1966. évi 16. törvényerejű rendelet

egyes büntető rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

I. Fejezet

A büntető eljárásról szóló 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelet (Be.) módosítására és kiegészítésére vonatkozó rendelkezések

1. § A Be. 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a meghatalmazott vagy a kirendelt ügyvédi munkaközösség, illetve a meghatalmazott ügyvéd;"

2. § A Be. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Indokolt esetben az eljárásnak a tárgyalást megelőző szakában is ki lehet védőt rendelni. Ha a terhelt elmebetegségben, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban szenved, a védelem az eljárásnak a tárgyalást megelőző szakában is kötelező."

3. § A Be. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azokban az esetekben, amelyekben védő kirendelése szükséges, az eljárásnak a tárgyalást megelőző szakában az a hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a bírósági eljárás során pedig az eljáró tanács elnöke védőül ügyvédi munkaközösséget rendel ki; az eljáró ügyvédet a munkaközösség tagjai közül annak vezetője jelöli ki. A kirendelt védő a felmentését csak fontos okból kérheti."

4. § (1) A Be. 70. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha az eljáró hatóság a tanút vagy szakértőt rövid úton [80. § (1) bek.] idézte meg és az ennek ellenére nem jelent meg, az (1) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Az eljáró hatóság előtt jelen levő tanú vagy szakértő szóbeli idézése nem tekinthető rövid úton történt idézésnek."

(2) A Be. 70. §-ának jelenlegi (2) bekezdését (3) bekezdéssé, jelenlegi (3) bekezdését pedig (4) bekezdéssé kell átszámozni.

5. § A Be. 80. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az idézés általában írásban, szükség esetén rövid úton (pl. szóval vagy távbeszélő útján) történik. Az írásbeli idézésnek tartalmaznia kell az idéző hatóság megjelölését, a megidézett nevét, lakáscímét, a megjelenés helyét és idejét, a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést, végül az idéző hatóság pecsétjét és eljáró tagjának aláírását. A megidézettel az idézésben azt is közölni kell, hogy milyen minőségben kell megjelennie.

(2) Az írásbeli idézésben a vádirat benyújtása előtt az eljárás alapjául szolgáló bűntettet nem szabad megjelölni, míg a vádirat benyújtása után a bűntettet is fel kell tüntetni.

(3) Az írásbeli idézést a terheltnek zárt iratban kell kézbesíteni."

6. § A Be. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a terhelt, a tanú vagy a szakértő szabályszerű írásbeli idézés, vagy a hatóság előtti megjelenés alkalmával szóban történt idézés ellenére nem jelenik meg és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem menti, elővezetését lehet elrendelni."

7. § A Be. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az államigazgatási szervek és az államhatalom helyi szervei a büntető ügyekben eljáró hatóságok szóbeli vagy írásbeli megkereséseit haladéktalanul teljesíteni kötelesek."

8. § A Be. 103. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Nyomozásnak csak bűntett alapos gyanúja esetében és csak a hatáskörrel bíró nyomozó hatóság írásbeli határozata alapján van helye.

(2) Nyomozást elrendelő határozat nélkül csak halaszthatatlan nyomozási cselekmények foganatosíthatók; ilyenek különösen a tettenérés vagy szökés veszélye esetén a gyanúsított őrizetbe vétele, a helyszín és a bűnjelek biztosítása, továbbá - ha a késedelem veszéllyel jár vagy bűntett elkövetésének megakadályozása céljából szükséges - szakértő alkalmazása, szemle, házkutatás, személymotozás, lefoglalás.

(3) Nem kell nyomozást elrendelő határozatot hozni, ha a halaszthatatlan nyomozási cselekmények alapján megállapítható adatok szerint a nyomozást meg kell szüntetni, vagy az iratokat más hatósághoz kell áttenni.

(4) A nyomozás elrendeléséről az illetékes ügyészt értesíteni kell."

9. § A Be. a következő 104/A. §-sal egészül ki:

"(1) Járásbírósági hatáskörbe tartozó bűntettek miatt a nyomozást - az ügyész jóváhagyásával - akkor is meg lehet tagadni, ha az elkövetett bűntett társadalomra veszélyességének elenyészően csekély foka a büntető eljárás lefolytatását nem teszi indokolttá.

(2) Ha az (1) bekezdés esetében a feljelentett személy a bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható, őt a rendőrség a nyomozás megtagadásával egyidejűleg megfelelő kioktatásban részesíti.

(3) Ha a feljelentett személy a (2) bekezdésben meghatározott intézkedés ellen panasszal él, a nyomozó hatóság a nyomozást elrendeli."

10. § A Be. a következő 110/A. §-sal egészül ki:

"(1) Az olyan bűntettek miatt, amelyekre a törvény egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, továbbá járásbírósági hatáskörbe tartozó olyan egyéb bűntettek miatt is, amelyek felderítése, valamint ténybeli és jogi megítélése egyszerű, amennyiben a feljelentés és az ahhoz csatolt bizonyítékok, így különösen az előzetesen lefolytatott fegyelmi, szabálysértési vagy a (2) bekezdésben felsorolt hatóságok előtt lefolyt más eljárás iratai alapján a bűntett elkövetése és az elkövető kiléte megnyugtatóan bizonyítottnak látszik, a nyomozás elrendelése után csak a terheltet kell kihallgatni. Ha ezt követően további bizonyítékok beszerzése nem válik szükségessé, a terhelttel ismertetni kell az iratokat és a nyomozás befejezéséről kell határozni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatóságok: a vám-és pénzügyőrség szervei, az állami közegészségügyi felügyelet, az állami kereskedelmi felügyelet, a szakszervezeti (kisipari szövetkezeti) munkavédelmi felügyelet, a bányahatóság és a katonai parancsnok (vezető).

(3) Ha az (1) bekezdésben említett esetben a nyomozás teljesítése során a terhelt kihallgatásán kívül egyéb nyomozási cselekményeket is kell foganatosítani, az előzetesen lefolytatott eljárás során már kihallgatott tanúkat újból csak akkor kell kihallgatni, ha a tényállás hiánytalan felderítése ezt szükségessé teszi.

(4) Ennek a §-nak a rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van."

11. § A Be. a következő 113/A. §-sal egészül ki:

"A nyomozás teljesítésének mellőzése

113/A. § (1) A terhelt kihallgatása után egyéb nyomozási cselekmények teljesítését - ügyészi jóváhagyással - mellőzni lehet az olyan bűntett miatt, amelyre nézve az ügyész a vádemelést a 169. § alapján mellőzheti. Mellőzni lehet az olyan szabálysértés felderítését is, amelynek a terhelt által elkövetett jelentősebb súlyú bűntett mellett a terhelt felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.

(2) A nyomozás teljesítésének, illetve a szabálysértés felderítésének mellőzéséről a sértettet értesíteni kell."

12. § A Be. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A terheltet részletesen ki kell hallgatni és módot kell neki adni arra, hogy védekezését összefüggően előadhassa. Ha a terheltet gyanúsítottként már kihallgatták (108. §), a terheltté nyilvánítás után részletesen csak akkor kell újból kihallgatni, ha a tényállás hiánytalan felderítése ezt szükségessé teszi."

13. § A Be. 130. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyomozást a 178. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben is fel kell, az (5) bekezdés esetében fel lehet függeszteni, ilyenkor a 178. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

14. § A Be. 160. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szabálysértés fennforgása esetén az iratokat a szabálysértési hatósághoz kell áttenni, kivéve ha a szabálysértés felderítését a 113/A. § (1) bekezdése alapján mellőzték."

15. § (1) A Be. 168. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a terhelt a vád tárgyává tett bűntettel összefüggő szabálysértést is elkövetett, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a bíróság a szabálysértést a bűnetettel együtt bírálja el."

(2) A Be. 168. §-ának jelenlegi (5) bekezdését (6) bekezdéssé kell átszámozni.

16. § A Be. 178. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tartási kötelezettség elmulasztásának bűntette (Btk. 275. §) miatt indított büntető eljárást - ha a nyomozást ebből a célból a 130. § (2) bekezdése alapján nem függesztették fel - a bíróság legfeljebb hat hónapra egy ízben felfüggesztheti avégett, hogy a terheltnek alkalmat adjon mulasztása helyrehozására, feltéve, hogy erre - az eset összes körülményeit figyelembe véve - alaposan következtethet. A bíróság a büntető eljárást a kitűzött határidő elteltének bevárása nélkül folytatja, ha a terhelt tartási kötelezettségének továbbra sem tesz eleget."

17. § A Be. 180. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A terheltnek a (2) bekezdés szerint kiadott idézést legalább nyolc nappal, a 110/A. § (1) bekezdésében megjelölt bűntettek miatt indult ügyekben három nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni."

18. § A Be. a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:

"VIII/A. Fejezet

Bíróság elé állítás vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül

196/A. §

(1) Járásbírósági hatáskörbe tartozó bűntett miatt az ügyész a bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt (gyanúsítottat) a bűntett elkövetésétől számított három napon belül vádirat benyújtása nélkül a bíróság elé állíthatja, ha a bűntettre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű és a bizonyítékok rendelkezésre állnak, feltéve, hogy a gyanúsítottat a bűntett elkövetésén tetten érték, vagy a gyanúsított a bűntett elkövetését beismerte. Ilyen ügyben a gyanúsított őrizetbe vétele a bíróság elé állításig tart.

(2) Az (1) bekezdés esetében a rendőrség a gyanúsított kihallgatásáról és a bizonyítékokról az ügyésznek írásban jelentést tesz.

