Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

13/1966. (VIII. 6.) FM rendelet

az apaállatgazdálkodásról

A 22/1966. (VIII. 6.) Korm. rendelet 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a 70/1946. (I. 6.) ME rendeletben foglaltakra - a pénzügyminiszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem.

1. § E rendelet alkalmazása szempontjából apaállat a tenyésztésre használt szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, sertés, juh és kecske apaállat.

2. § (1) Tenyésztésre az állam, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezet) továbbá - engedély alapján - a földművesszövetkezetek és a magánosok tulajdonában levő apaállatok használhatók.

(2) Az állami tulajdonban levő apaállatok kezelői az állami gazdaságok, az egyéb állami vállalatok, a községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint a megyei állattenyésztési felügyelőségek.

(3) A megyei állattenyésztési felügyelőségek a kezelésükben levő köztenyésztést szolgáló (a továbbiakban: köztenyésztési) állami apaállatokat a mesterséges termékenyítő állomások, a kostelepek és egyéb állattartó telepek használatába adása útján hasznosítják. A községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságai a kezelésükben levő apaállatokat - a 25/1961. (VII. 1.) Korm. rendelettel módosított 37/1959. (VII. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően - a legeltetési bizottságok és az apaállatgazdálkodási feladatokat ellátó termelőszövetkezetek használatába adják. Azokban a községekben (városokban), ahol legeltetési bizottságok nem működnek és a termelőszövetkezetek sem vették át az apaállatok tartásával és hasznosításával kapcsolatos feladatokat, erről a községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodnak.

(4) A földművesszövetkezetek és a magánosok tulajdonában levő apaállatok tenyésztési célra való használatát a megyei állattenyésztési felügyelőség engedélyezheti.

3. § (1) Tenyésztésre csak az az apaállat használható, amely a minőségi követelményeknek megfelel.

(2) A tenyésztésbe állítható vagy tenyésztésben tartható apaállatok minőségi követelményeit úgy kell meghatározni, hogy az állatállomány állandó minőségi fejlődését eredményezze.

(3) A köztenyésztési, valamint a földművesszövetkezetek és a magánosok tulajdonában levő apaállatok minősítését - a minőségi követelmények alapján - a megyei állattenyésztési felügyelőségek, az állami gazdaságok, az egyéb állami vállalatok kezelésében, valamint a termelőszövetkezetek tulajdonában levő apaállatok minősítését pedig a megyei állattenyésztési felügyelőségek az állami gazdaság, vállalat, illetőleg termelőszövetkezet képviselőjének bevonásával végzik. A minősítésnél minden esetben meg kell hallgatni a területileg illetékes hatósági állatorvos szakvéleményét.

4. § (1) A tenyésztésre alkalmas apaállatokról te-nyészigazolványt kell kiállítani és nyilvántartást kell vezetni.

(2) A tenyészigazolványt a minősítés alapján a megyei állattenyésztési felügyelőség adja ki.

(3) A nyilvántartás vezetése a tenyészigazolványt kiállító megyei állattenyésztési felügyelőség feladata.

5. § (1) A tenyésztésre használt apaállatokat évenként legalább egyszer tenyésztésre alkalmasság szempontjából felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a 3. § (3) bekezdésében megjelölt szervek végzik.

(2) Ha az apaállat a felülvizsgálat megállapítása szerint a minőségi követelményeknek nem felel meg, a megyei állattenyésztési felügyelőség a tenyészigazolványt visszavonja és az apaállatot a tenyésztésből kizárja.

6. § A községi (városi) tanács vagy legeltetési bizottság, illetőleg az apaállatgazdálkodási feladatokat ellátó termelőszövetkezet használatába adott (kihelyezett) köztenyésztési állami apaállatok használatát mind a termelőszövetkezeti közös gazdaságok, mind a háztáji és az egyéni állattartók nőivarú állatainak fedeztetéséhez biztosítani kell.

7. § (1) A kihelyezett köztenyésztési állami apaállatok tenyésztési célra történő használata ingyenes. Az apaállatgazdálkodási feladatokat ellátó termelőszövetkezet részére kivételes esetben a járási (járási jogú városi; a továbbiakban: járási) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya engedélyezheti meghatározott összegű apaállattartási hozzájárulás fizetését [37/1959. (VII. 25.) Korm. rendelet 5. §-a].

(2) Az állami gazdaságok és az egyéb állami vállalatok a kezelésükben, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek és a magánosok pedig a tulajdonukban levő tenyészapaállatok használatáért fedeztetési díjat szedhetnek, amelynek mértékét a járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya állapítja meg.

8. § (1) Az állami gazdaságok, az egyéb állami vállalatok, a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek és a magánosok a kezelésükben, illetőleg tulajdonukban levő apaállatok megfelelő elhelyezéséről, gondozásáról és takarmányozásáról közvetlenül kötelesek gondoskodni.

(2) A mesterséges termékenyítő állomásokhoz, a kostelepekhez és az egyéb állattartó telepekhez, valamint a legeltetési bizottságokhoz, illetőleg az apaállatgazdálkodási feladatokat ellátó termelőszövetkezetekhez kihelyezett köztenyésztési állami apaállatok elhelyezése, gondozása és takarmányozása annak a szervnek a feladata, amelyhez az apaállatot kihelyezték [1.036/1955. (III. 27.) Mt. határozat 2. pontja; 37/1959. (VII. 25.) Korm. rendelet 4. §-a].

9. § (1) A köztenyésztési állami apaállatok felvásárlását, kihelyezését, áthelyezését és selejtezését a megyei állattenyésztési felügyelőségek végzik.

(2) A köztenyésztési állami apaállatok selejtezéséből befolyó összegeket a megyei állattenyésztési felügyelőségek havonként utalják át a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak bevételi számlájára. Az így befolyt összegeket jutalmazás (premizálás) céljára felhasználni nem lehet.

10. § A köztenyésztési állami apaállatok elhelyezésének, gondozásának, takarmányozásának és használatának folyamatos ellenőrzése a kezelésükben levő apaállatok tekintetében a községi (városi) tanácsok [1.036/1955. (III. 27.) Mt. határozat 7. pontja; 37/1959. (VII. 25.) Korm. rendelet 7. §-a], valamennyi köztenyésztési apaállat tekintetében pedig a megyei állattenyésztési felügyelőségek feladata.

11. § Aki e rendeletnek az apaállatok tenyésztésbeállításával, tartásával és használatával kapcsolatos rendelkezéseit megszegi, a 70/1946. (I. 6.) ME rendelet 3. §-ában foglalt szabálysértést követi el és 1000 Ft pénzbírsággal sújtható.

12. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 33.000/1928. FM számú, a 43.000/ 1947. (IX. 13.) FM számú, a 128.500/1948. (1949. I. 1.) FM, a 15.005/1949. (VIII. 6.) FM, a 2/1955. (I, 18.) FM és a 18.012/1951. (I. 27.) FM rendelet, valamint a 16/1961. (VIII. 19.) FM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése és a 13. §-ának (3) bekezdése, továbbá a 40/1955. (Mg. É. 17.) FM együttes utasítás 8. pontjának (2) bekezdése és a 71/1957. (Mg. É. 40.) FM együttes utasítás hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

földművelésügyi miniszter