1965. évi 24. törvényerejű rendelet

a középfokú oktatási intézményekről

Általános rendelkezések

1. § (1) A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény alapján középfokú oktatási intézményként működő gimnáziumok és szakközépiskolák létesítése és fenntartása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az állam feladata.

(2)[1] Gimnáziumot és szakközépiskolát a tanácsok létesíthetnek és tarthatnak fenn. Tanárképzés céljára kijelölt gyakorló középfokú oktatási intézményt, valamint a kivételes művészi tehetségű fiatalok oktatása céljából gimnáziumot felsőoktatási intézmény is fenntarthat.

(3) Gimnázium és szakközépiskola létesítéséhez, megszüntetéséhez és szüneteltetéséhez, valamint a szakközépiskola szakmai jellegének megváltoztatásához a művelődésügyi miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) Gimnáziumot az állammal kötött egyezmények alapján az egyházak is fenntarthatnak. Az egyházak által fenntartott gimnáziumokra e törvényerejű rendeletet az egyezmények keretei között kell megfelelően alkalmazni.

(5)[2] Szakközépiskolát a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a honvédelmi miniszter is létesíthet és tarthat fenn. A kivételes művészi tehetségű fiatalok oktatása céljából gimnáziumot a művelődési miniszter is létesíthet.

2. § (1) A gimnázium a művelődésügyi miniszter felügyelete és a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének közvetlen irányítása alatt működik.

(2) Egyház által fenntartott gimnázium állami felügyeletét a művelődésügyi miniszter a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve útján gyakorolja.

3. §[3] A szakközépiskolák irányításának és ellenőrzésének rendjét a Minisztertanács állapítja meg.

4. § A felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláinak felügyeletére az 1962. évi 22. törvényerejű rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

5. § (1)[4] A gimnázium négy, a szakközépiskola pedig négy, illetőleg öt évfolyamos intézmény.

(2) A gimnázium és a szakközépiskola oktatási nyelve a magyar nyelv. Az oktatás egyes iskolákban - a magyar nyelv kötelező oktatása mellett - más nyelven is folyhat.

(3) A gimnáziumban és szakközépiskolában a fiúk és a lányok együttesen részesülnek oktatásban. Indokolt esetben külön fiú- és külön leány osztály is szervezhető.

6. § (1) A gimnázium és a szakközépiskola oktató-nevelő munkáját kollégium (diákotthon), tanulószoba, illetőleg menza létrehozásával is segíteni kell.

(2)[5] Gimnáziumi és szakközépiskolai kollégiumot (diákotthont) a tanácsok létesíthetnek és tarthatnak fenn.

(3) Az arra érdemes tanulókat egyéb jogszabályokban meghatározott feltételekkel ösztöndíjban vagy más juttatásban lehet részesíteni.

7. § (1) A gimnázium és szakközépiskola élén igazgató áll, egyéb munkaköreit külön jogszabály állapítja meg.

(2) A gimnázium és a szakközépiskola vezető, oktató-nevelő, valamint egyéb munkaköreiben meghatározott képesítéssel rendelkező személyek alkalmazhatók. A képesítési követelmények alól indokolt esetben felmentés adható.

A tanulókkal kapcsolatos rendelkezések

8. § (1) Gimnázium és szakközépiskola I. osztályába felvehető az a tanuló, aki:

a) az általános iskola VIII. osztályát sikeresen elvégezte,

b) a 17. életévét a felvétel évének szeptember 1. napjáig nem töltötte be,

c) szakközépiskola esetén a választott szakmára (szakirányra) előírt egészségügyi követelményeknek megfelel.

(2) A felvétel egyéb feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

9. § A gimnáziumot a tanköteles korukat túlhaladott személyek, továbbá az iskolalátogatás alól felmentett tankötelesek egyéni tanulás alapján is elvégezhetik. Az egyéni tanulással felkészült személyek osztályozó vizsgát csak állami gimnáziumokban tehetnek.

10. § (1) Gimnáziumból szakközépiskolába, továbbá szakközépiskolából gimnáziumba vagy más szakirányú képzést nyújtó szakközépiskolába át lehet lépni.

