2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM együttes rendelete
a szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
[A szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. törvényerejű rendeletet (a továbbiakban: Tvr.) és végrehajtási rendeletét (a továbbiakban: Vhr.) egységes szerkezetben tesszük közzé. A vastagbetűs szedés a Tvr. szövege.]
Az 1959. évi 23. törvényerejű rendelet 36. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belkereskedelmi, a külkereskedelmi és a pénzügyminiszterrel, valamint a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
I. A SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSGAZDÁLKODÁS
Telepítés
(1) Szőlőt és gyümölcsöst - házikerti szőlő és gyümölcsös kivételével - csak engedéllyel szabad telepíteni és felújítani.
(2) Házikerti szőlő, illetőleg gyümölcsös a község (város) belterületén fekvő, továbbá a külterületen házas telken, házhelyen vagy ezekhez csatlakozó területen fekvő az a szőlő, amelynek területe a 400 négyszögölet, illetőleg az a gyümölcsös, amelynek területe a 800 négyszögölet el nem éri.
Vhr. 1. § (1) Szőlő a jogszabályban meghatározott, vagy a helyileg kialakult telepítési rendszer szerint szőlővel betelepített minden földterület, amelyen a termesztett főnövény szőlő. Szőlő a szőlő-alanyvessző termesztésére szolgáló anyatelep is.
(2) Gyümölcsös a jogszabályban meghatározott vagy a helyileg kialakult telepítési rendszer szerint, tiszta vagy vegyes állományban, alma-, körte-, birs-, naspolya-, cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi-, őszibarack-, mandula-, dió-, gesztenye-, füge- vagy oltott eperfával, illetőleg mogyoró-, köszméte-, ribiszke-, málna- vagy szederbokorral betelepített minden földterület, amelyen a termesztett főnövény gyümölcsfa, illetőleg gyümölcsbokor (a továbbiakban: gyümölcsfa), Gyümölcsös az utak, vasutak, árkok és csatornák mentén, vagy egyéb területen telepített gyümölcsfákból álló sorfásítás is. Állami erdőgazdaságoknak faanyag- vagy magtermelés céljára végzett gesztenye- és diófatelepítései gyümölcsösnek nem tekinthetők.
(3) A szőlővel és gyümölcsfával vegyesen betelepített földterület, ha azon a gyümölcsfák száma a jelen rendelet 15. §-a szerint telepített azonos földterületre eső gyümölcsfák számát eléri, vagy meghaladja, gyümölcsös, a szőlő pedig köztesnövény: ellenkező esetben a földterület szőlő és a gyümölcsfa a köztesnövény.
(4) A házikerti szőlőn és gyümölcsösön kívül minden egyéb szőlő és gyümölcsös, ideértve a legalább 50 gyümölcsfából álló sorfásítást is, áruszőlő, illetőleg árugyümölcsös (a továbbiakban: szőlő, illetőleg gyümölcsös). (5) A 20 gyümölcsfánál kisebb állományú - általában rendszertelen - telepítés szórványgyümölcsös, amelyre a házikerti gyümölcsösre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Vhr. 2. § (1) Szőlő- vagy gyümölcsös telepítés a szőlővel, illetőleg gyümölcsfával be nem ültetett földterületnek szőlővel vagy gyümölcsfával történő beültetése.
(2) Felújítás a szőlőnek a szőlőtőkék, illetőleg a gyümölcsösnek a gyümölcsfák kivágása vagy kipusztulása után 3 éven belül szőlővel, illetőleg gyümölcsfával történő újbóli beültetése. Felújítás termőszőlőben a szőlőtőkék, termőgyümölcsösben a gyümölcsfák több mint 30 százalékának újratelepítése is.
(3) Pótlás a 30 százaléknál kisebb mértékben hiányzó szőlőtőkék, illetőleg gyümölcsfák helyének beültetése.
(1) Szőlő vagy gyümölcsös telepítésére és felújítására engedély csak szőlő-, illetőleg gyümölcstermesztésre kijelölt község (város) külterületének kijelölt részére, továbbá bármely község (város) belterületére adható.
(2) Azokat a községeket (városokat), amelyekben szőlő-, illetőleg gyümölcsöstelepítés és felújítás engedélyezhető, a járási (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) javaslata alapján a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) jelöli ki. A szőlő- és gyümölcstermesztésre szolgáló területek kijelölését községekben és városokban a mezőgazdaságfejlesztési terv tartalmazza. A szőlőtermesztésre szolgáló területeket a Szőlészeti Kutató Intézet által készített szőlőkataszterben meghatározott, szántóföldi művelésre kevésbé megfelelő, filoxérának ellenálló (immunis) homoktalajokon és hegyoldalakon kell kijelölni, amelyek természeti tényezőiknél fogva elsősorban szőlőtermesztésre alkalmasak. Gyümölcstermesztésre futóhomok talajú és erősebb lejtésű, továbbá egyéb olyan területeket kell kijelölni, amelyeken szántóföldi művelés gazdaságosan nem folytatható.
(3) Állami, kísérleti, tan- és célgazdaság (a továbbiakban: állami gazdaság) részére a szőlő- vagy gyümölcstermesztésre kijelölt község (város) ki nem jelölt területének szántóföldi művelésre kevésbé megfelelő, de szőlő- vagy gyümölcstermesztésre alkalmas részein történő telepítésre kivételesen adható telepítési engedély.
(4) Bogyósgyümölcsös telepítése ki nem jelölt területeken is engedélyezhető.
Községek (városok) kijelölése
Vhr. 3. § (1) Azokat a községeket (városokat), amelyekben szőlő- vagy gyümölcsöstelepítés és felújítás engedélyezhető, az 1960. évi május hó 1. napjáig kell kijelölni.
(2) Szőlőtermesztésre a borvidékeken, borvidékbe nem sorolt jó bortermőhelyeken és csemegeszőlő-termesztési körzetekben valamennyi községet (várost), a bortermőhelyeken a csemegeszőlő-termesztési körzetekbe sorolt községeken (városokon) kívül azokat a községeket (városokat) kell kijelölni, amelyek határában jelentős szőlőtermesztés folyik, illetőleg a szőlőkataszter szerint szőlőtermesztésre alkalmas I. és II,. vagy II a. és II/b. osztályú földterületek fekszenek.
(3) Gyümölcstermesztésre azokat a községeket (városokat) kell kijelölni, amelyek az egyes termőtájakon belül már kialakult termőterületen fekszenek vagy ahhoz kapcsolódnak, továbbá azokat, amelyek határában jelentős az egyéb mezőgazdasági művelésre kevésbé, de gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas földterület.
Vhr. 4. § (1) A járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) a kijelölésre vonatkozó javaslatát az 1960. évi március hó 1. napjáig köteles a kijelölés kérdésében való döntés végett a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságához (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) felterjeszteni. A döntésről a járási végrehajtó bizottság útján kell az érdekelt községek tanácsának végrehajtó bizottságát értesíteni. A kijelölésről hozott határozat másolatát meg kell küldeni a földművelésügyi miniszternek.
(2) A kijelölt községeket (városokat) mind a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály), mind pedig a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) nyilvántartani köteles.
(3) A kijelölési eljárás lefolytatása után újabb községet (várost) szőlő-, illetőleg gyümölcstermesztésre csak a Tvr. 2. §-ának (2) bekezdésében és a jelen §-ban szabályozott eljárás keretében lehet kijelölni.
Telepítés és felújítás engedélyezése
Vhr. 5. § Szőlő, illetőleg gyümölcsös telepítésére és felújítására engedély csak a szőlő-, illetőleg gyümölcstermesztésre kijelölt községnek (városnak) a mezőgazdaság-fejlesztési tervben [24/1959. (IV. 30.) Korm. és 2/1059. (IX. 24.) FM-ÉM rendelet] szőlő- vagy. gyümölcstermesztésre kijelölt földterületére, valamint bármely község (város) belterületére adható. Termőszőlőhöz csatlakozó, legfeljebb 50 négyszögöl területnagyságig engedély nem szükséges.
Vhr. 6. § Szőlő és gyümölcsfák vegyes telepítése esetén a köztesszőlő vagy köztesgyümölcsfák telepítéséhez és felújításához is szükséges engedély.
Vhr. 7. § (1) Azokban a szőlő-, illetőleg gyümölcstermesztésre kijelölt községekben (városokban), amelyekben a szőlő- vagy gyümölcstermesztésre felhasználható földterületek kijelölése még nem történt meg, átmenetileg - a kijelölés megtörténtéig - elsősorban a jelenleg is túlnyomó részben szőlővel, illetőleg gyümölcsfával betelepített határrészeken engedélyezhető szőlő, illetőleg gyümölcsös telepítése vagy felújítása. Állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok (a továbbiakban: állami gazdaságok), továbbá mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok (a továbbiakban: termelőszövetkezetek), valamint termelői szakcsoportok, mezőgazdasági társulások, szakszövetkezetek, falusi ifjúsági szövetkezetek (a továbbiakban: egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek) és hegyközségek részére legalább 5 kat. hold szőlő vagy 10 kat. hold gyümölcsös telepítéséhez vagy felújításához egyéb területen is adható engedély. Nem vonatkozik ez a területi korlátozás a bogyósgyümölcsűekre, amelyek területi korlátozás nélkül telepíthetők és felújíthatók. Szőlőtelepítésre vagy felújításra engedély csak olyan földterületekre adható, amelyek a szőlőkataszter szerint I. és II. vagy II/a. és II/b. osztályúak, illetőleg a Tvr. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelnek.
(2) Szőlő- vagy gyümölcstermesztésre ki nem jelölt községben (városban) - a belterület kivételével - szőlő-, illetőleg gyümölcsöstelepítés vagy felújítás átmenetileg sem engedélyezhető.
Vhr. 8. § (1) A telepítés és felújítás engedélyezését a jelen rendelet l/a., illetőleg 1/b. számú mellékletének megfelelően
a) egyéni termelők a földterület szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szervétől (a továbbiakban: községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv),
b) termelőszövetkezeti csoportok, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, hegyközségek, állami és társadalmi szervek a járási mezőgazdasági osztálytól,
c) mezőgazdasági termelőszövetkezetek a járási mezőgazdasági osztály útján a megyei mezőgazdasági osztálytól,
d) állami gazdaságok a megyei mezőgazdasági osztálytól kérhetik.
(2) A telepítés vagy felújítás engedélyezése iránti kérelmet legalább 60 nappal a tervezett telepítés vagy felújítás megkezdése előtt kell előterjeszteni.
(3) Az engedély megadása előtt az engedély megadására jogosult mezőgazdasági szakigazgatási szerv helyszíni vizsgálat során köteles meggyőződni arról, hogy a telepítésre vagy felújításra szánt földterület alkalmas-e szőlő-, illetőleg gyümölcsöstelepítésre vagy felújításra. A Tokaj hegyaljai borvidéken a szőlőtelepítési és felújítási engedély megadása előtt ki kell kérni az illetékes körzeti szőlészeti felügyelő véleményét is. A terület alkalmatlansága esetén, valamint akkor, ha a tervezett telepítés vagy felújítás nem felel meg a Tvr. és a jelen rendelet rendelkezéseinek, az engedély iránti kérelmet el kell utasítani.
(4) Az engedély egy évig érvényes, annak érvényességét azonban - indokolt esetben -az engedély megadására jogosult mezőgazdasági szakigazgatási szerv egy évvel meghosszabbíthatja.
A telepítés és művelés módja
(1) Szőlőt és gyümölcsöst - házikerti szőlő és gyümölcsös kivételével - csak az egyes borvidékekre, termőtájakra és termesztési körzetekre meghatározott fajtájú szaporítóanyag felhasználásával szabad telepíteni, felújítani és pótolni. Állami gazdaság és termelőszövetkezet a telepítést és felújítást korszerű, nagyüzemi művelésre alkalmas módon köteles végezni.
(2) Közvetlenül (direkt-) termő szőlőfajtát telepítésre, felújításra és pótlásra felhasználni nem szabad. Az ország területének meghatározott részein azonban egyes közvetlenül termő hibrid fajták korlátozott mértékű telepítése és felújításra való felhasználása engedélyezhető.
Termőhelyek
Vhr. 9. § (1) Az ország területe a szőlőtermesztési tényezők alapján borvidékekre, borvidékbe nem sorólt jó bortermőhelyekre és bortermőhelyekre, továbbá csemegeszőlő-termesztési körzetekre, a gyümölcstermesztési tényezők alapján pedig termőtájakra oszlik. Ezeket a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) A csemegeszőlő-termesztési körzetekbe tartozó községek (városok) kijelölése - a mátraaljai csemegeszőlő-termesztési körzet kivételével - a Tvr. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szervek feladata. A csemegeszőlő-termesztési körzetbe való besorolás nem érinti az illető községnek (városnak) borvidékbe, borvidékbe nem sorolt jó bortermőhelybe vagy bortermőhelybe való tartozását.
A telepítésnél és felújításnál felhasználható fajták
Vhr. 10. § (1) A szőlőtelepítést és felújítást elsősorban a 2. számú melléklet szerint telepítésre javasolt szőlőfajtákkal kell végezni. A telepítésnél és felújításnál azonban egyes megengedett szőlőfajták felhasználása is engedélyezhető, olyan mértékben, hogy azok aránya a termelő összes szőlőterületén a 2. számú mellékletben meghatározott mértéket ne haladja meg. Csemegeszőlő-termesztési körzetben - a borvidékbe tartozó területek kivételével - szőlőtelepítést, továbbá csemegeszőlő-felújítást csak csemegeszőlő-fajtákkal, borszőlő-felújítást azonban borszőlőfajtákkal is szabad végezni. Csemegeszőlőtermesztési körzetnek borvidékbe tartozó területén is, a szőlőtelepítést elsősorban csemegeszőlő-fajtákkal kell végezni.
(2) A gyümölcsöstelepítést és felújítást elsősorban a 3. számú mellékletben felsorolt gyümölcsfajtákkal kell végezni. Ezenkívül telepítésre és felújításra a 3. számú mellékletbe fajtamegjelölés nélkül felvett gyümölcsnemekből is, bármely fajta felhasználható. A 3. számú mellékletben nem szereplő gyümölcsnemekből és a bogyósgyümölcsűekből, minden termőtájban, bármely fajta felhasználható telepítésre és felújításra, feltéve, hogy a telepítésre vagy felújításra szánt földterület megfelelő termesztési adottságokkal rendelkezik.
(3) Városok, ipar- és bányatelepek, valamint üdülőhelyek közvetlen körzetében a helyi ellátás biztosítása érdekében a 3. számú mellékletben az illető termőtájra engedélyezett gyümölcsfajtákon kívül a 4. számú mellékletben felsorolt gyümölcsfajtákkal történő telepítés és felújítás is engedélyezhető.
(4) Állami gazdaságok részére közvetlen feldolgozás céljára a 3. és 4. számú mellékletbe felvett fajtákon kívül megfelelő egyéb gyümölcsfajták telepítése és felújítása is engedélyezhető.
(5) Állami gazdaságok fajtagyűjtemény, kísérlet és oktatás céljára a földművelésügyi miniszter engedélyével a 2. és 3. számú mellékletbe felvett fajtákon kívül más szőlő-, illetőleg gyümölcsfajtákat is felhasználhatnak telepítésre vagy felújításra.
Vhr. 11. § Az előző §-ban meghatározott fajtákon kívül szőlőben és gyümölcsösben más szőlő-, illetőleg gyümölcsfajtákat pótlásra sem szabad felhasználni. Telepítésre nem engedélyezhető szőlőfajtákkal a jelen rendelet hatálybalépése előtt fajtatisztán telepített szőlőben azonban - a fajtatisztaság megőrzése végett - a pótlás azonos fajtával elvégezhető.
Vhr. 12. § Házikerti szőlő és gyümölcsös a termelő által választott szőlő-, illetőleg gyümölcsfajtákkal engedély nélkül telepíthető és felújítható. Közvetlenül (direkt-) termő szőlőfajtát (a továbbiakban: közvetlenül termő szőlőfajta) azonban borvidéken és borvidékbe nem sorolt jó bortermőhelyen, házikerti szőlőben sem szabad telepítésre és felújításra felhasználni.
Vhr. 13. § (1) Közvetlenül termő szőlőfajta az amerikai származású, továbbá az amerikai és az európai (hazai) szőlőfajták keresztezéséből, valamint továbbkeresztezéséből előállott hibrid, termésthozó, s a peronoszpórának és a filoxérának többé-kevésbé ellenálló szőlőfajta.
(2) Azoknak a közvetlenül termő, labruskaíztől mentes, hibrid szőlőfajtáknak a meghatározásáról, amelyek az ország területének meghatározott részein telepítésre és felújításra felhasználhatók, külön történik rendelkezés.
Telepítési rendszerek és művelési módok
Vhr. 14. § Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szőlő telepítésénél és felújításánál az 5. számú mellékletben meghatározott valamely telepítési rendszert és a szőlőkben meghatározott művelési módokat kötelesek alkalmazni. Más termelők a szőlőt legalább egy méter sortávolságra kötelesek ültetni.
Vhr. 15. § Gyümölcsös telepítésénél és felújításánál legalább a következő sor- és tő-távolságok megtartása kötelező:
a) négyes kötésű ültetési rendszerben:
- dió- és gesztenyefa 14,00 méter
- cseresznyefa 10,00 méter
- vadalma alanyra oltott almafa és kajszifa 8,00 méter
- meggy-, szilva- és mandulafa, továbbá vadkörte alanyra oltott körtefa 7,00 méter
- EM. IV. alanyra oltott almafa 6,00 méter
- birsalanyra oltott körte- és birsfa 5,00 méter
- őszibarackfa és mogyoróbokor 4,00 méter
- naspolyafa 3,00 méter
- köszméte- és ribiszkebokor 1,40 méter
- málna 1,00 méter
b) széles sortávolságú ültetési rendszerben:
- diófa 12x16 méter
- vadalanyra oltott alma- és körtefa 7x13 méter
- cseresznye- és meggyfa 6,50x10 méter
- kajszifa 7x9 méter
- szilvafa 5x9 méter
- birs-, őszibarack- és mandulafa 3x5 méter vagy 3,50x6 méter
- törpealanyra oltott körtefa és EM. IX. alanyra oltott almafa 1-3x7,50 méter
Vhr. 16. § A 14. §-ban meghatározott telepítési rendszerektől és művelési módoktól, illetőleg sortávolságtól, valamint a 15. §-ban meghatározott sor- és tő távolságoktól különleges művelési mód alkalmazása esetén a telepítést vagy felújítást engedélyező mezőgazdasági szakigazgatási szerv hozzájárulásával lehet eltérni.
