8/1964. (VII. 25.) FM rendelet

a növényvédelemről és a növényvédelmi munkák végrehajtásáról

A növényvédelemről szóló 1964. évi 17. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 3. §-ában és 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

A növényvédelem szervezete és az egyes szervek feladatköre

1. §

(1) A növényvédelem szervezését, irányítását és felügyeletét a földművelésügyi miniszter általában a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata (a továbbiakban: Növényvédelmi Szolgálat) útján - az erdőterületek tekintetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével, az egészségvédelem és a balesetelhárítás tekintetében az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben - látja el.

(2) A Növényvédelmi Szolgálat a Földművelésügyi Minisztérium főosztályaként működő, országos hatáskörű szakigazgatási szerv.

(3) A Növényvédelmi Szolgálat élén igazgató áll, akit a földművelésügyi miniszter nevez ki.

2. §

(1) A növényvédelmi munkák szervezése, irányítása, végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése

- a megye (főváros, megyei jogú város; a továbbiakban: megye) területén a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály),

- a járás (járási jogú város, városi kerület; a továbbiakban: járás) területén a járási (járási jogú

városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály),

- a község területén a községi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének (a továbbiakban: községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv)

feladata.

(2) A megyei mezőgazdasági osztály növényvédelmi szakigazgatási végrehajtó szerve a megyei növényvédő állomás (a továbbiakban: növényvédő állomás).

(3) A Növényvédelmi Szolgálat, valamint az egyéb szakigazgatási szervek legfontosabb növényvédelmi feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

A kártevők elleni védekezés Zárlati és veszélyes kártevők

3. §

(1) A termelő (mező- és erdőgazdasági termelőüzem, termények tárolását végző üzem, raktár, út, vasút, csatorna, töltés fenntartója, illetőleg kezelője, egyénileg gazdálkodó termelő és általában az, aki földterületet használ, illetőleg kezel) az állati kártevők, betegségek és gyomok (a továbbiakban: kártevők) ellen az e rendeletben, valamint a Növényvédelmi Szolgálat által kiadott útmutatókban (a továbbiakban: útmutatók) foglaltak szerint agrotechnikai, erőművi (mechanikai), élettani (biológiai) megelőző, illetőleg vegyszeres védekezést köteles folytatni. Egyes, különösen nagy kárral fenyegető kártevők elleni védekezés különleges szabályait a 2. számú melléklet foglalja magában.

(2) A termelő köteles gyümölcsösében - ideértve a házikerti gyümölcsöst is - az előírt gyümölcsfaápolási munkákat, valamint szőlőjében és gyümölcsösében az ország egész területén - a fokozott növényvédelmi rendszabályok hatálya alá tartozó területeken a házikerti gyümölcsösökben is - az előírt növényvédelmi munkákat elvégezni. E gyümölcsfaápolási és növényvédelmi munkákat a 3. számú melléklet, a fokozott növényvédelmi rendszabályok hatálya alá tartozó területeket pedig a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A Tvr. 2. §-ában meghatározott zárlati és veszélyes kártevők felsorolását az 5/a. és 5/b. számú melléklet tartalmazza. A felsorolás módosításáról szóló miniszteri határozatoknak a Mezőgazdasági Értesítőben való közzétételéről a Növényvédelmi Szolgálat gondoskodik.

Közérdekű védekezés

4. §

(1) A közérdekű védekezés elrendelése előtt a termelőt a védekezés elmulasztása miatt szóban vagy írásban figyelmeztetni kell és fel kell hívni a védekezésnek záros határidőn belül történő elvégzésére.

(2) A figyelmeztetést nagyüzemi védekezés keretében végrehajtandó védekezés elmulasztása esetén a 6. számú mellékletben közölt minta szerint, írásban kell kiadni. A figyelmeztetés közlésére jogosult a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv, a járási mezőgazdasági osztály, a növényvédő állomás, a megyei mezőgazdasági osztály és a Növényvédelmi Szolgálat. Ha a figyelmeztetést nem a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv közli, a figyelmeztetés másolatát - nyilvántartás végett - meg kell küldeni a fertőzött terület fekvése szerint illetékes községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek.

(3) Ha a zárlati vagy a veszélyes kártevő elleni védekezést társadalmi vagy állami védekezés keretében kell végrehajtani, a figyelmeztetést - az egyénenkénti, írásban történő felhívás mellőzésével - a helyben szokásos módon közhírré kell tenni. A figyelmeztetésnek közhírrététel útján történő közlésére a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv jogosult.

5. §

A termelő köteles a figyelmeztetésben megszabott határidőig az előírt védekezést elvégezni és írásbeli figyelmeztetés esetén a védekezés elvégzését a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek írásban bejelenteni.

6. §

(1) Közérdekű védekezést mezőgazdasági művelés alatt álló területre, továbbá vasúti, árvízvédelmi és úttöltésre, csatorna- és árokpartra, útmenti területekre, valamint mezőgazdasági termények tárolására szolgáló telepre és raktárra lehet elrendelni. A közérdekű védekezést el keli rendelni, ha a termelő zárlati vagy veszélyes kártevő elleni kötelező védekezést mulasztott el.

(2) Közérdekű védekezés elrendelésére a megyei és a járási mezőgazdasági osztály, valamint a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv jogosult.

(3) A közérdekű védekezést községben (városban) a mezőgazdasági szakigazgatási szerv által erre a célra szervezett brigáddal vagy - nagyüzemi, motoros gép használatára alkalmas területen - a növényvédő állomással, illetőleg a közérdekű védekezés céljára a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése alapján igénybe vett növényvédőgépekkel, Budapesten pedig az erre kijelölt vállalattal kell elvégeztetni.

7. §

(1) A közérdekű védekezés határidőn belül történő elvégzését határozatban kell elrendelni. A határozatban a közérdekű védekezés elrendelése mellett rendelkezni kell a védekezés költségeiről és azoknak a termelő által záros határidőn belül történő megfizetéséről is. A határozatot a közérdekű védekezés elvégzésére kijelölt szerven kívül a termelővel is közölni kell. Amennyiben a költségek a közérdekű védekezés elrendelésekor még nem voltak megállapíthatók, azokról külön határozatban kell rendelkezni.

(2) A határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye a közvetlen felettes mezőgazdasági szakigazgatási szervhez.

8. §

(1) A közérdekű védekezés elvégzését a végrehajtással megbízott szerv a termelővel igazoltatja és az igazolás megküldésével a községi (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) bejelenti.

(2) A községi végrehajtó bizottság a védekezés anyag- és munkabér-költségét a brigád, illetőleg Budapesten a kijelölt vállalat részére - a költségvetésben erre a célra biztosított keret terhére - előlegezi.

(3) A növényvédő állomás által vagy nagyüzemi növényvédőgépek igénybevételével végzett közérdekű védekezés költségeit a növényvédő állomás költségvetése terhére kell előlegezni.

(4) A közérdekű védekezés költségeit a községi (járási jogú városi, városi kerületi) tanács költségvetési számlájára kell befizetni.

9. §

Közérdekű védekezés elrendelése esetén a védekezést elmulasztó termelő ellen a Tvr. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján szabálysértési eljárást kell indítani. A feljelentést elsősorban az a szerv köteles megtenni, amely a figyelmeztetést közölte.

10. §

A közérdekű védekezés elrendelése és végrehajtása során hatósági szakértőként a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) növényvédelmi felügyelő (a továbbiakban: megyei növényvédelmi felügyelő) jár el.

Zárszolgálat

11. §

(1) A növényvédelmi zárszolgálat belső és külső zárszolgálatra tagozódik.

(2) A belső zárszolgálat feladata a zárlati és a veszélyes kártevők továbbterjedésének megakadályozása és kiirtása a művelés alatt álló és egyéb területeken.

(3) A külső zárszolgálat feladata a zárlati és a veszélyes kártevők külföldre hurcolásának vagy külföldről behurcolásának megakadályozása.

12. §

A zárszolgálat megszervezését és működését a Növényvédelmi Szolgálat irányítja; végrehajtásáért

- a belső zárszolgálat tekintetében a megyei mezőgazdasági osztály vezetője,

- a külső zárszolgálat tekintetében pedig a Növényvédelmi Szolgálat vezetője

felelős.

13. §

(1) A belső és a külső zárszolgálattal összefüggő ellenőrző és szakvizsgálatokat a Növényvédelmi Szolgálat vezetője által felhatalmazott és a 7. számú mellékletnek megfelelő mintájú arcképes igazolvánnyal ellátott személyek (a továbbiakban: vizsgálóközeg) végzik.

(2) A belső és a külső zárszolgálattal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat - irányító és felülvizsgálati jogkörrel - a Növényvédelmi Szolgálat Zárszolgálati Laboratóriuma, valamint a növényvédő állomások és a határállomások zárszolgálati laboratóriumai (a továbbiakban: laboratórium) végzik.

(3) A laboratórium a vizsgálatokat a megyei mezőgazdasági osztály vagy az eljáró vizsgálóközeg által megküldött minta alapján végzi.

(4) A laboratórium a vizsgálat eredményéről belső zárszolgálati vizsgálat esetén a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjét, külső zárszolgálati vizsgálat esetén pedig a Növényvédelmi Szolgálat vezetőjét - vizsgálati bizonyítvány megküldése mellett - értesíti.

Belső zárszolgálat

14. §

(1) A belső zárszolgálatot a megyéken belül járásonként és községenként (városonként) kell megszervezni.

(2) A megye területén a belső zárszolgálattal összefüggő szakintézkedésekért a növényvédő állomás igazgatója a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjének felelős. Szakértőként a megyei növényvédelmi felügyelő jár el.

(3) A mezőgazdasági üzemek növényvédelmének fokozott ellátása érdekében a növényvédelmi szervezet kiegészítésére minden mezőgazdasági termelőszövetkezetben és termelőszövetkezeti csoportban (a továbbiakban: termelőszövetkezet), egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetben, valamint állami gazdaságban növényvédelmi megbízottat kell kijelölni.

15. §

Aki az ország területén bárhol zárlati vagy veszélyes kártevőt, illetőleg olyan körülményt észlel, amelyből ilyen kártevő fellépése megállapítható vagy gyanítható, továbbá az, aki bárhol zárlati vagy veszélyes kártevő megtalálásáról vagy fellépéséről szerez tudomást, köteles arról - az észlelés helyének pontos megjelölésével - az illetékes községi mezőgazdasági szakigazgatási szervhez vagy a növényvédő állomáshoz - a megyei mezőgazdasági osztálynak és az érdekelt mezőgazdasági nagyüzem vezetőjének értesítése végett - bejelentést tenni. Amennyiben az lehetséges, a bejelentéssel egyidejűleg egy vagy több zárlati vagy veszélyes kártevőt, vagy az azzal fertőzött növényből mintát kell átadni.

16. §

(1) A megyei mezőgazdasági osztály köteles a 15. § alapján tett bejelentést vagy a zárszolgálati vizsgálóközeg által észlelt eseteket haladéktalanul megvizsgáltatni, a fertőzésre gyanús helyet megjelöltetni, szükség esetén laboratóriumi vizsgálat céljából a laboratóriumhoz minta beküldéséről gondoskodni és a fertőzés kétséget kizáró megállapításáig, illetőleg a laboratóriumi vizsgálat befejezéséig is a zárlati kártevővel való fertőzöttségre gyanús területet (helységet) ideiglenes zárlat alá helyezni; köteles továbbá a fertőzés megállapítása után 24 órán belül az ideiglenes zárlat alá helyezet területre végleges zárlat elrendelése iránt a Növényvédelmi Szolgálatnak javaslatot tenni.

(2) A Növényvédelmi Szolgálatnak a végleges zárlatot elrendelő határozatát a megyei mezőgazdasági osztály vezetője köteles haladéktalanul végrehajtani és a zárlat elrendeléséről az érintett terület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni.

(3) A zárlat alá helyezett területet és az onnan kivezető utakat a zárlat tartama alatt - a szükség szerint - állandó, szigorú ellenőrzés alatt kell tartani és az e rendeletben foglalt zárlati és egyéb korlátozó rendelkezések megtartását vizsgálatoknak személyeken és tárgyakon való gondos foganatosítása útján kell biztosítani.

(4) A zárlat alá helyezett területet "Növényegészségügyi zárlat" feliratú táblákkal szembetűnő helyen és módon meg kell jelölni.

(5) A zárlat elrendelésének eseteit, valamint a zárlattal kapcsolatos termelési, felhasználási és forgalmi korlátozásokat a 8. számú melléklet tartalmazza.

17. §

A zárlat alá helyezett területről olyan növényt, növényrészt, növényi terméket (a továbbiakban: növény), amely zárlati vagy veszélyes kártevővel fertőzött, vagy amelyet ilyen kártevő megtámadhat, valamint bármilyen tartályt, zsákot vagy egyéb olyan tárgyat, amely fertőzött vagy fertőzésre gyanús növénnyel érintkezésbe került, végül komposztot és földet a Növényvédelmi Szolgálat külön engedélye nélkül tilos bármilyen módon kivinni vagy kiszállítani.

18. §

(1) A megyei mezőgazdasági osztály köteles a zárlat alá helyezett területen az e rendeletben, illetőleg az útmutatókban előírt védekezés végrehajtását elrendelni, biztosítani és ellenőrizni, továbbá a meghatározott termelési, felhasználási és forgalmi korlátozások végrehajtásáról gondoskodni.

(2) A zárlat alá helyezett területen - amennyiben a zárlat több mezőgazdasági nagyüzemre vagy község (város) egész területére terjed ki - a védekezést társadalmi erők igénybevételével kell elvégezni.

19. §

A zárlati kártevő kiirtása után a végleges zárlat feloldását - a megyei mezőgazdasági osztály javaslata alapján - a Növényvédelmi Szolgálat rendeli el. A zárlat feloldását elrendelő határozatot ugyancsak közhírré kell tenni.

20. §

A zárlati és egyéb korlátozó rendelkezésektől függetlenül, a zárlati és a veszélyes kártevők ellen a termelő a használatában levő mezőgazdasági területen az e rendeletben meghatározott, illetőleg az útmutatóban előírt védekezést köteles végrehajtani.

Faiskolákra és szaporítóanyagokra vonatkozó belső zárszolgálati rendelkezések

21. §

A zárlati és a veszélyes kártevők - gyümölcsfák, szőlő, erdészeti és dísznövények szaporítóanyagával való - elterjedésének megakadályozása érdekében, a szaporítóanyagok termelését és forgalombahozatalát rendszeres növényvédelmi ellenőrzés alatt kell tartani. Ennek megfelelően e rendelet 21-37. §-ának hatálya kiterjed:

a) a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM számú együttes rendelet 25. és 39. §-ában meghatározott házi, illetőleg árutermelő szőlő- és gyümölcsfaiskolákra (a továbbiakban: faiskola), valamint az árutermelő szőlő- és gyümölcsfaiskolák lerakataira (a továbbiakban: lerakat);

b) az állami erdőgazdaságok (a továbbiakban: erdőgazdaság) csemete-, suháng-, sorfa- és simadugványnevelő - állandó és vándor - csemetekertjeire (a továbbiakban: erdőgazdasági csemetekert);

c) a továbbszaporításra kijelölt, előjegyzett és törzskönyvezett gyümölcsfákra, gyümölcstermő bokrokra és tövekre (a továbbiakban: anyanövények);

d) a faiskolákban és erdőgazdasági csemetekertekben előállított növényi szaporítóanyagra (a továbbiakban: szaporítóanyag), ideértve a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM számú együttes rendelet 24. §-ában meghatározott szaporítóanyagon felül a szaporítás, illetőleg nevelés alatt álló minden fás- és félfás-szárú évelőnövényt (haszonfát, gazdasági és díszfát, fenyőfát, továbbá a rózsát és egyéb díszbokrot, valamint ezek alanyait, bujtványait, dugványait, szemzőhajtásait és oltványait, s a vadcsemete termesztésére szolgáló gyümölcsmagot) is.

22. §

(1) A faiskolák, a lerakatok és az erdőgazdasági csemetekertek, valamint az anyanövények rendszeres növényvédelmi ellenőrzése során

a) a faiskolákat és az erdőgazdasági csemetekerteket - a szőlőoltvány- és gyökereztető iskolák, a szőlő-anyatelepek, továbbá a kizárólag haszon- és gazdasági facsemeték előállítását végző erdőgazdasági csemetekertek kivitelével - évenként háromszor, május, július és szeptember hónapban, a faiskolákból közvetlenül forgalomba kerülő szaporítóanyagot a kitermelés időszakában a szükséghez képest,

b) a szőlőoltvány- és gyökereztető iskolákat, továbbá a szőlő-anyatelepeket évenként egyszer, június hó 1. és augusztus hó 31. napja, a kizárólag haszon- és gazdasági facsemeték előállítását végző erdőgazdasági csemetekerteket pedig évenként egyszer, június hó 1. és augusztus hó 15. napja közötti időben,

c) a lerakatokat minden év október hó 15. és a következő év május hó 15. napja közötti időben legalább két alkalommal, egyszer az őszi és egyszer a tavaszi forgalmazási idényben,

d) az anyanövényeket évenként egyszer, május hó 15. és június hó 15. napja közötti időben

növényvédelmi szempontból meg kell vizsgálni.

(2) A növényvédelmi ellenőrzés során azt kell vizsgálni, hogy a faiskolákban és a lerakatokban, továbbá az erdőgazdasági csemetekertekben levő szaporítóanyag, valamint az anyanövények kártevőktől, illetőleg pajzstetűszívás-folttól mentesek-e.

23. §

(1) Ha a növényvédelmi ellenőrzés során faiskolának, erdőgazdasági csemetekertnek vagy ezek 50 m-es körzetének zárlati vagy veszélyes kártevővel való

a) erős fertőzöttsége állapítható meg, a faiskolát vagy az erdőgazdasági csemetekertet, illetőleg annak zárlati vagy veszélyes kártevővel fertőzött részét haladéktalanul zárlat alá kell helyezni;

b) közepes vagy gyenge fertőzöttsége állapítható meg és az ellenőrzés

- szeptember hó 1. napja előtt történt, a faiskola vagy az erdőgazdasági csemetekert üzembentartóját (a továbbiakban: üzembentartó) a szükséges védekezés meghatározott határidőn belül történő elvégzésére írásban fel kell hívni, s a felhívás vagy a védekezés eredménytelensége esetén a faiskolát vagy az erdőgazdasági csemetekertet, illetőleg annak zárlati vagy veszélyes kártevővel fertőzött részét zárlat alá kell helyezni,

- szeptember hó 1. napja után történt - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a faiskolát vagy az erdőgazdasági csemetekertet, illetőleg annak zárlati vagy veszélyes kártevővel fertőzött részét zárlat alá kell helyezni.

(2) Ha a faiskolában vagy az erdőgazdasági csemetekertben szeptember hó 1. napja után végzett növényvédelmi ellenőrzés során kizárólag gyenge pajzstetű-fertőzés állapítható meg, vagy csak pajzstetűszívás-foltok találhatók, a fertőzött szaporítóanyag azonnali megsemmisítése és a kitermelt többi szaporítóanyag eredményesen elvégzett gázos fertőtlenítése esetén a zárlat elrendelése mellőzhető. A gázos fertőtlenítést az arra jogosult szerv vagy vállalat végezheti el, s az a fertőtlenítés megtörténtéről a 9. számú mellékletnek megfelelő igazolványt köteles kiadni. Az igazolvány a kiadástól számított 20 napig érvényes.

(3) Ha a növényvédelmi ellenőrzés során lerakatnak vagy a lerakat 50 m-es körzetének zárlati vagy veszélyes kártevővel való fertőzöttsége állapítható meg, a lerakatot haladéktalanul zárlat alá kell helyezni.

(4) A zárlati és a veszélyes kártevőkkel való fertőzöttség mértéke megállapításának szabályait útmutatók tartalmazzák.

(5) A növényvédelmi ellenőrzés során vírussal fertőzöttnek talált anyanövényt véglegesen, amerikai fehér szövőlepkével vagy kaliforniai pajzstetűvel fertőzött vagy pajzstetűszívás-foltos, továbbá bármely más kártevővel erősen fertőzött, elhanyagolt anyanövényt az ellenőrzés évére a szaporításból ki kell zárni. Az ellenőrzés során szaporítóanyag-termelésre alkalmasnak talált anyanövényt a Növényvédelmi Szolgálat által kiadott rendelkezés szerint meg kell jelölni.

24. §

(1) Faiskolának és erdőgazdasági csemetekertnek zárlat alá helyezett területéről szaporítóanyagot kivinni, illetőleg onnan származó szaporítóanyagot felhasználni nem szabad.

(2) Faiskolának és erdőgazdasági csemetekertnek zárlat alá helyezett területén - a (3) és (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - az útmutatóknak megfelelő védekezést kell folytatni.

(3) Vírusfertőzés miatt elrendelt zárlat esetén a vírussal fertőzött szaporítóanyagot legkésőbb augusztus hó 15. napjáig el kell égetni.

(4) A kizárólag gyökérgolyva-fertőzés miatt zárlat alá helyezett területen a szaporítóanyag kitermelhető. A kitermelt szaporítóanyagot azonban gondosan meg kell vizsgálni és a gyökérgolyvával fertőzött szaporítóanyagot el kell égetni, a kitermelt többi szaporítóanyagot pedig az útmutatókban meghatározott módon fertőtleníteni kell.

(5) A gyökérgolyva-fertőzés miatt zárlat alá helyezett területen a kitermelést követő 5 éven át tilos szaporítóanyagot, valamint olyan növényt termelni, amely a gyökérgolyvának gazdanövénye. A gyökérgolyva gazdanövényeinek jegyzékét a Növényvédelmi Szolgálat állítja össze és teszi közzé.