(2)[6] A szakmunkásképző iskolát, az egészségügyi szakiskolát, valamint a gépíró és gyorsíró iskolát végzettek gimnáziumban és szakközépiskolában tanulmányi idő beszámításával folytathatják tanulmányaikat.

A gimnázium tanulmányi rendje

11. §[7] (1) A gimnázium korszerű általános műveltséget nyújtó középiskola. Növendékeit szocialista szellemben, sokoldalúan fejlett emberré neveli, előkészíti őket felsőfokú továbbtanulásra, illetőleg a gyakorlati életre.

(2) A gimnáziumban gondoskodni kell arról, hogy a tanulók - különös érdeklődésük kielégítése, képességeik fokozott kibontakoztatása érdekében - választásuk szerint egyes tantárgyakban bővebb ismereteket szerezhessenek.

12. §[8] A gimnáziumi gyakorlati ismeretek oktatása iskolai műhelyben, laboratóriumban, központi műhelyben és iskolai gyakorlóterületen, illetőleg üzemi tanműhelyben, vagy egyéb munkahelyeken folyhat. Az oktatás eredményességét az iskolával együtt működő pártfogó üzem (vállalat, szövetkezet, intézmény, stb.) segítheti elő.

13. §[9] (1) A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet.

(2)[10] A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány bármely felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

A szakközépiskolák tanulmányi rendje

14. §[11] (1)[12] A szakközépiskola korszerű általános műveltséget és szakképesítést nyújtó középiskola. Növendékeit szocialista szellemben, sokoldalúan fejlett emberré neveli, s olyan középfokú szakképesítéshez, technikusképesítéshez, illetőleg a magasabb elméleti képzettséget kívánó ipari, valamint élelmiszeripari, mező- és erdőgazdasági szakmákban szakmunkás-képesítéshez juttatja, amelynek birtokában alkalmasak a képesítésüknek megfelelő munkakörök betöltésére, továbbá előkészíti őket - elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő - felsőfokú továbbtanulásra.

(2) A szakközépiskolai képzés a népgazdaság igényeinek és a társadalmi szükségleteknek megfelelő szakterületeken, illetőleg szakmákban folyhat.

15. § (1) A szakközépiskola gyakorlati oktató munkáját iskolai és üzemi tanműhelyekben, tangazdaságban, mezőgazdasági gyakorló területen bázisüzem (vállalat, intézmény, mezőgazdasági üzem, szövetkezet stb., a továbbiakban: bázisüzem) segítségével végzi.

(2) A szakközépiskolában a tanulmányi munka sérelme nélkül a tantervnek megfelelő termelő tevékenységet is lehet folytatni.

(3)[13] A szakközépiskola és a bázisüzem, valamint egyéb gyakorlati oktatási helyek együttműködését a Minisztertanács szabályozza.

16. §[14] A szakmunkásképzést folytató ipari, valamint élelmiszeripari, mező- és erdőgazdasági szakközépiskola tanulóit megillető juttatásokkal, egészségük és testi épségük védelmével, a vállalatoknak a képzésben való részvételével, a képzéssel kapcsolatos jogaival és kötelezettségeivel összefüggő feladatokat a Minisztertanács szabályozza.

17. § (1)[15] Az üzemi, gyakorlati élettel való szorosabb kapcsolat kiépítése, valamint a tanulmányok során szerzett ismeretek kiegészítése céljából a szakközépiskolák tanulói számára nyári szakmai gyakorlatot lehet előírni. A tanulók a végzett munkáért díjazást, illetőleg ösztöndíjat kapnak. Ha a szakközépiskolában nyári szakmai gyakorlatot írtak elő, a felsőbb évfolyamba az a tanuló léphet, aki a szakmai gyakorlaton eredményesen részt vett.

(2)[16]

18. §[17] (1)[18] A szakközépiskola IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló a képzési szaknak megfelelő érettségi-képesítő vizsgát, illetőleg ötéves képzés esetén érettségi vizsgát, az V. évfolyam elvégzése után pedig képesítő vizsgát tehet. A szakmunkásképzést folytató ipari, valamint élelmiszeripari, mező- és erdőgazdasági szakközépiskola tanulója a IV. évfolyam sikeres elvégzése után kérelmére, az érettségi-képesítő vizsga letétele nélkül, szakmunkásvizsgát tehet.

(2)[19] A szakközépiskola IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. A szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvány, valamint képesítő bizonyítvány a tanult szakterületen, illetőleg szakmunkás szakmában külön jogszabályban meghatározott munkakörök betöltésére képesít; a szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítvány, illetőleg érettségi bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

(3)[20] A szakközépiskolai érettségi, illetőleg érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkező dolgozó technikussá minősítésében, továbbá a középfokú szakképesítésű, valamint az ilyen szakképesítés nélkül közép fokú szakmai munkakört betöltő dolgozó szakmai továbbképzésében a szakközépiskola külön jogszabályban meghatározott módon vesz részt.

A dolgozók gimnáziumi és szakközépiskolai oktatása

19. § (1) Az általános iskolát elvégzett dolgozók gimnáziumi esti és levelező oktatása az oktatási intézmények külön tagozatain vagy az e célra - elsősorban az üzemekben - szervezett oktatási intézményekben történik.

(2) A dolgozók gimnáziumába munkaviszonyban álló nem tanköteles személy, továbbá olyan tanköteles korban levő személy vehető fel, aki az általános iskola VIII. osztályát sikeresen elvégezte és tankötelezettsége szünetel.

(3) Jogszabályban meghatározott feltételek mellett felvehető a dolgozók gimnáziumába olyan általános iskolát végzett nem tanköteles személy is, aki munkaviszonyban nem áll.

20. § A dolgozók szakközépiskolai esti és levelező oktatásáról külön jogszabály rendelkezik. A középfokú technikumokból átszervezett szakközépiskolákban a dolgozók esti és levelező oktatását folyamatosan biztosítani kell.

Vegyes rendelkezések

21. § (1) A tanulók érdeklődésének kielégítése és szocialista szellemű nevelése érdekében a középiskolákban tanítási órán kívüli tevékenységet (szakkör, sportkör, tanulmányi verseny stb.) is kell szervezni.

(2) A középiskolák tanulói minden tanévben közhasznú munkán vesznek részt.

22. § A jelenleg működő szakközépiskolákat és középfokú technikumokat az 1966-67. tanévtől kezdődően fokozatosan úgy kell az e törvényerejű rendeletben szabályozott szakközépiskolákká átszervezni, hogy számuk, területi elhelyezésük, képzési irányuk, továbbá a tanulók létszáma és a képzés színvonala megfeleljen a népgazdaság szakemberszükségletének, valamint az e törvényerejű rendeletben foglalt követelményeknek. A bányaipari aknászképző technikum változatlan képzési céllal és tartalommal folytatja működését.

23. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács, az általa megállapított hatáskörben pedig a művelődésügyi miniszter, illetőleg az érdekelt miniszter - gazdasági vonatkozású kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben - gondoskodik.

(2)[21]

(3) Az általános gimnáziumokról szóló 1951. évi 14. törvényerejű rendelet e törvényerejű rendelet hatályba lépésével, az ipari technikumokról szóló 1955. évi 37. tvr., a közgazdasági technikumokról szóló 1955. évi 38. tvr. és a mezőgazdasági technikumokról szóló 1956. évi 10. törvényerejű rendelet, továbbá a 202/1950. (VIII. 8.) MT határozat, a 21/1960. (V. 1.) Korm. rendelet, valamint a 2011/1953. (II. 25.) MT határozat, az 1003/1956. (I. 7.) MT határozat és a 2008/1956. (I. 7.) MT határozat pedig a 22. §-ban elrendelt átszervezés befejeztével hatályát veszti.

(4) Felhatalmazást kap a művelődésügyi miniszter, hogy a középfokú technikumok átszervezésének befejezése után rendelettel állapítsa meg azt az időpontot, amelyben a vonatkozó jogszabályok hatályukat vesztik.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke