3/1965. (VII. 18.) NIM rendelet

a túlnyomásnak kitett egyes nyomástartó berendezések vizsgálatáról és ellenőrzéséről

A 29/1960. (VI. 7.) Korm. számú rendelet 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökével, a 2. § tekintetében a kohó- és gépipari miniszterrel és az építésügyi miniszterrel, a 9. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A kazánok és egyes nyomástartó berendezéseit hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960, (VI. 7.) Korm. számú rendeletet (a továbbiakban: R.) a túlnyomásnak kitett, a R. 1. § (1) bekezdés d) pontjában említett nyomástartó berendezések tekintetében hatálybaléptetem,

2. §

(1) A rendelet 3-12. §-ainak hatálya alá tartoznak a R. 1. § (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban említett, belföldön vagy külföldön gyártott és belföldön üzembehelyezett, fémből (acélból, öntöttvasból, rézből, alumíniumból stb.) készült nyomástartó berendezések, ha bennük a nyomás a légkörnyomásnál nagyobb vagy kisebb, vagy ilyen nyomás keletkezhet, függetlenül attól, hogy égéstermékek közvetlen fűtőhatásának ki vannak-e téve, vagy sem.

(2) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá

a) az égéstermékek közvetlen fűtőhatásának kitett, valamint villamos fűtőtestekkel fűtött 100 C°-nál nagyobb hőmérsékletű víz, vagy vízgőz előállítására, vagy tárolására szolgáló berendezések (pl. gőzkazánok, gőztúlhevítők, vízelőmelegítők);*[1]

b) a szerkezeti kialakításuk, használati módjuk, vagy ellenőrzésük figyelembevételével a rendelet hatálya alól kivont, a R. 3. §-a alapján hatálybaléptetett szabályzatokban felsorolt nyomástartó berendezések.

3. §

A 2. § (1) bekezdésben említett nyomástartó berendezések gyártásánál, vizsgálatánál, használatának engedélyezésénél és ellenőrzésénél a következő szabályok irányadók:

1. Az égéstermékek közvetlen fűtőhatásának kitett, valamint villamos fűtőtestekkel fűtött nyomástartó berendezésekre - akkor is, ha töltetük nem víz, vagy vízgőz, - az 1/1960. (VII. 22.) NIM számú rendelettel hatálybaléptetett "Kazánbiztonsági Szabályzat" előírásai vonatkoznak.

2. Az égéstermékek közvetlen fűtőhatásának ki nem tett nyomástartó berendezésekre az egyidejűleg kiadott "Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata" (a továbbiakban: Szabályzat) előírásai érvényesek.**[2]

3. Az égéstermékek közvetlen fűtőhatásának ki nem tett azokra a nyomástartó berendezésekre, amelyekben 100 C°-nál nagyobb hőmérsékletű víz vagy vízgőz van, vagy keletkezhet (pl. gőztartók), e rendelet hatálybalépésétől kezdődőleg nem a -"Kazánbiztonsági Szabályzat", hanem a Szabályzat előírásai vonatkoznak.

4. A R. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett légtartányokra e rendelet hatálybalépésétől a Szabályzat előírásai érvényesek.

4. §

(1) A nyomástartó berendezések felett a hatósági felügyeletet elsőfokon az Energiagazdálkodási Intézet (Energiagazdálkodási Intézet Kazánfelügyefeti Főosztály, Budapest, V., Felszabadulás tér 1.) szervezetében működő kazánvizsgáló biztosok gyakorolják, másodfokon az Országos Energiagazdálkodási Hatóság (Budapest, V., Markó u. 16.) jár el (a továbbiakban együtt: hatóság).

(2) A hatóság jogkörébe tartozik annak ellenőrzése, hogy

a) a berendezések gyártója, használója (üzembentartója) a gyártáshoz, felállításhoz, üzembehelyezéshez, illetőleg használathoz szükséges engedélyeket megszerezte-e, az előírt vizsgálatokat elvégeztette-e;

b) a kijelölt szakemberek (szervek) a vizsgálatokat a biztonsági követelményeknek megfelelően, szakszerűen végzik-e (vizsgálatok ellenőrzése), a meghatározott szakképzettséggel rendelkeznek-e;

c) a berendezések gyártásánál, kezelésénél, elhelyezésénél, üzemeltetésénél, szerkezeti átalakításánál, javításánál a biztonsági előírásokat megtartják-e (üzemi ellenőrzés).

(3) A hatóság az ellenőrzéseket előzetes értesítés nélkül köteles megtartani. Az ellenőrzés lehetőségét a hatóság részére - az üzemi belépésre egyébként fennálló szabályok megtartásával - biztosítani kell,

5. §

(1) Csak a hatóság előzetes engedélye alapján gyárthatók

a) az égéstermékek közvetlen fűtőhatásának kitett berendezések;

b) az égéstermékek közvetlen fütőhatásának ki nem tett nyomástartó berendezések közül mindazok, amelyeknél a berendezés bármely terének literekben kifejezett űrtartalmából és légkörnyomásban megadott tervezett túlnyomása 3/2-ik hatványából alkotott szorzat 30.000-nél nagyobb.

(2) A hatóság sorozatgyártás esetén típusgyártási engedélyt adhat.

(3) Csak a hatóság által adott felállítási engedély alapján helyezhetők el az üzembevétel helyén

a) e rendelet 3. §-ának 1. pontja szerint a "Kazánbiztonsági Szabályzat" hatálya alá vont nyomástartó berendezések, ha töltetük tűzveszélyes, robbanásveszélyes, sugárveszélyes, vagy pedig az emberi szervezetre mérgező gáz, vagy gőz;

b) a Szabályzatban felállítási engedélyhez kötött nyomástartó berendezések.

6. §

(1) A Szabályzat 3.3 pontja szerint D, E, F, vagy G vizsgálati osztályba sorolt nyomástartó berendezések üzembehelyezés előtti és időszakos vizsgálatait a nyomástartó berendezést üzembentartó szerv (vállalat, intézet, intézmény stb.) felett felügyeletet gyakorló miniszter által kijelölt, - az 1/1962. (I. 5.) NIM számú rendeletben előírt szakképzettséggel rendelkező - szakemberek (szerv) végzik.

(2) A "Kazánbiztonsági Szabályzat" hatálya alá tartozó, valamint az állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló és a Szabályzat 3.3 pontja szerint A, B, vagy C vizsgálati osztályba sorolt, továbbá a személyi tulajdonban álló és bármely vizsgálati osztályba sorolt nyomástartó berendezések összes vizsgálatát a hatóság végzi.

(3) A rendelet alkalmazásában felügyeletet gyakorló miniszternek kell tekinteni a tanácsi vállalatok és intézmények vonatkozásában a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnökét, kisipari termelőszövetkezet vonatkozásában a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökét, kisiparosok esetében a Kisiparosok Országos Szervezete elnökét.

7. §

(1) A 6. § (1) bekezdésében említett nyomástartó berendezés első kielégítő eredményű vizsgálatát végző kijelölt szakember a berendezés üzembevételére - a vizsgálat befejezésétől számított 60 napig érvényes - ideiglenes engedélyt ad. A végleges engedély megadásáról a vizsgálati jegyzőkönyv adatai alapján az illetékes kerületi kazánvizsgáló biztos dönt. A Szabályzatban meghatározott időre szóló engedély érvényességi időtartamát újabb vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt szakemberek jogosultak meghosszabbítani.

(2) A 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a hatóság vizsgálata alá tartozó nyomástartó berendezések üzembevételének engedélyezése a hatóság hatáskörébe tartozik.

8. §

Az 1957. évi IV. törvény 37. §-ának alkalmazásában a "Nyomástartó edény gépkönyv"-be a hatóság (kijelölt szakember) által végzett bejegyzést, a hatóság által adott "Időszakos vizsgálat alól mentesítő engedély"-t, valamint a hatóság (kijelölt szakember) által kiállított "Vizsgálati jegyzőkönyv"-et határozatnak kell tekintetni.

9. §

(1) E rendelet alapján a hatóság által végzett vizsgálatokért a hatóság által felszámítható díjakat az Árszabályozásban teszem közzé.

(2) A felügyeletet gyakorló miniszter dönt abban a kérdésben, hogy a 6. § (1) bekezdése alapján kijelölt szakember (szerv) jogosult-e a kiküldő szerv részéről az (1) bekezdés szerint közzétett díjakat alkalmazni, illetve felszámítani.

(3) Az engedélyezési eljárási díj- és illetékmentes,

10. §

E rendelet hatálya alá tartozó minden olyan nyomástartó berendezést, amelynek használatát kazánvizsgáló biztos még nem engedélyezte, az üzemeltető - illetve ha a berendezés használaton kívül áll, a tulajdonos - köteles nyilvántartásbavétel végett 1965. évi december 31. napjáig az 1/1957. (X. 19.) NIM számú rendelet 1. §-a szerint illetékes kazánvizsgáló biztosnak a mellékletben megjelölt címére bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. A berendezés üzemeltetőjének, illetve tulajdonosának nevét és címét;

2. a berendezés gyártójának nevét és címét;

3. a berendezés felállítási helyét;

4. a berendezés gyári számát és gyártási évét;

5. a berendezés üzemi nyomását, amelyen a biztonsági szelep vagy más nyomáshatároló lefúj (att-ban);

6. a berendezésnek a Szabályzat 3.3 pontja alapján megállapított vizsgálati osztályát;

7. ha a berendezés vizsgálatát a bejelentés előtt kijelölt szakember elvégezte, a vizsgálati jegyzőkönyv egy példányát.

11. §

A 10. §-ban foglaltak alapján bejelentendő üzemben levő nyomástartó berendezések további használatának engedélyezéséhez szükséges teljes dokumentáció benyújtásáról és a vizsgálatok elvégeztetéséről a berendezés üzembentartója a Szabályzat alapján nagyterhelésűnek minősített berendezések esetében 1966. évi december 31-ig, egyéb nyomástartó berendezések esetében 1967. évi június 30-ig köteles gondoskodni.

12. §

A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a 6. § (1) bekezdésben foglaltak alapján 1965. december 31-ig jelöli ki a 6. § (4) bekezdésében meghatározott szakképzettséggel rendelkező szakembert a vizsgálatok elvégzésére.

13. §

Az 1/1960. (VII. 22.) NIM számú rendelettel hatálybaléptetett "Kazánbiztonsági Szabályzat"

a) 1.1 pontjának helyébe a következő előírás lép:

"1.1 E biztonsági szabályzat hatálya alá tartozik az 1.2 pontban felsoroltak kivételével minden - az égéstermékek közvetlen fűtőhatásának kitett, valamint villamos fűtőtestekkel fűtött - olyan berendezés (gőzkazán, gőzfejlesztő, gőztúlhevítő, vízelőmelegítő stb.) amelyben 100 C°-nál nagyobb hőmérsékletű víz, vagy vízgőz van, illetve keletkezhet.";

b) 4.21 pontjának első bekezdése helyébe a következő előírás lép:

"4.21 A gyártást megelőző engedélyt - típusgyártási engedélyt is ideértve - a gyártó, ha pedig a gyártó még nincs kijelölve, vagy a gyártó az engedély megszerzésére a tervezőnek megbízást adott, a tervező, meglevő berendezés szerkezeti átalakítását, vagy előzetes engedély alá tartozó javítását együttesen az üzemeltető és a kivitelező, külföldről importálandó berendezés behozatalának engedélyezését - minden esetben az importálás előtt - a beruházó, ha pedig a beruházó, illetve sorozatban importálni szándékolt azonos nagyságú és kivitelű berendezések esetében azok egyikének beruházója sem ismeretes, az importáló külkereskedelmi vállalat köteles kérni. Ha az importálandó berendezés behozatalának engedélyezését a beruházó kéri, az engedélyezéshez e szabályzatban előírt külföldi eredetű okmányok megszerzése az importáló külkereskedelmi vállalat feladata. Azonos nagyságú és kivitelű berendezésnek sorozatban történő behozatala esetén az első berendezésre adott engedély - esetleges visszavonásig - a további berendezések behozatalára is jogosít."

14. §

A rendelet 1965. évi október hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 4/1961. (VIII. 22.) NIM számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Szekér Gyula s. k.,

a nehézipari miniszter első helyettese

Melléklet a 3/1965. (VII. 18.) NIM. számú rendelet 10. §-ához

1. Budapest,

V., Felszabadulás tér 1.

Kirendeltség:

Székesfehérvár,

Szabadság tér 6.

2. Debrecen,

Vöröshadsereg útja 42-48.

3. Győr,

Czuczor Gergely u. 36.

4. Miskolc,

Tanácsház tér 1.

5. Pécs,

Széchenyi tér 9.

6. Szeged,

Széchenyi tér 10.

Kirendeltség:

Békéscsaba,

József Attila u. 4.

7. Szombathely,

Berzsenyi Dániel tér 1.