1964. évi 29. törvényerejű rendelete
a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. számú törvényerejű rendeletét (a továbbiakban: Mt.) az alábbiakban módosítja:
1. § (1) A Mt. 14/A. §-a előtti cím és a 14/A., valamint a 17. §-a hatályukat vesztik.
(2) A Mt. 18/A. §-a "19/A." §-ra változik és elé az alábbi cím kerül:
"A munkaviszony kezdete"
(3) A Mt. 19/A. §-a kiegészül a következő (2) bekezdéssel:
"(2) A vállalatnál megszakítás nélkül munkaviszonyban töltött időnek számít - a Minisztertanács által meghatározott esetekben - az előzően munkaviszonyban töltött idő is (folyamatos munkaviszony)."
2. § (1) A Mt. 28. §-a előtti cím helyébe az alábbi cím kerül:
"A munkaszerződés módosítása"
(2) A Mt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § A vállalat és a dolgozó a munkaszerződést kölcsönös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A módosításra a munkaszerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Minisztertanács által meghatározott esetekben helye van a munkaszerződés egyoldalú módosításának is."
3. § (1) A Mt. 29. §-a elé az alábbi cím kerül:
"A munkaviszony megszűnése"
(2) A Mt. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a (2) bekezdés pedig (4) bekezdésre változik.
"29. § (1) A vállalat a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondással megszüntetheti, ha
a) a vállalat megszűnik,
b) a vállalat vagy a termelés átszervezése indokolja,
c) a vállalatnál mutatkozó létszámfelesleg szükségessé teszi,
d) a dolgozó munkakörének ellátására alkalmatlan,
e) a dolgozó öregségi teljes- vagy résznyugdíjra igényjogosultságot szerzett.
(2) A vállalat - a szakszervezeti bizottság véleményének kikérése mellett - az (1) bekezdésben felsorolt okok hiányában is felmondhat annak a dolgozónak, akinek folyamatos munkaviszonya egy évnél rövidebb.
(3) A Minisztertanács a munkaviszony felmondás útján történő megszüntetését a dolgozó személyi vagy családi körülményeire vagy egyéb fontos okra tekintettel korlátozhatja."
(3) A Mt. 30-31. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"30. § A határozatlan időre szóló munkaviszonyt a dolgozó felmondással megszüntetheti.
31. § A felmondást a munkaviszony megszüntetésének tervezett időpontjánál legalább tizenöt nappal korábban kell közölni."
(4) A Mt. kiegészül a következő. 34/A. §-sal:
"34/A. § (1) A dolgozót a termelés érdekében vagy egyéb fontos okból más vállalathoz át lehet helyezni; jogszabály az áthelyezést kötelezővé teheti.
(2) Áthelyezésnek a két érdekelt vállalat megegyezése alapján van helye.
(3) A más vállalathoz történő áthelyezés szabályait a Minisztertanács határozza meg."
4. § (1) A Mt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35. § (1) Ha a munkaviszonyt a vállalat jogellenesen szüntette meg, a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a munkaviszony meg sem szűnt volna.
(2) Ha a munkaviszonyt a dolgozó szünteti meg a jogszabálynak meg nem felelően, a Minisztertanács által megállapított következményeket kell alkalmazni."
(2) A Mt. 36. §-a előtti cím helyébe az alábbi cím kerül:
"Több munkaviszony, munkaviszonyon kívüli tevékenység"
(3) A Mt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"36. § (1) A dolgozó a vállalat előzetes írásbeli engedélye alapján más vállalattal is létesíthet munkaviszonyt, ha az nem veszi igénybe munkájának rovására és munkájával nem összeférhetetlen.
(2) A dolgozó a munkaviszony körén kívül nem létesíthet munkavégzésre irányuló olyan jogviszonyt, amely munkaviszonyával összeférhetetlen."
(4) A Mt. 50. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
5. § A Mt. 77. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Üdülésben elsősorban a jó munkát végző, fegyelmezett és munkahelyükhöz hűséges dolgozókat és családtagjaikat lehet részesíteni."
6. § (1) A Mt. 110-114. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"FEGYELMI FELELŐSSÉG
Fegyelmi felelősségrevonás
110. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a dolgozó, aki a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi, ideértve azt az esetet is, amikor munkaviszonyához nem méltó magatartást tanúsít.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető dolgozót fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni.
(3) Mellőzhető a fegyelmi felelősségrevonás, ha az elkövetett fegyelmi vétség csekély jelentőségű. Nincs helye a mellőzésnek, ha külön jogszabály a fegyelmi eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
Fegyelmi büntetések
111. § (1) A fegyelmi büntetések
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) egyes - a Minisztertanács által meghatározott - kedvezmények és juttatások megvonása,
d) áthelyezés,
e) elbocsátás.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések közül egy vagy több együttesen és áthelyezéssel együtt is kiszabható.
(3) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó nem részesíthető a büntetés céljával össze nem férő kedvezményekben.
(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglalt fegyelmi büntetések végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre felfüggesztheti, ha úgy látja, hogy az kellő nevelőhatással jár.
Fegyelmi eljárás
112. § A fegyelmi eljárás szabályait a Minisztertanács állapítja meg.
Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól
113. § A Minisztertanács által meghatározott feltételek esetén a dolgozó a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól mentesül.
114. § A Minisztertanács e fejezet rendelkezései alól kivételt tehet."
(2) A Mt. 115-119. §-ai hatályukat vesztik.
7. § A Mt. 121-123. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"A dolgozó anyagi felelőssége a vállalatnak okozott kárért
Felelősség vétkesség esetén
121. § (1) A dolgozó a munkaviszonyból eredő kötelezettségének megszegésével vétkesen okozott kárért felelősséggel tartozik.
(2) A teljes kárért felelős a dolgozó, ha a károkozás szándékosan történt. Gondatlanság esetén a kártérítés arányát a Minisztertanács állapítja meg.
(3) A Minisztertanács által meghatározott feltételek mellett a kártérítés az előírt mértéknél alacsonyabb összegben is megállapítható.
122. § Ha a kárt többen együttesen okozták, a károkozásban résztvevők vétkességük arányában felelnek. A kár egyetemleges megtérítésére is kötelezhetők, ha azt anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozták.
Felelősség vétkességre tekintet nélkül
123. § (1) A dolgozót teljes anyagi felelősség terheli a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
(2) A Minisztertanács a teljes felelősséget több személy részére átadott dologban bekövetkezett hiány esetére is kiterjesztheti, illetőleg a felelősség mértékét korlátozhatja."
8. § (1) A Mt. 133-138. §-ai hatályukat vesztik.
(2) A Mt. 141-149. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"141. § (1) A dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitát (munkaügyi vita) - ha törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet másképp nem rendelkezik - e fejezet szabályai szerint kell elintézni.
(2) Munkaügyi vitában a vállalati, illetőleg a területi munkaügyi döntőbizottság, a bíróság és a szolgálati felettes jár el.
Munkaügyi döntőbizottság
142. § (1) Minden munkaügyi vitában - a magasabb vezető állású dolgozók vitáinak kivételével - elsőfokon a munkaügyi döntőbizottság jár el.
(2) Munkaügyi döntőbizottságot általában vállalatonként kell alakítani. A bizottság háromtagú tanácsban jár el. Megalakításának és szervezetének szabályait a Minisztertanács állapítja meg.
A munkaügyi döntőbizottság eljárása
143. § (1) A munkaügyi döntőbizottság eljárása panasz alapján indul meg. A panaszt a Minisztertanács által meghatározott határidőn belül lehet előterjeszteni.
(2) A panasznak a sérelmesnek tartott intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs, kivéve, ha törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet másképp rendelkezik.
(3) A munkaügyi döntőbizottság eljárásának szabályait a Minisztertanács állapítja meg.
A munkaügyi döntőbizottság határozata
144. § A munkaügyi döntőbizottság szótöbbséggel határoz. Az ügyet eldöntő határozatát - ügyészi óvás esetét kivéve - nem változtathatja meg.
A munkaügyi döntőbizottság határozata elleni jogorvoslat
145. § (1) A felek a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen - a (2) bekezdésben felsorolt esetek kivételével - fellebbezéssel élhetnek a területi munkaügyi döntőbizottsághoz. Nincs helye fellebbezésnek a munkaügyi döntőbizottság megrovást vagy szigorú megrovást megállapító vagy az ilyen fegyelmi büntetés elleni panaszt elutasító határozata ellen, kivéve, ha e büntetések következtében a dolgozó - a 111. § (3) bekezdésében felsoroltakon túlmenően - jogszabály vagy szabályzat rendelkezése szerint valamely igényét egészben vagy részben elveszti.
(2) A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felek a járásbírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be azokban a munkaügyi vitákban, amelyek
a) a kereskedelmi és raktári dolgozók leltárhiánya,
b) a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértése miatt felmerült kár, valamint.
c) a dolgozó által bűncselekménnyel okozott kár megtérítése
kérdésében merültek fel.
Területi munkaügyi döntőbizottság
146. § (1) Területi munkaügyi döntőbizottságot általában megyénként kell alakítani. A bizottság háromtagú tanácsban jár el. A tanácsot a munkaügyi döntőbíró vezeti, két tagját pedig a Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghatározott szakszervezeti szervek választják.
(2) A területi munkaügyi döntőbizottság eljárására - a Minisztertanács által megállapított eltérésekkel - a munkaügyi döntőbizottság eljárási szabályait kell alkalmazni.
Bírói eljárás munkaügyi vitákban
147. § A bíróság eljárására a polgári perrendtartás szabályai irányadók a Minisztertanács által megállapított eltérésekkel.
Eljárás magasabb vezetőállású dolgozók munkaügyi vitáiban
148. § (1) A Minisztertanács által meghatározott magasabb vezetőállású dolgozók munkaügyi vitáit a sérelmes intézkedést hozó közvetlen felettes (szolgálati felettes) bírálja el.
(2) A szolgálati felettes döntése ellen fellebbezéssel, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.
(3) A Minisztertanács az (1)-(2) bekezdés rendelkezése alól kivételt állapíthat meg.
Teljesítménykövetelménnyel kapcsolatos vita
149. § A teljesítménykövetelmény megállapításával vagy megváltoztatásával kapcsolatban felmerült vitát a követelmény megállapítója, másodfokon annak felettese dönti el. Ha a teljesítménykövetelményt a vállalat igazgatója állapította meg, további jogorvoslatnak nincs helye.
A munkaügyi vitában hozott határozatok teljesítése és végrehajtása
149/A. § (1) A munkaügyi döntőbizottság és a szolgálati felettes határozatát annak kézbesítését követő tizenöt napon belül teljesíteni kell, kivéve, ha közben a kötelezett fél fellebbezéssel, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel élt.
(2) Azonnal teljesíteni kell a határozatot, ha további jogorvoslatnak nincs helye, vagy a Minisztertanács az azonnali teljesítést előírja. Az utóbbi esetben a területi munkaügyi döntőbizottság - ha indokoltnak látja - a munkaügyi döntőbizottság határozatának végrehajtását felfüggesztheti.
(3) A területi munkaügyi döntőbizottság határozatát annak kézbesítése után azonnal teljesíteni kell. A határozatban a dolgozó kérelmére - indokolt esetben - részletfizetési kedvezményt, illetőleg eltérő teljesítési határidőt lehet megállapítani.
(4) Ha a kötelezett a munkaügyi döntőbizottság, a szolgálati felettes vagy a területi munkaügyi döntőbizottság határozatát nem teljesíti, a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint végrehajtási lap kiállításának van helye.
Új eljárás kezdeményezése
149/B. § (1) A munkaügyi vitában hozott jogerős határozat ellen mind a dolgozó, mind a vállalat új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre, vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita során korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
(2) Az új eljárás kezdeményezésének részletes szabályait a Minisztertanács állapítja meg.
Ügyészi óvás
149/C. § A munkaügyi vitában hozott határozat ellen benyújtott ügyészi óvás alapján hozott új határozatnak, ha az óvás a megtámadott határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túl kerül benyújtásra, a felekre kiható hatálya nincs."
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
9. § (1) E törvényerejű rendelet alkalmazásához és végrehajtásához szükséges szabályokat - ideértve a hatálybalépéssel összefüggő átmeneti rendelkezéseket is - a Minisztertanács állapítja meg.
(2) Az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. számú törvényerejű rendelet rendelkezéseit - a 38. § (4) bekezdése kivételével - e törvényerejű rendelet rendelkezései nem érintik. A 38. § (4) bekezdésében megjelölt esetekben a területi munkaügyi döntőbizottság jár el.
(3) Ha a művelődésügyi miniszter a szakszervezettel egyetértésben a felügyelete alatt álló színházaknál, egyéb művészeti intézményeknél, valamint vállalatoknál egyes művészi munkakörökre határozott időre szóló alkalmazást rendel el, az e munkakörökben határozatlan időre alkalmazott dolgozók munkaviszonya - a miniszter által a szakszervezettel egyetértésben megállapított időponttal és feltételekkel - határozott idejűvé alakul át.
10. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1965. évi január hó 1. napján lép hatályba.
(2) Hatálybalépésével a Mt. 150. §-a, a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. számú törvényerejű rendelet 3. § c) pontja hatályát veszti.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.
Kiss Károly s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára