4/1964. (XI. 23.) IM rendelet

az igazságügyi szakértői szervezetről szóló 29/1964. (XI. 23.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról

Az igazságügyi szakértői szervezetről szóló 29/1964. (XI. 23.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-ában, továbbá a Be. 68. §-ában és a Pp. 183. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

Az igazságügyi szakértői irodák és az igazságügyi orvostani intézetek szakértői működése

1. §

(1) Az igazságügyi szakértői iroda (a továbbiakban: iroda) élén a vezető áll.

(2) Állandó igazságügyi orvosszakértőként csak igazságügyi orvostani, illetőleg elmeorvostani vagy szakorvosi vizsgával, állandó igazságügyi könyvszakértőként pedig csak okleveles könyvvizsgáló vizsgával rendelkező személyt lehet alkalmazni. Az igazságügyminiszter - a legfőbb ügyésszel, továbbá orvosszakértők tekintetében az egészségügyi miniszterrel, könyvszakértők tekintetében pedig a pénzügyminiszterrel egyetértésben - indokolt esetben felmentést adhat.

(3) Az iroda állományába tartozó állandó igazságügyi szakértő állásának elfoglalása előtt hivatali esküt tesz. Az eskü szövege: "Én........... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; a tudomásomra jutott állami és szolgálati titkot megőrzöm; igazságügyi szakértői tevékenységemet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen fogom kifejteni."

2. §

(1) Az irodák működési területe:

a) Budapest főváros területe (rendszeres működési terület),

b) kivételes esetben (12. §) az ország egész területe.

(2) Az egyes ügyekben eljáró állandó szakértőt az iroda vezetője jelöli ki. Az eljáró szakértő véleményét saját nevében adja meg.

(3) Nem jelölhető ki az irodának az a szakértője, akire az eljárási szabályokban meghatározott kizáró ok (Be. 67. §, Pp. 178. §) áll fenn. Nem adhat szakértői véleményt az irodának egyik szakértője sem, ha a Be. 20. §-ának a) pontjában, illetőleg a Pp. 13. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában megjelölt kizáró ok az iroda vezetőjére áll fenn.

(4) Az iroda vezetője a szakértő kijelöléséről a megkereső hatóságot, továbbá büntető eljárás esetében a magánvádlót, a terheltet, a védőt, a magánfelet és bírósági eljárás során az ügyészt, polgári eljárás esetében pedig a feleket haladéktalanul értesíti és közli, hogy a kijelölt szakértőre, vagy az iroda vezetőjére vonatkozó kizáró ok esetleges fennállását akár az irodánál, akár pedig a megkereső hatóságnál bejelenthetik. Az iroda a bejelentésről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti.

3. §

(1) Ha olyan szakkérdésben kell véleményt adni. amely nem tartozik az iroda működési körébe, illetőleg, ha az irodának a szóban levő különleges szakterületre állandó szakértője nincs, vagy ha az iroda,- illetőleg a szakértő eljárását valamely akadály gátolja, erről az iroda vezetője a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti.

(2) Ha a megkereső hatóság a szakértőre kizáró okot állapít meg, az iroda vezetője más állandó szakértőt jelöl ki. Ha a kizáró ok az iroda vezetőjére vonatkozik, úgyszintén, ha a szakkérdésben való véleményadás nem tartozik az iroda működési körébe, vagy pedig az irodának a szóban levő különleges szakterületre állandó szakértője nincs, a megkereső hatóság az R. 1. § szerint más szakértő meghallgatása felől intézkedik (12-14. §).

4. §

(1) Az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézeteinek (a továbbiakban: orvostani intézetek) rendszeres működési területe az intézet székhelye; eljárhatnak az I. számú mellékletben feltüntetett egyéb területen is.

(2) A 2. és a 3. § rendelkezései az orvostani intézetekre is vonatkoznak azzal a kiegészítéssel, hogy a szakértő kijelölése az orvostani intézet vezetőjének feladata.

A kijelölt igazságügyi szakértők

5. §

(1) A megyei (fővárosi) bíróság elnöke (a továbbiakban: a bíróság elnöke) az illetékes főügyésszel egyetértésben állapítja meg, hogy a megye (főváros) területén milyen szakágazatokban, és hány nem állandó igazságügyi szakértőt kell kijelölni (a továbbiakban: kijelölt szakértők). A bíróság elnöke a szakértők személyének kiválasztásába bevonhatja a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveit és az egyéb szakszerveket. Az 1. § (2) bekezdése a kijelölt szakértőikre is irányadó.

(2) Az igazságügyminiszter a legfőbb ügyésszel egyetértésben egyes szakágazatokban több megye területére vagy az ország egész területére illetékes szakértőket jelölhet ki.

(3) Orvosszakértőt az egészségügyi miniszter, könyvszakértőt pedig a pénzügyminiszter által e célból összeállított jegyzékben szereplő személyek közül lehet csak kijelölni.

(4) Munkaviszonyban álló személy kijelöléséhez be kell szerezni a munkáltató, valamint - az Igazságügyminisztérium útján - a felügyeleti szerv véleményét.

6. §

(1) A bíróság elnöke (az Igazságügyminisztérium) a kijelölésről a szakértőt írásban értesíti; ebben feltünteti a szakértő szakágazatát és működési területét, s felhívja a szakértői eskü [1. § (3) bek.] letételére.

(2) A szakértői kijelölés munkaviszonyt nem létesít.

(3) A munkaviszonyban álló szakértő kijelöléséről a munkáltatót értesíteni kell.

(4) A bíróság elnöke (az Igazságügyminisztérium) a kijelölt szakértőkről nyilvántartást vezet, s a kijelölésről, valamint az abban bekövetkezett változásokról folyamatosan tájékoztatja a megye területén működő bíróságokat, ügyészségeket, valamint a rendőrség és egyes nyomozási cselekményeket külön jogszabály alapján végző szerveket (a továbbiakban együtt: kirendelő hatóság).

7. §

A kijelölt szakértő működési területe - ha a bíróság elnöke a szakértőt nem meghatározott járásbíróság (városi, kerületi bíróság) területére jelöli ki - egybeesik a megyei (fővárosi) bíróság illetékességi területével. Az ország egész területére kijelölt szakértő a fővárosi bíróság és valamennyi megyei bíróság, a több megye területére kijelölt szakértő pedig annak a megyei (fővárosi) bíróságnak az illetékességi területén járhat el, amelyet a kijelölő határozat felsorol.

8. §

(1) A kijelölt szakértő jogosult az "igazságügyi szakértő" megjelölést levelezésén, címtábláján, valamint szakértői minőségének megjelölése alkalmával használni; címerhasználat a szakértőt nem illeti meg.

(2) A kijelölt szakértő írásbeli szakvéleményét, hivatalos pecsétjével látja el. A pecsét a szakértő nevét, a szakágazat és a szakértői minőség megjelölését, és a szakértő működési területét - több megye vagy az ország egész területére kijelölt szakértő esetében lakóhelyét - tünteti fel (pl. N. N. igazságügyi könyvszakértő - Hajdú-Bihar megye; X. Y. igazságügyi mérnökszakértő - Budapest).

(3) A bíróság elnöke (az Igazságügyminisztérium) a kijelölt szakértőt igazolvánnyal látja el.

9. §

(1) A kijelölt szakértő a szakértői tevékenységéről nyilvántartást vezet. Ebben fel kell tüntetni a kirendelő hatóság megnevezését és ügyszámát, a felek nevét, a kirendelés keltét, a szakértői vélemény keltét, valamint a megállapított díjat.

(2) A bíróság elnöke (az Igazságügyminisztérium) a szakértő nyilvántartó könyvét évenként felülvizsgálja és láttamozza. A kijelölt szakértők működésének megszervezésében az iroda állandó szakértője is közreműködik.

10. §

(1) A szakértői kijelölés visszavonása [R 6. § (2) bek.] tárgyában a bíróság elnöke (az igazságügyminiszter) hoz határozatot.

(2) Ha a szakértő kijelölése megszűnik, köteles nyolc napon belül bélyegzőjét, igazolványát és nyilvántartó könyvét a bíróság elnökének (az Igazságügyminisztériumnak) beszolgáltatni, a folyamatban levő ügy iratait pedig ugyanez alatt az idő alatt a kirendelő hatóságnak átadni. A szakértő a kijelölés megszűnése után az "igazságügyi szakértő" megjelölést nem használhatja.

(3) A kijelölt szakértő halálának bejelentése, és ebben az esetben a bélyegző, az igazolvány, a nyilvántartó könyv és az iratok beszolgáltatása a szakértő hozzátartozója, illetve a vele közös háztartásban élő személy kötelessége.

Szakértő kirendelése

11. §

(1) Az irodák rendszeres működési területén - a működési körükben - teljesítendő szakértői tevékenységre elsősorban az illetékes irodát kell megkeresni.

(2) Orvosi szakkérdésben Budapest területén mind az Igazságügyi Orvosszakértői Irodát, mind a Budapesti Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetét meg lehet keresni; a többi orvostani intézet székhelyén az orvostani intézetet kell megkeresni.

(3) Ha a megkeresett iroda (orvostani intézet) részéről a szakértő kiküldése akadályba ütközik, kijelölt szakértőt kell kirendelni.

(4) Ha feltételezhető, hogy az ügyben valamely testület, intézet, intézmény (műszaki, egészségügyi intézet vagy intézmény stb.) vagy annak dolgozója (mérnök, orvos stb.), illetőleg könyvszakértő, műszaki szakértő, orvosszakértő e feladatkörében érdekelt lehet, két szakértőt kell meghallgatni, akik közül az egyik a megfelelő iroda tagja vagy az igazságügyminiszter által ilyen vizsgálatra kijelölt igazságügyi szakértő.

12. §

(1) Az irodák rendszeres működési területén [2. § (1), 4. § (1) bek.] kívül általában kijelölt szakértőt kell kirendelni. Kiemelkedően fontos ügyben állandó szakértő kijelölése végett a megfelelő irodát is meg lehet keresni.

(2) Az orvostani intézeteknek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott működési területén az orvostani intézethez, illetve a 11. § (4) bekezdésében foglalt megkülönböztetés szerint az Igazságügyi Orvosszakértői Irodához (kijelölt orvosszakértőhöz) is lehet fordulni.

13. §

Kijelölt szakértőt olyan esetben kell alkalmazni, ha iroda (orvostani intézet) igénybevételére a 11-12. § értelmében nincs lehetőség, illetőleg a kérdés nem tartozik a 16-17. §-ban, illetőleg a 11. számú mellékletben felsorolt különleges szakkérdések közé.

14. §

Ha a felmerült szakkérdésre a 11-13. § alapján nincs igénybe vehető szakértő, vagy ha a szakértő kizáró ok folytán nem járhat el, szakértőként kellő szakismerettel rendelkező más személyt is ki lehet rendelni, illetőleg állami vagy más szervet lehet szakvélemény adása végett megkeresni.

15. §

(1) Ha az eljáró hatóság kijelölt szakértőt (13.§) vagy kellő szakértelemmel rendelkező más személyt (14. §) alkalmazott, és ugyanabban a szakkérdésben a már meghallgatott szakértőn kívül újabb (másod-) szakértő meghallgatása szükséges, állandó szakértő kijelölése végett a megfelelő irodát, orvosszakértői kérdésben az orvostani intézetet, illetőleg a 12. §-ban foglalt meghatározás szerint az Igazságügyi Orvosszakértői Irodát lehet megkeresni.

(2) Ha a szakkérdés más szakértő alkalmazásával nem tisztázható, a kirendelő hatóság a szaki értői vélemény felülvizsgálatát rendeli el,

(3) A felülvizsgálat végett az R 8. §-ában megjelölt illetékes testületet kell megkeresni. Az a szakértő, aki a véleményt adta, annak felülvizsgálatában nem vehet részt.

Szakvélemény beszerzése állami szervektől

16. §

(1) A kirendelő hatóság - iroda, illetőleg kijelölt szakértő helyett - a II. számú mellékletben felsorolt szakkérdésekben az ott megjelölt állami szervet köteles megkeresni szakvélemény adása végett.

(2) Szakvélemény adása végett - ha a II. számú melléklet ilyen szervet megjelöl - a területileg illetékes intézetet kell megkeresni. Ha a területileg illetékes intézet bármely okból akadályozva van a szakvélemény adásában, a mellékletben megjelölt országos intézethez kell fordulni,

17. §

A kirendelő hatóság szakvélemény adása végett

- írásszakértői vizsgálat (okmányok technikai írásszakértői vizsgálata).

- fegyver- és lőszerszakértői vizsgálat,

- metallográfiai vizsgálat (kireszelt számok helyreállítása),

- nyomszakértői vizsgálat,

- személy és tárgy fénykép alapján azonosítása,

- fizikai szakértői vizsgálat,

- vegyészeti vizsgálat (a toxikológiai és az áruminőségi vegyvizsgálatok kivételével), öngyulladással és egyéb tűzesettel kapcsolatos vegyelemzés.

- kriminalisztikai textilszakértői vizsgálat,

- biológiai szakértői vizsgálatok közül véralkohol, vérfolt, testváladék, haj-szőr, diatóma, szénmonoxid vizsgálat, szövettani vizsgálat,

- koponya alapján személyazonosítás szükségessége esetében elsősorban a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Technikai Osztályát,

- daktiloszkópiai vizsgálat szükségessége esetében pedig elsősorban a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitányság Nyilvántartó Osztályát keresi meg.

Záró rendelkezések

18. §

Az eljáró szakértő (R 1. §), illetőleg a szakértői vélemény felülvizsgálatára hivatott testületnek. (R. 8. §) a vélemény kialakításában közreműködő tagjai a szakértői véleményért személyes felelősséggel tartoznak.

19. §

(1) Ez a rendelet 1965. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 1000/1951. (I. 13.) IM számú rendelet, továbbá a 8/1954. (IX. 1.) IM számú rendelet 1-11. és 17-20. §-ai hatályukat vesztik. E rendelet nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek megállapítják, hogy a kirendelő hatóság meghatározott szakkérdésekben szakvélemény adása végett állami szervet köteles megkeresni.

(2) A rendelet hatálybalépésekor munkaviszonyban álló fővárosi bírósági orvosok e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően az Igazságügyi Orvosszakértői Iroda tagjává válnak.

(3) A rendelet hatálybalépése a már kirendelt szakértők tevékenységét nem érinti.

(4) A rendelet hatálybalépésének időpontjában az igazságügyi szakértők nyilvántartásába bejegyzett szakértő kijelölése - amennyiben azt a bíróság elnöke e rendelet alapján meg nem erősíti - 1965. évi december hó 31. napjával megszűnik,

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter

I. számú melléklet a 4/1964. (XI. 23.) IM számú rendelethez

Az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézeteinek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott működési területe

Budapesti Orvostudományi Egyetem:

Budapest főváros,

Pest megye,

Nógrád megye,

Szolnok megye,

Heves megye,

Fejér megye,

Veszprém megye,

Vas megye,

Zala megye,

Győr-Sopron megye,

Komárom megye.

Szegedi Orvostudományi Egyetem:

Szeged mj. város,

Csongrád megye,

Békés megye,

Bács-Kiskun megye

Debreceni Orvostudományi Egyetem:

Debrecen mj. város,

Hajdú-Bihar megye,

Szabolcs-Szatmár megye.

Miskolc mj. város,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Pécsi Orvostudományi Egyetem:

Pécs mj. város,

Baranya megye,

Somogy megye,

Tolna megye.

II. számú melléklet a 4/1964. (XI. 23.) IM számú rendelethez

III. számú melléklet a 4/1964. (XI. 23.) IM számú rendelethez

Országos Állategészségügyi Intézet

Budapest főváros,

Bács-Kiskun megye,

Fejér megye,

Győr-Sopron megye,

Komárom megye,

Nógrád megye,

Pest megye,

Vas megye,

Veszprém megye.

Debreceni Állategészségügyi intézet

Debrecen mj. város,

Hajdú-Bihar megye,

Szabolcs-Szatmár megye,

Szolnok megye.

Kaposvári Állategészségügyi Intézet

Pécs mj. város,

Somogy megye,

Tolna megye,

Baranya megye,

Zala megye.

Miskolci Állategészségügyi Intézet

Miskolc mj. város,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

Heves megye.

Békéscsabai Állategészségügyi Intézet

Szeged mj. város,

Békés megye,

Csongrád megye.