A telepítés és felújítás végrehajtása és ellenőrzése
Vhr. 17. § (1) A telepítést és felújítást csak az engedély megadása után szabad megkezdeni és annak befejezését az engedélyező mezőgazdasági szakigazgatási szervnek írásban be kell jelenteni.
(2) Az engedélyező mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles az engedélyekről nyilvántartást vezetni, a telepítés és felújítás elvégzését a helyszínen ellenőrizni és a nyilvántartásba az ellenőrzés eredményét is bejegyezni. Ha az ellenőrzés során az állapítható meg, hogy a telepítés vagy felújítás nem az engedélyezett területen vagy nem az engedélyezett fajtákkal, illetőleg telepítési rendszer szerint történt, haladéktalanul intézkedni kell a szabálysértési eljárás megindítása iránt.
(3) A telepítéssel bekövetkezett művelési ág-változásról az engedélyező mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles értesíteni az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelőségét.
Köztesnövények termesztése és növényvédelmi rendszabályok
Vhr. 18. § Azokat a növényeket, amelyeket gyümölcsösökben köztesként termeszteni nem szabad, továbbá a gyümölcsösökben és a házikerti gyümölcsösökben is kötelező gyümölcsfaápolási munkákat, valamint a szőlőkben és gyümölcsösökben az ország egész területén, illetőleg a fokozott növényvédelmi rendszabályok hatálya alá tartozó területeken a házikerti gyümölcsösökben is kötelező növényvédelmi munkákat a 6. számú melléklet, a fokozott növényvédelmi rendszabályok hatálya alá tartozó községek (városok) jegyzékét pedig a 7. számú melléklet tartalmazza.
Szőlő és gyümölcsös határától, valamint a szőlő-és gyümölcstermesztésre kijelölt területen fekvő föld határától - belterületen, továbbá vasút vagy közút mentén végzett telepítések kivételével -csak meghatározott távolságra szabad élősövényt, szőlőt, gyümölcs- vagy egyéb bokrot, gyümölcsvagy egyéb fát ültetni (telepíteni).
Telepítési távolságok a földterület határától.
Vhr. 19. § (l) Szőlő és gyümölcsös határától, továbbá a szőlő vagy gyümölcsös telepítésére kijelölt földterület határától
- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növényt és 1 méternél nem magasabb élősövényt, továbbá köszméte- és ribiszkebokrot, valamint szőlőt és málnát legalább 0,80 méter
- 2 méter magasságot meg nem haladó élősövényt legalább 1,20 méter
- naspolyát legalább 1,50 méter
- törpealanyra oltott körtefát, továbbá őszibarackfát, valamint mogyoró- és minden, fel nem sorolt gyümölcs- és egyéb bokrot legalább 2,00 méter
- törpealanyra oltott almafát legalább 3,00 méter
- meggy-, szilva- és mandulafát legalább 3,50 méter
- vadalanyra oltott alma- és körtefát, továbbá kajszifát legalább 4,00 méter
- cseresznyefát legalább 5,00 méter
- dió- és gesztenyefát, továbbá minden, fel nem sorolt gyümölcs- és egyéb fát legalább 8,00 méter
távolságra szabad csak ültetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés hatálya nem terjed ki a község (város) belterületén fekvő szőlőkre és gyümölcsösökre, a házikerti szőlőkre és gyümölcsösökre, valamint a közutak és vasutak mentén létesített sorfásításokra.
Szőlőátoltási kötelezettség
A termelő közvetlenül (direkt-) termő szőlője vagy vegyes telepítésű szőlőjében a közvetlenül termő fajták átoltására kötelezhető.
Vhr. 20. § (1) Borvidékeken - a Mátraaljai borvidék kivételével - a Noah, Izabella, Jacquez, Százszoros, Concordia, Otelló, Seibel 5279. (Feri szőlő) és valamennyi egyéb közvetlenül termő szőlőfajtát, a Mátraaljai borvidéken, továbbá a borvidékeken kívül szőlőtermesztésre kijelölt többi községben (városban) pedig a Noah, Izabella, Elvira, Jacquez, Százszoros, Herbemont és Concordia közvetlenül termő szőlőfajtákat legkésőbb az 1966. évi december hó 31. napjáig az arra a területre engedélyezett szőlőfajtával át kell oltani. Az átoltási kötelezettség ezeken a területeken az európai (hazai) fajtájú szőlők közé ültetett közvetlenül termő fajtájú szőlőtőkékre is kiterjed.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szőlőátoltási kötelezettség nem terjed ki az állami gazdaságok kísérletezés és oktatás céljára fenntartott közvetlenül termő fajtájú szőlőire, továbbá - a borvidékek kivételével - a szőlőtermesztésre kijelölt többi községben (városban) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji szőlejében levő közvetlenül termő fajtájú szőlőire.
(3) Mentesül a termelő a szőlőátoltási kötelezettség alól, ha a közvetlenül termő fajtájú szőlőt vagy vegyes telepítésű szőlejében a közvetlenül termő fajtájú szőlőtőkéket kivágja.
(4) A szőlőátoltási határidőre a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles -a helyben szokásos közhírrététel útján - a termelők figyelmét minden évben felhívni.
(5) A szőlőátoltási határidő letelte után az átoltási kötelezettség teljesítését helyszíni eljárás során ellenőrizni kell és a mulasztók ellen a Tvr. 33. §-a alapján a szabálysértési eljárás megindításáról kell gondoskodni,
(6) Azoknak a közvetlenül termő fajtájú szőlőknek az átoltásáról, amelyekre vonatkozólag a jelen § rendelkezést nem tartalmaz, külön történik rendelkezés.
Kivágás
Szőlőt - a közvetlenül termő szőlőfajták kivételével - továbbá szőlőalanytelepet vagy gyümölcsfát kivágni csak engedéllyel szabad. Házikertben csak a diófa és gesztenyefa kivágásához szükséges engedély.
Vhr. 21. § (1) Szőlő, továbbá szőlőben és gyümölcsösben levő gyümölcsfa, valamint házikerti szőlőben és gyümölcsösben levő dió-és gesztenyefa kivágásának engedélyezése a 8/a., illetőleg 8/b. számú mellékletnek megfelelően kérhető. Nem szükséges engedély az 50 négyszögölet meg nem haladó területen levő szőlőtőkék, továbbá a bogyósgyümölcsű bokrok és a kiszáradt gyümölcsfák kivágásához. Nem szükséges továbbá engedély közvetlenül termő szőlőfajták kivágásához sem, a kivágást azonban egyéni termelők a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek, más termelők a járási mezőgazdasági osztálynak 30 napon belül bejelenteni kötelesek.
(2) Törzsgyümölcsfa, továbbá szaporításra kijelölt gyümölcsfa kivágása csak az Országos Szőlő- és Gyümölcsfajta Szelekciós Felügyelőség (Budapest, V., Kossuth Lajos tér ll. szám; a továbbiakban: Szelekciós Felügyelőség) előzetes írásbeli hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) A kivágott gyümölcsfák faanyagával a termelő - a dió- és gesztenyefák kivételével - szabadon rendelkezhetik. A kivágott dió- és gesztenyefák faanyagát a Furnír- és Lemezművek (Budapest, IV., Váci út 60. 6zám) 30 napon belül megvásárolhatja. Ennek érdekében az engedélyező mezőgazdasági szakigazgatási szerv a dió- vagy gesztenyefa kivágásának engedélyezéséről hozott határozata egy példányát a Furnír- és Lemezműveknek megküldeni köteles. Ha a Furnír- és Lemezművek megvásárlási szándékát a termelővel a határozat vételétől számított 30 napon belül írásban nem közli, a termelő a dió- és gesztenyefák faanyagával is szabadon rendelkezhetik.
Vhr. 22. § (1) A kivágási kérelem ügyében a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv, illetőleg a járási mezőgazdasági osztály helyszíni vizsgálat alapján köteles dönteni.
(2) A szőlőkivágási engedélyt meg kell adni, ha a szőlő kiöregedett vagy gazdaságosan már egyéb okból nem művelhető, illetőleg, ha az szőlőtermesztésre nem alkalmas területen fekszik.
(3) A szőlőkivágási engedély megadható, ha a szőlő
a) szőlőtermesztésre ki nem jelölt területen fekszik;
b) kis parcellákban, szétszórtan fekvő és a táblásítást akadályozó szórványszőlő;
c) felújítása a gépi művelésre való áttérés érdekében szükséges.
(4) Borvidéken és borvidékbe nem sorolt jó bortermőhelyen a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kivágást csak az új telepítésekkel párhuzamosan, olyan mértékben szabad engedélyezni, hogy a járás (város), illetőleg a megye (főváros, megyei jogú város) összes szőlőterülete a jelen rendelet hatálybalépésekor meglevő szőlőterületnél kevesebbre ne csökkenjen.
(5) Állami gazdaságok részére különleges esetben (pl. törzsszőlő létesítése érdekében) a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseken túlmenően is adható szőlőkivágási engedély.
(6) A szőlő- és gyümölcsfakivágási engedély 6 hónap elteltével érvényét veszti.
Vhr. 23. § A kivágás következtében esetleg bekövetkezett művelési ág-változásról a kivágást engedélyező mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles - a bejelentés ellenőrzése alapján - az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei földmérési és földnyilvántartási felügyeiőségét értesíteni.
Szaporítóanyagok, szőlő- és gyümölcsfaiskolák
(1) Házi szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolájában minden termelő előállíthat saját szükségletére szaporítóanyagot. A saját telepítési, felújítási és pótlási szükségletét meghaladó szőlőszaporítóanyagot a termelő engedéllyel forgalomba hozhatja.
(2) Olyan szőlő- vagy gyümölcsfaiskolát, amely a szaporítóanyagot forgalombahozatal céljára állítja elő (árutermelő szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskola), továbbá szőlő- és gyümölcsfaiskolai lerakatot csak engedéllyel szabad létesíteni és fenntartani. Ilyen szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolában csak meghatározott fajtájú szaporítóanyagot szabad előállítani és forgalombahozni.
(3) A földművelésügyi miniszter elrendelheti a szaporítóanyag állami ellenőrző jeggyel (márkajeggyel) való ellátását.
Vhr. 24. § (1) Szőlőszaporítóanyag a szőlő szaporítására alkalmas sima és gyökeres szőlővessző, illetőleg szőlőoltvány.
(2) Gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag a magról, sarjról, dugványról nevelt gyümölcsfacsemete és gyümölcstermő bokor, továbbá a gyümölcsfaoltvány, valamint a magcsemete, alanycsemete, bujtvány, dugvány, gyökérsarj, szemzőhajtás, oltóvessző és palánta,
Vhr. 25. § (1) Házi szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskola a termelő saját telepítési, felújítási és pótlási szükséglete fedezésére szolgáló szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag előállítására használt földterület.
(2) A forgalombahozatalra szánt szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot előállító szőlő- vagy gyümölcsfaiskola: árutermelő szőlőiskola, illetőleg árutermelő gyümölcsfaiskola.
(3) Az állami erdőgazdaságok csemetekertjei, amelyekben erdősítés céljára dió- és gesztenyefa-csemetéket is nevelnek, gyümölcsfaiskolának nem tekinthetők.
Házi szőlő- és gyümölcsfaiskola
Vhr. 26. § (1) Házi szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskola létesítéséhez engedély nem szükséges. Házi gyümölcsfaiskola létesítése esetén azonban a termelő köteles a házi gyümölcsfaiskola helyét és kiterjedését, a gyümölcsfaiskola telepítőjének és vezetőjének nevét és lakóhelyet, a telepíteni kívánt szaporítóanyagot és annak mennyiségét, a telepíteni, felújítani, illetőleg pótolni kívánt gyümölcsös kiterjedését a járási mezőgazdasági osztálynak bejelenteni.
(2) A házi szőlőiskolából származó és a saját telepítési, felújítási és pótlási szükségletét esetleg meghaladó szőlőszaporítóanyag forgalombahozatalának engedélyezését a termelő a 9. számú mellékletnek megfelelően esetenként kérheti. Az engedélyt állami gazdaság és termelőszövetkezet közvetlenül, más termelő a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv útján kérheti a járási mezőgazdasági osztálytól. A forgalomba hozott gyökeres szőlőszaporítóanyagról a termelő köteles a 10. számú mellékletnek megfelelő nyilvántartást vezetni és azt 5 évig megőrizni.
(3) Házi gyümölcsfaiskolában előállított szaporítóanyagot forgalomba hozni nem szabad.
Árutermelő szőlő- és gyümölcsfaiskola engedélyezése
Vhr. 27. § (1) Árutermelő szőlőiskolát csak engedéllyel vagy növénytermelési szerződés alapján, árutermelő gyümölcsfaiskolát pedig csak engedéllyel szabad létesíteni és fenntartani.
(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt árutermelő szőlőiskola létesítésére és fenntartására adott engedélyek az 1959. évi december hó 31. napján, árutermelő gyümölcsfaiskola létesítésére és fenntartására adott engedélyek pedig az 1960. évi május hó 15. napján érvényüket vesztik. A szőlőiskolai engedélyes azonban szőlőszaporító anyagát az 1959/60. gazdasági évben, kétéves árutermelő szőlőiskolából pedig az 1960/61. gazdasági évben külön engedély nélkül forgalomba hozhatja. Az 1960. évi május hó 15. napja után gyümölcsfaiskolát a jelen rendeletnek megfelelően kiadott engedéllyel szabad csak fenntartani, illetőleg a nevelés alatt álló gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot csak kitermelési engedély alapján szabad továbbnevelni és forgalomba hozni.
Vhr. 28. § (1) Árutermelő szőlőiskola létesítésére és fenntartására engedélyt csak szőlészeti szakképesítéssel vagy a szőlőszaporítóanyag-termesztésben megfelelő jártassággal rendelkező egyéni termelő vagy szőlészeti szakképesítésű szakemberrel rendelkező más termelő kaphat. Árutermelő gyümölcsfaiskola létesítésére és fenntartására engedélyt csak kertészeti szakképesítésű egyéni termelő vagy kertészeti szakképesítésű szakemberrel rendelkező más termelő és csak legalább 800 négyszögöl kiterjedésű területre kaphat. A szakképesítésnek évi 5-20 kat. hold telepítést végző gyümölcsfaiskola esetében legalább középfokúnak, évi 20 kat. holdat meghaladó telepítés esetében pedig felsőfokúnak kell lennie.
(2) Egy termelő csak egy szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolai engedélyt kaphat és egy személy csak egy szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskola vezetője lehet. Nem kaphat engedélyt olyan egyéni termelő, aki a szőlő- vagy gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag előállításával vagy forgalombahozatalával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket ismételten megszegte.
Vhr. 29. § (1) A jelen rendelet hatálybalépése után árutermelő szőlőiskola létesítésére és fenntartására engedélyt a 11/a. számú mellékletnek megfelelően kell kérni. Az engedélyt állami gazdaság és mezőgazdasági termelőszövetkezet közvetlenül, más termelő a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv útján kérheti a járási mezőgazdasági osztálytól. A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv a kérelem ügyében véleményt nyilvánítani és az iratokat a járási mezőgazdasági osztályhoz továbbítani köteles.
(2) Árutermelő gyümölcsfaiskola létesítésére és fenntartására az engedélyt a 11/b. számú mellékletnek megfelelően a megyei mezőgazdasági osztály útján a földművelésügyi minisztertől kell kérni. A kérelemhez csatolni kell a mellékletben felsorolt iratokat.
(3) A megyei mezőgazdasági osztály a gyümölcsfaiskola létesítése és fenntartása iránt előterjesztett kérelmet helyszíni szemle után történő véleményezéssel köteles a földművelésügyi miniszterhez felterjeszteni.
(4) Az árutermelő szőlőiskolák létesítésére és fenntartására kiadott engedélyeket a járási mezőgazdasági osztály nyilvántartani köteles.
Vhr. 30. § (1) Szőlőszaporító anyagra szóló növénytermelési szerződés megkötése előtt a termeltető vállalat köteles a termelő felkészültsége, szakismerete és személye tekintetében a járási mezőgazdasági osztály véleményét előzetesen kikérni és azt figyelembe venni.
(2) A növénytermelési szerződés alapján előállított, de a termeltető vállalat által át nem vett szabványminőségű szőlőszaporítóanyagot a termelő a 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kért engedélylyel forgalomba hozhatja. A termelőnek az engedély megadása előtt igazolnia kell azt, hogy a termeltető vállalat milyen fajtájú, minőségű és mennyiségű szőlőszaporítóanyagot nem vett át tőle.
(3) A termeltető vállalat köteles minden év május hó 31. napjáig a gyökeres szőlőszaporítóanyag előállítására szerződött termelőket a járási mezőgazdasági osztálynak bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a termelők nevét és lakó-(szék-)helyét, továbbá a szőlőiskolák helyét, valamint azt, hogy a termelők - egyenként - milyen fajtájú, illetőleg alanyú, minőségű és menynyiségű gyökeres szőlőszaporítóanyag előállítására szerződtek. A termeltető vállalat a bejelentésben köteles feltüntetni azt is, hogy az előző évi növénytermelési szerződések alapján mely termelőknél maradt még továbbnevelésre a második évre a szőlőiskolákban szaporítóanyag.
Vhr. 31. § (1) A szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolát a bejáratnál az engedélyes nevét és lakó-(szék-)helyét feltüntető táblával kell ellátni. Gyümölcsfaiskolai engedélyes a táblán a gyümölcsfaiskolának az engedélyben meghatározott elnevezését is köteles feltüntetni.
(2) A szőlőiskolai engedélyes köteles a 22. számú mellékletnek megfelelő nyilvántartási naplót folyamatosan vezetni az iskolázott, felszedett és forgalomba hozott szőlő-szaporítóanyagról. A nyilvántartási naplót öt évig meg kell őrizni.
(3) A gyümölcsfaiskolai engedélyes köteles
aj a gyümölcsfaiskola területéről - annak részletes beosztását tartalmazó - helyszínrajzot készíteni és azon az évenként végzett telepítéseket gyümölcsnemek szerint feltüntetni;
b) az anyafákat megjelölni és a jelzések épségben tartásáról gondoskodni;
c) az anyafákról helyszínrajzot készíteni és azokról a 13. számú mellékletnek megfelelő törzslapot vezetni;
d) a gyümölcsfaiskolában telepített magcsemetékről, alanycsemetékről, továbbá a nevelés alatt álló beszemzett vagy beoltott és egyéb facsemetékről, valamint a felhasznált más szaporítóanyagról (szemzőhajtás, oltóvessző, bujtvány, dugvány, gyökérsarj) táblánként és soronként a 14/a. számú mellékletnek megfelelő gyümölcsfaiskolai naplót vezetni;
e) a forgalombahozatalra szánt gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot a szabványoknak megfelelően minősíteni és az I. osztályú szaporítóanyagot piros, a II. osztályú szaporítóanyagot sárga festékkel szembetűnően megjelölni;
f) a forgalomba hozott gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagról a 14/b. számú mellékletnek megfelelő forgalmi naplót vezetni.
(4) A (3) bekezdésben említett helyszínrajzokon, törzslapokon és naplókon utólag törléssel vagy más módon változtatni nem szabad. A (3) bekezdés c), illetőleg d) és f) pontjában említett törzslapokat és naplókat tintával kell vezetni.
(5) A helyszínrajzokat a szükség szerint időnként újra el kell készíteni, az elavult példányokat azonban - a gyümölcsfaiskolai és a forgalmi naplóval, valamint a fajtaazonosság megállapítására alapul szolgáló levelezéssel (megrendelőlevél, szállítólevélmásolatok, vasúti fuvarlevelek stb.) együtt - legalább 10 évig meg kell őrizni.
A szőlő- és gyümölcsfaiskolai engedély érvényessége
Vhr. 32. § (1) A szőlőiskolai engedély egy, kétéves szőlőiskola esetében két évig, az állami gazdaságok részére adott szőlőiskolai engedély pedig visszavonásig érvényes.
(2) Az engedélyes szőlőiskolai engedélyét és nyilvántartási naplóját köteles az 1960. évtől kezdődően minden év, kétéves szőlőiskola esetében minden második év november hó 1. és december hó 31. napja között a járási mezőgazdasági osztálynak bemutatni. A járási mezőgazdasági osztály az engedélyt és a nyilvántartási naplót ellenőrzi és láttamozza. A járási mezőgazdasági osztály az engedély érvényességét az engedélyes kérelmére egy, illetőleg két évre ismételten is meghosszabbíthatja. A járási mezőgazdasági osztály az ellenőrzéssel kapcsolatban köteles a termesztett szőlőszaporítóanyag mennyiségét, fajtáját - oltványoknál azok alanyát is - nyilvántartásba venni és a nyilvántartás másolatát minden év január hó 15. napjáig a megyei mezőgazdasági osztálynak megküldeni.
(3) Nem hosszabbítható meg a szőlőiskolai engedély érvényessége, ha az engedélyes a szőlőszaporítóanyag előállítására vagy forgalombahozatalára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsértette vagy az ellenőrzést akadályozta.
Vhr. 33. § (1) A gyümölcsfaiskolai engedély érvényét veszti, ha
a) az engedélyes a gyümölcsfaiskolát haszonbérbe adja vagy elidegeníti;
b) az engedélyes egymást követő 3 év alatt telepítést egyáltalán nem végez;
c) az engedélyes meghalt, illetőleg megszűnt;
d) az engedélyt a földművelésügyi miniszter a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján visszavonja.
(2) A földművelésügyi miniszter a gyümölcsfaiskolai engedélyt a megyei mezőgazdasági osztály javaslatára visszavonja, ha
a) az engedélyes a fajtaazonosság követelményének vagy a szabványszerű minőségnek meg nem felelő gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot hozott forgalomba vagy a gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag forgalombahozatalával kapcsolatos rendelkezéseket más módon ismételten megszegte;
b) a megyei mezőgazdasági osztály a növényegészségügyi igazolványt az engedélyestől bevonta;
c) az engedélyes - az állami gazdaságokban működő szőlő- és gyümölcsfaiskolák kivételével - [38. § (1) bekezdés] - más gyümölcsfaiskolából származó gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot hozott forgalomba;
d) az engedélyes a 31. §-ban foglalt rendelkezéseknek felhívás ellenére sem tesz eleget;
e) az engedélyes az engedélyben meghatározott évi telepítési területnél nagyobb területet telepít;
f) a gyümölcsfaiskolai termesztés szabályozását termeléspolitikai okok szükségessé teszik.
Vhr. 34. § (1) A gyümölcsfaiskolai engedélyes halála, megszűnése, illetőleg a gyümölcsfaiskola haszonbérbeadása vagy elidegenítése esetén a jogutód a gyümölcsfaiskola fenntartására csak új gyümölcsfaiskolai engedély alapján jogosult. Gyümölcsfaiskolai engedély hiányában a jogutód a földművelésügyi minisztertől kapott kitermelési engedély alapján a meglevő, illetőleg nevelés alatt álló gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot forgalomba hozhatja. A kitermelési engedély iránti kérelmet a 15. számú mellékletnek megfelelően a megyei mezőgazdasági osztály útján kell előterjeszteni. A megyei mezőgazdasági osztály a kérelmet véleményével ellátva köteles a földművelésügyi miniszterhez felterjeszteni. A kitermelési engedély legfeljebb 3 évig érvényes.
(2) A gyümölcsfaiskolai engedély visszavonása esetén a volt engedélyes gyümölcsfaiskolai készletét forgalomba nem hozhatja és kiültetésre nem használhatja fel. A földművelésügyi miniszter indokolt esetben a gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag felneveléséhez és forgalombahozatalához legfeljebb 3 éves időtartamra kitermelési engedélyt adhat, illetőleg a gyümölcsfaiskolai engedélynek a 33. § (2) bekezdés f) pontja alapján történt visszavonása esetén legfeljebb három évre kitermelési engedélyt ad.
(3) A gyümölcsfaiskolai engedély érvényességének megszűnése esetén az engedélyes vagy jogutóda köteles az engedélyt 30 napon belül a megyei mezőgazdasági osztály útján a Földművelésügyi Minisztériumnak beszolgáltatni.
Szőlőszaporítóanyag válogatása (szelektálása)
Vhr. 35. § (1) Annak érdekében, hogy az egyes szőlőfajták legkiválóbb tulajdonságokkal rendelkező egyedei legyenek szaporíthatók, a szőlőszaporítóanyagot válogatva (szelektálva) kell szedni.
(2) A földművelésügyi miniszter által meghatározott jelentősebb szőlőfajtáknak elit szaporítóanyag nyerése céljából történő válogatását (szelektálását), illetőleg annak irányítását a Szelekciós Felügyelőség végzi. Az elit szaporítóanyag továbbszaporításának és felhasználásának ellenőrzése elsősorban ugyancsak a Szelekciós Felügyelőség feladata. Elit szaporítóanyag csak a Szelekciós Felügyelőség ellenőrző jegyével szállítható és hozható forgalomba.
(3) Az elit szőlőszaporítóanyag gyors továbbszaporítása érdekében állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben törzstelepeket kell létesíteni. A törzstelep céljára kijelölt földterület alkalmasságát a Szelekciós Felügyelőség bírálja el.
Szőlő- és gyümölcsfaiskolában előállítható fajták
Vhr. 36. § (1) Árutermelő szőlőiskolában gyökeres szőlőszaporítóanyagot csak telepítésre engedélyezett fajtákból és a szabványokban meghatározott minőségű sima szőlővesszőkből szabad előállítani. A házikerti szőlők telepítési, felújítási és pótlási szükségletének kielégítése céljából egyes árutermelő szőlőiskolákban engedélyezhető egyéb csemegeszőlő-fajta előállítása is.
(2) Árutermelő gyümölcsfaiskolában minden gyümölcsnemből a szaporítóanyag legalább 80 százalékát a telepítésre engedélyezett gyümölcsfajtákból kell előállítani.
Szaporítóanyag forgalombahozatala
Vhr. 37. § (1) Forgalomba hozni csak fajtaazonos és a szabványokban meghatározott minőségi kellékeknek megfelelő szőlő- és gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot szabad. A szaporítóanyag szállítására, megjelölésére, csomagolására és minőségi vizsgálatára vonatkozólag ugyancsak a szabványok irányadók.
(2) A felek kívánságára a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv köteles a sérült, romlott állapotban, hiányosan érkezett szaporítóanyagot haladéktalanul megszemlélni és a szemle eredményéről, illetőleg a vevő részéről emelt mennyiségi és minőségi kifogásokról jegyzőkönyvet felvenni. Minőségi vita esetén ki kell kérni az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (a továbbiakban: OMMI) szakvéleményét. A felek igényének érvényesítésére a polgári jog szabályai irányadók.
Vhr. 38. § (1) Az engedélyes a saját árutermelő szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolájában előállított szaporítóanyagot külön engedély nélkül forgalomba hozhatja. Az engedélyes - az azonos felügyeleti hatóság irányítása és felügyelete alatt álló állami gazdaságok, továbbá termeltető vállalat kivételével - más szőlő- vagy gyümölcsfaiskolából származó szaporítóanyagot forgalomba lerakat útján sem hozhat.
(2) Gyökeres szőlőszaporítóanyagot és gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot az engedélyes az árutermelő szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskola telephelyén, a telephelyen kívül csak lerakatban hozhat forgalomba. Szőlő-és gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot piacon árusítani, továbbá házalás, szekerezés vagy utazó megbízott útján forgalomba hozni nem szabad
Lerakat
Vhr. 39. § (1) Lerakat csak a megyei mezőgazdasági osztály engedélyével létesíthető. Az engedélyt a 16/a., illetőleg 16/b. számú mellékletnek megfelelően kell kérni. A kérelem csak annak a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek a hozzájárulása esetén teljesíthető, amelynek működési területén a lerakatot az engedélyes létesíteni kívánja.
(2) A gyümölcsfaiskolai lerakat létesítésének engedélyezése iránt előterjesztett kérelemhez csatolni kell:
a) a megyei növényvédő állomás 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a létesíteni kívánt lerakat területe a növényvédelmi követelményeknek megfelel;
b) abban az esetben, ha a lerakatot nem abban a megyében kívánják létesíteni, amelyben a gyümölcsfaiskola fekszik, a gyümölcsfaiskola helye szerint illetékes megyei mezőgazdasági osztálynak a gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag elszállítására vonatkozó engedélyét.
(3) A megyei mezőgazdasági osztály a lerakati engedély megadása előtt a helyszínén köteles meggyőződni a lerakat helyének alkalmasságáról.
(4) Lerakati engedélyt általában annak a megyének a területére lehet adni, amely megyében az engedélyes szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolája fekszik. Termeltető vállalat, továbbá - indokolt esetben - szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolai engedélyes részére bárhol engedélyezhető lerakat létesítése.
(5) Több szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolai engedélyes részére közös lerakat létesítésére engedély nem adható. A földművelésügyi miniszter ez alól, indokolt esetben, állami gazdaság vagy termeltető vállalat által létesíteni kívánt lerakat tekintetében, kivételt engedélyezhet.
(6) A lerakati engedély alapján az engedélyes a szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolai engedéllyel saját szőlő- és gyümölcsfaiskolájában előállított szőlő- és gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot egyaránt forgalomba hozhat.
(7) A lerakatot az engedélyes megbízottja is vezetheti, annak működéséért azonban az engedélyes felelős. Egy személy csak egy lerakatot vezethet.
(8) A lerakati engedély egy értékesítési idényre érvényes és május hó 15. napján érvényét veszti. A lerakati engedélyt érvényességének megszűnése és a gyümölcsfaiskolai engedély érvényességének megszűnése esetén a kiállító szervnek vissza kell szolgáltatni, kivéve, ha az engedélyes kitermelési engedélyt kapott.
(9) A lerakat vezetője köteles:
a) a szaporítóanyag forgalmát szabályozó rendelkezéseket és a szabványokat megtartani;
b) a szaporítóanyagot - a minőség megóvása és a fajtakeveredés kizárása érdekében - szakszerűen tárolni;
c) a lerakati engedélyt a lerakat működési ideje alatt a lerakatnál tartani;
d) a lerakatot szembetűnő helyen az engedélyes nevét és lakó-(szék-)helyét feltüntető táblával megjelölni;
e) a lerakathoz érkező és az értékesítésre kerülő szaporítóanyagról forgalmi naplót vezetni.
Vhr. 40. § (1) Szőlő- és gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot külföldről behozni vagy az ország területén átszállítani csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad.
(2) Az engedély megadása iránt előterjesztett kérelemben fel kell tüntetni a szaporítóanyag feladójának nevét és lakó(szék-)helyét, valamint a szaporítóanyagot, darabszám és fajta szerint, behozatal esetén továbbá azt is, hogy a szaporítóanyag-behozatal milyen célra szükséges.
Az eladó szavatossággal tartozik a szaporítóanyag fajtaazonosságáért és szabvány szerinti minőségéért. A szavatossági hiány miatt támasztható követelést, jogvesztés terhével, hat hónap alatt lehet érvényesíteni attól az időponttól számítva, amelyben a vevő a hiányosságról a dolog természete szerint tudomást szerezhet.
Vhr. 41. § A vásárolt szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagról az eladó köteles a vevőnek szállítási jegyzéket adni. A jegyzéken fel kell tüntetni az eladás időpontját, az eladó és vevő nevét, továbbá tételenként a szaporítóanyag mennyiségét, minőségét, fajtáját és alanyát, valamint árát.
A szőlő- és gyümölcsgazdálkodást elősegítő egyéb rendelkezések
Szőlőben és gyümölcsösben július hó 1. napjától a szüret befejezéséig tilos vadászni. A vadászati jog gyakorlására egyebekben a vadászatról rendelkező jogszabályok előírásai az irányadók.
A szüret idejének megállapítása
Vhr. 42. § A szüret általános megkezdésének időpontját - az időjárás, a szőlő érése, állapota és egyéb tényezők figyelembevételével - a községben (városban) levő állami gazdaság, termelőszövetkezet és hegyközség vezetőségének meghallgatásával, a községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv állapítja meg. A szüretet a megállapított időpontnál korábban megkezdeni nem szabad. Egyes koránérő szőlőfajták szüretelését azonban a szüret általános megkezdése előtt is engedélyezni kell. Borvidékeken - az Alföldi borvidék kivételével - a megyei mezőgazdasági osztály a szüret megkezdésére egységes időpontot állapíthat meg.
A szaporítóanyag vasúti szállítására az élőállatok előnyös továbbítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
II. A BOR ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FORGALOMBAHOZATALA
Előállítás és kezelés
A bor előállítására, kezelésére és forgalomba-hozatalára vonatkozó rendelkezések kiterjednek minden forgalombahozatalra szánt mustra, borra, csemegeborra, borpárlatra, pezsgőre és habzóborra.
Vhr. 43. § (1) Must (szőlőmust) a szőlőfürtnek a szilárd részeitől elválasztott és szeszes erjedésen át nem ment leve. Törkölyös must (szőlőcefre) a zúzott szőlőfürtök szilárd részeit is tartalmazó anyag.
(2) Szőlőtörköly (törköly) a szőlő kisajtolása után maradó héjat, magvat és esetleg kocsányt tartalmazó anyag.
Vhr. 44. § Bor a friss szőlő levéből (szőlőmustból vagy szőlőcefréből) szeszes erjedés útján származó szeszes ital.
Vhr. 45. § Az erjedésben levő szőlőlé a zajos erjedés befejezéséig - tekintet nélkül az erjedés alatt benne keletkezett szesz mennyiségére - must, a zajos erjedés befejezése után pedig - tekintet nélkül a benne visszamaradt cukor mennyiségére - bor.
Vhr. 46. § (1) Sillerbor kék szőlő törkölyös mustjából a zajos erjedés megindulásáig törkölyön erjesztett, élénkpiros színű bor.
(2) Vörösbor kék szőlőből, a kellő fanyarság és színanyagnyerés céljából a zajos erjedés befejezéséig törkölyön vagy kocsánymentes törkölyön erjesztett, illetőleg melegítéses eljárással készült, sötétpiros színű bor.
(3) Természetes csemegebor tőkén túlérett szőlőfürtökből, aszúbor esetében aszúsodott vagy nemesen rothadt szőlőbogyókból nyert és legalább 25 cukorfokos mustból szeszes erjedés útján származó bor, amely literenként legalább 30 gramm természetes szőlő-és gyümölcscukrot (a továbbiakban: természetes cukor), továbbá legalább 22 gramm cukormentes vonadékanyagot (extraktot; a továbbiakban: cukormentes vonadékanyag), valamint valamely szőlőfajtára vagy borvidékre jellemző illat- és zamatanyagot tartalmaz.
Vhr. 47. § (1) Állandó jellegű bor (típusbor) az a bor, amelynek valamely borvidékről, helységből, bortermőhelyről vagy szőlőfajtából eredő sajátos tulajdonságait, illetőleg minőségét meghatározott eljárással [70. § (2) bekezdés] állandósították.
(2) Csemegebor az az állandó jellegű bor, amelynek cukor- és szesztartalmát meghatározott anyagok [71. § (1) bekezdés] felhasználásával növelték.
(3) Ürmösbor az az állandó jellegű bor, amelynek előállításához ürmöt és más megfelelő fűszeranyagokat vagy ezekből készült kivonatokat használtak fel és amelynek cukor-, illetőleg szesztartalmát esetleg más meghatározott anyagok [71. § (2) bekezdés] felhasználásával növelték.
(4) Pezsgő az a szénsavdús bor, amely a borhoz adott cukorból zárt palackban vagy zárt tartályban erjesztés útján képződött szénsavat tartalmaz.
(5) Habzóbor a szénsavval mesterségesen telített bor.
(6) Gyógybor a gyógyító anyagokat (gyógyszereket) is tartalmazó bor.
Vhr. 48. § (1) Borseprő (híg borseprő) a kierjedt és megtisztult bornak a lefejtés után maradt üledéke
(2) Sajtolt borseprő (seprőtészta) a borseprő kisajtolása után maradt termék.
(3) Törkölybor (csiger, lőre) vízzel felöntött friss szőlőtörköly sajtolt levéből erjesztés útján készült ital.
(4) Borecet a borból ecetsavas erjesztés útján nyert termék.
Vhr. 49. § (1) Sűrített must a must természetes víztartalmának főzéssel (elpárologtatással) történt csökkentésével előállított termék.
(2) Töményített (fagyasztott.) az a must, illetőleg bor, amelynek természetes víztartalmát fagyasztás útján csökkentették.
Vhr. 50. § (1) Borpárlat a borból lepárlással előállított szeszes folyadék. Középfokú borpárlat az 50-65, magasfokú borpárlat a legalább 95,5 térfogatszázalék szeszt tartalmazó szeszes folyadék.
(2) Fogyasztási borpárlat a középfokú borpárlatból érleléssel és esetleg ízesítők hozzáadásával készült, 38-45 térfogatszázalék szesztartalmú ital.
Vhr. 51. § (1) Szeszezett must (misztella) az erjedésben vagy továbberjedésben megakadályozott mustból készült szeszes folyadék.
(2) Párlási célra szolgáló szeszezett bor (Brennwein) fejtett vagy seprős, legalább 8 térfogatszázalék szeszt tartalmazó alapborból készült bor.
Vhr. 52. § Fonnyasztott (aszalt) az a szőlő, amelynek fonnyadása (aszalódása) a tőkéről (hajtásról, vesszőről) való leszedés után következett be.
(1) Bort csak szőlőből szabad előállítani. Az előállítás és a kezelés során a szőlőn (muston) kívül kizárólag meghatározott anyagokat szabad a megengedett arányban felhasználni és csak meghatározott eljárásokat szabad alkalmazni.
(2) Azt a bort, amelyet meg nem engedett anyag felhasználásával állítottak elő, vagy kezeltek, hamisítottnak kell tekinteni.
Must és bor előállításánál és kezelésénél alkalmazható eljárások és felhasználható anyagok
Vhr. 53. § (1) Forgalombahozatalra szánt must és bor előállítása és kezelése során a következő eljárások alkalmazhatók, illetőleg a következő anyagok használhatók fel:
a) must sűrítése főzéssel, illetőleg must vagy bor töményítése fagyasztással (54. §);
b) must és bor, továbbá boroshordók (tartályok) kénezése cseppfolyós kénessavval, tiszta (99 százalékos) arzénmentes kénnel, tiszta káliumpiroszulfittal (káliummetabiszulfit), valamint borgazdasági eszközök és edények kezelése kénessav vizes oldatával (55. §);
c) bor derítése viza- vagy harcsahólyag, zselatin, csersav, citromsav, friss tojásfehérje, lefölözött friss tehéntej, tiszta kazein készítmény, alumíniumszilikát (spanyolföld, kaolin, bentonit, budaiföld), végül - ellenőrzés mellett - sárgavérlúgsó (ferrociánkálium) derítőszerekkel;
d) tisztán tenyésztett borélesztő (fajélesztő) használata musthoz és borhoz erjesztés, áterjesztés vagy továbberjesztés céljából (59. §);
e) must, illetőleg bor házasítása (60. §);
f) pezsgő előállításához cukor, likőr és ízesítő anyagok felhasználása;
g) habzóbor előállításához szénsav, likőr és ízesítő anyagok felhasználása;
h) must és bor javítása sűrített, illetőleg töményített musttal és borral, továbbá európai (hazai) fonnyasztott (aszalt) szőlővel, valamint magasfokú borpárlattal vagy I. osztályú finomszesszel (a továbbiakban: magasfokú borpárlat) [62. § és 63. § (1) bekezdés];
i) hordók (tartályok), palackok és dugók tisztítása, továbbá borderítőszerek előkészítése céljából magasfokú borpárlat használata [63. § (2) és (3) bekezdés];
j) must és bor savtartalmának csökkentése tiszta, kicsapatott (precipitált) szénsavas mésszel;
k) must és bor színének javítása égetett cukorral (karamellel) vagy szaflórral, továbbá szőlőből származó önociánin készítményekkel;
l) hibás ízű vagy színű must és bor kezelése növényi eredetű, tiszta aktív szénnel;
m) bor frissítése tiszta szénsavval;
n) must és bor friss, egészséges törkölyre vagy seprőre való felöntése, javítás vagy áterjesztés céljából;
o) must és bor fejtése, szűrése, felmelegítése (pasztőrözése), hűtése, szeparálása és általában a must és a bor kezelésére, tisztítására, eltarthatóvá tételére és érlelésére szolgáló minden olyan eljárás, amellyel a mustba és a borba a jelen bekezdésben felsorolt anyagokon kívül más anyag nem kerül;
p) vörösbor előállításánál a törkölyös mustnak legfeljebb 70 C fokra való felmelegítése;
r) ürmösbor előállításához egyes fűszerek vagy fűszerkivonatok felhasználása (71. és 72. §).
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt eljárások alkalmazása és anyagok használata tilos. Tilos a közvetlenül termő fonnyasztott (aszalt) szőlő javításra való felhasználása és ilyen célból történő fonnyasztása (aszalása) is. Tilos továbbá a megengedett anyagoknak a megengedett mértéken felüli használata is.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérő eljárások alkalmazásához és más anyagok felhasználásához, valamint az így kezelt must és bor forgalombahozatalához a földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter együttes engedélye szükséges. Engedély csak üzemi kísérleti célokra kérhető.
Must sűrítése, továbbá must és bor töményítése (fagyasztása)
Vhr. 54. § (1) Mustot sűríteni, továbbá mustot és bort töményíteni (fagyasztani) csak engedéllyel szabad. A töményített bor szesztartalma a 22,5 térfogatszázalékot nem haladhatja meg.
(2) Az engedélyt a főfelügyelete alatt álló vállalatok részére az élelmezésügyi miniszter, mások részére a megyei mezőgazdasági osztály adja meg. Az engedélyt a megyei mezőgazdasági osztálytól a 17. számú mellékletnek megfelelően kell kérni.
Kénezés
Vhr. 55. § (1) Mustot és bort, valamint hordókat (tartályokat) olyan mértékben szabad kénezni, hogy a közfogyasztás céljára forgalomba hozott must literenként legfeljebb 300 milligramm összes és ezen belül 80 milligramm szabad kénessavat, a bor pedig literenként legfeljebb 300 milligramm összes és ezen belül 60 milligramm szabad kénessavat tartalmazzon és a mustban, illetőleg a borban a közömbös káliumszulfátban (K2SO4) kifejezett kénsav literenként a 2 grammot ne haladja meg.
(2) Kénezésre olyan ként szabad felhasználni, amely 100 grammonként legfeljebb 2 milligramm arzént tartalmaz (arzénmentes kén).
Kékderítés
Vhr. 56. § (1) Kékderítést (ferrociánkáliummal: sárgavérlúgsóval történő derítést) a bor zavarosodásának megelőzése vagy megszüntetése érdekében lehet alkalmazni.
(2) A kékderítést - az 57. §-ban meghatározott kivétellel - az Országos Borminősítő Intézetnek (a továbbiakban: OBI) előzetesen be kell jelenteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a deríteni kívánt bor menynyiségét is. A bejelentéshez a derítésre szánt bor minden hordójából egy-egy félliteres mintát kell mellékelni. Az OBI a bejelentés és a minta alapján megállapítja a bor derítésére felhasználható sárgavérlúgsó menynyiségét és erről a bejelentőt 8 napon belül értesíti.
(3) A kékderítést az OBI értesítésének kézhezvétele után, az értesítésben meghatározott mennyiségű sárgavérlúgsó felhasználásával szabad végrehajtani. A kékderítés befejezése után a derített bor minden hordójából ismét egy-egy félliteres mintát kell az OBI-nak küldeni. Kékderített bor abban az esetben hozható forgalomba, ha az OBI megállapítása szerint a borban az emberi egészségre veszélyes anyag nem maradt.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerint vett mintákat tartósító szerrel kezelni tilos.
(5) Kékderített bor alját (seprőjét) pálinkafőzésre felhasználni csak vákuumos szeszfőzdében szabad.
Vhr. 57. § A kékderítéssel kapcsolatban szükséges vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratóriummal és kékderítési vizsgát tett szakemberrel rendelkező állami gazdaság, más állami vállalat és a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ (VOSZK), továbbá mezőgazdasági termelőszövetkezet, az 56. §-ban szabályozott engedélyezési eljárás mellőzésével önállóan is végezhet kékderítést.
Vhr. 58. § (1) Kékderítési vizsgára állami gazdaság, más állami vállalat, és a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ (VOSZK), továbbá mezőgazdasági termelőszövetkezet jelölhet ki dolgozói, illetőleg tagjai köréből borászati szakembert. A kijelölt borászati szakembernek vizsgára bocsátását az OBI-tól kell kérni. Az OBI a kérelem alapján a helyszínen köteles ellenőrizni, hogy a vállalat, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezet laboratóriuma megfelelő-e a kékderítési vizsgálatok elvégzésére.
(2) A kékderítési vizsgát bizottság előtt kell letenni. A bizottság elnöke az OBI vezetője, tagjai a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium, továbbá a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola borgazdasági tanszékének, valamint a Szőlészeti Kutató Intézetnek egy-egy kiküldöttje,
(3) A vizsgán a kékderítéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekben való jártasságról kell számot adni. A vizsga letételéről igazolást kell kiadni. Az igazolás alapján a vizsgát tett személy kizárólag az igazolásban feltüntetett állami gazdaságnál, más vállalatnál, illetőleg mezőgazdasági termelőszövetkezetnél, annak részére és csak meghatározott helyen végezhet kékderítést.
(4) A vizsgával kapcsolatos ügyviteli tennivalókat az OBI látja el.
Borélesztő használata
Vhr. 59. § Musthoz vagy borhoz tisztán tenyésztett borélesztőnek (faj élesztőnek) csak mustban vagy alacsonyabb szeszfokú, esetleg szesztelenített borral kevert (hígított), sűrített mustban elszaporodott tenyészeteit szabad hozzáadni.
Must, illetőleg bor házasítása
Vhr. 60. § (1) Házasítás két- vagy többféle mustnak vagy bornak az egyöntetűség, az állandó jelleg biztosítása, illetőleg a minőség javítása céljából történő összekeverése.
(2) Tilos házasítani:
a) mustot vagy bort - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - közvetlenül termő szőlőből származó musttal vagy borral;
b) mustot vagy bort ürmösborral, továbbá - a 70. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - csemegeborral;
c) mustot vagy bort törkölyborral vagy törkölymusttal;
d) mustot vagy bort más gyümölcs levével;
e) hibás, beteg vagy romlott mustot vagy bort egészséges borral;
f) mustot vagy bort a lepárlásnál visszamaradó bormoslékkal.
(3) Európai (hazai) fajtájú szőlőből származó vörös- vagy sillerbort - kizárólag színjavítás céljából - Otelló fajtájú szőlőből törkölyön való erjesztéssel vagy melegítéses eljárással készült vörösborral legfeljebb 10 százalékos arányban szabad házasítani.
Pezsgő előállításához felhasználható bor
Vhr. 61. § Pezsgő előállításához sűrített musttal, fonnyasztott szőlővel, töményített borral vagy borpárlattal javított bort felhasználni tilos.
(1) Kedvezőtlen évjáratban a természetes cukorhiány pótlására engedélyezhető sűrített vagy töményített (fagyasztott) must, töményített (fagyasztott) bor, fonnyasztott (aszalt) szőlő, borpárlat vagy kivételesen finomszesz hozzáadása; ezáltal azonban a bor szesztartalma teljesen kierjedt állapotban legfeljebb 3 térfogatszázalékkal emelkedhetik. Állandó jellegű borok (típusborok) és csemegeborok előállítására a felsorolt anyagok hozzáadása a fenti feltételektől függetlenül engedélyezhető.
(2) Többévi tárolás folytán csökkent szesztartalmú bor szesztartalmának növelése, a bor természetes édességének megóvása céljából vagy szeszezett must (misztella) vagy párlás céljára szolgáló szeszezett bor (Brennwein) előállításához engedélyezhető borpárlat, illetőleg kivételesen finomszesz hozzáadása. -
(3) Az engedélyt az állami pincegazdaságok részére az élelmezésügyi miniszter, a külkereskedelmi vállalatok részére a külkereskedelmi miniszter, egyéb esetben pedig a földművelésügyi miniszter, illetőleg az általa kijelölt szerv adja meg.
Javítás sűrített vagy töményített musttal, illetőleg fonnyasztott (aszalt) szőlővel
Vhr. 62. § (1) Kedvezőtlen évjárat esetén a természetes cukorhiány pótlása céljából musthoz, törkölyös musthoz vagy seprőjéről még le nem fejtett újborhoz a szüret évének végéig sűrített vagy töményített mustot, illetőleg fonnyasztott (aszalt) szőlőt engedély alapján olyan mértékben szabad hozzáadni, hogy ezáltal az előállított bor szesztartalma teljesen kierjedt állapotban legfeljebb 3 térfogatszázalékkal növekedjék, de a 12 térfogatszázalékot ne haladja meg. Kivételesen olyan mértékű javítás is engedélyezhető, amelynek eredményeként az előállított bor szesztartalma a 12 térfogatszázalékot meghaladja.
(2) Kedvezőtlen évjáratnak a helyi többévi átlagos minőséget el nem érő szőlőtermést kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdés szerint szükséges engedélyt a főfelügyelete alatt álló vállalatok részére az élelmezésügyi miniszter, illetőleg a külkereskedelmi miniszter, mások részére a földművelésügyi miniszter adja meg. Az engedélyt a földművelésügyi minisztertől a megyei mezőgazdasági osztály útján a 18. számú mellékletnek megfelelően kell kérni.
(4) Ha a javított bor szesztartalma téves számítás következtében vagy más okból az engedélyben meghatározott szesztartalmat meghaladja, az előállító köteles azt házasítani olyképpen, hogy a javított bor szesztartalma az engedélyezett térfogatszázalékra csökkenjen.
Borpárlat és töményített bor felhasználása
Vhr. 63. § (1) Magasfokú borpárlat - előzetes engedély alapján - musthoz vagy borhoz a következő esetekben adható: a) kedvezőtlen évjárat termésének javítása céljából olyan mértékben, hogy ezzel a javított bor szesztartalma a 12 térfogatszázalékot ne haladja meg;
b) több évi tárolás folytán csökkent szesztartalmú bor szesztartalmának növelése céljából olyan mértékben, hogy ezzel a javított bor szesztartalma a bor eredeti szesztartalmát ne haladja meg;
c) hektoliterenként legfeljebb 3 térfogatszázalékig olyan, mustból előállított bor természetes édességének megóvása céljából, amely must cukortartalma a 24 mustfokot meghaladta;
d) állandó jellegű bor - ideértve a csemege- és ürmösbort is - előállítása céljából.
(2) A hordó és palackok tisztítására felhasznált magasfokú borpárlatot vagy annak egy részét a hordóban (palackban) hagyni és arra bort tölteni tilos.
(3) A borderítőszerek előkészítésére és eltartására csak a feltétlenül szükséges mennyiségben szabad borpárlatot felhasználni.
Vhr. 64. § Borhoz - előzetes engedély alapján - töményített bor a következő esetekben adható:
a) kedvezőtlen évjárat termésének javítása céljából olyan mértékben, hogy ezzel a javított bor szesztartalma a 12 térfogatszázalékot ne haladja meg;
b) állandó jellegű bor - ideértve a csemege- és ürmösbort is - előállítása céljából.
Vhr. 65. § Sűrített musttal, továbbá fonynyasztott (aszalt) szőlővel javított mustból származó bort borpárlattal továbbjavítani tilos.
Vhr. 66. § (1) Szeszezett mustot (misztellát) és párlási célra szolgáló szeszezett bort (Brenwein-t) kizárólag kivitel céljára a külkereskedelmi miniszter előzetes engedélye alapján szabad előállítani.
(2) Szeszezett must előállításához magasfokú borpárlat, párlási célra szolgáló szeszezett bor előállításához magas- vagy középfokú borpárlat használható fel.
Vhr. 67. § Borecet gyártására szánt bor szesztartalmát magas- vagy középfokú borpárlat hozzáadásával az élelmezésügyi miniszter előzetes engedélye alapján szabad növelni.
Vhr. 68. § (1) Borpárlatnak musthoz vagy borhoz, illetőleg töményített bornak borhoz történő hozzáadására az engedélyt a főfelügyelete alatt álló vállalatok részére az élelmezésügyi miniszter, illetőleg a külkereskedelmi miniszter, mások részére a földművelésügyi miniszter adja meg.
(2) Az engedélyt a földművelésügyi minisztertől a 19. számú mellékletnek megfelelően kell kérni. A kérelemhez két darab egy literes mintát kell csatolni. A minta vegyelemzését az OBI végzi.
(3) A kiadott engedélyeket a Földművelésügyi, az Élelmezésügyi, illetőleg a Külkereskedelmi Minisztériumban nyilván kell tartani és az engedélyek másolati példányát az OBI részére meg kell küldeni.
(4) Musthoz vagy borhoz való hozzáadás céljára magas- vagy középfokú borpárlat beszerzését a felhasználási engedély alapján az élelmezésügyi miniszter engedélyezi.
(5) Magas- vagy középfokú borpárlatot musthoz vagy borhoz az illetékes pénzügyőri szakasz közvetlen ellenőrzése mellett szabad hozzáadni. A borpárlatnak a jelen rendelet szerint történő felhasználását az OBI is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés érdekében a felhasználás helyét és idejét az illetékes pénzügyőri szakasznak és az OBI-nak legalább 10 nappal megelőzően be kell jelenteni.
(6) Az OBI az ellenőrzésről negyedévenként írásbeli jelentést köteles tenni a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszternek.
Vhr. 69. § A szeszezett must, továbbá a párlási célra szolgáló szeszezett bor, valamint a borecet gyártására szolgáló bor hordóján (tartályán) a tartalomnak megfelelően "szeszezett must" vagy "misztella", "párlási célra szolgáló szeszezett bor" vagy "Brenn-wein", illetőleg "borecet gyártására szolgáló bor" megjelölést kell szembetűnő módon alkalmazni.
Állandó jellegű borok, csemege-és ürmösborok előállítása
Vhr. 70. § (1) Állandó jellegű bort a borok összetételében, ízében és zamatában évjáratonként mutatkozó különbségek kiegyenlítése és ezzel a piacnak állandó jellegű borokkal való ellátása céljából szabad előállítani.
(2) Állandó jellegű bor előállítása házasításon kívül sűrített vagy töményített must, töményített bor, fonnyasztott szőlő, illetőleg magasfokú borpárlat felhasználásával történhetik. Állandó jellegű bor előállításához csemegebor is felhasználható, de csak olyan mértékben, hogy ezáltal az állandó jellegű bor cukortartalma a 3 súlyszázalék cukortartalmat ne haladja meg.
(3) Állandó jellegű bor szesztartalma nem haladhatja meg a 14 térfogatszázalékot.
(4) Állandó jellegű bort engedéllyel, a kiskereskedelmi vállalatok kivételével, a bor forgalombahozatalával foglalkozó állami vállalat, valamint - saját termésű mustjából vagy borából - állami gazdaság, továbbá ahhoz megfelelő berendezéssel és nagyobb szőlőgazdasággal rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezet állíthat elő. Állandó jellegű bor előállítására az engedélyt a főfelügyelete alatt álló vállalatok részére az élelmezésügyi miniszter, illetőleg a külkereskedelmi miniszter, mások részére a földművelésügyi miniszter adja meg.
(5) Az engedélyt a földművelésügyi minisztertől a megyei mezőgazdasági osztály útján a 20. számú mellékletnek megfelelően kell kérni. A kérelemhez két darab egy literes mintát kell csatolni. A minták vegyelemzését az OBI végzi.
Vhr. 71. § (1) Csemegebor előállítása sűrített vagy töményített must, töményített bor, fonnyasztott szőlő, illetőleg magasfokú borpárlat borhoz való hozzáadásával történhetik.
(2) Ürmösbort ürömnek és egyéb fűszereknek, esetleg sűrített vagy töményített mustnak, töményített bornak, fonnyasztott szőlőnek, illetőleg magasfokú borpárlatnak borhoz való hozzáadásával szabad előállítani.
(3) Csemege- és ürmösbort engedéllyel állami borkereskedelmi vállalat állíthat elő. Csemege- és ürmösbor előállítására az engedélyt a főfelügyelete alatt álló vállalatok részére az élelmezésügyi miniszter, illetőleg a külkereskedelmi miniszter adja meg.
(4) Kísérletezés és oktatás céljára kísérleti- és tangazdaság engedély nélkül állíthat elő csemege- és ürmösbort.
(5) Saját termésű borából csemege- és ürmösbort legfeljebb évi négy hektoliter mennyiségben saját fogyasztásra bárki engedély nélkül előállíthat.
(6) Csemege- és ürmösbort a tokajhegyaljai borvidék zárt területén előállítani nem szabad.
Vhr. 72. § (1) Csemege- és ürmösbor előállításához csak legalább 12 térfogatszázalék szesztartalmú bort szabad alapanyagul felhasználni. Borpárlattal javított bor csemege- vagy ürmösbor előállítására fel nem használható.
(2) A forgalombahozott csemege- és ürmösbor szesztartalmának 15.5-22.5 térfogatszázalék között kell lennie. A csemegebornak pedig még legalább 6 súlyszázalék természetes cukrot is kell tartalmaznia.
(3) Mind a saját használatra, mind a forgalombahozatalra szánt csemege- és ürmösbor hordóján (tartályán) "csemegebor", illetőleg "ürmösbor" megjelölést kell szembetűnő módon alkalmazni.
A bor előállításához vagy kezeléséhez meg nem engedett anyagokat erre a célra forgalombahozni vagy a bor előállítására, kezelésére, raktározására szolgáló helyiségben (pince, présház, erjesztő stb.) tartani nem szabad. Nem szabad továbbá a jelen törvényerejű rendelet rendelkezései alá eső italok tiltott módon való előállítására és kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni, vagy ilyet bármi módon terjeszteni.
(1) Törkölybort kizárólag sajáttermésű szőlőtörkölyéből és csak házi fogyasztás céljára az a szőlőtermelő állíthat elő, akinek szőlőterülete a 2 kat. holdat nem haladja meg. Az egy szőlőtermelő által évenként készíthető törkölybor mennyisége nem haladhatja meg az előállított must negyedrészét és legfeljebb 400 liter lehet.
(2) Nem készíthet törkölybort az a termelő, akinek italmérési, italárusítási vagy termelői borkimérési engedélye van.
(3) Párlás céljára törkölybort előállítani csak engedéllyel szabad.
(4) Törkölybor készítéséhez friss törkölyön és vizen kívül egyéb anyagot felhasználni nem szabad.
(5) A törkölybort tartalmazó hordókat és tartályokat "törkölybor" megjelöléssel kell ellátni.
(6) Törkölybort forgalomba hozni nem szabad,
Törkölybor készítése párlási célra
Vhr. 73. § (1) Párlási célra törkölybort állami gazdaság, más állami vállalat és mezőgazdasági termelőszövetkezet a megyei mezőgazdasági osztály engedélyével állíthat elő. Törkölybor párlási célra való előállítása akkor engedélyezhető, ha a szakszerű előállítás és a törkölybornak a bortól külön helyiségben való tárolása biztosított.
(2) A párlási célra előállított törkölybor mennyiségét - nyilvántartás és a felhasználás ellenőrzése végett - be kell jelenteni a pénzügyőrségnek.
Közvetlenül termő fajtájú szőlőt egyéb fajtájú szőlőtől külön kell szüretelni és feldolgozni, s az abból nyert mustot és bort külön kell tárolni. Emellett a közvetlenül termő szőlőből származó mustot és bort tartalmazó hordókon és tartályokon a szőlőfajta megnevezését is fel kell tüntetni.
Forgalombahozatal
(1) Bort közfogyasztás céljára csak a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelő állapotban, kizárólag az ott meghatározott elnevezéssel szabad forgalomba hozni.
(2) Közfogyasztás céljára tilos forgalomba hozni:
a) tokaji esszencia kivételével a 9 térfogatszázaléknál alacsonyabb szesztartalmú bort:
b) hibás, beteg és romlott bort, továbbá ecetesedésnek indult olyan bort, amelynek illósav-tartalma - ecetsavban kifejezve - I terenként aszúbornál a 2 grammot, vörös- és sillerbornál az 1,4 grammot, egyéb bornál pedig az 1,2 grammot meghaladja.
Közfogyasztás céljára forgalombahozott italok
Vhr. 74. § Közfogyasztás céljára forgalombahozott az a must, bor és egyéb, a Tvr., valamint a jelen rendelet hatálya alá tartozó szeszesital, amelyet termelő vagy más, közvetlenül fogyasztó részére szolgáltat ki.
Hibás és beteg bor
Vhr. 75. § Hibás vagy beteg az a rendelt lenes ízű, zamatú, illatú vagy színű bor, amely a jelen rendelet szerint megengedett eljárások [53. § (1) bekezdés] valamelyikének alkalmazásával javítható (gyógyítható). Megengedett eljárással nem javítható (nem gyógyítható) bor: romlott bor.
Habzóbor
Vhr. 76. § (1) Habzóbort csak habzóbor elnevezéssel szabad forgalomba hozni. A habzóbor elnevezést a palack címkéjének közepén, a címke egyéb szövegénél nagyobb és vastagabb betűkkel kell feltüntetni.
(2) A habzóbor elnevezésére olyan nevet vagy jelzőt alkalmazni, amely a forgalomban pezsgő elnevezésére is használatos, vagy egyébként alkalmas a habzóbornak pezsgővel való összetévesztésére, tilos.
Fogyasztási borpárlat (borpárlat, Brandy, konyak)
Vhr. 77. § (1) Fogyasztási borpárlatot csak "Borpárlat", "Konyak" vagy "Brandy" elnevezés alatt szabad forgalomba hozni.
(2) Nem kizárólag borpárlatból készült italt tilos borpárlat vagy olyan magyar, illetőleg idegen nyelvű elnevezéssel forgalomba hozni, amely annak borból vagy borpárlatból való származására utal.
(1) Aki bor forgalombahozatalával foglalkozik, köteles a pincéjében, raktárában és kimérő helyiségében levő italok tartályán az italok fajtáját, minőségét, illetőleg a jogszabályban meghatározott elnevezését feltüntetni.
(2) Palackozott borok címkéjén csak a jogszabálynak megfelelő megjelölést szabad alkalmazni és ezen felül fel kell tüntetni a termelő vagy palackozó üzem elnevezését és a palackozás helyét is. Megtévesztésre alkalmas szöveg vagy ábra használata tilos.
(3) Aszúborok címkéjén az aszú megnevezéssel azonos nagyságú betűvel az aszú származási helyét is fel kell tüntetni,
Borok palackozása
Vhr. 78. § (1) Rajnai alakú palackot fehérbor, bordói alakú palackot vörös- és sillerbor palackozásához szabad felhasználni. Rajnai és bordói alakú palackot kellően iskolázott, palackérett, továbbá valamely borvidéknek, helységnek, bortermőhelynek vagy szőlőfajtának megfelelő bor palackozásához szabad felhasználni.
(2) Gyorsfogyasztásra szánt bor palackozásához füredi alakú palackot kell használni.
(3) Csemege- és ürmösbor palackozásához füredi alakú, kivételesen rajnai, illetőleg bordói alakú palack használható.
Vhr. 79. § (1) Palackozott bor palackján címkét kell alkalmazni. A palackon a bor évjárata is feltüntethető. Márkázott bor palackján az évjárat feltüntetése kötelező.
(2) A címkén a termelő vagy a palackozó üzem elnevezésén és a palackozás helyén kívül fel kell tüntetni a bor elnevezését, illetőleg a bor minőségi vagy származási megjelölését is. A címkén tilos a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármilyen rajz vagy szöveg alkalmazása.
(3) A rajnai és a bordói alakú palackot kupakkal is el kell látni.
(1) Bort csak arra a borvidékre, helységre, bortermőhelyre, csak olyan szőlőfajtára, minőségre és csak annak a termelőnek a nevére vagy pincéjére utaló megnevezéssel szabad forgalomba hozni, amely a must, illetőleg a bor valóságos származásának, jellegének és előállítási mód iának megfelel.
(2) Meghatározott nemes borfajtákat csak állami ellenőrzőjegy (márkajegy) alkalmazásával szabad forgalomba hozni.
Vhr. 80. § (1) Az ugyanazon a borvidéken, helységben vagy bortermőhelyen termelt szőlőből előállított mustokból, illetőleg borokból házasított must és bor az illető borvidékre, helységre vagy bortermőhelyre utaló megnevezéssel hozható forgalomba. Ugyanabból a szőlőfajtából nyert mustok, illetőleg borok házasítása esetén a must és a bor - a termőhelyre való tekintet nélkül -az illető szőlőfajtára utaló megnevezéssel hozható forgalomba. Ha a különböző származási helyek egy borvidékhez tartoznak a házasított must és bor a borvidék nevét is viselheti.
(2) Különböző borvidékekről, helységekből és bortermőhelyekről származó vagy különböző szőlőfajtákból nyert mustok, illetőleg borok házasítása esetén a házasított mustot és bort borvidékre, helységre és bortermőhelyre, illetőleg szőlőfajtára utaló megnevezéssel akkor szabad forgalomba hozni, ha annak legalább 70 százaléka a megnevezésben használt borvidékről vagy helységből vagy bortermőhelyről, illetőleg szőlőfajtából származik és a házasított must vagy bor ennek a borvidéknek, helységnek, bortermőhelynek vagy szőlőfajtának átlagos minőségét és jellegét a házasítás után is megtartotta.
(3) Különböző borvidékekről, helységekből, bortermőhelyekről vagy különböző szőlőfajtákból származó mustok, illetőleg borok házasítása esetén, - amennyiben az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a must vagy bor származás szerint történő megjelölésére nem nyújtanak lehetőséget, -a házasított mustot vagy bort csupán általános megjelöléssel (must, fehér bor, vörösbor, asztali bor, pecsenye bor stb.) szabad forgalomba hozni.
Állami ellenőrző jegy (márkajegy)
Vhr. 81. § Az állami ellenőrző jegy (márkajegy; a továbbiakban: márkajegy) annak tanúsítására szolgál, hogy a bor - az Országos Borvizsgáló Szakértő Bizottság (a továbbiakban: Szakértő Bizottság) megállapítása szerint - mind származás, mind minőség és jellegzetes tulajdonságok tekintetében megfelel annak a megnevezésnek, amelyet a palackon levő címke tartalmaz. A márkajegy alakját, rajzát és szövegét a 21. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 82. § (1) Márkajeggyel ellátni és forgalombahozni kizárólag olyan palackozott bort szabad, amelyet valamely borvidéknek, helységnek, bortermőhelynek a szőlő-kataszterben I. és II., illetőleg II/a. és II/b. osztályú területéről származó azonos fajtájú szőlőkből szüreteltek. Az egri bikavér azonban akkor is ellátható márkajeggyel, ha annak előállításához az egri borvidékről származó többféle európai (hazai) vörösborfajtát használták fel. Más borvidékről, helységből vagy bortermőhelyről származó musttal vagy borral házasított bort márkajeggyel ellátni nem szabad.
(2) A következő nemes borfajtákat lehetőleg márkajeggyel ellátva kell forgalomba hozni:
Badacsonyi kéknyelű, Badacsonyi szürkebarát, Badacsonyi rizling, Balatonfüredi rizling. Somlói furmint. Debrői hárslevelű, Móri ezerjó, Egri bikavér. Szekszárdi kadarka, Villányi kadarka.
Vhr. 83. § (1) Márkajegy alkalmazásának engedélyezését a Szakértő Bizottságtól a 22. számú mellékletnek megfelelően kell kérni. A kérelemhez csatolni kell:
a) egy, a palackozásra felhasználni kívánt palackot, címkével és egyéb kellékekkel úgy ellátva, ahogyan azt a kérelmező forgalomba hozni kívánja, illetőleg a palack megnevezését, továbbá a cimke és egyéb kellékek rajzát és leírását, valamint
b) a márkajegy alkalmazásával forgalomba hozni kívánt borból fajtánként három félliteres és két egyliteres átlagmintát.
(2) A márkajegy alkalmazásának engedélyezése kérdésében a Szakértő Bizottság az OBI meghallgatásával dönt. Az OBI a mintát minőség, készrekezeltség, palackérettség és állóképesség tekintetében megvizsgálni és vizsgálata eredményének közlésével a Szakértő Bizottságnak bemutatni köteles.
(3) A döntés alapján az engedélyt - megfelelő számú márkajeggyel együtt - az OBI adja ki.
(4) A márkajegy előállításáról és kezeléséről az OBI gondoskodik. A márkajegyeket az OBI elszámolási kötelezettség mellett köteles kezelni.
(5) A borok minőségi vizsgálatával, valamint a márkajegy felhasználásával kapcsolatos költségek a márkázási engedélyt kérőt terhelik.
(6) A márkázási célból történt mintavételtől számított egy év elteltével a márkajegy alkalmazására vonatkozó engedély érvényét veszti.
Vhr. 84. § (1) A márkajegyet az engedélyben meghatározott borok palackjára szabad alkalmazni. A márkajegyet a palackon úgy kell elhelyezni, hogy a márkajegy részben a palack dugóját lezáró kupakra, részben pedig közvetlenül a palack nyakára simuljon. A márkajegyekről a felhasználó köteles nyilvántartást vezetni és annak kivonatát minden naptári negyedév végén az OBI-nak megküldeni.
(2) Az OBI köteles a márkajegyek felhasználását, valamint - ellenőrző minták vételével - a bor azonosságát felhasználás közben (időközönként) ellenőrizni.
Bor forgalombahozatalával foglalkozó kereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalat, földművesszövetkezet és termelői borkimérés nevében valamely borvidékre, helységre, bortermőhelyre utaló megjelölést csak abban az esetben használhat, ha legalább 60 százalékban az illető borvidékről, helységből vagy bortermőhelyről származó italokat árusít.
Közvetlenül termő szőlőből származó bort vagy ilyen borral kevert bort csak meghatározott célra szabad forgalomba hozni és felhasználni.
Közvetlenül termő szőlőből származó borok
Vhr. 85. § (1) Közvetlenül termő szőlőfajtából készült mustot és bort közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos.
(2) Közvetlenül termő szőlőfajtából származó mustot és bort - kizárólag ipari feldolgozás céljára - az élelmezésügyi miniszter által kijelölt vállalat vásárolhat.
(3) Közvetlenül termő szőlőfajtából származó musttal vagy borral kevert mustot és bort - a 60. § (3) bekezdése alapján házasított vörös- és sillerbor kivételével - a jelen §-ban foglalt rendelkezések szempontjából közvetlenül termő szőlőből származó mustnak, illetőleg bornak kell tekinteni.
(4) Közvetlenül termő szőlőfajtából származó must és bor fajtáját számlákon, kötleveleken és egyéb iratokon minden esetben fel kell tüntetni.
(1) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a külföldi származású borra is.
(2) Külföldi csemege- és ürmösbort akkor szabad behozni, ha annak minősége a származási helyén hatályos jogszabályoknak megfelel. Az ilyen bort mind készletben (pincében, raktárban stb.) tartása alatt, mind a forgalombahozatal során a külföldi származást, fajtát és a minőséget feltüntető megjelöléssel kell ellátni.
(1) Bor elnevezéssel csak a jogszabály rendelkezései szerint előállított bort szabad forgalomba hozni. Gyümölcsből szeszes erjedés útján nyert ital csak az illető gyümölcsre utaló megnevezéssel (almabor, meggybor stb.) hozható forgalomba. Egyéb italt borra utaló megnevezéssel forgalomba hozni nem szabad.
(2) Csemegebort csak kifejezetten csemegebor, ürmösbort csak kifejezetten ürmösbor vagy ürmös, habzóbort pedig csak kifejzetten habzóbor elnevezéssel szabad forgalomba hozni.
Gyümölcsből származó italok
Vhr. 86. § Szőlőn kívül más gyümölcs levéből szeszes erjedés útján készült italokat - palackozott italok kivételével - borral egy helyiségben tárolni tilos.
Italmérési jogosítvány
Az italmérési, italárusítási és termelői borkimérési tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének módját - a termelői borkimérés tekintetében a földművelésügyi és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - a belkereskedelmi miniszter szabályozza,
III. A TOKAJI BORRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
A bor forgalmazása tekintetében a tokajhegyaljai borvidék zárt terület.
(1) Tokaji, vagy tokajhegyaljai borvidékre, odatartozó helységre vagy bortermőhelyre utaló elnevezéssel csak olyan bort szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék zárt területén fekvő, meghatározott jellegű hegyi szőlőben termett.
(2) A tokaji borok a következők: Tokaji pecsenyebor, Tokaji szamorodni, Tokaji máslás, Tokaji aszú és Tokaji esszencia.
(3) Tokaji bor csak Furmint, Hárslevelű, vagy Sárgamuskotály fajtájú szőlőből vagy azok keverékéből állítható elő.
(4) Tokaji szamorodnit, Tokaji máslást, Tokaji aszút és Tokaji esszenciát a tokajhegyaljai borvidék zárt területén kívül közfogyasztás céljára csak palackozva és csak állami ellenőrző jeggyel (márkajeggyel) ellátva szabad forgalomba hozni.
Tokaji borok fogalma
Vhr. 87. § (1) Tokajhegyaljai (a továbbiakban: tokaji) bor a tokajhegyaljai borvidéknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú területén (a továbbiakban: hegyi szőlő) termett Furmint, Hárslevelű vagy Sárgamuskotály fajtájú szőlőből, vagy azok keverékéből származó bor.
(2) A tokajhegyaljai borvidékre, odatartozó helységre vagy bortermőhelyre utaló elnevezéssel csak olyan mustot és bort szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett szőlőből származik.
Vhr. 88. § (1) Tokaji pecsenyebor, Tokaji szamorodni, Tokaji aszú, Tokaji máslás és Tokaji esszencia elnevezéssel csak a következő (2)-(6) bekezdésekben meghatározott eljárással készült és meghatározott összetételű bort szabad forgalomba hozni.
(2) Tokaji pecsenyebor a válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával nyert mustból készült és legalább 11 térfogatszázalék szesztartalmú tokaji bor.
(3) Tokaji szamorodni a válogatás nélkül szedett, túlérett, illetőleg aszúsodott vagy nemesen rothadt szőlőbogyókat is tartalmazó szőlőfürtök feldolgozásával nyert mustból szeszes erjedés útján készült és legalább 13 térfogatszázalék szesz-, továbbá literenként legalább 22 gramm cukormentes vonadék-anyagtartalmú tokaji bor.
(4) Tokaji aszú a tőkén aszúsodott, vagy nemesen rothadt szőlőbogyóknak taposással vagy egyéb eljárással tésztaszerűvé feldolgozott anyagára öntött must vagy bor szeszes erjedése utján készült tokaji bor, amely -puttonyszám szerint - a következő a)-e) pontokban meghatározott mennyiségű természetes cukrot és cukormentes vonadékanyagot tartalmazza:
a) A 2-puttonyos aszú literenként legalább 30 gramm természetes cukrot és 25 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, illetőleg legalább 3 Baumé sűrűségi fokú.
b) A 3-puttonyos aszú literenként legalább 60 gramm természetes cukrot és 30 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, illetőleg legalább 4,6 Baumé sűrűségi fokú.
c) A 4-puttonyos aszú literenként legalább 90 gramm természetes cukrot és 35 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, illetőleg legalább 6,6 Baumé sűrűségi fokú.
d) Az 5-puttonyos aszú literenként legalább 120 gramm természetes cukrot és 40 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, illetőleg legalább 8,3 Baumé sűrűségi fokú.
e) A 6-puttonyos aszú literenként legalább 150 gramm természetes cukrot és 45 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, illetőleg legalább 10 Baumé sűrűségi fokú.
(5) Tokaji máslás mustnak vagy bornak aszu vagy szamorodni seprőjére felöntése útján készült tokaji bor.
(6) Tokaji esszencia a tőkén aszúsodott vagy nemesen rothadt szőlőfürtök, illetőleg szőlőbogyók tömegéből azok saját súlya alatt kiszivárgó sűrű mustból szeszes erjedés útján keletkező olyan ital, amely literenként legalább 250 gramm természetes cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz.
Tokaji borok előállítása és házasítása
Vhr. 89. § (1) A tokajhegyaljai borvidéken hegyi szőlőből származó törkölyös mustra, borseprőre vagy törkölyre, csak a tokajhegyaljai borvidék hegyi szőlőiből származó mustot vagy bort szabad önteni.
(2) A tokajhegyaljai borvidéken hegyi szőlőből származó mustot és bort csak a tokajhegyaljai borvidék hegyi szőlőjében termett szőlőből származó musttal, illetőleg borral szabad házasítani.
(3) A tokajhegyaljai borvidéken termett szőlőből származó mustot és bort a tokajhegyaljai borvidéken tilos más borvidéken termett musttal vagy borral házasítani.
(4) A tokajhegyaljai borvidékről származó és más borvidékről való musttal, illetőleg borral házasított mustot és bort a tokajhegyaljai borvidékre vagy az ebbe a borvidékbe tartozó valamely helységre vagy bortermőhelyre utaló elnevezéssel forgalomba hozni tilos.
Tokaji borok javítása
Vhr. 90. § (1\A tokajhegyaljai borvidékről származó must és bor javítására csak a tokajhegyaljai borvidékről származó mustból, a tokajhegyaljai borvidéken sűrített vagy töményített mustot, illetőleg csak a tokajhegyaljai borvidékről származó fonnyasztott szőlőt szabad felhasználni.
(2) A Tokaji szamorodni, Tokaji máslás és Tokaji aszú szesztartalma - a természetes édesség fenntartása érdekében - magasfokú borpárlat hozzáadásával legfeljebb 4 térfogatszázalékkal növelhető úgy, hogy azáltal a szesztartalom a közfogyasztás céljára történő forgalombahozatal időpontjában a 16.5 térfogatszázalékot ne haladja meg. Az engedélyezési eljárásra nézve a 68. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók. A tokajhegyaljai borvidékről származó egyéb borok borpárlattal történő javítása tekintetében a 63. § rendelkezései az irányadók.
A tokaji borok palackozása és címkézése
Vhr. 91. § (1) Tokaji szamorodnit, Tokaji máslást, Tokaji aszút és Tokaji esszenciát kizárólag márkázva és palackozva szabad közfogyasztás céljára forgalomba hozni és palackozásához csak tokaji alakú, színtelen palackot szabad felhasználni. Tokaji pecsenyebor palackozásához csak rajnai alakú palack használható. A márkázási eljárásra nézve a 83. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) Tokaji szamorodnit és Tokaji aszút palackból poharanként is ki lehet mérni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti palackozási kötelezettség nem terjed ki a tokajhegyaljai borvidéken a termelők által forgalombahozott sajáttermésű Tokaji szamorodni, Tokaji máslás, Tokaji aszú és tokaji esszencia borokra.
Must, bor és ízesítő anyagok bevitele a tokajhegyaljai borvidékre
Vhr. 92. § (1) A tokajhegyaljai borvidék területére 15 litert meghaladó mennyiségben más borvidékről származó mustot és bort előzetes engedéllyel szabad bevinni. Az engedély megadása a főfelügyelete alatt álló vállalatok tekintetében az élelmezésügyi miniszter, mások esetében a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik.
(2) A tokajhegyaljai borvidék területére bevitt mustot és bort a tokajhegyaljai borvidékről származó musttól és bortól elkülönítve, külön helyiségben kell tartani és hordóját (tartályát) olyan megjelöléssel kell ellátni, amely a must, illetőleg a bor más helyről való származását kétséget kizáró módon feltünteti. A kizárólag házi fogyasztás céljára behozott idegen eredetű must és bor tokajhegyaljai musttal és borral egy helyiségben is tartható, származását azonban a hordón (tartályon) ilyen esetben is fel kell tüntetni,
(3) Nem vonatkoznak az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a tokajhegyaljai borvidék területére közfogyasztás céljára való forgalombahozatal végett bevitt palackozott borokra és a gyógyborokra.
(4) A tokajhegyaljai borvidék területére 15 litert meghaladó mennyiségben bevitt must vagy bor megérkezését a beviteli engedély bemutatása mellett 3 napon belül be kell jelenteni a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnek. A bejelentésben fel kell tüntetni a must vagy bor származását, minőségét, mennyiségét és rendeltetését (eladás, kimérés, raját fogyasztás stb.) is. A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv a bejelentés megtörténtét a beviteli engedélyen igazolni és a bejelentésekről nyilvántartást vezetni köteles.
Vhr. 93. § A tokajhegyaljai borvidékre sűrített mustot, mazsolaszőlőt, aszúszőlőt, továbbá borhamisításra alkalmas déligyümölcsöt, valamint ízesítő anyagot tartalmazó vegyi készítményeket a rendes üzleti forgalom, az üzemi működés, illetőleg a háztartás ellátásához szükséges mennyiséget meghaladó mértékben bevinni, vagy ott készletben tartani tilos.
IV. GYÓGYBOROK
(1) A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyborok (gyógyszeresborok) készítésére és forgalombahozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv utasításai az irányadók.
(2) A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe fel nem vett gyógyborok készítésére és forgalombahozatalára a földművelésügyi és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben az egészségügyi miniszter adhat engedélyt.
(3) A gyógyszereket tartalmazó gyógyborokat csak gyógyszertárakban szabad árusítani.
(4) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései a gyógyborokra annyiban irányadók, hogy azok készítéséhez alap- vagy nyersanyagként csak a jelen törvényerejű rendeletnek megfelelő természetes bort szabad felhasználni.
V. PÁRLATKÉSZlTÉS
A pálinkafőzés és borpárlatkészítés feltételeit a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter, a párlat készítésére jogosító engedély megadásának feltételeit a földművelésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértésben az élelmezésügyi miniszter állapítja meg. Vhr. 94. § A pálinkafőzés és borpárlatkészítés, valamint a párlat készítésére jogosító engedély megadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.
VI. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
(1) A jelen törvényerejű rendelet alapján elsőfokon - a (2)-(4) bekezdésben említett kivételekkel - a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve jár el.
(2) A községi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve jár el elsőfokon:
a) egyénileg gazdálkodó termelők szőlő- és gyümölcsöstelepítési, szőlőátoltási, felújítási és szőlőkivágási ügyeiben;
b) gyümölcsfakivágás engedélyezése ügyében esetenként 5 db fáig.
(3) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve jár el elsőfokon:
a) az állami gazdaságok, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szőlő- és gyümölcsöstelepítési ügyeiben;
b) szőlő- és gyümölcsfaiskolai lerakatok engedélyezése ügyében.
(4) Árutermelő gyümölcsfaiskolák engedélyezése ügyében a földművelésügyi miniszter dönt.
(1) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseinek megtartását az I. részben foglalt szabályok tekintetében a mezőgazdasági szakigazgatási szervek és az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, a II-V. részben foglalt szabályok tekintetében a mezőgazdasági szakigazgatási szervek, a pénzügyőrség, az Országos Borminősítő Intézet, a Budapesti Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet, a megyei és városi minőségvizsgáló intézetek, valamint a borellenőrző bizottságok, végül a forgalombahozatalt illetően a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet és az Állami Kereskedelmi Felügyelet is ellenőrzi.
(2) Az ellenőrző szervek képviselői a szerv ellenőrzési jogkörébe utalt feladatokkal kapcsolatban jogosultak minden olyan helyiségben, amely bor vagy szaporítóanyag előállítására, elhelyezésére, kezelésére, átvételére és forgalombahozatalára szolgál, valamint az azokkal kapcsolatos egyéb helyiségekben - a szükség szerint a rendőri szervek támogatásával - szemlét tartani, a szaporítóanyagból, az italokból és az anyagokból mintát venni, az üzleti könyveket, feljegyzéseket, számadásokat és egyéb iratokat megtekinteni és azokról másolatot készíteni.
(3) A posta, az Államvasutak, valamint az egyéb közlekedési és fuvarozási vállalatok - az ellenőrzés elősegítése céljából - kötelesek a szaporítóanyagok, továbbá a bor és a borhamisításra alkalmas anyagok szállítására vonatkozó adatokat az ellenőrzést végző személyekkel - azok kívánságára - közölni.
(4) Az ellenőrzés során gyanusnak talált italok vegyi elemzését az Országos Borminősítő Intézet, továbbá a megyei és városi minőségvizsgáló intézetek végzik.
Szőlő- és gyümölcsfaiskolák ellenőrzése
Vhr. 95. § A megyei mezőgazdasági osztály és az OMMI évente legalább kétszer köteles vizsgálatot tartani minden árutermelő szőlő- és gyümölcsfaiskolában, valamint lerakatban. Az ellenőrzési eredményt be kell vezetni a nyilvántartási naplóba. Ha az ellenőrzés során a Tvr-be vagy a jelen rendeletbe ütköző szabálytalanság állapítható meg, haladéktalanul intézkedni kell a szabálysértési eljárás megindítása iránt.
Borellenőrző bizottságok
Vhr. 96. § (1) A Tvr-nek és a jelen rendeletnek a borgazdálkodással kapcsolatos rendelkezései fokozott ellenőrzése végett minden megyében borellenőrző bizottságot kell szervezni. A borellenőrző bizottság megszervezése a megyei mezőgazdasági osztály feladata.
(2) A borellenőrző bizottság feladata működési területén az ellenőrzési munka összehangolása, irányítása, és időnként ellenőrzés tartása. A borellenőrző bizottság működéséről negyedévenként beszámolni köteles a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjének, ha pedig általános intézkedés szükséges, javaslatot köteles a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter elé terjeszteni.
(3) A borellenőrző bizottság elnökből és négy tagból áll. A bizottság elnöke a megyei kertészeti felügyelő, tagjai a megyei pénzügyőri parancsnokság, a Kereskedelmi Felügyelet megyei kirendeltsége, az állami pincegazdaság egy-egy szakértő képviselője, valamint a megyei rendőrkapitányság megbízottja.
(4) A borellenőrző bizottság elnöke és tagjai együttesen, illetőleg az elnök és a tagok külön-külön végezhetnek ellenőrzést.
(5) A borellenőrző bizottság működéséről annak elnöke a földművelésügyi és az élelmezésügyi minisztert minden naptári negyedév végén jelentésben tájékoztatni köteles.
Az italok ellenőrzésének módja
Vhr. 97. § (1) A Tvr. II-V. részében és a jelen rendelet 43-93. §-aiban foglalt rendelkezések megtartását a mezőgazdasági szakigazgatási szervek kertészeti, illetőleg szőlészeti és borászati szakképesítéssel rendelkező dolgozói közül a 23. számú mellékletnek megfelelő igazolvánnyal ellátott dolgozói ellenőrizhetik. Igazolvánnyal a borellenőrző bizottságok tagjait is el kell látni. A Földművelésügyi Minisztérium dolgozóit a földművelésügyi miniszter, más mezőgazdasági szakigazgatási szervek dolgozóit és a borellenőrző bizottság tagjait a megyei mezőgazdasági osztály vezetője látja el igazolvánnyal.
(2) A legfőbb ellenőrzés az állami pincegazdaságok tekintetében az élelmezésügyi miniszter, mások tekintetében a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik.
Vhr. 98. § Aki mustot vagy bort valamely borvidék, helység, bortermőhely szerinti elnevezéssel, vagy valamely termelő nevére vagy pincéjére való hivatkozással tart raktáron vagy hoz forgalomba, az ellenőrző szerv képviselőjének felszólítására köteles annak származását eredeti számla vagy fuvarokmány felmutatásával, esetleg más alkalmas módon igazolni. Igazolás hiányában a Szakértő Bizottság szakvéleménye az irányadó. A forgalomba hozott borok fajtaazonosságát és évjáratát illetően ugyancsak a Szakértő Bizottság véleménye az irányadó.
Vhr. 99. § (1) Az ellenőrzés alkalmával észlelt szabálytalanság esetén a 24. számú mellékletnek megfelelő jegyzőkönyvet kell 3 példányban készíteni.
(2) Ha az ellenőrzés alkalmával a Tvr-ben vagy a jelen rendeletben tiltott cselekmény elkövetésének alapos gyanúja mutatkozik, a gyanúsnak talált italból 3, egy-egy literes mintát kell venni, s ugyanakkor meg kell mintázni az ital készítéséhez felhasználásra szánt, vagy felhasznált anyagot is. A kimérő helyiségben (söntésben) levő italból vett mintán felül az azzal azonosnak jelzett pincebeli borból is minden esetben külön mintát kell venni. Ha az italból a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, abból kisebb mennyiség is felhasználható mintának, ezt a körülményt azonban a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(3) A mintavételhez szükséges palackokat a mintaadásra kötelezett díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani. Megfelelő palackok hiányában azok beszerzéséről a mintaadásra kötelezett költségére kell gondoskodni.
(4) A továbbiakban a mintavételre, valamint a minta tartósítása, lezárása és megjelölése tekintetében a MSZ 9460. számú szabvány az irányadó.
(5) Egy minta és a jegyzőkönyv egy példánya a mintaadásra kötelezettet, a két további minta és a jegyzőkönyv két példánya az ellenőrző szerv képviselőjét illeti. A fel nem használt mintákat egy évig meg kell őrizni.
(6) Amennyiben az azonosnak jelzett boroknak az ellenőrzés alkalmával végzett vizsgálata 0.5 térfogatszázaléknál nagyobb eltérést mutat, a szeszfok vizsgálat eredményét is fel kell venni a jegyzőkönyvbe.
Vhr. 100. § (1) Mintavétel esetén a mintát vegyelemezni kell. A minta vegyelemzését az OBI, a Budapesti Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet, továbbá a megyei és városi minőségvizsgáló intézetek, valamint - a kereskedelmi forgalombahozatallal kapcsolatban - a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet önállóan végezheti. A többi ellenőrző szerv a vett mintát vegyelemzés végett - a mintavételnél készült jegyzőkönyv egy példányával együtt - az OBI-hoz köteles megküldeni. A vegyelemzéssel kapcsolatban felmerült vita esetén az OBI vegyelemzése az irányadó.
(2) Ha a felmerült kérdés kizárólag vegyvizsgálat alapján nem tisztázható, a Szakértő Bizottsághoz kell fordulni.
Borgazdálkodási rendelkezések kifüggesztése
Vhr. 101. § Minden kimérő helyiségben szembetűnő helyen ki kell függeszteni a borgazdálkodásról szóló jogszabályi rendelkezéseknek a 25. számú mellékletben foglalt kivonatát.
A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései alá tartozó italok, anyagok és eljárások szakértői vizsgálatára, továbbá az ezekkel kapcsolatos szakvélemények felülbírálására és a végleges szakvélemény megadására Országos Borvizsgáló Szakértő Bizottságot kell alakítani.
Országos Borvizsgáló Szakértő Bizottság
Vhr. 102. (1) A Szakértő Bizottság a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium két-két, továbbá az Egészségügyi, a Belkereskedelmi, a Külkereskedelmi és a Pénzügyminisztérium egy-egy képviselőjéből, valamint öt más borászati szakemberből áll. A Szakértő Bizottság tagjait és ezek közül annak elnökét, elnökhelyettesét és titkárát az élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter nevezi ki.
(2) A Szakértő Bizottság működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadásokat az OBI költségvetésében kell előirányozni.
(3) A Szakértő Bizottság tagjait ülésenként díjazás illeti meg.
(4) A Szakértő Bizottság szervezeti szabályzatát, részletes feladatkörét és ügyrendjét, továbbá a tagok díjazását a 26. számú melléklet tartalmazza.
VII. ZARÓRENDELKEZÉSEK
Amennyiben a cselekmény csalásnak (BHÖ. 447-451., 230. pont) vagy árdrágító visszaélésnek (BHÖ. 265. pont) nem minősül, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki forgalombahozatalra szánt bort, mustot, csemegebort, borpárlatot, pezsgőt vagy habzóbort a jogszabályban meg nem engedett anyag felhasználásával állít elő, illetőleg kezel, vagy aki ilyen módon előállított vagy kezelt italt tudva forgalomba hoz.
Szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki:
a) szőlőt vagy gyümölcsöst a jelen törvényerejű rendelet szabályai ellenére engedély nélkül telepít vagy felújít, szőlőt vagy gyümölcsfát engedély nélkül kivág;
b) szőlőt vagy gyümölcsöst nem a jogszabályban meghatározott szaporítóanyaggal vagy nem nagyüzemi művelésre alkalmas módon telepít;
c) nem tartja meg az élősövény, szőlő, gyümölcs-vagy egyéb bokor, gyümölcs- vagy egyéb fa ültetésére (telepítésére) a határtól megszabott távolságot;
d) szőlőátoltási kötelezettségét határidőre nem teljesíti;
e) engedély nélkül létesít vagy tart fenn árutermelő szőlő- vagy gyümölcsfaiskolát, a fenntartás vagy a szaporítóanyag forgalombahozatalának szabályait megszegi;
f) házi szőlő- vagy gyümölcsfaiskolájában előállított szőlőszaporítóanyagot engedély nélkül hoz forgalomba, vagy gyümölcsfa-szaporítóanyagot hoz forgalomba;
g) a jelen törvényerejű rendelet tilalma ellenére italt közfogyasztás céljára forgalomba hoz, vagy a megengedettnél nagyobb mennyiségben állít elő;
h) a bor előállításához vagy kezeléséhez nem engedélyezett anyagot erre a célra forgalomba hoz, vagy a bor tiltott módon való előállítására vagy kezelésére tanácsot ad, útmutatást készít, vagy ilyet terjeszt;
i) a jelen törvényerejű rendeletnek a bor palackozására, címkéjére, elnevezésére vagy megjelölésére vonatkozó szabályait megszegi;
j) a tokajhegyaljai zárt területre vonatkozó előírásokat megszegi;
k) a bor előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezéseket egyébként megszegi.
Szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki:
a) bor előállításához vagy kezeléséhez nem engedélyezett anyagot a bor előállítására, kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségben tart;
b) csak márkajeggyel forgalomba hozható borfajtát anélkül forgalomba hoz.
Vhr. 103. § A büntető vagy szabálysértési eljárás megindítása érdekében tett feljelentéshez mellékelni kell az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv egy példányát és a vett minta vegyelemzésének adatait, illetőleg a Szakértő Bizottság szakvéleményét is.
(1) A szabálysértés miatt az eljárás a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.
(2) A szabálysértést megállapító határozatban a jogszabályellenesen telepített vagy pótlásra használt szőlő és gyümölcsfa kivágását, az engedély nélkül működő árutermelő szőlő-, illetőleg gyümölcsfaiskolában talált, valamint a jogszabályellenesen forgalombahozatalra szánt, vagy forgalomba hozott szaporítóanyag elkobzását és a meg nem felelő minőségű, illetőleg telepítésre vagy pótlásra nem engedélyezett szaporítóanyag megsemmisítését is el kell rendelni. A határtól nem kellő távolságra telepített élősövény, szőlő, gyümölcs- vagy egyéb bokor, gyümölcs- vagy egyéb fa áttelepítését kell elrendelni; ha a termelő e kötelezettségének 30 napon belül nem tesz eleget, a községi tanács végrehajtó bizottsága a termelő költségére köteles a növény kivágásáról gondoskodni.
(3) Az átoltási kötelezettség megszegése miatt hozott szabálysértési határozatban a kötelezettség teljesítésére újabb egy éves határidőt kell megszabni, s ennek eredménytelensége esetén - az illetékes mezőgazdasági szakigazgatási szerv feljelentésére - a szabálysértési eljárást meg kell ismételni.
(4) A 32. §-ban megállapított szabálysértés esetén el kell rendelni a meg nem engedett módon előállított, illetőleg kezelt ital és a hamisításra szolgáló anyag elkobzását, abban az esetben is, ha a szabálysértési eljárást lefolytatni bármilyen okból nem lehet. Az ipari célokra felhasználható elkobzott italokat denaturálni és értékesíteni kell. Azokat az elkobzott italokat, amelyek ipari célra való felhasználásra sem alkalmasak, vagy amelyeket denaturálni nem érdemes, meg kell semmisíteni.
(5) Ha az ital elkobzása bármilyen okból nem foganatosítható, a szabálysértés miatt megbírságolt személyt a hamisított ital mennyiségének megfelelő ital forgalmi értékének megfizetésére is kötelezni lehet.
(6) A 32. §-ban vagy a 33. § g)-k) pontjában meghatározott szabálysértést megállapító jogerős határozatot közölni kell a kimérés helye szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztályával és az állami vállalat vagy szövetkezet irányító szervével, ha az elkövető termelői borkimérési engedéllyel vagy italmérési engedéllyel rendelkezik, vagy ha a szabálysértést italmérésre vagy italárusításra jogosult üzlet (üzem) keretében követték el.
(1) A jelen törvényerejű rendelet 1959. évi július hó 1. napján lép hatályba.
(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben -a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter együttesen gondoskodik.
(3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1936. évi V. törvény, az 5.270/ 1942. M. E. rendelet (R. T. 2.628. oldal), a 114/1950. (IV. 20.) MT és az 53/1952. (VI. 26.) MT rendeletek teljes egészükben, továbbá az 1938. évi XXXI. törvénynek és a 4.600/ 1947. (V. 11.) ME rendeletnek még hatályos rendelkezései, valamint a 3.970 1943. ME rendelet (R. T. 1.686. oldal) 3. és 4. §-ai, s az 1/1955. (I. 5.) MT rendelet 2. §-ának 2. pontja hatályukat vesztik, a 121/1950. (IV. 25.) MT rendelet 16. §-ának (2) bekezdése pedig a jelen törvényerejű rendeletnek megfelelően módosul.
Hatálybalépés
Vhr. 104. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A jelen rendelet hatálybalépése előtt az ebben foglalt szabályozástól eltérően palackozott borok, valamint a Tokaji szamorodni bor márkázás nélkül az 1960. évi március hó 31. napjáig hozható forgalomba.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a 70.000/1936. FM rendelet (R. T. 1.015. oldal), a 85.000/1938. FM rendelet (R. T. 3.128. oldal), továbbá a 63.000/1947. (VI. 19.) FM, a 16.002/1950. (I. 7.) FM, a 16.013/1950. (VI. 1.) FM, a 16.033/1950. (VII. 19.) FM, a 18.018/ 1951. (II. 7.) FM, a 18.025/1951. (III. 6.) FM rendelet még hatályos rendelkezései, valamint a 77.397/1942. FM rendelet (R. T. 1.801. oldal), a 15.042/ 1949. (XII. 31.) FM, a 16.139 1950. (XI. 24.) FM, a 250.700 1951. (III. 6.) ÉlmM, a 18.103/1951. (X. 23.) FM, a 4/1954. (III. 21.) FM, a 13/ 1954. (XII. 31.) FM, a 8/1955. (IV. 15.) FM, a 15/1955. (VIII. 13.) FM, a 6/1956. (VI. 1.) FM és a 16/1956. (X. 18.) FM rendelet, végül a 77/1955. (Mg. É. 29.) FM utasítás.
Dögei Imre s. k.,
földművelésügyi miniszter
Kovács Imre s. k.,
élelmezésügyi miniszter.
1/a számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
1/b számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
2 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
F) TERMESZTÉSRE JAVASOLT EGYÉB MINŐSÉGI BORSZŐLŐFAJTÁK JEGYZÉKE.
Az Alföldi borvidék, valamint a Dunántúli, Észak-Magyarországi és Nyírségi bortermőhelyek nagy kiterjedésű és változatos termesztési viszonyú területein a választék bővítése végett a javasolt fő fajtákon kívül még a következő minőségi borszőlő-fajták is javasoltak, illetőleg ezek telepítésre és felújításra való felhasználása szintén engedélyezhető.
G) TERMESZTÉSRE FELHASZNÁLHATÓ SZŐLŐALANYFAJTÁK JEGYZÉKE.
Az ország egész szőlőterületén telepítéshez, felújításhoz, pótláshoz, illetőleg oltványkészítéshez csak a következő amerikai alanyfajtákat szabad felhasználni:
a) Riparia portalis
b) Berlandieri x Riparia Teleki-Kober 5 BB, Teleki 5 A, 5 C és 8 B
c) Rupestris du Lot (monticola)
d) Chasselas x Berlandieri 41 B
e) Aramon x Rupestris Ganzin 1
f) Mourvedre x Rupestris 1202 C
g) Riparia x Rupestris 101-14
h) Riparia x Rupestris 3309 C
A Berlandieri x Riparia Teleki 5 A és 8 B alanyfajták a szőlők alanyául továbbra is felhasználhatók ugyan, de anyatelepet ezekkel már nem szabad létesíteni,
3 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
4 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
5 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
Állami, kísérleti, tan- és célgazdaságokban, valamint mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti csoportokban az új szőlőknél alkalmazandó telepítési rendszerek és művelési módok
Kötött talajon:
a) A sík és enyhe (15%-ig terjedő) lejtésű, sorközjáró gépekkel munkálható területeken, valamint az ennél meredekebb, de terraszírozással síkká vagy enyhelejtésűvé alakítható területeken az alkalmazandó művelési mód: az egysíkú bakművelés, Guyot, alacsony kordon- vagy más egysíkú művelés, lehetőleg huzalos támasz mellett; a sor- és tőtávolság: 150-160 cm x 80-120 cm. A sorok iránya lehetőleg a főlejtési irányra keresztben haladjon.
b) A meredekebb (15-30%-ig terjedő) lejtésű, csörlővel munkálható területeken az alkalmazandó művelési mód: az egysíkú bakművelés, Guyot, alacsony kordon- vagy más egysíkú művelés, huzalos vagy karós támasz mellett; a sor- és tőtávolság: 120 cm x 100-110 cm. A sorok iránya lehetőleg a lejtővel megegyező irányban haladjon. A sorközöket az erózió elleni védekezés céljából skatulyázni, vagy tányérozni kell.
c) Az erősebb (30%-nál nagyobb) lejtésű vagy erősen hullámos felszínű területeken, ahol gépi művelés nem lehetséges, az alkalmazandó művelési mód: a kehelyalakú bakművelés, karós támasz mellett; a sor- és tőtávolság: 100 cm x 100 cm, vagy 120 cm x 100 cm. A sorközöket az erózió elleni védekezés céljából skatulyázni vagy tányérozni kell.
Homok talajon:
a) Sík fekvésű vagy enyhe lejtésű, továbbá olyan szélhordta buckás területeken, amelyek talajegyengetéssel sík területté munkálhatók, az alkalmazandó művelési mód: csapos fejművelés vagy más egysíkú művelés, huzalos támasz mellett; a sor- és tő-távolság:
- jó aljtalajú, szelídebb és több humuszt tartalmazó homokon, sorközjáró gépek alkalmazására, 150-160 cm x 70-100 cm,
- szárazabb jellegű, szélhordta homokon, hidas traktorral való művelésre 120-125 cm x 70-90 cm.
b) Igen laza, vagy buckás, szélhordta futóhomokon művelési módként a gyalogművelést célszerű alkalmazni. Sor- és tőtávolság: hidas traktorral vagy fogatos kapával történő művelésre 100 cm x 60 cm. A sorok iránya az uralkodó széljárásra lehetőleg keresztirányban haladjon.
A szőlőtermesztésre kijelölt homoktalajú területeken a defláció és szélverés megakadályozása érdekében a talaj szerkezetére, a széljárás irányára és erejére figyelemmel, 250-500 m-ként 30-40 m széles gyümölcsfapászták telepítéséről kell gondoskodni. Szükség esetén a szőlősorokban vagy az utak mellett, 50-100 m-ként szabad meg a szél elleni védekezés céljából gyümölcsfasorokat telepíteni. Ezen kívül gyümölcsfát a szőlő közé ültetni nem szabad.
6 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
SZŐLŐKBEN ÉS GYÜMÖLCSÖSÖKBEN KÖTELEZŐ NÖVÉNYÁPOLÁSI, ILLETŐLEG NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁK
I. Kötelező növényápolási munkák valamennyi gyümölcsfánál és gyümölcsbokornál
1. A gyümölcsfák koronájából csonkok meghagyása nélkül, le kell vágni az elszáradt, beteg szuvas, vértetves, rákos, továbbá pajzstetű, monilia, lisztharmat, körtevarasodás és taplógomba kártétele következtében elpusztult vagy menthetetlenül fertőzött ágat, gallyat és vesszőt. A fák koronájáról le kell szedni és a helyszínen el kell égetni a téli hernyófészkeket, lepketojáscsomókat, le nem hullott száraz leveleket és levélcsomókat, gyümölcsmúmiát, taplógombát és fagyöngyöt.
2. A száraz és beteg részek eltávolításával egyidejűleg a termőfelület lehetőség szerinti növelésének szem előtt tartásával meg kell ritkítani a fa koronájának azokat a sűrű részeit, amelyek a permetezést akadályozzák.
A gyümölcsbokrokat hasonlóképpen meg kell ritkítani, illetőleg a pajzstetűvel menthetetlenül fertőzött ribiszkebokrokat meg kell semmisíteni,
3. A fán található minden nagyobb sebet (nyúlrágás, fagyfolt stb.) minden elhalt, élettelen résztől meg kell tisztítani, széleit és fás részét éles késsel simára kell vágni és megfelelő sebfedő réteggel kell ellátni.
4. A cserepes kérgű fák törzsét és vastagabb ágait az elváló, elhalt kéregrészektől - a fatest megsértése nélkül - kéregkaparó vassal meg kell tisztítani és a kéregkaparás után drótkefével le kell kefélni. A lekerült kaparékot mélyen el kell ásni vagy el kell égetni.
5. Az 1-4. pontban foglalt gondozási munkákat minden évben legkésőbb a rügyfakadás előtti első permetezésig végre kell hajtani. A csonthéjas gyümölcsű és a diófákról a száraz és beteg részeket azonban lehetőleg augusztus vagy szeptember hónapban kell eltávolítani.
II. Kötelező növényápolási, illetőleg növényvédelmi munkák szőlőben és gyümölcsösben
a) Növényápolási munkák gyümölcsösben
6. Gyümölcsösben gabonafélét, fűvet, évelőtakarmánynövényeket, valamint szudáni füvet, kukoricát (kukorica csalamádét), napraforgót, cirkot, kendert, vagy egyéb magasnövésű (1 m-nél magasabb) köztesnövényt - szőlő kivételével - termeszteni tilos. Alacsonynövésű kapásnövényeket köztesnövényként olyan mértékben szabad ültetni, hogy azok a gyümölcsfák fejlődésére káros hatással ne legyenek.
A termesztési tilalom nem vonatkozik a zöldtrágyázást szolgáló növényekre, futóhomokon a talaj megkötését célzó ritka rozsvetésre, valamint öntözéses gyümölcsösben a talaj szerkezetének javítását célzó 1-2 éves fűvekre és évelő takarmánynövényekre.
7. A 6. pont szerint köztesnövényként ültethető, illetőleg vethető növényeket a gyümölcsfák törzséhez 2 m-nél közelebb ültetni, illetőleg vetni nem szabad.
8. A talajt - a homok-területek kivételével - minden év őszén, az erősebb fagyok beálltáig, elsősorban gépi vagy fogatos talajművelő eszközzel meg kell művelni.
Tavasszal és nyáron a talajt - a szükség szerint végzett talaj munkával - lazán és gyommentesen kell tartani.
A szervestrágyát, továbbá az esetleg alkalmazott foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel az őszi talajmunka előtt, a nitrogéntartalmú műtrágyákat pedig tavasszal kell a talajba juttatni.
9. Újonnan ültetett fákon tavasszal - rügyfakadás előtt - koronaalakító metszést kell végezni. A koronaalakító, illetőleg koronaerősítő metszést minden évben meg kell ismételni mindaddig, amíg a korona megkívánt alakját és szerkezeti szilárdságát eléri.
10. Az őszibarackfákat évenként rendszeresen termőre kell metszeni. A törpealanyú fáknál a nem termő időszakot a lehetőséghez és az alkalmazott művelési módhoz képest termőre metszéssel, vagy egyéb, a termőkor elérését elősegítő eljárással meg kell rövidíteni.
11. Bő termés esetén a szükség szerint az erre alkalmas fajtájú gyümölcsöknek megritkításáról, illetőleg a túlterhelt ágaknak gyümölcsfatámrúddal vagy felkötözéssel az ágtörések elleni biztosításáról gondoskodni kell.
A lehullott gyümölcsöt lehetőleg naponta fel kell szedni és a gyümölcsösből el kell távolítani.
12. A nyers fogyasztásra szánt gyümölcsöt - a kajszi és őszibarack kivételével - szár nélkül leszedni vagy a fáról lerázni nem szabad. A leszedett gyümölcs közé hullott gyümölcsöt keverni tilos. Kizárólag ipari feldolgozásra alkalmas gyümölcs szedésére az előbbi tilalmak nem vonatkoznak. Dió vagy mandula szüretelésénél kerülni kell a fának bottal, doronggal való súlyosabb megsebzését. A gyümölcsszüret után a fán gyümölcsöt hagyni nem szabad és a szüret közben lehullott gyümölcsöt a földről gondosan fel kell szedni még abban az esetben is, ha az semmiféle felhasználásra nem alkalmas. A felszedett romlott gyümölcsöt meg kell semmisíteni.
13. Az almafák és a köszméte bokrok lisztharmatos, a csonthéjas gyümölcsű fák moniliás részeit, az őszibarackfák levélfodros hajtásait a gomba termőtestének kifejlődése előtt le kell vágni.
14. A bundásbogarat és cserebogarat rázással és szedéssel össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni.
15. Az almamoly irtására hernyófogó övet (hullámpapíröv, szalma-, sarjúszéna- vagy fagyapotkötél) kell június 10-től kezdődően, kéthetenként cserélve, rendszeresen alkalmazni. Kis és nagy araszoló rajzásának veszélye esetén október első napjaiban hernyóenyves övet kell felrakni.
16. A be nem kerített gyümölcsösben az almafát 15 éves koráig, egyéb gyümölcsfát pedig - a diófa kivételével - 6-8 éves koráig, nyúlrágás ellen ősszel legkésőbb november 15-ig be kell kötözni. A bekötözéshez lehetőleg sűrűszövésű sodronyhálót vagy nádat, napraforgó- vagy cirokszárat, rőzsét vagy száraz venyigét kell felhasználni.
b) Vegyszeres növényvédelmi munkák
17. Szőlőben rendszeres védekezést kell folytatni a szőlőperonoszpora ellen, valamint - fertőzés észlelésekor - a lisztharmat, a szőlőmoly, a szőlőilonca és a szőlőgyökértetű ellen. Ezenfelül a fellépő más kártevők és betegségek ellen a szükség szerint esetenként, illetőleg folyamatosan kell védekezni.
18. Gyümölcsösben az ország egész területén rendszeresen vegyszeres védekezést kell folytatni.
19. A fokozott növényvédelmi rendszabályok hatálya alá tartozó területeken (7. sz. melléklet) fekvő házikerti gyümölcsösben is permetezni kell:
- a kaliforniai pajzstetű ellen valamennyi gyümölcsfát és gyümölcsbokrot nyugalmi állapotban (rügyfakadás előtt vagy rügyfakadáskor), valamint a kaliforniai pajzstetű első és második nemzedékének rajzása idején;
- levéltetvek ellen az őszibarackfákat a szükség szerint;
- a poloskaszagú darazsak ellen az alma-, körte- és szilvafákat;
- a lombrágóhernyók (galagonya-, gyűrűs-, gyapjas-, sárgafaru-pille stb. hernyói) ellen az erőművi védekezésen felül a szükség szerint.
20. A házikerti gyümölcsösökben a fokozott növényvédelmi rendszabályok hatálya alá nem tartozó területeken is ajánlatos fertőzés észlelése esetén, különösen a kalifornia pajzstetű és - a lehetőség szerint - az egyéb kártevők és betegségek elleni védekezés.
21. A gyümölcsösben és a házikerti gyümölcsösben a védekezést a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata hivatalos "Növényvédelmi útmutatójá"-ban, valamint a "Gyümölcsfák permetezése" című útmutatójában foglaltak szerint kell végezni. A védekezés elmulasztása az 1956. évi 9. törvényerejű rendelet 12. §-a szerint bűntett, illetőleg 13. §-a szerint szabálysértés.
7 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
8/a számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
8/b számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
9 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
10 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
11 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
12 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
13 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
14/a számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
14/b számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
15 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
16/a számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
16/b számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
17 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
18 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
19 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
20 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
21 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
22 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
23 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
24 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
25 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
Kivonat az 1959. évi 23. törvényerejű rendelet (Tvr.) és a 2/1959. (IX. 27.) F. M. - Élm. M. rendelet (Vhr.) borgazdálkodási rendelkezéseiből.
1. Közfogyasztás céljára tilos forgalomba hozni:
a) Tokaji esszencia kivételével 9 térfogatszázaléknál alacsonyabb szesztartalmú bort;
b) hibás, beteg és romlott bort, továbbá ecetesedésnek indult olyan bort, amelynek illósav tartalma - ecetsavban kifejezve - literenként aszú bornál a 2 grammot, vörös- és sillerbornál az 1,4 grammot, egyéb bornál pedig az 1,2 grammot meghaladja [Tvr. 17. § (2) bekezdés].
2. Aki bor forgalombahozatalával foglalkozik, köteles a pincéjében, raktárában és kimérő helyiségében levő italok tartályán az italok fajtáját, minőségét, illetőleg a jogszabályban meghatározott elnevezését feltüntetni.
Palackozott borok címkéjén csak a jogszabálynak megfelelő megjelölést szabad alkalmazni és ezenfelül fel kell tüntetni a termelő vagy palackozó üzem elnevezését és a palackozás helyét is. Megtévesztésre alkalmas szöveg vagy ábra használata tilos. [Tvr. 18 § (1)-(2) bekezdés]
3. Bort csak arra a borvidékre, helységre, bortermőhelyre, csak olyan szőlőfajtára, minőségre és csak annak a termelőnek a nevére vagy pincéjére utaló megnevezéssel szabad forgalombahozni, amely a must, illetőleg a bor valóságos származásának, jellegének és előállítási módjának megfelel. [Tvr. 19. § (1) bekezdés].
4. Bor forgalombahozatalával foglalkozó kereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalat, földművesszövetkezet és termelői borkimérés nevében valamely borvidékre, helységre, bortermőhelyre utaló megjelölést csak abban az esetben használhat, ha legalább 60%-ban az illető borvidékről, helységből vagy bortermőhelyről származó italokat árusít. (Tvr. 20. §)
5. Közvetlenül (direkt-) termő szőlőfajtából készült mustot és bort közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos.
Közvetlenül termő szőlőfajtából származó musttal vagy borral kevert mustot és bort - a kizárólag színjavítás céljából legfeljebb 10 százalékos arányban Otelló fajtájú vörösborral házasított európai (hazai) fajtájú vörös- és sillerbor kivételével - közvetlenül termő szőlőből származó mustnak, illetőleg bornak kell tekinteni. [Vhr. 85. § (1) és (3) bekezdés.]
6. Bor elnevezéssel csak a jogszabály rendelkezései szerint előállított bort szabad forgalomba hozni. Gyümölcsből szeszes erjedés útján nyert ital csak az illető gyümölcsre utaló megnevezéssel (almabor, meggybor stb.) hozható forgalomba. Egyéb italt borra utaló megnevezéssel forgalomba hozni nem szabad.
Csemegebort csak kifejezetten csemegebor, ürmösbort, csak kifejezetten ürmösbor vagy ürmös, habzóbort pedig csak kifejezetten habzóbor elnevezéssel szabad forgalomba hozni. [Tvr. 23. § (1)-(2) bekezdés.]
7. Tokaji szamorodnit, Tokaji máslást, Tokaji aszút és Tokaji esszenciát kizárólag márkázva és palackozva szabad közfogyasztás céljára forgalomba hozni és palackozásához csak tokaji alakú színtelen palackot szabad felhasználni. Tokaji pecsenyebor palackozásához csak rajnai alakú palack használható. Tokaji szamorodnit és tokaji aszút palackból poharanként is ki lehet mérni [Vhr. 91. § (1)-(2) bekezdés.]
8. Rajnai alakú palackot fehér bor, bordói alakú palackot vörös- és sillerbor palackozásához szabad felhasználni.
Gyorsfogyasztásra szánt bor palackozásához füredi alakú palackot kell használni.
Csemege- és ürmösbor palackozásához füredi alakú, kivételesen rajnai, illetőleg bordói alakú palack használható [Vhr. 78. § (1)-(3) bekezdés.]
9. Palackozott bor palackján címkét kell alkalmazni. A palackon a bor évjárata feltüntethető. Márkázott bor palackján az évjárat feltüntetése kötelező.
A címkén a termelő vagy palackozó üzem megnevezésén és a palackozás helyén kívül fel kell tünteni a bor elnevezését, illetőleg a bor minőségi vagy származási megjelölését is. A címkén tilos a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármilyen rajz vagy szöveg alkalmazása.
A rajnai és a bordói alakú palackot kupakkal is el kell látni. (Vhr. 79. §)
10. Amennyiben a cselekmény csalásnak (BHÖ. 447-451., 230. pont) vagy árdrágító visszaélésnek (BHÖ. 265. pont) nem minősül, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki forgalombahozatalra szánt bort, mustot, csemegebort, borpárlatot, pezsgőt vagy habzóbort a jogszabályban meg nem engedett anyag felhasználásával állít elő, illetőleg kezel, vagy aki ilyen módon előállított vagy kezelt italt tudva forgalomba hoz. (Tvr. 32. §)
Szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki:
a Tvr. tilalma ellenére italt közfogyasztás céljára forgalomba hoz, vagy a megengedettnél nagyobb mennyiségben állít elő;
a bor előállításához vagy kezeléséhez nem engedélyezett anyagot erre a célra forgalomba hoz, vagy a bor tiltott módon való előállítására vagy kezelésére tanácsot ad, útmutatást készít, vagy ilyet terjeszt;
a Tvr-nek a bor palackozására, címkéjére, elnevezésére vagy megjelölésére vonatkozó szabályait megszegi;
a bor előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezéseket egyébként megszegi (Tvr. 33. §).
Szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki
a) bor előállításához vagy kezeléséhez nem engedélyezett anyagot a bor előállítására, kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségben tart;
b) csak márkajeggyel forgalomba hozható borfajtát anélkül forgalomba hoz. (Tvr. 34. §)
26 számú melléklet a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelethez
Az Országos Borvizsgáló Szakértő Bizottság szervezeti szabályzata és ügyrendje. [2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelet 102. §]
1. Az Országos Borvizsgáló Szakértő Bizottság (a továbbiakban: Szakértő Bizottság) feladata:
a) az 1959. évi 23. törvényerejű rendelet és a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM rendelet rendelkezései alá eső italok és az azok kezelésére használt anyagok vegyelemeztetése, illetőleg érzékszervi úton való megvizsgálása, továbbá az italok előállításánál és kezelésénél alkalmazott eljárások vizsgálata, valamint szakvélemény adása;
b) szakvélemények felülbírálása és a végleges szakvélemény megadása;
c) peres ügyekben szakvéleményadás;
d) márkázási ügyekben való döntés;
e) a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter által feladatkörébe utalt ügyekben való döntés.
A Szakértő Bizottság részére a vegyelemzést az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI) végzi.
2. A Szakértő Bizottság székhelye: Budapest, II. Bem tér 2. szám,
3. A Szakértő Bizottság (kör-) pecsétje: Országos Borvizsgáló Szakértő Bizottság, Budapest.
4. A Szakértő Bizottság felügyeleti hatósága: Földművelésügyi Minisztérium.
5. A Szakértő Bizottság a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium két-két, továbbá az Egészségügyi, a Belkereskedelim, a Külkereskedelmi és a Pénzügyminisztérium egy-egy képviselőjéből, valamint öt más borászati szakemberből áll. A Szakértő Bizottság tagjait és ezek közül annak elnökét, elnökhelyettesét és titkárát az élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter nevezi ki. A Szakértő Bizottság előadója az OBI igazgatója.
A Szakértő Bizottság elnöke, elnökhelyettese, titkára és tagjai visszahívhatók és helyettük mások nevezhetők ki.
6. A Szakértő Bizottság működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadásokat az OBI költségvetésében kell előirányozni.
7. A Szakértő Bizottság elnöke, elnökhelyettese, titkára és tagjai működésük megkezdését megelőzően a Földművelésügyi Minisztérium illetékes miniszterhelyettese előtt szakértői esküt (fogadalmat) kötelesek tenni.
8. A Szakértő Bizottság tagjait ülésenként 40 Ft szakértői díj illeti meg.
9. A Szakértő Bizottság a szükség szerint tartja üléseit. A Szakértő Bizottság üléseinek összehívásáról az elnök rendelkezése szerint az előadó köteles gondoskodni. A Szakértő Bizottság üléseit az OBI hivatalos helyiségében (Budapest, II., Bem tér 2. szám alatt) tartja.
Az üléseket az elnök vezeti. A Szakértő Bizottság határozatképességéhez az elnökön kívül legalább hat tag jelenléte szükséges.
A Szakértő Bizottság ülései nem nyilvánosak.
A Szakértő Bizottság a tárgyalt ügyekben szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A Szakértő Bizottság határozatait jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvbe a távolmaradt tagok nevét és távolmaradásuk okát is fel kell venni. A jegyzőkönyvet az elnök és az általa kijelölt egy tag, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.
10. A Szakértő Bizottság iratait az elnök írja alá.
11. A Szakértő Bizottság ügykezelését az OBI végzi.
12. A Szakértő Bizottság elnökének feladata:
a) a Szakértő Bizottság munkájának irányítása;
b) a Szakértő Bizottság üléseinek összehívásáról való döntés;
c) a Szakértő Bizottság üléseinek vezetése;
d) a Szakértő Bizottság iratainak aláírása;
e) a Szakértő Bizottságnak hatóságok és más szervek előtt való képviselete.
Az elnök feladatkörét az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el.
13. A Szakértő Bizottság titkárának feladata:
a) a Szakértő Bizottság ülései jegyzőkönyvének vezetése;
b) a Szakértő Bizottság határozatainak írásba foglalása.
14. A Szakértő Bizottság előadójának feladata:
a) az elnök rendelkezése szerint a Szakértő Bizottság üléseinek összehívása;
b) az ügyeknek a Szakértő Bizottság üléseire való előkészítése és az ülésen való ismertetése;
c) a Szakértő Bizottsághoz küldött italminták kémiai vizsgálatának elvégzéséről való gondoskodás és a vizsgálatok ellenőrzése;
d) a Szakértő Bizottság működésével kapcsolatos iratok kezelésének ellenőrzése.
15. A Szakértő Bizottság tagjainak feladata:
a) a Szakértő Bizottság ülésein való részvétel, s távolmaradás esetén a mulasztás okúnak a Szakértő Bizottság előadójához az ülést legalább 24 órával megelőzően történő bejelentése;
b) a Szakértő Bizottság ülésein az ügyek eldöntésében való tevékeny közreműködés.