(3) Az ügyész a gyanúsítottat kihallgatja; megállapítja, hogy a bíróság elé állítás feltételei fennállnak-e; közli a gyanúsítottal, hogy milyen bűntett miatt és milyen bizonyítékok alapján kívánja bíróság elé állítani. A gyanúsított kihallgatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a gyanúsítottnak meghatalmazott védője nincs, gondoskodik védő kirendeléséről és arról, hogy a védő az ügyet megismerhesse, és az őrizetben levő gyanúsítottal a tárgyalás előtt tanácskozhassék.

(4) Az ügyész - a rendőrség közreműködésével vagy egyéb módon - a gyanúsítottat a bíróság elé állítja, a védőt a tárgyalásra rövid úton megidézi és biztosítja, hogy a bizonyítékok a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.

(5) A bíróság elé állítás feltételei hiányában az ügyész a VII. Fejezet rendelkezései szerint jár el.

(6) Bíróság elé állítás esetén a VIII. Fejezet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

196/B. §

(1) Az ügyész a vádat a tárgyaláson szóval adja elő.

(2) Ha a bíróság megállapítja, hogy a bűntett elkövetésétől több mint három nap telt el, vagy ha a bűntettre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, továbbá ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményéhez képest nyomozás látszik szükségesnek, a bíróság az ügy iratait az ügyésznek visszaküldi. Ez esetben az előzetes letartóztatás kérdésében az ügyész határoz.

(3) A kihirdetett ítéletet három nap alatt teljesen írásba kell foglalni. Egyebekben a bírósági tárgyalásra a IX. Fejezet rendelkezései az irányadók."

19. § A Be. 227. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság a szabálysértést érdemben bírálja el, ha

a) a vád tárgyává tett bűntettel összefüggő szabálysértés elbírálását az ügyész a vádiratban indítványozta [168. § (5) bek.],

b) a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a terhelt csupán szabálysértést követett el és ezért őt a vád alól felmenti."

20. § A Be. 232. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 110/A. § (1) bekezdésében megjelölt bűntettek miatt indult ügyekben, ha az ügyész a tárgyaláson nincs jelen és sem a terhelt, sem a védő fellebbezést nem jelent be, az ítéleti tényállás pedig a vádiratban előadottakkal lényegében megegyezik, az ítélet indokolását az (1) bekezdésben foglaltak szerint lehet írásba foglalni."

21. § A Be. 273. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ezek a szabályok irányadók akkor is, ha az alapügyben kiszabott büntetést összbüntetésbe (283. §) foglalták."

22. § (1) A Be. 276. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha az alapügyben kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták és a perújítás sikere folytán az összbüntetést kiszabó ítéletet is hatályon kívül kell helyezni,

a bíróság - ha ez a 283. § (1) bekezdése szerinti hatáskörét nem haladja meg - az összbüntetést kiszabó ítéletet is hatályon kívül helyezi és új összbüntetést szab ki;

ellenkező esetben az összbüntetést kiszabó ítélet hatályon kívül helyezése és új összbüntetés kiszabása céljából az iratokat a 283. § (1) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező bírósághoz megküldi."

(2) A Be. 276. §-ának jelenlegi (2) bekezdését (3) bekezdéssé kell átszámozni.

23. § A Be. 289. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a törvény szerint a feltételes szabadságra bocsátás nem kizárt, a szabadságvesztést végrehajtó szerv vezetője a büntetés kétharmad [Btk. 39. § (1) bek.], illetve háromhegyed [Btk. 39. § (2) bek.] részének kiállása előtt tizenöt nappal a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében előterjesztést tesz a megyei bírósághoz; az előterjesztéshez a külön jogszabályban felsorolt esetekben csatolni kell a börtöntanács véleményét."

24. § A Be. 315. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állam a bűnügyi költségeket előlegezi, kivéve ha az eljárás magánvádas bűntett miatt folyik és a magánvádló, aki tanú vagy szakértő megidézését kérte, költségmentességben nem részesült.

(2) Ha az eljárás magánvádra folyik, a bíróság a magánvádló által indítványozott tanú vagy szakértő megidézését - kivéve, ha a magánvádló költségmentességben részesült - megfelelő összeg előzetes letétbe helyezésétől teheti függővé."

25. § A Be. a következő 325/A. §-sal egészül ki:

"A nyomozás teljesítése

325/A. § Fiatalkorú terhelt elleni büntető eljárásban a 110/A. § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni."

26. § A Be. a következő 330/A. §-sal egészül ki:

"Bíróság elé állítás kizárása

A tárgyalás előkészítése

330/A. § (1) Fiatalkorú terheltet nem lehet vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül bíróság elé állítani (VIII/A. Fejezet).

(2) Fiatalkorú terheltnek a 180. § (2) bekezdése szerint kiadott idézést a 110/A. § (1) bekezdésében megjelölt bűntettek miatt indult ügyekben is legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni."

27. § (1) A Be. 334. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Fiatalkorú elleni büntető ügyben az ítélet indokolását nem lehet a 232. § (2) bekezdése szerint írásba foglalni."

(2) A Be. 334. §-ának jelenlegi (4) bekezdését (5) bekezdéssé kell átszámozni.

28. § A Be. a következő 343/A. §-sal egészül ki:

"A 110/A. § (1) bekezdésében megjelölt bűntettek miatt indult ügyekre vonatkozó rendelkezések, valamint a VIII/A. Fejezet rendelkezései az olyan katonai bűntettek esetében is alkalmazhatók, amelyekre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel."

29. § A Be. 349. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) a munkásőrség tagjai, valamint a vám- és pénzügyőrség egyenruha viselésére jogosított tagjai által a szolgálatban vagy azzal összefüggésben elkövetett bűntettek miatt."

30. § A Be. 356. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Sorállományú katonával szemben indult büntető eljárásban a bűnügyi költségeket - a megbízott védőnek, továbbá a sértett és az egyéb érdekelt képviselőjének díja és költségei, valamint a börtönben (büntetésvégrehajtási munkahelyen) végrehajtott szabadságvesztéssel felmerült költségek kivételével - az állam viseli."

II. Fejezet

A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló 1962. évi 10. számú tvr. (Btké.) módosítására és kiegészítésére vonatkozó rendelkezések

31. § A Btk. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A törvényben meghatározott esetekben a) vagyonelkobzást kell alkalmazni halálbüntetés, illetőleg öt évet meghaladó szabadságvesztés mellett;

b) vagyonelkobzást lehet alkalmazni - ha ezt a társadalom védelme szükségessé teszi - három évet meghaladó szabadságvesztés mellett,

valamint tiltott határátlépés (203. §), embercsempészés (204. §), hazatérés megtagadása (205. §) és külföldre szökés (313. §) miatt kiszabott egy évet meghaladó szabadságvesztés mellett is."

32. § (1) A Btk. 313. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A külföldre szökés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak is helye van."

(2) A Btk. 313. §-ának jelenlegi (4) bekezdését (5) bekezdéssé kell átszámozni.

33. § A Btké. 35. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) a beruházási és pénzügyi fegyelmet sértő bűntett (Btk. 229. §) esetében a pénzügyminiszter - aki e jogkörét az Országos Takarékpénztár, valamint a Magyar Beruházási Bank vezérigazgatója útján is gyakorolhatja -, az Országos Tervhivatal elnöke, ha pedig a bűntettet a bank szervei észlelik, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is;"

34. § A Btké. 36. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Állami szervvel (Btk. 114. §), illetve szövetkezettel munkaviszonyban álló személynek a munkaviszonyával, szövetkezet tagjának a szövetkezeti tagságával összefüggésben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb súlyú bűntette (Btk. 303. §), valamint tulajdon elleni bűntette (az egyes büntető rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendelet 38. és 39. §-a), továbbá egyéb olyan bűntett, amelynek társadalomra veszélyessége csekély, a büntető eljárás mellőzésével fegyelmi úton is elbírálható, amennyiben a fegyelmi felelősségre vonás is kielégítőnek mutatkozik, és az elkövető a kár megtérítését vállalta.

(2) Ha az (1) bekezdés alá eső társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett ötszáz forintot meg nem haladó kárt okozott, azt a büntető feljelentés mellőzésével fegyelmi úton is el lehet bírálni, amennyiben a fegyelmi felelősségre vonás is kielégítőnek mutatkozik. Ilyen esetben a fegyelmi határozatot az illetékes ügyésznek haladéktalanul meg kell küldeni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha az elkövető ebben a kedvezményben három éven belül már részesült."

35. §[1]

36. §[2]

37. §[3]

Tulajdon elleni bűntettek

38. §[4]

39. §[5]

III. Fejezet

Vegyes rendelkezések

40. § A külfölddel való fizetési forgalommal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények tekintetében a feljelentőnek és a tetten érőnek jutalomban részesítéséről szóló, a 650/1949. (I. 22.) Korm. számú rendelettel módosított 3010/1938. ME számú rendelet hatályát veszti.

41. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1967. évi január hó 1. napján lép hatályba. Az eljárásjogi rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszteri hogy

- a börtöntanács szervezetét, feladatait és működését a legfőbb ügyésszel egyetértésben szabályozza;

- a Be. szövegét e törvényerejű rendelettel egységes szerkezetben közzétegye.

(3) Felhatalmazást kap a legfőbb ügyész, hogy a 18. §-ban foglalt rendelkezéseknek az ország területén fokozatos alkalmazásáról az igazságügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben gondoskodjék.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára