő ellátása érdekében ellenőrzik a gazdálkodó szervek pénzforgalmát, hitelgazdálkodását, munkabérgazdálkodását, beruházásaik (felújításaik) előkészítését, pénzügyi lebonyolítását és megvalósítását (bankellenőrzés). Ennek kapcsán a pénzintézetek jogosultak ellenőrizni a beruházási és hiteleszközök gazdaságos felhasználását is.

(2) A pénzintézet a bankellenőrzést folyamatosan vagy esetenként, akár a rendelkezésre álló adatok és okiratok alapján, akár a helyszínen végezheti.

(3) A bankellenőrzés nem terjed ki az államhatalom és államigazgatás legfelsőbb szerveire (Országgyűlés, Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanács), valamint a minisztériumok irányító tevékenységére; minisztériumokban tartandó ellenőrzéshez a miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) A (3) bekezdésben nem említett költségvetési szerveknél a beruházási és hiteleszközök gazdaságos felhasználását a pénzintézetek csak a pénzügyminiszter által meghatározott körben vizsgálhatják.

(5) A gazdálkodó szervek kötelesek a pénzintézet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat és okiratokat, amelyekre a pénzintézetnek a bankellenőrzésnél szüksége van és kötelesek a vizsgált kérdésekben a szükséges felvilágosításokat a kívánsághoz képest szóban vagy írásban megadni.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség állampolgárokra és az 1. § (1) bekezdésében nem említett szervekre is vonatkozik, ha a pénzintézettel kölcsönszerződést kötöttek.

IV. FEJEZET

A BANKELLENÖRZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

Vhr. 70. § (1) A bankellenőrzést - az R. 14. §-ának (3) bekezdésében foglalt kivétellel - az a pénzintézet végzi, amely a gazdálkodó szerv bankszámláját vezeti, vagy amelynek feladatkörébe tartozik a beruházás, felújítás vagy azoknak nem tekinthető építőipari munka pénzügyi lebonyolítása.

(2) Azt, hogy a bankellenőrzést mely esetben, milyen terjedelemben, időpontokban és módszerek szerint kell végrehajtani, az R. és a Vhr. rendelkezéseinek korlátai között a pénzintézet állapítja meg.

Vhr. 71. § (1) A költségvetési szervek beruházásainak célját szolgáló eszközök gazdaságos felhasználását a Beruházási Bank az 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM együttes rendelet által meghatározott körben vizsgálja.

(2) A költségvetési szervek felújításait a Bank szúrópróbaszerűen - a benyújtott okmányok alapján vagy a helyszínen - ellenőrzi; a pénzügyminiszter meghatározott körben ezen túlmenő ellenőrzést is elrendelhet.

Vhr. 72. § (1) Ha a pénzintézet a bankellenőrzés során olyan tényeket állapít meg, amelyek a népgazdaság érdekeit sértik, erről a gazdálkodó szerv vezetőjét, valamint - ha szükségesnek látja - felügyeleti szervét is értesíti. Az értesítésben a bankellenőrzés körébe tartozó kérdésekben kérheti a szükséges intézkedések megtételét, a gazdálkodó szervtől pedig a feltárt hibák kijavítására - határidő megjelölésével - intézkedési tervet is kérhet.

(2) A gazdálkodó szerv az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított harminc nap alatt köteles a szükséges intézkedések megtételéről a pénzintézetet tájékoztatni. A gazdálkodó szerv az intézkedési tervet a megjelölt határidőben, de legfeljebb harminc nap alatt köteles a pénzintézethez benyújtani.

(3) A pénzintézet az érdekeltektől felvilágosítást kérhet arról, hogy a hibák kijavításához szükséges intézkedések megtörténtek-e.

A pénforgalom ellenőrzése

Vhr. 73. § (1) A pénzintézet pénzforgalmi ellenőrzési feladatkörében ellenőrzi a pénzforgalom általános szabályainak, a készpénzforgalomra és az elszámolási forgalomra vonatkozó rendelkezéseknek, valamint azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek a megtartását, amelyek megtartásának ellenőrzése a pénzforgalom vizsgálata során valósítható meg.

(2) A pénzforgalomnak az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése főként a bankszámlaszerződés megkötésére és tartalmára, a pénzeszközök bankszámlán tartására, a fizetések jogcímének közlésére és valóságára vonatkozó rendelkezések, továbbá a külön jogszabályokban foglalt rendelkezések megtartására - így különösen a gazdálkodó szervek kiskereskedelmi beszerzéseire, állampolgároktól és gazdálkodó szervnek nem tekinthető jogi személyektől történő beszerzéseire és ingatlanvásárlásaira, az azokkal kötött bérletére és a kisiparosok foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartására - terjed ki.

(3) A pénzintézet vizsgálhatja, hogy a gazdálkodó szervek pénzforgalmának lebonyolítása az adott időszakban összhangban áll-e a népgazdasági terv célkitűzéseivel.

Vhr. 74. § (1) A készpénzforgalom ellenőrzése kiterjed különösen a házipénztárra (figyelemmel a napi pénztárzárlat után a házipénztárban tartott pénzösszegre is), a készpénzfizetésre, a készpénzforgalmi adatközlésre, a pénz- és egyéb értékek (elszámolási utalvány stb.) kezelésére, valamint a postahivatalokkal kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására vonatkozó rendelkezések megtartására.

(2) A készpénzforgalom ellenőrzése során a pénzintézet vizsgálhatja a készpénzforgalmi, valamint a termelési és áruforgalmi adatok gazdasági összefüggéseit is.

Vhr. 75. § (1) Az elszámolási forgalom ellenőrzése kiterjed különösen a pénzforgalom bankszámlán történő lebonyolítására, az elszámolási módok alkalmazására, a fizetési értékhatárokra, a fizetések megosztásának tilalmára, a telepek, kirendeltségek stb. pénzellátására, a fizetési határidőkre, az adatszolgáltatásra, a beszedési megbízások és az azok ellen emelt kifogások megalapozottságára, a posta közvetítésével lebonyolódó és a mezőgazdasági felvásárlással kapcsolatos pénzforgalomra, valamint a pénzforgalommal kapcsolatos közvetett hitelezésre vonatkozó rendelkezések megtartására.

(2) A pénzintézet vizsgálja azt is, hogy az elszámolásnak a gazdálkodó szerveknél alkalmazott módjai indokoltak-e.

A munkabérellenőrzcs

Vhr. 76. § (1) A pénzintézet a gazdálkodó szervek munkabérgazdálkodását akár más bankfeladatok (pl. a hitelterv bírálata, a pénzforgalom ellenőrzése, a beruházás pénzügyi lebonyolítása stb.) végzésével kapcsolatban, akár azoktól függetlenül ellenőrizheti.

(2) A munkabérgazdálkodás ellenőrzése kiterjedhet a munkabérek folyósításával kapcsolatos alaki szabályok (pl. a munkabérfizetés kötelező időpontja, a bérösszegeknek a bankszámláról való igénylésére vonatkozó előírások stb.) és a 35. §-ban foglalt rendelkezés megtartására, továbbá a munkabérgazdálkodás pénzügyi elemzéséhez szükséges adatokra.

Vhr. 77. § (1) A pénzintézet a gazdálkodó szerv munkabérgazdálkodásának ellenőrzését a munkabéralap felhasználásának előzetes ellenőrzése útján is végezheti, ha azt a felügyeleti szerv és a pénzintézet a gazdálkodó szerv helyes munkabérgazdálkodásának biztosítása érdekében egyetértően szükségesnek tartja.

(2) Az előzetes béralapellenőrzés és az ahhoz szükséges tervszámok bejelentésének módját, valamint a báralaptúllépések engedélyezésére jogosultakat a felügyeleti szerv és a pénzintézet közösen állapítja meg.

(3) Az előzetes béralapellenőrzés alá vont gazdálkodó szerv köteles bérfelhasználásáról a pénzintézetnek ellenőrzési időszakonként egyszer, az adott időszakra megállapított béralap terhére utolsó ízben történő munkabérfolyósítás alkalmával elszámolni.

Hitelellenőrzés

Vhr. 78. § A pénzintézet a gazdálkodó szerv hitelgazdálkodásának ellenőrzése keretében - a hitelterv alapján, annak elbírálása során, a hitelezés tartama alatt és a hitelek visszafizetésével kapcsolatban - ellenőrzi

a) a hitel gazdasági célját,

b) a hitel fedezetét,

c) a gazdálkodást a hitel visszafizetésének kötelezettsége szempontjából.

Vhr. 79. § A pénzintézet a hiteleszközök gazdaságos felhasználásának ellenőrzése keretében jogosult ellenőrizni a gazdálkodó szervnél

a) a hitelterv összhangját azokkal a feladatokkal, amelyeket az irányító szerv állapított meg a gazdálkodó szerv részére a termelésre, a forgalomra, az önköltségre, a jövedelmezőségre, a gazdálkodás eredményére, a műszaki fejlesztésre, a munka termelékenységére és a készletgazdálkodásra vonatkozóan,

b) a hitel rendeltetésszerű, a kölcsönszerződésben megjelölt célnak megfelelő felhasználását, a hitel gazdasági céljának megvalósítását, végül

c) azt, hogy a gazdálkodó szerv a hitel útján rendelkezésre bocsátott eszközöket a saját anyagi erejével együttesen a népgazdaság szükségleteivel összhangban tervszerűen és takarékosan használja-e fel, és ennek következtében az eszközök forgási sebessége megfelelő-e.

A beruházás (felújítás), építőipari munka ellenőrzése

Vhr. 80. § Az R.-nek és a Vhr.-nek a bankellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint jár el a pénzügyi lebonyolításra kijelölt pénzintézet akkor is, amikor a beruházások és felújítások rendjéről szóló jogszabályokban a beruházások és felújítások, valamint az azoknak nem tekinthető építőipari munkák előkészítésével, pénzügyi lebonyolításával és megvalósításával kapcsolatban meghatározott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

A helyszíni ellenőrzés eljárási szabályai

Vhr. 81. § (1) A pénzintézet a helyszíni ellenőrzést végző dolgozója (a továbbiakban: ellenőr) részére visszavonásig érvényes vagy egy alkalomra szóló megbízólevelet ad. A megbízólevél valamennyi bankellenőrzési feladat ellátására jogosít.

(2) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését köteles a gazdálkodó szerv - esetleg annak ellenőrizendő egysége - (a továbbiakban: ellenőrzött szerv) vezetőjénél bejelenteni.

(3) A helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt tanulmányozni kell az ellenőrzött szervnél vezetett ellenőrzési napló adatait. Ha a naplóból az tűnik ki, hogy az egyes ellenőrizendő kérdésekkel korábbi ellenőrzések a vizsgált időszakra vonatkozóan kellő mértékben már foglalkoztak, az ellenőr a korábbi ellenőrzés általa elfogadhatónak ítélt anyagát használja fel és jelentésében köteles erre utalni. Ilyen esetben meg kell állapítania, hogy a korábbi ellenőrzés alapján szükséges intézkedések megtörténtek-e.

Vhr. 82. § (1) Az ellenőrzött szerv az ellenőr által az ellenőrzéshez kért okiratokról másolatot, kivonatot vagy kimutatást köteles adni, amelyet az ellenőrzött szervnek hitelesítenie kell. Eredeti okiratot az ellenőr - átvételi elismervény ellenében - csak akkor vehet magához, ha úgy látja, hogy azt - mint tárgyi bizonyítékot - az esetleges büntető feljelentéshez kell csatolni.

(2) Az ellenőr az ellenőrzött tárgyra vonatkozóan az eredeti megbízólevél alapján jogosult a pénzintézet előírásai szerint felvilágosítást kérni az ellenőrzött szerv felügyeleti szervétől, szállítójától, vevőjétől vagy más szervektől, s ezeknek az ellenőrzött szervvel kapcsolatos irataiba betekinthet, valamint a szükséges okmányokról tőlük - általuk hitelesített - másolatot, kivonatot vagy kimutatást kérhet.

(3) Az ellenőrzés tényét és tárgyát az ellenőrzött szerv ellenőrzési naplójába be kell jegyezni.

Vhr. 83. § Ha az ellenőrzés megállapítása szerint a gazdálkodó szerv jogszabály rendelkezését vagy felsőbb szerv utasítását megsértette, illetve gazdálkodása a népgazdaság érdekeivel ellenkezik, valamint a pénzintézet által meghatározott esetekben a helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv alaki és tartalmi kellékeit, úgyszintén azt, hogy - ha jegyzőkönyvet nem kell felvenni - a helyszíni ellenőrzés eredményét hogyan kell írásba foglalni, a pénzintézet állapítja meg.

Vhr. 84. § (1) Az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat elsősorban okiratokkal kell alátámasztani.

(2) Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmát az ellenőrzött szerv vezetőjével - szükséghez képest annak szakmai helyettesével (főmérnökével, főagronómusával, áruforgalmi főosztályvezetőjével stb.) - továbbá főkönyvelőjével, valamint az egyes ellenőrzési megállapításokat az érdekelt dolgozókkal (a továbbiakban együtt: érdekeltek) ismertetni kell, ennek megtörténtét az érdekeltek kötelesek jegyzőkönyvben záradék formájában aláírásukkal igazolni.

(3) Az érdekeltek az ellenőrzési jegyzőkönyv záradékában, vagy legkésőbb a jegyzőkönyv aláírásától számított három nap alatt az ellenőrzés megállapításaira írásbeli észrevételeket tehetnek. Az észrevételek megtétele a jegyzőkönyvben felelősként megjelölt személyeket nem mentesíti a külön írásbeli nyilatkozat adásának kötelezettsége alól.

Vhr. 85. § (1) Az ellenőr a bankellenőrzés körébe tartozó szabálytalanságok miatt felelősként megjelölt személyeket az ellenőrzési jegyzőkönyvben felhívja, hogy három nap alatt külön-külön adjanak írásbeli nyilatkozatot arról, hogy

a) egyetértenek-e a jegyzőkönyv megállapításaival és elismerik-e azokkal kapcsolatban felelősségüket,

b) mi a jegyzőkönyvben megállapított hibák oka,

c) hogyan és mikor kívánják a hibákat kijavítani.

(2) Az ellenőrzési jegyzőkönyv egyik eredeti példányát a pénzintézet - esetleg az ellenőr útján -kézbesíti az ellenőrzött gazdálkodó szervnek, valamint felügyeleti szervének és - ha a jegyzőkönyvben felelősként megjelölt már más gazdálkodó szerv dolgozója - a jegyzőkönyvnek a felelősként megjelölt dolgozót érintő kivonatát a munkáltatónak. A gazdálkodó szerv gondoskodni köteles arról, hogy a jegyzőkönyvben felelősként megjelölt dolgozója írásbeli nyilatkozatát az (1) bekezdés rendelkezései szerint megtegye.

IV. Vegyes rendelkezések

R. 15. §

(1) A pénzintézeteknek a gazdálkodó szervek pénzforgalmával, bankkölcsöneivel és beruházásaival (felújításaival) kapcsolatos feladatokat a népgazdasági terv, az állami költségvetés, illetve az országos hitel- és pénztári terv keretében kell teljesíteniük.

(2) Az (1) bekezdésben említett feladatok ellátása során a pénzintézetek által okozott kárért való felelősségre az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait (Ptk. 349. §) kell alkalmazni.

R. 16. §

(1) A bankszámlát vezető pénzintézet - a cselekmény miatt esetleg indított büntető vagy szabálysértési eljárástól függetlenül - a pénzforgalommal, a hitelgazdálkodással, a beruházással (felújítással) és a bankellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket megszegő vagy kijátszó gazdálkodó szerv

a) terhére tíz százalékot meg nem haladó mértékű bírságot szabhat ki az után a pénzösszeg után, amellyel kapcsolatban az említett rendelkezéseket megszegte vagy kijátszotta; ez a bírság magasabb, de legfeljebb a 12. § (3) bekezdésének megfelelően meghatározott mértékű kamat formájában is megállapítható,

b) részére a kölcsönnyújtást korlátozhatja, vagy megszüntetheti,

c) bankszámlájára befizetett összegeket zárolhatja.

(2) Az (1) bekezdésben említett - együttesen is alkalmazható - intézkedések fellebbezésre tekintet nélkül azonnal is végrehajthatók.

(3) A gazdálkodó szerv rendezetlen pénzgazdálkodásának ellenőrzésére a pénzügyminiszter az illetékes miniszter véleményének kikérése után a szükséghez képest pénzügyi biztost rendelhet ki; ilyen esetben bármilyen fizetéshez vagy a pénzgazdálkodást érintő más lényeges intézkedéshez a pénzügyi biztos jóváhagyása szükséges.

R. 17. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével a következő jogszabályok hatályukat vesztik:

az 536/10/1949. GF határozat 1-8. és 11-13. pontjai,

a 4/1/1952. NT határozat,

a 19/1952. (III. 13.) MT rendelet 1-15. és 18-22. §-ai,

a 70/1955. (XII. 17.) MT rendelet 2. §-ának (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdése, 3. §-ának (3) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (2), (4), (5) bekezdése, és (3) bekezdésének utolsó mondata, 7. §-ának (3) bekezdése, 9. §-ának a Bank ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezése, 10. §-ának (3) bekezdése,

az 1010/1957. (I. 22.) számú minisztertanácsi határozatnak a pénzforgalomra, bankhitelre és bankellenőrzésre vonatkozó rendelkezései.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Országos hitel- és pénztári terv

Vhr. 86. § (1) A Bank a hitelek és azok forrásai (a Bank saját alapjai, a hitelfedezeti alap, az állami költségvetés betétei és egyéb betétek stb.) állományának megtervezése, a hitelek és a hitelforrások tervszerű alakulásának ellenőrzése céljából a pénzügyminiszter által meghatározott időközökben országos hiteltervet készít.

(2) A Bank a forgalomban levő készpénzmennyiség változásának megtervezése és a készpénzforgalom tervszerű alakulásának ellenőrzése céljából a pénzügyminiszter által meghatározott időközökben országos pénztári tervet készít.

Pénzügyi rendszabályok

Adatszolgáltatással kapcsolatos bírság

Vhr. 87. § (1) Az adatszolgáltatás késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a bírság alapjául szolgáló pénzösszegnek azt a készpénz-, elszámolási vagy hitelösszeget kell tekinteni, amelyre vonatkozóan a bankellenőrzés késedelmet szenved vagy akadályba ütközik.

(2) Adatszolgáltatás késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása miatt kiszabható bírság - az R. 16 § (1) bekezdésének a) pontjában megállapított tíz százalékos felső határon belül - tízezer forintnál nagyobb nem lehet.

(3) Valótlan adat szolgáltatása esetén a bírság összegét a valóságos érték és a helytelen adat között mutatkozó különbözet tíz százalékáig terjedően lehet megállapítani.

Eljárási szabályok

Vhr. 88. § A pénzintézet a pénzforgalommal, a hitelgazdálkodással, a beruházással (felújítással) és a bankellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések megszegése vagy kijátszása (a továbbiakban: pénzügyi fegyelemsértés) esetén határozatot hoz az R. 16. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések alkalmazása tárgyában. Az ilyen határozatra (a továbbiakban: határozat) vonatkozóan az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit a 89-91. §-ban foglaltak szerint kell alkalmazni.

Vhr. 89. § (1) Az R. 16. §-ának (1) bekezdésében felsorolt intézkedések alkalmazása a tárgyában elsőfokon az a pénzintézeti szerv határoz, amelynek ügyintézése során felmerült a határozathozatal szükségessége.

(2) A határozatot írásban kell az érdekelt gazdálkodó szervvel közölni. Ha a határozatban foglaltak - a pénzintézet megítélése szerint - az érdekelt gazdálkodó szerv felügyeleti szerve részéről fegyelmi eljárás megindítását vagy más intézkedés tételét indokolják, a határozatot a felügyeleti szerv részére is meg kell küldeni.

Vhr. 90. § Az elsőfokú határozat ellen előterjesztett fellebbezés tárgyában, ha az elsőfokú határozatot

- a pénzintézet területi szerve hozta: a közvetlen felettes pénzintézeti szerv,

- a pénzintézet központi szerve hozta: a pénzintézet vezetője (elnök, vezérigazgató),

- a pénzintézet vezetője hozta: a pénzügyminiszter határoz.

Vhr. 91. § A határozatot a pénzintézet hivatalból hajtja végre.

Elévülés

Vhr. 92. § (1) A pénzügyi fegyelemsértés az elkövetéstől számított egy év alatt elévül.

(2) Olyan pénzügyi fegyelemsértés esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztása útján valósul meg, az elévülés határidejének kezdő napja az utolsó nap, amelyen a gazdálkodó szerv kötelességének az R. 16. §-ának (1) bekezdésében említett valamely intézkedés alkalmazása nélkül eleget tehetett volna.

(3) Az elévülést megszakítja a pénzintézetnek a pénzügyi fegyelemsértést elkövető gazdálkodó szerv ellen a pénzügyi fegyelemsértés felfedése céljából foganatosított eljárási cselekménye. A megszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(4) A gazdálkodó szerv pénzgazdálkodásának megjavítása érdekében a pénzintézet felhívása folytán készített intézkedési terv végrehajtására kitűzött idő az intézkedési tervvel összefüggésben álló pénzügyi fegyelemsértések elévülésének határidejébe nem számít be (nyugszik az elévülés).

(5) A kiszabott bírság egy év alatt évül el. A kiszabott bírság elévülése nyugszik, amíg a bírságra vonatkozó határozatot bankszámlakövetelés hiányában nem lehet végrehajtani, továbbá a (4) bekezdésben említett intézkedési terv végrehajtására kitűzött határidő alatt abban az esetben, ha a pénz-intézet a bírság kiszabására vonatkozó határozat végrehajtását az intézkedési terv eredményes megvalósításától teszi függővé.

Pénzügyi biztos kirendelése

Vhr. 93. § (1) A pénzügyi biztos kirendeléséről az érintett gazdálkodó szerv vezetőjét, az illetékes felügyeleti szerv vezetőjét és a gazdálkodó szerv bankszámláját vezető pénzintézetet írásbeli határozattal kell értesíteni. A határozatban fel kell tüntetni a kirendelés okát.

(2) A pénzügyi biztos működésének megkezdését követően a gazdálkodó szerv köteles minden fizetéssel járó kötelezettségvállaláshoz a pénzügyi biztos előzetes jóváhagyását megszerezni. A pénzügyi biztos ez alól - összeghatár megjelölésével vagy az ügyek bizonyos csoportjára nézve - felmentést adhat.

(3) A pénzügyi biztos felhívhatja a gazdálkodó szervet, hogy a kirendelése előtt kötött és a szabályszerű pénzgazdálkodásnak meg nem felelő kötelezettséget tartalmazó szerződés megszűnése vagy módosítása céljából - a jogszabályok korlátai között - tegye meg a szükséges intézkedéseket.

(4) Az olyan fizetés, amelyet a gazdálkodó szerv a pénzügyi biztos előzetes jóváhagyása nélkül teljesít, vagy azért kénytelen teljesíteni, mert a (3) bekezdés szerinti felhívásnak nem tett eleget, joghatályos, de pénzügyi fegyelemsértésnek minősül,

(5) A pénzügyi biztost személyére nézve megilleti a pénzintézet részére az R. 14. §-ában foglalt bankellenőrzési hatáskör is. A pénzügyi biztos tevékenységét a pénzintézettel egyetértésben látja el.

(6) A pénzügyi biztos működésével felmerülő költségek az érintett gazdálkodó szervet terhelik.

Záró rendelkezések

Vhr. 94. § A Vhr.-ben foglalt rendelkezéseket a gazdálkodó szervek közül a fegyveres testületekre, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és termelőszövetkezeti csoportokra, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre, valamint azokra a gazdálkodó szervekre, amelyek pénzforgalmáról, hitelgazdálkodásáról és bankellenőrzéséről külön jogszabály rendelkezik, a külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Vhr. 95. § (1) Az R. és a Vhr. rendelkezéseit kell alkalmazni a beruházás és felújítás, valamint az annak nem tekinthető tervezés, építés és technológiai szerelés előkészítésénél, pénzügyi lebonyolításánál és megvalósításánál is. Ez a rendelkezés nem érinti a pénzintézetek államigazgatási hatáskörét.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben az R.-nek és a Vhr.-nek a pénzforgalomra és a hitelgazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel, a bankellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit pedig a külön jogszabályokban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) A beruházás (felújítás) bankszerű lebonyolítását és ellenőrzését végző pénzintézetet az R. 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazása szempontjából a beruházás (felújítás) megvalósításában résztvevő gazdálkodó szerv bankszámláját vezető pénzintézetnek kell tekinteni.

Vhr. 96. § (1) A gazdálkodó szervek pénzforgalmának és hitelellátásának, valamint a bankellenőrzésnek az R.-ben és a Vhr.-ben meg nem állapított szabályait, továbbá az e rendeletben foglalt felhatalmazásokon alapuló szabályokat, rendelkezéseket a Bank a Pénzügyi Közlönyben közzétett körlevelekben állapítja meg. A 3. § (1) bekezdésének b)-c) pontjára figyelemmel más pénzintézetet is közvetlenül érintő szabályokat az érdekelt pénzintézettel egyetértésben kell kiadni.

(2) A pénzforgalommal, a hitelellátással és a bankellenőrzéssel kapcsolatban a Beruházási Bank vagy a Takarékpénztár ügykörére vonatkozó, az (1) bekezdés alapján meg nem állapított további részletszabályokat - a Bank ügykörét is érintő szabályokat a Bankkal egyetértésben - a Beruházási Bank, illetve a Takarékpénztár állapítja meg.

Vhr. 97. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik a következő rendeletek, utasítások és rendelkezések:

A 240.250/1948. (VI. 11.) PM,

a 97.114/1950. (III. 19.) PM,

a 6.130/E/5/1951. (VIII. 17.) PM,

a 141952. (II. 23.) PM,

a 15/1956. (XI. 29.) PM rendeletek, illetve azok még hatályban levő rendelkezései,

a 263.000/1948. (P K 15.) PM,

a 6.370/G/10-3 1950. II. a. (P K 47.) PM,

a 6.600-I/V/62/1950. (VIII. 2.) II. f. PM,

a 6.380/Szo, 37/1950. (P K 59.) II. d. PM,

a 6.380/Szo/37-10/1950. (P K 84.) II. d. PM,

a 6.134/55-1/1951. (II. 1.) PM,

a 6.230/Ink-27/1951. (IV. 29.) PM,

a 6.130/VII/16/1951. (P K 50.) PM,

a 6.130/E/15/1951. (P K 1952. 4. sz.) IV. a. PM,

a 6.170/Elvi/3/1951. (P K 1952. 4. sz.) PM,

a 3.153-4/1952. (P K 13.) PM,

a 367-16/1952. (P K 18.) PM,

a 367-17/1952. (P K 27.) PM,

a 355-1/1952. (P K 39.) PM,

a 355-2/1952. (P K 39.) PM,

a 355-3/1952. (P K 39.) PM,

a 3.520-2/1952. (P K 42.) PM,

a 3.623-1/1952. (P K 58.) PM,

a 355-14/1952. (P K 77.) PM,

a 31-787/1952. (P K XII. 30. rendkívüli szám) PM,

a 352-2/1953. (P K 10.) PM,

a 352-3/1953. (P K 10.) PM,

a 355-3/1953. (P K 10.) PM,

a 355-4/1953. (PK 10.) PM,

a 25-33/1953. (P K 26.) PM,

a 355-13/1953. (P K 30.) PM,

a 352-8/1953. (P K 36.) PM,

a 355-16/1953. (P K 37.) PM,

a 355-17/1953. (P K 37.) PM,

a 31-363/1953. (P K 39.) PM,

a 3.654-175/1953. (P K 50.) PM,

a 355-20/1953. (P K 1954. 1. sz.) PM,

a 355-21/1953. (P K 1954. 1. sz.) PM,

a 355-33/1953. (P K 1954. 1. sz.) PM,

a 352-25/1954. (P K 34.) PM,

a 353-4/1954. (P K 44.) PM,

a 352-29/1954. (P K 65.) PM,

a 352-30/1954. (P K 65.) PM,

a 355-6/1954. (P K 67.) PM,

a 8/1955. (PK 2.) PM,

a 48/1955. (P K 14.) PM,

a 49/1955. (P K 15.) PM,

a 67/1955. (P K 21.) PM,

a 122/1955. (P K 48.) PM,

a 140/1955. (P K 56.) PM,

a 109/1956. (P K 3.) PM,

a 112/1956. (PK 5.) PM,

a 118/1956. (PK 7.) PM,

a 173/1956. (P K 31.) PM,

a 119/1957. (PK 6.) PM,

a 199/1957. (P K 43.) PM,

a 156/1959. (P K 19.) PM,

a 114/1959. (PK 6.) PM,

a 2/1956. (P K 41.) MNB utasítások, illetve azok még hatályban levő rendelkezései,

továbbá a 158/1955. (P K 60.) PM utasításnak a bankellenőrzésre vonatkozó rendelkezései,

a 161/1961. (PK 29.) PM utasítás 2. §-a (7) bekezdésének harmadik és negyedik mondata,

valamint a 110/1963. (P K 4.) PM utasítás 11. §-a.

Dr. Timár Mátyás s. k.,

pénzügyminiszter