25. §

Zárlat alá helyezett lerakatban a zárlati és a veszélyes kártevővel fertőzött szaporítóanyagot el kell égetni, az egyéb szaporítóanyagot pedig az útmutatókban meghatározott módon fertőtleníteni kell.

26. §

A szaporításból kizárt anyanövényről a kizárás tartama alatt szaporítóanyagot szedni és azt felhasználni nem szabad.

27. §

(1) A faiskola és az erdőgazdasági csemetekert területére vagy annak egy részére, illetőleg a lerakatra elrendelt zárlat feloldása az üzembentartó kérelme alapján és csak kedvező eredményű növényvédelmi felülvizsgálat után történhetik meg.

(2) Ha a növényvédelmi felülvizsgálat során a faiskolában, az erdőgazdasági csemetekertben vagy ezek 50 m-es körzetében továbbra is zárlati vagy veszélyes kártevővel való erős fertőzöttség, illetőleg lerakatban fertőzöttség állapítható meg, a faiskola vagy az erdőgazdasági csemetekert zárlat alatt álló területén levő vagy onnan kitermelt, illetőleg a lerakatban levő teljes szaporítóanyagot el kell égetni.

(3) Ha a növényvédelmi felülvizsgálat során a faiskolában vagy az erdőgazdasági csemetekertben vagy ezek 50 m-es körzetében zárlati vagy veszélyes kártevővel való közepes vagy gyenge fertőzöttség állapítható meg, a zárlatot legfeljebb 1 évig továbbra is fenn kell tartani, s ha a fertőzöttség ez alatt az idő alatt sem szűnik meg, az 1 év elteltével a fertőzött terület teljes szaporítóanyagkészletét el kell égetni.

28. §

A zárlat elrendeléséről és feloldásáról az üzembentartón kívül a növényvédő állomást, továbbá a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervet is értesíteni kell.

29. §

(1) A növényvédelmi ellenőrzés, továbbá az üzembentartó megfelelő védekezésre való felhívása [23. § (1) bekezdés b) pont], valamint az anyanövénynek a szaporításból való kizárása, illetőleg a növényvédelmi szempontból kifogás alá nem eső anyanövények megjelölése a növényvédő állomás feladata.

(2) A fertőzött szaporítóanyag megsemmisítését és az egyéb szaporítóanyag fertőtlenítését a növényvédő állomás közvetlen ellenőrzése mellett kell végezni. Ezért a fertőzött szaporítóanyag tervezett megsemmisítését és az egyéb szaporítóanyag fertőtlenítését a növényvédő állomásnak legalább 5 nappal megelőzőleg írásban be kell jelenteni.

(3) A növényvédelmi felülvizsgálat általában a növényvédő állomás feladata.

30. §

(1) Árutermelő faiskolából, lerakatból és erdőgazdasági csemetekertből szaporítónyag csak akkor vihető ki és hozható forgalomba, ha a faiskola, lerakat vagy erdőgazdasági csemetekert a szaporítóanyag-készletének zárlati és veszélyes kártevőktől való mentességét igazoló növényegészségügyi igazolvánnyal rendelkezik. Legfeljebb 15 nappal megelőzőleg kiállított növényegészségügyi igazolvány szükséges a házi szőlőiskolában előállított és a termelő szükségletét meghaladó szőlőszaporítóanyagnak a szőlőiskolából való kiviteléhez és forgalombahozatalához.

(2) A növényegészségügyi igazolványok mintáját a 10/a. és 10/b. számú melléklet tartalmazza.

(3) Faiskolai termelés céljára kajszibarackmagot csak a mag vírusfertőzéstől való mentességét tanúsító - 30 napnál nem régebben kiállított -növényegészségügyi igazolvány birtokában szabad forgalomba hozni, illetőleg elvetni.

31. §

(1) A növényegészségügyi igazolványt a növényvédő állomás javaslatára a megyei mezőgazdasági osztály közvetlenül adja ki és erről az illetékes községi mezőgazdasági szakigazgatási szervet és a növényvédő állomást értesíti.

(2) A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles a növényegészségügyi igazolvány szabályszerű használatát ellenőrizni.

32. §

A kajszibarackmag forgalombahozatalához, illetőleg elvetéséhez szükséges növényegészségügyi igazolványt - kérelemre - a növényvédő állomás adja ki.

33. §

(1) Faiskola, lerakat és erdőgazdasági csemetekert szaporítóanyagára növényegészségügyi igazolvány abban az esetben adható ki, ha a faiskola, a lerakat, az erdőgazdasági csemetekert és ezek 50 m-es körzete zárlati és veszélyes kártevőktől mentes.

(2) A feltételek fennállása esetén faiskola és lerakat szaporítóanyagára a növényegészségügyi igazolványt legkésőbb október hó 15. napjáig, erdőgazdasági csemetekert szaporítóanyagára pedig legkésőbb szeptember hó 5. napjáig ki kell adni. A faiskola és az erdőgazdasági csemetekert szaporítóanyagára kiadott növényegészségügyi igazolvány meghosszabbítási záradékkal is ellátható.

(3) A faiskola szaporítóanyagára kiadott növényegészségügyi igazolvány a kiállítás (meghosszabbítás) keltét követő év október hó 15. napjáig, illetőleg visszavonásig, az erdőgazdasági csemetekert szaporítóanyagára kiadott növényegészségügyi igazolvány a kiállítás (meghosszabbítás) keltét követő év szeptember hó 5. napjáig, illetőleg visszavonásig, a lerakat szaporítóanyagára kiadott növényegészségügyi igazolvány pedig a kiállítás keltét követő május hó 15. napjáig, illetőleg visszavonásig érvényes.

(4) A faiskolai és a lerakati engedély, illetőleg a gyümölcsfaiskolai kitermelési engedély érvényességének megszűnése, továbbá a faiskola vagy az erdőgazdasági csemetekert egész területének, valamint a lerakatnak zárlat alá helyezése, végül a növényegészségügyi igazolvány visszavonása esetén a növényegészségügyi igazolványt 3 napon belül be kell szolgáltatni a megyei mezőgazdasági osztálynak. A növényegészségügyi igazolvány beszolgáltatásáról a megyei mezőgazdasági osztály a növényvédő állomást és a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervet értesíti.

34. §

(1) Faiskolai termelés céljára külföldről behozott szaporítóanyagot - a megérkezését követő 3 nap alatt - be kell jelenteni a felhasználás helye szerint illetékes növényvédő állomásnak.

(2) A külföldről érkezett szaporítóanyagot legalább 1 évig megfigyelő termesztés alatt kell tartani és köztermesztés céljára csak akkor szabad forgalomba hozni vagy felhasználni, ha fertőzésmentessége beigazolódott.

(3) A megfigyelő termesztés alá helyezett szaporítóanyagot a növényvédő állomás fokozott ellenőrzés alatt köteles tartani.

35. §

Szaporítóanyagot - tuja és lombos örökzöld növények (machonia, buxus stb.) kivételével - házalás, szekerezés vagy utazó megbízott útján forgalomba hozni nem szabad.

36. §

(1) A faiskola és a lerakat üzembentartójának kérelme alapján végzett növényvédelmi ellenőrzésért és a növényegészségügyi igazolvány-másodlat kiállításáért a 11. számú mellékletben meghatározott díjakat kell fizetni. A díjfizetési kötelezettség a kérelmezőt terheli.

(2) A díjakat a kérelmező lakó- (szék-) helye szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) illetékkiszabási és vállalati adóhivatal illetékbevételi számlájára kell előzetesen befizetni és a befizetés megtörténtét a kérelem előterjesztésekor igazolni.

37. §

Kísérleti vagy tudományos intézmények kísérleti, illetőleg tudományos célt szolgáló faiskolái és erdőgazdasági csemetekertjei tekintetében a Növényvédelmi Szolgálat javaslatára a földművelésügyi miniszter a 21-36. §-okban foglalt rendelkezések alól kivételt engedélyezhet.

Külső zárszolgálat

38. §

A külső zárszolgálati vizsgálatot behozatali és átmenő forgalomban a kijelölt határállomásokon, kiviteli forgalomban a berakóhelyeken kell végezni. Ha a vizsgálat a berakóhelyen elháríthatatlan okból nem volt foganatosítható, azt a határállomáson kell végrehajtani. Ezek a rendelkezések irányadók mind a vasúti és hajó-, mind pedig a közúti és légi forgalomban. A külső zárszolgálatot ellátó határállomásokat a 12. számú melléklet tartalmazza.

39. §

(1) Növényegészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó küldeményt (a továbbiakban: küldemény) a behozatali, kiviteli és átmenő forgalomban kizárólag a feladó állam hivatalos növényegészségügyi szervének a küldemény származását és fertőzésmentességét igazoló bizonyítványa (a továbbiakban: növényegészségügyi bizonyítvány) kíséretében szabad szállítani. Növényegészségügyi bizonyítvány és fémzár vagy azt helyettesítő zárjegy nélkül érkező behozatali és átmenő küldeményt a határon minden esetben vissza kell utasítani. A küldemények felsorolását a 13. számú melléklet tartalmazza.

(2) A postacsomagban keresztkötés alatt vagy más módon szállított küldemény a határon csak abban az esetben hozható át, ha a keresztkötés vagy a csomag el van látva a feladó állam növényegészségügyi szervének erre a célra rendszeresített külön bélyegzőjével. Ha a keresztkötésről, illetőleg a csomagról a külön bélyegző lenyomata hiányzik, a csomagban levő küldemény behozatalához növényegészségügyi bizonyítvány szükséges.

(3) A növényegészségügyi bizonyítványban igazolni kell, hogy a küldemény a behozatali engedélyben és a küldeményre vonatkozólag kötött szerződésben felsorolt zárlati és veszélyes kártevőktől mentes. A növényegészségügyi bizonyítványban ezen kívül fel kell tüntetni a küldemény fertőtlenítésére vagy a többi szállítási feltétel teljesítésére vonatkozó adatot is, amennyiben azt a behozatali engedély vagy a szerződés előírja. A küldemény fertőtlenítésére vonatkozó adatokat a közvetlenül élelmezési vagy élelmiszeripari célra szolgáló növényeknél a növényegészségügyi bizonyítványban minden esetben fel kell tüntetni.

(4) Igazolásul csak a küldemény szállítását megelőzően 20 napnál nem régebben kiállított növényegészségügyi bizonyítvány fogadható el. A növényegészségügyi bizonyítványt a feladó állam nyelvén, továbbá orosz, francia és német nyelven kell a 14. számú melléklet szerint kiállítani és abban a zárlati és egyéb kártevők nevét latin nyelven, nyomtatott betűkkel kell feltüntetni.

(5) Behozatali és átmenő küldemény csak a Növényvédelmi Szolgálat előzetes vizsgálata alapján hozható be, illetőleg szállítható át az ország területén, még abban az esetben is, ha azt a feladó állam szabályszerű növényegészségügyi bizonyítványa kíséri.

(6) A behozatalra vagy az országon való átvitelre szánt kereskedelmi pecsételt ellenőrző (kontroll-) mintákat sem megvizsgálni, sem azokkal kapcsolatban növényegészségügyi bizonyítványt megkövetelni nem kell. E mintákat a Külkereskedelmi Minisztérium Vámfőigazgatósága által kijelölt vámhivatal köteles ellenőrizni. E minták felbontása vagy felhasználása esetén azonban a vámhivatal köteles a Növényvédelmi Szolgálattól vizsgálatot kérni. Kiviteli forgalomban a kereskedelmi pecsételt minták vizsgálatát a Vámfőigazgatóság által kijelölt vámhivatalnál kell végezni.

(7) Azt, hogy a küldeményt növényegészségügyi bizonyítvánnyal ellátták-e, a határszéli vámhivatal, postaküldemény esetében pedig a postahivatal mellett működő vámhivatal köteles ellenőrizni.

(8) A behozatali, kiviteli vagy átmenő forgalomba kerülő küldemények vizsgálatra való bejelentése és a vizsgálattal kapcsolatos eljárás szabályait a 25. számú melléklet tartalmazza.

40. §

(1) A növényegészségügyi vizsgálat során a küldeménynek a zárlati és a veszélyes kártevők fertőzésétől való mentességét kell ellenőrizni, s annak során a küldemény szállítására használt eszközt is vizsgálat alá kell vonni. A küldeménynek az egyes növényfajokhoz különösen alkalmazkodott kártevők fertőzésétől való mentessége megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a behozatali tilalmakat és korlátozásokat a 16. számú melléklet tartalmazza. Kiviteli forgalomban a növényegészségügyi vizsgálatot minden olyan egyéb kártevőre is ki kell terjeszteni, amellyel fertőzött küldemény bevitelét az átvevő állam megtiltotta.

(2) A növényegészségügyi vizsgálat szempontjából

a) egy postaküldeménynek (csomag, levélpostai küldemény) kell tekinteni - a csomagok darabszámától függetlenül - az egy szállítólevéllel szállított csomagküldeményt, illetőleg - a küldemények darabszámától függetlenül - az egy vámokmánnyal kezelt levélpostai küldeményt;

b) egy darabáruküldeménynek (vasúti, gépjármű, fogatosjármű, hajó-, légi-, továbbá utas- és magánforgalomban szállított darabáru) kell tekinteni - a darabszámtól függetlenül - az egyszerre, egy fuvarlevéllel, illetőleg ezt pótló egyéb fuvarokmánnyal, vagy ezek nélkül szállított, 15 mázsa össz- (bruttó-) súlyt meg nem haladó küldeményt;

c) egy vasúti kocsi-, gépjármű- vagy fogatosjármű-küldeménynek kell tekinteni - a szállítóeszköz befogadóképességétől függetlenül - az egy-egy vasúti kocsiba berakott, illetőleg az egy-egy gépjárműre vagy fogatosjárműre felrakott és egy fuvarlevéllel, ezt pótló egyéb fuvarokmánnyal vagy ezek nélkül szállított, 15 mázsa össz- (bruttó-) súlyt meghaladó küldeményt;

d) egy hajóküldeménynek kell tekinteni az egy hajóba berakott és egy fuvarlevéllel, illetőleg ezt pótló egyéb fuvarokmánnyal szállított, 15 mázsa össz- (bruttó-) súlyt meghaladó, minden megkezdett 75 mázsa összsúlyú gyümölcsküldeményt, vagy minden megkezdett 100 mázsa összsúlyú egyéb küldeményt;

e) a légiküldemény: posta- vagy darabáruküldemény.

(3) Diplomáciai képviselők kézi- vagy útipoggyászában szállított küldemény behozatalához a származási ország növényvédelmi szolgálata által kiállított növényegészségügyi bizonyítvány szükséges. Ennek hiányában a küldeményt e rendelet rendelkezései szerint meg kell vizsgálni.

(4) A határállomáson átrakásra és több átvevő részére szállításra kerülő átmenő küldemények minden tételére a Növényvédelmi Szolgálatnak - a feladó állam növényegészségügyi bizonyítványa vagy saját vizsgálata alapján - növényegészségügyi bizonyítványt kell kiállítania.

(5) Az ország területén feltartóztatott átmenő küldeményről a Növényvédelmi Szolgálat - az átvevő ország növényvédelmi szervével való megegyezés alapján - új növényegészségügyi bizonyítványt állít ki.

(6) A határállomáson a küldeményekről naplót kell vezetni. A naplóban fel kell tüntetni a küldemény tartalmát, származási és rendeltetési helyét, fertőzésmentességét, illetőleg a vizsgálat során esetleg talált zárlati vagy veszélyes kártevőket és a küldemény fertőtlenítésére vonatkozó adatokat.

(7) A külső zárszolgálattal kapcsolatos növényegészségügyi vizsgálat díjait a 17. számú melléklet határozza meg. A kisebb határszéli forgalomban a növényegészségügyi vizsgálat díjtalan.

41. §

(1) Ha a vizsgálóközeg a kiviteli küldemény vizsgálatát a bejelentő hibájából nem, vagy csak késedelmesen végezhette el, a bejelentő köteles a mulasztásból, illetőleg a késedelemből eredő költségeket megtéríteni. Bejelentőnek azt kell tekinteni, aki - esetleg megbízott útján - a vizsgálatot kérte. Késedelemnek kell tekinteni, ha a vizsgálóközeg egy órán át várakozott anélkül, hogy a vizsgálatot megkezdhette vagy a megkezdett vizsgálatot folytathatta volna.

(2) A költségmegtérítés a várakozási idő minden órája után 50 forint. Ugyanennyit kell fizetni abban az esetben is, ha a vizsgálat nem volt megtartható. A költségmegtérítést az ármegállapításnál figyelembe venni nem szabad és azt a bejelentő, akinek hibájából a vizsgálatot nem, vagy csak késedelmesen lehetett megtartani, másra át nem háríthatja.

(3) A költségmegtérítés beszedésére, kezelésére és elszámolására ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amelyek a vizsgálati díjra irányadók.

42. §

Behozatali küldemény külföldi növényegészségügyi bizonyítványát a határállomás vámhivatala köteles vámkezelési záradékkal ellátni és a fuvarokmányhoz csatolva a behozó vállalathoz eljuttatni.

43. §

A határállomásra vasúton érkező küldemények növényegészségügyi vizsgálatát azon a vágányon kell foganatosítani, amelyre a szerelvény érkezett. A határállomáson a vizsgálatot a legrövidebb időn belül kell foganatosítani. Amennyiben a vizsgálat lebonyolítása, illetőleg a vizsgálat eredményének megállapítása a 4 órát meghaladja, a küldemény az állomás más vágányára átállítható.

44. §

(1) A növényegészségügyi vizsgálatot a 18. számú melléklet szerint kell végezni.

(2) A zárlati kártevővel fertőzöttnek talált küldeményt - a feladó egyidejű értesítése mellett - vissza kell utasítani. Ha a feladó a visszaszállításról - egyéb megállapodás hiányában - 8 napon belül nem gondoskodik, a küldemény megsemmisítése vagy szükséges fertőtlenítése után a lehetőség szerinti felhasználása iránt a Növényvédelmi Szolgálat intézkedik. A küldemény fertőtlenítésével, visszaküldésével vagy megsemmisítésével járó költségek a feladót terhelik.

(3) A küldemény megsemmisítéséről a 19. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni és azt - a fertőzést feltüntető mintával együtt - a feladónak meg kell küldeni.

Figyelőszolgálat

45. §

(1) A védekezések kellő időben való végrehajtása érdekében a termelőüzemekre, a közterületekre és a házikertekre figyelőszolgálatot kell kialakítani.

(2) A termelőüzemekben a figyelőszolgálatot a dolgozókból a vezető köteles megszervezni és működésének irányítására, valamint ellenőrzésére a növényvédelmi megbízottat kijelölni. A közterületekre és a házikertekre kiterjedő figyelőszolgálat megszervezése a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv feladata.

(3) A figyelőszolgálat tagjai kötelesek a működési területükön észlelt kártevőkről - pontos helymegjelöléssel - a termelőüzem vezetőjét, illetőleg a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni. A bejelentés szükség szerinti ellenőrzése után a megfelelő védekezés végrehajtása iránt a termelőüzem vezetője, illetőleg a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles intézkedni.

(4) A figyelőszolgálat különösen a 20. számú mellékletben felsorolt kártevők jelentkezését és munkák elvégzését köteles ellenőrizni és bármilyen kártevő tömeges fellépéséről jelentést tenni.

Növényvédőszerek

46. §

Növényvédőszer minden olyan ásványi, növényi, állati eredetű vagy mesterségesen előállított anyag, valamint több ilyen anyag keveréke, amely kultúrnövényeknek vagy raktározott terményeknek kártevőktől vagy élősködő növényektől való megvédésére, illetőleg mentesítésére alkalmas.

47. §

(1) Növényvédőszert belföldi felhasználás céljára csak a Növényvédelmi Szolgálat vezetőjének engedélye alapján szabad előállítani vagy forgalomba hozni. Ez a rendelkezés irányadó a külföldön előállított növényvédőszerekre, a már engedélyezett, de módosítani kívánt növényvédőszerekre és azokra az ipari vagy más célra használatos anyagokra is, amelyek növényvédőszerként ugyancsak felhasználhatók.

(2) Az engedélyezett növényvédőszerek jegyzékét a Növényvédelmi Szolgálat a Mezőgazdasági Értesítőben évenként március hó 31. napjáig közzéteszi.

48. §

(1) Növényvédőszer belföldi felhasználás céljára történő előállításának és forgalombahozatalának engedélyezését az előállító vállalat, külföldről behozott növényvédőszer esetén a belföldi forgalombahozatalra kijelölt vállalat köteles kérni.

(2) Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell a növényvédőszer vegyi összetételét, fizikai tulajdonságait, növényvédelmi célját és alkalmazásának módját, belföldön előállított növényvédőszer esetén pedig az előbbieken kívül az előállítás módját (gyártástechnológiáját) is. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a növényvédőszerből vegyvizsgálat és 5 kat. holdon elvégzendő szabadföldi kísérlet céljára a szükséges mintát is át kell adni.

49. §

(1) A vegyvizsgálat és a szabadföldi kísérlet elvégzéséről kutató intézet útján a Növényvédelmi Szolgálat gondoskodik.

(2) A növényvédőszer kísérleti célra vagy ideiglenesen történő előállításának, forgalombahozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, illetőleg az ez iránt előterjesztett kérelem elutasításáról a Növényvédelmi Szolgálat a vegyvizsgálatot végző intézet vizsgálata eredményétől függően dönt.

50. §

(1) Kísérleti célra történik az engedélyezés, ha a felhasználási adagolás helyessége, illetőleg a növényvédőszernek a védett növényre való hatása a vizsgálat során nem volt teljes mértékben megállapítható. Ideiglenesen történik az engedélyezés, ha a növényvédőszer a követelményeknek megfelelt.

(2) Végleges engedély növényvédőszer előállítására, forgalombahozatalára és felhasználására az ideiglenes engedély kiadásától számított 3 év eltelte után a növényvédőszernek a meghatározott célra való eredményes felhasználása esetén adható.

51. §

(1) Az ideiglenesen vagy véglegesen engedélyezett növényvédőszert csak az engedélyben meghatározott vegyi összetételben és fizikai minőségben, felhasználási céllal és méregjelzéssel, valamint a mérgező hatásra figyelmeztető megfestéssel szabad forgalomba hozni. A nem mérgező hatású és általában kimérés útján forgalomba kerülő növényvédőszereket csak használati utasítással szabad forgalomba hozni. A használati utasításról a nagykereskedelmi elosztó vállalat köteles gondoskodni.

(2) Méregjelzésű növényvédőszer csak eredeti zárt csomagolásban hozható forgalomba; azt kimérés útján forgalomba hozni tilos.

(3) A méregjelzésű növényvédőszer csomagolóburkolatán el nem távolítható módon annyi halálfejet és "Vigyázat! Mérgező!" jelzést kell alkalmazni, hogy az a csomag minden oldalnézetében feltűnően látható legyen.

(4) A növényvédőszer csomagolóburkolatán -a méregjelzésen kívül - feltűnő felirattal fel kell tüntetni használati utasításként a növényvédőszer nevét, hatóanyagát és ennek százalékos arányát, valamint a szer felhasználási célját (pl. gombaölő permetezőszer), szüret előtti utolsó felhasználásának megengedett idejét, eltarthatóságának idejét és a méhekre, valamint a háziállatokra való esetleges veszélyességét. A csomagolóburkolaton, az előbbieken kívül, jól olvashatóan fel kell tüntetni a növényvédőszert előállító és forgalombahozó vállalat nevét, a gyártási és engedélyezési számot, a felhasználásra való előkészítés módját, a felhasználás módját és a szükséges mennyiséget részletesen (pl. pajzstetű ellen 0,1%-os permetlé; 100 liter vízbe 10 dkg szer), a tárolás és a felhasználás egészségvédelmi és balesetelhárítási óvórendszabályait.

(5) Külföldi eredetű és csomagolású növényvédőszer az engedélyben előírt magyar szövegű feliratok nélkül forgalomba nem hozható.

52. §

A növényvédőszer csomagolásánál, forgalombahozatalánál, tárolásánál és felhasználásánál a Növényvédelmi Szolgálat által az Egészségügyi Minisztériummal és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben kiadott egészségvédő rendszabályok előírásait kell megtartani.

53. §

(1) Arzéntartalmú növényvédőszert április hó 1. napjától június hó 15. napjáig szabad forgalomba hozni. Arzéntartalmú növényvédőszert csak cukorrépa- vagy almásgyümölcsös-területtel rendelkező termelő vásárolhat, cukorrépa-területen történő felhasználás végett kat. holdanként 4,5 kg, almásgyümölcsös-területen történő felhasználás végett kat. holdanként 12 kg, házikertben történő felhasználás végett 10 almásgyümölcsű termőfáig és minden további 10 almásgyümölcsű termőfa után 1-1 kg mennyiségben.

(2) Háztáji és egyéni termelők részére etilparathion- és - ehhez mérgező hatás szempontjából hasonló - szerves foszforsav- stb. tartalmú növényvédőszert, systox-, dieldrin- és endrin-tartalmú növényvédőszert forgalomba hozni tilos.

(3) Háztáji és egyéni termelők részére metilparathion-, arzén-, metasystox- és nikotintartalmú növényvédőszert kiszolgáltatni csak a lakóhely szerint illetékes községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv által díj- és illetékmentesen kiadott méregjegy ellenében szabad. A méregjegy mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.

(4) A méregjegy alapján kiadott növényvédőszerekről - a méregjegyek átadása mellett - a kiskereskedelmi szerv a nagykereskedelmi elosztó vállalatnak köteles elszámolni, amely a méregjegyeket nyilvántartásba venni és 3 évig megőrizni köteles.

(5) Arzéntartalmú növényvédőszert kizárólag répabarkó ellen április hó 1. és május hó 15. napja, almamoly ellen május hó 1. és június hó 30. napja között szabad felhasználni.

Növényvédőgépek

54. §

(1) Növényvédőgépet előállítani vagy háromnál több növényvédőgépet külföldről behozni csak a növényvédelmi célra való alkalmasságot igazoló minősítés és engedély alapján szabad.

(2) A minősítés és az engedélyezés a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik.

(3) Minősítés és engedély nélkül típusonként legfeljebb három, kísérleti célra szolgáló növényvédőgépet szabad külföldről behozni.

55. §

A növényvédőgép minősítését az előállító üzem, illetőleg - behozatal esetén - a forgalombahozó vállalat köteles kérni. A minősítési eljárást külön rendelkezés szabályozza.

56. §

Kísérleti növényvédőgép üzemeltetője az első üzemeltetési év tapasztalatairól az engedélyező szervet írásban tájékoztatni köteles.

Hasznos élő szervezetek védelme

57. §

(1) A növénytermelés szempontjából hasznos élő szervezetek szándékos pusztítása és elterjedésük megakadályozása általában tilos. A védelem kiterjed a hasznos állatok minden fejlődési alakjára.

(2) A hasznos élő szervezeteket, valamint az ezek közül meghatározott helyeken, illetőleg időszakokban pusztítható egyes állatokat a 22. számú melléklet határozza meg.

58. §

A hasznos madarak védelme érdekében kötelező rendelkezéseket a madárvédelemről szóló 59/1954. (IX. 9.) MT számú rendelet tartalmazza. A hasznos madarak elterjedésének elősegítése érdekében, a hivatkozott rendeletben foglaltakon kívül, a terület használója köteles a 23. számú melléklet szerint odúkat, továbbá etetőket és ülőfákat kihelyezni.

59. §

(1) A gyümölcsfákat, az erdei és díszfákat, a bokrokat, valamint - a burgonya kivételével - a kertgazdasági és szántóföldi növényeket (a továbbiakban: gazdasági növény) a virágzás tartama alatt - a virágbimbók feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben - a 60. §-ban foglalt kivételekkel, ménekre veszélyes növényvédőszerrel kezelni tilos.

(2) A méhekre veszélyes, forgalomban levő növényvédőszerek jegyzékét a Növényvédelmi Szolgálat által közzétett növényvédőszerjegyzék [47. § (2) bek.] tartalmazza. A méhekre veszélyes növényvédőszerek csomagolóburkolatán erre utaló figyelmeztetés is szerepel.

(3) Nem virágzó gazdasági növényeket méhekre veszélyes növényvédőszerrel csak akkor szabad kezelni, ha a táblán tömegesen virágzó gyom vagy a tábla körül virágzó gyomszegély nincs. A gyomtalanítást a védekezés megkezdése előtt a termelő köteles elvégezni. A védekezést lehetőleg a hajnali vagy az alkonyati órákban kell végrehajtani.

60. §

(1) Ha a gazdasági növényt a virágzás tartama alatt nagy tömegben fellépő olyan kártevő támadja meg, amelynek kiírtása a továbbterjedés vagy a növényzet termését veszélyeztető kártétel megakadályozása érdekében haladéktalanul szükséges, illetőleg, ha olyan kártevő lép fel, amelynek kiírtása jogszabállyal elrendelt azonnali intézkedést igényel, a vegyszeres védekezést lehetőleg méhekre nem veszélyes növényvédőszerrel kell elvégezni.

(2) Ha a vegyszeres védekezés csak méhekre veszélyes növényvédőszerrel végezhető el, a következő a)-c) pontokban foglalt rendelkezések megtartása mellett, a porozás és porlasztás (aerosolozás) lehető mellőzésével permetezni kell.

a) Virágzó gazdasági növényeknek a méhekre veszélyes növényvédőszerekkel való kezelését a járási mezőgazdasági osztály vagy a Növényvédelmi Szolgálat által kirendelt szakközeg szakmai utasításai szerint kell elvégezni. Virágzó akácos erdőben és annak 500 m-es körzetében azonban méhekre veszélyes növényvédőszert alkalmazni tilos; a virágzás tartama alatt szükséges védekezést erőművi úton vagy a méhekre nem veszélyes növényvédőszerrel kell elvégezni.

b) Az eljáró növényvédelmi szakközeg köteles a védekezés helyének pontos megjelölését, megkezdésének időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédőszer megnevezését előzetesen a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek írásban bejelenteni. A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv a bejelentés alapján köteles a védekezés helyétől 5 km-es körzetben (a továbbiakban: veszélyességi körzet) levő méhesek kezelőit közhírrététel útján haladéktalanul felhívni, hogy a méheket a veszélyességi körzeten kívül helyezzék el.

c) A veszélyességi körzeten kívül elhelyezett méheket nikotinnal vagy nyersnikotinnal történt védekezés esetén 1 nap múlva, HCH-készítménnyel történt védekezés esetén 5 nap múlva lehet a veszélyességi körzetbe visszaszállítani. A méhekre veszélyes egyéb növényvédőszer alkalmazása esetén a veszélyességi körzetbe kizárólag a permetezett vagy porozott gazdasági növények teljes elvirágzása után szabad a méheket visszaszállítani.

61. §

(1) Motoros növényvédőgéppel méhekre veszélyes szerrel nem virágzó gazdasági növényen végzett porozást, illetőleg porlasztást a termelő köteles pillangósvirágú takarmánynövény kezelése esetén a munka megkezdése előtt 24 órával, egyéb növény kezelése esetén a munka megkezdése előtt 12 órával, de legkésőbb a munka megkezdésekor a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek írásban bejelenteni.

(2) A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv az (1) bekezdés értelmében történt bejelentés alapján köteles a méhészeket a méhekre veszélyes növényvédőszerrel való porozásra, illetőleg porlasztásra közhírrététel útján figyelmeztetni.

62. §

Természetvédelmi területek 500 m-es körzetében vagy a természetvédelmi területen szükségessé vált növényvédelmi munkát úgy kell végrehajtani, hogy emiatt a védett terület jellege kárt ne szenvedjen.

Hatálybalépés

63. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a növényvédelemre vonatkozólag a földművelésügyi miniszter által 1948. évi december hó 31. napja előtt kiadott jogszabályok hatályukat vesztik. Hatályukat vesztik továbbá az 1948. év után kiadott következő jogszabályok:

218808/1949. (III. 11.) FM számú,

16021/1950. (II. 28.) FM számú,

16034/1950. (IV. 6.) FM számú,

16039/1950. (IV. 15.) FM számú,

16067/1950. (VI. 15.) FM számú,

16091/1950. (VIII. 13.) FM számú,

16093/1950. (VIII. 13.) FM számú,

16134/1950. (X. 21.) FM számú,

18002/1951. (I. 5.) FM számú,

18055/1951. (VI. 3.) FM számú,

18057/1951. (VI. 5.) FM számú,

18069/1951. (VII. 7.) FM számú,

19021/1951. (X. 30.) FM-ÁH számú,

11/1955. (VI. 9.) FM számú,

4/1957. (II. 12.) FM számú,

20/1957. (XII. 11.) FM számú,

11/1958. (V. 8.) FM számú,

12/1958. (V. 8.) FM számú,

14/1959. (IV. 30.) FM számú,

21/1959. (VII. 19.) FM számú,

3/1960. (I. 28.) FM számú,

10/1960. (III. 23.) FM számú,

11/1960. (IV. 20.) FM számú,

12/1960. (IV. 20.) FM számú,

20/1960. (VIII. 24.) FM számú,

26/1960. (XI. 19.) FM számú,

8/1961. (IV. 15.) FM számú,

6/1962. (II. 7.) FM számú,

14/1962. (IX. 28.) FM számú,

5/1963. (VII. 14.) FM számú,

1/1964. (II. 4.) FM számú,

4/1964. (IV. 3.) FM számú

rendelet, a

2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM számú együttes rendelet 18. §-a, 6. és 7. számú melléklete, valamint a

64/1952. (Mg É 51.) FM számú,

49/1953. (Mg É 19.) FM számú,

36/1957. (Mg É 22.) FM számú

utasítás.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A növényvédelmi szakigazgatási szervek legfontosabb feladatai

1. A Növényvédelmi Szolgálat feladatai különösen a következők:

a) javaslattétel a földművelésügyi miniszternek

- a kártevők, s ezek között a zárlati (karantén) és a veszélyes kártevők, valamint a kártevők elszaporodását elősegítő növények körének meghatározására,

- a védekezési körzetek kijelölésére és a védekezési módszerek meghatározására,

- a kártevők legnagyobb mértékű irtása érdekében az ország egész területén, továbbá két vagy több megyére kiterjedően egyidejűleg végrehajtandó általános vegyszeres védekezés elrendelésére,

- a növényvédelemmel kapcsolatban szükséges termelési, felhasználási és forgalmi korlátozások elrendelésére;

b) a védekezés elveinek meghatározása, s ezzel kapcsolatban - a szükség szerint - ideiglenes vagy állandó javaslattevő szakbizottság szervezése és működésének irányítása,

- a kártevők irtásának és az ellenük való megelőző védekezésnek a megszervezése, s ennek keretében országos védekezési, valamint növényvédőszer- és gépfelhasználási terv készítése,

- a növényvédőszerek belföldi felhasználás céljára történő előállításának, forgalombahozatalának és felhasználásának engedélyezése,

- a megyei mezőgazdasági osztály növényvédelmi munkájának közvetlen irányítása és ellenőrzése,

- a Növényvédelmi Zárszolgálati Laboratórium irányítása,

- a növényvédelemmel kapcsolatban kötött nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítása,

- a növényvédelmi szakkáderképzés igényeinek meghatározása,

- a növényvédelmi előrejelző (prognózis-) és hírszolgálat kiépítése, s az ezek által követendő módszerek meghatározása,

- a növényvédő állomások útján az állami védekezés végrehajtása,

- a kártevők felismerésének és az általuk okozható gazdasági károknak az ismertetése,

- a kártevővel fertőzött tárgyak fertőtlenítésének, továbbá a zárlati és a veszélyes kártevővel fertőzött növény és tárgy szükség szerinti megsemmisítésének elrendelése,

- a végleges zárlat elrendelése és feloldása.

- a növényvédelmi munkák végrehajtásának általános ellenőrzése,

- a növényvédő állomások pénzügyi, beruházási, továbbá külső zárszolgálati tevékenységének irányítása és ellenőrzése, valamint növényvédőgépeinek más megye területére való átirányítása.

2. A megyei mezőgazdasági osztály növényvédelmi feladatkörébe tartozik különösen:

a) a külső zárszolgálati vizsgálatok elvégzésének és a vizsgálati bizonyítványok kiadásának kivételével - a növényvédelemmel kapcsolatos hatósági jogkör ellátása és ennek keretében a belső zárszolgálati vizsgálatok irányítása, a faiskolai igazolványok kiadása, ideiglenes zárlat elrendelése és feloldása, továbbá a Növényvédelmi Szolgálat rendelkezése alapján gondoskodás a végleges zárlat foganatosításáról és feloldásáról, valamint a megye egész területére, illetőleg két vagy több járására kiterjedően közérdekű vagy általános vegyszeres védekezés elrendelése;

b) a megyei növényvédelmi védekezési terv meghatározása, végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, s ennek keretében

- a vegyszeres védekezéshez szükséges növényvédőszer-, növényvédőgép- és védőfelszerelés-szükséglet megtervezése, az ezek biztosításához szükséges hitelek előirányzása és megfelelő felhasználásának biztosítása,

- a növényvédő állomás éves munkatervének a megyei mezőgazdasági tervvel való összehangolása és jóváhagyása,

- a növényvédő állomások szakmai irányítása és ellenőrzése,

- a megyei végrehajtó bizottság elnöke által igénybevett növényvédőgépek üzemeltetésének biztosítása,

- a megyében levő valamennyi növényvédőgép üzemeltetésének ellenőrzése.

A megyei mezőgazdasági osztály növényvédelmi feladatait a növényvédelmi felügyelők és a növényvédő állomás, a járási mezőgazdasági osztályok, valamint a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervek útján látja el.

3. A járási mezőgazdasági osztály növényvédelmi feladatkörébe tartozik különösen:

- a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt zárlat és egyéb korlátozások végrehajtásának ellenőrzése,

- a járás területére, illetőleg két vagy több községre közérdekű vagy általános vegyszeres védekezés elrendelése és végrehajtásának ellenőrzése,

- a járás területén a nagyüzemi védekezések szervezése és irányítása, s különösen a termelőszövetkezetekben a növényvédelmi tervezés és szakszerű védekezés elősegítése és ellenőrzése,

- a védekezésekkel kapcsolatos nyilvántartás és egészségvédelmi előírások, növényvédőszerfelhasználási korlátozások megtartásának ellenőrzése,

- a termelőszövetkezetekben és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekben, valamint az állami gazdaságokban növényvédelmi megbízott kijelölésének szorgalmazása.

4. A község mezőgazdasági szakigazgatási szerv növényvédelmi feladatai:

- a nagyüzemi, társadalmi és állami védekezések, a figyelő- és keresőszolgálat szervezése és végrehajtásának ellenőrzése,

- a zárlati, termelési, felhasználási és forgalmi korlátozások megtartásának ellenőrzése,

- a közérdekű védekezés elrendelése,

- a szórvány- és házikerti gyümölcsösökre előírt védekezések és a közterületek növényvédelmének szervezése és ellenőrzése, s ezzel kapcsolatban annak megakadályozása, hogy ezekről a területekről kiinduló fertőzés a nagyüzemi területeket veszélyeztesse.

5. A növényvédő állomás feladatai különösen:

- a külső zárszolgálati vizsgálatok ellátása és a vizsgálati bizonyítványok kiadása,

- a megyei mezőgazdasági osztály rendelkezése szerint és irányításával a belső zárszolgálati vizsgálatok és intézkedések végrehajtása,

- a növényvédelmi oktatás, illetőleg szakmai továbbképzés, valamint hírverés szervezése és végrehajtása,

- a termelőszövetkezetek részére szaktanácsadás, továbbá a termelőszövetkezetek növényvédelmének elősegítése és ennek keretében - a szükségeshez képest és a rendelkezésre álló gépek teljesítőképességéhez mérten - termelőszövetkezetekben a nagyüzemi védekezés végrehajtása,

- a kártevők megjelenésének rövid előrejelzése, a növényvédelmi előrejelző szolgálat, az adatfelvétel, a növényvédelmi hírszolgálat ellátása és ehhez megfelelő hálózat kiépítése, továbbá a jelző- és fogókészülékek üzemeltetése,

- a zárszolgálati laboratóriumi vizsgálatok elvégzése,

- megbízás alapján védekezési kísérletek szervezése és elvégzése, valamint nagyüzemi védekezési kísérletek végrehajtása és az új, különös gondosságot és óvórendszabályokat igénylő nagyüzemi növényvédőszerek kipróbálása,

- a főútvonalakon és a köztereken, valamint váratlanul fellépő és nagy kárral fenyegető fertőzés esetén, a szükséghez képest, az azonnali elhárítást célzó nagyüzemi vegyszeres védekezés elvégzése,

- az állami és közérdekű védekezésnek, a szükséghez képest, nagyüzemi területeken való végrehajtása,

- a kezelésében levő zsizsiktelenítő és határállomási gázkamrák üzemeltetése,

- a megye növényvédelmének fejlesztése és feladatainak ellátása érdekében a növényvédelmi helyzet figyelemmel kísérése és értékelése,

- a piaci forgalomban a növényegészségügyi rendelkezések, ideértve a forgalmi korlátozásokat is, megtartásának ellenőrzése.

2. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

Egyes, különösen nagy kárral fenyegető kártevők elleni védekezés különleges szabályai

1. Heterodera rostochiensis (burgonyafonálféreg),

A burgonyafonálféreg elleni védekezés érdekében a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola, s a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat köteles a vetőburgonya-vetésterületeket, továbbá a közvetlen behozatalból származó burgonyával bevetett területeket minden év május hó 20. napjáig, megyénkénti megoszlás szerint, a Növényvédelmi Szolgálatnak írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a termelő gazdaság megnevezését és székhelyét, továbbá a vetésterület fekvését (község, város, dűlő, táblaszám vagy az azonosításra alkalmas más megjelölés) és kiterjedését.

A vetésterületeken évenként a burgonya virágzása idején és a termés érése előtt mintegy két héttel a növényvédő állomás szántóföldi szemlét köteles tartani. E szántóföldi szemlét a minősítő szemlékkel egyidejűleg kell elvégezni. A szántóföldi szemle alkalmával laboratóriumi vizsgálat céljára táblánként egy gyökér- és egy átlagos talajmintát kell venni. A minták laboratóriumi vizsgálatát a Növényvédelmi Szolgálat Zárszolgálati Laboratóriuma vagy a növényvédő állomás zárszolgálati laboratóriuma végzi.

A vetőburgonya-tételeket a minősítés előtt a fonálféreg-fertőzés szempontjából növényegészségügyi vizsgálatnak kell alávetni. A növényegészségügyi vizsgálatot és az ennek során szükségessé váló laboratóriumi vizsgálatot az előbbi bekezdésben megnevezett szervek végzik. A vizsgálat eredményét növényegészségügyi bizonyítvánnyal kell igazolni, amelyet a Növényvédelmi Szolgálat által meghatározott formában és példányszámban a növényvédő állomás állít ki. A bizonyítvány-nyomtatványokat minden év október hó 5. napjáig megfelelő példányszámban az Országos Vetőmagfelügyelőség rendelkezésére kell bocsátani.

2. Hyphantria cunea (amerikai fehér szövőlepke).

A védekezés végrehajtása szempontjából az ország területe két övezetre oszlik:

az "A" övezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye bodrogközi területének és Szabolcs-Szatmár megyének a határtól számított 25 km mélységű sávja;

a "B" övezet az ország többi része.

Az "A" övezetben az erőművi védekezésen felül szükséges megelőző és a fertőzési gócokat megszűntető vegyszeres védekezés térítés nélkül történő végrehajtása közterületeken a növényvédő állomás feladata. Az "A" övezetben fekvő házikertekben szükséges megelőző vegyszeres védekezéshez a növényvédő állomás díjmentesen bocsát növényvédőszert a termelők rendelkezésére.

A "B" övezetben a termelő akkor köteles vegyszeres védekezést végezni, ha a fertőzés a hernyófészkek rendszeres eltávolítása ellenére elhatalmasodott. A vegyszeres védekezést a kis hernyófészkek megjelenésétől számított 3 héten belül kell elvégezni. Azokon a helyeken, ahol selyemhernyótenyésztés is folyik, a szövőlepke első nemzedéke elleni erőművi védekezés végrehajtásáról a selyemhernyótenyésztésre szerződött termelők kötelesek gondoskodni. A "B" övezetben a községek (városok) belterületén, az utak, utcák, terek és parkok fáin kialakult erős fertőzést a növényvédő állomás, a lakosság társadalmi munkájának segítségével, ingyenesen köteles megszüntetni. A főútvonalakon kialakult erős fertőzés megszüntetése érdekében a növényvédő állomás a Közúti Igazgatóság megrendelésére üzemi védekezés keretében köteles közreműködni.

A védekezés elmulasztása esetén a termelő terhére haladéktalanul közérdekű védekezést kell végrehajtani. Közérdekű védekezést kell végrehajtani akkor is, ha a selyemhernyótenyésztők az erőművi védekezést a lombszedés céljára szolgáló területeken elmulasztották.

A szövőlepke második nemzedéke elleni vegyszeres védekezés befejezése után a bábozódásra szétmászó kifejlett hernyók összeterelésére, szükség szerint, a szalmaköteges védekezési módszert kell alkalmazni. A szalmaövek egy részét a szövőlepke parazitái, elsősorban a fürkészdarazsak megvédése és szaporítása érdekében december elején le kell szedni és községenként (városonként) 3-5 db 200-300 literes hordóba vagy betonkádba kell gyűjteni. A hordókat vagy betonkádakat 3x3 mm lyukbőségű dróthálóval lefedve és lekötve, fedett helyen, a következő év június hó 10. napjáig kell megőrizni.

A 15. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettséget csak faiskolában észlelt fertőzés esetén kell teljesíteni.

3. Quadraspidiotus perniciosus (kaliforniai pajzstetű).

A kaliforniai pajzstetű ellen minden évben mechanikai és a gyümölcsfavédelmi, valamint faiskolai rendelkezésekben meghatározott területeken az útmutatókban előírt vegyszeres védekezést kell végrehajtani.

A 15. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettséget csak faiskolában észlelt fertőzés esetén kell teljesíteni.

4. Cuscuta spec. (aranka minden faja).

Szántóföldön, réten, legelőn, gyümölcsösben és házikertben, valamint árvízvédelmi, vasúti és úttöltésen, úton, csatorna- és árokparton, továbbá művelés alatt nem álló egyéb területen az aranka irtását, annak megjelenése esetén azonnal ki kell végezni.

Lucerna, vöröshere és más herefélék termésének gépi vagy kézi kaszálása előtt az arankával fertőzött foltokat meg kell jelölni és a foltokat - azok körül egyméteres fertőzésmentes biztonsági sávval együtt - a kaszálásból ki kell hagyni. Az e területeken levő termést a kaszálás után, de a rendsodrás előtt a helyszínen meg kell semmisíteni.

Az arankairtás végrehajtását állami gazdaságban és termelőszövetkezetben a kijelölt növényvédelmi megbízott ellenőrizni köteles.

Az első bekezdésben meghatározott területeket az aranka-fertőzöttség szempontjából a növényvédő állomás és a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv - állami gazdaságokban pedig a termelési igazgatóság is - köteles évente április hó 15. és október hó 15. napja között rendszeresen ellenőrizni.

A szerződés alapján magtermelésre szánt lucerna-, vöröshere- és egyéb hereterületeket - ideértve a nemesített lucerna-, vöröshere- és egyéb heremagtermő területeket is - az előbbi bekezdés alapján végzett rendszeres ellenőrzésen felül, az aranka-fertőzöttség szempontjából a növényvédő állomás a termeltető vállalattal - állami gazdaság esetében pedig a termelési igazgatósággal - együttesen, a termelő képviselőjének jelenlétében köteles két ízben felülvizsgálni. A felülvizsgálatot első ízben közvetlenül a magfogást megelőző kaszálást követően, másodízben a zöldbimbós állapot és a virágzás közötti időszakban kell elvégezni. Ha a szemlék alkalmával az aranka-fertőzöttség elenyészően csekély, illetőleg az csak elszigetelt foltokban jelentkezik, a termelőnek legfeljebb 3 napi határidőt kell szabni a fertőzöttség teljes megszüntetésére. Ennek megtörténte esetén a fertőzöttségtől mentesített területet magtermelésre alkalmasnak kell minősíteni, ellenkező esetben pedig zárlat alá kell helyezni és a zárlati intézkedéstől függően a magtermelésből ki kell zárni. Szolnok megyében - a nemesített lucerna-, vöröshere- és egyéb heremag-termő területek kivételével - magtermelésre alkalmasnak csak azt a területet lehet nyilvánítani, amelyen a két szemle alkalmával aranka-fertőzöttség egyáltalán nem fordult elő, nemesített lucerna-, vöröshere- és egyéb heremag-termő területet pedig akkor, ha azon legfeljebb az első szemle alkalmával volt gyenge fertőzöttség megállapítható és azt a termelő - a részére megszabott 3 napos határidőn belül - teljesen megszüntette.

Szerződésen kívüli lucerna-, vöröshere- és egyéb heremag-termő területet, felülvizsgálat végett, a termelő köteles minden év június hó 5. napjáig, a harmadik kaszálásból történő magfogás esetén július hó 5. napjáig a növényvédő állomásnak írásban bejelenteni. E területek felülvizsgálatánál és minősítésénél értelemszerűen az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

A nemesített lucerna-, vöröshere- és egyéb heremag-termő területeket az aranka-fertőzöttség szempontjából az Országos Vetőmagfelügyelőség is köteles a vonatkozó szabványok szerint végzett szántóföldi szemlék során felülvizsgálni.

Aranka-fertőzöttség esetén a termelőt az arankairtás rövid záros határidőn belül való elvégzésére fel kell hívni és a felhívás eredménytelensége esetén az arankairtást közérdekű védekezésként kell elvégezni.

Működési területén az arankairtás megszervezéséért és az irtás végrehajtásának ellenőrzéséért a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv, valamint a járási és a megyei mezőgazdasági osztály

- állami gazdaságokban a termelési igazgatóság

- felelős. Ismételt mulasztás esetén a mulasztó szerv vezetőjét fegyelmi úton felelősségre kell vonni.

A 15. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettséget csak magszaporításra szolgáló területen észlelt fertőzés esetén kell teljesíteni.

5. Ditylenchus destructor (burgonyagumórontó fonálféreg).

A termelő ingatlanán - a fonálféreg megjelenésének figyelése és ellene megfelelő védekezés folytatása mellett - köteles a fonálféreg elszaporodását elősegítő növényeket (folyondár, szulák, gyermekláncfű, gyújtoványfű, kék búzavirág, lósóska, mezei acat, mezei csorbóka, pásztortáska, tarackbúza, vadzab stb.) is irtani. A fonálféreg-fertőzés felismerését szolgáló ismertetést, valamint a védekezés szabályait az útmutatók tartalmazzák.

A 15. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettséget csak szaporítóültetvényen észlelt fertőzöttség esetén kell teljesíteni.

6. Peronospora tabacina (dohányperonoszpóra).

A termelő köteles a dohány-, a paradicsom-, a tojásgyümölcs- és a paprikapalánta-ágyat a vetéstől kezdve naponta, szántóföldi ültetvényét pedig a kiültetéstől kezdve háromnaponként megvizsgálni.

Dohányperonoszpóra-fertőzés észlelése vagy gyanúja esetén a termelő köteles arról a termeltető vállalatnak, illetőleg a dohánybeváltó üzemnek is - a palántaágyra, illetőleg ültetvényre vonatkozó adatok közlésével - 24 órán belül bejelentést tenni. A bejelentést a termelőn kívül más is megteheti, ez azonban a termelőt a bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti. A bejelentést mind a dohány-, mind pedig a paradicsom-, tojásgyümölcs- és paprikapalánta-ágyban, illetőleg ültetvényen észlelt dohányperonoszpórafertőzés vagy annak gyanúja esetén meg kell tenni.

A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles a bejelentett adatokat a megyei mezőgazdasági osztálynak 24 órán belül táviratilag jelenteni, s a dohányperonoszpóra fellépéséről a Növényvédelmi Szolgálatot azonnal értesíteni.

A dohányültetvényben talált első fertőzött növényeket vagy kisebb fertőzött gócokat a termelő köteles, a növények mélyen történő helyszíni elföldelése útján, azonnal megsemmisíteni.

A termelő az útmutatókban foglalt előírásokon kívül a növénytermelési szerződésben előírt védekezést is köteles végrehajtani.

A dohányperonoszpóra élő kórokozójával kísérletet a Dohánykutató Intézeten és a Növényvédelmi Kutató Intézeten kívül csak az az intézmény végezhet, amely erre a földművelésügyi minisztertől engedélyt kapott.

7. Leptinotarsa decemlineata [amerikai (kolorádói) burgonyabogár].

Fertőzési góc minden, burgonyabogárral vagy annak bármely fejlődési alakjával fertőzött tábla.

A burgonyabogár elszaporodásának megelőzése érdekében

a) burgonyát - a házikerteken kívül - csak összefüggő területeken szabad termelni;

b) Borsod-Abaúj-Zemplén megye bodrogközi területén és Szabolcs-Szatmár megyében az országhatártól számított 500 méter széles sávban csak a megyei mezőgazdasági osztály által esetenként előzetesen adott engedély alapján és kizárólag korai fajtájú burgonya termelhető;

c) a vadon nőtt burgonya- (árvaburgonya-) és paradicsomtöveket kikelés után azonnal ki kell irtani;

d) a burgonya-, paradicsom-, tojásgyümölcs- és paprikaültetvényt az egész tenyészidő alatt, de különösen a vegyszeres védekezés idején, folyamatosan gyomtalanítani kell és a tábla körüli virágzó gyomszegély lekaszálásával állandóan gyommentesen kell tartani.

A burgonyabogárral fertőzött burgonya-, paradicsom-, tojásgyümölcs- és paprikaültetvényt a termelő a burgonyabogár összeszedésével és erőművi elpusztításával vagy idegméregtartalmú növényvédőszerrel végzett permetezéssel, illetőleg porozással köteles megtisztítani, az útmutatók szerint.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye bodrogközi területén és Szabolcs-Szatmár megyében a burgonyabogár elleni védekezést a földművelésügyi miniszter által meghatározott módon állami védekezés keretében kell végrehajtani.

A 15. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettséget burgonyabogár észlelése esetén nem kell teljesíteni.

8. Phylloxera vastatrix (szőlőgyökértetű).

Fertőzés megállapítása esetén az útmutatókban előírt védekezést kell végrehajtani.

9. Microtus arvalis (mezei pocok).

A termelő köteles vetésterületét mezei pocokfertőzés szempontjából a hóolvadástói kezdődően az állandó hótakaró képződéséig figyelemmel kísérni és fertőzés észlelése esetén a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek, a hely és a terület nagyságának megjelölésével, bejelentést tenni és egyidejűleg az előírt erőművi vagy vegyszeres irtást megkezdeni.

Haszonállatokra mérgező vegyszer használata esetén köteles az előírt riasztásról vagy agrotechnikai eljárás végrehajtásáról gondoskodni.

10. Citellus citellus, Cricetus cricetus (ürge és hörcsög).

Az irtást a mezei pocokra vonatkozó előírásoknak megfelelően kell megszervezni és végrehajtani.

11. Zabrus tenebrioides (csócsároló).

A csócsároló ellen elsősorban megfelelő vetésforgó alkalmazásával és tarlóhántás kellő időben való elvégzésével kell védekezni.

A termelő köteles a gabonavetést a keléstől a szárbaindulásig hetenként kétszer megvizsgálni és a csócsároló megjelenésének vagy kártételének észlelése esetén vegyszeres védekezést végrehajtani.

12. Agrotis segetis (vetési bagolypille és hernyója, mocskospajor).

A mocskospajor ellen a hernyók összeszedésével és elpusztításával, szükség szerint védőárok létesítésével és vegyszeres úton kell védekezni. A fertőzött területeken fokozottan kell a gyomokat irtani és meg kell akadályozni a gyomok virágzását.

13. Pyrausta nubilalis (kukoricamoly).

Az előző évi termésű kukorica- és cirokszárat, csumát, csutkát vagy szárítva eltett csalamádét és cirokszakállt május 31-ig folyamatosan fel kell etetni vagy más módon fel kell használni. A felhasználatlanul maradt ilyen növényi részeket május 31-e után csak elvermelve szabad tartani. Az elvermelést úgy kell végezni, hogy a felsorolt növényi részeket 1/2 vastagon szalma és e fölött 1/2 m vastagon föld takarja.

A kukorica- és cirokszárat (kórót) a töréssel egyidőben, közvetlenül a föld színén le kell vágni és legkésőbb 20 napon belül be kell hordani.

A kukoricamollyal fertőzött kenderszárat a feldolgozó üzem külön kazlakban köteles tárolni. A fertőzött kazlakat legkésőbb a termelési évet követő május 31-ig fel kell dolgozni vagy be kell áztatni.

Szükség esetén a kukoricamoly elleni védekezést közérdekű védekezésként kell elvégezni.

14. Gyomok.

Az őszi búza, őszi árpa, tavaszi búza és tavaszi árpa vetésterületén vegyszeres gyomirtást kell végezni, ha gyomosodás mutatkozik. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben gyomosodás esetén a kukoricavetésterületen is vegyszeres gyomirtást kell végezni, ha a gyomirtás más módon nem biztosítható. A vegyszeres gyomirtás mértékére termelőszövetkezeteknél az évenként kialakított megyei keretszámok, állami gazdaságoknál pedig az évenkénti tervszámok az irányadók. A vegyszeres védekezést az útmutatókban foglaltak szerint kell végrehajtani.

Az előbbi bekezdésben felsorolt kultúrákon kívül más növények vetésterületén is kötelező a vegyszeres gyomirtás abban az esetben, ha annak elvégzéséhez megfelelő minőségű és mennyiségű gyomirtószer beszerezhető, és ha a gyomirtás más módon nem biztosítható.

A vegyszeres gyomirtás megszervezése és végrehajtásának ellenőrzése

- termelőszövetkezetekben a járási mezőgazdasági osztály,

- állami gazdaságokban a termelési igazgatóság

feladata.

A növényvédő állomás köteles a termelőszövetkezetekben a gyomfertőzöttséget és a gyomirtást rendszeresen ellenőrizni, a vegyszeres gyomirtás megszervezésében közreműködni, s mulasztás észlelése esetén a járási mezőgazdasági osztályt értesíteni.

A gyomirtásnak a termelő hibájából történő elmulasztása esetén - amennyiben a növényállomány fejlettsége a szakszerű vegyszeres kezelést még lehetővé teszi - a termelő terhére közérdekű védekezést kell elrendelni.

3. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

Növényápolási és növényvédelmi munkák

Növényápolási munkák valamennyi gyümölcsfán és gyümölcsbokron

1. A gyümölcsfák koronájából, csonkok meghagyása nélkül, le kell vágni az elszáradt, beteg, szuvas, vértetves, rákos, továbbá pajzstetű, monilia, lisztharmat, körtevarasodás és taplógomba kártétele következtében elpusztult vagy menthetetlenül fertőzött ágat, gallyat és vesszőt. A fák koronájáról le kell szedni és a helyszínen el kell égetni a téli hernyófészkeket, lepketojáscsomókat, le nem hullott száraz leveleket és levélcsomókat, gyümölcsmúmiát, taplógombát és fagyöngyöt.

A száraz és beteg részek eltávolításával egyidejűleg - a termőfelület lehetőség szerinti növelésének szem előtt tartásával - meg kell ritkítani a fa koronájának azokat a sűrű részeit, amelyek a permetezést akadályozzák.

A gyümölcsbokrokat hasonlóképpen meg kell ritkítani, illetőleg a pajzstetűvel menthetetlenül fertőzött ribiszkebokrokat meg kell semmisíteni.

2. A fán található minden nagyobb sebet (nyúlrágás, fagyfolt stb.) minden elhalt, élettelen résztől meg kell tisztítani, széleit és fás részét éles késsel simára kell vágni és megfelelő sebfedő réteggel kell ellátni.

3. A cserepes kérgű fák törzsét és vastagabb ágait az elváló, elhalt kéregrészektől - a fatest megsértése nélkül - kéregkaparó vassal meg kell tisztítani és a kéregkaparás után drótkefével le kell kefélni. A lekerült kaparékot mélyen el kell ásni vagy el kell égetni.

4. Az 1-3. pontban foglalt gondozási munkákat minden évben legkésőbb a rügyfakadás előtti első permetezésig végre kell hajtani. A csonthéjas gyümölcsű és a diófákról a száraz és beteg részeket azonban lehetőleg augusztus vagy szeptember hónapban kell eltávolítani.

Növényápolás, illetőleg növényvédelmi munkák szőlőben és gyümölcsösben

a) Növényápolási munkák gyümölcsösben

5. Gyümölcsösben a talajt - a homokterületek kivételével - minden év őszén, az erősebb fagyok beálltáig, elsősorban gépi vagy fogatos talajművelő eszközzel meg kell művelni.

Tavasszal és nyáron a talajt - a szükség szerint végzett talaj munkával - lazán és gyommentesen kell tartani.

A szervestrágyát, továbbá az esetleg alkalmazott foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel, az őszi talajmunka előtt, a nitrogéntartalmú műtrágyákat pedig tavasszal kell a talajba juttatni.

6. Újonnan ültetett fákon tavasszal - rügyfakadás előtt - koronaalakító metszést kell végezni. A koronaalakító, illetőleg koronaerősítő metszést minden évben meg kell ismételni mindaddig, amíg a korona megkívánt alakját és szerkezeti szilárdságát eléri.

7. Az őszibarackfákat évenként rendszeresen termőre kell metszeni. A törpealanyú fáknál a nem termő időszakot a lehetőséghez és az alkalmazott művelési módhoz képest termőre metszéssel, vagy egyéb, a termőkor elérését elősegítő eljárással meg kell rövidíteni.

8. Gyümölcsösben gabonafélét, füvet, évelő takarmánynövényeket, valamint szudáni füvet, kukoricát (kukoricacsalamádét), napraforgót, cirkot, kendert vagy egyéb magasnövésű (1 m-nél magasabb) köztes növényt - szőlő kivételével - termeszteni tilos. A kapásnövények közül köztes növényként csak azokat szabad termelni, amelyek termése még zöld állapotban leszedésre kerül és a visszamaradó növényrészeket zöldtrágyaként alászántják (zöldborsó, zöldbab, spenót).

A termesztési tilalom nem vonatkozik a kizárólag zöldtrágyázást szolgáló növényekre, futóhomokon a talaj megkötését célzó ritka rozsvetésre, valamint öntözéses gyümölcsösben a talaj szerkezetének javítását célzó 1-2 éves füvekre és évelő takarmánynövényekre.

9. Bő termés esetén, a szükség szerint, az erre alkalmas fajtájú gyümölcsöknek megritkításáról, illetőleg a túlterhelt ágaknak gyümölcsfatámrúddal, vagy felkötözéssel az ágtörések elleni biztosításáról gondoskodni kell.

A lehullott gyümölcsöt lehetőleg naponta fel kell szedni és a gyümölcsösből el kell távolítani.

10. A nyers fogyasztásra szánt gyümölcsöt - a kajszi- és őszibarack kivételével - szár nélkül leszedni vagy a fáról lerázni nem szabad. A leszedett gyümölcs közé hullott gyümölcsöt keverni tilos. Kizárólag ipari feldolgozásra alkalmas gyümölcs szedésére az előbbi tilalmak nem vonatkoznak. Dió vagy mandula szüretelésénél kerülni kell a fának bottal, doronggal való súlyosabb megsebzését. A gyümölcsszüret után a fán gyümölcsöt hagyni nem szabad és a szüret közben lehullott gyümölcsöt a földről gondosan fel kell szedni még abban az esetben is, ha az semmiféle felhasználásra nem alkalmas. A felszedett romlott gyümölcsöt meg kell semmisíteni.

11. Az almafák és a köszmétebokrok lisztharmatos, a csonthéjas gyümölcsfák moniliás részeit, az őszibarackfák levélfodros hajtásait a gomba termőtestének kifejlődése előtt le kell vágni.

12. A bundásbogarat és a cserebogarat rázassál és szedéssel össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni.

13. Az almamoly irtására hernyófogó övet (hullámpapíröv, szalma-, sarjúszéna- vagy fagyapotkötél) kell június 10-től kezdődően, kéthetenként cserélve, rendszeresen alkalmazni. Kis és nagy araszoló rajzásának veszélye esetén október első napjaiban hernyóenyves övet kell felrakni

14. A be nem kerített gyümölcsösben az almafát 15 éves koráig, egyéb gyümölcsfát pedig - a diófa kivételével - 6-8 éves koráig, nyúlrágás ellen ősszel, legkésőbb november 15-ig be kell kötözni. A bekötözéshez lehetőleg sűrűszövésű sodronyhálót, vagy nádat, napraforgó- vagy cirokszárat, rőzsét vagy száraz venyigét kell felhasználni.

b) Vegyszeres növényvédelmi munkák szőlőben és gyümölcsösben.

15. Szőlőben rendszeres védekezést kell folytatni a szőlőperonoszpóra ellen, valamint - fertőzés észlelésekor - a lisztharmat, a szőlőmoly, a szőlőilonca és a szőlőgyökértetű ellen. Ezenfelül a fellépő más kártevők ellen a szükség szerint esetenként, illetőleg folyamatosan kell védekezni.

16. Gyümölcsösben az ország egész területén rendszeresen vegyszeres védekezést kell folytatni.

17. A fokozott növényvédelmi rendszabályok hatálya alá tartozó területeken (4. számú melléklet) fekvő házikerti gyümölcsösben is permetezni kell

- kaliforniai pajzstetű ellen valamennyi gyümölcsfát és gyümölcsbokrot nyugalmi állapotban (rügyfakadás előtt vagy rügyfakadáskor), valamint a kaliforniai pajzstetű első és második nemzedékének rajzása idején;

- levéltetvek ellen az őszibarackfákat a szükség szerint;

- poloskaszagú darazsak ellen az alma-, körte- és szilvafákat;

- lombrágóhernyók (galagonya-, gyűrűs-, gyapjas-, sárgafarúpille stb. hernyói) ellen az erőművi védekezésen felül a szükség szerint;

- barackmoly ellen az őszi- és kajszibarackfákat;

- cseresznyelégy ellen a cseresznye- és meggyfákat,

18. A házikerti gyümölcsösökben a fokozott növényvédelmi rendszabályok hatálya alá nem tartozó területeken is ajánlatos fertőzés észlelése esetén, különösen a kaliforniai pajzstetű és - lehetőség szerint - az egyéb kártevők és betegségek elleni védekezés.

19. A gyümölcsösben és a házikerti gyümölcsösben a védekezést az útmutatókban foglaltak szerint kell végezni.

Védekezési munkák szántóföldön

20. A termelő köteles szántóföldön és kertben a következő védekezést végrehajtani:

Kukoricamoly ellen: az előző évi termésű kukorica- és cirokszárat, csumát, csutkát vagy szárítva eltett csalamádét május 31-ig folyamatosan fel kell etetni, vagy más módon kell felhasználni, szártépővel felaprítva tüzelésre, trágyakészítésre stb. Felhasználatlanul maradt ilyen növényrészeket május 31-e után elvermelve, fél méter vastagon szalmával és efölött fél méter vastagon földdel betakarva vagy műanyag ponyvával letakarva szabad eltartani.

Pillangósvirágú takarmánynövények kártevői ellen: fokozott mértékben kell védekezni a lucernabogár, lucernaböde, lucernamagormányos, csipkézőbogarak, vincellérbogarak, lucernabimbógubacslégy, lucernapoloska, lucernaormányos, lucernamagdarázs és lucernarügygubacslégy ellen a kötelező védekezési módszerekkel:

a) Takarmánylucerna védelme:

agrotechnikai módszer: a helyes vetésforgó megtartása, feltört lucernatáblák vagy régebbi lucernavetések mellé új lucernavetések telepítésének kerülése, virágzás elején való kaszálás;

erőművi módszer: a háromévesnél idősebb, továbbá a feltört lucernatáblákat márciusban körül kell árkolni és az árkot április 1. és május 10. között idegméreg-tartalmú porozószerrel 10 naponként be kell porozni;

vegyszeres védekezés: lucernakártevő tömeges megjelenése esetén április közepén idegméregtartalmú szerekkel a porozást az esti órákban kell végezni. A porozott lucernát takarmányozásra három hétig tilos felhasználni.

b) Magfogásos területek védelme:

az előbbiekkel azonos agrotechnikai módszer, azzal az eltéréssel, hogy az első kaszálást már zöldbimbós állapotban el kell végezni. A magdarazsak ellen az arató-cséplőgépre pelyvafogót kell szerelni és az összegyűjtött pelyvát azonnal be kell silózni vagy fel kell etetni.

A lucerna- és vöröshere-kártevők ellen elsősorban méhkímélő szerekkel kell védekezni.

Répaaknázómoly ellen:

a termelő köteles felszedés után a takarmányrépát és a céklát azonnal elvermelni vagy silózni, a levágott répafejeket és leveleket a répaföldről elszállítani és feletetni vagy silózni.

A vetésterületet a termény felszedése után a répahulladékoktól gondosan meg kell tisztítani, a hulladékot 50 cm mélyen el kell ásni vagy el kell égetni és a fertőzött területet felszedés után mélyen alá kell szántani.

A vermelt vagy silózott takarmányrépát - a dugványrépa kivételével - március 31-ig fel kell etetni, a céklát pedig március 31-e után tartósított állapotban kell tárolni. A dugványrépát elvermelés előtt fertőtleníteni kell.

A vermeléshez vagy silózáshoz takaróként használt szalmát, valamint a visszamaradó répahulladékot a verem vagy siló kiürítése után össze kell gyűjteni és március 31-ig a helyszínen el kell égetni. A befedéshez használt földréteget mélyen alá kell szántani.

Épített siló külső és belső falfelületét és tartozékait a kiürítés után erős kefével meg kell tisztítani, az összegyűlt hulladékot a helyszínen azonnal el kell égetni.

A megyei mezőgazdasági osztály köteles a cukorrépa-termeltető vállalatok bejelentése alapján a fertőzött területen termelt minden répaféleségnél az agrotechnikai és vegyszeres védekezés végrehajtását fokozottan ellenőrizni, szükség esetén pedig a tenyészidő alatt általános vegyszeres védekezést elrendelni.

Répa vírusos sárgasága ellen:

a sárgavírust terjesztő levéltetvek ellen a parathionos vagy systoxos védekezést az első gócok észlelésekor kell megkezdeni és folyamatosan meg kell ismételni.

A tavaszi ültetésű dugvány- és magrépát az ipari répától lehetőleg 1,5 km távolságra kell telepíteni. A nyári vetésű - helyben termesztett -dugványokat augusztus-szeptember hónapban s levéltetvek ellen fokozott mértékben kell védeni.

Répabarkó ellen:

a kártétel megelőzése érdekében a vetésterületen idegméreggel folyamatosan vegyszeres védekezést kell végrehajtani és a megyei mezőgazdasági osztály rendelkezésére, a veszélyeztetett területet körül kell árkolni, illetőleg réselni.

Földibolha ellen:

földibolha-fertőzés esetén idegmérges vegyszeres védekezést kell végrehajtani; különös gondossággal kell elvégezni a védekezést, a keresztesvirágú zöldség-, cukorrépa-, dugványrépa-, len- és kendervetésekben,

Bundásbogár ellen:

az irtást (gyümölcsfákon is) a bogár szedésével és megsemmisítésével kell végrehajtani. A bundásbogár irtásának ellenőrzése és a közterületeken való irtás végrehajtása tekintetében a cserebogárirtásra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

Borsó-, lencse- és bükköny zsizsik ellen:

a termelő köteles borsó-, lencse- és bükkönytermését az aratástól számított 14 napon belül elcsépelni és amennyiben zsizsiktelenítő gázkamra a körzetben rendelkezésre áll, a fenti határidőn belül zsizsikteleníteni, ennek megtörténte után pedig a termést a zsizsiktelenítő telepről haladéktalanul elszállítani.

Az ellenőrzés biztosítása céljából a termelő köteles a terméseredményt cséplés után 3 napon belül a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek nyilvántartás végett bejelenteni.

A rostaaljat az aratás és cséplés után ugyancsak legkésőbb 14 napon belül kell zsizsikteleníteni, feltakarmányozni, vagy pedig úgy megdarálni, hogy abban a zsizsik elpusztuljon.

A borsó, lencse és bükköny aratása után a tarlót a lehetőség szerint sertésekkel kell szakaszosan megjáratni és a tarlóhántást a termelőüzemekben az aratástól számított 14 napon belül el kell végezni.

21. Csávázás:

vetés előtt a búza-, árpa- és zabvetőmagot higanyos nedves csávázószerrel, a lenmagot higanyos porcsávázószerrel, a hibridkukorica-magot pedig TMTD + gamma HCH tartalmú porcsávázószerrel kell az útmutatókban foglaltak szerint kisüzemi (kosaras, csávázódobos) vagy nagyüzemi (motoros csávázógéppel végzett, gyorscsávázás) eljárással megcsávázni. Az előzetesen megtisztított, puffancsmentes búzavetőmag nedves csávázás helyett higanyos porcsávázással is csávázható.

Nagyteljesítményű motoros csávázógéppel a gabonavetőmagvak nedves vagy porcsávázása tetszés szerint végezhető, mert egyrészt itt az előzetes magtisztítás biztosított, másrészt a porcsávázószer is nedvesített állapotban kerül a gabonaszemekre.

Csávázott vetőmagokat élelmezési vagy takarmányozási célra felhasználni nem szabad

22. Zöldségtermesztés növényvédelmi előírásai:

a zöldségfélék kártevői elleni védekezést, valamint egyes zöldség-növények vetőmagjainak csávázását az útmutatók előírásai szerint kell elvégezni.

23. Rét- és legelővédelem; rétek, mezsgyék gyomtalanítása:

a termelő köteles a szántóföldje, kertje és lakóháza melletti útszakaszon a káros gyomnövényeket kiirtani. A rétek és legelők kezelői kötelesek a gyomnövényeket erőművi vagy vegyszeres úton irtani.

A megyei mezőgazdasági osztály köteles a rétek és legelők gyomtalanítása érdekében társadalmi munka igénybevételével tavasszal, legkésőbb május 15-ig legelővédő napokat tartani. A legelővédő napok keretében a gyomirtás végrehajtásának biztosítása és a gyomok elégetésének vagy mélyre elásás útján való megsemmisítésének biztosítása a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek a feladata. A gyomirtáshoz szükséges eszközökről az irtásban résztvevő lakosság köteles gondoskodni

24. Magtári kártevők elleni védekezés:

a gabonaraktárakat minden év június havában az élelmezésügyi miniszter által meghatározott 2 héten belül ki kell takarítani és idegméreggel fertőtleníteni kell.

Az egyéni termelők magtároló helyeit június 15-től 30-ig terjedő időben, erőművi úton (alapos takarítás, forró vízzel lemosás, meszelés) meg kell tisztítani.

4. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A fokozott növényvédelmi rendszabályok hatálya alá tartozó területek

Budapest főváros, továbbá Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városok.

Baranya megye

Mohács járási jogú város.

Mohácsi, pécsi és pécsváradi járások.

Sásdi járásból:

Bikal

Egyházaskozár

Gödreszentmárton

Hetvehely

Kaposszekcső

Liget

Mágocs

Mekényes

Nagyhajmás

Orfü

községek.

Siklósi járásból:

a Diósviszló és Drávapalkonya községek vonalától keletre eső terület.

Szigetvári járásból:

Boldogasszonyfa

Mozsgó

Nagydobsza

Somogyhárságy

Szigetvár

Tótszentgyörgy

községek.

Bács-Kiskun megye

Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas járási jogú városok.

Bajai járásból:

Bácsalmás

Csátalja

Dávod

Hercegszántó

Katymár

Madaras

Nagybaracska

Nemesnádudvar

Vaskút

községek.

Dunavecsei járásból:

Apostag

Dunavecse

Solt

Szabadszállás

Szalkszentmárton

községek.

Kalocsai járásból:

Bátya

Dunapataj

Dunaszentbenedek

Foktő

Géderlak

Hajós

Miske

Uszód

községek.

Kecskeméti járásból:

Ágasegyháza

Ballószög

Bugac

Fülöpháza

Helvécia

Hetényegyháza

Izsák

Jakabszállás

Kerekegyháza

Lajosmizse

Lakitelek

Nyárlőrinc

Orgovány

Tiszakécske

községek.

Kiskőrösi járás

Kiskunfélegyházi járásból:

Alpár

Jászszentlászló

Kiskunmajsa

Kunszállás

Petőfiszállás

Szank

községek.

Kiskunhalasi járás

Békés megye

Békéscsaba, Gyula és Orosháza járási jogú városok.

Békési járásból:

Békés

község.

Gyulai járásból:

Gyulavári

község.

Mezőkovácsházi járásból:

Kunágota

Medgyesegyháza

községek.

Orosházi járásból:

Gádoros

község.

Szarvasi járásból:

Kondoros

Szarvas

községek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Ózd és Sátoraljaújhely járási jogú városok.

Edelényi járásból:

Abod

Boldva

Edelény

Felsőnyárád

Meszes

Tornanádaska

községek.

Encsi járásból:

Abaújvár

Kéked

Fáj

Korlát

Fony

Méra

Gönc

Pányok

Göncruszka

Telkibánya

Hejce

Tornyosnémeti

Hidasnémeti

Zsujta

Kány

községek.

Mezőcsáti járásból:

Hejőpapi

Hejőszalonta

Igrici

Tiszabábolna

Tiszadorogma

Tiszakeszi

községek.

Mezőkövesdi járásból:

Egerlövő

Négyes

Szentistván

Szomolya

Tiszavalk

községek.

Miskolci járásból:

Bükkaranyos

Kesznyéten

Hernádnémeti

Nyékládháza

községek.

Ózdi járásból:

Borsodszentgyörgy

község.

Sátoraljaújhelyi járásból:

Alsóberecki

Alsóregmec

Bodroghalom

Bodrogolaszi

Cigánd

Erdőhorváti

Györgytarló

Háromhuta

Hercegkút

Karcsa

Károlyfalva

Kenézlő

Kisrozvágy

Komlóska

Makkoshotyka

Nagyrozvány

Nyíri

Olaszliszka

Pácin

Ricse

Sárazsadány

Sárospatak

Széphalom

Tiszacsermely

Tiszakarád

Tolcsva

Vajdácska

Vámosujfalú

Végardó

Viss

Zalkod

községek.

Szerencsi járásból:

Bodrogszegi

Erdőbénye

Legyesbénye

Mád

Taktabáj

Tarcal

községek.

Csongrád megye

Csongrád, Hódmezővásárhely és Szentes járási jogú városok.

Szegedi járás

Szentesi járásból:

Bokros

Csanytelek

Derekegyház

Fábiánsebestyén

Mártély

Mindszent

Nagymágocs

Szegvár

Székkutas

községek.

Fejér megye

Székesfehérvár járási jogú város.

Győr-Sopron megye

Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron járási jogú városok.

Csornai járásból:

Barbacs

Csorna

Dör

Enese

Farád

Győrsövényház

Kisbabot

Mórichida

Rábacsanak

Rábasebes

Rábaszentmiklós

Szany

Szil

Szilsárkány

Vág

községek.

Kapuvári járásból:

Beled

Fertőd

Fertőszentmiklós

Kapuvár

Kisfalud

Mihályi

Répceszemere

községek.

Mosonmagyaróvári járás

Soproni járásból:

Ágfalva

Balf

Fertőrákos

Lövő

Zsira

községek.

Hajdú-Bihar megye

Hajdúböszörmény és Hajdúnánás járási jogú városok.

Debreceni járásból:

Bagamér

Hajdúhadház

Nyíracsád

Nyírmártonfalva

Téglás

községek.

Derecskei járásból:

Hosszúpályi

Monostorpályi

községek.

Polgári járásból:

Polgár

község.

Püspökladányi járásból:

Püspökladány

község.

Heves megye

Eger, Gyöngyös és Hatvan járási jogú városok.

Egri járásból:

Andornaktálya

Demjén

Egerbakta

Felsőtárkány

Kerecsend

Maklár

Nagytálya

Noszvaj

Ostoros

Szarvaskő

Szilvásvárad

Verpelét

községek.

Füzesabonyi járásból:

Aldebrő

Feldebrő

Füzesabony

Kál

Kápolna

Kompolt

Mezőtárkány

Poroszló

Tófalu

községek.

Gyöngyösi járásból:

Abasár

Atkár

Domoszló

Gyöngyöshalász

Gyöngyösoroszi

Gyöngyöspata

Gyöngyössolymos

Gyöngyöstarján

Halmajugra

Kisnána

Markaz

Nagyréde

Szücsi

Vámosgyörk

Vécs

Visonta

községek.

Hatvani járásból:

Apc

Ecséd

Heréd

Nagykötényes

községek.

Hevesi járásból:

Boconád

Erdőtelek

Heves

Kisköre

Tarnabod

Tenk

községek.

Pétervásári járásból:

Erdőkövesd

Istenmezeje

Ivád

Mátraballa

Mátraderecske

Parád

Recsk

Várasztó

községek.

Komárom megye

Komáromi járás

Nógrád megye

Balassagyarmat és Salgótarján járási jogú városok.

Balassagyarmati járásból:

Becske

Bercel

Cserhátsurány

Dejtár

Drégelypalánk

Érsekvadkert

Herencsény

Magyarnándor

Szanda

községek.

Pásztói járásból:

Alsótold

Bér

Csécse

Ecseg

Egyházasdendeleg

Jobbágyi

Kozárd

Palotás

Pásztó

Szirák

Szurdokpüspöki

községek.

Rétsági járásból:

Alsópetény

Berkenye

Borsosberény

Diósjenő

Horpács

Legénd

Nagyoroszi

Nógrád

Nőtincs

Ősagárd

Szendehely

Szente

Tereske

községek.

Salgótarjáni járásból:

Cered

Karancskeszi

Karancslapujtő

Lucfalva

Mátranovák

Mátraverebély

Sámsonháza

Somoskőújfalu

Sóshartyán

Szuha

Zabar

községek.

Szécsényi járásból:

Karancsság

Magyargéc

Nagylóc

Nógrádmegyer

Nógrádszakál

Rimóc

Szécsény

községek.

Pest megye

Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác járási jogú városok.

Budai járásból:

Bia

Budakeszi

Budaörs

Diósd

Érd

Nagykovácsi

Sóskút

Százhalombatta

Tárnok

Torbágy

Törökbálint

Üröm

Solymár

községek.

Ceglédi járásból:

Ceglédbercel

Csemő

Dánszentmiklós

Nyársapát

községek.

Dabasi járásból:

Bugyi

Gyál

Gyón

Inárcs

Kakucs

Örkény

Táborfalva

községek.

Gödöllői járásból:

Gödöllő

Pécel

Szada

községek.

Monori járásból:

Maglód

Tápiósáp

Tápiósüly

községek.

Nagykátai járásból:

Farmos

Nagykáta

Tápiószele

Tápiószentmárton

Tápiószőlős

Újszilvás

községek.

Ráckevei járásból:

Dömsöd

Halásztelek

Makád

Ráckeve

Szigetcsép

Szigethalom

községek.

Szentendrei járásból:

Dunabogdány

Leányfalu

Pomáz

Tahitótfalu

Visegrád

községek.

Szobi járásból:

Bernecebaráti

Kismaros

Nagymaros

Nógrádverőce

Perőcsény

Szob

Vámosmikola

községek.

Váci járásból:

Alósgöd

Dunakeszi

Erdőkertes

Felsőgöd

Fót

Kosd

Őrszentmiklós

Sződliget

Vácbottyán

Veresegyház

községek.

Somogy megye

Kaposvár járási jogú város.

Barcsi járásból:

Csokonyavisonta

Lad

Rinyaújlak

Somogytarnóca

községek.

Csurgói járásból:

Csurgó

Csurgónagymarton

Gyékényes

Iharos

Iharosberény

Inke

Őrtilos

Pogányszentpéter

Porrog

Porrogszentkirály

Porrogszentpál

Somogybükkösd

Zákány

községek.

Fonyódi járásból:

Balatonberény

Balatonboglár

Balatonfenyves

Balatonkeresztúr

Balatonlelle

Balatonmáriafürdő

Balatonszentgyörgy

Fonyód

Gyugy

Látrány

Lengyeltóti

Ordacsehi

Somogybabod

Somogytúr

Szőlősgyörök

Szőlőskislak

községek.

Kaposvári járásból:

Bárdudvarnok

Felsőmocsolád

Gige

Hedrehely

Hencse

Jákó

Kadarkút

Kiskorpád

Mezőcsokonya

Somogyaszaló

Visnye

községek.

Marcali járásból:

Böhönye

Csákány

Kéthely

Marcali

Mesztegnyő

Nagyszakácsi

Nemesdéd

Nemeskisfalud

Nemesvid

Somogyzsitfa

Szenyér

Tapsony

Vése

községek.

Nagyatádi járásból:

Háromfa

Kutas

Ötvöskónyi

Nagyatád

Segesd

községek.

Siófoki járásból:

Balatonkiliti

Balatonöszöd

Balatonszárszó

Balatonszemes

Bálványos

Kötcse

Ságvár

Siófok

Zamárdi

községek.

Tabi járásból:

Andocs

Bábonymegyer

Gamás

Kánya

Nágocs

Tab

Tengőd

Zics

községek.

Szabolcs-Szatmár megye

Szolnok megye

Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok, Törökszentmiklós és Túrkeve járási jogú városok.

Jászberényi járásból:

Jászapáti

Jászárokszállás

Jászdózsa

Jászfelsőszentgyörgy

Jászfényszaru

Jászjákóhalma

Jászszentandrás

Pusztamonostor

községek.

Kunhegyesi, kunszentmártoni, szolnoki és tiszafüredi járások

Törökszentmiklósi járásból:

Fegyvernek

Kengyel

Kétpó

Tiszabő

Tiszatenyő

községek.

Tolna megye

Szekszárd járási jogú város.

Bonyhádi járásból:

Bonyhád

Mórágy

községek.

Dombóvári járásból:

Dombóvár

község.

Paksi járásból:

Bikács

Bölcske

Dunaföldvár

Dunakömlőd

Dunaszentgyörgy

Györköny

Madocsa

Paks

Sárszentlőrinc

községek.

Szekszárdi járásból:

Decs

Fadd

Sióagárd

Tengelic

Tolna

községek.

Tamási járásból:

Iregszemcse

község.

Vas megye

Kőszeg és Szombathely járási jogú városok.

Celldömölki járásból:

Izsákfa

Keléd

Kemenesmagasi

Kemenesszentmárton

Kemenesmihályfa

Nagysimonyi

Tokorcs

Vönöck

községek.

Körmendi járásból:

Döbörhegy

Hegyháthodász

Nádasd

Körmend

Szarvaskend

községek.

Sárvári járásból:

Gérce

Hosszúpereszteg

Nyőgér

Sárvár

Sitke

Sótony

Vásárosmiske

községek.

Szentgotthárdi járásból:

Apátistvánfalva

Felsőszölnök

Rönök

községek.

Szombathelyi járásból:

Horvátzsidány

Nárai

Ólmod

Peresznye

községek.

Vasvári járásból:

Bérbaltavár

Csipkerek

Gersekarát

Kám

Olaszfa

Oszkó

Vasvár

községek.

Veszprém megye

Ajka és Keszthely járási jogú városok.

Devecseri, keszthelyi, pápai, sümegi, tapolcai és zirci járások.

Veszprémi járásból:

Alsóörs

Balatonfüred

Balatonkenese

Balatonvilágos

Csopak

Lovas

Paloznak

községek.

Zala megye

Nagykanizsa és Zalaegerszeg járási jogú városok.

Lenti járásból:

Gutorfölde

Náprádfa

Pördefölde

Szentpéterfölde

községek.

Nagykanizsai járás

Zalaegerszegi járásból:

Egervár

Gősfa

Hagyárosbörönd

Kemendollár

Kiskutas

Kispáli

Nagykutas

Nagypáli

Ozmánbük

Pókaszepetk

Pusztaszentlászló

Söjtör

Vasboldogasszony

Zalaszentlőrinc

községek

Zalaszentgróti járás

5/a. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

Zárlati (karantén) kártevők

Rovar- és gombakártevők:

1. Acleris (Acalla) schalleriana (L.) (rózsasodrómoly)

2. Agrilus mali (Mats.) (almadíszbogár)

3. Agrobacterium tumefaciens (E. F. Sm. et Town.) (gyökérgolyva)

4. Aphelenchoides oryzae (Yokoo) (rizsfonálféreg)

5. Aphelenchoides fragariae (Ritz.-Bos.) (szamóca fonálféreg)

6. Botrytis tulipae (Lind.) (tulipánvész)

7. Carposina sasakii (Mats.) (japán körtemoly)

8. Ceratitis capitata (Wied.) (narancslégy vagy földközitengeri gyümölcslégy)

9. Diarthronomvia chrysanthemi (Ahlb.) (krizantém gubacslégy)

10. Ditylenchus angustus (Butler) (indiai rizsfonálféreg)

11. Epithrix tuberis (Gent.) (nyugat-amerikai burgonyabolha)

E. cucumeris (Harr.), E subcrinita (Lec.)

12. Erwinia amylovora (Burr.) (gyümölcsfák baktériumos hajtásszáradása és rákosodása)

13. Eumerus narcissi (Smith.) (nárciszlégy)

14. Heterodera rostochiensis (Wollw.) (burgonyafonálféreg)

15. Hyphantria cunea (Drury) (amerikai fehér szövőlepke)

16. Lampetia equestris (Fab.) (nagy nárciszlégy)

17. Laspeyresia molesta (Busck.) (keleti gyümölcsmoly)

18. Leucaspis japonica (Ok.) (kékszikűek pajzstetve)

19. Naumonia (Nephopterix pyrivorella (Mats.) (keleti körtemoly)

20. Pantomorus leucoloma (Boh.) (mexikói babormányos)

21. Phthorimaea operculella (Zell.) (burgonyamoly)

22. Phytomonas (Xanthomonas) stewarti (E. F. Smith) (kukorica baktériumos fonnyadása)

23. Plasmodiophora brassicae (Wor.) (keresztesvirágúak gyökérgolyvája)

24. Polyspora lini (Laff.) (len polispórás szárbarnulása és szártörése)

25. Popillia japonica (Newm.) (japán cserebogár)

26. Pseudococcus gahani (Green) (gyapjas citrompajzstetű)

27. Quadraspidiotus perniciosus (Comst.) (kaliforniai pajzstetű)

28. Rhagoletis pomonella (Walsh) (almagyümölcslégy)

29. Saperda candida (F.) (kerekfejű almacincér)

30. Sclerotinia gladioli (Mass.) Dray (gladiolus sclerotiniás gumórothadása)

31. Septoria linicola (Mycosphaerella linorum) (Speg.) Gar. (lenragya, pazmó)

32. Spongospora subterranea (Wallr.) Johnsson (burgonya fertőző varasodása)

33. Synchitrium endobioticum (Schilb.) (burgonyarák)

34. Tarsonemus fragariae (T. pallidus) (Zimmerm.) (szamócaatka)

35. Thaeniothrips simpex (Moris) (kardvirág tripsz)

36. Tortrix pronubana (Hb.) (szegfűsodrómoly)

37. Xanthomonas begoniae (Takim) Dows. (begonia baktériumos levélfoltossága)

Vírusbetegségek:

38. Chlorogenus persicae var. vulgare Holmes syn. Prunus virus 1. (Smith) peach yellow (őszibarack sárgasága)

39. Chlorogenus persicae var. micropersica Holmes syn. Prunus virus 1. (Smith) little peach vírus (őszibarack gyümölcskorcsosodása)

40. Court-noué (szőlő törpeszártagúsága)

41. Prunus virus 5. (Smith) peach mosaic virus (Hutchins) (őszibarack mozaikvírus)

42. Pfeffingeni vírus (cseresznye sarlólevelűsége) (Cherry Pfeffinger disease vírus Blumer)

43. Szilvahimlő (Plum Pox virus Atanasoff)

44. Meggy Stecklenberg-i betegsége (Sour Cherry Stecklenberg disease virus, Baumann et Klinkowski)

45. Cseresznye fehérfoltossága (panachure)

Gyomok:

46. Cuscuta spec. (aranka minden faja)

Raktári kártevők:

47. Acanthoscelides obtectus (Say.) babzsizsik)

48. Trogoderma granaria (Everts) (kaprabogár)

5/b. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

Veszélyes kártevők

(Tömeges elszaporodás és kártétel esetén veszélyes kártevőknek kell tekinteni a következő kártevőket akkor, ha a növényvédelmi hírszolgálat "erős" és "igen erős"- fertőzést jelent és ezt a Növényvédelmi Szolgálat közhírré teszi.)

Állati kártevők és betegségek:

1. Agrotis segetis (Hbst.) (vetési bagolypille és hernyója)

2. Calliptamus italicus (L.) (olasz sáska)

3. Citellus citellus (L.) (ürge)

4. Cricetus critectus (L.) (hörcsög)

5. Ditylenchus destructor (Thorne) (burgonyagumórontó fonálféreg)

6. Ditylenchus dipsaci (Kühn) (Filip) (szárfonálféreg)

7. Dociostaurus maroccanus (Thunbg.) (marokkói sáska)

8. Leptinotarsa decemlineata (Say) [amerikai (kolorádói) burgonyabogár]

9. Lymantria monacha (L.) (apácalepke)

10 .Meloidogvne incognita (Kofeid et White) Chitwood = Heterodera marioni (Cornu) (gyökérgubacs fonálféreg)

11. Melolontha melolontha (L.) (cserebogár és pajorja)

12. Microtus arvalis (L.) (mezei pocok)

13. Peronospora tabacina (Adam.) (dohányperonoszpóra)

14. Phylloxera vastatrix (Fonsc) (szőlőgyökértetű)

15. Phthorimaea ocellatella (Boyd) (répaaknázómoly)

16. Phytophaga (Mayetiola) destructor (Say) (hesszeni légy)

17. Pseudomonas syringae f. sp. populea (nyárfakéregfekély)

18. Tilletia brevifaciens (Fisch.) (búza törpeüszög)

19. Zabrus tenebrioides (Goeze) (gabonafutrinka és lárvája)

Gyomok:

20. Cenchrus tribuloides (L.) (átoktüske)

21. Orobanche cumana (Wallr.) (napraforgószádor)

6. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

7. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

8. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A zárlati és a belső zárszolgálattal kapcsolatos termelési, felhasználási és forgalmi korlátozások

I. ZÁRLATI KÁRTEVŐK

Állati kártevők, gombás és baktériumos betegségek

1. Acleris (Acalla) schalleriana (rózsasodrómoly).

A fertőzött területre (dűlő, tábla) zárlatot kell elrendelni. A fertőzött töveket, növényrészeket elégetéssel meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

2. Agrilus mali (almadíszbogár).

A fertőzött területre zárlatot kell elrendelni. A fertőzött facsemetéket elégetéssel meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

3. Agrobacterium tumefaciens, A. rubi (gyökérgolyva),

A. rhizogenes (szőrösgyökerűség).

A fertőzött faiskolát (faiskolai telepet) és a 8 évesnél fiatalabb telepítésű gyümölcsöst (táblát, parcellát), valamint a fertőzött facsemetéket zárlat alá kell helyezni. A fertőzött facsemetéket elégetéssel meg kell semmisíteni. A zárlat alatt levő területről származó egészséges szaporítóanyagot csak a Növényvédelmi Szolgálat által előírt - és a növényvédő állomás vezetője által kijelölt szakközeg ellenőrzése mellett végrehajtott - védekezés (csávázás) elvégzése után lehet forgalomba hozni. A gyökérgolyvával fertőzött területen a zárlat elrendelésétől számított 5 éven át faiskolai szaporítóanyag és általában olyan növény, amely a kártevő gazdanövénye lehet, nem termelhető. A gazdanövények jegyzékét a Növényvédelmi Szolgálat állítja össze. A zárlat a fertőzés megszüntetésétől számított 3 év elteltével, laboratóriumi vizsgálat alapján oldható fel.

A 15. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettséget csak faiskola és 8 évesnél fiatalabb telepítésű gyümölcsös fertőzöttségének észlelése esetén kell teljesíteni.

4. Aphelenchoides oryzae (rizsfonálféreg).

A fertőzött területre (dűlő, tábla) zárlatot kell elrendelni. A fertőzött növényrészeket (szalma, pelyva) elégetéssel meg kell semmisíteni. A fertőzött területen rizs 2 éven át nem termelhető. Fertőzött területről vetőmag nem fogható. Fertőzés gyanúja esetén a vetőmagot termikus fertőtlenítésnek kell alávetni. A fertőzött területről származó magtermés a Növényvédelmi Szolgálat által előírt óvintézkedések mellett, hántolás céljából a kijelölt helyre szállítható. A zárlat a fertőzés megszűnését követő második termelési év végén oldható fel.

5. Aphelenchoides fragariae (szamóca fonálféreg).

A fertőzött területre (dűlő, tábla) a zárlatot el kell rendelni. A fertőzött töveket - földlabdával együtt - elégetéssel meg kell semmisíteni. Fertőzött területről származó szaporítóanyag ültetésre nem használható. A zárlat alá helyezett terület termése a Növényvédelmi Szolgálat által megállapított óvintézkedések mellett ipari feldolgozás céljára elszállítható. A zárlat a fertőzés, megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

6. Botrytis tulipae (tulipánvész).

A fertőzött hagymákat, illetőleg növényeket elégetéssel meg kell semmisíteni. A fertőzött területet zárlat alá kell helyezni, s a zárlat a fertőzés megszüntetését követő év végén oldható fel.

7. Carposina sasakii (japán körtemoly).

A fertőzött területre, gyümölcskészletre zárlatot kell elrendelni. A fertőzött gyümölcsöket elégetéssel vagy főzéssel meg kell semmisíteni. A fertőzött területről gyümölcsöt csak a Növényvédelmi Szolgálat engedélyével és az általa előírt óvintézkedések végrehajtása után, illetőleg alkalmazásával, ipari felhasználás céljára lehet a kijelölt helyre elszállítani. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

8. Ceratitis capitata (narancslégy vagy földközi-1 tengeri gyümölcslégy).

A fertőzött területet (dülő, tábla), gyümölcskészletét zárlat alá kell helyezni. A fertőzött gyümölcsöket elégetéssel vagy főzéssel meg kell semmisíteni. A zárolt területről gyümölcsöt, zöldséget csak a Növényvédelmi Szolgálat engedélyével és az általa előírt óvintézkedések végrehajtása után, illetőleg alkalmazásával lehet, ipari feldolgozás céljára a kijelölt telephelyre elszállítani. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

9. Diarthronomyia chrysanthemi (krizantém gubacslégy).

A fertőzött területre zárlatot kell elrendelni. A fertőzött töveket, növényrészeket elégetéssel meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

10. Ditylenchns angustus (indiai rizsfonálféreg). A fertőzött területet zárlat alá kell helyezni. A

fertőzött növényrészeket (szalma, pelyva) elégetéssel meg kell semmisíteni. Fertőzött területen rizs legalább 2 éven át nem termelhető. Fertőzött területről vetőmag nem fogható. A fertőzött területről származó magtermés a Növényvédelmi Szolgálat által előírt óvintézkedések mellett, hántolás céljából a kijelölt helyre szállítható. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

11. Epithrix cucumeris (burgonyabolha).

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött terület gumótermését a Növényvédelmi Szolgálat által meghatározott módon lehet elszállítani és felhasználni. A zárlat az előírt védekezés végrehajtása után, a fertőzésmentesség megállapítását követő termelési év végével szüntethető meg.

Epithrix tuberis és E. subcrinita fertőzés esetén ugyancsak az első bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

12. Erwinia amylovora (gyümölcsfák baktériumos hajtásszáradása és rákosodása).

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. Az erősen fertőzött egyedeket, növényrészeket, gyümölcsöket meg kell semmisíteni. A zárolt területről származó gyümölcs a Növényvédelmi Szolgálat által előírt módon, illetőleg intézkedések megtartásával ipari célra használható fel. A zárlat a fertőzésmentesség megállapítását követő termelési év végével oldható fel.

13. Eumerus narcissi (nárciszlégy).

A fertőzött területet (dűlő, tábla), növényrészeket (hagyma, gumó stb.) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényrészeket meg kell semmisíteni. A fertőzött területen 2 éven át olyan növény, amely a kártevő gazdanövénye lehet, nem termelhető. A tilalmazott növényeket a Növényvédelmi Szolgálat határozza meg. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

14. Heterodera rostochiensis (burgonyafonálféreg).

A fertőzött területet zárlat alá kell helyezni. A zárlatot az előírt védekezés végrehajtása után, a fertőzésmentesség megállapítását követő harmadik termelési év végén lehet megszüntetni.

Fonálféreggel fertőzött burgonyát, továbbá fonálféreggel fertőzött területről származó burgonyát nemesített fajtává, valamint forgalombahozatalra engedélyezett szabad- vagy tájfajtává minősíteni nem szabad.

Fonálféreggel fertőzött burgonyagumót vetésre felhasználni tilos.

15. Hyphantria cunea (amerikai fehér szövőlepke).

Vegyszeres védekezés esetén a faiskolákra és az utaknak eperfákkal szegélyezett szakaszaira zárlatot kell elrendelni.

Szövőlepkével, hernyófészkével vagy bábjával fertőzött növények, növényi részek és növényi termékek szállítása tilos.

Növényi eredetű kiviteli küldemény csak olyan útvonalakon szállítható, s olyan vizsgálóhelyen vizsgálható és rakható szállító eszközbe, amely szövőlepkefertőzéstől mentes. A kivitelre szánt növényi eredetű küldemények átvétele is csak szövőlepke fertőzéstől mentes átvevőhelyen történhetik.

16. Lampetia equestris (nagy nárciszlégy).

Fertőzés megállapítása esetén a fertőzött hagymákat meg kell semmisíteni.

17. Laspeyresia molesta (keleti gyümölcsmoly).

A fertőzött területre (dülő, tábla), készletre zárlatot kell elrendelni. A fertőzött hajtásokat, gyümölcsöket elégetéssel meg kell semmisíteni. Zárolt területről gyümölcsöt csak a Növényvédelmi Szolgálat engedélyével és az általa előírt óvintézkedések végrehajtása után, illetőleg alkalmazásával, ipari feldolgozás céljára lehet a kijelölt telephelyre elszállítani. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

18. Leucaspis japonica (kétszikűek pajzstetve).

A fertőzött területre (dűlő, tábla) zárlatot kell elrendelni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

19. Naumonia (Nephopterix) pyrivorella (keleti körtemoly).

Amennyiben a kártevő az ország területén jelentkeznék, a 17. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

20. Pantomorus leucoloma (mexikói babormányos).

A fertőzött területre zárlatot kell elrendelni. A zárolt terület termésének felhasználása a Növényvédelmi Szolgálat által meghatározott módon és célra történhet. A zárlat a fertőzés megszűnését követő termelési év végén oldható fel.

21. Phthorimaea operculella (burgonyamoly).

A fertőzött területet (dűlő, tábla), készletet zárlat alá kell helyezni. Egyebekben a 11. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

22. Phytomonas (Xanthomonas) stewarti (kukorica baktériumos fonnyadása).

A fertőzött területet (dülő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket elégetéssel meg kell semmisíteni. A fertőzött területen 3 éven át kukoricát vagy rokon növényt, amely a betegség gazdanövénye lehet, termeszteni tilos. A fertőzött területről vetőmagot fogni nem szabad. A zárolt terület termése (szár, mag) a Növényvédelmi Szolgálat előírásai szerint használható fel. A zárlatot a Növényvédelmi Szolgálat által előírt védekezés végrehajtása után, a zárlat elrendelésétől számított 3 év elteltével lehet feloldani.

23. Plasmodiophora brassicae (keresztesvirágúak gyökérgolyvája).

A fertőzött palántákat ültetésre felhasználni nem szabad. Fertőzés gyanúja esetén a palánták gyökerét az útmutatók szerint fertőtleníteni kell, Fertőzött területen 3 éven át olyan növény, amely a kártevő gazdanövénye lehet, nem termelhető. A keresztesvirágú gyomokat gondosan irtani kell,

24. Polyspora lini (len polispórás szárbarnulása és szártörése).

A fertőzött területet (tábla, dűlő) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényrészeket elégetéssel meg kell semmisíteni. A fertőzött területről származó mag csak ipari célra használható fel. A zárolt területen len 3 évig nem termelhető. A zárlat az elrendeléstől számított 3 év elteltével, a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

25. Popillia japonica (japán cserebogár).

A fertőzött területre (község, város) zárlatot kell elrendelni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után a második termelési év végén oldható fel.

26. Pseudococcus gahani (gyapjas citrompajzstetű).

Amennyiben az ország területén előfordulna, a Növényvédelmi Szolgálat által előírt védekezést végre kell hajtani.

27. Quadraspidiotus perniciosus (kaliforniai pajzstetű).

A fertőzött faiskolát és erdőgazdasági csemetekertet haladéktalanul zárlat alá kell helyezni.

28. Rhagoletis pomonella (almagyümölcslégy).

A fertőzött területet (község, város) zárlat alá kell helyezni. A zárolt területről almát elszállítani nem szabad, azt étkezési vagy ipari célra csak a zárolt területen belül szabad felhasználni. A zárlat a fertőzés teljes megszüntetése után oldható fel.

29. Saperda candida (kerekfejű almacincér).

A fertőzött területet (község, város) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött facsemetéket elégetéssel meg kell semmisíteni. A fertőzött területről származó termés felhasználása csak a Növényvédelmi Szolgálat által előírt óvintézkedések mellett, a megállapított módon történhet. A zárlat a fertőzés megszüntetése után a következő termelési év végén oldható fel.

30. Sclerotinia gladioli (gladiolus sclerotiniás gumórothadása).

A fertőzött területet (dülő, tábla), növényrészeket zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényrészeket, hagymagumókat elégetéssel vagy főzéssel meg kell semmisíteni. A fertőzött területen 6 éven át gladiolus vagy más hagymás növény nem termelhető. A zárlat az elrendeléstől számított 6 év elteltével, a fertőzésmentesség megállapítását követő termelési év befejezése után oldható fel.

31. Septoria linicola (Mycosphaerella linorum) (lenragya, pazmó).

A fertőzött területet, magot zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényrészeket elégetéssel meg kell semmisíteni. A zárolt területről származó lenmagot csak ipari célra lehet felhasználni. A zárlat alá helyezett területen 3 évig lent termelni tilos. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő harmadik termelési év végén oldható fel.

32. Spohgospora subterranea (burgonya fertőző varasodása).

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A zárolt területről föld, trágya és a burgonyanövény bármely részének kiszállítása tilos. A fertőzött területen 5 éven át burgonyát termelni nem lehet. A zárolt területen termett burgonya csak az előírt óvintézkedések megtartása mellett, a Növényvédelmi Szolgálat által meghatározott célra és meghatározott módon használható fel. A zárlat az elrendeléstől számított 5 év elteltével, a fertőzésmentesség megállapítását követő termelési év befejezése után oldható fel.

33. Synchitrium endobioticum (burgonyarák).

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A zárolt területről föld, trágya és a burgonyanövény bármely részének kiszállítása tilos. A fertőzött területen 5 éven át burgonya nem termelhető. A betegség előfordulása esetén a rákellenálló burgonyafajták termelésére kell áttérni. A zárolt területen termett burgonya csak az előírt óvintézkedések megtartása mellett, a Növényvédelmi Szolgálat által meghatározott célra és meghatározott módon használható fel. A zárlat az elrendeléstől számított 5 év elteltével, a fertőzésmentesség megállapítását követő termelési év befejezése után oldható fel.

34. Tarsonemus fragariae (= T. paliidus) (szamócaatka).

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött töveket elégetéssel meg kell semmisíteni. Fertőzött területről származó szaporítóanyag ültetésre nem használható. A fertőzött terület termése ipari célra a Növényvédelmi Szolgálat által megállapított óvintézkedések megtartása mellett használható fel. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

35. Thaeniothrips simplex (kardvirág tripsz).

Fertőzés megállapítása esetén a Növényvédelmi Szolgálat által előírt védekezést kell végrehajtani.

36. Tortrix pronubana (szekfű sodrómoly).

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

37. Xanthomonas begoniae (begonia baktériumos levélfoltossága).

A fertőzött töveket, növényrészeket elégetéssel meg kell semmisíteni.

Vírusbetegségek.

38. Chlorogenus persicae var. vulgare syn. Prunus virus 1. (peach yellow) (őszibarack sárgasága).

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött csemetéket meg kell semmisíteni, a vírusfertőzött anyafát a továbbszaporításból teljesen ki kell zárni.

39. Chlorogenus persicae var. micropersica H. syn. Prunus virus 1. (Little peach virus) (őszibarack gyümölcskorcsosodása).

A 38. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

40. Court-noué (szőlő törpeszártagúsága).

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött töveket elégetés útján meg kell semmisíteni. A zárolt területről a szőlőgyümölcs kivételével a szőlőnövény egyéb részét tilos elszállítani. A zárlat a fertőzés teljes megszüntetése után oldható fel.

41. Prunus vírus 5. (Peach mosaic virus) (őszibarack mozaik vírus).

A 38. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

42. Pfeffingeni vírus (cseresznye sarlólevelűsége).

A 38. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

43. Szilvahimlő (Plum Pox virus).

A 38. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

44. Meggy Stecklenberg-i betegsége.

A 38. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

45. Cseresznye fehérfoltossága (panachure).

A 38. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

Gyomok:

46. Cuscuta spec. (aranka minden faja).

Forgalomba hozni vagy elvetni csak fémzárolt lucerna-, vöröshere- és egyéb heremagot szabad.

Amennyiben a termelő saját tisztítóberendezéssel nem rendelkezik, köteles a rendelkezése alatt álló tisztítatlan lucerna-, vöröshere- és egyéb heremagnak a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalattól, a tisztasági aránynak megfelelő mennyiségű, ugyanabból a tájkörzetből származó, fémzárolt lucerna-, vöröshere- vagy egyéb herevetőmagra való kicserélését, illetőleg saját termésének tisztítását igényelni; a Vállalat pedig -a tisztítási költségek megtérítése ellenében - köteles a termelő igényének eleget tenni.

Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kötelesek a lucerna-, vöröshere- és egyéb hereterületükön jelentkező arankafertőzöttséget a táblatörzskönyvbe bejegyezni.

Raktári kártevők:

47. Acanthoscelides obtectus (babzsizsik).

A fertőzött község (város) egész területét zárlat alá kell helyezni. A zárolt területről származó babot, lencsét és borsót fertőtleníteni kell. Zárolt területen a saját háztartás vagy gazdaság céljára szolgáló étkezési babot 60-70 C°-ra szárazon történő felhevítéssel, a vetőbabot pedig 1 kg-onként 10 dkg 10%-os DDT-tartalmú porozószerrel fertőtleníteni kell. A gyűjtőraktárakba szállított babtételeket beérkezéskor az útmutatók szerint meg kell vizsgálni. A fertőzött babtételeket fertőtleníteni kell és külön kell raktározni. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

48. Trogoderma granaria (kaprabogár).

A fertőzőtt területet (raktár) zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

II. VESZÉLYES KÁRTEVŐK

1. Ditylenchus destructor (burgonyagumórontó fonálféreg).

Fonálféreg-fertőzés megállapítása esetén a burgonyát gondosan át kell válogatni, s a kiválogatott gyanús gumókat alapos felfőzés után, a termelés helyén takarmányozásra kell felhasználni, vagy a válogatásból származó hulladékkal együtt elégetés útján meg kell semmisíteni. Fertőzött burgonyát a termelés helyéről kizárólag a növényvédő állomás vizsgálata után és növényegészségügyi bizonyítvány kíséretében szabad elszállítani.

Komlótelepítésre kizárólag fonálféreg-fertőzéstől mentes gazdaságból származó dugványokat szabad felhasználni. Fertőzött gazdaságból komlódugványt csak a növényvédő állomás vizsgálata után és a fertőzésmentességet igazoló bizonyítvány kíséretében szabad elszállítani.

2. Ditylenchus dipsaci (szárfonálféreg).

Az 1. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

A 15. §-ban meghatároztt bejelentési kötelezettséget csak szaporítóültetvények fertőzöttségének észlelése esetén kell teljesíteni.

3. Meloidogyne incognita (Heterodera marioni) (gyökérgubacsfonálféreg).

Az 1. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

A 15. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettséget csak szaporítóültetvények fertőzöttségének észlelése esetén kell teljesíteni.

4. Peronospora tabacina (dohányperonoszpóra).

Vetés céljára kizárólag csávázott és a dohánybeváltó üzem által kiadott, dohányperonoszpórafertőzés mentes dohányvetőmagot szabad felhasználni.

A fertőzött palántaágyból palántát kiültetni nem szabad. A fertőzött palántaágyak sorsáról a Növényvédelmi Szolgálat által az Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben kiadott irányelveknek megfelelően a megyei mezőgazdasági osztály dönt.

A fertőzött területről palántát, levéltermést, kórót, magtermést és ezek maradványait csak a dohánybeváltó üzem előzetes hozzájárulásával szabad elszállítani és felhasználni.

A dohányperonoszpórával fertőzött és ipari feldolgozásra már nem alkalmas leveleknek, kóróknak és ezek maradványainak az ültetvényről való elszállításához hozzájárulás nem adható. Az ilyen ültetvényt a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek a dohánybeváltó üzem javaslatára hozott határozata alapján teljes egészében, haladéktalanul meg kell semmisíteni vagy mélyen be kell szántani.

Közvetlenül a dohányültetvény mellett fekvő területen paradicsomot, paprikát és tojásgyümölcsöt termelni nem szabad.

A dohánynemzetséghez (Nikotiana genushoz) tartozó összes fajok és fajták élőnövényeinek tárolása és termesztése december 1. napjától február 15. napjáig tilos.

A dohánynemzetséghez (Nikotiana genushoz) tartozó dísznövények magjainak forgalombahozatala és ilyen növények termesztése tilos.

5. Phytophaga (Mayetiola) destructor (hesseni légy).

Helyes agrotechnikával, korai vetéssel, a vetések tavaszi fejtrágyázásával kell a kártételt kiküszöbölni, illetőleg csökkenteni.

6. Pseudomonas syringae var. populea (nyárfakéregfekély).

Az anyafák ellenőrzésével, fertőzött csemeték megsemmisítésével, beteg fák mielőbbi kitermelésével kell a kártétel ellen védekezni. A különösen fogékony óriás nyárfákat lehetőleg fasorban, egymástól távol kell ültetni.

A 15. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettséget csak szaporítóültetvények fertőzöttségének észlelése esetén kell teljesíteni.

7. Calliptamus italicus (olaszsáska).

Legelőket, réteket április 15. és szeptember 30. között figyelemmel kell kísérni. Fertőzés esetén az irtást a sáskák megszárnyasodása, szétszóródása előtt végre kell hajtani.

8. Dociostaurus maroccanus (marokkói sáska).

A 7. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

9. Leptinotarsa decemlineata [amerikai (kolorádói) burgonyabogár].

Paradicsom-, paprika- és tojásgyümölcs-ültetvény amerikai (kolorádói) burgonyabogár elleni vegyszeres védelmének szükségessége esetén az értékesítésre, illetőleg fogyasztásra szánt termést a vegyszeres védekezés előtt le kell szedni. A vegyszeres védekezést követő négy héten belül a termés sem fogyasztás, sem értékesítés céljára nem szedhető le.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye bodrogközi területén és Szabolcs-Szatmár megyében már egyetlen fertőzési góc észlelése esetén is a község (város) egész területe zárlat alá helyezhető.

10. Lymantria monacha (apácalepke).

A fertőzött területet (góc) zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

11. Tilletia brevifaciens (búza törpeüszög).

A búzából a puffancsokat gondosan ki kell szelektálni. Fertőzött területen a vetőmagot az útmutatóknak megfelelően csávázni kell. Fertőzött területről vetőmagot fogni nem szabad.

9. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

10/a. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

10/b. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

11. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A faiskola vagy a faiskolai lerakat üzembentartójának kérelme alapján végzett növényvédelmi ellenőrzésért és a növényegészségügyi igazolvány-másodlat kiállításáért fizetendő díjak

1. A zárlat feloldása céljából kért felülvizsgálat díja kat.holdanként 40 forint, faiskolánként, lerakatonként, illetőleg erdőgazdasági csemetekertenként azonban legalább 80 forint és legfeljebb 1.000 forint.

2. A növényvédő állomási vizsgálóközeg helyszíni megállapításainak felülvizsgálati díja kat.holdanként 20 forint, faiskolánként, lerakatonként, illetőleg erdőgazdasági csemetekertenként azonban legalább 40 forint és legfeljebb 1.000 forint.

3. Minden egyéb ellenőrzés (faiskola, lerakat, erdőgazdasági csemetekert létesítése érdekében végzett előzetes vizsgálat, szaporítóanyag-megsemmisítés és fertőtlenítés végrehajtásának ellenőrzése stb.) díja esetenként 40 forint.

4. Elveszett, megsemmisült, megrongálódott növényegészségügyi igazolvány másodlata kiállításának díja 50 forint.

12. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A növényvédelmi külső zárszolgálatot ellátó határállomások

Ártánd-Bors

Budapest, Csepeli Szabadkikötő

Budapest, Ferihegyi repülőtér

Biharkeresztes

Gyékényes

Hegyeshalom

Hidasnémeti

Kelebia

Komárom

Letenye

Lökösháza-Curtici

Magyarbóly

Mohács

Murakeresztúr Rajka-Rusovce Röszke

Somoskőújfalu Sopron

Szentgotthárd Szob-Sturovo Záhony

13. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A behozatali, kiviteli és átmenő forgalomban kizárólag növényegészségügyi bizonyítvány kíséretében szállítható küldemények

1. A kultúrnövények és a vadon termő növények magja.

2. Élő növény, valamint föld feletti és föld alatti részei (csemete, oltóvessző, szaporítóvessző, dugvány, tarack, gumó, hagyma, élő virág).

3. Növényi termék (hüvely, liszt, dara, friss és szárított gyümölcs, zöldség) élelmezési, takarmányozási és egyéb célra.

4. Növényi nyersanyag (gyapotfonál, lenrost, nyersgyapot, jutarost, kenaf- és egyéb növényi rost, nyersdohány és egyéb növényi nyersanyag).

5. Élő rovar, atka és fonálféreg minden fejlődési alakja.

6. Növényen élő vagy arra káros gomba, baktérium- és vírustenyészet.

7. Élő vagy feldolgozatlan száraz növényből, növényrészből álló gyűjtemény.

8. Növényi eredetű göngyöleg és csomagalóanyag (pelyva, széna, szalma, moha stb.).

9. Állatok szállításánál használt takarmány és alom.

10. Növényi anyagokat tartalmazó postai küldemény, kézi- és útipoggyász, hajókon és étkezőkocsikon a személyzet által szállított növényi anyagok.

14. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

15. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A behozatali, kiviteli és átmenő forgalomba kerülő küldemények vizsgálatra való bejelentése és a vizsgálattal kapcsolatos eljárás

A vizsgálat iránti kérelem bejelentése és a vizsgálat előkészítése

1. A behozatali és átmenő forgalomba kerülő küldemények növényegészségügyi vizsgálata a növényvédelmi külső zárszolgálatot ellátó határállomáson, a kiviteli küldemények növényegészségügyi vizsgálata az illetékes növényvédő állomástól kérhető. A nyári és őszi hónapokban a vizsgálatot a Növényvédelmi Szolgálat által a berakóállomásokon létesített, ideiglenes vizsgálóhelyen is lehet kérni, amely felállításának és megszüntetésének időpontját a Növényvédelmi Szolgálat az érdekeltekkel közli.

2. A kérelmet helyben történő vizsgálatnál a vizsgálat napján 12 óráig, egyéb helyen történő berakásnál pedig a küldemény feladása előtt 24 órával kell levélben, táviratban vagy távbeszélőn bejelenteni. A Növényvédelmi Szolgálat indokolt esetben a közlés határidejét ettől eltérően is megállapíthatja.

3. A bejelentésben fel kell tüntetni a kért vizsgálat helyét és időpontját, a küldemény tartalmát és mennyiségét, valamint azt, hogy a küldemény mely országból érkezik, illetőleg mely országba irányul.

4. A kérelem bejelentésének költsége behozatali forgalomban a címzettet kiviteli forgalomban a feladót terheli.

5. A vizsgálat foganatosítása iránti kérelmet behozatal és átvitel esetén

a) a posta, illetőleg a közlekedési vállalatok forgalmában beérkező küldeményeknél - kivéve azt, amelynek vámkezelése a magánfél közreműködésével az illetékes vámhivatalnál történik - a vámközvetítő postahivatal, illetőleg a közlekedési vállalat;

b) az a) pontban nem említett forgalomban beérkező küldeményeknél a beléptető, illetőleg a vámkezelést végző vámhivatal

köteles a növényegészségügyi szervnek benyújtani.

6. A vizsgálat foganatosítása iránti kérelmet kivitel esetén

a) postaküldeményeknél a feladó;

b) darabáru-, vasúti kocsi-, gépjármű-, fogatosjármű-, hajó-vagy légiküldeményeknél határállomáson a szállítmányozó, illetőleg a fuvarozó, berakóállomáson a feladó vagy megbízása alapján a belkereskedelmi vállalat, illetőleg, ha a szállítást nem belkereskedelmi vállalat végzi, a termelő köteles a növényegészségügyi szervnek benyújtani.

7. A vizsgálat zavartalan és szakszerű lefolytatásának előkészítéséről és a vizsgálathoz szükséges segéd-munkaerőről a feladó, illetőleg - behozatal esetén - a címzett köteles gondoskodni. A vizsgálatot úgy kell előkészíteni, hogy azt a vizsgálóközeg a helyszínre érkezése után a bejelentett időpontban azonnal megkezdhesse, folyamatosan, megszakítás nélkül elvégezhesse és a növényegészségügyi bizonyítványt az összes adatokkal kiállíthassa.

8. Ha a vizsgálat a berakóállomáson nem volt foganatosítható, a növényvédő állomás köteles a vizsgálat lefolytatására valamely határállomás növényegészségügyi vizsgálóhelyét - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul felhívni.

9. Ha a küldemény a kérelemben megjelölt időre nincs előkészítve vagy az előkészítés nem megfelelő, a vizsgálóközeg jegyzőkönyvet vesz fel és a küldeményt a feladó kívánságára másnapi vizsgálatra előjegyzi.

A kisebb határszéli forgalommal kapcsolatos rendelkezések

10. A kisebb határszéli forgalomban a határbirtokosok termelvényeit tartalmazó küldemények növényegészségügyi vizsgálatára az irányadó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a határbirtokos a növényegészségügyi vizsgálat iránti kérelmét községben a községi, városban a városi mezőgazdasági szakigazgatási szervhez köteles bejelenteni;

b) a községi, illetőleg a városi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles a vizsgálat elvégzésére irányuló bejelentéseket - összeállítva - a növényvédő állomáshoz haladéktalanul oly módon továbbítani, hogy a határbirtokosok küldeményeinek növényegészségügyi vizsgálatát lehetőleg egyidőben, csoportosan lehessen elvégezni.

A vizsgálatok foganatosításának ideje

11. Növényegészségügyi vizsgálatot csak nappali világosság mellett szabad foganatosítani. Ennek megfelelően a vizsgálatot november, december, január és február hónapokban 8 órától 16 óráig, március, április, szeptember és október hónapokban 7 órától 18 óráig, május, június, július és augusztus hónapokban 6 órától 20 óráig kell végezni.

A fenti időpontokon túl vizsgálatot végezni csak rendkívül indokolt, kivételes esetben lehet.

Éjjeli vizsgálat (este 22 órától reggel 6 óráig) berakóállomáson csak a Növényvédelmi Szolgálat engedélyével végezhető.

Besötétedés után, illetőleg éjjel vizsgálatot csak mesterséges, nappali fényt adó világításnál szabad foganatosítani. A világításról a berakó vagy a közlekedési vállalat köteles gondoskodni.

12. Vasár- és ünnepnapon 12 óráig szabad vizsgálatot foganatosítani. Húsvét és karácsony első napján, továbbá április 4., május 1., augusztus 20. és november 7. napján vizsgálatot foganatosítani nem szabad. A vizsgálatnak a vasár- és ünnepnapokra megállapított időbeli korlátozása a június 1. és október 31. napja közötti időszakra nem terjed ki.

13. A 11-12. pontokban foglalt korlátozások nem vonatkoznak a küldeményeknek a növényvédelmi külső zárszolgálatra kijelölt határállomásokon történő vizsgálatára. Ezeken a helyeken az éjjel vagy besötétedés után végzett vizsgálathoz a közlekedési vállalat köteles megfelelő világításról gondoskodni.

14. Alma-, meggy-, cseresznye- vagy burgonyaszállítmány vizsgálatára legalább egy órát, egyéb gyümölcs-, továbbá tök-, dinnye- vagy paradicsomszállítmány vizsgálatára legalább fél órát, bármely egyéb küldemény vizsgálatára legalább egy órát kell vagontételenként számítani. Ebbe az időbe a vizsgálati jegyzőkönyv kiállításának idejét nem lehet beleszámítani. A vizsgálóközeg szükség esetén az egy-, illetőleg félórás időtartamon túl is folytathatja a vizsgálatot.

16. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A behozatali tilalom alá eső küldemények, valamint az egyes növényfajokhoz különösen alkalmazkodott kártevőktől való mentesség vizsgálatának szabályai

I.

Tilos behozni

- földet, szervestrágyát, komposztot, továbbá

- burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs gyökerét, szárát és levelét.

Földlabdával szállított növényeket és növényrészeket a Növényvédelmi Szolgálat esetenként adott engedélyével és az esetenként előírt külön szabályok megtartása mellett szabad behozni.

Vissza kell utasítani az élő növényt, növényrészt, növényi terméket vagy magot tartalmazó küldeményt, ha az

a) fémzár vagy azt helyettesítő zárjegy, illetőleg növényegészségügyi és származási bizonyítvány nélkül érkezik a határállomásra; hajórakománynál a fémzár vagy azt helyettesítő zárjegy hiánya megengedhető;

b) földrögöt, tapadó földet tartalmaz, amelyben kártevő valamely fejlődési alakjában meghúzódhat;

c) növényvédelmi szervezettel nem rendelkező államból érkezik, kivéve, ha a behozatalra a Növényvédelmi Szolgálat, a növények termelési helyének egyidejű kijelölése mellett, külön engedélyt adott;

d) a növényegészségügyi előírásoknak nem felel meg.

II.

A növényegészségügyi vizsgálat során a küldemények fertőzéstől való mentességét különösen a következők szem előtt tartásával kell ellenőrizni:

1. Burgonya

a) burgonyafonálféreg (Heterodera rostochiensis) fertőzésmentesség és annak igazolása, hogy a származás helye és annak 10 km-es körzete burgonyafonálféregtől mentes, továbbá, hogy ezen a területen a szállítást megelőző 3 éven belül burgonyafonálféreg-fertőzés nem volt. Burgonyafonálféreggel fertőzött országból vetőburgonyát csak külön, földművelésügyi miniszteri engedéllyel szabad behozni;

b) burgonya fertőző varasodása (Spongospora subterránea): fertőzésmentesség;

c) amerikai (kolorádói) burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata): fertőzésmentesség;

d) burgonyabolha (Epithrix tuberis, E. cucumeris és E. subcrinita): fertőzésmentesség; olyan országból, amelynek területe burgonyabolhával fertőzött, burgonyát behozni tilos;

e) burgonyamoly (Phthorimaea operculella): fertőzésmentesség és annak igazolása, hogy a termelés helye burgonyamolytól mentes;

f) burgonyarák (Synchitrium endobioticuni): fertőzésmentesség és annak igazolása, hogy a származás helye és annak 10 km-es körzete burgonyaráktól mentes, továbbá, hogy ezen a területen a szállítást megelőző 5 éven belül burgonyarák-fertőzés nem volt; burgonyarákkal fertőzött országból vetőburgonyát csak a földművelésügyi miniszter külön engedélyével szabad behozni;

g) ha külön növényegészségügyi kikötés nincs, a vetőburgonyát a minőségi és az elitburgonyára előírt országos szabvány határértékének megfelelő fertőzésmentességi igazolással kell ellátni és ennek megfelelően kell ellenőrizni;

h) ha külön növényegészségügyi kikötés nincs, az ipari, étkezési és takarmányburgonya vizsgálatnál az országos szabvány határértékei irányadók.

2. Gabonamagvak és kukorica

a) gabonazsizsik (Calandra granaria) és rizszsizsik (Calandra oryzae): a tételek 1 kg-os átlagmintája legfeljebb két élő zsizsiket tartalmazhat; ennél fertőzöttebb tételek behozatalához esetenként a Növényvédelmi Szolgálat engedélye szükséges;

b) gabonaálszú (Rhizopertha dominica): a megengedhető fertőzés határértéke 1 kg-os átlagmintában két gabonaálszú, de ebben az esetben a tétel csak gázos vagy egyéb hatásos fertőtlenítés után kerülhet forgalomba;

c) kukorica baktériumos fonnyadása (Phytomonas stewarti) és rózsaszínű kukoricamoly (Pyroderces rileyi): fertőzésmentesség;

d) rizsfonálféreg (Aphelenchoides oryzae) és indiai rizsfonálféreg (Ditylenchus angustus): fertőzésmentesség;

e) kaprabogár (Trogoderma granaria): fertőzésmentesség;

f) búza törpeüszög (Tiletia brevifaciens): fertőzésmentesség.

Élelmezés vagy takarmányozás céljára szolgáló magvakat DDT-tartalmú szerrel fertőtleníteni tilos.

3. Lucerna, lóhere és valamennyi egyéb hereféle, továbbá borsfű és komócsin

aranka minden faja (Cuscuta spec): fertőzésmentesség (a fertőzésmentesség igazolására a feladó állam vetőmagvizsgáló intézményének igazolása is megfelelő).

4. Len

a) lenfenésedés (Colletotrichum lini): legfeljebb 3%-os fertőzöttség megengedhető;

b) lenragya (pazmó; Mycosphaerella linorum): fertőzésmentesség;

c) len polispórás szárbarnulása és szártörése (Polyspora lini): fertőzésmentesség;

d) aranka minden faja (Cuscuta spec): fertőzésmentesség.

5. Hagyma és hagymamag

hagymaüszög (Tuburcinia cepulae): fertőzésmentesség.

6. Napraforgómag

napraforgó vajvirág vagy szádor (Orobanche cumana): fertőzésmentesség és a termelőhely fertőzésmentességének igazolása.

7. Hüvelyesek (mag és zöldnövény)

a) paszulyvész, bakteriózis (Pseudomonas medicaginis var. phaseolicola, Xanthomonas phaseoli, Corynebacterium flaccumfaciens): legfeljebb 3% fertőzöttség;

b) babzsizsik (Acanthoscelides obtectus): fertőzésmentesség; gázos fertőtlenítés elvégzésének igazolása;

c) borsózsizsik (Bruchus pisorum) és a borsón kívüli egyéb hüvelyesek zsizsikbogarai: legfeljebb 3%-os élőzsizsik fertőzöttség, élőzsizsik fertőzés megállapítása esetén a fertőtlenítés kötelező;

d) mexikói babormányos (Pantomorus leucoloma): fertőzésmentesség.

8. Konyhakerti és dísznövények

a) jácint sárgarothadása (Pseudomonas hyacinthi): fertőzésmentesség;

b) hagymásnövények botritisbetegsége (Botrytis tulipae): fertőzésmentesség;

c) rózsasodrómoly (Acalla schalleriana): fertőzésmentesség;

d) krizantém gubacslégy (Diarthronomyia chrysanthemi): fertőzésmentesség;

e) nárciszlégy (Eumerus narcissi): fertőzésmentesség;

f) nagy nárciszlégy (Lampetia equestris): fertőzésmentesség;

g) keresztvirágúak gyökérgolyvája (Plasmodiophora brassicae): fertőzésmentesség;

h) gladiolus sclerotiniás gumcrothadása (Sclerotinia gladioli): fertőzésmentesség;

i) kardvirág-tripsz (Thaeniothrips simplex): fertőzésmentesség;

j) szekfűsodrómoly (Tortrix pronubana): fertőzésmentesség;

k) begónia baktériumos levélfoltossága (Xanthomonas begoniae): fertőzésmentesség.

9. Citrom-, narancsgyümölcs és csemete

a) különféle pajzstetvek (Lepidosaphes, Chrysomphalus): csemetéknél fertőzésmentesség, gyümölcsnél legfeljebb 5%-os ertőzöttség;

b) földközitengeri gyümölcslégy, narancslégy (Ceratitis capitata): fertőzésmentesség;

c) levél-, szár- és gyümölcsfoltosság (Xanthomonas citri): fertőzésmentesség.

10. Gyümölcs és déligyümölcs

a) almagyümölcslégy (Rhagoletis pomonella): fertőzésmentesség;

b) amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea): fertőzésmentesség;

c) csontmagvúak vírusbetegségei (őszibarack sárgasága, őszibarack aprótermésűsége, szilva és őszibarack mozaikbetegsége): fertőzésmentesség;

d) kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus): fertőzésmentesség;

e) almadíszbogár (Agrilus mali): fertőzésmentesség;

f) szamócafonálféreg (Aphelenchoides fragariae): fertőzésmentesség;

g) japán körtemoly (Carposina sasakii): fertőzésmentesség;

h) narancslégy (földközitengeri gyümölcslégy) (Ceratitis capitata): fertőzésmentesség;

i) gyümölcsfák baktériumos hajtásszáradása és rákosodása (Erwinia amylovora): fertőzésmentesség;

j) keleti gyümölcsmoly (Laspeyresia molesta): fertőzésmentesség;

k) kétszikűek pajzstetve (Leucaspis japonica): fertőzésmentesség;

l) keleti körtemoly [Naumonia (Nephopterix) pyrivorella]: fertőzésmentesség;

m) gyapjas citrompajzstetű (Pseudococcus gahani): fertőzésmentesség;

n) kerekfejű almacincér (Saperda candida): fertőzésmentesség;

o) szamócaatka (Tarsonemus fragariae): fertőzésmentesség.

11. Gyümölcsfacsemete

a) kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus): fertőzésmentesség;

b) csontmagvúak vírusbetegségei:

- őszibarack sárgasága (Chlorogenus persicae var. vulgare Holmes syn. Prunus vírus 1. Smith.; peach yellow);

- őszibarack gyümölcskorcsosodása (Chlorogenus persicae var. micropersica Holmes syn. Prunus vírus 1. Smith.; little peach vírus);

- szőlő törpeszártagúsága (Court-noué);

- őszibarack mozaikvírus (Prunus vírus 5. Smith. peach mosaic vírus Hutchins);

- cseresznye sarlólevelűsége (Pfeffingeni-vírus);

- szilvahimlő;

- meggy Stecklenberg-i betegsége;

- cseresznye fehérfoltossága (panachure):

a feladó állam igazolása arról, hogy a csemete vírusmentes faiskolából származik;

c) gyökérgolyva (Pseudomonas tumefaciens): fertőzésmentesség;

d) amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea): fertőzésmentesség.

A küldemény ciános fertőtlenítését a feladónak igazolnia kell.

12. Sima és gyökeres szőlővessző

a) szőlőgyökértetű (Phylloxera vastatrix): fertőzésmentesség;

b) szőlő törpeszártagúsága (Court noué): fertőzésmentesség.

A küldemény ciános fertőtlenítését a feladónak igazolnia kell.

13. Virágok

vágott virág, gyökér és föld nélkül;

csokor és koszorú, ideértve a föld- és gyökérnélküli mezei és hegyi vadvirágot is: zárlati kártevőtől való mentesség.

Az előbbi szabály nem vonatkozik a kézipoggyász fogalmát meg nem haladó mennyiségű vágott virágra.

Gyökeres virágok vizsgálatára ugyanazok az előírások irányadók, mint a csemetékre, cserjékre és egyéb élő növényekre, illetőleg növényrészekre.

17. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A behozatali, kiviteli vagy átmenő forgalomba kerülő küldemények növényegészségügyi vizsgálati díja

1. A behozatali forgalomban a növényegészségügyi vizsgálat díja:

a) postaküldemények esetén

- 20-50 forint értékű csomag után 3 forint;

- 50 forintnál nagyobb értékű csomag után 7 forint;

- 20 forintnál kisebb értékű, valamint az IKKA csomagok a növényegészségügyi vizsgálati díj alól mentesek;

b) darabáruküldemények esetén 45 forint;

c) vasúti kocsi-, gépjármű- vagy fogatosjárműküldemények esetén

- burgonya-, gyümölcs- és vetőmagküldemény után 130 forint;

- takarmányozás vagy étkezés céljára szolgáló gabonaküldemény után 80 forint;

d) hajóküldemények esetén

- burgonya-, gyümölcs- és vetőmagküldemény után 130 forint;

- takarmányozás vagy étkezés céljára szolgáló gabonaküldemény után 80 forint.

2. A kiviteli forgalomban a növényegészségügyi vizsgálat díja:

a) postaküldemények esetén

- 20-50 forint értékű csomag után 3 forint;

- 50 forintnál nagyobb értékű csomag után 7 forint;

- 20 forintnál kisebb értékű, valamint az IKKA csomagok a növényegészségügyi vizsgálati díj alól mentesek;

b) darabáruküldemények esetén 15 forint;

c) vasúti kocsi-, gépjármű- vagy fogatosjárműküldemények esetén

d) hajóküldemények esetén

- burgonya-, gyümölcs- és vetőmagküldemény után 50 Ft;

- takarmányozás vagy étkezés céljára szolgáló gabonaküldemény után 30 forint.

3. Az átmenő forgalomban a növényegészségügyi vizsgálat díjtalan.

4. A vizsgálati díj (1. és 2. pont) behozatali forgalomban a címzettet, kiviteli forgalomban a feladót terheli és a szükséges laboratóriumi vizsgálat díját is magában foglalja.

5. A behozatali és kiviteli forgalomban foganatosított vizsgálatokért a vállalatok által is fizetendő díjakat a Fővárosi Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal (Budapest, V., Városház u. 9-11.szám) illetékbevételi számlájára kell befizetni.

A kiviteli és behozatali forgalomban foganatosított vizsgálatokért magánfelek által fizetendő díjakat a vizsgálati szemlejegyzőkönyvnek a könyvben visszamaradó másolatán (tőlapján) illetékbélyeggel kell leróni.

18. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A külső zárszolgálati vizsgálat elvégzésének módja

1. A növényegészségügyi vizsgálatot a küldeményből vett átlagminta alapján a következőkre kiterjedően kell végezni:

a) ellenőrizni kell a küldeményt kísérő növényegészségügyi bizonyítvány adatait;

b) a küldeményt külsőleg meg kell szemlélni annak ellenőrzésére, hogy az kártevőkkel nem fertőzött-e;

c) a küldeményből vett mintát meg kell vizsgálni és azt szükség szerint laboratóriumban is meg kell vizsgáltatni.

2. Csak külsőleg megszemlélve kell vizsgálni:

a) a földimogyoró és a kajszibarack magját, fekete borsot, fahéjat, gyömbért, szerecsendiót, fekete diót, erjesztett, savanyított vagy tartósított növényi terméket, kérgétől megfosztott fát, gyapotfonalat, juta-, len-, kenafrostot, gyapjút és nyersbőrt tartalmazó küldeményt, ha az csomagolt állapotban feldolgozó üzembe kerül szállításra;

b) az átmenő forgalomban csomagolt állapotban szállított küldeményt; de ha az zárlati kártevővel fertőzött, továbbszállítását meg kell akadályozni és a határon zárlat alá kell helyezni. Az ilyen küldeményről a továbbiakban a Növényvédelmi Szolgálat dönt.

3. Az élelmezési, ipari vagy egyéb célra szánt küldeményeket az azokból a következő rendelkezések szerint vett átlagminta alapján kell megvizsgálni :

a) tehergépkocsin és vasúti kocsiban szállított, 16 tonnánál kisebb súlyú, ömlesztett küldeményből 5 különböző helyről, 16 tonnánál nagyobb súlyú küldeményből 15 helyről, hajóküldeményből minden rekeszből úgy, hogy minden 2 m2 területre sakktábla-szerűen egy-egy minta essék. A mintát minden esetben három részletben, a felső 10 cm-es rétegből, a rakomány félmagasságából és. a legalsó rétegből kell venni. Szállítószalagon átrakásra kerülő ömlesztett küldeményből a le-ömlő anyagba egyenlő időközökben mintavevőedény merítésével kell mintát venni;

b) csomagolt küldemény esetében 10 zsákig minden zsákból egy-egy mintát, 11-100 zsákos tétel 20%-ából egy-egy mintát, 101-1000 zsákos tétel 10%-ából egy-egy mintát kell venni úgy, hogy az elsőt a zsák felső részéből, a másodikat a zsák közepéből, a harmadikat a zsák aljából, az előírt mintaszámig ismételve kell venni;

c) virágot, dísznövényt vagy zöldségmagvat tartalmazó postaküldemény esetében 25 csomagnál nagyobb tételből minden negyedik csomagot, 25 csomagnál kisebb tételnél minden csomagot, a zöldségmagvakon kívüli egyéb magvakat tartalmazó postaküldeményből pedig ugyancsak minden csomagot mintaként kell kezelni;

d) ha a vizsgálat alapján megállapítható, hogy a küldemény nem egyöntetű, a tételnek kártevőktől leginkább fertőzött vagy ilyen fertőzésre gyanús részéből ismételt vizsgálatra még egy mintát kell venni.

4. A vetőmagvakat a minták alapos vizsgálatán kívül laboratóriumban is meg kell vizsgálni. Laboratóriumban kell megvizsgálni minden más küldeményt is, ha az zárlati kártevővel fertőzött vagy annak fertőzésére gyanús. A laboratóriumi vizsgálatra szolgáló minta a 3. pontban foglaltak szerint vett minták keveréke. A laboratóriumi vizsgálat eredményéig a küldeményt rendeltetési helyén elkülönítve kell tárolni.

19. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

20. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A figyelőszolgálat által különösen ellenőrizendő kártevők és munkák

a) Szántóföldön, réten és legelőn

- hóolvadástói hótakaró képződéséig állandóan:

mezei pocok, gabonafutrinka lárvája (csócsároló), mocskospajor, ürge és hörcsög;

- március 1-től augusztus 15-ig:

nagy vincellérbogár, földibolhák, répabarkó, levéltetvek, répaaknázómoly, lucernaböde, lucernaormányos, ápionok, lucernabimbógubacslégy;

- április 1-től a termésbetakarításig:

aranka, szerbtövis, napraforgó vajvirág vagy szádor, átoktüske;

- április 15-től augusztus 30-ig:

marokkói és olasz sáska, horgasfarkú szöcske;

- április 20-tól június 15-ig:

a vadon nőtt burgonya- és paradicsomtövek kiirtása;

- május 1-től június 30-ig:

bundásbogár;

b) gyümölcsösben, úton és fásított területeken

- február 15-től március 20-ig:

bimbólikasztó bogár;

- február 20-tól április 30-ig és szeptember 1-től október 31-ig:

téli araszoló;

- április 15-től június 30-ig:

bundásbogár;

- április 20-tól július 15-ig:

cserebogár;

- április 20-tól szeptember 30-ig:

amerikai fehér szövőlepke;

- április 20-tól július 31-ig:

levéltetvek;

- június 1-től október 20-ig:

kaliforniai pajzstetű-rajzás;

- üzemi gyümölcsösökben sziromhullástól augusztus 15-ig:

almamoly, barackmoly;

- virágzás kezdetétől almaszüretig:

lisztharmat, varasodás;

c) kertben, udvarban, szántóföldön

- május 31-től kukoricatörésig:

az előző évi-kukorica- és cirokszár, valamint cirokszakáll elvermelése vagy megsemmisítése,

21. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

22. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

Hasznos élő szervezetek

1. A növénytermelés szempontjából hasznos élő szervezetek a következők:

a) emlősök:

denevérek (Rhinolophus-, Myotis-, Pipistrellusfajok); csikós egér (Sicista subtilis trizona); cickányok (Sorex-, Crocidura-fajok); vakondok (Talpa europaea); sündisznó (Erinaceus roumanicus);

b) madarak:

szárnyas vadak (fogoly, fürj, fácán stb.) és - a kártékony dolmányos varjú, szarka, háziveréb, szajkó, karvaly, héja, barnakánya, barna rétihéja, kékes rétihéja, galambászhéja és gatyásölyv, vagy időszakosan kártékony vetési varjú, seregély, szürkegém és téli búvármadarak kivételével - a vadon élő madarak;

c) kétéltűek és hüllők:

gyíkok (Lacertilia);

farkas kétéltűek (Urodela), szalamandrák, gőték;

teknősök (Testudinata);

kígyók (Ophidia) valamennyi hazai faja, a keresztesvipera (Vipera berus), a rákosi vipera (Vipera ursinii), a kockás sikló (Natrix tesselata) és a vízisikló (Natrix natrix) kivételével;

békák (Anura);

d) rovarok:

virágbeporzó rovarok (házi- és vadméhek, poszméhek stb.);

ragadozó rovarok: erdei vöröshangya (Formica rufa), futóbogarak (Carabidae), katicabogarak (Coccinella-, Adalia-fajok) stb., ragadozó zengőlégyfajok (Syrphidae), fátyolkák (Chrysopa-fajok), ragadozó poloskák (Nabis ferus, Arma custos, Perillus bioculatus stb.);

rovarokon élősködő rovarok: fürkészdarazsak (Chalcidoidea, Ichneumonidae stb.), fürkészlegyek (Tachinidae) stb.;

e) kártevőket, kórokozókat és gyomnövényeket pusztító specifikus mikroorganizmusok (gombák, baktériumok, vírusok), amennyiben nem veszélyesek az emberre, haszonállatokra, kultúrnövényekre, illetőleg a vadon élő hasznos állatokra.

A hasznos élő szervezetek közül meghatározott helyeken, illetőleg időszakokban pusztítható állatok a következők:

a) az emlős állatok közül

- a vízicickány (Neomys fodiens) halastavakban és pisztrángos vizekben, valamint ezek környékén;

- a vakondok (Talpa europaea) kertekben, kertészetekben és parkokban;

- a sündisznó (Erinaceus roumanicus) fácántenyésztő telepeken és fácános erdőkben

pusztítható;

b) a vadon élő, időszakosan kártékony madarak közül

- a vetési varjú augusztus 15. és március 15. napja között mezőgazdasági művelés alatt álló területeken korlátozás nélkül lőhető;

- a seregély augusztus 15. és november 15. napja között szőlőkben lőfegyverrel gyéríthető;

- a szürkegém és a téli búvármadarak halastavakon és azok környékén, továbbá mesterséges haltenyésztő telepeken gyéríthetők;

c) a kétéltűek és a hüllők közül

- a teknősök (Testudinata), továbbá a békák (Anura) mesterséges halastavakban és azok környékén pusztíthatók.

23. számú melléklet a 8/1964. (VII. 25.) FM számú rendelethez

A hasznos madarak elterjedésének elősegítése

A termelő által

a) kihelyezendő odúk száma:

- parkban, arborétumban, ahol a felügyelet biztosítható, kat. holdanként 1 db;

- egyéb, erdővel borított területen, az egyes kerületvezetői erdészlakások körzetében 50 db;

- azokban az erdőkben, amelyekben az Erdészeti Tudományos Intézet kísérleti állomásai rovarfertőzést állapítanak meg, vagy rovarfertőzési veszély fellépését jelzik, 50 db;

- kertben legalább 1 db;

- gyümölcsösben 10 kat. holdig kat. holdanként 2, de legalább 2 db;

- gyümölcsösben 10-50 kat. holdig kat. holdanként 1, de legalább 20 db;

- gyümölcsösben 50-100 kat. holdig 2 kat. holdanként 1, de legalább 30 db;

- gyümölcsösben 100 kat. holdon felül 2 kat. holdanként 1, de legalább 50 db;

b) az odúkon kívül kihelyezendő etetők száma:

- gyümölcsösökben 2 kat. holdig 1 ablaketető, 2 kat. holdon felül legalább 1 téli nagyetető;

- a kerületvezetői erdészlakások körzetében 1 téli nagyetető;

- 10 évesnél idősebb mezővédő erdősávokban 10 kat. holdanként 1 téli nagyetető.

Az etetőket december 1. napjától február végéig folyamatosan madáreleséggel kell ellátni.

Ötnél több odú kihelyezésének kötelezettsége esetén a cinegeodúból 50, seregélyodúból 30, légykapóodúból 20%-os aránynak megfelelő számú odút kell kihelyezni.

A növényvédelmi hírszolgálat által jelzett erős és igen erős mezei pocok- és ürgefertőzés esetén az ölyvek, vércsék és baglyok által végzett rágcsálóirtás elősegítésére - az erdővel borított területek kivételével - a terület kezelője köteles a fertőzött területen kat. holdanként 1 db, 2 méter magas, T alakú ülőfát kihelyezni.

A műanyagodú típusai:

a) cinegeodú: kb. 30 cm hosszú, 12 cm belvilágú, 32 mm röpnyílású; cinkék, elsősorban széncinke megtelepítésére, de alkalmas a csuszka és a nyaktekercs megtelepítésére is;

b) seregélyodú: kb. 30 cm hosszú, 12 cm belvilágú, 46 mm röpnyílású; az a) pontban felsoroltakon kívül seregély, búbosbanka, harkályok stb. megtelepítésére;

c) légykapóodú: kb. 15 cm hosszú, 12 cm belvilágú, 5x10 cm röpnyílású; a szürke légykapó, a rozsdafarkú és a barázdabillegető megtelepítésére.